I. AZONOSULÁSOK A TÁNCOKBAN

 

1. Paso doble

Matador – férfi tanclépései

Vörös kendő – nő tánclépései

 

2 Slowfox

Ahogy a neve is mutatja lassú (lopakodó, becserkésző) róka

 

3. Salsa 

 

Élőlényekkel

Ritmusfelvétel – ez a mozgás hasonló ahhoz, mint amikor a szélben hajladoznak a fák

Torrito = kisbika

La Flor = virág

El Dedo = kisujj

 

Tárgyakkal

La Montana = hegység

Sombrero = kalap

Abanico = legyező

Candado = lakat

 

Kommunikáció

Abrazala = Ölelj át!

Dile Que No = Mondj nemet!

Dile Que Si = Mondj igent!

Besito = puszi

 

Számok

Setenta = 70

Ochenta y Ocho = 88

 

4. Bachata

A bachata tánc elején mindig van egy ún. ráhangolódásai szakasz, mely hasonló a salsa ritmusfelvételéhez, de ez jóval kisebb amplitúdúó (kitérésű) mozgás, és lassabb is – ahogyan a zene is lassabb.

 

II. AZONOSULÁS DRÁMA, MINT MŰFAJBAN

1. Mese

 

Pinokkió

– amikor rossz fabábúként viselkedik, akkor átváltozik szamárrá.

– amikor jó fabábúként viselkedik (a történet végén), akkor átváltozik egy valódi hús-vér emberré (kisfiúvá).

 

Segítő – tücsök

Ellenség – róka (rejtetten ellenséges, de barátként lép fel) és farkas (nyíltan ellenséges)

 

Szegény Dzsoni és Árnika

Üstör király és Árnika lánya, és egész udvartartása átváltozik kacsává, a palota pedig kacsaúsztatóvá.

Dzsoni magára veszi az átkot, így ő lesz kacsa, Árnika viszont ember.

A következő mondatokkal kezdeményezik az átváltozást:

– „Legyek én a kacsa és Árnika az ember” illetve

– „Legyek én a kacsa és Dzsoni az ember”. (Mindig az a személy mondja, aki az ember.)

 

A történet végén mindenki visszaváltozik emberré.

 

Fekete István műveiből:

Bogáncs (kutya), Vuk (róka), Csí (fecske), Lutra (vidra), Kele (gólya)

 

Továbbiak

Vili a veréb

Cimborák égen s földön (vizsla, tacskó és egy sólyom)

Misi mókus kaladjai

 

2. Biblia

 

József

 

Józsefet apja szereti, megbecsüli az erkölcsi megbízhatósága miatt. Ezért lesz megkülönböztetve egy tárggyal, díszes ruhával a többiektől. Ők ezért cserébe egy kiszáradt kútba vetik, ahol átváltozik engedelmes rabszolgává.

 

József 2 évig csücsül a börtönben. Előtte egy Putifár katonatiszt családi gazdaságát virágoztatja fel, mint sáfár (vagyonkezelő), utána feleségül veszi Putifár főpap lányát; Egyiptom gazdaságát vezeti, egy 7 éves sikeres, majd egy 7 éves válságos időszakon keresztül.

 

A fáraó álmában az évek azonosulnak növényekkel (gabonafej) és állatokkal (vörös üsző).

Korábban a fősütőmesternek (3 kosár = 3 nap) és a főpohárnak (3 pohár = 3 nap) is ilyen álma volt – ezeket a börtönben fejtette meg József, ott „szerezte meg” az ajánlólevelét a fáraóhoz.

 

Dávid

 

Dávid a Góliát nevű filiszteus harcos legyőzése során átváltozik közemberből a sereg parancsnokává, a sakk kifejezésével mondva: „gyalogból vezérré”.

