1. Portugália, mint nagyhatalom

Portugália régebben a történelem főszereplője volt, ám e dicsőség ma már a 
múlté… 

Semmi sem lesz olyan többé, mint abban a három évszázadig tartó időszakban, 
amelyet a nagy felfedezések koraként ismerünk. 

Portugália akkoriban Spanyolországhoz és Angliához mérhető nagyhatalom volt
a ma periférikus Lisszabon pedig egy végtelen birodalom fővárosa, 
a fantasztikus gazdasági és kulturális megújulás központja. 

A gyarmatosítás válsága azonban véget vetett a nagy álmok korának.
Portugália ismét… kis ország lett Európa szélén.

Forrás: http://geniusz.hu/syncronize/sync.book.php?csz=9637318127

Amikor Vasco da Gamma megtalálta a tengeri utat Indiába a XV. század végén, Portugália vezető tengeri és kereskedelmi hatalommá vált.

Sorban gyarmatosították az ázsiai államokat, köztük India nyugati partját, Goa tartományt.

Forrás: http://www.mef.hu/egyeb-temaju-ermek/details/2444/103/tema--egyeb-ermek/india-portug%C3%A1l-gyarmat

Nagy földrajzi felfedezések

- partmenti hajózás (araboktól tanulták, a reconquista idején: spanyol területek visszafoglalása az araboktól)

- karavella: új hajótípus (magas oldalfal, több árboc, hátsó kormányzás)

- iránytű, csillagászati eszközök, első tengerészeti akadémia

1471. Egyenlítőn áthalad

1474. Toscanelli: térkép

1487. Bartolomeo Diaz: eléri a Jóreménység-fokot (Afrika csücske)

1498. Vasco da Gama: megkerüli Afrikát, eléri Indiát

↓

behozatali cikkek: fűszerek (gyömbér, fahéj)

nemesfémek, drágakövek

cukornád, gyapot, elefántcsont …

Lisszabon: forgalmas kikötő lett

Forrás: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=portug%C3%A1lia+nagyhatalom&source=web&cd=4&ved=0CD8QFjAD&url=http%3A%2F%2Ferettsegi12b.freeblog.hu%2Ffiles%2Ftorik-tinatol%2F1.%2520Nagy%2520f%25C3%25B6ldrajzi%2520felfedez%25C3%25A9sek.doc&ei=cUMNT-zWOcuL4gTRssCTBg&usg=AFQjCNExOy3RwlGIOxMyfAaOLPP8UYfNsg

2. Portugália, mint aki kap valamit Istentől (= akit Isten sáfársággal bíz meg)

„Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.

Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.” (Jn 4, 37-38.)

Legnagyobb megdöbbenésemre valami egészen másra bukkantam: a portugálok nemhogy nem fedezték fel a karibi-szigeteket, de azok tökéletesen ismeretlenek voltak a számukra azokban az időkben, amikor Pizzigano a térképet rajzolta.

[…]

Mindemellett ráakadtam a portugál Tengerész Henrik egy parancsára is, amely 1431-ben arra utasította a hajók kapitányait, hogy kutassák fel Antilia 1428-as térképén jelölt szigeteit – márpedig ha ezeket a portugálok fedezik fel, Henrik ediktumára aligha lett volna szükség. Ha viszont nem a portugálok fedezték fel Antiliát és Satanazest, akkor mégis ki tette? (5. oldal)

Ki más fedezhette még fel a Karibi-szigeteket? Úgy döntöttem, keresnem kell az 1424-es dokumentumhoz hasonló térképeket, amelyek a kontinenseket a felfedezések kora előtti tudásanyag alapján ábrázolják. Minél mélyebbre ástam, annál inkább megütköztem. Elképedve láttam, hogy Patagóniát és az Andok hegyláncait egy évszázaddal azelőtt feltérképezték, hogy az első európaiak megláthatták azokat, az Antarktiszt pedig több mint négy évszázaddal azelőtt pontosan felrajzolták a térképekre, hogy a felfedezők elérték a kontinenst. Egy másik térképen Afrika keleti partvonalát láttam, méghozzá a helyesen feltüntetett földrajzi hosszúsági adatokkal – európaiak erre az eredményre csak három évszázaddal később lettek volna képesek. (6. oldal)

Egy ködös este leültem egy bárban Lisszabon tengerpartján, és Tengerész Henrik szobrára meredtem. Most már nagyon is jól értettem sejtelmes mosolyát. Mindketten tudtuk a nagy titkot: a portugálok mások nyomát követve jutottak el az Újvilágba.

