1. Kérdések

Vajon mennyire kell egy kereszténynek szeretnie Izraelt?

Mit vár el a Názáreti Jézus a mai hívőktől?

Ha mi magyarok szeretjük Izraelt, mennyire kapjuk ezt vissza Izraeltől?

Izrael az országok közötti besorolásban hol foglal helyet Magyarországhoz képest?

Hogyan lehet úgy szeretni Magyarországot, a magyar népet, nyelvet, történelmet úgy, hogy Izraelt is szereti valaki?

Hogyan lehet úgy szeretni Izraelt, a zsidó népet, nyelvet, történelmet úgy, hogy Magyarországot is szereti valaki?

Mikortól van jelen az antiszemitizmus?

És egyáltalán ez Izrael vagy sémita népek elleni agresszív indulat, esetleg reakció?

Mikor jön el az idő, amikor a magyar történelemkönyvekben szó lesz a szkíták, szarmaták, avarok - aparnoszok (pártusok), kazárok, besenyők, kunok, úzok történelméről is?

Vajon ez nem lenne Izraelnek is érdeke, ha Kazária esetében ki lenne emelve a prozelita hitvallás?

Vajon József kazár kagán levelezésének nyilvánossá tételével (tanagyagként oktatásával) ki nyerne?

Vajon nem „egy hajóban evez” Magyarország és Izrael?

Biztos, hogy az a helyes, hogy a „magyar időszámítás” ideje I. István király koronázása?

Vajon nem voltak izraelita (és iszlám) hitűek is Árpád népe között?

2. Feladatok

a.) Holokausztról való tanítás

á.) Őszinteség a zsidó származású személyek identitását illetően

b.) Helyettesítési teológia leleplezése

c.) Próféciák beteljesedésének beazonosítása - mai Izrael

cs.) Tanítás mind a 12 törzsről, nemcsak Júdáról

d.) Izrael történelmének tanítása.

Főbb témák:

• Ábrahám elhívása
• 70 személy ment be Egyiptomba
• Mózes elhívása
• Kijövetel csodái, köztük 10 csapás, elsőszülöttség fontossága, 40 forrás és 40 pálmafa, 10+2 kém, honfoglalás csodái és stratégiája (Jerikó, Arad, Ai városa)
• 12 Bíra története
• Próféták. Minden prófétáról tanítani – azt eredményezheti, hogy a túl sok információ miatt a legfontosabbak nem kerülnek a középpontba. Olyan ez, mint minden Árpád-házi uralkodóról tanítani az iskolában, és gondot okoz, ki is uralkodott a tatárjárás idején?
• A három 40éves királyság kora
• Izrael 3 részre szakadása
• Asszír és babiloni fogság közötti különbségek.
• Helyreállítás lépései (Templom, Város)

3. Prófétaiskola alapítása

Egy kisméretű ébredés nem jut el oda, hogy létrejöjjön folyóirat, keresztény iskola, teológiai egyetem.

Az értelmes ébredés szeretne ilyeneket alkotni, ÉS így már lehet szó prófétaiskola alapításáról is.

Egy biblikus prófétaiskola elképzelhetetlen Izrael tisztelete nélkül.

Keresztény barátunk konfliktusba kerül a gyülekezetben. Az igazi probléma ott kezdődik, hogy a bibliai konfliktuskezelés utolsó bejegyzett módszere 2000 éves.

Magam sokszor gyalog megyek el Istentiszteletre, mert nem kell messzire mennem. Vannak, akik ezért engem régimódinak tartanak, mert ők autóval közlekednek.

Viszont amikor konfliktuskezelésről van szó, akkor ők járnak gyalog, és én utazom autóval, mert ők ragadtak le egy 2000 éves eszköznél.

1. Wikipédia

Mediáció 2011. június 24.

A mediáció (magyarul közvetítés) egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.

A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.

A szó – mediare – eredeti jelentése:

• - középen állni,
• - egyeztetni,
• - közbenjárni,
• - közvetíteni,
• - békéltetni.

A mediáció főbb elemei:

• - az egyezkedést segítő technikák alkalmazása,
• - a probléma megfogalmazása,
• - az álláspontok közelítése,
• - az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása,
• - az empatikus kommunikáció fejlesztése,
• - alternatív megoldások keresése,
• - közös cél kialakítása,
• - a beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása.

A mediáció definiciója Florida állam jogában a következőképpen szól: „Mediáció alatt azt az eljárást kell érteni, amelynek során egy semleges harmadik fél segítséget nyújt a feleknek vitájuk rendezésére, anélkül azonban, hogy maga döntené el a vitát. Ez az eljárás teljesen informális és békítő jellegű, célja, hogy segítse a feleket egy kölcsönösen elfogadható egyezség létrehozásában.” (Florida, Mediation in any civil actions § 44.301)

Nem feltétlenül jelent jogilag kötelező eljárási rendet, illetve jogszabályban meghatározott speciális formát. A mediátor nem döntőbíró, sokkal inkább vitavezetőként lép fel, hiszen a mediáció során a hangsúly a felek közötti egyezkedésen van. Ez a leginkább előnyős vitarendezési technika az üzleti-, kereskedelmi- és a pénzügyi világban, ahol különös jelentőssége van a kiépített kapcsolatrendszer fenntartásának, a jó hírnévnek, a gyors döntéshozatalnak.

A mediáció története

A mediáció alapötlete, az az elképzelés, hogy az ellenséges és antagonisztikus kétoldalú kapcsolatok konfliktus megoldásához egy „harmadik semleges felet” hívnak segítségül egyáltalán nem új keletű.