 

Dávid másnak is igyekszik hasonló esélyt adni, így lett Joábból katonai parancsnok.[1]

 

Dávid a 13 éven keresztül való üldözés során változik át vezérből királlyá. Érdekes módon, amikor király lesz belőle, akkor – emberei tanácsára – ritkán megy csatába, inkább otthonmarad.[2]

 

Eszter

 

Eszter egy egész éves készülődés, és az utána tartó kiválasztás során lesz az uralkodó felesége.

Bár feleség, de nincs jogköre. Feleségből királynővé a Námánnal való sikeres konfrontáció után válik.

 

Dániel

 

Dániel egyik álmában az egyes embercsoportok, pontosabban birodalmak állatokkal azonosulnak.

• Szárnyas oroszlán – Babilon
• Medve 3 oldalbordával a szájában – Méd-Perzsa birodalom
• Négyfejű párduc – Görög-macedón birodalom
• Tízfejű sárkány – Görög-római birodalom

 

Másik álmában:

• Juh – perzsia
• Kecskebak – görög-macedón birodalom

 

A názáreti Jézus

 

• Juh – Íme az Isten báránya, Más juhaim is vannak, másik akolban.
• Szőlő – Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők.
• Ajtó – Én vagyok az ajtó

 

Szent Lélek

 

• Bor
• Galamb

 

Isten

 

Tűzoszlop (Ábrahámmal kötött szövetségnél)

 

Lót felesége

Hátratekintett, és átváltozott sószoborrá.

 

III. AZONOSULÁS POZÍCIÓKKAL

1. Néző

A néző az, aki csak megfigyel. Nincs hatással az eseményekre.

„Inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!” (Zsoltárok 84, 11/b.)

 

2. Mellékszereplő

A mellékszereplő már ott tud lenni helyeken, de csak akkor tartják számon, ha később – akár egy más területen is, de – kiemelkedett a mellékszereplő pozícióból.

 

3. Főszereplő

Ő az, aki a középpontba kerül. Mintának akarják tekinteni, pedig az ő élete nem utánozható le, csak a mellékszereplőké.

 

„Aki felemeli az alacsonyt a porból, és a szűkölködőt kivonzza a sárból, hogy odaültesse őket a főemberei közé, az ő népének főemberei közé” (Zsolt 113, 7-8.)

 

4. Rendező

Ő az, aki rejtve mindig a háttérben tevékenykedik a munkatársaival együtt.

 

IV. AZONOSULÁS A LÉLEKTANI DRÁMÁBAN

 

A lélektani dráma műfajaiban (pszichodráma, szociodráma, álomdráma, mesedráma, bibliodráma, bibliadráma, playback-színház…)

 

Középponti szerepet tölt be a szerepazonosulás. 

Ha ezzel nem tudunk azonosulni, akkor nem tudunk a lélektani drámával sem azonosulni. 

Egyéni szimbólumkeresés – a szimbólum lehet, növény, állat, tárgy, fogalom.

 

1. Szociális atom

 

Az félében a szociális atomot megalkotó személy az ún. Én-kővel azonosul (először ezt választja ki), míg az őt körülvevő legfontosabb személyeket, esetleg állatokat, növényeket, tárgyakat, fogalmakat pedig más (később kiválasztott) kövekkel azonosítja.

 

A második esetben a szociális atomot megalkotó személy egy geometriai formával azonosul (háromszög), míg az őt körülvevő legfontosabb személyeket, esetleg állatokat, növényeket, tárgyakat, fogalmakat pedig más formákkal (pl. férfi – négyzet, nő – kör) azonosítja.

 

2. Szerepazonosulás

 

A drámajáték során további azonosulási lehetőségekre nyílik lehetőség:

 

1. Protagonistával (főszereplő) – mint alteregó

 

2. Protagonista környezetéből behozott szereplőkkel (családtagok, munkatársak, barátok…) – mint segéd-én szereplő (antagonista)

 

3. Saját én rejtett személyiségeiből összeállított szereppel – árnyék szerep (antiszerep)

Ez utóbbi erősebb személyiségek számára tud igazán hatékony lenni. Pszichésen kevésbé érett személyek esetében teher lehet ennek eljátszása.

