Pásztori szolgálat

Egyszer elmentem egy 20 fős kirándulásra a hegyekbe keresztényekkel.

A kirándulás vezetője egy gyülekezet pásztora volt, aki már járt többször is a helyszínen.

A hegyekben az út nehezebb, de nem azért maradtunk le néhányan a csoporttól, hanem mert egész egyszerűen a többiek nem vártak meg. Úgy voltak vele, hogy úgyis utolérjük majd őket, azon a 40%-os emelkedésű hegyoldalon. Egyszerre kellett megtalálni a felfelé vezető lehetőséget és behozni a lemaradást, és természetesen egy ismeretlen terepen. Bevallom őszintén, hogy megizzadtam a feladat végrehajtásában.

Egyszer elmentem egy 40 fős kirándulásra a hegyekbe nem keresztényekkel.

A kirándulás vezetője egy idegenvezető volt jó helyismerettel.

A hegyekben csak a legeslegjobban kiépített – betonozott – utakon közlekedtünk. Mindig előadásokat tartott, és igyekezett odafigyelni a csoport összes tagjára.

Egyszer egy meredekebb úton mentünk felfelé. Azt gondoltam, hogy már mindenki fenn van, de ő jelezte, hogy van még 2 személy, ők lassabban haladnak, tehát bevárjuk őket, engedjük, hogy ők is pihenjenek egy kicsit, utána indulunk majd tovább.

Nagyon-nagyon elgondolkodtatott a helyzet.

Úgyhogy ezt a bejegyzést gyakorlati szempontból szeretném megírni, mert a 23. zsoltárt meg a János 10, 10-et sokan ismerik, csak az a kérdés, hogy ez most a 21. században hogy kell(ene) megvalósuljon a gyakorlatban?

Jákob így bizonygatja, hogy ő jó pásztor volt:

„Immár húsz esztendeje vagyok nálad, juhaid és kecskéid nem vetéltek el, és nyájad kosait nem ettem meg.

Amit a vad megszaggatott, nem vittem hozzád, én fizettem meg azt; tőlem követelted a nappal lopottat, mint az éjjel lopottat is.

Úgy voltam, hogy nappal a hőség emésztett, éjjel pedig a hideg; és az álom távol maradt szemeimtől.” (1Móz 31, 38-40.)

Érvei a következők:

1. sok időn keresztül hűséges egy adott feladat elvégzéséhez,
2. nem következett be vetélés,
3. vállalta a felelősséget a hiányzókért,
4. nem kereste a kibúvókat,
5. megizzadt a feladat végrehajtása során,
6. vállalta a reszketést is,
7. virrasztott is.

Vajon most hogyan értelmezendőek ezek az érvek?

1. A pásztorlás nem beugró szolgálat, hanem egész életre szól. 10-20 év után már beérik a jó vagy rossz munkának a gyümölcse.
2. Vetélés itt azt jelenti, hogy már biztosan meglesz a juh, de mégsem. Ők a nem első generációs keresztények. Egy jó pásztornak sokan hálásak, és a következő generáció is elfogadja őt pásztornak, nem keres más személyt, hiszen látja, hogy szülei élete is jól lett pásztorolva.
3. Őszintén kéne beszélni arról, hogy miért mennek el az emberek a gyülekezetből.
4. Be kéne vallani, hogy egy adott helyen nagy a fluktuáció, az a vezetők hibája. Erre nem olyan nehéz rájönni, vállalatoknál már eléggé ismert ez a jelenség.
5. Nem a hívőknek kéne megizzadni miközben végre nagy sokára – sok-sok év, évtizedek alatt – megtalálják a megoldást. Ez ugyanis pont hogy pásztori feladat lenne. Lelkész, lelkipásztor, pásztor olyan személy kell, hogy legyen, aki erőt fektet be a hívők (lelki)problémái megoldásába, és a megoldás felé tudja őket terelni.
6. Hideg és reszketés = félelem, hogy mi lesz a juhokkal. Virrasztani, azaz aggódnia kell értük, nem pedig közömbösnek lenni.

„Szóla továbbá nékem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszőt látok én.

És monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.” (Jer 1, 11-12.)

A mandula szó fordítható virrasztásnak is. Isten nem nyugszik, míg be nem teljesíti ígéreteit.

Úgy gondolom, egy pásztor se lehet elégedett, ha valaki életében még nem teljesedett be Isten meglátogatása.

Tavasszal az állattartó személyek csikósok, gulyások, juhászok, kondások és a tulajdonos rovópálcákra rögzítették a létszámot. Külön-külön pálcákon tartották nyilván a különféle egyedeket. Ha elhullott egy, akkor azt be kellett mutatni. Miután a bemutatás megtörtént, feljegyezték azt a dögrovásra. (Ez az a pálca, ahová az elhullottak kerültek.)

Így pontos elszámolást tudtak végezni.

Ősszel, amikor eljött a számonkérés ideje MINDEN juhval, marhával, lóval, disznóval el kellett tudni számolni.

Tamás Áron főhőse, Ábel erdőpásztor volt, mint édesapja. Nekik minden fával el kellett tudni számolni.