A mediáció az idők során a különféle törzsi és más etnikai vagy kulturális csoportok között, Afrikától Európán át Ázsiáig, Közép- és Dél-Amerikától Japánig, mindig is igénybe vették a család vagy a közösség bölcs öregjeit, hogy békítő szerepet vállaljanak a konfliktushelyzetekben.

Kínában az egymást követő uralkodói dinasztiákban a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfőbb eszköze volt.

A feljegyzések szerint a mediáció eljárása a 19. században került alkalmazásra először eszközként a nemzetközi konfliktusok megoldásában. Például Nagy-Britannia közvetített Portugália és Brazília között 1825-ben, vagy a Vatikán (XII. Leo Pápa) Németország és Spanyolország között a Karolina-szigetek ügyében. A mai nemzetközi diplomáciai tevékenység zöme is tulajdonképpen mediáció, és igen elterjedt a Közel-Kelet, a Balkán, Kelet-Timor térségében és számos más konfliktusban Afrika területén. Egyes nemzetközi konfliktusokat, mint például azt a „csatát”, ami az izraeli hadsereg és a palesztínok között folyt 2002-ben Betlehemben a Születés Temploma miatt, úgy tartják számon, mint amit a mediáció segítségével oldottak meg.

Gazdasági mediáció

Az üzleti konfliktusok megoldására- cégek között illetve cégen belül alkalmazott: a legtöbb konfliktus mögött vállalati, gazdasági vagy személyes érdekek állnak. A gazdasági mediáció lehetőségeiből merítve idejekorán lehet elemezni, valamint az érdekeknek megfelelően, kedvező költségszinten és rövid idő alatt megoldani a konfliktusokat. A gazdasági mediáció fő alkalmazási területét az osztályok közötti, az üzemi tanács és az ügyvezetés közötti konfliktusok, az interkulturális problémák, a projektekhez kapcsolódó, vagy a vállalategyesítésnél vagy átszervezésnél, valamint vállalatok között felmerülő problémák képezik.

Valamennyi vállalkozó tudatában van annak, hogy ezek a problémák milyen gyorsan fajulhatnak komoly jogvitába. A konfliktusban hozott döntés felelősségét ezzel egy bíróra ruházzák át, és az ügyvédek igénybe vétele ráadásul gyakran megakadályozza a szembesülést a mélyben meghúzódó és a vitát ténylegesen kiváltó problémákkal. Miután azonban csak a személyes célok teljesülése képes egy konfliktus tartós rendezésére, ezért egyre több vállalat veszi igénybe a gazdasági mediáció lehetőségét a viták megoldásához.

Családi mediáció

A családi mediáció a szülők egymás közötti és gyermekeik közötti jövőbeni kapcsolatára figyel, és azon alapul, hogy a szülők tudják a legjobban, hogy a gyermekeiknek mire van szüksége. Kutatási tapasztalatok szerint a családi és válási mediációt a gyermek elhelyezésében, a kapcsolattartásban való megállapodásban, vagy lakóhely kijelölésében tartanak.

A párokat a válással kapcsolatos átmeneti élethelyzetben a zavarodottság, kudarc, bűntudat, düh és ambivalencia érzése árasztja el. Az érzelmi terhek megnehezítik a felnőttek döntéshozását a vagyon megosztásában és a gyermek elhelyezése kérdésében. Ha a felek nem tudnak megegyezni akkor a végső döntést a bíró hozza meg autoriter módon. A bírák és szakértők erősen túlterheltek, egyikük számára sincs speciális képzés és a tárgyalások „futószalaga” is megnehezíti az eljárást. A felek ennek következtében úgy érzik, hogy személyes problémáikkal egyáltalán nem foglalkoztak, vagy nem megfelelően döntöttek, mert a nehezen érthető jogi kérdések uralták a tárgyalás témáját.

A családi mediáció ezen a ponton léphet be a bírósági eljárás kiegészítő elemeként, mint olyan folyamat, melynek során szerephez juthatnak a szorongások, félelmek, annak érdekében, hogy jobban érthetővé váljék a felek mögöttes érdeke, ellentétes látásmódja.

Különösen javasolt a mediáció a tönkrement, elrontott házasságok eseteiben, amikor már képtelenek segítség nélkül kommunikálni egymással, amikor már az indulatok és negatív érzelmek elhatalmasodtak. A családi mediáció a viták, konfliktusok, az elrontott kapcsolatok rendezésének szelíd módja, és olyan helyzetet és feltételeket teremt a résztvevők számára, amelyekben képesek saját ügyeik megnyugtató megoldására; tehermentesíti az igazságszolgáltatást és példát mutat a gyerekeknek abban, hogyan kell az élet nehéz helyzeteit kezelni, egymást tiszteletben tartani, de nem áldozattá válni.

Telekommunikáció

Telekommunikációs körökben a mediáció (angolul mediation) kifejezés azokat a middleware rendszereket jelenti, amelyek a különféle forrásból érkező forgalmi adatokat (például a telefonközpontoktól érkező CDR-ek, társszolgáltatóktól érkező listák) és forgalomfüggetlen díj adatokat a számlázó rendszer előtt feldolgozzák.

Jellemzően a különféle formátumú üzeneteket dekódolás után egységes formában kapja meg a számlázó rendszer.