 

4. Személyek helyett tárgyakkal is azonosíthatók szerepek

 

• frissen elhunyt személy esetén – üres szék,
• abortált gyermek – kendő,
• agresszív szereplő – nagyméretű  szivacsbábú „játssza el”

 

Ez különösen nehéz szerepek esetén hasznos. 

A kendők akkor is jól használhatóak, ha túl sok szereplője van a történetnek, és nem lehet emberekkel eljátszatni.

 

Spontán szerepazonosulások

 

Ezek nem akarattal történnek, hanem egyszer csak megtörtén(het)nek 

Ilyenek például futás-akár a teremből/házból való kifutás is.

 

V. AZONOSULÁSOK PÜNKÖSDI-KARIZMATIKUS GYÜLEKEZETEKBEN

1. Tárgyakkal való azonosítások

Kendő – imádkozások[3]

2. Spontán szerepazonosulások

 

2.1 Növényekkel

Ringatózás mint a fák – dicséret közben

 

2.2 Állatokkal

Ezek lehetnek az állatok hangját és/vagy mozgását utánzó tevékenységek. Amennyiben ez pl. kutya-szerep, akkor az nem hízelgő a szereplőre nézve, mert a Biblia szerint ez itt negatív fogalom, ami azt jelent(het)i, hogy az illető inkább intésre szolgál, mintsem hogy ő kerüljön a középpontba, mint utánzandó példakép.[4]

 

2.3 Mozgással (sport)[5]

Futás, távolugrás

 

VI. BIBLIAI FORRÁSOK AZ AZONOSULÁSOKRA

 

1. Tárgyak, mint szimbólumok

 

1.1 Kövek

 

Hósen 12 köve

 

12 kő szimbolizálja Izael 12 törzsét, ez volt a hósen (2Móz 28, 15-21)

 

Urim és Thummim

 

Igaz-hamis kövek (2Mózes 28, 30.) kövek vagy ahogy népiesen mondják: fekete-fehér, igen-nem.

Ha valaki megfelelő módon közelített Istenhez, akkor Ő ezen a 2 kövön keresztül válaszolt. Ha az igen-kő világított, akkor a kérdésre Igen volt a válasz, ha a nem-kő, akkor a kérdésre a válasz a Nem.

 

Példa a működésére: Dávid Kehillában (1Sámuel 23, 9-12.), Dávid Siklágban (1Sámuel 30, 7-8.), fogságból való visszatérés idején (Nehémiás 7, 65.)

 

 

Jézus követ ad ajándékként

 

“ egy kis fehér követ adok  … “ (Jelenések könyve 2,17)

 

2. Megszemélyesítések

 

„Mert a kő is ellened kiált a falból, és a gerenda a fa-alkotmányból visszhangoz neki.” (Hab 2, 11.)

„És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Luk 19, 39-40.)

 

„Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon a tenger, és minden mi rajta van, örvend akkor az erdő minden fája is” (Zsoltárok 96, 11-12.)

„A folyóvizek tapsoljanak, a hegyek együttesen örvendezzenek.” (Zsoltárok 98, 8.)

3. Metaforák – emberek, mint növények

 

„Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták…” (Zsoltárok 144, 12/a)

 

„Feleséged, mint a termő szőlő házad belsejében; fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül.” (Zsoltárok 128, 3.)

 

4. Metaforák – emberek, mint állatok

 

4.1 Madarak

 

„Mint a fecske és a daru, sipogtam, nyögtem mint a galamb” (Ézs 38, 14.)

 

„Hasonló vagyok a pusztabeli pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon. Virrasztok és olyan vagyok mint a bagoly a romokon.” (Zsoltárok 102, 7-8.)

 

„az én népem leánya pedig kegyetlen, mint a struccmadarak a pusztában.” (Jeremiás Siralmai 4, 3/b.)

 

„sikongok, mint a struccmadarak.” (Mikeás 1, 8/c.)

