Németh Sándor (1950. 11. 21. - )
1. Származás
Németh Sándor jelenleg magyar származásúnak vallja magát.
Felmenői még Géza fejedelem által Bajorországból Magyarországra behívott hittérítőkre vezethetők vissza.
Valójában ezek a családok azért hagyták ott a német-bajor hazát, hogy ha nem is újra avarok, de legalább újra magyarok lehessenek.
2. Identitáskeresés
Németh Sándor identitáskeresése egész életén át jelen van.
Mint ahogy a német családnevűek között szép számmal akadnak zsidók is, akik rendeletre kellet, hogy német családnevet felvegyenek, úgy vannak jelen gyülekezetében is a zsidó származású keresztények.
Német családnevűek: Pasitka Hermann, Bajor Friderika, Grósz István, Szász Ramóna…
Izraelita gyökerűek: Pajor Tamás, Szentkirályi György, Arató Ádám…
3. Szemléletmód
Szemléletmódját akkor érthetjük meg legjobban, ha értjük-ismerjük a kazár (kozár) gondolkodásmódot.
- vágyódás a hun birodalom nagysága és erőssége után
- beszivárgó nyugati értékrend
- erős szimpatizálás a zsidósággal, zsidó hittel
- fennhatóság kiterjesztése a többi sztyeppei nép (pl. szabírok) iránt
- látványos eredmények, melyek után a birodalom nagy része eltűnik, de megmarad 3 népcsoport, melyeket kapcsolatba szoktak hozni velük:
a.) kozákok
b.) prozelitákból ortodox zsidók (Artur Koestler: Tizenharmadik törzs)
c.) Kazak népcsoport, melynek helytelen elnevezése kazah
4. Szolgálata
Szolgálata magán hordozza egy szolgálati ajándék hármas követelményét:
Elhívás – látás – felkenetés.
Felkenetése a floridai Fort Lauderdale-i gyülekezetben történt.
Néhány momentum a mai szolgálata előtti kereséséről:
- aktív hitéletet élő római katolikus családban született és nőtt fel
- 18 évesen arra készült, hogy Jugoszlávián keresztül elhagyja Magyarországot és az egész kommunista tömböt, és megy nyugatra
- katolikus teológiai Akadémia hallgatója lesz
- rabbiképző intézetbe iratkozik be, melyet levelezőn végez
- sokat tanulmányozza katolikus szentek életét (Assisi Szent Ferenc, Avilai Szent Teréz…)
Megtérés és újjászületés: 1976 áprilisában
Gyülekezet hivatalos megalapítási évszáma 1979.
Ez azért fontos, mert pont véget ért Közép-Európában egy antiszemita korszak, melynek kezdete 1939.
Tulajdonképpen az ő személye egyfajta barométere egy 40 éves filoszemita kornak, mely 2019-ben fog véget érni.
2019 után megszűnik a gyülekezet elsősége, és más gyülekezet(ek) is tud(nak) nagy tekintélyre szert tenni.
Ezek lehetnek egyrészt klasszikus pünkösdi-karizmatikus értékeket valló közösségek, de elindulhat(nak) újabb ébredés(ek) is, ha: van olyan szolgálati ajándék, aki: ugyanúgy rendelkezik majd akkor az elhívás – látás – felkenetés hármasságával.
5. Évszámok
Fontos évszámok szolgálatában:
A név emlékeztet a HIT-mozgalomra, a gyülekezet hordoz is magában tipikus hit-tanításokat (pl. bővölködés evangéliuma)
Aktív politizálás folyik, hisznek a hívők abban, hogy összeomlik a szocializmus, és az be is következik.
Az erős ember megkötözése utáni években:
- a gyülekezet hivatalosan elismert vallásfelekezetté válik
- a gyülekezet létszáma a következő 10 évben megtízszereződik, a kritikusok szerint is meghaladja a 20.000 főt.
2001. 12. 14. Németh Sándor egy Magyarországon új dologgal áll elő, a televíziós igehirdetéssel.