"Abban a nevezetes ezerkilencszáz és huszadik évben, vagyis egy esztendőre rá, hogy a románok kézhez vettek minket, székelyeket, az én életemben még külön is igen nagy fordulat állott bé.

Akkor is Ábelnek hívtak engem; s ott laktunk Csíkcsicsóban, abban a nagy káposztatermelõ faluban; a felcsíki járásban, éppen az Olt vize mellett. 

Apám, akit Gergelynek neveztek, még élt abban az idõben, s közbirtokossági erdőpásztor volt.

Ott is lakott fenn az erdőn, egyedül egy kalibában; s csak akkor jövögetett haza a házhoz, amikor az elesége elfogyott.

Ilyenkor édesanyám ismét feltarisnyálta, s azzal visszament az erdei szállásra, hogy legalább egy hétig megint ne lássuk. "

Ne használja egy vezető a 'pásztor' címet, ha még csak fogalma sincs róla, hogy ez a szó mit jelent.

Keressünk egy bibliai modellt az evangélizálásra.

„És visszatéríte engem a ház ajtajához, és ímé, víz jő vala ki a ház küszöbe alól napkelet felé, mert a ház eleje kelet felé vala, és a víz aláfoly vala a ház jobb oldala alól az oltártól délre.

És kivitt engem az északi kapu útján, és elhordoza engem a kivül való úton a külső kapuhoz, mely napkeletre néz, és ímé, a víz ott forr vala ki a jobb oldal alól.

Mikor kiméne az a férfiú napkelet felé, mérőzsinórral a kezében, mére ezer singet; és átvitt engem a vizen, a víz bokáig ér vala.

És mére ismét ezeret, és átvitt engem a vizen, a víz pedig térdig ér vala. És mére ismét ezeret és átvitt engem s a víz derékig ér vala.

És mére még ezeret, s vala olyan folyó, hogy át nem meheték rajta, mert magas vala a víz, megúszni való víz, folyó, mely meg nem lábolható.

És monda nékem: Láttad-é, embernek fia? És visszavezete engem a folyó partján.

És mikor visszatértem, ímé, a folyó partján igen sok fa vala mindkét felől.

És mondá nékem: Ez a víz a keleti tájékra foly ki, és a lapácra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz.

És lészen, hogy minden élő állat, amely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségök lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement.

És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől Énegláimig: varsák kivető helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel.

Mocsarai és tócsái pedig nem gyógyulnak meg, só helyei lesznek.

És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle ennivaló gyümölcs fája nevekedik fel; leveleik el nem hervadnak és gyümölcseik el nem fogynak; havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizök onnét a szenthelyből foly ki; és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók.” (Ez 47, 1-12.)

Ezékiel folyamatosan haladt a folyó partján, és azt tapasztalta, hogy egyre mélyebb a folyó.

Tulajdonképpen ez a folyam az ébredés modellje, melyben a folyó az Egyház illetve egy gyülekezet.

„És monda nékik: Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok.” (Mt 4, 19.)

„És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halásszatok.” (Mk 1, 17.)

„Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, akik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva embereket fogsz.” (Luk 5, 10.)

A kérdés csak az, hogy mi módon fognak bejönni az emberek az Egyházba?

Ehhez evangélizáló személyek kellenek.

Az evangélizálásnak folyamatosan kell mennie, hogy folyamatos legyen a gyülekezet(ek) növekedése.

1. Bizonyságtevők

Ők azok, akik nem halásznak, hanem horgásznak.

Ha a „háló lukas vagy üres”, akkor a halakat egyenként kell kifogni.

Ezért fontosak a személyes bizonyságtételek, mert sokan tényleg válnak részéve a gyülekezetnek.

Az ilyen esetekben sokszor könnyebb a megtérteknek beépülni a gyülekezetbe, hiszen aki őt a közösségbe elhívta, arra biztosan támaszkodhat, ő segít neki a beilleszkedésben.

További előny, hogy nagy valószínűséggel olyan személyek kerülnek be így a hívők közé, akik már valamennyire szocializálódott személyek.

2. Evangélisták

Ők a nagyüzemi halászok.

Sok halat fognak ki az Isten országa számára.

„Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz (merítőháló), amely mindenféle fajtát összefogott” (Mt 13, 47.)

Ezek között aztán mindenfajta hal akad.

Ennek aztán az eredménye:

„Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is.” (2Tim 2, 20/a.)

Ami azt eredményezheti, hogy kevés(féle) ember kevés gond – sok(féle) ember sokféle problémát tud okozni.

Ezért kell a tanítói és pásztori szolgálat.

3. Gyülekezeti evangélisták

Egy gyülekezet nem rendezhet állandóan evangélizációs kampányokat, mert nem mindig állnak rendelkezésre evangélisták.

Ráadásul ezek a kampányok eléggé megterhelőek lehetnek, fizikailag, lelkileg és anyagilag is.

Ezért a gyülekezetekben is érdemes evangélizálni.

Az ilyen gyülekezeti evangélista tulajdonképpen egy „betanított személy”, aki az evangélisták munkáját végzi, de CSAK a gyülekezetben, nem önállóan.