4.2 Tiszta állatok 

 

Juh

 

„Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt; és száját nem nyitotta meg!” (Ézs 53,7)

 

Őz

 

„Térj meg és légy hasonló, én szerelmesem, az őzhöz vagy a szarvasoknak fiához a Béther hegyein.” (Én 2,17) Illetve: „Hasonlatos az én szerelmesem az őzhöz vagy a szarvasoknak fiához.” (Én 2,9).

 

Szarvas

 

„Hasonlatos az én szerelmesem az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához.” (Énekek Éneke 2, 9.)

 

„Akkor ugrándozik, mint szarvas a sánta” (Ésaiás 35, 6.)

 

„Sion… fejedelmei olyanok lettek, mint a szarvasok, a melyek nem találnak eledelt, és erőtlenül futnak az üldöző előtt.” (Jeremiás Siralmai 1, 6.)

 

„Mint szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!” (Zsoltárok 42, 2.)

4.3 Kártékony állatok 

 

Sáska

 

„Mert barmaikkal és sátoraikkal vonultak föl; csapatosan jöttek, mint a sáskák, úgy hogy sem nékik magoknak, sem tevéiknek nem volt száma, és ellepték a földet, hogy elpusztítsák azt.” (Bir 6,5)

 

Eb

 

„És levezette a népet a vízhez, és monda az Úr Gedeonnak: Mindazokat, a kik nyelvökkel nyalnak a vízből, mint a hogyan nyal az eb, állítsd külön, valamint azokat is, a kik térdeikre esnek, hogy igyanak.” (Bírák 7, 5.)

 

„Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.” (Zsoltárok 59, 7.)

 

„Kóbor ebet ragad fülön, aki felháborodik a perpatvaron, amely őt nem illeti.” (Péld 26, 17.)

 

„Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.

Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uruknak asztaláról aláhullnak.” (Mt 15, 26-27.)

 

„Mert barmaikkal és sátoraikkal vonultak föl; csapatosan jöttek, mint a sáskák, úgy hogy sem nékik magoknak, sem tevéiknek nem volt száma, és ellepték a földet, hogy elpusztítsák azt.” (Bir 6,5)

 

Oroszlán

 

„Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem; emberek között, akiknek foguk dárda és nyilak, nyelvük pedig éles szablya.” (Zsoltárok 57, 5.)

 

Sakál

 

„Üvöltök, mint a sakálok” (Mikeás 1, 8/b.)

 

Róka

 

Az Újszövetségben Jézus konkrétan rókának nevez egy személyt, Heródes királyt.

„Elmenvén mondjátok meg annak a rókának (Heródesnek)” (Luk 13,32/a)

 

A róka szimbolikus értelemben ravasz, dörzsölt embert jelent.

 

Ő az az uralkodó, aki az Evangéliumokban a legtöbbet szerepel, mely leírásokból jól körülírható jellemrajz is kikerekedik. Kiderül az például, hogy Keresztelő Jánoshoz és Jézushoz is kettősséggel viszonyult.

 

Amit Jézus használ Heródesre, nőstény rókának is lehet fordítani. Ennek alapján valóságosan egy vérengző, nálánál gyengébb és tehetetlenebb embereket elnyomó, a hatalmat ravasz módon megszerző, alattomos, agyafúrt, bosszúálló természetű embert ismerhetünk meg benne.

 

Ezt támasztja alá a Luk 3,19 is, ahol Heródes gonoszságairól olvasunk, akit Keresztelő János megfeddett „mindama gonoszságokért, amiket Heródes cselekedett”.

 

Ha jóllakik, akkor az élő zsákmányát meg is kínozza. Ezekre a cselekedetekre még az utódait is megtanítja.

Kiss Gábor: Állatok a Biblia tükrében, Szent Pál Akadémia, 2009. 65-67. old.

 

Farkas

 

 

A farkas természetében pedig benne van az, hogy ha érzi, hogy az ellensége erősebb nála, akkor inkább meghátrál és visszavonul.