Sok kis gyülekezetbe járó pünkösdi-karizmatikus hívő ekkor szembesül először igazán azzal, hogy Magyarországon is létre lehet hozni nagy gyülekezet(ek)et.
És ami már nagyon unalmas sok hites számára, az most sokaknak új tanításként hat.
Németh Sándor tanításainak vetésforgója 10 év.
Ezért hagyják el sokan a gyülekezetet, mert minden egyes 10 éves forduló után szembesülnek azzal, hogy az ébredés újraindul, és ugyanazok a tanítások jönnek elő.
És ha erre nem jönnek rá az első 10 éves forduló után, akkor majd rájönnek a 20 éves után.
E képlet alapján a 2022-től várhatóan radikálisan csökkenni fog a Vidám Vasárnap műsor népszerűsége.
6. Ingatlanok
A Hit Gyülekezete tevékenysége szinte mindig hozzáköthető valamely ingatlanhoz.
Először egy egykori budaörsi présházban gyűlnek össze.
Később (1990-től) a Vasas Folyondár utcai csarnoka lesz az Istentiszteletek otthona.
1991-92-ben konferenciák megrendezésére is sor kerül, és a Hit Gyülekezete többször is megtölti – vidéki gyülekezeteivel együtt karöltve – a Budapest Sportcsarnokot.
Sőt, a vidék is lehetőséget kap: Kelet- és Nyugat-Magyarországi helyszíneken többször is vannak országon szintű rendezvények (Debrecen, Szolnok, Eger, Orosháza, Pécs, Esztergom…)
Egy időben viszont a központi gyülekezet „bezár” és néhány évig nem szívesen látják a hitben buzgóbb, és elkötelezettebb vidéki hiteseket.
Még az ezredforduló előtt sor kerül egy jeruzsálemi konferencián való tömeges részvételre (1996), mely lezárja a konferenciák korszakát.
A vidék és Budapest között egyértelműen a Központ kapja a nagyobb szerepet.
Innentől kezdve minden Budapest 10. kerület körül kezd el forogni.
- telek megvétele Istentiszteleti csarnokhoz
- itt folyjék a teológiai képzés
- itt legyen a gyülekezet gimnáziuma
Egyúttal rendezetté válik a vidéki hívők Budapestre költözése is, mely ellensúlyozza a központi gyülekezet fluktuációját.
Mivel a Hit Csarnok megépítése után a gyülekezet SOHA nem gyűlik össze más helyen (pl. Népstadion), ezért a gyülekezet létszáma innentől kezdve már nem mérhető.
7. Tanítások
Bizonyos tanításai telitalálatok, míg mások ezeknek inkább ellenkezői.
a.) Jó tanítások:
- Izrael helyreállítása és a zsidóság történelme
- Mariológia kialakulása
- hagyományos pásztorlás
- Szent Szellem rhémája
- Imádkozás
b.) Nehezen érthető tanítások
- Babilon-Bábel szerepe
- antikrisztusi korszak eljövetele
- Isten terve Magyarország számára, magyar történelem
- Isteni öröm munkája
- Párválasztás
c.) Rossz tanítások:
- bővölködés evangéliuma
- pásztori szolgálat abszolút tekintélye
- démonológia túlhangsúlyozása
- Jézabel, midián, Béliál… szelleme
- Manifesztációk
8. Központosítás
a.) Szolgálati ajándékok
Központosítási törekvések eredményeképpen egy sajátságos rangsor van jelen szolgálatában:
A legjobban elfogadott ajándék a pásztori, és ez után a tanítói.
Az evangélista ajándékokat részben engedi csak működni, pásztori feladatköröket oszt ki számukra.
Prófétai ajándékokat vagy csírájában elfolytja, vagy pedig behódoltatja.
Apostoli ajándék működését inkább csak Magyarországon, és inkább csak a központosítás idejéig engedte működni.
b.) Gyülekezetek
A helyi gyülekezetek közül a budapesti gyülekezet egyfajta vezérhajóként van jelen, a vidéki gyülekezetek egyértelmű alárendelt szerepet töltenek be.
