Jurta.Net

A jurta története

[…] A ma ismert jurta szerkezet első ismert és időben viszonylag pontosan meghatározható "dokumentuma" a Zagrosz hegységben (Irán) 1982-ben feltárt Arjan sírból került elő. Egy vésett bronz tálon látható egy kép, mely többé-kevésbé egy jurtát ábrázol.

A tál egy kereskedőé volt, akit "Kurlush" -nak hívtak és ie. 646-525 között élhetett Susa városában (a mai Irán, az akkori neo-elámi birodalomban) A tál készítésének az időpontját ie: 800-525 közötti időszakra teszik a kutatók. Sajnos a tál pont a "jurta" mellett törött el, és a hiányzó darab miatt nem tudjuk kikövetkeztetni a képhez tartozó pontos történetet. Az "elfogadott" álláspont szerint egy vándorlás történetét meséli el a tál. A jurta előtt egy trónon valószínűleg egy király (kán, kagán) ül, aki éppen iszik egy kupából. Mögötte a kísérői (testőrök?) és a jurtában süveg nélküli kisebb alakok. (Valószínűleg asszonyok vagy gyerekek- esetleg rabszolgák.) A tál bemutat egy vadászatot, csatajelenetet, temetést, stb, de számunkra egy semmitmondónak tűnhető ábrázolás nagy jelentőséggel bír: a tál közepén elhelyezett rozetta. Ez ugyanis Uruk városából jól ismert ( ie: 4000-3100) Vénusz (bolygó) ábrázolás, Inanna istennő jele.

A Krímben, Kercs közelében (Panticapeum-ban) feltárt szarmata sír belső (erősen megrongálódott) falfestményén szintén látható egy jurta. A sír ie. 252-ben készült.

.

Kercs városa a "Kimmer Boszporusz" néven is ismert. Több nép is gyakorolt hatalmat a város felett, de a falfestmény keletkezésének idejében a területet a szarmaták birtokolták. Arról a népről van szó, mely ebben az időszakban a Tanais (Don folyó) környékén, és a mai Magyarország Budapest- Nagy Alföld területein is élt! Mivel a jurta szerkezete (formája) árulkodik a "benne lakó népről", így kis túlzással következtethetünk arra, hogy az ie. III században a fenti képen látható jurta-forma megtalálható volt hazánk területén is

A Selyem út környékén felvásárolt (bizonytalan helyszínen talált) "MIHO kövek" (HIHO PANELS - MIHO: egy japán múzeum neve) adnak hírt szogdok jurtáiról. A márványba vésett domborműveket 570 körül készítették. (Egyes kutatók szerint hamisítvány.) A márvány domborművek valószínűleg Taiyuan (Ujguria) területéről származnak. (Tianshui)

Az alábbi rajz a márvány domborművekről készült 579-ben ( Xi'an, Shanxi)

A jurta szerkezete a kupolás megjelenés óta alig változott. Eltérést abban mutat, hogy milyen etnikum lakja. Egy népre jellemző, hogy milyen szerkezetű jurtákat készít.

A modern anyagok megjelenésével is változott jurta. A nemezt ponyvatakaróval védik az eső és a Nap UV sugárzása ellen. Az ajtókra vasalatok kerültek és már ismeretes a "modern jurta" fogalma, amit a kor elvárásaihoz és szükségleteihet alakítottak ki.

Jurtakészítés

Fontosnak tartom, hogy a jurta faanyaga a lehető legjobb minőségű, száraz fából készüljön. A "Tüzép telepeken" kapható tetőlécből (fenyő) nem lehet jurtát készíteni. Pontosabban lehet - de nem érdemes. Azt is be kell látni, hogy Magyarországon nagyon kevés olyan fafajta van, ami "szálszerkezetében" alkalmas jurta készítésre. A faszerkezetek (szarufák, kerege elemek, stb.) méreteit statikai számítások alapján határozom meg. Több szempontot figyelembe kell venni, hiszen minden fafajtához tartozik például egy "testsűrűségi" szám, minden fafajtának más a " rugalmassági modulusa", (ráadásul ez függ a fa nedvességtartamától), stb. Amikor egy szarufa keresztmetszetét meg kell határozni (hajlítószilárdságra méretezve) nem csak a fa szilárdsági adatait vagy hallomásból "ismert" tulajdonságait kell figyelembe venni, hanem a TERHELÉS MÓDJÁT is. Ez utóbbit kevesen veszik figyelembe. Amikor a téli szelek hirtelen csapnak le a hótehertől amúgy is igénybe vett jurta szarufáira, akkor az kevés vigasz - a törött jurta alatt - hogy : "úgy tudtam, hogy a kőris az erős fa". A jurta minden alkatrészét DINAMIKUS terhelésre kell méretezni. Néha fut a hideg a hátamon, - amikor egy-egy jurtába benézek – hogy milyen vékony alkatrészekből áll a szerkezet.