A mediációs fázisban különféle hívásrekordokat érintő módosítások is lehetnek, jellemző például, hogy egy telefonközpont bizonyos időnként (például 2 óránként) ír egy CDR-t, és ha egy hívás ezen az időponton túlnyúlik, akkor az elvágva, a második fele a következő CDR-ben fog szerepelni. A mediációs rendszerek az ilyen több darabban érkező hívásrekordokat is össze szokták fűzni.

Külső hivatkozások

• Közvetítők adatbázisa, Igazságügyi Minisztérium
• 185/2009. Korm. r. a közvetítői szolgáltatásokról
• Ha per, akkor legyen per? – az Index cikke a mediáció lehetőségeiről Magyarországon (2007. szeptember 25.)
• Mi a közvetítő? - Európai Fogyasztói Központ
• Közvetítői tevékenység rövid leírása
• Közvetítővé válás feltételei

2. mediatorkepzes.com 

3. Mediator.lap.hu

A jól ismert lap.hu család egyik eleme a startlapon.

Kifejezetten gyakorlati szemléletközpontú.

Tartalom:

▪ Mediátok - Budapest ▪ Képzés ▪ Ügyvéd-mediátorok

▪ Mediációs árak ▪ Gazdasági mediáció ▪ Párkapcsolati problémák, családjog.

▪ Mediátor - vidék▪ Facebook oldalak▪ Jogi háttér▪ Általános szolgáltatást nyújtó mediátorok▪ Szakmai szervezetek

4. Global Mediátor

Társaságunk, a GLOBAL Mediátor Kft. 2009-ben jött létre azzal a céllal, hogy a hozzánk forduló magánszemélyek, vagy társaságok vitás ügyeit, polgári peres út helyett közvetítéssel, a felek közötti konszenzusos megoldás mielőbbi elérésével oldja meg.

Napjainkban az üzleti vállalkozások sikertelenségének okai számos esetben a tulajdonosok és ügyfeleik közötti vitákból, nézeteltérésekből fakadnak. Ezért rendkívül fontos, hogy a felmerülő problémákat a lehető leghamarabb, a nyilvánosságot kizárva, a siker minél nagyobb esélyével, és ami a leglényegesebb; költségkímélően lehessen rendezni.

A mediáció a vitás kérdések, konfliktusok megnyugtató megoldásának rendkívül hatékony, diszkrét és gyors módszere, amellyel a legtöbb nézeteltérés elsimítható. Az idegőrlő bírósági eljáráshoz képest formai kötöttség nélküli, jóval olcsóbb, barátságosabb, emberközelibb, és mindkét fél számra elfogadható megoldásra törekszik. Demokráciatechnikának is nevezik, mert a vitázó felek maguk hozzák meg a döntést, miután felismerték saját, közös érdekeiket, és ezért hajlandóak egyezséget kötni. S ami nagyon lényeges; a vita eredményes lezárása után jó viszonyuk nagyobb valószínűséggel áll helyre, mint egy hosszantartó pereskedést követően.

A mediáció alkalmazását bármilyen típusú polgári peres eljárás megkezdése előtt érdemes fontolóra venni, de utána sem késő.

A mediáció napjainkban már az egész világon ismert és bevált problémamegoldó módszernek számít, és vállalatok egész sora alkalmazza vitás ügyeik rendezésére.

Elérhetőség: http://mediátor.com/

5. Értelmes ébredés

A cél az, hogy a mai nagyon gyorsan változó időben az ébredési mozgalmon belül legyenek kialakított módszerek, ahol egy-egy vita, konfliktus eredménye ne az legyen, hogy az egyik fél a nyertes, akinek igaza van, a másik fél pedig a vesztes, akinek nincs igaza.

Az igazság Jézus Krisztus.

„Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Jn 14, 6.)

Érdekes módon a nőkhöz ez egy kicsit közelebb áll, mint a férfiakhoz.

Kicsit olyan ez, amikor békét kell teremteni a civakodó gyerekek között.

Mivel Krisztus az igazság, ezért nem lehet egyik fél sem győztes, nyertes, mert a cél az, hogy Krisztus legyen a győztes.

De mivel a vita, a konfrontáció lefolytatása csak és csakis tekintélyi rendszer alapján történhet, így egy idő az a személy, akinek azért lett volna némi igaza, és azt a kevés igazat se adták meg neki – nos, az a személy ugyanúgy elmegy a gyülekezetből, mint bárki más őelőtte.

„Szóla Dániel, és monda: Látám az én látásomban éjszaka, és ímé, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren;

És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.

Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai valának. Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték és emberi szív adaték néki.

És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki: Kelj fel és egyél sok húst!

Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párduc, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki.

Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkivül erős; nagy vasfogai valának, falt és zúzott és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, amelyek előtte valának, és tíz szarva vala néki.” (Dán 7, 2-7.)

A nagy tenger nem más, mint a Földközi-tenger.

Mindig is léteztek titkok a tengerekről.

Miért ne jöhetnének ki a lovak a tengerből, ha a csikóhalak a tengerekben vannak?

Miért is nem csodálatos félig nő-félig haltestű lények énekelnek olyan csodálatos hangon?

Miért is ne léteznének tengeri sárkánykígyók mind e mai napig?

1. A lovak eredete

Nos, a lovak nem a tengerből származnak, bár tény és való a ló és a csikóhal mindkettő ló alakú, de ezzel vége is a kapcsolatnak.

Honnan jöhetett létre ez az ötlet?

Az első lovakat valamilyen „titokzatos emberek” állították elő „valamilyen módon”.

Semmit sem árultak el a titkaikból, csak annyit lehetett tudni, hogy özönével exportálnak herélt lovakat iszonyatosan drágán.