Habár sok-sok évig rendelkezhettek a gyülekezetek külön honlappal, ezek felszámolásra kerültek, a házicsoport-rendszer is hasonló sorsra jut.
Csak emlékké válik, amikor a gyülekezetek még egymás közötti sportversenyeket rendeztek.
c.) Írástudók
- megszűnik a majdnem egy évtizeden át megjelenő színes kiadvány, a HIT Infó.
- a többször is újrainduló Új Exodus folyóirat is megszűnik
- a néhány évig működő Túlélő Nyúz diákkiadvány is eltűnik
- ezzel szemben központi szerep jut a HETEK c. hetilapnak, mely fő témája a politika
9. Jövője
A 2018-2020 körüli időszak mindenképpen látványos eseményeket fog tartogatni.
2018 Ekkor megint választási év lesz Magyarországon. Ha úgy dönt, hogy indul a választásokon, akkor látványos kudarcot szenvedhet
2019 Ekkor lesz 40 éves évfordulója a Hit Gyülekezetének, és az antiszemita, majd filoszemita korok 40-40 éve után valami más fog elkezdődni.
2020 Sok hívő elhagyja a gyülekezetet, vidéki gyülekezetek egy része megszűnik.
2010 Átmeneti időszak, vihar előtti csend.
2011 Ekkor lesz kerek évfordulója a TV-műsornak.
2012 Még a nézők közül is sokan kiábrándulnak, és megvonják anyagi támogatásukat, így rendkívül nehézzé válik a műsor folytatása.
Az egyre fokozódó kudarcok eredményeképpen akár még családi élete is válságba kerülhet.
10. Összegzés
1. Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne hallott volna Németh Sándorról.
2. Németh Sándor miatt előbb-utóbb mindenki megtudja, hogy van pünkösdi-karizmatikus hit is.
3. Sikerült neki jól időzíteni a 40 éves filoszemita korhoz, így reményt tud adni, hogy másnak is sikerül majd sikeres ébredést elindítania.
4. Szolgálatával egyértelműen áttörte a 10.000 fős lélektani határt, így most már az újabb lélektani határ a 100.000 fős gyülekezeti létszám.
5. Nem sikerült teljesen levetkőzni a megtérése előtti háttérből jövő szemléletmódot, így lett egy pápai modelli pünkösdi-karizmatikus gyülekezet vezetője.
6. Nem engedett a román és szlovák történelemhamisításoknak, pedig sok hívő nem érti miért is foglalkozik ezekkel a témákkal.
7. Vajon lesz-e újabb nagy ébredés Magyarországon?
A Hit Gyülekezete (amit vallásszociológusok az új vallási mozgalmak közé is besorolnak) a rendszerváltást – dacára az addigi üldöztetésnek – izmos gyülekezetekkel élte meg: 1991-ben két-ezren, 1997-re már 30 ezren vallják magukat aktív tagnak. A gyülekezet a törvényes elismerést még a végóráit élő Állami Egyházügyi Hivataltól nyerte el 1989. május 31-én. Az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. alapján az elsők között vették bírósági nyilvántartásba 1990. július 3-án. A tagok helyi csoportokat alkotnak, ezek élén lelkész áll, kinek munkáját presbitérium segíti. A lelkész teológiai kérdésekben illetékes; keresztel, esket, temet, igét hirdet. A helyi csoportokon belül ún. házi csoportok is működnek, feladatuk a személyes kapcsolat ápolásával, baráti beszélgetésekkel Isten igéjének értelmezése. A Hit Gyülekezetének központi szerve az öttagú országos presbitérium, amelynek tagja Németh Sándor is, mint vezető lelkész. A gyülekezet nagysága indokolta, hogy az adminisztratív teendők ellátására 1994-ben felállították az Országos Elnökséget. Ennek három tagja van: budapesti, dunántúli és tiszántúli, közülük az egyik az országos elnök.
