A kommunikációban a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió stb.).
A fogalom a mediáció, tehát a közvetítés szóból eredeztethető, a médium pedig közvetítőt jelent.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9dia_(kommunik%C3%A1ci%C3%B3)
1. Gyermekfilmek
Bagaméri
Bagaméri Csukás István Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényének (1973), valamint az ebből készült négyrészes tévésorozatnak (1974) az egyik szereplője, az „elátkozott fagylaltos”. Szerepe szerint a gyerekek legfőbb konkurense egy állatrablás (a könyvben görög teknősök, a filmben majmok) ügyében történő nyomozás során.
Foglalkozása
Bagaméri a könyvben csupán fagylaltos. A filmben azonban kiderül, hogy kiérdemesült artista, aki mindenhez ért, amihez egy cirkuszban csak érteni lehet.
Neve
A könyvből nem derül ki a keresztneve. A filmből egyértelműen megtudjuk, hogy Jácintnak hívják, mindazonáltal sokan úgy emlékeznek rá, mint „Bagaméri Elemér”. Ennek oka a IV. rész címe: „Éljen Bagaméri Elemér!”, amely viszont egy idézet a film utolsó jeleneteinek egyikéből.
Jelentősége
Bagaméri komoly szerepet kap a könyvben is, a filmben azonban – Alfonzó parádés alakításában – szinte ő válik a történet főszereplőjévé.
Álcázása
Bagaméri mind a könyvben, mind a filmben többször álcázza magát a nyomozás során. Utóbbiban ezt mesteri fokon műveli, azonban jellegzetessége, hogy állandóan ugyanabban a cipőben jár, s emiatt folyton lebukik a gyerekek előtt.
Fagylaltja
A filmben a gyerekek azt terjesztik róla, hogy mérgezett fagylaltot árul. A könyvben csupán arról szól a pletyka, hogy Bagaméri fagylaltja ehetetlen, a mérgezettségre csak egyetlen, epizód szintű utalás történik.
Kapcsolata a gyerekekkel
Noha Bagaméri és a gyerekek a regényben többször is keresztezik egymás útját, a film kifejezetten az ő harcukra van kihegyezve: a gyerekek lépten-nyomon kibabrálnak vele. Ennek megfelelően kibékülésük is különböző: a nyomozásban felsült, mogorva fagylaltos a könyvben lehetőséget kap, mintegy vigaszdíjként, hogy árulja a fagylaltját a cirkuszelőadás szünetében. A filmben ő menti meg a bukásra ítélt előadást, mivel számtalan produkcióban nyújt jelentős segítséget a gyerekeknek.
Híres mondatai
- „Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!”
- „Meg vagyok átkozva!”
- „Egy Bagaméri nem alkuszik!”
- „A kankalin sötétben virágzik!”
- „Ez életem legszebb napja!”
- „Lajoska, hopp...”
Az igazi Bagaméri
Kevesen tudják, hogy a Kisújszálláson született Csukás István egy helyi cukrászüzlet tulajdonosáról nevezte el az elátkozott fagylaltost.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bagam%C3%A9ri
2. Oktatófilmek – gyerek + felnőtt
„Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg?
Nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.” (Mk 5, 13.)
Nem szabad feladni a társadalom „sózását”!
A világ egyre gonoszabb és bűnösebb.
A műsorok sokszor vagy nem igazságkeresőek – kalandfilmek, látványprodukciók vagy igazságkeresőek – dögunalmasak.
3. Iskolatévé
A hatvanas-hetvenes években az iskolákban az órák menetébe gyakran beépítették a televíziós műsorokat, és a televízió műsorszerkezete is figyelembe vette az iskolai órarendeket, megismételte archívumának a tananyaghoz kötődő műsorait. Rendkívül fontos időszak volt ez a világon mindenütt, az Iskolatévék kora.
Forrás: http://www.d1tv.hu/musorok/iskolateve
4. Szappanopera
A Szabó család
1959. június 30-tól 2007-ig, 48 éven át a Magyar Rádióban hallható rádiós szappanopera volt.
2500. adását, mely a történet befejezése volt, 2007. május 21-én adta le a Kossuth Rádió.
A legtöbb részt a Rádió 14-es stúdiójában vették fel. A műsor népszerűsége az 1960-as években volt a legnagyobb, később fokozatosan csökkent.
A műsor új adásai hétfőnként voltak hallhatók, ismétlését csütörtökön tartották.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Szab%C3%B3_csal%C3%A1d
2009. 10. 14 08:15 | timurlink
A magyar hangjáték örökös favoritja a Szabó család
Liska Dénes: A Papa, a Mama, meg a többiek
A Szabó család története az 50-es években kezdődött. Az itthon játszódó magyar rádiós szappanopera a maga idejében megelőzte korát. A szereplők beépültek a családok hétköznapjaiba, és meséje gyorsan reagált a hazai történésekre. Ha bármi felkavarta a közvéleményt, a forgatókönyvíró még aznap éjjel beleírta a következő epizódba.