[…]

Csupán egyetlen nemzet akadt, amely rendelkezett a kellő erőforrásokkal, tudományos tudással, hajókkal és tengerészeti tapasztalatokkal, hogy megtegye az eposzba illő felfedezőutat. Ez a nemzet pedig Kína volt. (8. oldal)

Kutatásaim igazolták, hogy több kínai flotta is hosszú felfedezőutakat tett a tizenötödik század elején. Az utolsó és legnagyobb ilyen flotta 1421 elején bontott vitorlát, míg az utolsó megmaradt hajók 1423 nyarán és őszén értek vissza Kínába. (10. oldal)

Tárgyi bizonyítékok… [többek között] elsüllyedt kínai dzsunkák roncsai Afrika, Amerika, Ausztrália és Új-Zéland partja mentén…(11. oldal)

Kolombusz, de Gama, Magellán és Cook később tette meg ugyanezeket a „felfedezéseket”, miközben valamennyien tudták, hogy mások nyomdokaiban járnak, hiszen ők is magukkal vitték a kínai térképek másolatait. (12. oldal)

1421 júniusában – ugyanakkor, amikor a kínai flotta megkerülte a Jóreménység fokát…- az Atlanti-óceánon egy kis karavella (portugál vitorlás hajó) vetett horgonyt Madeira lakatlan szigetének fákkal sűrűn benőtt öblében. […] Ezt az első, puhatolózó lépést a portugálok még önerejükből tették meg, ám három éven belül már elértek hozzájuk a kínai felfedezésekkel kapcsolatos hírek, s ami fontosabb, a távoli tengereket és földeket megörökítő térképek. Többé nem kellett vakon hajózniuk a nagy ismeretlenbe. 1421-ben, azon a júniusi napon a portugál felfedező, João Gonçalves Zarco … rátalált a földi édenre.

Madeira gyarmatosítása… fordulópont az európai felfedezések történetében. Zarco, a Henrik herceg szolgálatában álló lovag csak mintegy véletlenül fedezte fel a szigetet. (335. oldal)

Ceuta elfoglalása után Henrik hercegnek és honfitársainak lehetőségük nyílt arra, hogy megismerjék az igazságot [a távoli földrészekről]. (339. oldal)

Az arab földrajztudós, el-Baruvi 1315-re az Atlanti-óceántól Zanzibárig már feltérképezte Észak- és Kelet-Afrikát.

Habár az arabok nem rajzoltak pontos térképeket Afrikáról vagy az Indiai-óceánról, már 1340-ben ismerték Afrika, India, Kína és a Távol-Kelet viszonylagos helyzetét. […]

Henrik életében sorsdöntő pillanat lehetett, amikor értesült róla, hogy az arabok már évszázadok óta kereskednek az ismert világ egészével. (340. oldal)

Az újonnan felfedezett földek helyzetének kiszámítása, majd a hazaút meglelése a szélességi fok ismeretén és a helyes irány tartásán alapult, ehhez pedig pontos tájolóra volt szükség. Az arabok évszázadok óta használtak iránytűket, miután megszerezték ezt a műszert a kínaiaktól…

Henrik maga is szívesen foglalkozott matematikával, … csillagászai az arabok segítségével választ találtak a földrajzi szélesség kérdésére. (343-344. oldal)

1416-ban Pedro Herceg, Henrik bátyja… nekivágott a világnak, hogy a Földközi-tengeren túli világról minden elérhető információmorzsát felcsipegessen. (345. oldal)

„Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni.” (1Sám 3, 19.)

…amikor 1428-ban tért vissza Portugáliába, Dom Pedro birtokában volt többek között „egy világtérkép, amely a világ és a föld minden részét leírta.” Ez a térkép, amelynek nem is szabadott volna léteznie, bemutatta a „Magellán-szorost” és a Jóreménység-fokot, méghozzá hat évvel Dias és közel száz évvel Magellán utazása előtt. …A kerülő úton megszerzett tudás, amelyért a kínaiak oly keményen megküzdöttek, az európai felfedezőutak legfőbb ösztönző erejévé vált. (346. oldal)