Volt ennek a titokzatos népnek esze, államtitok volt minden információ a lovakról, semmit sem volt szabad elmondani róluk.

A herélt lovak egy idő után megöregedtek, így mindig újabbakat kellett helyettük vásárolni a hadiszekerekbe.

Melyeket mellesleg szintén tőlük lehetett beszerezni nem kisebb áron.

Mivel semmi, de semmi információ nem volt, így csak találgatni lehetett.

Az ősevolúció gondolata már akkor benne volt a levegőben, így gondolhatták, hogy – akkor még nem az egész szárazföldi élet, hanem csak – a lovak a tengerből jöttek fel.

Miért volt olyan nagy sikere a gyógyítás üzenetének az Amerikai Egyesült Államokban?

Azért, mert nem volt egészségügyi szociális háló.

Nem voltak körzeti orvosok (háziorvosok), és a praktizáló orvosok sok helyen vagy drágák voltak, vagy nehezen elérhetőek.

Így aztán az emberek számára a hitből való gyógyulás üzenete olyan volt, mint a manna a zsidók számára a pusztai vándorlás során.

Ma már kezd Magyarországon is egyre kevesebb orvos lenni.

Ennek sok oka van, és nem is biztos, hogy ez a jelenség a problémának a gyökere.

A probléma gyökere az, hogy a görög orvoslás ugyan igyekszik az embereket gyógyítani, de ez sokszor tüneti jellegű.

Ma már eléggé ismert, hogy sok betegség oka az érzelemhiányos életmód, tápanyagszegény evés, túlterhelés.

Az érdekesség pont ott van, hogy a görög (nyugati) orvostudomány érdekelt abban, hogy az emberek betegek legyenek.

Amikor valaki beteg, akkor fizet.

Muszáj, mert nem akar beteg lenni.

Ha nem fizet, akkor nem kap gyógyszert.

Na, már most, ha valaki egész életében soha nem lesz beteg, az igazából rossz példát mutat, mert nem akar beteg lenni.

Így aztán rábeszélik, hogy neki bozonyos időnként járnia kell orvoshoz.

Az orvos beteg igenis tud találni betegséget.

Miért?

Mert sok betegséget át lehet vészelni úgy, hogy valaki csak a testében élt át öngyógyulást, gyógyszerek nélkül.

Időről –időre hallani emberekről, akik súlyos betegségekből is a gyógyulni akarásukkal birkóztak meg.

Milyen jó, hogy Magyarország végre a fejlett kapitalista világ tagja.

Kár, hogy nem tudjuk elérni a 100 évvel ezelőtti egészségi szintvonalat.

Akkor 90 év volt az átlagéletkor Magyarországon.

Én is találkoztam olyan idős hölggyel, aki 98 évet élt.

Hol van a probléma?

Hogy a nyugati orvoslás nem akar változni.

Túl gyorsan műtenek, vágnak, szabnak.

Sokszor próbálkoznak csak, hogy mi lehet a gond igen csak meggyötörve a beteget.

„És egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt,

És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett” (Mk 5, 25-26.)

Az orvostudománynak nyitnia kell kelet felé.

De nem mindegy, hogyan.

Vannak, amik sokszor rövid idő alatt is látványos javulást tudnak eredményezni.

Ilyenek a különböző borogatások, fürdők, izzasztás, gyógyteák, gyógyvizek használata.

Ezek használata sokszor többet ér, mint bármilyen gyógyszer.

Vannak viszont olyan gyógymódok, melyek bizonytalan eredetűek.

Ilyen az akupunktúra, akupresszúra, gyógyító kövek, csakrák és ehhez hasonlók.

Keresztényként felelősek vagyunk magunkért, és nem szabad magunkat olyan spirituális hatásnak kitenni, ami gyengítheti az Istennel való kapcsolatunkat.

Ezen kívül fontos, hogy a lélek (=psziché) gyógyulására is hangsúlyt tegyünk.

Az elfojtott, felhalmozódott energiák betegségeket produkálhatnak.

Ezeknél inkább a megfelelő megoldás az, hogy valamilyen nem káros formában történjen meg a düh kiadása, mert a testünk harmóniáját a szelídség tudja megadni, nem pedig a harag, gyűlölet.

„Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon” (Ef 4, 26.)

„De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.” (Gal 5, 22.)

„Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, gyöngédek legyenek, teljes szelídséget tanusítván minden ember iránt.” (Tit 3, 2.)

A szidalmazások, veszekedések az egymást szeretni próbáló embereket (családtagokat, gyülekezeti tagokat) megbetegítheti.

Nem arról van szó, hogy nem lehet jogos harag, indulat, hanem arról, hogy ezeket tudni kell kezelni.

Mert ha nem, akkor előbb-utóbb betegségek fogják felütni a fejüket.

Az egészséghez vezető út legtöbbször a megbocsátás.

Bizonyos ételek méregoldó hatásúak.

A tej az egyik ilyen legjobb szer.

Nem gondolom, hogy csodaszerekre van szükség, hanem azokra az egyszerű ételekre, melyeket eleink évszázadokon keresztül ettek, és sokáig éltek.

Az állattartók egyik módszere ez: engedd szabadon a beteg állatot, és az állat (mely nem buta) majd megtalálja a neki való gyógyfüvet, melytől megjavul.

Bizonyos éttermekben ki vannak téve az ételek, és látás (szaglás) alapján is lehet választani, nem csak látatlanul, neve alapján.

Az emberben is tud ez működni, hogy felismeri, mely ételekben van benne olyan összetevő, melynek magához vétele megkönnyíti baját.

