Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Devizahitel 40/20. rész – férfiak becsületének helyreállása

2013.04.30. 11:23 12nyil

 

 

- Petőfi Sándor -

Szöveggyűjtemény

HA FÉRFI VAGY, LÉGY FÉRFI...

Ha férfi vagy, légy férfi,
S ne hitvány gyönge báb,
Mit kény és kedv szerint lök
A sors idébb-odább.
Félénk eb a sors, csak csahol;
A bátraktól szalad,
Kik szembeszállanak vele...
Azért ne hagyd magad!

Ha férfi vagy, légy férfi,
S ne szád hirdesse ezt,
Minden Demosthenesnél
Szebben beszél a tett.
Építs vagy ronts, mint a vihar,
S hallgass, ha műved kész,
Mint a vihar, ha megtevé
Munkáját, elenyész.

Ha férfi vagy, légy férfi,
Legyen elved, hited,
És ezt kimondd, ha mindjárt
Véreddel fizeted.
Százszorta inkább éltedet
Tagadd meg, mint magad;
Hadd vesszen el az élet, ha
A becsület marad.

Ha férfi vagy, légy férfi,
Függetlenségedet
A nagyvilág kincséért
Árúba ne ereszd.
Vesd meg, kik egy jobb falatért
Eladják magokat.
„Koldúsbot és függetlenség!”
Ez légyen jelszavad.

Ha férfi vagy, légy férfi,
Erős, bátor, szilárd,
Akkor, hidd, hogy sem ember
Sem sors könnyen nem árt.
Légy tölgyfa, mit a fergeteg
Ki képes dönteni,
De méltóságos derekát
Meg nem görbítheti.

(Pest, 1847. január.)

Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/haferfi.htm

 

Húsvétkor is lopják a székelykapukat - veszélyben a kibédiek becsülete

Kibéden nehéz pillanatok, sőt éjszakák elé néznek a férfiak: húsvétra virradólag rendszeresen ellopkodják a porták elől a kapukat. Ezért főként a leányokat okolhatják az apák és férfiak, de a legényekre sem vár könnyű feladat.
A hagyományőrző közösségekben a konfirmálás a legénnyé és lánnyá érés pillanatát is jelezte, Kibéden viszont ennek nemcsak a templomban kellett tanúságát tegyék a fiúk, hanem a mindennapokban is nehéz erőpróbák vártak a frissen konfirmáltakra.
Református település lévén, Kibéden a konfirmálás hagyományosan virágvasárnap történik. Erre az alkalomra a fiúk (természetesen családjuk segítségével) fenyőfát (ritkább esetben fenyőágat) díszítenek papírszalagokkal, színes papírvirágokkal, kifújt, festett tojáshéjakkal. Ezeket virágvasárnapra virradó éjszaka a templomba viszik és az „első” és „hátsó” karzatban felállítják, közszemlére teszik, így másnap a nagyszámú gyülekezet megcsodálhatja és minősítheti azokat. Ma már kevés fenyő kerül a karzatba, de régen sok fenyő és sok fiatal volt, és bizony megtörtént, hogy a feldíszített fa csakhamar a földön kötött ki.
 
Nehéz feladat, de fizetség jár érte
A fenyők hat napon át a templomban maradnak, majd húsvét szombatjának éjszakáján a legények leveszik azokat, hogy ezentúl a lányok házának tetejét díszíthessék.
A fenyőt általában a tizennégy éves fiú nagyobb pajtásai segítségével viszi ki a templomból és viszi el a lány házához. A négy-hat fős csapatban vagy egy húsz év körüli nagylegény, vagy az apa is ott van, hiszen a faállítás nem egyszerű és könnyű feladat: hosszú létrát visznek magukkal, amely segítségével feljutnak a háztetőre, ott egy-két sor cserepet leszednek, majd a feldíszített ágat a szarvazathoz erősítik, ami ugyancsak felelősségteljes feladat, mert nagy szégyen az, ha valakinek a fáját a szél netán kimozdítja, leveri a háztetőről.
Régen a feladatot úgy kellett teljesíteni, hogy a háziak ne vegyék észre. Ma viszont lámpagyújtással jelzi a család, hogy tudomásul vette az ajándékot, de legtöbbször be is hívják a legényeket és egy pohár itallal is megkínálják. Régen ekkor ihatta meg első pohár italát a gyerekből legénnyé cseperedett fiú. Ilyenkor viszont a ház leánya nem lehet jelen a szobában.
A fáradozás természetesen nem maradt fizetség nélkül: locsoláskor a legény hímzett zsebkendőt, pénzt és egy puszit is kap a lánytól – (elméletileg) életében az elsőt. Locsolni a legény azzal a csapattal jár, amellyel a fenyőt is állította.
 
Temetőbe kerül a kapu is
A legénnyé válás egy másik mozzanata és erőpróbája a húsvéti kapulopás. Ugyanis miután a legények feltették a fenyőt a háztetőre, nem hazafelé indulnak, hanem ellopni egy-egy lány kapuját. Főleg azokét, akik büszkébbek, gőgösebbek, lenézik a legénykéket. Ilyen esetben a lányos ház kapuját kiemelik sarkából és elviszik, de a kertet, udvart szénával, szalmával szórják be, régebben pedig lenmaggal és murvával is, ami később igencsak sok bosszúságot okozott a nőszemélyeknek a kerti gyomlálás során. Ha valakitől ellopják a kaput, az apa húsvét első napján korán felkelti a lányát és kizavarja összetakarítani az udvart, utána pedig a lánynak el kell indulnia a faluban megkeresni a kaput, ugyanis nagy szégyen, ha a vásárnap templomba menő emberek észreveszik ennek hiányát (ebből tudják, hogy „rossz volt a lány”). Ha a kapu nem kerül meg, akkor húsvét másodnapján mindenki betérhet locsolni a házhoz, ami egyáltalán nem könnyű és kellemes a háziak számára. Ezért mostanában az apa is segít a lánynak a keresésben. Ha kiderült, hogy kik lopták el a kaput, akkor azoknak kötelessége volt visszaszállítani azt. Azonban ha a kapu nem került meg, locsoláskor a legények elárulták annak hollétét, de ennek ára is volt: általában egy veder bor. Ugyanis a legények egyre lehetetlenebb rejtekhelyeket találnak ki: volt amikor a Küküllő hídja alá cipelték el, máskor a temetőbe vitték ki és kötelekkel felhúzták egy fára, vagy éppen a szomszédos portán a széna alá rejtették el azt. De olyan eset is volt, amikor a családnak két hétig nem volt kapuja.
Voltak néha „merészebb” csínytevések is: a levett kapuval a lakás ajtaját torlaszolták el, de az is megtörtént, hogy ha már egy előző csapat ellopta a kiskaput, a másik csapat elvitte a nagyot, vagy ha már az sem volt, akkor az árnyékszék vagy a pajta ajtaját is levették. Ezért ezen az éjszakán az apáknak nagy feladata van: meg kell őrizni a kaput és a ház becsületét. Így sokszor esett meg, hogy amikor a legények ki akarták nyitni a kaput, hogy leemeljék, a sötét éjszakában a ház urával szembesültek, az pedig jobb esetben szép szóval, máskor fenyegetően vagy bottal bírta jobb belátásra a csíntalankodókat.
 
