Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Jeruzsálemi Katolikus vallás 40/1. rész - katolikus vallások fajtái

2011.03.20. 11:17 12nyil

A katolikus vallásokra leginkább jellemző közös ismertető jelek:

1. Piramis struktúrára épülő vezetési rendszer

2. Tévedhetetlen a vezető

3. Nevükben vagy legalábbis beszédükben hordozzák a „katolikus” és „vallás” szavakat, mely szerint csak és csakis az övék az egyetemes hit, minden más felekezet, vallás mind-mind hamis vallás.

 

 

Katolikus vallások jól ismert fajtái

1. Római Katolikus

2. Görög Katolikus

3. Karizmatikus Katolikus

 

A kérdés, hogy létezik-e, létezhet-e Jeruzsálemi Katolikus vallás?

 

A matematikában hipotézisekkel (feltételezésekkel) is szokás műveleteket végezni, melynek eredménye nemcsak igaz, vagy hamis lehet.

Hanem lehet csak 30%-ban, vagy 60%-ban, esetleg 90%-ban is igaz. (Sőt bárhány, akár 47,28%-ban is lehet valami igaz.)

 

A kedves olvasó döntse el, hogy e bejegyzéstől fogva összesen 40 napon keresztül tárgyalt „jeruzsálemi katolikus” szavakkal megnevezett téma

- igaz vagy sem?

- kire lehet igaz, és milyen %-ban?

- baj az, ha igaz?

 

Először nézzük meg néhány fontos ismérvét a 3 jól ismert katolikus vallásnak.

 

 

1. Római katolikusok

 

romaA katolicizmus a hívei szerint nem csupán a kereszténység egyik ága, hanem a keresztényeknek Rómához, azaz a pápához hű közössége, tulajdonképpen maga az Egyház. A katolikus szó egyetemeset jelent.

 

Az egyetemesség háromféle formában nyilvánul meg.

1. Földrajzi értelemben: Az Egyház a földkerekség minden részében megtalálható és az így szétszórt egyházak egyetlen családot alkotnak.

2. Személyes értelemben: Az Egyház egészen különleges módon képes alkalmazkodni, elvei feladása nélkül, minden emberfajtához, néphez, kultúrához és történelmi sajátossághoz.

3. Az Egyház tartalmazza a kinyilatkoztatás teljességét.

A katolikus egyház meghatározása szerint a katolicizmus másik sajátossága az ortodoxia, ami igaz hitet jelent. Krisztus evangéliumát sértetlenül, teljes egészében kell átadni az utódoknak. Erre garancia az apostoli utódlás. A katolikus egyház dogmákban, azaz hittételekben fogalmazza meg az alapvető tanokat, melyek a Szentírásra (Biblia) és a szent hagyományra, azaz a szóbeli apostoli hagyományra épülnek. Maga a hittétel úgynevezett dogmafejlődés által jön létre, amely általában egy-egy vitatott témának megfelelően kidolgozott kifejtését jelenti. Ezt a zsinatok vagy a pápa ünnepélyesen hirdeti ki.

A katolikusok számára tehát a katolikus egyház Krisztus Egyházának két legfőbb jellegzetességét őrzi: az egyetemességet és az igazhitűséget. A többi keresztény felekezet szerintük, bár egyháznak nevezi magát, nem mondható a szó szoros értelmében egyháznak. Az egyház részegyházak összessége. A nyugati egyházszakadás után levált kisebb-nagyobb közösségek – például evangélikusok, reformátusok, baptisták – bár fölépítették a saját szervezetüket, a katolikusok szerint nem rendelkeznek sem az egyetemesség, sem az ortodoxia követelményeivel. A pápaság elvetésével éppen attól a „kősziklától” szakadtak el, amely az egyház fennmaradásának a garanciája a katolicizmus szerint.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g

 

 

2. Görög katolikusok

 

A görög katolikus vallás a Rómához visszatért egyházakat foglalja magában. A XVI. század második felében a tridenti zsinat után a római katolikus egyház megújításában nagy szerepet vállaló jezsuita rend mozgalmat indított a pápaságtól 1504-ben elszakadt ortodox egyházak visszatérítéséért. Elsőnek a lengyel királyság fennhatósága alatt élő rutének, fehéroroszok és ukránok nyilvánították ki csatlakozásukat Rómához a breszti zsinaton, 1595-ben. Őket követték a Habsburg-uralom alatt élő rutének és ukránok s utolsónak az erdélyi románok mondták ki csatlakozásukat a pápasághoz (1698—1700) a gyulafehérvári zsinaton Anghel Atanáz püspök vezetésével. A visszatérteket kezdetben unitusoknak (egyesültek) nevezték, később vették fel a görög katolikus nevet, ugyanis az egyházi szertartást az ókorból megőrzött görög rítus szerint végezték.

