Korábban már volt szó róla, hogy mit jelent az apostoli szolgálat általában.
Ez a mostani bejegyzés arról szól, hogy egy adott, konkrét ébredési hullámban hol foglal helyet AZ apostoli szolgálat, kell-e minden ébredéshez, minden gyülekezet működéséhez apostoli tevékenység?
1. Jeruzsálemi gyülekezet
Nos, a Jeruzsálemi gyülekezetet a Názáreti Jézus alapította, egészen velük volt, míg a létszám az 120 főt el nem érte. Ekkor történt a Szent Szellem kitöltetése.
„És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság)” (ApCsel 1, 15.)
Fontos, hogy azokban az időkben sokkal kevesebb ember lakott egy-egy városban, mint most.
A pünkösdi megtérők száma gyakorlatilag hatalmas számadat.
„Akik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.” (ApCsel 2, 41.)
Csak úgy „jöhetett össze” ennyi megtérő-bemerítkező, hogy sokan ezek közül diaszpórabeliek voltak, akik csak az ünnep miatt mentek fel Jeruzsálembe.
„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala.
És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniok.
Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, akik szólnak?
Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk?
Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadóciában, Pontusban és Ázsiában,
Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Ciréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
Krétaiak és arabok, halljuk amint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.” (ApCsel 2, 1-11.)
„Jeruzsálem prosperált Heródes és a hellenizmus korában, s ekkor érte el a legnagyobb népességet – a körülbelül 150 000-es lakosságszámot.”
Forrás: http://animamundi.hu/tanform.php?tsz=28
Tehát egy Szeged/Miskolc/Debrecen/Győr lakosságszámú városban a 3000-es lélekszám elérése csak a Szent Lélek ereje, kenete által volt csak lehetséges.
Ez egyfajta „kvázi szabvány”, 3000 aránylik a 150000-hez, azaz 1 aránylik az 50-hez. Körülbelül 2%-a megtérők száma a helyieknek.
Úgy is lehetne fogalmazni, hogy pl. Pécs városa, mint kulturális főváros a középpontba kerül, jönnek oda a turisták, és sikerül 3000 embert beevangélizálni.
Akik aztán csatlakoznak is a gyülekezethez.
Nos, valahol itt kezdődik a kenet.
2. Antiókiai gyülekezet.
„Antiochia igazi fejlődése a császároknak volt köszönhető. Kr. e. 49 tájékán Julius Caesar is ellátogatott a városba, mint a Római Köztársaság első embere. Több privilégiumot is adott a városnak, de mindenekelőtt ő is megpróbálta a római kultúrához, a birodalmi szokásokhoz és törvényekhez idomítani Antiochiát. Több állami intézményt is építtetett.
Antiochia egész népe kiállt a későbbi Augustus császár mellett, aki nem felejtette el a város hűségét. Sőt mi több, az utána uralkodó Julius-Claudius dinasztia tagjai sem feledkeztek meg Antiochiáról. A későbbi korok császárai pedig a császárság intézménye mellett harcoló várost méltatták. Ez fejlődést és jogokat hozott Antiochiának.
Augustus római mintára fórumot épített fel a városban, valamint több villát is építtetett magának a Daphnéba vezető út mentén.
Tiberius két hatalmas oszlopsort építtetett a Szilpiusz-hegytől délre, amelyek a római mintájú kereskedelmet és üzletet képviselték.
Agrippa nekilátott a Szeleukidák által épített színház kibővítésének, amit majd Traianus fejezett be.
A császárok vízvezetékeket építettek a város lakóinak ellátására.
Ebben a korban egyébként Antiochia a birodalom harmadik legnagyobb városa volt Róma és Alexandria után. A várost 300 000 szabad ember lakta.”
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Antiokheia
„Azok tehát, akik eloszlottak az üldözés miatt, mely Istvánért támadott, eljutottak Fenicziáig, Cziprusig és Antiókhiáig, senkinek nem prédikálván az Igét, hanem csak a zsidóknak. Voltak azonban közöttük némely ciprusi és cirénei férfiak, kik mikor Antiókhiába bementek a görögöknek kezdték el hirdetni az Úr Jézust.” (Apcsel 11.19-20.)
A némely ciprusi és cirénei férfiak közül az egyik Barnabás volt.
„József is, ki az apostoloktól Barnabásnak neveztetett el (ami megmagyarázva annyi, mint Vigasztalás Fia), Lévita, származása szerint ciprusi.” (ApCsel 4, 36.)
Tehát személyek alapították meg az Antiókhiai gyülekezetet is, az egyik személy itt meg is van nevezve.
Barnabás ciprusi lévén arra vágyott, hogy legyen végre „otthon” Cipruson gyülekezet, de egyedül nem tudott gyülekezetet alapítani, ugyanis nem volt erre ajándéka.
Ehhez szüksége volt Pálra.
Pálnak volt erre elhívása, viszont még nem rendelkezett olyan tekintéllyel, hogy toborozni tudott volna magának munkatárs(ak)at gyülekezetEK alapítására.
Így hát a két személy vágyai, kívánságai egy ideig EGYBECSENGtek, így közösen elérték azt, amit külön-külön nem tudtak volna megvalósítani.
Ha Barnabás gyülekezetalapító apostol lett volna, akkor Antiókhia után meg se kottyant volna neki Cipruson gyülekezetet alapítania.
Az Antiókhiai gyülekezet mint alapításilag, mind igazgatásilag testületi működésű volt.
A Pál által alapított gyülekezetek máshogy működtek: fenntartotta magának a gyülekezetek vezetési jogát (apostoli kormányzás), míg a gyülekezeteket elsősorban nem nagy karizmákkal rendelkező személyekre, hanem társadalmi szempontból megbízható személyekre (presbiterekre) bízta.
Tulajdonképpen ahogyan létrejött egy gyülekezet, ugyanazon az elv alapján lehetett működtetni is azt.
3. 100 új gyülekezet modellje
Jelenleg az Információ-technológia (IT) korszakban vagyunk.
Véleményem szerint a leghatékonyabb gyülekezet alapítási és működtetési modell egy olyan struktúra, mely igyekszik kihasználni az IT adta lehetőségeket.
Az ipari korszakban csak nagyvárosokban jöhettek létre nagy gyülekezetek.
Ezt aztán sokan ki is használták.
Így a nagyvárosok gyakorlatilag tele vannak mindenfajta gyülekezetekkel és missziókkal.
Minél nagyobb egy város, annál többféle gyülekezet van, és annál inkább belefáradtak az emberek az egészbe.
Minél kisebb egy település, annál kevesebb féle szórakozási forma létezik, annál inkább nyitottabbak az emberek egymásra.
100 évvel ezelőtt a tanyákon is meg tudtak térni emberek.
Hogyan használható az IT előnyei és a kisebb településeken lévő nyitottság együtt?
Ha 100 településen van egyenként mindenhol átlagosan 100 fős közösség, akkor az igenis 10000 fős gyülekezetet jelent.
Ha az Internet és a közösségi oldalak hozzáférhetőek gyülekezetenként legalább 1 helyen MINDEN tag számára, akkor egybekapcsolhatóak a közösségek.
Ennyi ember együtt már létrehozhat:
- keresztény újságot (papír alapút és elektronikusat egyaránt)
- gyülekezeti fórumoldalakon segíthetnek pásztorló-tanácsadó személyek a hívőknek
- akár csere-bere is lehetséges bibliák, segédkönyvek, ruhák és más használati tárgyak területén.
- gyülekezetközi bajnokságokat: sport, bibliaismeret…
Nyilván szükségesek megye (régió) illetve országos szinten találkozók is.
