I. A jeruzsálemi katolikus szemléletmód a mágiákról.

A mágia fajtái:

a) fehér mágia

b) vörös mágia.

c) fekete mágia

1. Fehér mágia

A fehér mágia olyan gyógymódok alkalmazását jelenti, melyek tisztázatlan természetfölötti eredetűek.

Ide tartozik az akupunktúra, akupresszúra, ingázás, jóga, meditációk, horoszkópok, agykontroll, szerencsekövek, talizmánok, álomfejtés-álmoskönyv, csontkovácsolás, kabbalizmus …

2. Vörös mágia

A vörös mágia a tisztátalan természetfölötti vonzással bíró szexuális vágyakat jelenti.

Ennek alkalmazása elsősorban az öltözködésben illetve csábításban nyilvánul meg.

Ide tartoznak a bájitalok is, melyeket szerelem illetve szexuális vágy felkeltése céljából használnak.

3. Fekete mágia

A fekete mágia legtöbbször valamilyen ártó tevékenység végzését jelenti.

Jövendőmondás, tarokk kártya, asztrológia, jósló kövek, woodoo, szellemidézés (spiritizmus).

„És mondjad: Így szól az Úr Isten: Jaj azoknak, a kik kötéseket varrogatnak minden kézcsuklóra, és takarókat készítenek akármilyen termetűek fejére, hogy lelkeket vadászszanak! Némely lelkeket elvadásztok népemtől, másokat elevenen megtartotok a magatok hasznára.” (Ezékiel 13, 18.)

Filmek: Harry Potter, Gyűrűk Ura, Star Wars (Csillagok háborúja).

Népszokások: húsvéti locsolkodás (termékenység-kultusz), fagyöngy/ híd alatti csók.

II. A jeruzsálemi katolikus szemléletmód nem támogatja

Masszírozás (svédmasszázs), gyógyteák, szaunázás, pszichikai csoportdinamika, szociális atom kövei, tudományos álommagyarázat.

DM, MLM

III. A jeruzsálemi katolikus szemléletmód támogatja

Helyesen:

Asztronómia (csillagászat)

Karácsonyfa állítás – ma már inkább kulturális szerepe van, mint spirituális.

Helytelenül:

Titokfejtés: ufológia

Imádkozás személyek ellen.

„A Grand Hotel, mint a neve is mutatja, a nagyvilági élet úri illúzióját hozta el a Szaharába. A félcolos deszkafalat ugyan átrágta mindenféle féreg, a vályogragaszték és a pofapadok sem emlékeztettek a hasonnevű európai intézményekre, no de rádiókészüléke volt, szinte kéthavonta új napilapok érkeztek, és Leila, az arab démon, táncokat lejtett.

Ezt a műsorszámot kissé népszerűtlenné tette az a közismert tény, hogy Leila (az arab démon) ötvenedik életévét már régebben betöltötte. A kor és egy ideges bennszülött zsebkése mély nyomokat hagyott az arcán. Így aztán Leila (az arab démon) alig táncolt, és a szórakozást illetően leginkább arra szorítkozott, hogy egy tamburaszerű, irhával bevont hangszert ütögetett. Ezt is csak addig, amíg a vendégek határozott állásfoglalása nem kényszerítette hallgatásra. Ilyenkor egy távoli sarokba kuporodott, és démoni érzékenységében megsértve, szomorúan pipázott. Este segített a sérülteket kötéssel ellátni.”

(Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában, 1. fejezet)

„Kimérten felelt:

- Az időpont nem alkalmas tudományos eszmecserére. Különben is úgy tudom, hogy nem ez okból látom magát vendégül nálam.

És újra a könyv fölé hajolt. Egy gentlemannek kötelessége megvédeni állítólagos veszélyben levő hölgyeket, de társalognia nem kell velük. Különösen, ha ezek egy világhírű tanár filozófiai idézetét kijavítják. És még különösebben akkor, ha elég vakmerőek ahhoz, hogy igazuk is legyen.

