Miért volt olyan nagy sikere a gyógyítás üzenetének az Amerikai Egyesült Államokban?
Azért, mert nem volt egészségügyi szociális háló.
Nem voltak körzeti orvosok (háziorvosok), és a praktizáló orvosok sok helyen vagy drágák voltak, vagy nehezen elérhetőek.
Így aztán az emberek számára a hitből való gyógyulás üzenete olyan volt, mint a manna a zsidók számára a pusztai vándorlás során.
Ma már kezd Magyarországon is egyre kevesebb orvos lenni.
Ennek sok oka van, és nem is biztos, hogy ez a jelenség a problémának a gyökere.
A probléma gyökere az, hogy a görög orvoslás ugyan igyekszik az embereket gyógyítani, de ez sokszor tüneti jellegű.
Ma már eléggé ismert, hogy sok betegség oka az érzelemhiányos életmód, tápanyagszegény evés, túlterhelés.
Az érdekesség pont ott van, hogy a görög (nyugati) orvostudomány érdekelt abban, hogy az emberek betegek legyenek.
Amikor valaki beteg, akkor fizet.
Muszáj, mert nem akar beteg lenni.
Ha nem fizet, akkor nem kap gyógyszert.
Na, már most, ha valaki egész életében soha nem lesz beteg, az igazából rossz példát mutat, mert nem akar beteg lenni.
Így aztán rábeszélik, hogy neki bozonyos időnként járnia kell orvoshoz.
Az orvos beteg igenis tud találni betegséget.
Miért?
Mert sok betegséget át lehet vészelni úgy, hogy valaki csak a testében élt át öngyógyulást, gyógyszerek nélkül.
Időről –időre hallani emberekről, akik súlyos betegségekből is a gyógyulni akarásukkal birkóztak meg.
Milyen jó, hogy Magyarország végre a fejlett kapitalista világ tagja.
Kár, hogy nem tudjuk elérni a 100 évvel ezelőtti egészségi szintvonalat.
Akkor 90 év volt az átlagéletkor Magyarországon.
Én is találkoztam olyan idős hölggyel, aki 98 évet élt.
Hol van a probléma?
Hogy a nyugati orvoslás nem akar változni.
Túl gyorsan műtenek, vágnak, szabnak.
Sokszor próbálkoznak csak, hogy mi lehet a gond igen csak meggyötörve a beteget.
„És egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt,
És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett” (Mk 5, 25-26.)
Az orvostudománynak nyitnia kell kelet felé.
De nem mindegy, hogyan.
Vannak, amik sokszor rövid idő alatt is látványos javulást tudnak eredményezni.
Ilyenek a különböző borogatások, fürdők, izzasztás, gyógyteák, gyógyvizek használata.
Ezek használata sokszor többet ér, mint bármilyen gyógyszer.
Vannak viszont olyan gyógymódok, melyek bizonytalan eredetűek.
Ilyen az akupunktúra, akupresszúra, gyógyító kövek, csakrák és ehhez hasonlók.
Keresztényként felelősek vagyunk magunkért, és nem szabad magunkat olyan spirituális hatásnak kitenni, ami gyengítheti az Istennel való kapcsolatunkat.
Ezen kívül fontos, hogy a lélek (=psziché) gyógyulására is hangsúlyt tegyünk.
Az elfojtott, felhalmozódott energiák betegségeket produkálhatnak.
Ezeknél inkább a megfelelő megoldás az, hogy valamilyen nem káros formában történjen meg a düh kiadása, mert a testünk harmóniáját a szelídség tudja megadni, nem pedig a harag, gyűlölet.
„Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon” (Ef 4, 26.)
„De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.” (Gal 5, 22.)
„Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, gyöngédek legyenek, teljes szelídséget tanusítván minden ember iránt.” (Tit 3, 2.)
A szidalmazások, veszekedések az egymást szeretni próbáló embereket (családtagokat, gyülekezeti tagokat) megbetegítheti.
Nem arról van szó, hogy nem lehet jogos harag, indulat, hanem arról, hogy ezeket tudni kell kezelni.
Mert ha nem, akkor előbb-utóbb betegségek fogják felütni a fejüket.