Dom Pedro biztosra ment… kikérdezte a „renegát” Niccolò da Contit. Ily módon megszerezte azt a tudást, amelyet da Conti („Firenzei Bertalan”) húszesztendőnyi utazás során gyűjtött – Indiától a Zöld-foki- és Falkland-szigetekig, Ausztráliáig és Kínáig. (348. oldal)

…még mielőtt Magellán vitorlát bontott volna, a portugálok már tudták: Kínába a leggyorsabb útvonal a felfedezőről később elkeresztelt szoroson át vezet, amelyet a kínaiak tártak és térképeztek fel. Az információ Niccolò da Contitól eredt, a „kalmártól, aki beutazta ezeket a részeket”. (349. oldal)

Henrik navigációs és hajómérnöki fejlesztéseivel együtt a világtérkép forradalmasította az európai földrajzi felfedéseket. (350. oldal)

… a három kínai flotta a dél-indiai Kerala fővárosa, Kálikut felé vette az irányt. (83. oldal)

Ritka egybeesés folytán ugyanabban az időpontban, amikor a kincses flotta 1421-ben megérkezett [ebbe] a városba, egy fiatal velencei, Niccolò da Conti (1395-1469) is itt járt. … Semmi kétség, da Conti is a városban tartózkodott, amikor a kínai kincses flotta erre haladt, sőt még egy dzsunka fedélzetére is feljutott. (85. oldal)

Da Conti visszaemlékezései a kínai dzsunkák útjáról már csak azért is létfontosságú… [mert] valakinek vissza kellett térnie a kínai felfedezéseket megörökítő térképekkel, máskülönben az információ nem juthatott volna el Európába, és nem épülhetett volna be azokba a térképekbe, amelyeket a későbbi portugál felfedezők használtak. (87. oldal)

Forrás:  Gavin Menzies: Amikor Kína felfedezte a világot.

3. Portugália, mint akitől Isten számon kéri, hogyan sáfárkodott a rábízott javakkal

A rabszolgakereskedelem méreteire álljon itt egy táblázat, a behurcolt Néger rabszolgák számával évszázadonénti lebontásban. A forrás egy kereshető internetes adatbázis: slavevoyages.org
Ilyen zászlók alatt hajóztak a rabszolgaszállító hajók, ez durván 360 évet ölel fel és több, mint 12 millió ember életét tette tönkre, az érintettek köre nyilván ennél sokkal nagyobb, mert volt család, ahol csak a férfit vagy csak a nőt, vagy mindkettőt, vagy a gyerekeket rabolták el. Ez hatalmas méretű vállalkozás volt, hajóflottát kellet ezért fenntartani, finanszírozni kellett, és kifizetődőnek kellett lennie. Ezt a késő középkori, és kora újkori módszerekkel valósították meg. Több mint harmincnégy-ezer hajóút kellett ehhez, hogy átvigyenek ennyi embert az Atlanti-óceánon.

Forrás: http://www.erichufschmid.net/Magyar1/Rabszolgasag.htm

4. Isten ítélete

Angola, az ígéretek földje

Pál Attila

A négyszáz éves portugál gyarmati uralom, majd az egész országot szinte porig romboló, huszonhét éven át dúló polgárháború után Angola, ha nehezen is, de megindult a fejlődés útján. Olyannyira, hogy – a partjainál felfedezett hatalmas kőolajkincsnek köszönhetően – mára a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát tudhatja a magáénak. A társadalmi és politikai változások azonban lassabban és bizonytalanul haladnak, noha a tavalyi békés és tiszta parlamenti választások, s főleg az eredmények fogadtatása, ha fenntartásokkal is, de biztató a jövőre nézve.  […]

A luandai kormány a kedvező gazdasági adatokra alapozva már-már regionális nagyhatalmi ábrándokat kerget. Ennek egyik jele, hogy megpályázták s elnyerték a 2010. évi labdarúgó Afrikai Nemzetek Kupája döntőjének lebonyolítását. E célra már meg is kezdődött – „természetesen” kínai hitelből és beruházóval – négy korszerű stadion megépítése. A sportlétesítmények mel­lett bevásárlóközpontok és kisegítő létesítmények is épülnek. Már csak egy jó válogatott kellene, Angola nemzeti tizenegye ugyanis csupán a kontinens középmezőnyéhez tartozik.