Egyedi pillanat a legény életében
A fenyőfaállítást szigorú íratlan törvények szabályozzák Kibéden. Egy legény életében csak egyszer tehet fát, abban az évben, amikor konfirmált, továbbá egy legény csak egy lánynak vihet fenyőt. A lányok esetében sem túlságosan engedékeny a „közrend”: a lány abban az évben kaphat fenyőt, amikor konfirmál, vagy esetleg az azt megelőző évben is, de később soha. Így általában az ugyanabban az évben született legények és lányok részesei ennek a szokásnak. Hogy melyik fiú melyik lánynak tesz fát, az egymás közötti megegyezés eredménye: általában a legjobban tetsző, kedvenc lányt ajándékozza meg a fiú. Az utóbbi években azonban egyre kevesebb legényke (és családja) vállalja fel a fenyőfaállítással járó feladatokat. Amikor a kommunista rendszerben félig-meddig tilos volt a hagyományőrzés, mindenki jól szórakozott rajta és kedvelte ezeket, ma azonban egyre kevesebb a konfirmandus tizenéves is, de a jókedv, közösségi összefogás is – taglalják a kérdést Barabási Attila Csaba és Orbán Sándor helyi értelmiségiek, szülők, akik ma büszkén mesélnek gyermekeiknek az egykori fenyőágazásokról, illetve biztatják a legénykéket, hogy életük eme nagy és egyetlen pillanatát ne hagyják nyomtalanul elillanni.
Néhány éve tapasztalható, hogy a környező településekről érkező legények feldíszített ágat tesznek egy-egy lány kapujára, de ez ritka, nem is nézi jó szemmel a közösség.
(Székelyhon.ro)
 

 

 

Az Ószövetség a művészetekben

Sámson

Sámson élete
Jörg Breu: Sámson élete. 1530. Olajfestmény.
Kunstmuseum, Basel


Józsué halála után bírák vezették Izráelt egészen az i.e. XI. századig. Közülük az egyik legismertebb Sámson, aki akkor született, amikor a nép erkölcse a mélypontra süllyedt annak következtében, hogy nem hajtották végre a kánaániták kiűzésére adott parancsot. Kezdték bálványaikat imádni, egyéb szokásaikat követni!

Sámson születését mennyei követ adta hírül. Szülei a fiút Istennek szentelték, és ennek jeléül haját nem vágták le. Hatalmas testi erőt kapott a Mindenhatótól, hogy általa megszabadítsa hazáját az ellenségtől. Felnőtt korában azonban visszaélt ezzel az adománnyal. Szabad folyást engedett indulatainak, ösztöneinek, és sokszorosan megsértette fogadalmát.

A filiszteusok városaiba járt, ahol kétes hírű nőket látogatott. Sőt, az Úr tiltása és szülei figyelmeztetése ellenére feleséget is választott a filiszteusok leányai közül (V.Móz. 7:3).

Egyszer az úton egy fiatal oroszlán támadt Sámsonra. Megragadta és hatalmas erejével kettéhasította. Később arra járva látta, hogy az állat tátott szájába méhek telepedtek és mézet gyűjtöttek. Az esküvőn a filiszteusok bosszantására találós kérdésbe rejtette e furcsaságot. Ha nem jönnek rá a megoldásra, akkor harminc inget és ugyanennyi felöltő ruhát kell fizetniük! – szólt a feltétel.

Így hangzott a kérdés: „Az evőből étek jött ki, s az erősből édes jött ki” (Bír. 14:14), mi az? Azok három napig próbálkoztak sikertelenül. Szorult helyzetükben Sámson menyasszonyához fordultak, aki fenyegetésükre addig nyaggatta vőlegényét, míg kiszedte belőle a megoldást és elárulta népének. Rászedett „hősünk” éktelen haragra gerjedt. Elment, agyonütött harmincat közülük, és elhozta ruhájukat, hogy így fizesse meg tartozását.

A filiszteusok sem maradtak adósok. Mire Sámson visszatért, feleségét már más férfinak adták. Erre ő bosszúból egy csomó rókát összefogdosott, farkukat meggyújtotta, és vetéseikbe engedte. Azok viszont erre – barbár módon – tűzön megégették hitvesét annak atyjával együtt. Sámson további borzalmas dolgokkal válaszolt: egy szamár állkapcsával agyonvert ezer embert – amint Jörg Breu festményének közepén láthatjuk. Fitogtatta hatalmas erejét, ahelyett, hogy népének megszabadítására használta volna fel azt. A kép bal szélén az látható, amint kiemeli Gáza kapuját és elviszi egy hegyre. Ezzel azt akarta megmutatni, mégha ellenségei csapdájába kerül is, képes sértetlenül elmenekülni. [...]

Forrás: http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/samson

 

A férfi a kanapén terem

 2013.03.22. 13:35

Mint mindennek, az online társkeresésnek is vannak pörgősebb és unalmasabb időszakai. Kicsit olyan ez mintha a férfiak összebeszélnének, és amikor már foglalt vagy estére akkor tuti, hogy még hárman kérnek aznapra randit. Ugyanakkor vannak ezek az unalmas időszakok amikor egyetlen normális pasi sem környékez meg.

 

Ezek azok a bizonyos időszakok amikor kezdi feladni az ember. Sehol egy értelmes levél vagy egy értelmes férfi, aki nem akar napokig cseverészni esetleg az ország másik végéből levelezgetni.  Sehol senki aki a tettek mezejére akarna lépni, mindenki elbújik inkább a monitor mögé és onnan pötyögi a frappánsabbnál frappánsabb üzeneteit.

Vajon mindenki ennyire biztosra akar menni? Semmi kockázat, semmi belevalóság csak az otthon kellemes biztonsága és a Rémrendes család Al Bundyjaként a kanapén vagy a fotelben gatyába tolt kézzel ücsörgő férfiak... 

Al_Bundy.jpeg
Forrás: http://anticinderella.blog.hu/2013/03/22/a_ferfi_a_kanapen_terem

 

 

 

2011. február 6., Berlin, Oberlandgarten. Néma tömeg gyülekezik a német főváros Tempelhof kerületében, egy autóbusz-megálló közelében emelt emlékkőnél, ahogyan immár hat esztendeje minden évben. 2005. február 7-én ezen a jellegtelen lakótömbökkel szegélyezett fasorban, a lombfosztott platánok alatt lőtték le Hatun Sürücü 23 éves családanyát.

Az emlékmű a felirat szerint Hatun Sürücünek és „az erőszak e városbeli többi áldozatának” készült. Hatun nem közönséges emberölés, hanem becsületgyilkosság áldozata lett.

Németországban súlyos probléma a becsületgyilkosság és a becsületerőszak, vagyis az, amikor lányokat (és esetenként fiúkat) azért „büntetnek”, mert szembefordultak a családi, kulturális és törzsi hagyományokkal, különösen a kényszerházassággal. Angela Merkel kancellár tavaly kijelentette, hogy az ország multikulturális társadalmat építő szándéka „teljes kudarcot” vallott.

Nem csupán Németország bajlódik ezzel a kérdéssel. Az elmúlt évtizedben kiderült, hogy egy korábban agyonhallgatott, veszedelmes gyakorlat ragályként terjedt el sok olyan európai országban, ahol nagyszámú bevándorlóközösség él, így Franciaországban, Olaszországban, Dániában, Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban.

„A legutóbbi húsz évben egyre gyakoribbak Európában a becsület-bűncselekmények” – szögezte le 2009-ben az Európa Tanács egy tekintélyes különbizottsága. Pontos adatokat nehéz megállapítani, mert kontinensünkön a legutóbbi időkig sok halálesetet tévesen öngyilkosságként vagy „szokványos” emberölésként értelmeztek. Egyes szakértők világszinten százezerre teszik a becsületgyilkosságok halálos áldozatainak számát.