Ha önállóan is tud evangélizálni, akkor lehet, hogy ő evangélista.

4. Evangélizálás célja

A cél, hogy az emberek üdvösséget nyerjenek. Befogadják a szívükbe a megváltót, bemerítkezzenek víz által és vegyenek Szent Lelket.

Van, amikor az evangélista ezeket mind maga végzi – munkatársak segítségével –, és van, hogy ő elsősorban csak a megtérést hirdeti.

A lényeg mindig az, hogy az emberek számára egy út legyen elkészítve, hogy a mennybe jussanak.

Ezért az evangélista mindenképp csak egy olyan személynek tekinthető, aki elkezd egy munkát, amit aztán mások fognak folytatni.

Ezért úgy kell tevékenykednie, hogy könnyen folytatni lehessen azt, amit ő elkezdett.

Tipikusan a pásztori-tanítói szolgálat az, amely továbbviszi ezt a munkát.

„Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.” (Jn 4, 38.)

5. Gyógyulások és szabadulások

Az evangélizálást követhetik csodák, de nem kötelező, hogy történjenek.

Az eredmény lényege, hogy hány személy szánta oda az életét valóban Jézus Krisztusnak.

A jelek, csodák:

- felkelthetik a figyelmet, így lehet – hogy többen térnek meg,

- valódi szükségleteket elégíthetnek ki,

- nem pótolják azt, ha valaki gyülekezet nélkül kívánja leélnie hívő életét.

Ha egy személy embereket tud megnyerni Jézus Krisztus számára, és ők odaszánják a Megváltónak az életüket, akkor a legfontosabbat már elvégezte, mert a valódi cél az emberek mennybe juttatása.

Egy olyan gyógyító szolgálat, mely nem jár együtt az emberek gyülekezetekbe irányításával lehet, hogy több kárt okoz, mint hasznot; mert a csodát átélt személyek nem lettek felvilágosítva arról, hogy nekik valójában megtérésre lenne szükségük.

A próféta kifejezés az a szó, ami sok ember számára végképp kiégeti a biztosítékot.

De most nem fogom újra leírni, hogy igenis VANnak újszövetségi azaz a kegyelem korszakának is prófétái.

A fájdalmas érintést sokszor csalódások okozzák.

Sok pünkösdi-karizmatikus hívő lehet, hogy soha nem találkozik valódi prófétai szolgálattal.

Egészen odáig mennek, hogy még a „legprófétább” próféták se eléggé próféták a számukra.

Kikről beszélek? Akik halottakat támasztanak, vagy olyan mértékben birtokolnak egy-egy karizmát pl. tudomány beszédét – hogy történészekkel is felvehetik a versenyt a múlt ismeretéről.

A prófétai szolgálat tudja – az apostol és az evangélista mellett – a leglátványosabban bemutatni Isten nagyságát.

A prófétai szolgálat tulajdonképpen az a szolgálat, melyből kinőtt az összes többi és lett önálló „hivatallá”.

Például a fizika tudománya nem tud működni matematika nélkül.

Fordítva ez így egyáltalán nem igaz.

Newton és Leibnitz fizikusok voltak, de ahhoz, hogy a fizika egy-egy témakörében elmélyedjenek, meg kellett alkotniuk annak matematikai hátterét.

Ugyanígy egyetlen (újszövetségi) szolgálati ajándék se jöhetett volna létre, ha nem lenne egy „őse” valahol az (ószövetségi) próféták között.

Ezért találunk író, csodatévő, jövendölő prófétákat is. (Későbbi tanítók, evangélisták, ÚSZ-i próféták)

Először a papi-közbenjárói szolgálat jött létre.

„És öltöztesd fel azokba Áront a te atyádfiát, és az ő fiait vele együtt, és kend fel őket, iktasd be őket tisztjükbe, és szenteld  fel őket, hogy papjaimmá legyenek.” (2Móz 28, 41.)

Aztán kivált a kormányzási ajándék, abból lett a bírák, királyok, pásztorok és apostolok.

„bölcsesség… vagyok… énáltalam uralkodnak a királyok” (Péld 8, 12. 15.)

Tehát a törvény idején 3 ajándék van jelen: próféta – pap – bíra/király.

Pál apostol egyszer beszél 5 fő szolgálati ajándékról.

„És Õ adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul.” (Ef 4, 11.)

Máskor meg még több (szolgálati) ajándékra utal, nem ad mindegyiknek nevet.

„És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban elõször apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.” (1Kor 12, 28.)

Mi az, ami-aki MINDIG ott van, minden felsorolásban?

A prófétai szolgálat.

Méghozzá mint Isten által (ki)rendelt személyek.

Összefoglalva:

1. Minden egyes szolgálat őse, eredete a prófétai szolgálat.
2. Mindig, minden egyes korban voltak próféták.
3. Pál apostol gondosan ügyel rá, hogy a prófétai szolgálatot legalább annyira nevén nevezze, mint az apostolit és a tanítóét.

Miért rendel Isten prófétákat?

„Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.” (Ámos 3, 7.)