Angola egyelőre szegény ország, de az ígéretek földje. Ígéretes a gyors gazdasági növekedés, a kormány (legalábbis szavakban megmutatkozó) elszánt­sága az infrastruktúra újjáépítésére, a gazdaság diverzifikálására – gondolva arra is, hogy az olaj egyszer majd elfogy –, az életszínvonal emelésére, a korrupció visszaszorítására, a társadalmi igazságtalanságok és az anyagi különbségek csökkentésére.

Forrás: http://beszelo.c3.hu/cikkek/angola-az-igeretek-foldje

Új nagyhatalom készülőben

Illés Beáta  2009. március 3., kedd

A Brazília erősödő regionális szerepét tükröző új nemzetbiztonsági stratégia tervét 2008 decemberében hozta nyilvánosságra Lula da Silva elnök. A stratégia legfőbb célkitűzése a hadsereg hatékonyságának növelése és a védelmi ipar átalakítása. A programtervezet két kérdést vetett fel: a kötelező katonai szolgálat bevezetését és a fegyveres erők megreformálását.

[...] A hadsereg, haditengerészet, és légierő parancsnokainak jelenlétében tartott elnöki beszédben Lula kijelentette, amennyiben az ország a globális hatalommá válás útján kíván maradni, akkor erősebb védelemre lesz szükség. Az új stratégia - melynek kidolgozása már több mint egy éve folyamatban van - fejleszteni kívánja a hadsereg technológiáját, a műholdakat, sőt egy nukleáris energiával működtetett tengeralattjáró-flotta kiépítése is szerepel a „listán”, amit a felségvizek és a mélyvízi olajfúrótornyok védelmére használnának.

Forrás: http://kitekinto.hu/latin-amerika/2009/03/03/uj_nagyhatalom_keszulben

 „Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.”(Mt 13, 44.)

A Názáreti Jézus ezt a példázatát nem csak úgy mondta, mert állandó beszélhetnékje volt – hanem prófétált.

„A ki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vígasztalásra.” (1Kor 14, 3.)

Ez a prófécia be is teljesedhetett volna:

1799. július 3-án egy szerb parasztasszony találta az Aranka patak partján, a bánáti Nagyszentmiklóson (Torontál megye).

Eredetileg 24 darabból állt, és úgy nézett ki, hogy görög kereskedők fogják ezeket felvásárolni.

A leletet Ajtony kincsének vagy az avarok kincsének is nevezik.

Az akkori Habsburg törvények alapján, mint minden földből előkerült lelet, a bécsi császári és királyi Régiségtárba került. (II. Ferenc császár utasítására 1799. október 1-én).

Persze felkínáltak némi pénzt cserébe a kincsért, de azt is csak akkor, amikor a megtaláló a fővárosba utazott, és ott személyesen kérvényezte azt.

Mire a bürokrácia dzsungelében sikerült kieszközölni némi juttatást – addigra a megtaláló már hazautazott.

Miből tarthatta volna el magát annyi ideig a fővárosban?

Amikor ez kiderült, úgy értelmezték, hogy nyílván azért utazott el, mert lemondott arról a pénzről.

Bánátban igencsak elterjed a híre: bárki bármit talál – adja oda akárkinek, csak ne az államnak!

És találtak is még rengeteg aranykincset, de semmi nem jutott belőle az állami bürokráciának!

Évekkel később aztán mégis csak kapott érte valamit, de addigra már csak az a 23 db aranytárgy volt ismert semmi más.

Nyílván egyszerűbb azt híresztelni, hogy csak ennyi aranykincs volt ott, mint őszintén beszélni a történelemről.

Mi derül ki a történetből?

1. A Habsburgok köszönőviszonyban sem voltak a Názáreti Jézus példázataival. Mert ha azt ismerték volna, akkor megpróbálták volna a többi lehetséges jövőben megtalálandó kincset is megszerezni.
2. A Habsburg vezetés nem tudott jól motiválni embereket. Meg kellett volna nyerni az ott lakó embereket nyerni a kincskeresés ügyének. Ehelyett a jól ismert porosz módszer: ha jót teszel, megfélemlítenek, hogy továbbra is jót tegyél – ha rosszat teszel, a lehető legirgalmatlanabbul megbüntetnek.
3. A mai napig úgy működik a dolog, mintha még mindig német elnyomás alatt lennénk. Porosz (megfélemlítő) módszerrel való vezetés a munkahelyeken, az iskolákban és az egyházakban egyaránt.