Evelyn ijedten ült le Bannister mögött az egyik karosszékbe. Nem szólt többé.

A tanár a könyvbe nézett, de nem olvasott. Dühös volt erre a nőre. Már másodszor viharzik így át a nyugalmán, hirtelen felfénylő, élénk szőkeségének villámlásával. Mint a ciklon!

A ciklon!

Ez a helyes hasonlat. A tanár már átélte azt a fülledt, trópusi szélcsendet, mikor a falevelek lomhán rezdülnek, forró nyugalom feszíti a levegőt, és egyszer csak jön a forgószél!

Vajon mit csinál most a lány? Azért lassanként belátta, hogy kissé túl ridegen bánik ezzel a bölcsészetben járatos égiháborúval. Bizonyára szomorúan ül itt mögötte, valószínűleg sír, és moccanni sem mer.

Megfordult, hogy egy barátságos szót szóljon vendégéhez.

Evelyn aludt.

Nyitott szájjal, a támla sarka mellett lebillent fejjel, úgy aludt, mint valami hatalmas csecsemő.

A tanárnak el kellett ismerni, hogy ez a lány nagyon szép így.

Errenézve dörmögött valamit, azután tovább olvasott, időnként egy nyugtalan oldalpillantást vetve Evelyn felé. De az rendületlenül aludt. Nagyon fáradt lehetett.”

(Rejtő Jenő: A szőke ciklon, 2. fejezet)

Leila egy olyan titokzatos hölgy, akinek személyére valamilyen egzotikus, érdekes és titokzatos kifejezést keresett a szerző.

Tehát Leila nem démon, hanem természetes személy, ahogy a „szőke ciklon” sem forgószél, hanem ő is egy személy.

Erre rá lehet jönni, ha valaki szokott olvasni, és érti a pünkösdi-karizmatikus teológiát.

A probléma ott keletkezik, hogy a jeruzsálemi katolikusok teológiája „valahol elcsúszik”.

A lélek azaz a psziché számukra valami rossz.

Az emberek pszichés megnyilvánulásait egyből és mindig démonikusnak gondolják.

Természetesen igyekeznek testvéreikért, felebarátaikért közbenjárni, és imádkoznak értük.

Ennek során amit gondolnak, hogy valamilyen démon szerepet játszik egy személy életében, akkor Jézus Nevével, Nevében imádkoznak ezek a démonok ellen, és egyúttal az emberek ellen (is) imádkoznak.

Ennek aztán meg is vannak a gyümölcsei.

A holokauszt az emberiség legszörnyűbb tevékenységei közé tartozik.

Már nagyon sok forrásból lehet róla olvasni.

„Azért ímé, eljőnek a napok, ezt mondja az Úr, a mikor nem mondják többé;

Él az Úr, a ki felhozta Izráel fiait Égyiptom földéről;

Hanem ezt: Él az Úr, a ki felhozta Izráel fiait északnak földéről és mindama földekről, a melyekbe elszórta őket! Mert visszaviszem őket az ő földjükre, a melyet az ő atyáiknak adtam.

Ímé én sok halász után küldök, ezt mondja az Úr, hogy halászszák ki őket; azután pedig elküldök sok vadász után, hogy vadászszák ki őket minden hegyből, minden halomból és a sziklák hasadékaiból is.

Mert szemmel tartom minden útjokat; nem rejtőzhettek el orczám elől, és nincsen elfedve az ő bűnök szemeim elől.” (Jer 16, 14-17.)

Az Isten először halászokat küldött, akik beszéltek arról, hogy eljött az ideje ÉSZAKból való kiköltözésnek.

Ezután megengedte, hogy vadászok támadjanak, ez volt a holokauszt.

A Jeruzsálemi Katolikusok megfelelően igyekeznek kitárgyalni ezt a témát.

A gond csak az, hogy más népeket ért népirtások csak tized vagy huszadannyira érdekli őket.