Egyik speciális gyógymód a „testnedvekkel való gyógyítás”.

„monda Amnon a királynak: Kérlek, hadd jőjjön ide hozzám Támár hugom, hadd csináljon előttem egy pár bélest, és hadd egyem az ő kezéből.

Beméne azért Támár az Amnon bátyja házába, ő pedig fekszik vala.

És lisztet vévén, meggyúrá és bélest csinála ő előtte, és megfőzé a bélest.
Akkor monda Amnon Támárnak:

Hozd be a kamarába az étket, hadd egyem kezedből” (2Sám 13, 6-10.)

Amit kért Ammon az idézet részben, azt azért teljesítette neki Dávid király, mert nem látott benne semmi kivetnivalót.

Az, hogy valaki puszta kézzel hozzáér az ételhez, az a várható gyógyulásnak egy lényeges mozzanata volt.

Másik ilyen a „testmeleggel való gyógyítás”.

„Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek, mert azoknak jó jutalmok van az ő munkájokból.

Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, aki őt felemelje.

Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegesznek; az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?” (Préd 4, 9-11.)

Ezt például Dávid király esetében alkalmazták is:

„És mondának néki az ő szolgái: Keressenek az én uramnak, a királynak egy szűz leányt, aki a király körül legyen, és őt ápolja, aludjék karjai között, és melegítse fel az én uramat, a királyt.” (1Kir 1, 2.)

Mi az alapja ezeknek a gyógymódoknak?

a.) Kell egy egészséges ember.

á.) Ez a személy együtt érez a beteggel.

b.) Hozzáér az egészséges személy a beteghez, és a bőrön keresztül felszívódik a beteg ember valamely testnedve (pl. izzadságcseppek).

c.) Beindul az egészséges ember immunrendszere, hogy legyártsa az immunanyagot (ellenanyagot) a betegséget okozó kórokozókkal szemben.

cs.) Ehhez hozzájárul valamely lelki-pszichés kívánság is, hogy mi az az étel, amit szeretne enni a beteg? Mi a kedvence?

d.) Ezt a kedvenc ételt készíti el az egészséges személy.

dz.) Amikor hozzáér az ételhez, az ételbe belemegy a kezén keresztül a legyártott immunanyag.

dzs.) Kedves szavak (mely reménységet okoz a pszichének/léleknek) kíséretében megeteti gondoskodóan a beteget.

e.) A beteg meggyógyul. Mert tudja, hogy szeretett lény – pszichéje gyógyul, és a teste pedig megkapja a szükséges orvosságot.

Még a könnyek letörlése az arcról is ide tartozik.

„Mert a Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet.” (Jel 7, 17.)

„És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21, 4.)

Betegségek kialakulásnak bűn vagy bűntudat is lehet az alapja, illetve akadályozhatja a gyógyulást átvételét.

„És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid.

És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.

És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?

Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?

Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.

És az felkelvén, haza méne.

A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.” (Mt 9, 2-8.)

Fontos lenne, hogy legyenek olyan keresztény szakemberek, akik elmélyülnek ezekben a témákban, és tisztáznak részletkérdéseket is.

A mai stresszes, egymás lelkébe belemászós kultúrában sokszor nem elég a gyógyuláshoz egy-egy ima.

Speciális esetben kettő vagy akár három szakember együttműködése tud a helyes célhoz elvezetni.

Lelkész/pásztor – (testet gyógyító) orvos – pszichével foglalkozó szakember.

Az ember vagy túl keveset használ fel a rendelkezésre álló alapanyagokból/erőforrásokból vagy nagyon kevesli a meglévőket.

Belülről építkezés logikája

Isten és ember, mint teremtő

Hogyan teremt Isten?

Egy új ember létrejöttéhez kell egy petesejt, egy megtermékenyítő mag és tápanyagok.

A születéskor a „selejt” az anyaméh és a köldökzsinór. Plusz még a fel nem használt petesejtek és magok.

Ezzel szemben hogyan gondolkodik az ember?

Szükséges mondjuk egy változó átmérőjű henger fából.

Ehhez ki kell vágni a fát.

A kivágott fának nem kell a külső része, és le kell esztergálni ott, ahol kevesebb átmérő szükségeltetik.

Összegzés:

Isten teremt: hasznos 90%, egyéb 10%.

Ember teremt: hasznos 10%, egyéb 90%.

Isten és ember, mint hadimérnökök.

Isten elhívott 3 azaz összesen három embert azért, hogy egy egész népet legyőzzön.

1. Sámson

Először is tönkreverte a hadsereget.

„És egy nyers szamár állcsontot talála, és kinyújtván kezét, felvevé azt, és agyonvert vele ezer embert.” (Bírák 15, 15.)

Sámson tehetségéből még arra is futotta, hogy a hőstettet versben/dalban adja elő:

„És monda Sámson: Szamár állcsontjával seregeket seregre, Szamár állcsontjával ezer férfit vertem le.” (Bírák 15, 16.)

Másodszor elpusztította az évi összes termést.

„És elment Sámson, és összefogdosott háromszáz rókát, és csóvákat vévén, a [rókák] farkait egymáshoz kötözé, és egy-egy csóvát tett [minden] két [rókának] farka közé.” (Bírák 15, 4.)

Harmadszor utolsó tettével – bár életét vesztette –, megsemmisítette a filiszteus társadalom vezető rétegét.

„És monda Sámson: Hadd vesszek el én is a Filiszteusokkal!

