1. Portugália, mint nagyhatalom

Portugália régebben a történelem főszereplője volt, ám e dicsőség ma már a 
múlté… 

Semmi sem lesz olyan többé, mint abban a három évszázadig tartó időszakban, 
amelyet a nagy felfedezések koraként ismerünk. 

Portugália akkoriban Spanyolországhoz és Angliához mérhető nagyhatalom volt
a ma periférikus Lisszabon pedig egy végtelen birodalom fővárosa, 
a fantasztikus gazdasági és kulturális megújulás központja. 

A gyarmatosítás válsága azonban véget vetett a nagy álmok korának.
Portugália ismét… kis ország lett Európa szélén.

Forrás: http://geniusz.hu/syncronize/sync.book.php?csz=9637318127

Amikor Vasco da Gamma megtalálta a tengeri utat Indiába a XV. század végén, Portugália vezető tengeri és kereskedelmi hatalommá vált.

Sorban gyarmatosították az ázsiai államokat, köztük India nyugati partját, Goa tartományt.

Forrás: http://www.mef.hu/egyeb-temaju-ermek/details/2444/103/tema--egyeb-ermek/india-portug%C3%A1l-gyarmat

Nagy földrajzi felfedezések

- partmenti hajózás (araboktól tanulták, a reconquista idején: spanyol területek visszafoglalása az araboktól)

- karavella: új hajótípus (magas oldalfal, több árboc, hátsó kormányzás)

- iránytű, csillagászati eszközök, első tengerészeti akadémia

1471. Egyenlítőn áthalad

1474. Toscanelli: térkép

1487. Bartolomeo Diaz: eléri a Jóreménység-fokot (Afrika csücske)

1498. Vasco da Gama: megkerüli Afrikát, eléri Indiát

↓

behozatali cikkek: fűszerek (gyömbér, fahéj)

nemesfémek, drágakövek

cukornád, gyapot, elefántcsont …

Lisszabon: forgalmas kikötő lett

Forrás: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=portug%C3%A1lia+nagyhatalom&source=web&cd=4&ved=0CD8QFjAD&url=http%3A%2F%2Ferettsegi12b.freeblog.hu%2Ffiles%2Ftorik-tinatol%2F1.%2520Nagy%2520f%25C3%25B6ldrajzi%2520felfedez%25C3%25A9sek.doc&ei=cUMNT-zWOcuL4gTRssCTBg&usg=AFQjCNExOy3RwlGIOxMyfAaOLPP8UYfNsg

2. Portugália, mint aki kap valamit Istentől (= akit Isten sáfársággal bíz meg)

„Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.

Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.” (Jn 4, 37-38.)

Legnagyobb megdöbbenésemre valami egészen másra bukkantam: a portugálok nemhogy nem fedezték fel a karibi-szigeteket, de azok tökéletesen ismeretlenek voltak a számukra azokban az időkben, amikor Pizzigano a térképet rajzolta.

[…]

Mindemellett ráakadtam a portugál Tengerész Henrik egy parancsára is, amely 1431-ben arra utasította a hajók kapitányait, hogy kutassák fel Antilia 1428-as térképén jelölt szigeteit – márpedig ha ezeket a portugálok fedezik fel, Henrik ediktumára aligha lett volna szükség. Ha viszont nem a portugálok fedezték fel Antiliát és Satanazest, akkor mégis ki tette? (5. oldal)

Ki más fedezhette még fel a Karibi-szigeteket? Úgy döntöttem, keresnem kell az 1424-es dokumentumhoz hasonló térképeket, amelyek a kontinenseket a felfedezések kora előtti tudásanyag alapján ábrázolják. Minél mélyebbre ástam, annál inkább megütköztem. Elképedve láttam, hogy Patagóniát és az Andok hegyláncait egy évszázaddal azelőtt feltérképezték, hogy az első európaiak megláthatták azokat, az Antarktiszt pedig több mint négy évszázaddal azelőtt pontosan felrajzolták a térképekre, hogy a felfedezők elérték a kontinenst. Egy másik térképen Afrika keleti partvonalát láttam, méghozzá a helyesen feltüntetett földrajzi hosszúsági adatokkal – európaiak erre az eredményre csak három évszázaddal később lettek volna képesek. (6. oldal)

Egy ködös este leültem egy bárban Lisszabon tengerpartján, és Tengerész Henrik szobrára meredtem. Most már nagyon is jól értettem sejtelmes mosolyát. Mindketten tudtuk a nagy titkot: a portugálok mások nyomát követve jutottak el az Újvilágba.

[…]

Csupán egyetlen nemzet akadt, amely rendelkezett a kellő erőforrásokkal, tudományos tudással, hajókkal és tengerészeti tapasztalatokkal, hogy megtegye az eposzba illő felfedezőutat. Ez a nemzet pedig Kína volt. (8. oldal)

Kutatásaim igazolták, hogy több kínai flotta is hosszú felfedezőutakat tett a tizenötödik század elején. Az utolsó és legnagyobb ilyen flotta 1421 elején bontott vitorlát, míg az utolsó megmaradt hajók 1423 nyarán és őszén értek vissza Kínába. (10. oldal)

Tárgyi bizonyítékok… [többek között] elsüllyedt kínai dzsunkák roncsai Afrika, Amerika, Ausztrália és Új-Zéland partja mentén…(11. oldal)

Kolombusz, de Gama, Magellán és Cook később tette meg ugyanezeket a „felfedezéseket”, miközben valamennyien tudták, hogy mások nyomdokaiban járnak, hiszen ők is magukkal vitték a kínai térképek másolatait. (12. oldal)

1421 júniusában – ugyanakkor, amikor a kínai flotta megkerülte a Jóreménység fokát…- az Atlanti-óceánon egy kis karavella (portugál vitorlás hajó) vetett horgonyt Madeira lakatlan szigetének fákkal sűrűn benőtt öblében. […] Ezt az első, puhatolózó lépést a portugálok még önerejükből tették meg, ám három éven belül már elértek hozzájuk a kínai felfedezésekkel kapcsolatos hírek, s ami fontosabb, a távoli tengereket és földeket megörökítő térképek. Többé nem kellett vakon hajózniuk a nagy ismeretlenbe. 1421-ben, azon a júniusi napon a portugál felfedező, João Gonçalves Zarco … rátalált a földi édenre.

Madeira gyarmatosítása… fordulópont az európai felfedezések történetében. Zarco, a Henrik herceg szolgálatában álló lovag csak mintegy véletlenül fedezte fel a szigetet. (335. oldal)

Ceuta elfoglalása után Henrik hercegnek és honfitársainak lehetőségük nyílt arra, hogy megismerjék az igazságot [a távoli földrészekről]. (339. oldal)

Az arab földrajztudós, el-Baruvi 1315-re az Atlanti-óceántól Zanzibárig már feltérképezte Észak- és Kelet-Afrikát.

Habár az arabok nem rajzoltak pontos térképeket Afrikáról vagy az Indiai-óceánról, már 1340-ben ismerték Afrika, India, Kína és a Távol-Kelet viszonylagos helyzetét. […]

Henrik életében sorsdöntő pillanat lehetett, amikor értesült róla, hogy az arabok már évszázadok óta kereskednek az ismert világ egészével. (340. oldal)

Az újonnan felfedezett földek helyzetének kiszámítása, majd a hazaút meglelése a szélességi fok ismeretén és a helyes irány tartásán alapult, ehhez pedig pontos tájolóra volt szükség. Az arabok évszázadok óta használtak iránytűket, miután megszerezték ezt a műszert a kínaiaktól…

Henrik maga is szívesen foglalkozott matematikával, … csillagászai az arabok segítségével választ találtak a földrajzi szélesség kérdésére. (343-344. oldal)

1416-ban Pedro Herceg, Henrik bátyja… nekivágott a világnak, hogy a Földközi-tengeren túli világról minden elérhető információmorzsát felcsipegessen. (345. oldal)

„Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni.” (1Sám 3, 19.)

…amikor 1428-ban tért vissza Portugáliába, Dom Pedro birtokában volt többek között „egy világtérkép, amely a világ és a föld minden részét leírta.” Ez a térkép, amelynek nem is szabadott volna léteznie, bemutatta a „Magellán-szorost” és a Jóreménység-fokot, méghozzá hat évvel Dias és közel száz évvel Magellán utazása előtt. …A kerülő úton megszerzett tudás, amelyért a kínaiak oly keményen megküzdöttek, az európai felfedezőutak legfőbb ösztönző erejévé vált. (346. oldal)

Dom Pedro biztosra ment… kikérdezte a „renegát” Niccolò da Contit. Ily módon megszerezte azt a tudást, amelyet da Conti („Firenzei Bertalan”) húszesztendőnyi utazás során gyűjtött – Indiától a Zöld-foki- és Falkland-szigetekig, Ausztráliáig és Kínáig. (348. oldal)

…még mielőtt Magellán vitorlát bontott volna, a portugálok már tudták: Kínába a leggyorsabb útvonal a felfedezőről később elkeresztelt szoroson át vezet, amelyet a kínaiak tártak és térképeztek fel. Az információ Niccolò da Contitól eredt, a „kalmártól, aki beutazta ezeket a részeket”. (349. oldal)

Henrik navigációs és hajómérnöki fejlesztéseivel együtt a világtérkép forradalmasította az európai földrajzi felfedéseket. (350. oldal)

… a három kínai flotta a dél-indiai Kerala fővárosa, Kálikut felé vette az irányt. (83. oldal)

Ritka egybeesés folytán ugyanabban az időpontban, amikor a kincses flotta 1421-ben megérkezett [ebbe] a városba, egy fiatal velencei, Niccolò da Conti (1395-1469) is itt járt. … Semmi kétség, da Conti is a városban tartózkodott, amikor a kínai kincses flotta erre haladt, sőt még egy dzsunka fedélzetére is feljutott. (85. oldal)

Da Conti visszaemlékezései a kínai dzsunkák útjáról már csak azért is létfontosságú… [mert] valakinek vissza kellett térnie a kínai felfedezéseket megörökítő térképekkel, máskülönben az információ nem juthatott volna el Európába, és nem épülhetett volna be azokba a térképekbe, amelyeket a későbbi portugál felfedezők használtak. (87. oldal)

Forrás:  Gavin Menzies: Amikor Kína felfedezte a világot.

3. Portugália, mint akitől Isten számon kéri, hogyan sáfárkodott a rábízott javakkal

A rabszolgakereskedelem méreteire álljon itt egy táblázat, a behurcolt Néger rabszolgák számával évszázadonénti lebontásban. A forrás egy kereshető internetes adatbázis: slavevoyages.org
Ilyen zászlók alatt hajóztak a rabszolgaszállító hajók, ez durván 360 évet ölel fel és több, mint 12 millió ember életét tette tönkre, az érintettek köre nyilván ennél sokkal nagyobb, mert volt család, ahol csak a férfit vagy csak a nőt, vagy mindkettőt, vagy a gyerekeket rabolták el. Ez hatalmas méretű vállalkozás volt, hajóflottát kellet ezért fenntartani, finanszírozni kellett, és kifizetődőnek kellett lennie. Ezt a késő középkori, és kora újkori módszerekkel valósították meg. Több mint harmincnégy-ezer hajóút kellett ehhez, hogy átvigyenek ennyi embert az Atlanti-óceánon.

Forrás: http://www.erichufschmid.net/Magyar1/Rabszolgasag.htm

4. Isten ítélete

Angola, az ígéretek földje

Pál Attila

A négyszáz éves portugál gyarmati uralom, majd az egész országot szinte porig romboló, huszonhét éven át dúló polgárháború után Angola, ha nehezen is, de megindult a fejlődés útján. Olyannyira, hogy – a partjainál felfedezett hatalmas kőolajkincsnek köszönhetően – mára a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát tudhatja a magáénak. A társadalmi és politikai változások azonban lassabban és bizonytalanul haladnak, noha a tavalyi békés és tiszta parlamenti választások, s főleg az eredmények fogadtatása, ha fenntartásokkal is, de biztató a jövőre nézve.  […]

A luandai kormány a kedvező gazdasági adatokra alapozva már-már regionális nagyhatalmi ábrándokat kerget. Ennek egyik jele, hogy megpályázták s elnyerték a 2010. évi labdarúgó Afrikai Nemzetek Kupája döntőjének lebonyolítását. E célra már meg is kezdődött – „természetesen” kínai hitelből és beruházóval – négy korszerű stadion megépítése. A sportlétesítmények mel­lett bevásárlóközpontok és kisegítő létesítmények is épülnek. Már csak egy jó válogatott kellene, Angola nemzeti tizenegye ugyanis csupán a kontinens középmezőnyéhez tartozik.

Angola egyelőre szegény ország, de az ígéretek földje. Ígéretes a gyors gazdasági növekedés, a kormány (legalábbis szavakban megmutatkozó) elszánt­sága az infrastruktúra újjáépítésére, a gazdaság diverzifikálására – gondolva arra is, hogy az olaj egyszer majd elfogy –, az életszínvonal emelésére, a korrupció visszaszorítására, a társadalmi igazságtalanságok és az anyagi különbségek csökkentésére.

Forrás: http://beszelo.c3.hu/cikkek/angola-az-igeretek-foldje

Új nagyhatalom készülőben

Illés Beáta  2009. március 3., kedd

A Brazília erősödő regionális szerepét tükröző új nemzetbiztonsági stratégia tervét 2008 decemberében hozta nyilvánosságra Lula da Silva elnök. A stratégia legfőbb célkitűzése a hadsereg hatékonyságának növelése és a védelmi ipar átalakítása. A programtervezet két kérdést vetett fel: a kötelező katonai szolgálat bevezetését és a fegyveres erők megreformálását.

[...] A hadsereg, haditengerészet, és légierő parancsnokainak jelenlétében tartott elnöki beszédben Lula kijelentette, amennyiben az ország a globális hatalommá válás útján kíván maradni, akkor erősebb védelemre lesz szükség. Az új stratégia - melynek kidolgozása már több mint egy éve folyamatban van - fejleszteni kívánja a hadsereg technológiáját, a műholdakat, sőt egy nukleáris energiával működtetett tengeralattjáró-flotta kiépítése is szerepel a „listán”, amit a felségvizek és a mélyvízi olajfúrótornyok védelmére használnának.

Forrás: http://kitekinto.hu/latin-amerika/2009/03/03/uj_nagyhatalom_keszulben