Fontos a dátum. Majdnem 50 évvel az 1848/49-es eseményekkel előtte játszódik ez a jelenet 

Tanulság:

„A ki hű a kevesen, a sokon is hű az; és a ki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.” (Luk 16, 10.)

A pénzhez való hozzáállás ugyanaz, mint az emberekhez:

ha az egyikhez HAMIS, akkor a másikhoz is HAMIS lesz.

„… nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék.

A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek.

És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.” (Mt 10, 26-28.)

„Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:

Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?

És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.

És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.

Mondom néktek, hogy ily módon [nagyobb] öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogy nem kilencvenkilenc igaz [ember]en, a kinek nincs szüksége megtérésre.

Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?

És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván:

Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!

Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös [ember] megtérésén.

Monda pedig: Egy embernek vala két fia;

És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.

Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.

Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.

Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.

És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.

Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!

Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és [ezt] mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.

És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!

És felkelvén, elméne az ő atyjához.

Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.

És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!

Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!

És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.

Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.

Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor [haza]jövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.

És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?

Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.

Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.

Ő pedig felelvén, monda atyjának:

Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.

Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.

Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!

Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.” (Luk 15, 3-32.)

I. Isten számon tartja a sok között a keveset, mely elveszik.

1. 100 juhból 1 elvész, ő megkeresi azt az 1-et.
2. 10 drahmából ha 1 elvész, azt megkeresi, és örül, ha megtalálja.
3. 2 fiú közül, ha az egyik elvész (ilyen pl. a tékozló fiú esete)

II. Ha egy személy elvesz, elkallódik, akkor Isten akarata az, hogy valaki megtalálja őt. Ezért rendelt pásztori szívű embereket.

III. Ha 10 nép közül 1 elvész, Isten nem nyugszik, míg őket meg nem találja.

Ilyenek:

- 10 izraelita törzs

- 10 tógarmita ősnép

"…a kazár levelezés is érdekes adalékokkal szolgál a Tógarmától való származással kapcsolatban. Ibn Sáprút zsidó származású córdobai államférfit nagyon foglalkoztatta az a saját korában, tehát a 10. században egész Hispániában ismert híresztelés, hogy létezik zsidó állam Kazáriában, ugyanis ez a hír felfokozott messiásvárást idézett elő. Ibn Sáprútnak hosszas nehézségek árán végre sikerült felvennie a kapcsolatot Jószéf kazár kagánnal, aki 960 körül egy válaszlevélben a következőt írta neki:

"Tudd meg, hogy én Jefet fiaitól, Tógarma ivadékaitól származom; őseimnek nemzetségi leveleiben azt találtam ugyanis, hogy Tógarmának tíz fia született, ezek neve: Ujgur, Tíros, Avvar, Úgin, Bízal, Tárna, Kozar, Zagur, Bulgat, Szávir. Mi a hetediknek, Kozarnak gyerekeitől származunk…"

A felsorolásban szereplő Ujgur elnevezés lenne az ugor, akik közé a magyarok is számítanak. "

Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200210/vallaskarosodas

A mai magyarok legnagyobb része a megyer törzstől származik – jól látható az E betű gyakorisága a mai magyar nyelvben.

A megyer törzs nagyobb részt szabírokból, kisebb részt ugorokból áll.

Az ugorok nagyobb része alkotja az ujgur, jugar népeket.

De a szabírok egy része is levált a törzsszövetségből, és a Kaukázus felé költöztek. Ezt még az általános iskolai történelmi atlaszban is lehet látni.

„Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát.

Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe.

Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt.

Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt.

Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét.

Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük.

Eljött az, aki az öt talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt:

Uram, öt talentumot adtál át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem.

Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!

Odament az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik két talentumot nyertem.

Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!

Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta:

Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál.

Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied.

Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam?

Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém.

Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!

Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.

A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.” (Mt 25, 14-30.)

Itt most 3 személyről van szó, akik X=10, V=5 és I=1 db talentumot (vagy annyi talentumnyi értéket) kapott sáfárságra.

Itt a társadalom hármas felosztásáról van szó.

Nem mindenkinek ugyanolyan a képessége, nem mindenki alkalmas ugyanakkora volumenű dologra.

Itt megfigyelhetőek akár a kis- közepes és megagyülekezetek/szolgálatok is.

Mindegyik karizmákkal működik.

Nehéz téma, hogy mi a helyzet azzal, aki nem akarta gyarapítani az ő Ura vagyonát.

Például a gyermekvállalás is ide tartozik.