A becsületgyilkosság attól különösen megdöbbentő, hogy éppolyan előre megfontolt, mint a politikai merénylet. – Nem magyarázgathatjuk azzal, hogy hirtelen felindulásból elkövetett, tragikus bűn – mondja Nazir Afzal brit jogász, a becsületbűnök specialistája. – Valójában az történik, hogy az egész család körbeüli az asztalt, anyák és nővérek is, majd hidegvérrel eldöntik, hogy egy leány vagy feleség halált, esetleg más bántalmazást érdemel-e. Meghányják-vetik a részleteket: kiválasztják a gyilkost, a gyilkosság helyszínét és eszközét, a holttest eltüntetésének módját.


2005-ben a huszonhárom éves Hatun Sürücü azt hitte, végre szabad. Még 1999-ben szökött meg Isztambulból, jóval idősebb unokatestvérétől, akihez 16 esztendősen erőszakkal adta feleségül a családja és akinek egy fiút szült. Berlinbe érkezése után először egy anyaotthonban szállt meg, később pedig saját lakásba költözött – gyalog néhány percre attól a helytől, ahol végül megölték –, ott nevelte a fiát, Çant.

A hollófekete hajú, csinos Hatun széles mosolya mindenkit lefegyverzett. Villanyszerelőnek tanult, már közel járt a záróvizsgához. Letette a fejkendőt, kedve szerint öltözött, táncolni és moziba járt – csupa olyasmit művelt, ami az európai nők számára magától értetődő, de az ő mélyen hagyománytisztelő, szunnita kurd családjában szóba sem jöhetett.

Hatunék kilencen voltak testvérek, kettő kivételével mindannyian Németországban jöttek a világra. Vendégmunkás szüleik az 1970-es években kerültek oda Törökországból, Kelet-Anatóliából. Az apja, Keram, kertészként helyezkedett el.

A férfi szigorú vallásos szellemben nevelte a gyermekeit, így miután Hatun a nyugati életformát választotta, minden kapcsolatot megszakítottak vele. Az asszony azonban úgy érezte, közelebb kezd jutni ahhoz, hogy kibéküljön a családjával. Nemrégiben konyhaszékkel ajándékozta meg az édesanyját, amelyet maga készített az iskola asztalosműhelyében.

Nagyon örült tehát, amikor legfiatalabbik öccse, a tizennyolc éves Ayhan meglátogatta. Ahogy a kis konyhában beszélgettek, a fiú elégedetten észrevételezte Hatun imaszőnyegét. Azután megkérte, hogy kísérje el az oberlandgarteni buszmegállóhoz.

Útközben Hatun kávét vett, majd Ayhan váratlanul azt követelte, hogy „bánja meg a vétkeit”, és hagyjon fel az életmódjával, ha békét akar kötni a családdal. Mint mondta, Hatun azzal, hogy fölrúgta a házasságát, elutasítja a konzervatív öltözködést és férfiakkal jár, „bemocskolta a családja becsületét”, amelyet „különösen a nők tisztessége testesít meg”.

– Azzal járok szórakozni, akivel akarok – hajtogatta az asszony. Miután megtagadta a követeléseket, Ayhan higgadtan elővette 7,65 mm-es pisztolyát, és közvetlen közelről három lövést adott le a nővére arcára. Hatun holtan rogyott a kövezetre.

Mire a mentők és a rendőrök a helyszínre érkeztek, a nő kezében tartott kávéspohár tartalma összefolyt a vérével. A korddzsekije felső zsebéből kikandikáló cigarettásdobozon a „Liberté toujours” (Szabadság mindörökké) jelmondat állt.

Két nappal Hatun meggyilkolása után, 2005. február 9-én Ayhan Sürücü a kreuzbergi számos cukorillatú török sütöde egyikében ült. A fiú családja a harmadrészt török származású lakossága miatt „Kis-Isztambul”-nak becézett negyedben, egy négyszobás lakásban élt, és naponta ötször imádkozott.

Öt becsület-bűncselekmény
Kényszerházasság: noha széles körben törvényellenes, hivatalos becslés szerint egyedül Franciaországban hetvenezer fiatal nőt fenyeget ilyen veszély.

Becsületgyilkosság: „A család »becsületének« megóvása nevében elborzasztó rendszerességgel lőnek agyon, köveznek halálra, égetnek meg elevenen, fojtanak meg vagy szúrnak le lányokat és asszonyokat” – számolt be a világméretű jelenségről az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága.

Erőszak és kínzás: szülők vagy testvérek hajtják végre a családi vagy közösségi normák megszegésének „jóvátétele és tisztára mosása” céljából.

Emberrablás: a nőket elkábítják, bezárva tartják, majd férjhez kényszerítik.

Fenyegetés: ez a megfélemlítéstől a halállal fenyegetésig terjedhet.

Ayhan jókedvűen mesélte 18 éves barátnőjének, Meleknek, hogy kötelessége volt meggyilkolnia Hatunt, mert „undorodott a becstelen életmódjától”. Azt állította, évek óta nem aludt ilyen jól, mint most, hogy végzett a nővérével.

Hatun meggyilkolása megdöbbentette Németországot, de nem hatott mindenkire így. Nem sokkal később a tetthely közelében egy iskola udvarán bevándorlók gimnazista gyermekei ünnepelték az asszony halálát. – Megérdemelte – jelentette ki egyikük –, mert úgy élt, mintha német lett volna.

Ayhan jelenleg kilencéves szabadságvesztése félidejében jár a fiatalkorúak börtönében, de két fivérét fölmentették a bűnszövetségben elkövetett emberölés vádja alól. A győzelem jelét mutogatva vonultak ki a bíróságról, és azt nyilatkozták, hogy egyenesen bulizni mennek. Mire a német legfelsőbb bíróság 2007-ben hatályon kívül helyezte a felmentésüket, már mindketten Törökországban tartózkodtak.

Hatun Sürücü halála továbbra is fáklyaként világít rá egy égbekiáltó bűnre. – A nőkkel szembeni mindennapos erőszak súlyos méreteket öltött, és nincs ellene kellő védelem – mondja Gülşen Celebi (38) kurd származású düsseldorfi ügyvédnő, a becsület-bűncselekmények áldozatainak jogi képviselője.

Egyik ügyfelét, aki erőszakkal rákényszerített házasságából szökött meg, és három gyermeke felügyeleti jogáért harcolt, egy mönchengladbachi bírósági meghallgatás után lőtte agyon volt férje, bár a török férfi távoltartási végzés hatálya alatt állt, sőt már letartóztatási parancsot is kiadtak ellene. Egyúttal végzett 18 éves lányával is, aki éppen a rendőrséget akarta hívni.

– Az ő szemében – magyarázza Celebi – mindkét nő szégyent hozott rá, a felesége a válással, a leánya pedig azzal, hogy föllázadt az ő önkényuralma ellen.

– A becsületre hivatkozó erőszakcselekmények az iszlám előttre nyúlhatnak vissza, miként a nemi szervek megcsonkítása is – fejtegeti Ayaan Hirsi Ali szomáliai születésű, volt holland parlamenti képviselőnő. Mivel azonban az efféle esetek sokszor török, kurd, pakisztáni vagy bangladesi emigráns közösségekben történnek, Hirsi Ali úgy véli, a becsületgyilkosság túlnyomórészt muzulmán probléma.

2006-ban a Reader’s Digest őt választotta az év emberének Európában, a választott hazájában az elnyomott nők érdekében folytatott küzdelméért. Hirsi Ali maga is kényszerházasságból menekült.