A ragasztott, laminálással készült tartószerkezetek erősebbek és jobbak a mechanikai tulajdonságai, mint az azonos keresztmetszetű és anyagú, eredeti erezetű fáké. Ezzel az eljárással készülhetnek karcsúbb kivitelezésű, nagy fesztávolságot átívelő jurták. Természetesen ebben az esetben is statikai elvek alapján méretezem a jurta alkatrészeit.  

A jurta faanyagától elvárható, hogy könnyű, rugalmas és tartós legyen. Bizonyára minden jurtakészítő a saját maga által favorizált fafajtára esküszik. Jómagam a hársot helyezem előnybe. Könnyű és viszonylag rugalmas fa, száradás után alig vetemedik. Nem reped és könnyen megmunkálható.

Bizonyos helyekre (pl karika, ajtó) felhasználok nyírt és fenyőt is. Mivel nem a szokványos méretekben van szükség a faanyagra, ezért már a fa kivágása előtt meg szoktam adni a fűrészelő szakembereknek a rönk hosszúságának a méreteit. Kérgében alig szárad, hiszen szinte azonnal a fűrészüzembe kerül, ahol megfelelő méretekre fűrészelik. A fát ezután száradni hagyom. Amíg a nedvességtartama 15 % felett van, addig nem kezdem el a megmunkálását.

Miután a megrendelő igényinek megfelelő jurta alkatrészeinek statikai számításain túl vagyok, kezdetét veszi a tervezés. Az adott átmérőkhöz, keregemagassághoz, stb. elkészítem a jurta tervdokumentációját. (Eddig még soha nem készült nálam két egyforma jurta!) A terveket megőrzöm és ha valami oknál fogva pótolni kell valamilyen alkatrészt, akkor azt a meglevő rajzok alapján rövid határidővel el tudom készíteni. (Még nem volt rá példa...)

A kellően kiszáradt faanyagból kifűrészelem a jurta alkatrészeit. A lehető legkevesebb hulladék keletkezésének érdekében a szarufák kivágásával kezdem, majd a kerege elemek következnek. Az alkatrészeket kézi munkával alakítom a végleges formájukra. Az ajtót egy kiváló asztalos barátom gyártja le. Az ajtótok nagy terhelésnek van kitéve, ezért komoly elvárásoknak kell megfeleljenek a tok illesztései. Ehhez a munkához precíziós gépre és - nem utolsó sorban - nagy szakértelemre van szükség.

Amíg az ajtó elkészül, addigra kész a karika is. A kerege elemeket lekezelem fakonzerváló folyadékkal és lefestem a megrendelő által megadott színre. A kerege elemek alsó felén kb. 10 cm magasságot speciális festékréteggel vonok be, mert tapasztalataim szerint itt van kitéve a kerege a penészedésnek és rothadásnak. A festés után eredeti bőrrel összefűzöm a keregét. Nem a "hagyományos" - a mongol jurtáknál jól ismert - csomót kötöm a bőrre, hanem a nálunk használt "egyszerű csomót". Ez nem nyílik szét a legnagyobb igénybevétel esetén sem. Amint kész a kerege, próbaképpen felállítjuk a jurtát és bontunk egy üveg jófajta vörösbort - hiszen gyakorlatilag elkészült egy új "lakás". A szarufa és a karika csatlakozásait ilyenkor egyenként átvizsgálom és ha szükséges alakítok a csapolásokon. Fontos, hogy a szarufa pontosan illeszkedjen a furatban. Ellenkező esetben a karika "meg tud csavarodni", amikor a lélekkötelet meghúzzák. A kész jurtáról már a varrónő le tudja mérni a pontos méreteket, mely a takaróponyva elkészítéséhez szükséges. Az előre megvarrt belső "fedőponyván" (fehér vászon, ami megakadályozza a nemez-maszatok behullását a lakótérbe) bejelöli a rögzítések (lekötések) helyét és elkészíti a keregét fedő belső drapériát. A jurtát lebontom, fakonzerváló anyaggal kezelem és lefestem a szarufákat, karikát és az ajtót.