 

A farkasról a következőket érdemes még megemlíteni.: Vadászszenvedélye és vérszomja fékezhetetlen, ennélfogva sokkal több juhot öl meg, mint amennyire szüksége lenne. A farkas vadászati szokásában benne van az, hogy messziről figyelemmel kíséri a pásztor mozgását, és ha észreveszi, hogy a juhász nincs a közelben, akkor a nyáj közelébe settenkedik, és a legközelebbi juhot, mely a nyáj szélén legelészik elkapja és ott helyben széttépi.

 

Szellemi értelemben a „farkas testvéreknek” az a szokásuk, hogy belopóznak a gyülekezetekbe, és azokat a hívőket, akik a gyülekezetnek a perifériáján mozognak, úgy is lehetne mondani, hogy az egyik lábbal az egyházban, a másikkal az egyházon kívül, a világban vannak, ezeket az embereket fondorlatos módon, hitető beszéddel megtévesztik, hogy a nyájból ki tudják ragadni. Az ilyen cselekedeteket az egyházban nem lehet nyilvánosan csinálni, ezért kell nekik a báránybőr (Mát 7,15), amire még föl van öltve az alázatoskodás (Kol 2,23), a hívő életforma tettetése (2Tim 3,5) és olyan féligazságok, látszatigazságok puffogtatása, melyeket a periférián mozgó hívők sok esetben szeretnek hallani (2Pét 2,18), melyek hizlalják az önigazságukat.

 

Aki ezt a hamis szolgálatot befogadja, annak a szíve tulajdonképpen szét is van tépve, el van szakítva attól a pásztortól, forrástól, akit az Úr azért küldött, hogy a hívők lelkét az Úrral való találkozásra készítse föl. (Zsid 13,17) Ez a típusú támadás a gyülekezetek ellen sajnos a legpusztítóbb, ugyanis belülről bomlaszt, és ez hívő, vezető és pásztor számára egyaránt nagyon fájdalmas.172 Pál apostol szerint ez olyan, mint egy rákos daganat. (2Tim 2,17) Ezért az apostol a következő dologra tanította az efeszoszi presbitereket ajánlásával: „És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége ígéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt.” (Apcsel 20,32)

 

Kígyó

 

„Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

Akik gonoszt gondolnak szívükben; és minden nap háborút kezdenek.

Nyelvüket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt” (Zsoltárok 140, 2-4.)

 

7.5 Metaforák – tárgyak más szerepekben 

Kenet

 

„Mint a drága [illatosító] olaj a fejen, amely aláfolyik a szakállon, az Áron szakállán; amely lefolyik köntöse prémjére.

Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire” (Zsoltárok 133, 2-3.)

 

Csapda

 

„Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém!” (Zsoltárok 140, 6.)

 

Méz

 

„Lépes méz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.” (Zsoltárok 16, 24.)

 

 

[1] Mert ez mondotta Dávid: Aki legelőször egy jebuzeust levág, az elöljáró és vezér legyen. Felment [a hegyre] azért legelőször Joáb, a Séruja fia; és lett elöljáróvá. (1 Krón. 11,6)

[2] „… többé velünk hadba nem jössz…” (2Sámuel 21, 17)

[3] Pál apostol nemcsak imádkozott tárgyakért, hanem még az ő ruhadarabjait is elvitték tőle ugyanilyen célból. (ApCsel 19, 12.)

[4] „Mint az eb megtér a maga okádására (= újra megeszi, amit kihányt), úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.” (Példabeszédek 26, 11.)

 

[5] Pál apostol rendszeresen használt olyan a képeket, mint futás, ökölvívás, tusakodás (Efézus 6, 12.) = birkózás, (győztesnek járó) babérkoszorú, győzelmi pálma

 

Forrás:

Kővári Zalán: LÉLEKTANI DRÁMA

I. KÖTET:

• SAKK

• DRÁMÁK

• AZONOSULÁSOK

AZONOSULÁSOK c. könyv, 9-21. oldal