A gyülekezet 1990-ben nyitotta meg teológiai főiskoláját, a Szent Pál Akadémiát. A karitatív munkát keresztényi kötelességként gyakorolják. Ennek koordinálására hozták létre a Hites Adakozók Hálózatát (HAH), amely részben a saját tagok felé, részben kifelé szervezi a főleg ünnepekhez (karácsonyhoz és pünkösdhöz) kötődő akciókat. Az evangelizációt és belső tájékoztatást segíti a gyülekezet két lapja: az 1989 óta időszakonként megjelenő Új Exodus, és az 1991-ben indult Hit Info című havilap. A többi felekezethez való viszonyukat nem jellemzi az ökumenikus együttműködés, azt legfeljebb karitatív és erkölcsi kérdésekben tudják elképzelni, de teológiaiakban nem.
Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/288.html
A Hit Gyülekezete
A Hit Gyülekezete az újkori reformáció egyik magyarországi képviselőjének tartja magát. Teológushallgatók alapították 1978-ban. Az alapítók – így Németh Sándor, a gyülekezet vezető lelkésze – célja a Szentírás mind jobb megismerése és az ebben leírt dinamikus keresztény élet megvalósítása volt. Elítélik a vallási alapon történő diszkrimináció valamennyi formáját. Nyitott egyház.
Makón első csoportjuk 1990-ben alakult meg. Kezdetben a szegedi gyülekezetnek makói „házi csoportjaként” működött. Gyülekezeti házuk ma a Návay téren van. 2003 őszén alakult másik házi csoport is; ők több mint tízen vannak.
A Hit Gyülekezete egy interjúalany szavaival élve: „megújult pünkösdi gyülekezet”. A megújulás hitben történt. Apró különbségek vannak a két gyülekezet között: ez kevésbé tradicionális, nyitottabb, szabadabb.
Elnevezésük abból adódik, hogy hitük az Ószövetségen, a zsidóknak tett ígéreteken alapul. Ábrahám volt a hit első embere, az első, aki hitt az élő Istennek. Így lett a zsidóság Isten választott népe. A Hit Gyülekezete is a hit által létezik, és a hitet mindennél fontosabbnak tartja.
A gyógyítást a Szentlélek ajándékának és a hit erejének tulajdonítják. Leggyakrabban ezért érik őket támadások. A Szentlelket az Istenség 3. személyének tekintik, és megjelenését csodálatos szellő formájában érzékelik.
Hiszik, hogy a beszédnek, kimondott szónak hatalmas ereje van. Ezt egyik adatközlőm így fogalmazta meg: „Amit kimond az ember, az lesz meg neki. Ha a rosszat mondja ki: a rossz, ha a jót, akkor a jó.”
Az angyalok és szellemi lények létét és munkásságát hangsúlyozottan vallják. A betegségeket is gonosz szellemi lényeknek tulajdonítják.
Összejöveteli alkalmaik függetlenek a vasárnaptól, hétköznap is tarthatják őket. Mindenki dolgozik, ezért esténként 4-5 óra körül jönnek össze. Az istentiszteleti alkalmaik tanításból állnak. Ez az ige olvasását és a Szentlélek által kinyilatkoztatott magyarázatot jelenti.
Nem ünneplik a karácsonyt, mert pogány ünnephez kapcsolódik, mint ahogy a faállítás is. A „szeretet ünnepe” helyett ők mindennap gyakorolni igyekeznek a szeretetet, az adakozást. A gyülekezet egyébként nagyon adakozó a szegényeknek.
A húsvétot megünneplik, Jézus keresztre feszítésére és föltámadására emlékeznek ekkor. Pünkösdöt is ünneplik.
Az alámerítkezést megelőző megtéréshez kapcsolódik a bűnvallás, amelyre azért van szükség, mert ettől fölszabadul az ember lelke. Ehhez van úgynevezett bűnvallás-előkészítő. Megkülönböztetik:
A házasságkötést szövetségre lépésként fogják fel Istennel és egymással, Isten embere előtt. A lakodalmat biblikusnak tartják, tehát meg van engedve a zene, tánc, mulatás, de hangsúlyozzák mindenben a mértékletességet.