Az egészséghez vezető út legtöbbször a megbocsátás.
Bizonyos ételek méregoldó hatásúak.
A tej az egyik ilyen legjobb szer.
Nem gondolom, hogy csodaszerekre van szükség, hanem azokra az egyszerű ételekre, melyeket eleink évszázadokon keresztül ettek, és sokáig éltek.
Az állattartók egyik módszere ez: engedd szabadon a beteg állatot, és az állat (mely nem buta) majd megtalálja a neki való gyógyfüvet, melytől megjavul.
Bizonyos éttermekben ki vannak téve az ételek, és látás (szaglás) alapján is lehet választani, nem csak látatlanul, neve alapján.
Az emberben is tud ez működni, hogy felismeri, mely ételekben van benne olyan összetevő, melynek magához vétele megkönnyíti baját.
Egyik speciális gyógymód a „testnedvekkel való gyógyítás”.
„monda Amnon a királynak: Kérlek, hadd jőjjön ide hozzám Támár hugom, hadd csináljon előttem egy pár bélest, és hadd egyem az ő kezéből.
Beméne azért Támár az Amnon bátyja házába, ő pedig fekszik vala.
És lisztet vévén, meggyúrá és bélest csinála ő előtte, és megfőzé a bélest.
Akkor monda Amnon Támárnak:
Hozd be a kamarába az étket, hadd egyem kezedből” (2Sám 13, 6-10.)
Amit kért Ammon az idézet részben, azt azért teljesítette neki Dávid király, mert nem látott benne semmi kivetnivalót.
Az, hogy valaki puszta kézzel hozzáér az ételhez, az a várható gyógyulásnak egy lényeges mozzanata volt.
Másik ilyen a „testmeleggel való gyógyítás”.
„Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek, mert azoknak jó jutalmok van az ő munkájokból.
Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, aki őt felemelje.
Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegesznek; az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?” (Préd 4, 9-11.)
Ezt például Dávid király esetében alkalmazták is:
„És mondának néki az ő szolgái: Keressenek az én uramnak, a királynak egy szűz leányt, aki a király körül legyen, és őt ápolja, aludjék karjai között, és melegítse fel az én uramat, a királyt.” (1Kir 1, 2.)
Mi az alapja ezeknek a gyógymódoknak?
a.) Kell egy egészséges ember.
á.) Ez a személy együtt érez a beteggel.
b.) Hozzáér az egészséges személy a beteghez, és a bőrön keresztül felszívódik a beteg ember valamely testnedve (pl. izzadságcseppek).
c.) Beindul az egészséges ember immunrendszere, hogy legyártsa az immunanyagot (ellenanyagot) a betegséget okozó kórokozókkal szemben.
cs.) Ehhez hozzájárul valamely lelki-pszichés kívánság is, hogy mi az az étel, amit szeretne enni a beteg? Mi a kedvence?
d.) Ezt a kedvenc ételt készíti el az egészséges személy.
dz.) Amikor hozzáér az ételhez, az ételbe belemegy a kezén keresztül a legyártott immunanyag.
dzs.) Kedves szavak (mely reménységet okoz a pszichének/léleknek) kíséretében megeteti gondoskodóan a beteget.
e.) A beteg meggyógyul. Mert tudja, hogy szeretett lény – pszichéje gyógyul, és a teste pedig megkapja a szükséges orvosságot.
Még a könnyek letörlése az arcról is ide tartozik.
„Mert a Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet.” (Jel 7, 17.)
„És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21, 4.)
Betegségek kialakulásnak bűn vagy bűntudat is lehet az alapja, illetve akadályozhatja a gyógyulást átvételét.
„És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid.
És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.
És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?
Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?
Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.
A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.” (Mt 9, 2-8.)
Fontos lenne, hogy legyenek olyan keresztény szakemberek, akik elmélyülnek ezekben a témákban, és tisztáznak részletkérdéseket is.
A mai stresszes, egymás lelkébe belemászós kultúrában sokszor nem elég a gyógyuláshoz egy-egy ima.
Speciális esetben kettő vagy akár három szakember együttműködése tud a helyes célhoz elvezetni.
Lelkész/pásztor – (testet gyógyító) orvos – pszichével foglalkozó szakember.