Becsületgyilkosság kopt keresztények, romák, szikhek és hinduk körében is előfordul – ismeri el, de azt állítja, az erőszak az iszlámra alapozott társadalmi berendezkedés szerves része. – Egy muzulmán nőt már azért is agyonlőhetnek, ha a fivére vagy az apja nélkül lép ki az utcára – hangoztatja.

Az elszántan szókimondó Hirsi Ali testőrökkel közlekedik, miután életveszélyes fenyegetéseket kapott.

A becsületbűnözésnek semmi köze a valláshoz, erősíti meg Sibylle Schreiber is, aki a becsület-bűncselekmények szakértője a mintegy harminc esztendeje tekintélyt szerzett Terre des Femmes német nővédelmi csoportnál: – A segítségért hozzánk forduló lányok kilencven százaléka meg sem említi a vallást mint a probléma forrását, és egyetlen vallás előírásai között sem szerepel becsület-bűncselekmény.

Előfordulhat, hogy az iskolában összeismerkedő, majd sms-ben meg e-mailben gyöngéd kapcsolatba kerülő fiú és lány egyaránt muzulmán. Mégis baj lehet abból, ha nem egyazon törzsből, faluból vagy társadalmi rétegből származnak. Miután titkuk kitudódik, mindkét család becsületén folt esik, különösen a lány családjáén.

– A becsületbűnözés idejétmúlt hagyományokhoz és a nők jogainak sárba tiprásához kötődik – mondja Schreiber. – A Nyugaton született és iskolázott lányok összetűzésbe kerülnek eltérő kulturális hátterű szüleikkel.

A kettős mércével is összefügg a dolog. A török és kurd fiúk élvezhetik a házasság előtti nemi életet, a menyasszonytól mégis elvárják saját kultúrájuk alapján a szüzességet.

A bántalmazott, becsületgyilkossággal fenyegetett vagy annak áldozatul esett nőket pedig nemigen oltalmazzák az Európa-szerte gombamód szaporodó iszlám saría bíróságok. Csak Nagy-Britanniában nyolcvanöt működik. A brit törvények értelmében ezek eljárhatnak polgári ügyekben, ha mindkét fél hajlandó alávetni magát a döntésüknek.

Bár a Koránon alapuló saría polgári törvénykönyve tiltja a kényszerházasságot, egy nő saría bíróság előtti vallomása feleannyit ér, mint egy férfié, a házassági szerződést pedig a leány férfi gondviselője köti a férjjel. Ha az asszony újraházasodik, elveszíti gyermekei felügyeleti jogát, és nem muzulmánhoz tilos feleségül mennie. A férj négy feleséget vehet; és gyermekei hétesztendős korukig mind az ő hatalma alá tartoznak, még akkor is, ha erőszakos viselkedésű.


A becsület-bűncselekmények elleni harc három úton folyik: oltalom, bűnüldözés, valamint a környezetéül szolgáló közösségek felfogásának megváltoztatása révén.

A megszökött lányok számára mindennél fontosabb a biztonság, ezért Európában sorra létesülnek a nőotthonok. Berlinben 1986-ban úttörő jelleggel jött létre a Papatya krízisközpont, amely a védett lakóhely mellett sokak által igénybe vett e-mailes és telefonos tanácsadó szolgálatot is működtet. Évente körülbelül hatvanöt lánynak kínál menedéket.

– Becsléseink szerint 1996 és 2009 között 88 becsületgyilkosságot követtek el Németországban – mondta Eva, a központ vezetője, aki teljes nevét nem árulja el, mert attól fél, a lányok családtagjai kiderítik, hol lakik, és ezáltal a szállás nyomára jutnának.

A Papatya szolgáltatásainak egyik hálás kedvezményezettje Hazal Ates. A 13 évesen eljegyzett Hazalt 16 esztendősen házasságra kényszerítették idősebb törökországi unokatestvérével, s a frigy mindennapos szexuális és lelki bántalmazásba torkollott.

– Hiába sírtam, a férjem csak nevetett, és be kellett burkolóznom, ha elhagytam a házat – emlékszik vissza. A boldogtalan fiatalasszony kétségbeesésében szökést tervezett, de a szüleihez nem térhetett vissza. – Apám azt mondta, jó nekem az a férj, és megöl, ha hazamegyek.

Hazal ezután rájött, hogy terhes. – Ez lesújtott. Úgy éreztem, többé nincs remény.

Egy tanár segítségével jutott el a berlini Papatya szállására, de a szüléshez kórházba kellett mennie. Elveszítette a kisbabát.

– A férjem családja valahogy megtudta, melyik kórházban fekszem. Telefonálgatni kezdtek. Azzal vádoltak, hogy eltettem láb alól az ő gyereküket, és megtorlásul azzal fenyegettek, hogy végeznek velem.

Hazal rettegett, hogy Berlinben kézre kerítik. A Papatya sietve helyet keresett Hazalnak egy másik német nagyvárosban. Ennek már két esztendeje, és a most tizenkilenc éves Hazal bolti eladónak tanul.

Divatosan öltözködik, saját lakásban él, csillog a szeme. Semmi külső jele a gyötrelmeknek, amelyeken keresztülment. – A magam ura lettem – mosolyog. – A szabadságot szokni kell, de önbizalmat merítettem abból, hogy egyedül dönthetek.

A Papatyához forduló lányok körülbelül hetven százaléka – némelyikük mindössze 13 éves – heteken-hónapokon belül új életet kezd a szociális munkásokból, egy pszichológusból és egy oktatási szakemberből álló, soknemzetiségű kollektíva segítségével.

Hát a maradék harminc százalék? – Egyesek hazatérnek, mert nagyon összetartó a családjuk, és bármilyen súlyos a helyzet, nem bírnak a nővéreik nélkül élni – magyarázza Eva. – Mások attól félnek, hogy a szökésük miatt a lánytestvéreiket fogják bántani. Óriási bátorság kell ahhoz, hogy valaki új életet kezdjen ott, ahol senkit sem ismer, miközben addig tilos volt neki megtanulnia önállóan élni.

Még ha sikerül is megszökniük, a családtagjaik sokszor beférkőznek a társadalombiztosítási és foglalkoztatási nyilvántartásokba, majd kiagyalt meséket adnak elő halálos beteg édesanyákról vagy nővérekről, hogy hazacsalogassák a lányokat.

Az európai rendőri szervek hosszú évek meghiúsult vagy ímmel-ámmal végzett nyomozásai után most már bizonyítékok tömegét gyűjtik össze nemcsak a gyilkosról – rendszerint a család legfiatalabb tagjáról, mint Ayhan Sürücü esetében, aki életkora miatt enyhébb ítéletre számíthat –, hanem családi bűnsegédeiről is, akik az elkövető kezébe adják a kést vagy pisztolyt.

2006-ban egy koppenhágai esküdtszék történelmet írt, amikor egy pakisztáni család nem kevesebb, mint hat tagját találta bűnösnek a 18 éves Ghazala Khan lelövésében. A lányt két nappal az után ölték meg, hogy akaratuk ellenére egy afgán férfihoz ment feleségül.

A politikusok is kezdenek ráeszmélni a becsületbűnözés jelentőségére. Az Európai Parlament az idén szándékozik végleges formába önteni a nők elleni erőszak megelőzéséről szóló határozatot, amely külön kitér a becsülettel összefüggő bűncselekményekre.

– Erélyes jelzést kell adnunk, hogy demokratikus társadalomban nincs helyük ezeknek a bűncselekményeknek – mondja José Mendes Bota, a parlament női-férfi esélyegyenlőségi bizottságának portugál elnöke. – Gyökerestül ki kell irtani ezt a barbár gyakorlatot.