És nagy erővel megrándította az oszlopokat, és rászakadt a ház a fejedelmekre és az egész népre, mely abban volt, úgy hogy többet megölt halálával, mint amennyit megölt életében.” (Bírák 16, 30.)

2. Saul király

Saul egész életéven hadakozott a filiszteusok ellen, ők ölték meg.

Dávid utal rá, hogy nem kellett volna ennek így történnie.

„Gilboa hegyei, se harmat, se eső ti reátok ne szálljon, és mezőtök ne teremjen semmi áldozatra valót; mert ott hányatott el az erős vitézek paizsa, Saulnak paizsa, mintha meg nem kenettetett volna olajjal.” (2Sám 1, 21.)

Tehát ekkor már egyenlő esélye volt mindkét népnek a győzelemre.

3. Dávid király

Dávid teljesen meghódította nemcsak a filiszteusokat, hanem más népeket is.

„Ezek után megveré Dávid a Filiszteusokat, és megalázá őket: és elfoglalá Dávid a Filiszteusok kezéből Méteg Ammát.” (2Sám 8, 1.)

„Megverte a Filiszteusokat is egész Gázáig és határukat, az őrtornyoktól a kerített városokig” (2Kir 18, 8.)

„Ezek után pedig megveré Dávid a Filiszteusokat, és megalázá őket, és Gáth városát faluival együtt elvevé a Filiszteusok kezéből” (1Krón 18, 1.)

Vajon Sámson győzelmeihez mennyi pénz kellett? Semennyi.

Jó volt egy kiszáradt szamárállkapocs.

Kellett fogni néhány állatot – ami a keze közé került.

Az oszlopokat pedig már odaépítették a filiszteusok.

Sámson haditechnikájához nem kellett pénz.

Saul és Dávid hadjárataihoz már igen, de addigra már voltak győzelmek.

Emberi gondolatok a győzelem szükséges eszközeiről

„A háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz.” A mondást Raimond Montecuccoli grófnak tulajdonítjuk (Emlékiratok, 1667), holott Gian-Giacopo Trivulzio anekdotagyűjteményében (Az üdülés órái) Francesco Guicciardini marsall, már közel egy évszázaddal azelőtt, XII. Lajos kérdésére (miszerint milyen felszerelések kellenek a milánói hercegség meghódításához) így felelt: „Felség, három dolog szükséges: pénz, pénz, s megint csak pénz!”
Bár nem tartozik szorosan e témához, itt említeném meg, hogy a mi Zrínyi Miklósunk, aki kortársa volt Montecuccolinak, egyszerűbben fogalmazott Az török áfium ellen való orvosság című kötetében: „… fegyver, fegyver, fegyver kévántatik és vitézi resolutio…” (1661).

Forrás: http://www.hhrf.org/irodalmivademecum/IV2005/2005_cezar.htm

Gazdasági csodák Isten és ember szerint

1. Bibliából:

És lőn ezek után, hogy Benhadád, Siria királya összegyűjté egész seregét, és felment és megszállotta Samariát.

És igen nagy inség lett Samariában, mert addig tartották megszállva a várost, míg egy szamárfej nyolcvan ezüst, és egy véka galambganéj öt ezüst lett.” (2Kir 6, 24-25.)

„És monda Elizeus: Halljátok meg az Úr beszédét. Ezt mondja az Úr: Holnap ilyenkor egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson, és két köböl árpát egy sikluson vesznek Samaria kapujában.

És felelvén egy főember, akinek kezére támaszkodott a király, az Isten emberének, monda: Hacsak az Úr ablakokat nem csinál az égen; akkor meglehet? És monda Elizeus: Ímé, te szemeiddel meg fogod látni, de nem eszel belőle.

A kapu előtt pedig volt négy bélpoklos férfi, akik mondák egymásnak: Miért maradunk itt, hogy meghaljunk éhen?

Ha azt határozzuk is, hogy bemegyünk a városba, ott is inség van, és akkor ott halunk meg; ha pedig itt maradunk, akkor itt halunk meg; jertek el azért, szökjünk el a Siriabeliek táborába, ha meghagyják életünket, élünk, ha megölnek, meghalunk.

És felkeltek alkonyatkor, hogy a Siriabeliek táborába menjenek; és mikor odaértek a Siriabeliek táborának széléhez, ímé már nem volt ott senki.

Mert az Úr azt cselekedte volt, hogy a Siriabeliek tábora szekerek zörgését és lovak dobogását, és nagy sereg robogását hallotta, és mondának egymásnak: Ímé az Izráel királya bérbe fogadta meg ellenünk a Hitteusok királyit és az Égyiptombeliek királyit, hogy ellenünk jőjjenek.

És felkelvén elfutának alkonyatkor, és elhagyák mind sátoraikat, mind lovaikat, mind szamaraikat, amint a tábor volt, és elfutának, csakhogy életöket megmenthessék.

Mikor azért e bélpoklosok a tábor széléhez értek, bemenvén egy sátorba, evének és ivának, és elvivének onnét ezüstöt, aranyat és ruhákat, és elmenvén elrejték azokat; és megtérvén más sátorba menének be, és abból is hozának és elmenvén, elrejték.

És monda egyik a másiknak: Nem igazán cselekszünk: ez a mai nap örömmondás napja, ha mi hallgatunk, és a virradatot megvárjuk, büntetés ér bennünket; most azért jertek és menjünk el, és mondjuk meg a király házának.

És elmenének, és kiáltának a város kapuján állónak, és elbeszélék nékik, mondván: Odamentünk volt a Siriabeliek táborába, és ímé már nem volt ott senki; emberek szava nem hallatszott, csak a lovak és szamarak vannak kikötve, és a sátorok úgy, amint voltak.

