A próféta kifejezés az a szó, ami sok ember számára végképp kiégeti a biztosítékot.
De most nem fogom újra leírni, hogy igenis VANnak újszövetségi azaz a kegyelem korszakának is prófétái.
A fájdalmas érintést sokszor csalódások okozzák.
Sok pünkösdi-karizmatikus hívő lehet, hogy soha nem találkozik valódi prófétai szolgálattal.
Egészen odáig mennek, hogy még a „legprófétább” próféták se eléggé próféták a számukra.
Kikről beszélek? Akik halottakat támasztanak, vagy olyan mértékben birtokolnak egy-egy karizmát pl. tudomány beszédét – hogy történészekkel is felvehetik a versenyt a múlt ismeretéről.
A prófétai szolgálat tudja – az apostol és az evangélista mellett – a leglátványosabban bemutatni Isten nagyságát.
A prófétai szolgálat tulajdonképpen az a szolgálat, melyből kinőtt az összes többi és lett önálló „hivatallá”.
Például a fizika tudománya nem tud működni matematika nélkül.
Fordítva ez így egyáltalán nem igaz.
Newton és Leibnitz fizikusok voltak, de ahhoz, hogy a fizika egy-egy témakörében elmélyedjenek, meg kellett alkotniuk annak matematikai hátterét.
Ugyanígy egyetlen (újszövetségi) szolgálati ajándék se jöhetett volna létre, ha nem lenne egy „őse” valahol az (ószövetségi) próféták között.
Ezért találunk író, csodatévő, jövendölő prófétákat is. (Későbbi tanítók, evangélisták, ÚSZ-i próféták)
Először a papi-közbenjárói szolgálat jött létre.
„És öltöztesd fel azokba Áront a te atyádfiát, és az ő fiait vele együtt, és kend fel őket, iktasd be őket tisztjükbe, és szenteld fel őket, hogy papjaimmá legyenek.” (2Móz 28, 41.)
Aztán kivált a kormányzási ajándék, abból lett a bírák, királyok, pásztorok és apostolok.
„bölcsesség… vagyok… énáltalam uralkodnak a királyok” (Péld 8, 12. 15.)
Tehát a törvény idején 3 ajándék van jelen: próféta – pap – bíra/király.
Pál apostol egyszer beszél 5 fő szolgálati ajándékról.
„És Õ adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul.” (Ef 4, 11.)
Máskor meg még több (szolgálati) ajándékra utal, nem ad mindegyiknek nevet.
„És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban elõször apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.” (1Kor 12, 28.)
Mi az, ami-aki MINDIG ott van, minden felsorolásban?
A prófétai szolgálat.
Méghozzá mint Isten által (ki)rendelt személyek.
Összefoglalva:
- Minden egyes szolgálat őse, eredete a prófétai szolgálat.
- Mindig, minden egyes korban voltak próféták.
- Pál apostol gondosan ügyel rá, hogy a prófétai szolgálatot legalább annyira nevén nevezze, mint az apostolit és a tanítóét.
Miért rendel Isten prófétákat?
„Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.” (Ámos 3, 7.)
A mindenható Isten tudatában van annak, hogy akiket ők elhív, azoktól mit várhat el.
Tudja, hogy bármilyen jó szándék is van jelen, bármekkora odaszánással is párosítva az Egyházban, akkor is Isten munkája időről-időre holtpontra jut.
Ilyen volt például amikor a tanítványok várták vissza a Messiást, de ők az 1000 éves királyság eljövetele miatt várták Őt.
Isten prófétai kijelentést adott át János apostolnak (úgy látszik, hogy kettős ajándéka lehetett, egyszerre két hivatalt is betöltött).
János a Jelenések Könyvében prófétál eljövendő Egyházkorszakokról, amik azóta – az utolsót kivéve – rendre beteljesedtek.
Hátra van még az utolsó Egyházkorszak, amikor is a hívők nem lesznek szegények.
„Gazdag vagyok, és meggazdagodtam” (Jel 3, 17.)
Ez még nem teljesedett be.
Hogyan fogjuk megtudni, hogy majd beteljesedik? Úgy, hogy azt már nem lehet majd letagadni, annyira be fog teljesedni az EGÉSZ Egyházon.
Ami azt jelenti, hogy egyik kontinensen sem lesznek szegény keresztények.
Olyan nem lesz, hogy a gyülekezet fele munkanélküli!
Sem Európában, sem Amerikában, sem Ázsiában, sem semmilyen más kontinensen!
Amíg ez be nem teljesül, addig nem igaz, hogy már beteljesedett az a korszak, legfeljebb csak folyamatban van/lehet a beteljesedése.
Tehát az első legfontosabb feladat prófétai szolgálat számára, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá tegye, hogy a JELEN az most hol van Isten egyházkorszakai között.
Ennek járulékos problémája a naptárprobléma.