A becsületbűnözés szakértői úgy vélik, csakis férfiak vethetnek véget a nők férfiak általi elnyomásának, amelyet a patriarchális társadalmak évszázadokon át elfogadtak. Ez a központi motívuma a Hősök elnevezésű programnak, amely 2007 óta folyik a berlini Neukölln kerületben, a város arab és török bevándorlók által legnagyobb arányban lakott, de most a gettóbélyegtől megszabadulni igyekvő negyedében.

A Hősök égisze alatt fiatal férfiakat képeznek ki, hogy iskolákban, diákotthonokban és ifjúsági központokban tartsanak előadásokat, amelyeken elmondják kortársaiknak: más út is létezik az emberi jogok, a demokrácia, a szexualitás, a szüzesség és a nemek közötti egyenlőség tekintetében.

Jelenleg huszonkét ilyen hős tevékenykedik. Az egyikük a 21 éves, török-kurd származású, Neuköllnben született és felnőtt Deniz. – Szeretném bebizonyítani a török és arab kultúrájú vagy más úgynevezett „becsületkultúrából” kikerült fiatalembereknek, hogy mások is tudunk lenni, mint amilyennek a többségi társadalom tart bennünket – mondja. Nyolc német nagyvárosban, köztük Hamburgban és Düsseldorfban tervezik saját Hősök program beindítását.

Mielőtt azonban bárki egy vállrándítással intézné el a becsületbűnözést mint mások problémáját, érdemes meghallgatni Eduardo Grutzky intő szavait, aki a stockholmi székhelyű Shields (Védőpajzs) program vezetőjeként ifjúsági munkásokat és pedagógusokat segít abban, hogy a különféle kultúrájú fiatalok körében folytassák a becsületbűnözésről kezdett diskurzust:

– Mindenkivel meg kell értetnünk a társadalmunkban, hogy ez többé nem a bevándorlók problémája. A mi problémánk.

Forrás: http://www.rd.hu/A_becs%C3%BClet_%C3%A1ldozatai

további hasonló cikk: http://www.szabadfold.hu/aktualis/gyilkossagok_a_becsulet_oltaran

 

Becsület gyilkosságok, hallgatás, és a hallgatás megtörése

Szerző: Richard Landes, Second Draft, Augeiász Istállója

2007 Február 27


Mit tanulhatunk az arab becsületgyilkosságok legutóbbi szörnytettéből? Ez az eset a jelentős arab népességgel rendelkező izraeli Ramle városában történt. Ha megértjük ennek a borzalmas "szokásnak" a dinamikáját, akkor meg fogjuk érteni az arab-izraeli konfliktusnak a természetét, sőt, szélesebb körben, az Iszlám és a nyugat konfliktusának a háttere is érthetőbbé válik.

Az Abu-Ghanem család asszonyai felemelik a szavukat a sorozatos 'becsületgyilkosságok' ellen

Hamda Abu-Ghanem meggyilkolása, akinek a golyó szaggatta holttestét a Január közepén találták meg a szülei házában, senkit sem lepett meg.

Amikor a rendőrség elkezdte kivizsgálni az esetet, már mindenki tisztában volt vele hogy az áldozat saját bátyja halálosan megfenyegette Hamdát, és hogy Hamda már jóval korábban menedéket keresett egy bántalmazott nőknek fenntartott menhelyen.

Ez egy jellegzetes "becsületgyilkosság" volt, aminek az a célja, hogy eltüntessen egy vélt szégyenfoltot a család jó hírnevéről.

Az arab közösségben a legtöbb becsületgyilkosság elkövetőit nem tartóztatják le. De Hamda meggyilkolása már több volt a soknál az Abu-Ghanem családban. Ő volt a nyolcadik nő, akit a szélesebb családon belül az elmúlt hat és fél évben meggyilkoltak. A korábbi hét mindegyike szintén "becsületgyilkosságnak" lett az áldozata.

Ez alkalommal, az Abu-Ghanem család nőtagjai, ahelyett hogy csendben maradtak volna amikor a rendőrség kihallgatta őket, részletes tanúvallomást tettek. Az egyikük azt mondta, hogy látta, amint Rashad bement abba a házba, ahol Hamda tartózkodott. Nem sokkal utána lövések dördültek el, és pár pillanattal később Rashad, a főgyanúsított, elmenekült az épületből.

Az áldozat anyja azt mondta a rendőrségnek, hogy Rashad megtiltotta a nővérének, hogy elhagyja a házat, miután néhány férfi "prostituáltnak" titulálta.

"A család nőtagjai fellázadtak a férfiak ellen. Fődetektív (Chief Inspector) Haim Shreibhand szerint, aki a vizsgálatot vezette, miközben a család férfitagjai nem voltak hajlandóak együttműködni a rendőrséggel és megtiltották a nőknek hogy beszéljenek, a nők mindent elmondtak. Úgy döntöttek, hogy véget vetnek eme hallgatás véres körfolyamatának.

A detektívek 20 nőtől kaptak tanúvallomást, és ezek alapján sikeresen vádat tudtak emelni.

A 30 éves Kamal Rashad Abu-Ghanemet tegnap a tel avivi kerületi bíróságon gyilkosság miatt vád alá helyezték. Mahmud nevű unokatestvérét szintén letartóztatták, de elégséges bizonyítékok hiányában szabadon engedték.

Rashad Abu-Ghanemet azzal vádolták meg, hogy behatolt a Ramallah Juarish negyedében lévő családi házba. A nővére egyedül volt a házban, és az ágyon feküdt. Valószínűleg tisztában volt vele, hogy meg fog halni. Rashad a töltött 9 mm-es pisztolyával felment az emeletre, bement a nővére szobájába, és kilencszer rálőtt.

Hamda előtt még hét másik nő vesztette el az életét az Abu-Ghanem családban: Naifa, Suzan, Zinat, Sabrin, Amira, Reem, és Shirihan.

Több más áldozathoz hasonlóan, Hamda az élete utolsó éveit egy menhelyen töltötte, ahol a fivére elől bujdokolt. Az volt a bűne, hogy állítólag sokat telefonált, és hogy egyszer látták, amint az unokatestvérével beszélt.

Körülbelül egy évvel ezelőtt engedélyt kért, hogy visszaköltözhessen a szülei házába, Ramle-be. Néhány hónappal később a rendőrségen panaszt emelt a fivére ellen zaklatás miatt. A férfit letartóztatták, de később a bíróság szabadon engedte.

A Parti Síkság rendőrfőkapitánya, Yifrah Duchovny, szerint, "Ezekben a gyilkosságokban a legborzasztóbb (hardest thing) a rettenetes csend." "Senki sem sír, senki sem beszél."

Shreibhand szerint "Mindenkit kihallgattunk aki a gyilkosság idején a környéken volt, és elkezdtünk tanúvallomásokat gyűjteni. Az első egyén aki együttműködött velünk, valószínűleg nem szándékosan, egy férfi rokon volt, aki szerint a gyilkosság nem volt jogos, mivel Hamda nem sértett meg semmiféle becsületet. Később egy női rokon egyetértett vele."

A detektívek elmondták Hamda édesanyjának, növéreinek és unokatestvéreinek az első két rokon véleményét, és megkérdezték őket, hogy miképpen látják a helyzetet. "Idővel elkezdtek beszélni. Mindegyikük azt mondta, hogy betelt a pohár, és nem akarja, hogy a helyzet folytatódjon. Az anya, aki először kiállt a fia mellett, hirtelen ellene fordult, és elkezdte megosztani velünk az információit. Azt mondta, hogy dühös volt a fiára, mivel az megölte a lányát."

