Sakk és a politikai gondolkodásmód
Minden nép saját sakkja szimbolizálja a nép politikai gondolkodásmódját.
- A francia sakk gondolkodásmódja: „Ne változtass a táblán, ne változtass a játszmán, ne változtass a bábuk lépésén, csak a lehető legdurvább módon kényszerítsd ki az ellenféltől, hogy támadjon” – akkor aztán „jogos” lesz majd visszatámadnod…
- A germán sakk visszaadja az egykori sok-sok német fejedelemség, őrgrófság, nagyhercegség… harcát egymás ellen.
- A skandináv sakk (Hnefatafl – védekező sakk) megmutatja nekünk, hogyan alakult generációról generációra úgy például Svédország mentalitása, hogy a 20. században gyakorlatilag nem háborúztak.
- A sakk plusz játék feltárja előttünk, hogy milyen is az, amikor a meglévő mezőkhöz újabb és újabb mezőket (polleneket) csatolhatunk hozzá. Ezt csinálja Hollandia.
- A lengyel sakk szerint logikus gondolkodásra és szorgalomra építjük az életünket (= mint a méhek), és ha kell, akár új kaptárt is hajlandók vagyunk építeni, a régi helyett (új határok a II. világháború után).
- A magyar sakk (Polgár László) filozófiája:
„Ne törődj senkivel és semmivel. Durván egyszerűsítsd le a problémát, menj előre és győzz!”
Ilyen tipikus 20. századi gazdasági siker a Rubik-kocka.
Illetve a 21. századi magyar siker a 2015-ös egyoldalú kerítésépítés a déli határ mentén, amit előbb-utóbb – bár kényszeredetten – de végül is mindenki elfogadott.
- A négyszemélyes székely sakk játék és a feltaláló sorsa feltárja előttünk a székelyek ellenségképét, ahol nem sikerül a magyarokkal (Magyarországgal) szövetségbe kerülni, míg küzdeni kell a románokkal és a németajkúakkal is. Pontosan úgy nem sikerül autonómiájuknak a kivívása, mint a feltalálónak a találmány jogainak megvédése.
- A csaturanga (indiai „sakkozás nélküli” sakk) – a rádzsák (és kasztok) állandóan harcolnak egymás ellen. Sakkot nem lehet adni, a királyt is le lehet ütni. Ki győz? Aki életben marad. Ebben a szemléletmódban az eredmény a passzivitás lett.
India, mely önmagában akár egy külön kontinens is lehetne – mégis csak egy nagyra nőtt ország belső ellentétekkel, melyeket a látszólagos nyugalom (valójában a tehetetlenség elfogadása) jellemez.
A játék eszközeivel a rádzsák harcával találkozunk, és a kérdés az: ki lesz a győztes rádzsa?
Ahogy a történelemórán tanultuk. „Ha egy rádzsa sikeresen meghódította több rádzsa területét, akkor ő lett a maharadzsa.”
- A japán sakk legnagyobb egyedi tulajdonsága a behozási szabály.
japán népessége a középkor idején kevés volt, nem lehetett sok embert megölni, mert az ország lakossága lecsökkent volna - ezért inkább az volt a szokás, hogy hadba léptek az ellenség oldalán. Ez jelen van a sakkban is.
- A kínai sakk tábláját középen egy „folyó” szeli át. Ez a szimbóluma annak a folyónak, mely Csin és Szung (Észak- és Dél-Kína) között folyik. Északon az alap élelmiszer a tészta – ezt vittel el Itáliába Marco Polo –, míg délen a rizs.
Történelem: Kína a déli Szung (Song) királyság idején, 1142-ben. Az északi Csin (Jin) királyság uralma 1115-től 1234-ig tartott, aminek a mongolok vetettek véget. A mongol hódítás két hullámban történt: az északi királyságot Dzsingisz hódította meg, a délit pedig unokája, Kubláj kán.
A hódítási hullámok közötti idő politikai „sakkozása” az volt, vajon mi lesz a jövő? A déli királyság egyesíteni tudja Kínát vagy az egész kínai civilizáció mongol uralom alá kerül?
- Mongol sakk – nem mindegy, ki fenyegeti az uralkodót.
Fenyegetni fenyegetheti galog, huszár, futó – de mattot csak vezér vagy bástya adhat.
Kicsit hasonlít a mongol történelemhezm amikor a dzsingiszida hercegek egymás ellen harcoltak.
Ők is emberek – tehát bárki elpusztíthatja őket – , de legyőzni őket csak harcban lehet.
- A brazil sakk nagyon tetszik nekem. 12 féle irányban lehet haladni – ez igen! A hatszöges táblán „táncolva könnyebb haladni, mint lépésben”. Talán ezért sikeres a focijuk is, mert azt is táncolva csinálják.
Házi feladat: Vajon milyen lehet a kambodzsai sakk?
Ráadásul itt vannak még:
Háromszemélyes sakk – ezt kellett volna gyakorolni a kétfrontos háborúra való felkészüléshez…
Háromszemélyes körsakk – ugyanolyan, mint a szögletes háromszemélyes sakk, csak nem olyan „durva”, hanem elegáns…
Hogyan használták fel a két és háromszemélyes sakkot a kínaik – talán tanulhatunk tőlük…
Miért nem szerepel jónéhány népcsoport a sakk-listában?
Véleményem szerint az egyik lehetséges ok az is lehet, hogy azért, mert a sakk logikai gondolkodásmódot igényel.
Ezzel szemben bármilyen idea, eszme, ideológia – akármennyire humanisztikus is – nem logikai eredetű. Ezért abban hinni kell, és önmagában csak a létezéséért újabb s újabb áldozatot kell hozni, egyre nagyobbat s nagyobbat.
Ez pedig ellentétes eredményt ad azzal, ha valaki – ugyan szintén áldozatot fektet be a tanulásba – de mégis egyre nagyobb eredményeket tud elérni.
Az ideológiai igazság fenntartásához érzelmi befolyásolás szükséges, míg a játékban – még akár amatőr szinten is – elért eredmények felszabadítják az érzelmeket.
Forrás:
Kővári Zalán: LÉLEKTANI DRÁMA
I. KÖTET:
-
SAKK
-
DRÁMÁK
-
AZONOSULÁSOK
SAKK c. könyv, 81-83. oldal