Kiáltának azért a kapunállók, és hírré tevék ott benn a király házában.

És felkele éjszaka a király, és monda az ő szolgáinak: Megmondom néktek, mit csinálnak velünk a Siriabeliek. Tudják, hogy éhen vagyunk, és csak azért mentek ki a táborból, hogy elrejtőzzenek a mezőn, mondván: Mikor kijönnek a városból, megfogjuk őket elevenen, és bemegyünk a városba.

Akkor felele egy az ő szolgái közül, és monda: Ki kell választani a megmaradt lovak közül, amelyek a városban megmaradtak, ötöt, – ímé épen olyanok ezek, mint Izráelnek egész sokasága, amely megmaradt; ímé épen olyanok ezek, mint Izráel egész sokasága, amely elpusztult, – és küldjük ki, hadd lássuk meg.

És vevének két szekeret lovakkal, és kiküldé a király a siriaiak táborába, mondván: Menjetek el és nézzétek meg.

És mikor utánuk mentek egész a Jordánig, ímé az egész út rakva volt ruhákkal és edényekkel, amelyeket a siriaiak a sietségben elhánytak. És mikor visszajöttek a követek, és elmondák ezt a királynak:

Kiment a nép, és kirabolta a Siriabeliek táborát, és egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson, és két köböl árpát egy sikluson vettek, az Úrnak beszéde szerint.

A király pedig azt a főembert, akinek kezére szokott támaszkodni, oda rendelte a kapuhoz. És a nép eltapodá őt a kapuban, és meghala, amint az Isten embere megmondotta, aki megjövendölte ezt, mikor a király lement hozzá.

Úgy történt, amint az Isten embere a királynak jövendölte: Két köböl árpát egy sikluson és egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson adnak holnap ilyenkor Samaria kapujában.

És ezt felelte volt a főember az Isten emberének, mondván: Hacsak az Úr ablakokat nem csinál az égen; akkor meglehet? és ő azt mondotta rá: Ímé te szemeiddel meg fogod látni; de nem eszel belőle.

És teljesen így történt vele, mert eltapodá őt a nép a kapuban és meghalt.” (2Kir 7, 1-20.)

„…menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, amely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne…” (Mt 17, 27,)

„Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.

Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.

És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.

Amint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, akik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,

És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.” (Jn 2, 6-10.)

„És mikor megparancsolá a sokaságnak, hogy üljenek le a fűre, vevé az öt kenyeret és két halat, és szemeit az égre emelvén, hálákat ada; és megszegvén a kenyereket, adá a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak.” (Mt 14, 19.)

„És lőn néhány nap múlva, hogy kiszáradt a patak; mert nem volt eső a földre.

És lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, mondván:

Kelj fel, és menj el Sareptába, amely Sídonhoz tartozik, és légy ott; ímé megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.

És felkelvén, elméne Sareptába, és mikor a város kapujához érkezett, ímé egy özvegyasszony volt ott, aki fát szedegetett, és megszólítván azt, monda néki: Hozz, kérlek, egy kevés vizet nékem valami edényben, hogy igyam.

De mikor az elment, hogy vizet hozzon, utána kiáltott, és monda néki: Hozz, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.

Az pedig monda: Él az Úr, a te Istened, hogy nincs semmi sült kenyerem, csak egy marok lisztecském van a vékában, és egy kevés olajom a korsóban, és most egy kis fát szedegetek, és haza megyek, és megkészítem azt magamnak és az én fiamnak, hogy megegyük és azután meghaljunk.

Monda pedig néki Illés: Ne félj, menj el, cselekedjél a te beszéded szerint; de mindazáltal nékem süss abból először egy kis pogácsát, és hozd ide; magadnak és a te fiadnak pedig azután süss;

Mert azt mondja az Úr, Izráel Istene, hogy sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül addig, míg az Úr esőt ád a földnek színére.

És ő elméne, és az Illés beszéde szerint cselekedék, és evék mind ő, mind amaz, mind annak háznépe, naponként.

A vékabeli liszt nem fogyott el, sem pedig a korsóbeli olaj nem kevesült meg, az Úrnak beszéde szerint, amelyet szólott Illés által.” (1Kir 17, 7-16.)

A közös ezekben a csodákban, hogy nem kellett hozzájuk pénz.

2. Történelemből

Holland aranykor 2011. június 30.

Az aranykor kezdete és vége

• 1579-ben alakult meg a Németalföld északi tartományait:
  • Hollandot,
  • Zeelandot,
  • Utrechtet,
  • Gelgerlandot,
  • Frízföldet (Friesland),
  • Overijsselt és
  • Groningent tömörítő Utrechti Unió,

• 1609-ben kötötték meg azt a 12 évre szóló fegyverszünetet Spanyolországgal, amelyben a spanyolok de facto elismerték Hollandia függetlenségét.

Gazdaság, külterületek

Mezőgazdaság

A földek szűkössége kikényszerítette a technológia állandó fejlesztését, mind hatékonyabb megoldások kiötlését és bevezetését. Kiemelendő a vetésforgó, ami lehetővé tette, hogy ne kelljen a földeket parlagon pihentetni, hanem az étkezési növények vetése/ültetése közti időszakokban azok regenerálódását takarmánynövények (például pillangósvirágúak) vetésével még gyorsítsák is. Az alacsony terméshozamú, külterjesen művelt gabonafélék helyett mindinkább a lényegesen nagyobb hozzáadott értékű zöldség- és gyümölcstermesztésre, valamint az exportképes kertészetre (ennek egyfajta szimbóluma a tulipánhagyma termesztése) álltak át.