Hamda nővérei még ennél is messzebbre mentek. Amikor a rendőr állomáson szembe találkoztak Rashaddal, keresetlen szavakkal illették, mint pl. "Te kutya" [Az Iszlámban a kutyát tisztátalan állatnak tekintik.. -- A fordító], meg "Te gyilkos, az életed végéig legyél börtönben". Az egyikőjük azt kérdezte Rashadtól, hogy "És engem miért nem gyilkolsz meg? Már nem félek tőled."

A férfiak viszont szinte semmit sem mondtak a rendőröknek. Shreibhand szerint "miután a nők elkezdtek beszélni, elkezdték fenyegetni őket. [a szövegből nem derül ki, hogy a nőket, vagy a férfiakat fenyegették meg.. -- A fordító]

A tanúkat a rendőrség védelem alatt tartotta (safe houses), mivel attól féltek, hogy a férfiak bántalmazni fogják őket. De több nő idegenül (not comfortable) érezte magát a védelem alatt, és készülnek visszatérni a környezetükbe. A detektív szerint "A család férfi és nő tagjai között a kapcsolat igencsak feszültté vált. Már kidolgoztuk, hogy miképpen fogjuk védelmezni a nőket a tanúvallomásuk után."

De Aida Touma-Suleiman, a Nők az Erőszak Ellen csoport arab szektorbeli vezetője azon a véleményen van, hogy ezek a nők halálos veszélynek vannak kitéve. "Támogatom ezeket a bátor nőket. Végre megtörték a vér és csend körfolyamatát. De ugyanakkor félek, hogy bajuk fog esni. Egészen addig amíg nem létezik a tanúkat védelmező program, ezeket a nőket magukra fogják hagyni a tanúvallomásuk után. Lehet hogy bátrak, de a bátorságukkal a saját halálos itéletüket írták alá.

Rashad Abu-Ghanemet Giora Zilberstein ügyvéd képviseli. [...]

Rashad, a fivér, az a típusú toxikus alfa hím, aki...

Forrás és bővebb információ: http://cikkek.soti.ca/rl-women-break-the-silence-on-honor-killings.html

 

 

Vajon mit jelent ma a becsület? És egyáltalán kinek van joga megmondani erre a kérdésre a választ?

 

Azt gondolom, hogy tisztázni kellene, hogy a az ún. „férfibecsület” elvesztésért nem a magyar nők okolhatók.

Ahogyan „bejött” a kétkeresős modell, úgy lett kétműszakos tevékenység családanyának lenni.

Ehhez még hozzá jött az, hogy minden embernek (=férfiaknak) joguk volt napi 8 óra munka esetén 8 óra pihenésre és 8 óra szórakozásra.

Sajnos voltak férfiak, akik elhitték ezt.

 

Ma már a probléma változott. Mert már a két felnőtt kereső sem elég ahhoz, hogy a család megéljen.

Ha a férfiak becsületet (=tiszteletet) akarnak, akkor erre kell választ találniuk.

Mert a kétkeresős modell miatt a nők kevesebbet (gyermekek) szültek, ma már alig szülnek.

Mindent nem lehet a nőkön számon kérni.

 

A probléma megoldásához az kell, hogy ne legyen olyan megvalósíthatatlan célokkal terhelt a családalapítás.

Az ún. családi ház ma már inkább luxus, mint szükséglet.

Magyarországi lakhatás esetén hosszabb távon megélni - sokak számára a jövőben - jurtában lakva, állatokat tartva és növényeket termesztve lehet.

Ebbe az életmódba már újra beleférhet több gyermek (4-5) vállalása, de egy beton-tégla-kő épület hajkurászása, egy olyan cél, ami nem mást termel ki, csak adósságokat, időhiányt, kudarcokat és fájdalmakat.

 

Ez persze nem álom jövőkép. Pedig ennél még rosszabb is lehet.

Az ingatlanok értéke úgy lesüllyedhet, hogy – bár már rég nem laknak az ingatlanban, mégis – annak „törlesztőrészleteit” kell még fizetni sok-sok éven át.

Nehéz kijózanodni. Van aki inkább elmegy, és itthagy mindent.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem magyarország házasság megfélemlítés házasságtörés jurta

Devizahitel 40/19. rész – vasútforgalom növekedése

2013.04.29. 12:04 12nyil

 

Lapszemle: A vasúti forgalom növekedéséhez szükséges a fővárost elkerülő kőrgyűrű

MTI 2012. október 10., szerda 2:54

A vasúti tranzitforgalom várható növekedése, illetve a jelenlegi közúti forgalom 5-10 százalékának a vasútra terelése érdekében szükség van a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítésére Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke szerint - írta a Napi Gazdaság.

A lap szerdai számában kiemelik azt is, hogy a vasúti áruszállítás versenyképessé tételéhez az elnök szerint a V0 kiépítésén túl fejleszteni kell a kapcsolódó vasúti infrastruktúrát, illetve át kell alakítani a hozzáférést biztosító díjszámítási módszert, egyszerűsíteni az engedélyezést és a szabályozást. A szövetség becslése szerint így reális lehet a jelenlegi vasúti áruforgalom legalább évi 10 százalékos bővülése.

A V0 új gazdasági aktivitást hozhat Szolnok és Debrecen térségébe, az ottani gazdasági területek órákkal, akár napokkal is közelebb kerülhetnek az Adriai- és az Északi-tenger kikötőihez, valamint Fülöp Zsolt szerint az elkerülő megteremti annak lehetőségét, hogy Záhony térségében is komolyabb logisztikai fejlesztések induljanak.

A V0-beruházás teljes értéke a kiválasztott nyomvonaltól függően 270-600 milliárd forint (nagy részben uniós forrásból), a leendő vasútvonalak hossza pedig 190 és 280 kilométer közé tehető.

Az MLSZKSZ által a V0 hat lehetséges nyomvonalát vizsgáló megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírt nyílt közbeszerzési pályázatot a Főmterv Zrt. által alakított V0 Magyarország Konzorcium nyerte meg, a dokumentumnak november végéig kell elkészülnie.

Ha a szükséges kormányzati döntések is időben megszületnek, illetve a forrás és a terület is rendelkezésre áll, az építkezés 2017-ben kezdődhet, így leghamarabb 2023-ra készülhet el a beruházás.

Forrás: http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=167061:lapszemle-a-vasuti-forgalom-noevekedesehez-szuekseges-a-fvarost-elkeruel-krgyr&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113

 

Kép forrása: http://www.tranzitonline.eu/cikkek/v0-budapestet-delrol-elkerulo-vasutvonal-kialakitasa

 

 

Forrás: http://www.logsped.hu/vt.gif

 

 

Fejjel a falnak, de hogyan tovább?

2007. augusztus 7., kedd 20:40 |

Nincsenek hosszútávú elképzelései, nincs koncepciója a vasútfejlesztésről a kormánynak, amely szerdán dönt a Brüsszelnek beadandó, 400-500 milliárd forintos nagyságú támogatásokról, amikből 2007-2008-ban lehet beruházni. Szakértőinkkel átnéztük a beadandó projekteket, és elégségesre vizsgázott a magyar program. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kormány nem hajlandó változtatni az Uniónak nehezen eladható elképzeléseken, pazarló, gazdaságtalan és mutyiillatú beruházásokkal kampányol. Bónusz: Öveges professzor a gyerekeknek is minden elmagyaráz.

Augusztus 8-án dönt a kormány a közlekedésfejlesztési nagyprojektek (közlekedési operatív program, közop) 2007-2008-ra tervezett beruházásairól. Az közútépítésről és a városi, elővárosi közlekedési nagyprojektekről részletesebben is írtunk már, a vasútfejlesztésekről még nem.