 

Forrás: http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?akod=2089

 

Röviden: szertartásaikat görögkeleti módon tartják, de a római katolikus pápa tekintélyét elismerik.

 

 

3. Karizmatikus katolikusok

 

A karizmatikus mozgalomnak nevezett második nagy hullám során a tradicionális egyházakban élő hívők nagy tömegei már nem soroltak át a pünkösdi táborba, hanem független közösségeket alapítottak, illetve ilyenekhez csatlakoztak, vagy pedig megmaradtak anyafelekezetükben, és szellemi megtapasztalásaikat ott élték meg és hirdették. Az utóbbi esetben azonban kikerülhetetlenül fölmerült a kérdés: hogyan lehet értelmezni a szellemi ajándékokat és a karizmatikus keresztény életvitelt az adott egyház tanításainak és tradícióinak fényében?

Míg más történelmi egyházak egyes lelkészeik spontán Szent Szellem-keresztségével kezdtek bekapcsolódni a karizmatikus mozgalomba, úgy tűnik, a katolikus karizmatikusok esetében egyházpolitikai megfontolások készítették elő az eseményeket. Valószínűtlen ugyanis, hogy a pápa és a klérus a pünkösdizmust bármely formájában elfogadta volna, ha az 1965 decemberében berekesztett II. vatikáni zsinaton – egy bő évvel a pittsburghi Duquesne Egyetemen a katolikus karizmatikus mozgalom kibontakozásához vezető események előtt – bizonyos fontos kérdésekben nem állapodnak meg.

Az események az újkori pünkösdi és karizmatikus ébredés kiindulópontján, az Egyesült Államokban kezdődtek, a Pennsylvania állambeli Pittsburghben. Egy katolikus rendi egyetem két laikus előadója Szent Szellem-keresztséget nyert egy főleg presbiteriánusok és episzkopálisok látogatta karizmatikus ima-összejövetelen, és a megtapasztalás a környezetükben is terjedni kezdett.

Szellem és tradíció

Ugyanakkor a katolikus karizmatikus mozgalom több egyedi sajátossággal rendelkezik, amelyek alapján sok újpünkösdi keresztény kétségbe vonja a mozgalom és a mögötte álló célok hitelességét. Ilyen például, hogy tovább él benne a tradíció tisztelete. Amikor katolikusok találkoznak új megtapasztalásokkal, ők nem csupán a Szentírás fényében értelmezik azokat, hanem a tradíció fényében is. Teológiájuk sajátos vonásából eredően – miszerint a római egyház tanítói hivatala a bibliai kijelentéssel egyenértékű tekintélyt képvisel – a Szent Szellem szerepe is módosul: csodáival a bibliai kijelentés mellett szükségszerűen az egyházi tanításokról is bizonyságot tesz. A Szent Szellem hiteles tevékenysége – mondják – soha nem ütközik az egyház autentikus tanaival; ebből következően a katolikus karizmatikus mozgalomban jelentkező szellemi jelenségeket a tradíció igazolásaként fogják fel.

Ilyen módon a klérus (az utolsó zsinaton „kötelezően” meghirdetett) nyitottsága hátterében a római egyház önigazolása, valamint – olyan jellegű és mértékű „ökumenikus együttműködés” révén, hogy a katolikus identitástudat ne híguljon fel – a tágabb karizmatikus mozgalom ellenőrzése és befolyásolása áll. Ennek érdekében a római egyházon belül a karizmatikus csoportok tevékenységét más irányzatokéval is öszszehangolják.

Sajátos jellemzője a mozgalomnak, hogy tagjai teljesen lojálisak a hierarchikus klérushoz, annak ellenére, hogy feljebbvalóik, akiknek engedelmeskednek, nem rendelkeznek azzal a szellemi megtapasztalással, amivel ők maguk mint vezetettek igen; azaz paradox módon a Szentlélekkel állítólag közelebbi kapcsolatban lévőket olyanok vezetik, akiknek nincs meg ugyanez a közösségük vele.