A takaróponyva beszerzését a megrendelőre szoktam bízni. A jurta legdrágább alkotórésze a ponyva. A ponyvától elvárható, hogy UV biztos legyen, ne szakadjon, ne repedjen, ne eressze át a vizet, ne legyen gyúlékony (szikrák a kéményből) és lehetőleg ne veszítsen az eredeti színéből. Az ilyen ponyva nem olcsó! Sőt: kifejezetten drága. A saját jurtámon Sattler ponyvát használok immár 6. éve folyamatosan télen-nyáron. Bevált. Persze lehet olcsó ponyvával is kísérletezni, csak akkor az évenkénti szabás-varrás költségeit és maceráját is számításba kell venni, valamint azt, hogy a rossz fedés miatt károsulhat a nemez is. (Sokan "kamionponyvát" használnak. A PVC ponyváknak az a hátránya, hogy nem "szellőznek" és belülről lecsapódik a pára - ami a nemeznek árt.) A ponyva varrásánál olyan cérnát használ a varrónő, ami szintén UV biztos, valamint nedvesség hatására bedagad - ezzel megakadályozza, hogy a víz befolyjon a varratok mentén.

Aztán megint felállítjuk a jurtát (megint bontunk egy üveg bort) és felpróbáljuk a közben elkészült takaróponyvát. A szükséges igazításokat és a karikát fedő "sisak" formára igazítását ilyenkor végzi el a varrónő. Az általam készített jurták ponyváinak az aljára kb 30-60 cm széles PVC ponyvából készült csíkot varrunk. Ez azért fontos, hogy a textilponyva ne érintkezzen a földdel, hóval, sárral... így nem tudja "felszívni" az esővizet és a megolvadó havat. Az ajtón kialakítom a rögzítő kötelek helyét és az utolsó simításokat is elvégezzük a kész jurtán.

Igény szerint nemezzel adom át a jurtát. GEOTEXTÍLIÁT nem alkalmazok!!!! Sok helyen hallottam már, hogy a „nemez a mi éghajlatunkon nem jó a jurtára.” Ez nem igaz. A nemez nagyon is megfelelő, csak gondozni kell. Miért nemez? A nemeznek "súlya" van és nagyon jó hőszigetelő. A vizet valóban nem szereti - éppen ezért meg kell óvni a párától, esővíztől. Ezt a védelmi funkciót CSAK JÓMINŐSÉGŰ ponyva tudja nyújtani. A nemez szinte "összefogja" a faszerkezetet, ami kissé csökkenti a kötésekre jutó terhelést. A molyoktól és az egerektől nem lehet megvédeni... ezért feltétlenül meg kell tanulnia a jurta tulajdonosának a nemez javítási módját. Nagyon egyszerű!
(…és miért nem geotextília? A geotextíliát a föld alá tervezték. A vizet átereszti és nem jó hőszigetelő. Ráadásul a Nap UV sugarai (melyek így, vagy úgy, de áthatolnak a ponyván!!!) nagyon hamar porózussá teszik a geotextíliát. A lakótérben hamarosan „lebegő porként” megjelennek a geotextília elemei – azokat belélegezve… nem folytatom, mindenki képzelje el! Csököly mellett van felállítva egy ismerősöm jurtája, melyet geotextíliával szigetelt. Komoly köhögési rohamai vannak… akit csak tehet, lebeszél a geofilcről.)

A jurta gyakorlatilag elkészül. A megrendelő által megadott helyszínre szállítjuk és felállítjuk a jurtát. Természetesen megint bontunk egy üveg bort. :-)

A jurta alkatrészeire 5 év garanciát vállalok, az ajtólap és a karika kivételével. A garancia nem terjed ki a rossz tárolásból vagy a rendellenes használatból adódó töréskárokra, nemezre és a textíliákra. Az ajtólap és a karika azért kivétel, mert azt MINDIG éri a napfény és a folyamatos UV sugárzás. Ezért időnként cserélni kell az ajtólap betéteit, a karikát pedig rendszeresen festeni kell. A szükségesnél 4-5 darabbal több szarufát adok át, mert szállításnál vagy akár az építésnél történhetnek sérülések az alkatrészekben. Tapasztalataim szerint a szarufa pont ilyen alkatrész. Figyelembe kell venni azt is, hogy a használat során a keregét összefogó bőrszegecsek penészesednek. Az nem használ a bőrnek... A bőröket is rendszeresen ápolni kell. A jurtát évente legalább egyszer szét kell szedni és alaposan át kell vizsgálni. Ha az egerek a fát is megrágják, azonnal le kell kezelni a sérülés helyét, hogy a fa gombásodása ne indulhasson meg!

Forrás: http://www.jurta.net/jurtakeszites.html

KaraHun.hu

A jurta a magyar (ős)történelemben és a mai kazakoknál

Kun László királyunk – aki a kunok iránti vonzalmáért kapta e nevet –a feljegyzések szerint nem volt hajlandó kőházban, palotában élni, és ezzel a „különcnek hitt” jurta kedvelő szokásával nem volt egyedül királyaink közt... Miért?

Egyszerűen azért, mert a jurta, (jurt) egészen sokáig egészségesebb lakhelynek bizonyult, mint akár a késő középkori minden luxussal felszerelt királyi paloták.
A jurta könnyen fűthető télen, a füst nem az ablakán, hanem a tetején távozik, hőszigetelése és átlevegőzése egyszerre működik.
Kupola alakú formája a hő visszasugárzását szolgálja, miközben a legnagyobb térfogat a legkisebb kisugárzó felülettel (félgömb) elve érvényesül.
A jurta azonban nem a nomád életmód bizonyítéka!

Nem az, mert koránt sem annyira könnyű áttelepíteni! Ha a mai kazakokat vesszük alapul, akkor bizony ők is kisebb sátrakkal követik legelő állataik útját, és csak akkor telepítik át a jurtát, ha ott huzamosabb ideig tartózkodnak.

A mai kazak, mongol nomád jurtából kiindulva röviden a következőket mondhatjuk:

A jurta kör alakban felállított rácsos fala a (kerege) tartotta a tetőlécekkel középre igazított kerek kör alakú füstnyílást, amit építéskor az "istenfának" nevezett villás  rúd tartott. A "kerege" köré szorosra feszített kötél biztosította hogy a jurta az "istenfa" kivétele után nem rogyott össze. A vándorló nomádok hite szerint a jurta küszöbére tilos volt lépni, mert a küszöb alatt alvó házi istenek(szellemek) felébredtek és bajt hoztak a családra. A jurtában az ajtóval szemben a helyezkedett el a családfő, s kétoldalt külön-külön a férfi s női oldal.

A jurtán belül az ajtóval szemben a családfő és feleségének helye a főhely, ettől szimmetrikusan a bejárat felé haladva a helyet foglalók rangja szimbolikusan csökken. A szívesen látott vendég ugyanakkor a családfő közvetlen környezetében foglal helyet és ha más nem, akkor az életkor tiszteletbentartása kötelező. Kedves „hagyományőrzők”, figyeljünk erre, mert nem egyszer tapasztaltam sértő sorrendet…   

Elkészíthető e a jurta házilag?

Igen, bár ha nem nemezzel borítjuk, akkor csak gyengítve tölti be elvárt funkcióit.

Lehet így impregnált sátorlapokkal is jurtát építeni, ám annak hőháztartása csak egy kicsivel lesz jobb, mint egy nagyméretű sátoré.

A váz készülhet meglehetősen tartós akác, vagy ha korhűek szeretnénk lenni, akkor juhar növendék fácskákból (botfából). De száraz helyen, vagy faggyúval impregnálva a fűz is tökéletesen jó alapanyag, ráadásul könnyen alakítható.

A jurta favázánál a tető köralakú befejező gyűrűje okoz technikai bonyodalmat, és bár ezt is kifaraghatjuk több ellemből, de az összecsapoláshoz már kell némi szakértelem. A tetőtartó rudak és a bőrrel kötözött és harmónikaként szétnyíló-összecsukható jurtafal rácsa - mint már mondtam: készülhet a mindenütt fellelhető fűzfa vagy akác botokból. Nem árt azonban a gondos válogatás, mert a stabilitást a pontos kör és kupola alakzat minden módosulása gyengíti.

Forrás: http://karahun.hu/a-nagyallattarto-kultura/jurtakeszites-jurtak-es-osmagyarok