A 2007 és 2013 közötti magyar közlekedésfejlesztésre elkülönített 1700 milliárd forintos csomagból bőven jut a vasútfejlesztésre is, annak ellenére, hogy az EU minden segítő szándéka ellenére a kormány "a magyar nemzet érdekeit szem előtt tartva" a vasúti közlekedésfejlesztéssel szemben épp a közútit támogatja. Az unió elvárásai szerint vasútfejlesztésre a források legalább 50-60 százalékát kéne költeni, a kormány jelenleg csak 30-40 százalékát tervezi.

Mielőtt elmerülnénk az egyes fejlesztési projektekben, ismertetjük, amit a magyar és az európai vasútfejlesztésről tudni érdemes.

Az uniós átok

Míg az Egyesült Államokban az árufuvarozás 40 százalékát viszi a vasút, Európában 8 százalékát, a személyszállításban pedig csupán 6 százalékos a részesedése a közúti, légi és vízi közlekedéssel szemben.

Ez érthető is, hiszen az európai vasút több sebből vérzik: a hálózat ugyan kiterjedt, de mivel szinte mindenütt állami monopólium volt és nagyrészt még ma is az, nehézkesen fejlődik, a különböző szabványok, rendszerek, az erős helyi lobbik miatt (mozdonyt és vezetőt kell cserélni a határon stb.) integrálódni képtelen.

Egy 2003-as európai bizottsági tanulmány szerint a nemzetközi tehervonatok átlagsebessége az EU-ban 18 km/h, a közúti teherszállítással szemben egyelőre alig van esélye. A hálózat egyötöde túlterhelt (vagyis a dugóban állnak a vonatok), míg bőven akad kihasználatlan kapacitás. A legtöbb kárt a hasztalan ácsorgás okozza.

Pedig a fenntartható fejlődést szem előtt tartva a vasút szerepét mind az árufuvarozásban, mind a személyszállításban növelni kell, hiszen megfelelő körülmények között sokkal nagyobb kapacitású, környezetkímélőbb, biztonságosabb és jóval olcsóbb, gyorsabb, mint a közúti közlekedés. Egy jó hálózaton belül 600 kilométeres távolságig a légi személyszállítással, a repüléssel is tud konkurálni, a nagy sebességű vasút (pl. TGV) még ennél is többre képes.

Magyar vasút: gőzmozdonynak sem ideális

Ami az infrastruktúrát illeti, a jó európai vasúthoz röviden a következő fejlesztések kellenek: egységes uniós navigációs, biztósító rendszer (lásd a keretest) kiépítése; legalább a 120 km/h-s sebességű pályák kiépítése/fejlesztése az uniós fővonalakon.

A magyar vasúti hálózat ugyan sűrűbb szövésű, mint az EU-s átlag, a karbantartás elmaradása miatt siralmas állapotban van: a 7685 km-ből a pályák 40 százalékán a sebesség korlátozva van, a pályáknak csak 17 százaléka kétvágányú.

Mennyivel mehet a vonat?

Természetesen annyival, amennyivel, de ez nemcsak a terhelésen és a mozdony teljesítményén múlik, hanem a pályán és a biztosító berendezéseken is. Egy éles kanyart nem lehet bevenni 160-nal, de egy nagyobb ívűt már igen, ha tehát egy pályán gyorsítani akarunk pl. ívkorrekciókat kell csinálni. Az olyan pályákon pl., ahol a megengedett legnagyobb sebesség magasabb, mint 100 km/h, a felsővezetéket stabilabban kell rögzíteni. Egy 120-as pályát nem keresztezhet gyalog- vagy bicikliút. A 160-asnál gyorsabb pályát már közút sem keresztezhet (költségigényes a kiépítése, hiszen végig alul-, felüljárókat kell építeni). A 200-as pályát már zajvédő fallal kell körülvenni. Ha magyar TGV-t akarunk, vagyis nagysebességű vasutat, ahhoz teljesen különálló, új pályát kell építeni. Az sem mindegy, hogy egy 80-nal száguldozó tehervonatnak mennyit kell vesztegelnie. Amíg nincs a magyar vasúton pl. folyamatos helymeghatározás, a vonatok között egy térközt (állomás, bakterház, jelző) kell biztosítani, nem haladhatnak folyamatosan egymás mögött. A dolog ennél persze sokkal bonyolultabb, a részletes szabályozást itt találja.

A tehervonatok átlagsebessége az EU-s átlag fele, 9 km/h. Nagyon sok a közúti-vasúti átjáró (lassítja a forgalmat és balesetveszélyes), miközben a Dunán csak egy jó állapotú átkelő van (a Lágymányosi híd melletti összekötő híd). Abban a szakértők egyetértenek, nemcsak a hálózat lepattantsága, technikai elmaradottsága miatt lassúak a vonatok: ebben ugyanúgy benne van a MÁV is: a 60-as, 70-es években kétszer-háromszor ennyi vonat el tudott közlekedni a hálózaton, mint ma.

A vasútfejlesztés eddigi mérlege

A vonalakon engedélyezett sebességek
(Grafika: VPE/MÁV/Tbg)

Magyarország a vasútfejlesztés terén eddig nem villantott. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány szinte egyáltalán nem fejlesztette vasutat, és bár a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM) nagy elképzelései voltak, még a személyszállítás kiszervezését sem sikerült úgy megoldani, hogy egy, a veszteségnyelő, mutyiparadicsom MÁV-tól teljesen független, versenyképes cég (MÁV Start) jöhessen létre.

EU-s pénzeket a 2001-es ISPA-támogatások óta nem pályázott meg Magyarország, vagyis 2002 és 2006 között több száz milliárd fejlesztési forinttól estünk el. Ráadásul még a vállalt célok sem valósultak meg: az ISPA 50 milliárd forintjából (és ugyanennyi önrészből) sem a Bp-Hegyeshalom-vonal nem lett végig 160 km/h-s sebességű pálya, ahogy a Budapest-Lőkösháza és a Zalalövő-Boba-vonal sem 120-as.

A Kóka-éra is csak a látványberuházásig jutott: építettek egy kényelmetlen megállót a ferihegyi 1-es terminálnál, és anélkül szűntettek meg két tucat vasúti mellékvonalat, hogy bárkinek a minisztériumban elképzelése lett volna arról, hogy regionális szinten egyáltalán kihasználhatók lettek volna-e ezek a vonalak (kapacitáselemzés ugyanis máig nem készült).

Az uniós példák, illetve az, hogy az utóbbi időben a vasúti árufuvarozási piac liberalizációja következtében másféltucat új teherszállító cég jött létre Magyarországon is, mégis azt mutatják, hogy igenis lehet létjogosultsága a teherszállításnak.

Nem vett jegyet, mégis fizet

Az EU vasúti revitalizációs elképzeléseiből Magyarországnak a következőket kellene teljesítenie: liberalizálni a személyszállítás, és a vasúti teherfuvarozás piacát, fejleszteni az uniós vasúti korridorokat, egyértelmű rendszert teremteni a MÁV darabjaira szedésével, állami tulajdonban csak magát a pályát hagyni.

Hiszen senki sem lehet biztos abban, hogy a személyszállítás mennyire veszteséges üzem addig, amíg áttekinthetetlenül folyik el évi százmilliárd forint. Tudta-e ön, hogy annak is havi 2-3000 forintjába kerül a vonatozás, aki csak képeslapon látott MÁV-szerelvényt?