Azok a népirtások is csak alig érdeklik őket, akik saját népüknek áldozatai.

Marhavagonok

000. Vlagyimir Iljics Uljanov viszonylag kényelmesen utazik egy lezárt marhavagonban.

00. A Szovjetunióbeli tisztogatásoknál jól jöttek a marhavagonok.

0. Az újonnan alakult nemzetállamoknál szintén szükség volt marhavagonokra.

1. A holokauszt során marhavagonokban történik az izraeliták deportálása

Véleményem szerint ilyen folyamatokként kéne kitárgyalni a népirtásokat, mert azok nem csak úgy szoktak létrejönni, mindig vannak bevezető események is.

Pl. a ruandai hutu-tuszi konfliktus megelőző eseménye volt a HUTU népcsoport favorizálása.

Ma Ruandában a tuszik vannak hatalmon.

A Jeruzsálemi Katolikus vallásban érdekes szerep jut a hölgyeknek.

1. Thiatirai egyházkorszak

„A Thiatirabeli gyülekezet angyalának pedig írd meg: Ezt mondja az Isten Fia, a kinek szemei olyanok, mint a tűzláng, és a kinek lábai hasonlók az ízzó fényű érczhez:

Tudom a te dolgaidat, és szeretetedet, szolgálatodat, és hitedet és tűrésedet, és hogy a te utolsó cselekedeteid többek az elsőknél.

De van valami kevés panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak, Jézabelnek, a ki magát prófétának mondja, hogy tanítson és elhitesse az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak és a bálványáldozatokból egyenek.” (Jel 2, 18-20.)

Nos, Jézabel a thiatirai egyházak női gonosz démona.

2. Eredete a törvény idejébe nyúlik vissza:

„Jézabel megölette az Úr prófétáit” (1Kir 18, 4/a)

„És Akháb  elbeszélé Jézabelnek mindazokat, a melyeket Illés cselekedett és a többek között, hogy hogyan ölte meg mind a prófétákat fegyverrel.

És követet külde Jézabel Illéshez, mondván: Ezt cselekedjék velem az istenek és úgy segéljenek, ha holnap ilyenkor úgy nem cselekszem a te életeddel, mint a hogy te cselekedtél azoknak életekkel mind egyig.” (1Kir 19, 1-2.)

3. Isten ítélete

„És olyanná teszem a te házadat, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát, és mint Baásának, az Ahija fiának házát azért, a miért haragra ingerlettél engem, és a miért bűnbe ejtetted az Izráelt.

És Jézabel felől is szóla az Úr, mondván: Az ebek eszik meg Jézabelt Jezréel kőfala előtt;

Azt, a ki Akháb házából a városban hal meg, az ebek eszik meg; azt pedig, a ki a mezőben hal meg, az égi madarak eszik meg.

Mert bizonyára nem volt Akhábnak mássa, a ki magát arra adta volna, hogy csak gonoszságot cselekedjék az Úr szemei előtt, a melyre az ő felesége, Jézabel ösztökélé őt.” (1Kir 21, 22-25.)

4. Félelem a Jézabel szellemétől

Jézabel tehát a törvény korában élt, de mivel van rá hivatkozás a Jelenések Könyvében, így ő szimbólumként él tovább.

Csak kérdés, hogy kell-e félni attól, hogy egy nőt (esetleg férfit) megszáll a Jézabel szelleme?

Miért kellene?

Jézus az, aki legyőzte a Sátánt is, nem?

Egyáltalán taníthatnak nők a gyülekezetben?

„Hasonlóképen a vén asszonyok szentekhez illő magaviseletűek legyenek, nem patvarkodók, sem sok borivás rabjai, jóra oktatók;

Hogy megokosítsák az ifjú asszonyokat, hogy férjöket és magzataikat szeressék,” (Tit 2, 3-4.)

Okosítani általában tanítással lehet.