Külön temetőjük nincs. A sírt sem látogatják, mert Jézus azt mondta: „Az élőkkel törődjetek!”. Úgy tartják, hogy a lélek nem hal meg, csak Isten országába kerül, ezért nem úgy gyászolják a halottaikat, mint mások.
Az erőszakos térítésnek nem hívei, szeretettel és hittel igyekeznek szót érteni a világ embereivel. A többi a Szentlélek dolga.
A bizonyságtevéshez is a Szentlélek ajándéka, kenete szükséges. Bizonyságtevésen annak a jó hírnek elmondását értik, hogy mit végzett Isten az életükben, például kit milyen betegségből gyógyított meg.
Az úrvacsorából csak az vehet, aki már fölismerte jelentőségét, aki Istennel szövetséget kötött. Fontos, hogy úrvacsora előtt mindenki rendezze a dolgait, például bocsásson meg, ha haragudott valakire. Úrvacsoravétel után jókívánságokat szoktak egymásnak mondani, mert hiszik, hogy amit „kimondanak, az úgy lesz”. De a hitetleneknek a hívők ellen kimondott átkai nem teljesülnek, mert ellenük Jézus védelmet ad.
Kétféle ima van: 1. Értelemből való, amikor az ember saját szavaival elmondja Istennek, amit akar; ez kommunikáció. 2. Szellemtől való ima, amikor a Szentlélek használja az ember száját, nyelvét ahhoz, hogy Istennel kommunikáljon.
Hisznek abban, hogy az anyagi javak, a gazdagság Isten áldása, mert ő így is kedvére tesz az ő gyermekeinek. Az anyagi javak mértékét a hit mértékéhez kötik.
Az eleve elrendelés elvét vallják.
A Hit Gyülekezetének van akadémiája is: a Szent Pál Akadémia, amely hittudományi főiskola. Ide Makóról is többen járnak.
A gyülekezet pásztora Németh Sándor, akin apostoli kenet van. Házi csoport vezetője az lehet, aki Istentől erre kenetet kap. Életvitelén tükröződnie kell a szeretetnek, kedvességnek, szelídségnek, és minden tekintetben feddhetetlennek kell lennie. A gyülekezet megáldja kézrátételes imával, és kiküldi szolgálatba. Lényeges, hogy csak nagyon komoly, hosszabb, Istennel töltött szent élet után jelölhetnek ki valakit vezetőnek. A pásztorláshoz sokoldalúság szükséges, s a Szentlélektől több ajándékának kell lennie az illetőnek, hogy a rábízottaknak segíteni tudjon. A pásztor legfontosabb ajándékai a prófétálás, tanítás, tudomány beszéde.
Hangsúlyozottan nem szigetelik el magukat a többi egyháztól. Nem állítják, hogy csak ők fognak üdvözülni.
A Hit Gyülekezete révbe ért
2011. július 20.
Tegnap felhívták a figyelmemet egy interjúra, amit az ATV-n Kálmán Olga az egyháztörvény megváltoztatásának másnapján Németh Sándorral készített. (Mint köztudott, az új törvény a háromszáz-akárhány helyett mindössze tizennégy egyházat ismer el, benne sokak megdöbbenésére a Hit Gyülekezetét. Ez adta a beszélgetés apropóját.) Letöltöttem a videót, végignéztem, és utána hosszú ideig csak bámultam magam elé, és nem tudtam, mit kezdjek a bennem kavargó gondolatokkal és érzésekkel. Végül úgy döntöttem, leírom, ami bennem van.
Félek, némelyek azt gondolják majd, hogy „savanyú a szőlő”, vagy hogy lám, máris elkezdődött a törvény hatására a megoszlás a keresztények között, amitől sokan annyira tartottunk. Akik ismernek, tudják, hogy kezdettől mit gondolok a törvényről, és azt is, hogy nem célom a felekezetek közötti viták gerjesztése. Két okból döntöttem úgy, hogy az előbbi vádakat kockáztatva megírom a gondolataimat. Egyrészt a kívülállók miatt, akiket jogosan botránkoztat meg a Hit Gyülekezete bravúros manőverezése. Másrészt azok miatt, akik az elmúlt évtizedekben valami miatt ezt a felekezetet tekintették a követendő mintának. E két csoportot szem előtt tartva szeretnék most nyíltan és egyértelműen fogalmazni.
Kívülállók figyelmét valószínűleg nem kerülte el, hogy a beszélgetésben valami nagyon nem stimmelt. Nehéz megmondani, hogy mi az, pedig a szituáció több mint ismerős. Vagy éppen csak félig az. Ismerős – bár nem gyakori – jelenet, hogy egy lelkészt látunk a stúdióban. Az is, ha egy politikust. Meg az is, ha egy sikeres vállalkozót. De hogy egy lelkész úgy viselkedjen, mint egy sikeres vállalkozó, aki egyben politikus is, az nagyon ritka. Az igazi baj az, hogy Németh Sándorral kapcsolatban ez a furcsa érzés mégsem teljesen ismeretlen. Néhány hete például egy lángossütő kisvállalkozóval beszélgettem az egyik balatonfelvidéki faluban. Beszélgetés közben szóba került Isten és a hit kérdése, és ő megkérdezte, hogy mit gondolok a Vidám Vasárnap vallásáról. Amikor elárultam, hogy nem szoktam nézni a műsort, ő azonnal rávágta: „Jobb is, mert szerintem ez semmi más, csak egy nagy biznisz. A pénzről szól. Hatalmas szélhámosság, óriási üzlet. Semmi köze Istenhez.” Bár nem értek egyet a verdikttel, Kálmán Olga interjúja közben a fejemben zakatoltak ezek a mondatok.
Már az interjú elején meglepett Németh Sándor arca. A szerénytelen elégedettség és a révbe érés kétes diadala sugárzott róla. Nem is próbálta leplezni. Néztem Kálmán Olgát is, aki végig tőle szokatlan megértéssel „faggatta” interjúalanyát, és közben azt lestem, elárulják-e a riporternő arcizmai, hogy mit gondol erről az egészről. Mert hogy gondolt róla valamit, az egészen biztos. Intelligens nő, biztosan levette a helyzet fonákságát. Azt a lelkészt kérdezi a kisegyházakat tollvonással megszüntető egyháztörvényről, akit jobboldali kormányok a legtöbbet bántottak, és aki már a kommunista időkben is saját bőrén tapasztalta, milyen a „szektavezér” elnevezés égető bélyege. Nem hiszem, hogy Kálmán Olga agyán nem futott át a gondolat: a vezető lelkésznek most a törvény ellen kellene erélyesen tiltakoznia, amennyiben az igazság, nem pedig saját érdeke vezérli. Kálmán Olga nyilván ugyanolyan pontosan levette, mint más, hogy Németh Sándort a győzelem pillanatában nem az igazság érdekelte, hanem kizárólag a győzelme. És a lelkész ezt sem leplezte. Ő a Hit Gyülekezete sikerét ünnepli, és azt sem tagadja, hogy ha nem jutottak volna be az elitklubba, most persze ő is máshogy érezne. Nem az igazság győzött, hanem a Hit Gyülekezete, és ő ennek ugyanúgy örül, mint ha az igazság győzött volna. Talán mert maga a Hit Gyülekezete az igazság.
Hogy Kálmán Olga vajon várt-e többet interjúalanyától, hogy táplál-e bármilyen illúziót a Hit Gyülekezetével – vagy általában a keresztényekkel – szemben, azt nem tudom. Azt gyanítom, hogy nem. Én viszont vártam többet, nekem voltak, vannak illúzióim. Még a Hit Gyülekezetével kapcsolatban is. Nem értek egyet a lángossütő férfivel. Nem gondolom, hogy a Hit Gyülekezete mindenestül leírható lenne a „biznisz” szóval. Valódi megtérések, valódi újjászületések történnek náluk, amelyeket nem lehet és nem is szabad eltagadni. Közösségeikben hétről hétre keresztény testvéreim ezrei keresik az Urat teljes szívvel – időnként egészséges tanítás mentén is. Soha nem tartottam a Hit Gyülekezetét követendő példának, de szektának sem. Ellátogattam hozzájuk, hallottam az evangéliumot náluk, láttam megváltozott életeket.
Ezért mély szomorúság volt bennem, ahogy Németh Sándort hallgattam. Nem tudom, nézte-e az interjút a lángossütő ismerősöm, de nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy kitaláljam, mit gondol majd, amikor megpillantja a Tizennégyek között a Vidám Vasárnap szervezőit. A „hit” révbe jutott vállalkozását fogja látni bennük, se többet, se kevesebbet. És nem lesz egyedül ezzel. Németh Sándor sokat tett ebben az interjúban azért, hogy ezt a benyomást beégesse az emberek lelkébe. Én sem voltam képes elhessegetni azt a nyomasztó gondolatot, hogy a „hit” ebben az esetben eszközként működik a pénzhez és a hatalomhoz. Mintha Németh Sándornak valamiben tényleg igaza lenne. A hit vállalkozása uralmat és bőséget hoz, pont úgy, ahogy azt ő évtizedek óta tanítja. És sajnos pont úgy, ahogy a kívülállók ezt magukban értelmezik.
Az interjú legfájóbb pontja a beszélgetés vége. Amikor Kálmán Olga rámutat, hogy a tizennégy egyház mellé legfeljebb néhány juthat még be, de többszáz felekezet elveszíti majd az egyházi státuszt, a vezető lelkész így reagál:
„Szerkesztő asszony rátapintott arra a problémára, ami az egyházakat körülveszi. Az egyházaknak is fel kell ébredniük, hogy egy olyan közegben élnek, ahol versenyezni kell. Az emberekért küzdeni kell, hogy megnyerjék az embereket, az embereknek a bizalmát, és megvan (sic) erre a vallási tevékenységeknek azok a normái, ami alapján el lehet egy közösségről dönteni, hogy sikeres, hatékony, vagy nem hatékony. Én azt gondolom, hogy az elmúlt húsz évben a kereszténységnek meg a vallási közösségeknek ez a nagy hiányossága, olyan sokan a nevükkel meg maguknak az intézményeknek a meglétével megelégedtek, és nem törekedtek hatékonyságra, fejlődésre, növekedésre, és most egy olyan szemlélet kezd érvényesülni, amely nem bünteti, hanem respektálja az egyházaknak a fejlődését, növekedését, különösen abban az esetben, ha társadalmi feladatokat vesz át az államtól. Én azt gondolom – mivel ismerem ezt a világot belülről –, hogy nagyon sokan félnek a versenytől, és hát ez másutt is így van, tehát… másutt is jutnak egyházak csődbe, szanálnak közösségeket. Hát ezzel a lehetőséggel Magyarországon is számolni kell, senki nem tudja garantálni, biztosítani egyetlen egy egyház számára sem, hogy a jövője biztosított, ezt teljesen a teljesítmény, munka fogja eldönteni…
Én rendszeresen hallok olyan történeteket, hogy egyházakat kell bezárni, csődeljárást indítanak közösségek ellen, elveszítik az imaházukat, hát adja Isten, hogy senkivel ne történjen meg ilyen Magyarországon, de hát ezt tudomásul kell venni, hogy ilyen társadalmi, gazdasági környezetben tevékenykednek az egyházak…”
Nem a cinizmus a legdöbbenetesebb ezekben a mondatokban, bár az is megérne néhány elemző szót. Nem is az üzleti szemlélet, ami a vezető lelkész mondatait tökéletesen átjárja. Még csak nem is az, ahogy Németh Sándor a testvéreiről beszél, akik éppen nehéz helyzetbe kerülnek, miközben ő látszólag révbe ért. Az a legdöbbenetesebb, hogy mennyire hiányzik ezekből a mondatokból az istenfélelem. Németh Sándor mosolyogva oktatja ki a megalázott kisegyházakat, jó alaposan beledörzsölve a sót a sebeikbe, miközben magát és saját teljesítményét ünnepli. Csak nekem tűnnek vakmerőnek ezek a szavak? Németh Sándor azt vizionálja, hogy velük ellentétben más kisegyházak csődbe fognak menni, mert a teljesítményük nem említhető egy lapon a Hit Gyülekezete teljesítményével. Egyetlen kérdés lüktet a szívemben: nem féli ez az ember az Urat? Nem fél attól, hogy Isten a szavaiért megalázza őt? Hogy a bukást mindig a felfuvalkodottság előzi meg? Nem tart attól, hogy pillanatok alatt ő is úgy járhat, mint a birodalmát önelégülten szemlélő Nebukadneccár? Vagy a népszámlálást elrendelő Dávid? Nem futott át az agyán, hogy talán éppen most pecsételi meg szavaival a Hit Gyülekezete sorsát?
Régen Németh Sándor is jól tudta, hogy a világi hatalomnak természetesen nincs joga eldönteni, hogy mi Krisztus valódi egyháza, ezért megfosztani sem tudja a valódi egyházat az identitásától. Az egyház akkor is egyház, ha a világ ateista kannibálok destruktív szektájának tartja, mint a korai keresztényeket. A világ csak azzal tudja elpusztítani Krisztus egyházát, ha a saját képére formálja. Ha a világi diadal tűzijátékának ígéretével ráveszi az egyházat az önfeladásra. Ha segít neki abban, hogy felkapaszkodjon a hatalmasok közé. Ha cinkostárssá teszi. Meggyőződésem, hogy Magyarországon most nem a nyílt óceánra kilökött kisegyházakért érdemes könnyet ejteni. Ha siratni akarunk egy felekezetet, sirassuk például a révbe jutott Hit Gyülekezetét.
Forrás: http://divinity.szabadosadam.hu/?p=3671
Hetek-összefoglaló 2000. 10. 14. (IV/42)
Amerikai keresztény folyóirat a Hit Gyülekezetéről
A budapesti csoda
A világ legnagyobb példányszámú evangéliumi keresztény folyóirata, a Charisma magazin októberi számának címlapján "budapesti csoda" képaláírással hívja fel a figyelmet a nyolcoldalas írásra, melyben a magazin munkatársa Budapesten szerzett tapasztalatait foglalja össze. Tomas Dixon "Európa legnagyobb és legdinamikusabban növekedő" egyházaként mutatja be a Hit Gyülekezetét. Összeállításunkban részletesen ismertetjük az amerikai lap "Áttörés Budapesten" című írását.
/files/images/2000/04.042/hit/charism1.JPG/files/images/2000/04.042/hit/charism1.JPG
A folyóirat címlapja. Nemzetközi figyelem
Zsúfolt parkoló, folyamatosan ingázó buszok a metró és a csarnok között, nyüzsgő élet mindenütt, és ezrével érkező hívek a Hit Csarnok bejáratánál – ezek voltak a Charisma újságírójának első benyomásai. Cikke elején az Európában egyedülállónak tekinthető adatokra hivatkozik (12-15 ezres látogatottság a budapesti Hit Csarnokban, 250 településen működő önálló gyülekezetek összesen mintegy 40 ezer hívővel, 400 új megkeresztelt hívő az elmúlt egy hónapban), majd személyes benyomásaira tér rá: dicséri a magas színvonalú zenekart, és csodálkozásának ad hangot a zsúfolásig telt csarnok láttán.
Nincs "sem módszer, sem recept"– idézi Németh Sándort, a Hit Gyülekezete vezető pásztorát, aki a vele készített interjúban a "láthatatlan tényezőnek", azaz a Szent Szellem szuverén munkájának tulajdonítja a gyülekezet példátlan növekedését az elmúlt húsz évben. "Tettem a dolgomat, de a növekedés csodaszerű, még számomra is" – mondja a lelkész.
Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200010/a_budapesti_csoda