Ha úgy véljük, hogy már a teremtéstől eltelt 6000 év, akkor nem is érthetjük meg, hogy a Laodíceai korszak is egy teljes egész egyházkorszak ugyanúgy, mint a Szárdiszi (protestantizmus) és a Filadelfiai (evangéliumi- teljes evangéliumi) korszakok!
Mert a tévedések kölcsönösen igazolják egymást.
Mivel a laodíceai korszak már beteljesedett, ezért jön mindjárt a Messiás.
Miért jön mindjárt a Messiás? Mert eltelt 6000 év a Teremtéstől.
„egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő” (2Pét 3, 8.)
Mit jelent 1 nap? A teremtés 1 napját.
Mit jelent a 7. nap? Az 1000 éves királyság időszakát, amiről az Ésaiás 11-ben is olvashatunk, meg a Jelenések Könyvében is.
Csak mi legyen akkor Heribert Illig, Hunnivári Zoltán és mások felvetéseivel, mely szerint a mai naptár siet 300 vagy 200 évet?
Konkrétabban:
1. Heribert Illig
„az 1998-ban kiadott „Kitalált középkor” című munkájában azt állítja, hogy a 614 és 911 közötti mintegy 300 év „soha nem létezett”. Ezen állításnak messzemenő következményei vannak nemcsak az európai, hanem az iszlám történelmet illetően is, s emellett nagyon fontos magyar vonatkozásai is vannak.”
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Heribert_Illig
2. Hunnivári Zoltán
A Hungár naptár egy idõszámítási rendszer – hivatalos elfogadásáig hipotézis – mely szerint a Julián-naptárat az i. sz. 154. csillagászatilag visszaszámolt évben vezette be Julius Caesar.
A hivatalosan elfogadott, széles körben tanított időpont ettől 198 év-vel tér el, a szerint az i. e. 45. évben került bevezetésre.
Ez a 198 év különbség csak egyetlen módon magyarázható, 198 évnyi többlettörténelem, sarkosabban „kitalált történelem” bújik meg csillagászati időtengelyünkön. Hogy egyértelműbben fogalmazzak, ma kb. 200 évnyi kitalált történelmet is el kell sajátítaniuk a kötelező közoktatás tanterve alapján a tanulóknak.
A Hungár naptár a tavaszpontok [tavaszi napéjegyenlőségek] egyszerű csillagászati visszaszámolásával jutott a 154-es kezdési eredményhez, majd történelmi napfogyatkozásokkal hitelesítette az „Új-kronológiát”.
3. Zsidó naptár
A zsidó időszámítás kezdete a világ teremtésének időpontja: Kr. e. 3761. október 7. (tisri 1.), vasárnap, 11 óra 10 perc 20 másodperc. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)
A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza a Gergely-naptár éveinek hosszával közel azonos (lévén a zsidó év is a tropikus évhez igazodik), ezért a két időszámítás közötti váltást viszonylag könnyen elvégezhetjük. A Gergely-naptári évet a zsidó évből 3760 levonásával kapjuk meg. Tisri hónap elsejétől december 31-éig még egyet kell kivonni a zsidó évszámból.
1. példa
5765. áv 29.
Áv hónap tisri előtt van, de január után, ezért az évből 3760-at kell levonni.
5765 – 3760 = 2005
2. példa
2005. szeptember 3.
2005-ben tisri október 4-ére esik, tehát előtte vagyunk
2005 + 3760 = 5765
Tehát ma a zsidó naptár szerint 2011+3760 = 5771-et írunk, azaz olyan 229 év van hátra a 6000-es évfordulóig.
Ebbe esetleg nem férne bele egy teljes Egyház-korszak?
Mondjuk, beleférne esetleg a Laodíceai Egyház-korszak.
Mi lehet, mi kellene, hogy legyen a szerepe A PRÓFÉTAI szolgálatnak?
Továbbvinni Isten munkáját a holtpontról, kibillenteni az álló helyzetből, kihozni a gödörből.
Tehát a második fontos feladat a prófétai szolgálat számára, hogy rendet rakjon, hogy a MA az hol helyezkedik el az egyes naptárakban valójában.
Ezek után már csak olyanok maradnak hátra, mint:
- leleplezni a hamis próféciákat,
- leleplezni a hamis szolgálati ajándékokat, illetve akik más hivatalban próbálnak szolgálni, mint amire nem kaptak Istentől engedélyt,
- tisztázni a legnagyobb tévtanításokat.
Ezek több szolgálati ajándék közös együttműködését igénylő feladatok, ahol a legelső munkás (aki a legtöbbet farag le a nyersanyagból) a próféta.
Utána a tanítói szolgálat precizitása következik, majd a pásztori szolgálat fogja simára csiszolni.
Miután ezek a feladatok már elindultak, és jól haladnak, a próféta prófétálhat is.
Ezek után következik a harmadik prófétai feladat, hogy bemutassa a prófétai jellegű karizmák helyes használatát.
Ennek eszköze:
- karizma tényleges használata a hétköznapi életben
- karizma tényleges használata az Igehirdetés során
- prófétaiskola.