A mindenható Isten tudatában van annak, hogy akiket ők elhív, azoktól mit várhat el.

Tudja, hogy bármilyen jó szándék is van jelen, bármekkora odaszánással is párosítva az Egyházban, akkor is Isten munkája időről-időre holtpontra jut.

Ilyen volt például amikor a tanítványok várták vissza a Messiást, de ők az 1000 éves királyság eljövetele miatt várták Őt.

Isten prófétai kijelentést adott át János apostolnak (úgy látszik, hogy kettős ajándéka lehetett, egyszerre két hivatalt is betöltött).

János a Jelenések Könyvében prófétál eljövendő Egyházkorszakokról, amik azóta – az utolsót kivéve – rendre beteljesedtek.

Hátra van még az utolsó Egyházkorszak, amikor is a hívők nem lesznek szegények.

„Gazdag vagyok, és meggazdagodtam” (Jel 3, 17.)

Ez még nem teljesedett be.

Hogyan fogjuk megtudni, hogy majd beteljesedik? Úgy, hogy azt már nem lehet majd letagadni, annyira be fog teljesedni az EGÉSZ Egyházon.

Ami azt jelenti, hogy egyik kontinensen sem lesznek szegény keresztények.

Olyan nem lesz, hogy a gyülekezet fele munkanélküli!

Sem Európában, sem Amerikában, sem Ázsiában, sem semmilyen más kontinensen!

Amíg ez be nem teljesül, addig nem igaz, hogy már beteljesedett az a korszak, legfeljebb csak folyamatban van/lehet a beteljesedése.

Tehát az első legfontosabb feladat prófétai szolgálat számára, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá tegye, hogy a JELEN az most hol van Isten egyházkorszakai között.

Ennek járulékos problémája a naptárprobléma.

Ha úgy véljük, hogy már a teremtéstől eltelt 6000 év, akkor nem is érthetjük meg, hogy a Laodíceai korszak is egy teljes egész egyházkorszak ugyanúgy, mint a Szárdiszi (protestantizmus) és a Filadelfiai (evangéliumi- teljes evangéliumi) korszakok!

Mert a tévedések kölcsönösen igazolják egymást.

Mivel a laodíceai korszak már beteljesedett, ezért jön mindjárt a Messiás.

Miért jön mindjárt a Messiás? Mert eltelt 6000 év a Teremtéstől.

„egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő” (2Pét 3, 8.)

Mit jelent 1 nap? A teremtés 1 napját.

Mit jelent a 7. nap? Az 1000 éves királyság időszakát, amiről az Ésaiás 11-ben is olvashatunk, meg a Jelenések Könyvében is.

Csak mi legyen akkor Heribert Illig, Hunnivári Zoltán és mások felvetéseivel, mely szerint a mai naptár siet 300 vagy 200 évet?

Konkrétabban:

1. Heribert Illig

„az 1998-ban kiadott „Kitalált középkor” című munkájában azt állítja, hogy a 614 és 911 közötti mintegy 300 év „soha nem létezett”. Ezen állításnak messzemenő következményei vannak nemcsak az európai, hanem az iszlám történelmet illetően is, s emellett nagyon fontos magyar vonatkozásai is vannak.”

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Heribert_Illig

2. Hunnivári Zoltán

A Hungár naptár egy idõszámítási rendszer – hivatalos elfogadásáig hipotézis – mely szerint a Julián-naptárat az i. sz. 154. csillagászatilag visszaszámolt évben vezette be Julius Caesar.

A hivatalosan elfogadott, széles körben tanított időpont ettől 198 év-vel tér el, a szerint az i. e. 45. évben került bevezetésre.

Ez a 198 év különbség csak egyetlen módon magyarázható, 198 évnyi többlettörténelem, sarkosabban „kitalált történelem” bújik meg csillagászati időtengelyünkön. Hogy egyértelműbben fogalmazzak, ma kb. 200 évnyi kitalált történelmet is el kell sajátítaniuk a kötelező közoktatás tanterve alapján a tanulóknak.

A Hungár naptár a tavaszpontok [tavaszi napéjegyenlőségek] egyszerű csillagászati visszaszámolásával jutott a 154-es kezdési eredményhez, majd történelmi napfogyatkozásokkal hitelesítette az „Új-kronológiát”.

Forrás: http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:bCjjJWoTmBoJ:www.osservatorioletterario.net/forradalom.pdf+hunniv%C3%A1ri+zolt%C3%A1n&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESiMnEYL0Ugzmssko_HjXGxexK5kxdA_Ibxu7VYxP7E5c16v82hZfCUOtUh_N4SVgpxyLwQVu504gQZ5W4vdtC8jxdcN0vXJcSVceTYTJL3Mcerzegc2HnDlqDIYCtD9aPO4ROgX&sig=AHIEtbS6Nbq1oau6AVBmdSiOMGppcr6JEA

3. Zsidó naptár

A zsidó időszámítás kezdete a világ teremtésének időpontja: Kr. e. 3761. október 7. (tisri 1.), vasárnap, 11 óra 10 perc 20 másodperc. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)

A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza a Gergely-naptár éveinek hosszával közel azonos (lévén a zsidó év is a tropikus évhez igazodik), ezért a két időszámítás közötti váltást viszonylag könnyen elvégezhetjük. A Gergely-naptári évet a zsidó évből 3760 levonásával kapjuk meg. Tisri hónap elsejétől december 31-éig még egyet kell kivonni a zsidó évszámból.

1. példa

5765. áv 29.

Áv hónap tisri előtt van, de január után, ezért az évből 3760-at kell levonni.

5765 – 3760 = 2005

2. példa

2005. szeptember 3.

2005-ben tisri október 4-ére esik, tehát előtte vagyunk

2005 + 3760 = 5765

Tehát ma a zsidó naptár szerint 2011+3760 = 5771-et írunk, azaz olyan 229 év van hátra a 6000-es évfordulóig.

Ebbe esetleg nem férne bele egy teljes Egyház-korszak?

Mondjuk, beleférne esetleg a Laodíceai Egyház-korszak.

Mi lehet, mi kellene, hogy legyen a szerepe A PRÓFÉTAI szolgálatnak?

Továbbvinni Isten munkáját a holtpontról, kibillenteni az álló helyzetből, kihozni a gödörből.

Tehát a második fontos feladat a prófétai szolgálat számára, hogy rendet rakjon, hogy a MA az hol helyezkedik el az egyes naptárakban valójában.

Ezek után már csak olyanok maradnak hátra, mint:

-         leleplezni a hamis próféciákat,

-         leleplezni a hamis szolgálati ajándékokat, illetve akik más hivatalban próbálnak szolgálni, mint amire nem kaptak Istentől engedélyt,

-         tisztázni a legnagyobb tévtanításokat.

Ezek több szolgálati ajándék közös együttműködését igénylő feladatok, ahol a legelső munkás (aki a legtöbbet farag le a nyersanyagból) a próféta.

Utána a tanítói szolgálat precizitása következik, majd a pásztori szolgálat fogja simára csiszolni.

Miután ezek a feladatok már elindultak, és jól haladnak, a próféta prófétálhat is.

Ezek után következik a harmadik prófétai feladat, hogy bemutassa a prófétai jellegű karizmák helyes használatát.

Ennek eszköze:

-         karizma tényleges használata a hétköznapi életben

-         karizma tényleges használata az Igehirdetés során

-         prófétaiskola.

Korábban már volt szó róla, hogy mit jelent az apostoli szolgálat általában.

Ez a mostani bejegyzés arról szól, hogy egy adott, konkrét ébredési hullámban hol foglal helyet AZ apostoli szolgálat, kell-e minden ébredéshez, minden gyülekezet működéséhez apostoli tevékenység?

1. Jeruzsálemi gyülekezet

Nos, a Jeruzsálemi gyülekezetet a Názáreti Jézus alapította, egészen velük volt, míg a létszám az 120 főt el nem érte. Ekkor történt a Szent Szellem kitöltetése.

„És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság)” (ApCsel 1, 15.)

Fontos, hogy azokban az időkben sokkal kevesebb ember lakott egy-egy városban, mint most.

A pünkösdi megtérők száma gyakorlatilag hatalmas számadat.

„Akik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.” (ApCsel 2, 41.)

Csak úgy „jöhetett össze” ennyi megtérő-bemerítkező, hogy sokan ezek közül diaszpórabeliek voltak, akik csak az ünnep miatt mentek fel Jeruzsálembe.

„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.

És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala.

És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.

És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniok.

Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.

Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.

Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, akik szólnak?

Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk?

Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadóciában, Pontusban és Ázsiában,

Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Ciréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,

Krétaiak és arabok, halljuk amint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.” (ApCsel 2, 1-11.)

„Jeruzsálem prosperált Heródes és a hellenizmus korában, s ekkor érte el a legnagyobb népességet – a körülbelül 150 000-es lakosságszámot.”

Forrás: http://animamundi.hu/tanform.php?tsz=28

Tehát egy Szeged/Miskolc/Debrecen/Győr lakosságszámú városban a 3000-es lélekszám elérése csak a Szent Lélek ereje, kenete által volt csak lehetséges.

Ez egyfajta „kvázi szabvány”, 3000 aránylik a 150000-hez, azaz 1 aránylik az 50-hez. Körülbelül 2%-a megtérők száma a helyieknek.

Úgy is lehetne fogalmazni, hogy pl. Pécs városa, mint kulturális főváros a középpontba kerül, jönnek oda a turisták, és sikerül 3000 embert beevangélizálni.

Akik aztán csatlakoznak is a gyülekezethez.

Nos, valahol itt kezdődik a kenet.

2. Antiókiai gyülekezet.

„Antiochia igazi fejlődése a császároknak volt köszönhető. Kr. e. 49 tájékán Julius Caesar is ellátogatott a városba, mint a Római Köztársaság első embere. Több privilégiumot is adott a városnak, de mindenekelőtt ő is megpróbálta a római kultúrához, a birodalmi szokásokhoz és törvényekhez idomítani Antiochiát. Több állami intézményt is építtetett.

Antiochia egész népe kiállt a későbbi Augustus császár mellett, aki nem felejtette el a város hűségét. Sőt mi több, az utána uralkodó Julius-Claudius dinasztia tagjai sem feledkeztek meg Antiochiáról. A későbbi korok császárai pedig a császárság intézménye mellett harcoló várost méltatták. Ez fejlődést és jogokat hozott Antiochiának.

Augustus római mintára fórumot épített fel a városban, valamint több villát is építtetett magának a Daphnéba vezető út mentén.

Tiberius két hatalmas oszlopsort építtetett a Szilpiusz-hegytől délre, amelyek a római mintájú kereskedelmet és üzletet képviselték.

Agrippa nekilátott a Szeleukidák által épített színház kibővítésének, amit majd Traianus fejezett be.

A császárok vízvezetékeket építettek a város lakóinak ellátására.

Ebben a korban egyébként Antiochia a birodalom harmadik legnagyobb városa volt Róma és Alexandria után. A várost 300 000 szabad ember lakta.”

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Antiokheia

„Azok tehát, akik eloszlottak az üldözés miatt, mely Istvánért támadott, eljutottak Fenicziáig, Cziprusig és Antiókhiáig, senkinek nem prédikálván az Igét, hanem csak a zsidóknak. Voltak azonban közöttük némely ciprusi és cirénei férfiak, kik mikor Antiókhiába bementek a görögöknek kezdték el hirdetni az Úr Jézust.” (Apcsel 11.19-20.)

A némely ciprusi és cirénei férfiak közül az egyik Barnabás volt.

„József is, ki az apostoloktól Barnabásnak neveztetett el (ami megmagyarázva annyi, mint Vigasztalás Fia), Lévita, származása szerint ciprusi.” (ApCsel 4, 36.)

Tehát személyek alapították meg az Antiókhiai gyülekezetet is, az egyik személy itt meg is van nevezve.

Barnabás ciprusi lévén arra vágyott, hogy legyen végre „otthon” Cipruson gyülekezet, de egyedül nem tudott gyülekezetet alapítani, ugyanis nem volt erre ajándéka.

Ehhez szüksége volt Pálra.

Pálnak volt erre elhívása, viszont még nem rendelkezett olyan tekintéllyel, hogy toborozni tudott volna magának munkatárs(ak)at gyülekezetEK alapítására.

Így hát a két személy vágyai, kívánságai egy ideig EGYBECSENGtek, így közösen elérték azt, amit külön-külön nem tudtak volna megvalósítani.

Ha Barnabás gyülekezetalapító apostol lett volna, akkor Antiókhia után meg se kottyant volna neki Cipruson gyülekezetet alapítania.

Az Antiókhiai gyülekezet mint alapításilag, mind igazgatásilag testületi működésű volt.

A Pál által alapított gyülekezetek máshogy működtek: fenntartotta magának a gyülekezetek vezetési jogát (apostoli kormányzás), míg a gyülekezeteket elsősorban nem nagy karizmákkal rendelkező személyekre, hanem társadalmi szempontból megbízható személyekre (presbiterekre) bízta.

Tulajdonképpen ahogyan létrejött egy gyülekezet, ugyanazon az elv alapján lehetett működtetni is azt.

3. 100 új gyülekezet modellje

Jelenleg az Információ-technológia (IT) korszakban vagyunk.

Véleményem szerint a leghatékonyabb gyülekezet alapítási és működtetési modell egy olyan struktúra, mely igyekszik kihasználni az IT adta lehetőségeket.

Az ipari korszakban csak nagyvárosokban jöhettek létre nagy gyülekezetek.

Ezt aztán sokan ki is használták.

Így a nagyvárosok gyakorlatilag tele vannak mindenfajta gyülekezetekkel és missziókkal.

Minél nagyobb egy város, annál többféle gyülekezet van, és annál inkább belefáradtak az emberek az egészbe.

Minél kisebb egy település, annál kevesebb féle szórakozási forma létezik, annál inkább nyitottabbak az emberek egymásra.

100 évvel ezelőtt a tanyákon is meg tudtak térni emberek.

Hogyan használható az IT előnyei és a kisebb településeken lévő nyitottság együtt?

Ha 100 településen van egyenként mindenhol átlagosan 100 fős közösség, akkor az igenis 10000 fős gyülekezetet jelent.

Ha az Internet és a közösségi oldalak hozzáférhetőek gyülekezetenként legalább 1 helyen MINDEN tag számára, akkor egybekapcsolhatóak a közösségek.

Ennyi ember együtt már létrehozhat:

-         keresztény újságot (papír alapút és elektronikusat egyaránt)

-         gyülekezeti fórumoldalakon segíthetnek pásztorló-tanácsadó személyek a hívőknek

-         akár csere-bere is lehetséges bibliák, segédkönyvek, ruhák és más használati tárgyak területén.

-         gyülekezetközi bajnokságokat: sport, bibliaismeret…

Nyilván szükségesek megye (régió) illetve országos szinten találkozók is.

Média (kommunikáció) 2011. július 22.

A kommunikációban a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió stb.).