5. Vannak-e női szolgálók a Bibliában?

Igen:

1. Mirjám

„Akkor Miriám prófétaasszony, Áronnak nénje dobot vőn kezébe, és kimenének utánna mind az asszonyok dobokkal és tánczolva.” (2Móz 15, 20.)

2. Debóra

„Ebben az időben Debora, a prófétanő, a Lappidoth felesége volt biró Izráelben.” (Bír 4,4.)

3. Anna

„És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből” (Luk 2, 36/a.)

Tehát:

1. Nők taníthatják az Isten népét.

2. Nők még próféták is lehetnek.

3. A probléma az, ha valaki mást mond, mint ami az Igazság:

„ Jézabelnek, a ki magát prófétának mondja” (Jel 2, 20.)

Arra az egyház(korszak)ra jellemző, hogy egy nőalak folyamatosan hazudik, méghozzá egy intuitív módon akar mindig üzenetet átadni, és az üzenet pedig nem Istentől van, ezért hamis prófétaság.

De ha valaki szolgálata Istentől van, arra ez nem vonatkozik, és ha nem intuitívan tanít, akkor sem lehet hamis próféta.

6. Következmények

A Jeruzsálemi Katolikus hölgyek állandó félelemben élnek, nehogy a jézabel szelleme uralma alá kerüljenek.

Lelkesen mennek tömegesen újra és újra bűnvallásra.

Nincsenek női tanítók, prédikátorok, gyülekezetvezetők.

Mint már szó volt róla, a Jeruzsálemi Katolikus vallásban minden Jeruzsálemből, Izraelből és Jákobból indul ki.

Jákobnak volt álma Istentől.

„Jákób pedig kiindula Beérsebából, és Hárán felé tartott.

És juta egy helyre, holott meghála, mivelhogy a nap lement vala: és vőn egyet annak a helynek kövei közűl, és feje alá tevé; és lefeküvék azon a helyen.

És álmot láta: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon.

És ímé az Úr áll vala azon és szóla: Én vagyok az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet a melyen fekszel néked adom és a te magodnak.

És a te magod olyan lészen mint a földnek pora, és terjeszkedel nyugotra és keletre, északra és délre, és te benned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei.

És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam.

Jákób pedig fölébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam.

Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja.

És felkele Jákób reggel, és vevé azt a követ, melyet feje alá tett vala, és oszlopul állítá fel azt, és olajat önte annak tetejére;

És nevezé annak a helynek nevét Béthelnek, az előtt pedig Lúz vala annak a városnak neve.

És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, a melyen most járok, és ha ételűl kenyeret s öltözetűl ruhát adánd nékem;

És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem;

És ez a kő, a melyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lészen, és valamit adándasz nékem, annak tizedét néked adom.” (1Móz 28, 10-22.)

Tehát Isten ad álmokat, és ezek aztán be is teljesednek a maguk idejében. Ámen.

Egyszer már próbáltam buzdítani a kedves blogolvasókat, hogy olvassanak.

http://100ujgyulekezet.blog.hu/2011/03/01/olvasni_jo_20

Most ezt akkor tenném konkrétan is, ha megengedik:

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%B6reg_hal%C3%A1sz_%C3%A9s_a_tenger

Az öreg halász és a tenger

Az öreg halász és a tenger (The Old Man and the Sea) Ernest Hemingway amerikai író 1952-ben kiadott kisregénye, amely alkotójának 1954-ben megszerezte az irodalmi Nobel-díjat. A mű Santiagónak, az egyszerű kubai halásznak a tengerrel folytatott heroikus küzdelmét mutatja be, amelyben a főhős Hemingwaynek, az emberről alkotott végső gondolát is megfogalmazza:

Cselekmény

A mű egy tízegynéhány soros bevezetővel indul, mely elmondja mindazt, ami eddig történt:

„A halász már öreg volt, kis csónakján egyedül halászott a tengeren, a Golf-áramlat mentén, s immár nyolcvannégy napja, hogy nem fogott semmit. Eleinte, negyven napig egy fiú is vele ment mindig. De aztán, hogy negyven napig nem fogtak semmit, a fiú szülei azt mondták, hogy az öreg most már igazán és végérvényesen salao, ami a legsúlyosabb szó a balszerencsés emberre, úgyhogy a fiú, parancsukra, ettől fogva egy másik hajóval ment halászni, és fogtak is mindjárt az első héten három nagy halat.”