Egy házaspár 2 személyből áll. Ha csak 2 gyermeket vállalnak, vajon hogyan gyarapították az emberiség létszámát?

Sehogyan sem, mert a 2 gyermek majd az ő nyomdokaikba fog lépni.

Igazából 4 vagy 5 gyermeket kellene vállalni ahhoz, hogy olyan legyen ez a házaspár, mint V és X.

Személyes meggyőződésem, hogy a fogyasztói társadalomban létező fogyasztás- és pénzközpontúság nem Isten akarata.

Gyermekek vállalása fontosabb, mint a drága ruhák, ételek és nyaralások.

A legfontosabb, hogy megértsük, nem minden embernek van ugyanakkora küldetése Istentől.

A felső kategóriába (X) tartoznak az ébredések nagy alakjai, iparágak feltalálói, a társadalmak húzó emberei.

Nem szabad túlbecsülni őket, de lehet, hogy érdemes őket támogatni, mert az ő sikerükből sok más ember is tud meríteni.

Vannak, akik úgy akarnak jó szakemberek lenni, hogy semmit se akarnak tanulni a szakma nagyjaitól.

Sok keresztényt egyáltalán nem érdekel Isten nagy embereinek életútja.

Történhetett volna úgy is, hogy egy olyan ember herdálja el tehetségét (talentumát/talentumait), aki a középső vagy felső kategóriába tartozik.

A mai kor tagjai között bőven akad ilyen.

„Tudom, hogy Isten akarata hogy őt szolgáljam, de

Ö adott nekem gyorsaságot is.

Érzem, hogy amikor futok, akkor gyönyörködik bennem.”

(Eric Liddell, skót misszionárius, Tűzszekerek c. film)

„És imádkozott Elizeus és monda: Óh Uram! nyisd meg kérlek az õ szemeit, hadd lásson.

És megnyitá az Úr a szolga szemeit és láta, és ímé a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül.” (2Kir 6, 17.)

Az emberi tehetségek, talentumok Istentől vannak.

Az Ő akarata, hogy az emberekben kimunkálódjanak a talentumok.

Aki elherdálja tehetségét, olyan, mint az a szolga, aki nem akarta gyarapítani az őrá bízott talentumot (rábízott pénzt).

• Vannak, akik feladják az elhívásukat, abbahagyják a szolgálatot.
• Vannak, akik direkt nem akarnak több talentumot kapni, mert nem akarnak több terhet – kényelmesebb életet szeretnének.
• Vannak, akik direkt vagy indirekt (közvetlen vagy közvetett) módon betartanak, nehogy sikerüljön a talentumok gyarapítása.

Az isteni elhívásnak is 3 kategóriája van:

• Elhívás az Atyától: gyere a mennybe! Kellesz oda!
• Elhívás a Fiútól: légy szolgálati ajándék! Fusd meg ezt a harcot egész életeden keresztül!
• Elhívás a Szent Szellemtől (Szent Lélektől): kérlek, engedd meg, hogy betöltselek téged! Engedd meg, hogy használjam a tagjaidat!

Eltelnek évezredek, és az emberek nem változnak meg.

Ma is sok a kiválasztott (a mennyek országába bejutásra), mégis kevés az üdvözülő.

Ma is sokan feladják, vagy el sem kezdik szolgálati ajándékként az Isten munkáját.

Ma is sok ember van, aki vagy nem akar betöltekezni Szent Szellemmel vagy nem akarja megtenni amit a Szent Szellem kér tőle.

Kedves blogolvasó!

A most következő 4-es blokkban (tetrádban, kvartettben) 4 fontos példázat lesz a pénzről, és anyagi javakról, hűségről és jutalomról.

A példázat szövege:

„… [a Názáreti Jézus] mondott egy példázatot, mivelhogy közel volt Jeruzsálemhez, és azok azt gondolták, hogy azonnal megjelenik Isten országa.

Mondta azért: Egy nemes ember elment messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.

Előszólította azért tíz szolgáját, adott nekik tíz gírát, és ezt mondta nekik: Kereskedjetek, míg megjövök.

Az ő alattvalói pedig gyűlölték őt, és követséget küldtek utána, ezt mondva: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék rajtunk.

És történt, mikor megjött az ország vétele után, megparancsolta, hogy az ő szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.

Eljött pedig az első, és ezt mondta: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.

Ő pedig mondta neki: Jól van, jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hű, legyen birodalmad tíz városon.