A fogalom a mediáció, tehát a közvetítés szóból eredeztethető, a médium pedig közvetítőt jelent.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9dia_(kommunik%C3%A1ci%C3%B3)

1. Gyermekfilmek

Bagaméri 2009. augusztus 31

Bagaméri Csukás István Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényének (1973), valamint az ebből készült négyrészes tévésorozatnak (1974) az egyik szereplője, az „elátkozott fagylaltos”. Szerepe szerint a gyerekek legfőbb konkurense egy állatrablás (a könyvben görög teknősök, a filmben majmok) ügyében történő nyomozás során.

Foglalkozása

Bagaméri a könyvben csupán fagylaltos. A filmben azonban kiderül, hogy kiérdemesült artista, aki mindenhez ért, amihez egy cirkuszban csak érteni lehet.

Neve

A könyvből nem derül ki a keresztneve. A filmből egyértelműen megtudjuk, hogy Jácintnak hívják, mindazonáltal sokan úgy emlékeznek rá, mint „Bagaméri Elemér”. Ennek oka a IV. rész címe: „Éljen Bagaméri Elemér!”, amely viszont egy idézet a film utolsó jeleneteinek egyikéből.

Jelentősége

Bagaméri komoly szerepet kap a könyvben is, a filmben azonban – Alfonzó parádés alakításában – szinte ő válik a történet főszereplőjévé.

Álcázása

Bagaméri mind a könyvben, mind a filmben többször álcázza magát a nyomozás során. Utóbbiban ezt mesteri fokon műveli, azonban jellegzetessége, hogy állandóan ugyanabban a cipőben jár, s emiatt folyton lebukik a gyerekek előtt.

Fagylaltja

A filmben a gyerekek azt terjesztik róla, hogy mérgezett fagylaltot árul. A könyvben csupán arról szól a pletyka, hogy Bagaméri fagylaltja ehetetlen, a mérgezettségre csak egyetlen, epizód szintű utalás történik.

Kapcsolata a gyerekekkel

Noha Bagaméri és a gyerekek a regényben többször is keresztezik egymás útját, a film kifejezetten az ő harcukra van kihegyezve: a gyerekek lépten-nyomon kibabrálnak vele. Ennek megfelelően kibékülésük is különböző: a nyomozásban felsült, mogorva fagylaltos a könyvben lehetőséget kap, mintegy vigaszdíjként, hogy árulja a fagylaltját a cirkuszelőadás szünetében. A filmben ő menti meg a bukásra ítélt előadást, mivel számtalan produkcióban nyújt jelentős segítséget a gyerekeknek.

Híres mondatai

• „Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!”
• „Meg vagyok átkozva!”
• „Egy Bagaméri nem alkuszik!”
• „A kankalin sötétben virágzik!”
• „Ez életem legszebb napja!”
• „Lajoska, hopp...”

Az igazi Bagaméri

Kevesen tudják, hogy a Kisújszálláson született Csukás István egy helyi cukrászüzlet tulajdonosáról nevezte el az elátkozott fagylaltost.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bagam%C3%A9ri

2. Oktatófilmek – gyerek + felnőtt

„Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg?

Nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.” (Mk 5, 13.)

Nem szabad feladni a társadalom „sózását”!

A világ egyre gonoszabb és bűnösebb.

A műsorok sokszor vagy nem igazságkeresőek – kalandfilmek, látványprodukciók vagy igazságkeresőek – dögunalmasak.

3. Iskolatévé

A hatvanas-hetvenes években az iskolákban az órák menetébe gyakran beépítették a televíziós műsorokat, és a televízió műsorszerkezete is figyelembe vette az iskolai órarendeket, megismételte archívumának a tananyaghoz kötődő műsorait. Rendkívül fontos időszak volt ez a világon mindenütt, az Iskolatévék kora.

Forrás: http://www.d1tv.hu/musorok/iskolateve

4. Szappanopera

A Szabó család 2011. május 28

1959. június 30-tól 2007-ig, 48 éven át a Magyar Rádióban hallható rádiós szappanopera volt.

2500. adását, mely a történet befejezése volt, 2007. május 21-én adta le a Kossuth Rádió.

A legtöbb részt a Rádió 14-es stúdiójában vették fel. A műsor népszerűsége az 1960-as években volt a legnagyobb, később fokozatosan csökkent.

A műsor új adásai hétfőnként voltak hallhatók, ismétlését csütörtökön tartották.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Szab%C3%B3_csal%C3%A1d

A Szabó család története

2009. 10. 14 08:15 | timurlink

A magyar hangjáték örökös favoritja a Szabó család

Liska Dénes: A Papa, a Mama, meg a többiek

A Szabó család története az 50-es években kezdődött. Az itthon játszódó magyar rádiós szappanopera a maga idejében megelőzte korát. A szereplők beépültek a családok hétköznapjaiba, és meséje gyorsan reagált a hazai történésekre. Ha bármi felkavarta a közvéleményt, a forgatókönyvíró még aznap éjjel beleírta a következő epizódba.

A Dallas, vagy a Szomszédok hűséges nézői sem hihetik el igazán, hogy a Magyar Rádió népszerű sorozata rég túljutott a 2000. adásán, melyről maga a The New York Times is megemlékezett.

„1959-ben, amikor még nem volt televízió Magyarországon, és a kommunista kormány a hitelességét bizonygatta egy elbukott népfelkelés után, egy meleg hangú, de realista rádiójáték került hetenként sugárzásra. A Szabó család, mely a keményen dolgozó, de nem tökéletes emberek életét megjelenítve szórakoztatta a magyarokat válásaikkal, a háztartás mindennapi vitáikkal, egészen a kommunizmus 1989-ben bekövetkezett bukásáig. Azonban pillanatnyi kihagyás nélkül folytatódott a show tovább.”(The New York Times)

A hallgatók valóban magukénak érezték a darabot, és ha olyan jelenet hangzott el, amiben valami nem nyerte el tetszésüket, akkor tömegével érkeztek a Magyar Rádióba a tiltakozó levelek.

A Megáll az idő c. híres slágere is eredetileg a Szabó család számára íródott.

Forrás: http://timurlink.prae.hu/index.php?bid=146&pid=1440

Megszűnik a Szabó család 2007. február 26.

Minden bizonnyal megszűnik a Szabó család című, a közszolgálati rádió majdnem fél évszázadot megért hangjátéksorozata.

Borbély-Urquhart Julianna, a Magyar Rádió kommunikációs vezetője a szerény hallgatottsági adatokkal indokolta a lépést. Hozzátette: "a Kádár-rendszer kisembereiről szóló szappanopera mára végképp elfáradt és irodalmi értéke is megkérdőjelezhető". Elmondta, hogy végleges döntés még nem született a kérdésben, az új műsorstruktúra kialakítása most is tart, de szinte biztosra vehető, hogy néhány hónapon belül elbúcsúzik a hallgatókról a Szabó család.

A Szabó család néhány tagja felvétel közben. (Fotó: MTI)

A családregény-sorozat epizódjait a kezdetektől négy évtizeden át,

1959-től 1999-ig író Liska Dénes a jelenlegi politikai helyzetre utalva fogalmazta meg:

"igazi Szabó családot már úgysem lehet írni, akárhova nyúl a szerző, megróják".

A Szabó család hallgatottsága 1962-ben még 80 százalékos volt, az arány a múlt század nyolcvanas éveinek elejére 40 százalékra csökkent. Egy 1997-es felmérés szerint a rádiójátékot már csak a rádióhallgatók 6,6 százaléka kísérte figyelemmel, míg a Gallup mostani mérése alapján már csak az éppen rádiót hallgatók 2,5 százaléka kapcsol a Kossuth rádióra hétfőn este, a csütörtöki ismétlés hallgatottsága pedig egy százalék sincs. Ez körülbelül negyvenezer ember hetente.

2007. Február 26-án, hétfőn a 2488. folytatás kerül műsorba.

Forrás: http://www.fn.hu/media/20070226/megszunik_szabo_csalad/

Meg vagyok róla győződve, hogy lehet keresztény szappanoperát írni, és így is lehet népszerűsíteni a keresztény értékeket.

Ehhez őszinteség kell, és reális józan önirónia.

5. Magyar kultúra megismertetése, feltárása

Elvileg tele vagyunk ilyen műsorokkal.

Ami nekem tetszett, az pl. a „Hétmérföld”.

Félévszázados történek legnagyobb szabású, a kárpát-medencei magyarság emlékeit bemutató filmsorozatát indította el Hétmérföld címmel az MTV. A negyven epizódból álló műsor szombat reggelenként jelentkezik a nemzeti főadón.

Forrás: http://www.parameter.sk/rovat/kultura/2008/02/01/hataron-tuli-ismeretterjeszto-musor-magyar-televizioban

Ha ez a műsor folytatódna, akkor még el lehetne jutni akár az argün-magyarokhoz, hunzákhoz, magyarabokhoz is.

6. TV-s bibliaiskola

Nem tudom, miért ne lehetne a televíziót bibliaiskolai célokra felhasználni.

Isten rendelt az egyházba tanítókat. Nekik elsődlegesen az Isten Igéjét kell tanítani.

„És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:

Szolgálat munkájára tökéletesítve a szenteket, a Krisztus Testének építésére:” (Ef 4, 11.)

És pedig némelyeket rendelt az Isten a Gyülekezetben először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításoknak ajándékait, segítőket, vezetőket, nyelvek nemeit.” (1Kor 12, 28.)

7. TV-s Igehirdetés

„János így tett tanúságot…"A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját", amint Ésaiás próféta mondta.” (Jn 1, 19. 21.)

„De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd”. (2Tim 4, 5.)

Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az isten adta.” (1kor 3,6)

Többféle munkát is kell végezni:

-         ültetni (Pál apostol)

-         prófétikus szöveget szólni (Bemerítő János)

-         evangélizálni (Timóteus)

-         öntözés-tanítás (Apollós)

-         legeltetés-pásztorlás (ApCsel 20, 28. 1Pét 5, 2-3.)

Ezért ha az Isten többféle szolgálati ajándéki elhívást-hivatalt több ember között oszt szét, akkor többféle Igehirdetőre van szükség.