A fiú azonban nem csak ezt a negyven napot töltötte az öreggel. 5 éves volt, amikor Santiago először kivitte magával a tengerre, s azóta elválaszthatatlan jóbarátok lettek. A fiú, ahogy telt az idő egyre inkább gondoskodott az idősödő Santiagóról. Élelmet, kávét, újságot vitt neki minden nap, s kedvenc beszédtémájuk a baseball. A 85. napon a halász immár magában evez ki a tengerre, messzire megy, mert eljött az ősz, a nagyhal ideje. Az óceánon a fregattmadár jelezte számára, hogy nagy zsákmányt rejt a víz mélye. A sejtése beigazolódott. Horgára akadt egy nagy hal, amely jó két napon át vonszolja őt csónakostul. A harmadik napon sikerül elejteni a zsákmányt, s megindul a hazasegítő passzátszél is. Ám jönnek a cápák, melyek közül jó néhányat hősies küzdelemben megöl Santiago, a partra azonban már mégis csak a nagy hal csontvázával tér vissza. Kezei tönkrementek a hal súlya alatt, szervezetét igen megviselte a tengeri kaland. Manolin, az érte aggódó fiú szinte sírva fakad, amikor meglátja állapotát. Kávét hoz neki, őrzi álmát, s kijelenti, hogy ismét együtt fognak halászni, mert még nagyon sokat kell tanulnia az öregtől. Santiago azonban már alszik, s ismét oroszlánokkal álmodik, mint eddig szinte minden éjjel életében.

Santiagón külsőre is igen látszottak az öregség jelei: teste elgyötört volt, válla széles a rengeteg munkától, arcát a nap sütötte barnára, bal keze órákon át zsibbadt, mégis tartotta a halat, testén egymást érték a kötél vágta sebek, a kevés alvás miatt beszéde zavarodott volt, hangos beszédével pedig magányosságát igyekezett legyőzni.

Hogyan lehet hozzáállni ehhez (az 1954-ben irodalmi nobel-díjat kapott) műhöz?

Több helytelen válasz is lehetséges:

1. Távozz tőlem Sátán!

2. Véletlenül ír Hemingway arról, hogy Santiago oroszlánokkal álmodik.

3. Még nagyobb véletlen, hogy ez pont belekerült abba a rövid kis idézetbe, melyet a wikipédia közöl.

Alternatív hozzáállási lehetőség(ek):

1. Nem értem, hogy mit jelent az, hogy minden éjjel oroszlánokkal álmodott, de ezt rábízom az irodalmárokra.

2. Érdekel a téma, de nem akarok túlzásba esni, hiszen kevés a jól hozzáférhető információ az álmokról.

3. Én is szeretnék álmodni.

4. Én is szoktam álmodni.

5. Nem nagyon álmodom.

Akármelyiket is választja valaki, mindenképpen eljut oda, hogy nem csak Istentől vannak álmok.

Olyan ez, mint a beszédek, az érzelmek, gondolatok…

Vannak Istentől, de embertől (pszichétől) származó beszédek, az érzelmek, gondolatok is.

„Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi.” (Jakab 3, 15.)

Tehát 4 féle forrásból lehet az álom is, mert az is közvetít bölcseséget, és Santiagonak földi (emberi, érzelmi) álmai voltak, melyek vissztükrözték a hétköznapi életének a harcait.

De:

A Jeruzsálemi Katolikusok csak természetfeletti álmokban hisznek, mert a biblia ezekről beszél, és mivel irodalmi műveket nem olvasnak, így lelkük (pszichéjük) nem tud megszólalni álmokon keresztül.