A Dallas, vagy a Szomszédok hűséges nézői sem hihetik el igazán, hogy a Magyar Rádió népszerű sorozata rég túljutott a 2000. adásán, melyről maga a The New York Times is megemlékezett.
„1959-ben, amikor még nem volt televízió Magyarországon, és a kommunista kormány a hitelességét bizonygatta egy elbukott népfelkelés után, egy meleg hangú, de realista rádiójáték került hetenként sugárzásra. A Szabó család, mely a keményen dolgozó, de nem tökéletes emberek életét megjelenítve szórakoztatta a magyarokat válásaikkal, a háztartás mindennapi vitáikkal, egészen a kommunizmus 1989-ben bekövetkezett bukásáig. Azonban pillanatnyi kihagyás nélkül folytatódott a show tovább.”(The New York Times)
A hallgatók valóban magukénak érezték a darabot, és ha olyan jelenet hangzott el, amiben valami nem nyerte el tetszésüket, akkor tömegével érkeztek a Magyar Rádióba a tiltakozó levelek.
A Megáll az idő c. híres slágere is eredetileg a Szabó család számára íródott.
Forrás: http://timurlink.prae.hu/index.php?bid=146&pid=1440
Megszűnik a Szabó család 2007. február 26.
Minden bizonnyal megszűnik a Szabó család című, a közszolgálati rádió majdnem fél évszázadot megért hangjátéksorozata.
Borbély-Urquhart Julianna, a Magyar Rádió kommunikációs vezetője a szerény hallgatottsági adatokkal indokolta a lépést. Hozzátette: "a Kádár-rendszer kisembereiről szóló szappanopera mára végképp elfáradt és irodalmi értéke is megkérdőjelezhető". Elmondta, hogy végleges döntés még nem született a kérdésben, az új műsorstruktúra kialakítása most is tart, de szinte biztosra vehető, hogy néhány hónapon belül elbúcsúzik a hallgatókról a Szabó család.
A Szabó család néhány tagja felvétel közben. (Fotó: MTI)
A családregény-sorozat epizódjait a kezdetektől négy évtizeden át,
1959-től 1999-ig író Liska Dénes a jelenlegi politikai helyzetre utalva fogalmazta meg:
"igazi Szabó családot már úgysem lehet írni, akárhova nyúl a szerző, megróják".
A Szabó család hallgatottsága 1962-ben még 80 százalékos volt, az arány a múlt század nyolcvanas éveinek elejére 40 százalékra csökkent. Egy 1997-es felmérés szerint a rádiójátékot már csak a rádióhallgatók 6,6 százaléka kísérte figyelemmel, míg a Gallup mostani mérése alapján már csak az éppen rádiót hallgatók 2,5 százaléka kapcsol a Kossuth rádióra hétfőn este, a csütörtöki ismétlés hallgatottsága pedig egy százalék sincs. Ez körülbelül negyvenezer ember hetente.
2007. Február 26-án, hétfőn a 2488. folytatás kerül műsorba.
Forrás: http://www.fn.hu/media/20070226/megszunik_szabo_csalad/
Meg vagyok róla győződve, hogy lehet keresztény szappanoperát írni, és így is lehet népszerűsíteni a keresztény értékeket.
Ehhez őszinteség kell, és reális józan önirónia.
5. Magyar kultúra megismertetése, feltárása
Elvileg tele vagyunk ilyen műsorokkal.
Ami nekem tetszett, az pl. a „Hétmérföld”.
Félévszázados történek legnagyobb szabású, a kárpát-medencei magyarság emlékeit bemutató filmsorozatát indította el Hétmérföld címmel az MTV. A negyven epizódból álló műsor szombat reggelenként jelentkezik a nemzeti főadón.
Ha ez a műsor folytatódna, akkor még el lehetne jutni akár az argün-magyarokhoz, hunzákhoz, magyarabokhoz is.
6. TV-s bibliaiskola
Nem tudom, miért ne lehetne a televíziót bibliaiskolai célokra felhasználni.
Isten rendelt az egyházba tanítókat. Nekik elsődlegesen az Isten Igéjét kell tanítani.
„És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:
Szolgálat munkájára tökéletesítve a szenteket, a Krisztus Testének építésére:” (Ef 4, 11.)
És pedig némelyeket rendelt az Isten a Gyülekezetben először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításoknak ajándékait, segítőket, vezetőket, nyelvek nemeit.” (1Kor 12, 28.)
7. TV-s Igehirdetés
„János így tett tanúságot…"A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját", amint Ésaiás próféta mondta.” (Jn 1, 19. 21.)
„De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd”. (2Tim 4, 5.)
Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az isten adta.” (1kor 3,6)
Többféle munkát is kell végezni:
- ültetni (Pál apostol)
- prófétikus szöveget szólni (Bemerítő János)
- evangélizálni (Timóteus)
- öntözés-tanítás (Apollós)
- legeltetés-pásztorlás (ApCsel 20, 28. 1Pét 5, 2-3.)
Ezért ha az Isten többféle szolgálati ajándéki elhívást-hivatalt több ember között oszt szét, akkor többféle Igehirdetőre van szükség.