Meghatározó maradt a katolikus karizmatikus mozgalomban a szakramentális teológia. Továbbra is hisznek a szentségek kegyelemközvetítő szerepében, és fenntartják, hogy maga a Szent Szellem-keresztség tulajdonképpen már a (csecsemőkori) kereszteléskor, illetve a bérmáláskor megtörtént. E felfogás értelmében tehát a szakramentális „Szent Szellem-keresztség” elkülönül a „pünkösditől” – a Szent Szellem befogadása már az elsőnél megtörténik, de ereje és ajándékai csak az utóbbinál szabadulnak föl látható módon; a hívő ekkor ébred ezek tudatára. Eszerint tehát a katolikus karizmatikus mozgalom vonzerejét olyan szellemi megnyilvánulásokból nyeri, amelyek voltaképp a két bevezető szakramentumból való részesedéskor nyert szellemi töltés kifejeződései, hiszen teológiai értelemben a Szent Szellem-keresztség szerintük csak a szakramentumok útján történhet meg.

Más teológusok – a hagyományos középkori értelmezéssel összhangban – a karizmatikus megnyilvánulásokban a Szent Szellem egy újabb kitöltetését látják, ám az első kitöltetést ez a felfogás is végső soron csak a bevezető szakramentumokhoz kötheti. Ennek az irányzatnak a képviselői a karizmák megszűnésének ágostoni elméletét azzal az érvvel próbálták föloldani, miszerint a misztikus tradíció csodatevő szentjei révén a szellemi ajándékok – különösen a természetfölötti gyógyulás – minden korban működtek, tehát a pünkösdi mozgalom semmiben sem hozott újat, legfeljebb terminológiájában.

A katolikus karizmatikus mozgalom megkülönböztető sajátossága az oltáriszentség karizmatikus jellegű, látványos imádása, amely sokszor az „ébredési összejövetelek”, a „csendesnapok” vagy konferenciák fénypontjának számít, és különleges alkalom az „ajándékok” megnyilvánulására. A nagy, akár több tízezres látogatottságú konferenciákon az elnöklő prelátus, több püspök és papok százainak közreműködésével zajló rítus különösen nagy benyomást kelt a jelenlévőkben. A sokak életében megfigyelt „jó” gyümölcsök között az oltáriszentség iránti elkötelezettség és az egyház szakramentális életében való részvétel erősödése mellett tartják számon, hogy a Mária-kultusz friss értelmezést kap, és új, változatos formákban valósul meg. A karizmatikus stílusú istendicsőítő énekek közé Máriát magasztaló dallamok vegyülnek; az ima-összejöveteleken az ő és más szentek közbenjárásáért folyamodó könyörgések is elhangzanak. Ám a mozgalomban Mária tisztelete új értelmezéssel is gazdagodott: abban, ahogyan Isten Szelleme beárnyékozta őt, a Szent Szellemmel való betöltekezés, Máriában pedig a Szent Szellemmel betöltött hívő modelljét vélték felfedezni.

„Elküldöm anyámat”

A római egyházban a csodák – a hagyomány folytatódásaként – a karizmatikus irányzat esetében is sok esetben egyértelműen a Mária-kultuszhoz kötődnek. 1981 májusában például Rómában egy vezetők számára tartott nemzetközi összejövetelen egy jugoszláv karizmatikus klerikus személy, Tomislav Vlasic is jelen volt. Vlasic arra kért más vezetőket, hogy együtt imádkozzanak az egyház gyógyulásáért. Az esemény során egy résztvevő jövőt idéző látomást kapott, majd a neves katolikus gyógyító evangélista, Emilien Tardif a következő próféciával buzdította Vlasicot: „Ne félj! Elküldöm hozzátok az anyámat.”

Forrás: http://www.ujexodus.hu/index.php?cikk=187

 

Röviden: bármilyen természetfölötti megtapasztalás számukra jel, hogy tovább kell folytatni egyházuk tradícióit.

 

 

4. Jeruzsálemi Katolikusok

 

Ez a fogalom jelenleg még nem használt, és talán nem is fog elterjedni.

 

Dehogy mégis mit jelenthet, ezért alkossunk egy definíciót.

 

Def.: Jeruzsálemi katolikus vallás, olyan pünkösdi - karizmatikus közösség, ahol megvan a „szentnégyesség” ugyanúgy, mint a többi katolikus felekezetben, de az Atya, a Fiú és a Szent Lélek után nem Mária, hanem Jeruzsálem következik.

 

Tartalmazzák-e prédikációik a katolikus és a vallás szavakat?

 

Igen.

 

Katolikus vagyok, csak nem római katolikus.”

 

Nekünk nem vallásunk van, hanem megvallásunk van.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: vallás szellem róma mária kultusz római katolikus tradíció görög katolikus szent lélek karizmák jeruzsálemi katolikus karizmatikus katolikus pünkösdi karizmatikus szenthagyomány

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr172755315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása