„Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát.
Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe.
Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt.
Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt.
Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét.
Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük.
Eljött az, aki az öt talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt:
Uram, öt talentumot adtál át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem.
Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!
Odament az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik két talentumot nyertem.
Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!
Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta:
Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál.
Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied.
Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam?
Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém.
Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!
Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.
A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.” (Mt 25, 14-30.)
Itt most 3 személyről van szó, akik X=10, V=5 és I=1 db talentumot (vagy annyi talentumnyi értéket) kapott sáfárságra.
Itt a társadalom hármas felosztásáról van szó.
Nem mindenkinek ugyanolyan a képessége, nem mindenki alkalmas ugyanakkora volumenű dologra.
Itt megfigyelhetőek akár a kis- közepes és megagyülekezetek/szolgálatok is.
Mindegyik karizmákkal működik.
Nehéz téma, hogy mi a helyzet azzal, aki nem akarta gyarapítani az ő Ura vagyonát.
Például a gyermekvállalás is ide tartozik.
Egy házaspár 2 személyből áll. Ha csak 2 gyermeket vállalnak, vajon hogyan gyarapították az emberiség létszámát?
Sehogyan sem, mert a 2 gyermek majd az ő nyomdokaikba fog lépni.
Igazából 4 vagy 5 gyermeket kellene vállalni ahhoz, hogy olyan legyen ez a házaspár, mint V és X.
Személyes meggyőződésem, hogy a fogyasztói társadalomban létező fogyasztás- és pénzközpontúság nem Isten akarata.
Gyermekek vállalása fontosabb, mint a drága ruhák, ételek és nyaralások.
A legfontosabb, hogy megértsük, nem minden embernek van ugyanakkora küldetése Istentől.
A felső kategóriába (X) tartoznak az ébredések nagy alakjai, iparágak feltalálói, a társadalmak húzó emberei.
Nem szabad túlbecsülni őket, de lehet, hogy érdemes őket támogatni, mert az ő sikerükből sok más ember is tud meríteni.
Vannak, akik úgy akarnak jó szakemberek lenni, hogy semmit se akarnak tanulni a szakma nagyjaitól.
Sok keresztényt egyáltalán nem érdekel Isten nagy embereinek életútja.
Történhetett volna úgy is, hogy egy olyan ember herdálja el tehetségét (talentumát/talentumait), aki a középső vagy felső kategóriába tartozik.
A mai kor tagjai között bőven akad ilyen.
„Tudom, hogy Isten akarata hogy őt szolgáljam, de
Ö adott nekem gyorsaságot is.
Érzem, hogy amikor futok, akkor gyönyörködik bennem.”
(Eric Liddell, skót misszionárius, Tűzszekerek c. film)
„És imádkozott Elizeus és monda: Óh Uram! nyisd meg kérlek az õ szemeit, hadd lásson.
És megnyitá az Úr a szolga szemeit és láta, és ímé a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül.” (2Kir 6, 17.)
Az emberi tehetségek, talentumok Istentől vannak.
Az Ő akarata, hogy az emberekben kimunkálódjanak a talentumok.
Aki elherdálja tehetségét, olyan, mint az a szolga, aki nem akarta gyarapítani az őrá bízott talentumot (rábízott pénzt).
- Vannak, akik feladják az elhívásukat, abbahagyják a szolgálatot.
- Vannak, akik direkt nem akarnak több talentumot kapni, mert nem akarnak több terhet – kényelmesebb életet szeretnének.
- Vannak, akik direkt vagy indirekt (közvetlen vagy közvetett) módon betartanak, nehogy sikerüljön a talentumok gyarapítása.
Az isteni elhívásnak is 3 kategóriája van:
- Elhívás az Atyától: gyere a mennybe! Kellesz oda!
- Elhívás a Fiútól: légy szolgálati ajándék! Fusd meg ezt a harcot egész életeden keresztül!
- Elhívás a Szent Szellemtől (Szent Lélektől): kérlek, engedd meg, hogy betöltselek téged! Engedd meg, hogy használjam a tagjaidat!
Eltelnek évezredek, és az emberek nem változnak meg.
Ma is sok a kiválasztott (a mennyek országába bejutásra), mégis kevés az üdvözülő.
Ma is sokan feladják, vagy el sem kezdik szolgálati ajándékként az Isten munkáját.
Ma is sok ember van, aki vagy nem akar betöltekezni Szent Szellemmel vagy nem akarja megtenni amit a Szent Szellem kér tőle.