És jött a második, ezt mondva: Uram, a te gírád öt gírát nyert.

Mondta pedig neki is: Neked is legyen birodalmad öt városon.

És jött egy másik, és így szólt: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam;

Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed, amit nem te tettél el, és aratod, amit nem te vetettél.

Mondta pedig neki: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem én tettem el, és aratom, a mit nem én vetettem;

Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én, miután megjöttem, kamatostól kaptam volna azt vissza?

És az ott állóknak mondta: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.

És mondták néki: Uram, tíz gírája van!

És ő mondta: Mert mondom nektek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még amije van is, elvétetik tőle.

Sőt ennek felette az én ellenségeimet is, akik nem akarták, hogy én rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem!”

(Luk 19,11-27.)

Sorban az események:

1. Szétosztott 10 db gírát 10 személy között.
2. Mindenki ugyanannyi gírát kapott
3. Nem mindenkinek az elszámoltatása jelenik meg a példázatban!
4. Mindenki pontosan olyan jutalmat kapott, mint amennyit tudott teljesíteni.
5. Nem vette vissza a gírákat a tulajdonos, hanem még adott is hozzá: az eredeti gírák is szétoszthatók lettek!
6. Lehet, hogy sokan csak éppen valamennyit tudtak hozzátenni az 1 gírához. Mondjuk például, akik tényleg csak egy kis kamatot tudtak hozzá gyűjteni. Ők nem szerepelnek a felsorolásban. Ugyanis a legkiválóbbakat szokás látványosan jutalmazni.
7. Isten nem a semmiért ad oda valamit, hanem hogy az használva, gyarapítva legyen.
8. Isten nem mindig a szerető Isten, ha valaki nem méltó hozzá, azokat megbünteti.
9. Az eredmények tükrözik az adott kor pénzügyi gondolkodásmódját (nem függetlenek attól). A használatos számjelek: X=10, V=5. Ma 2-szer, 3-szor nagyobb illetve 10-szer, 100-szor nagyobb dolgokra gondolnánk.
10. A maximális eredmény 1 gírából (amit nem kellett visszaadni – nem is akarta ezt visszavenni a tulajdonos!) + 10 saját szerzemény + más fel nem használt gírája – ebből lett összesen 12 gíra. Azaz 12-szeres, 1200%-os lett a megtérülés. Istennek akarata a sokszoros megtérülés!!!

Kérdés, hogy vajon mindenkinek megadatik-e, hogy sokat tudjon gyűjteni?

Nyílván valóan nem.

Nem is a pénzéhség miatt kellett sokszoros teljesítményt produkálni, hanem hogy megdicsőüljön az Istennek a neve!

Semmi, de semmi elmarasztalás nem járt azért, ha valaki csak „szinten tartást” tudott végrehajtani.

Ugyanis a kamatok begyűjtése nagyjából a pénz értékromlását fedezi, annál nem ad sokkal többet.

Ez lett volna a mentőöv – azaz a kevés cselekedet is jó, bár nem a legjobb.

Jézus saját magáról mondta el a példázatot, amely tulajdonképpen prófécia.

Ő tényleg a tanítványait fogja megbízni városok feletti uralkodással.

Az a szolga aki félt tőle, és nem tett semmit, ő nem más, mint Júdás.

A többi személy közül pedig lesznek, akik keveset fognak tudni hozzátenni az ő szolgálatához – de hűségesek maradnak hozzá.

Isten nem mindenkitől várja el ugyanazt a teljesítést.

De mindenkitől elvár valamit.

Akik kevés eredményt érnek el, számukra még az is feladat, hogy elhordozzák mások lényegesen nagyobb eredményeit.

„A táncoló asszonyok így énekeltek: Megölt Saul ezer embert, Dávid meg tízezer embert!” (1Sám 18, 7.)

Érdekes, hogy sok-sok ember számára nem okozott gondot Dávid 10.000-szeres győzelme, de Saulnak igen.

Mert a Saul (Istentől származó) kenete nem tudott lényegesen újat hozni a filiszteusokkal való küzdelemben.

Ugyanis Sámsonnak is ilyen (ekkora mértékű) kenete volt!

Ha nem támadnak olyan személyek, akik nagyságrend(dekk)el nagyobb kenettel rendelkeznek, akkor az ébredés tekintélye nem romlik, de nem is erősödik.

Ahhoz nagyobb kenet kell!