A takarmánynövények termesztése egyúttal lehetővé tette, hogy mindinkább átálljanak az egész éves állattartásra (korábban a legtöbb állatot ősszel levágták).

Az egész országban általánossá vált a trágyázás, az öntözés és a belterjes állattartás (istállózás). Elkezdték gépesíteni a mezőgazdaságot; ennek fontos lépcsője a cséplőgép feltalálása (1636).

A szél energiáját nemcsak a malmokban használták fel, hanem vízátemelésre, a vizek elvezetésére is; így alakult ki a jellegzetes, „szélmalmos” holland táj. A csatornarendszert nemcsak a vizek elvezetésére használták, hanem a mezőgazdasági termékek szállítására is.

Ezek együttes eredményeként:

• a kor Európájában szokatlan módon nemcsak a városi, de a vidéki lakosság életszínvonala is nőtt;
• a parasztok (máshol egyre inkább lenézett) munkáját továbbra is megbecsülték.

Ipar

Az ipari fejlődés hajtóereje a mezőgazdaság terméktöbblete és ezzel a fizetőképes kereslet megjelenése volt. A mezőgazdasági gépipar és az élelmiszeripar után a luxuscikkek gyártása futott fel különösen erőteljesen. A sajátos „hollandikumok”:

• agyagpipa,
• fajansz,
• sajt stb.

egész Európába eljutottak. Amszterdam lett a drágakőcsiszolás világközpontja. Az egyéb iparágak fejlődését azonban éppen a holland gazdaság (és gazdagság) fő motorjává vált közvetítő kereskedelem dominanciája akadályozta.

Külbirtokok

Az ország intenzív és sikeres gyarmatosításba kezdett. Megalapították:

• 1602-ben a Holland Kelet-Indiai Társaságot (Vereenigde Oostindische Compagnie avagy VOC),
• 1621-ben a Holland Nyugat-Indiai Társaságot, (West-Indische Compagnie avagy WIC)

és hajósaik a számos földrajzi felfedezés (a Csendes-óceán szigetei, Ausztrália stb. mellett értékes monopóliumokat szereztek (egyebek között a kizárólagos kereskedelem jogát Japánnal).

A holland gyarmatok:

•  Holland Kelet-India (Nederlands Oost-Indië, 1596-tól, Indonézia elődje),
• Holland-Guyana, a mai Suriname (1602);
• 1623–1654 között megpróbálták elhódítani a portugáloktól Brazíliát.
• Holland Nyugat-India (később Holland Antillák):
  • 1632: Sint Eustatius,
  • 1632–1654: Tobago,
  • 1634: Curaçao,
  • 1640: Saba;
• Ceylon és 9 város Indiában (1644);
• egy kisebb gyarmat Brazíliában (1630–1654);
• Tajvan (1624–1662);
• a Hudson-folyó völgye Észak-Amerikában (1616–1667);
• Afrikában:
  • 1637: Elmina,
  • 1640: São Paolo de Loanda,
  • 1641–1643: São Tomé,
  • 1652: Fokföld.

      

Kereskedelem, szállítás

Amszterdam lett az újkori Európa leggazdagabb kereskedővárosa; a hollandok „kereskedő néppé” váltak. Ennek hajtóereje a távoli és ezért értékes fűszernövények (bors, szerecsendió stb.) és élvezeti cikkek (tea stb.) kereskedelme volt, majd egyre inkább Hollandia vált az egész világ teherszállítójává — ez a kereskedelmi túlsúly robbantotta ki az angol–holland háborúkat. Alapelvük a szabad kereskedelem volt, ezért hajóik rendszeresen szállítottak árukat a Hollandiával éppen hadban állító országokba is. Ez ellen a vetélytársak protekcionista intézkedésekkel védekeztek; ezek jellegzetes példája az első angol–holland háború előtt kibocsátott Navigation Act.

Szolgáltatások

Amszterdamban nyílt meg az első, folyamatosan működő tőzsde is. Az árutőzsde korai szakaszának leghíresebb epizódja az 1636-37-es tulipánmánia, aminek végén teljes vagyonok úsztak el, amikor az irreálisan magasra kúszott árak hirtelen összeomlottak. Az értéktőzsdére először a Kelet-, illetve a Nyugat-Indiai Társaság részvényeit vitték be. Megkezdődtek a tőzsdespekulációk: Isaac le Maire részvényeket eladva leszorította azok árát, majd a nyomott árfolyamon többet vásárolt vissza.

A kereskedelemmel felvirágoztak a biztosítók, nyugdíjalapokat hoztak létre, megkezdődtek a gazdasági ciklusok. 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Holland_aranykor

A holland gazdaság kiemelkedő 100 éve azért is figyelemre méltó, mert a gazdasági növekedés mellett mindig konfrontálódtak valamely népcsoporttal, és sikeresen jöttek ki ezekből a konfliktusokból.

Ezzel szemben a közgazdászok bár nagyon okosak, sok dolgot mondanak – de valahogy még közelében sincsenek az elméleteikkel, modelljeikkel nemhogy a bibliai csodákhoz, de még a Holland gazdasági csodához sem.

Ezért visszatérve a kiinduló modellre: lehet és kell is építkezni, tervezni isteni gondolkodásmód szerint.

Azaz nem hatalmas hitelek kellenek, hanem a meglévő lehetőségek jó kihasználása.