De mire akarja költeni a kormány a 2007-2008-ban elkölthető 400 milliárd forintot? A konkrét magyar projektekről megkérdeztünk néhány a neve elhallgatását kérő szakértőt. Szerettük volna a GKM véleményét is kikérni, de - ahogy korábban sem - érdemben nem voltak hajlandók szóba állni velünk. (Továbbra sem értjük tehát, mit ért a kormány társadalmi egyeztetés alatt, de erre majd egy másik cikkben térünk ki.)

Az EU érrendszere: TEN, Helsinki-folyosók

A transzeurópai hálózatok (Trans-European Networks, TEN) megalakítását az 1992-es maastrichti egyezmény aláírásával határozta el az EU. A cél, hogy növeljék a belső piacok kohézióját és koordinációját a fejlődés egy irányba terelésével, EU-s szabványok kialakításával. Így történt ez a közlekedésben is, a TEN-Transport a közlekedési folyosók, a legfontosabb közlekedési útvonalak hálózatát rajzolta fel, így a közútiét, a víziét és a vasútiét. Ha minden tag ezt fejleszti, nő a hálózat kapacitása. A legfontosabb közlekedési korridorok, a Helsinki-folyosók (1997), amikből 3 szeli át Magyarországot (IV, V, X), ez mind vasútra (pl. V.: 25-ös, 20-as, 40-41-es, 100-as vonal), mind közútra (pl. V.: M7-es, M3-as stb.) érvényes. A vasútnál ezeket egészítik ki a TINA-folyosók, alternatív, kerülőútvonalakat meghatározva. Léteznek a kifejezetten a teherszállításra vonatkozó ERTMS-folyosók is, ebből kettő érinti az országot.

Az Index kormányzati forrásokból úgy értesült, az alábbi vasútfejlesztési projekteket (összköltség) adja be a kormány Brüsszelnek a 2007-2008-as időszakra:

  • 1. Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vonal korszerűsítése (35 mrd)
  • 2. Budapest-Szolnok-Lőkösháza vonal korszerűsítése (100 mrd)
  • 3. Szolnok-Debrecen vonal korszerűsítése (180 mrd)
  • 4. GSM-R kommunikációs rendszer beszerzése és telepítése (56 mrd)
  • 5. ETCS2 biztosító berendezés kiépítése Bajánsenye-Boba között (5 mrd)
  • 6. Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése (100-as fővonalon kívül), az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat ütemes felújítása (19 mrd)

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/0807k0z0p/

1. Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vonal korszerűsítése (35 mrd)

Szakértőink szerint az egyetlen jól átgondolt projekt. A MÁV-konkurens GYSEV célja, hogy a nehezen járható Alpokat (a Semmeringet) kikerülve tudjon árut szállítani a laposabb Alpokalján: a vonat Sopronnál bejön az országba, és Szentgotthárdnál visszamegy Ausztriába. A vonal jelenleg Szombathely és Szentgotthárd között lassú, legfeljebb 60-nal vagy annyival sem járható.

Korridorok és fejlesztési tervek
(Grafika: VPE/NFÜ/Tbg)

A szakasz meglehetősen kihasznált, mivel a Balti térségből dél felé irányuló kereskedelmi forgalom is erre halad át. Ha a GYSEV a MÁV-ot kiszorítva eljut Gyékényesig, eléri Horvátországot, és megszerzi az Adria felé irányuló teherszállítási potenciált is.

Úgy tudjuk, ez az egyetlen projekt, ahol a kedvezményezett nem a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF), hanem a részben magyar és osztrák állami tulajdonú vasúttársaság maga, a GYSEV. A pénznyelő MÁV egyik esetben sem kapott lehetőséget a beruházás lefolytatására (Mindenesetre a 4-es metró példája is azt mutatja, monstre állami vállalatokra [BKV] kockázatos gigaméretű presztízsberuházást bízni).

2. Budapest-Szolnok-Lőkösháza vonal korszerűsítése (100 mrd)

Egyik forrásunk a magyar vasútvonal-korszerűsítés "állatorvosi lovának" nevezte ezt a projektet, hiszen legalább 10 éve korszerűsítgeti az állam az unió kontójára (PHARE és ISPA támogatásokból) a vonalat meglehetősen értelmetlenül és pazarló módon, hiszen azóta sem készült el. A vonal egyébként a IV-es Helsinki-korridoron fekszik (az európai közlekedési korridorokról lásd a keretest), amely egyik legforgalmasabb tranzitútvonalunk Ausztria és Románia felé, évekkel ezelőtt meg kellett volna csinálni.

Egyszer az egyik végén kezdték el, majd a másik végén, de még mindig csak arról van szó, hogy be kell fejezni. A lényeg egyébként, hogy az egész vonalon a megengedett legnagyobb sebesség 120-as legyen, illetve a pálya Békéscsabáig kétvágányú legyen.

A 120-as vonal Budapest-Szolnok szakaszának felújítását 10 éve kezdték el, uniós támogatásból (ISPA) is épült, elköltöttünk már több tíz milliárdot rá, de igen pazarló módon: valójában csak szakaszosan kétvágányú a pálya, Szolnok és Szajol között eddig nem történt semmi, miközben 20 fős tanyák kaptak kivilágított, peronos állomásokat. Az országhatárig most sem építenék kétvágányúra, így egyszerűen érthetetlen, ha tisztességesen akarják elkölteni a pénzét, mi kerül ezen 100 milliárd forintba?

 

Kép forrása: http://www.kti.hu/uploads/images/Trendek6/Otodik/5-100.jpg

 

 

 

3. Szolnok-Debrecen vonal korszerűsítése (180 mrd)

Az imént feltett kérdést ennél a projektnél érdemes kétszeres hangerővel feltenni: a 120 kilométeres, amúgy az egyik legjobb állapotban lévő pályaszakaszt (Bp-Nyíregyháza, 270 km, 3-4 óra) 180 milliárdért korszerűsíteni olyan, mintha autópályát építenénk, hiszen kilométerje 1,5 milliárd forintba kerül. A hasonló domborzati viszonyok között épült (nem felújított!) nyíregyházi M3-as elkerülő autópálya-szakasz 1,4 milliárd forint volt kilométerenként. Az ilyen beruházásoknál a nagy tételt a földmunka jelenti: egy vasúti töltése sokkal keskenyebb egy autópályáénál. Szakértőink egyetértettek abban, hogy itt bizony pazarlás készülődik, egyikük még a pártfinanszírozás szagát is érezni vélte.

Szokjon hozzá a tehervonatokhoz! (Fotók: Tevan Imre)

A projekt a már kétvágányú és villamosított pálya 160-assá tételéről szól Szolnok és Debrecen között, így ez volna a Budapest-Hegyeshalom vonal után a második 160-as vonalunk. Ez azt jelenti, hogy itt-ott kanyarívet kell korrigálni, illetve fel kell szerelni a pályát a legmodernebb ETCS2 biztosító rendszerrel (lásd még a keretest). Mivel csak a földmunkák költségigényesek, pályát viszont alig kell építeni, érthetetlen, mi kerül ezen ennyibe. A nagy kérdés továbbá, ha meg is épül, ki fogja karbantartani? A MÁV-nak karbantartásra sosem jutott ideje, pénze, elszántsága, elég csak a Bp-Hegyeshalom szakaszra gondolni.

A Szolnok és Szajol között 20 milliárd forintot akarnak elkölteni a pálya felújítására, ezzel szakértőnk egyetértett: a 2006-os tiszai árvíz óta nem történt a vasúti töltéssel semmi, a szakasz végig ártérben vezet.

A Szajol-Debrecen közötti 100 km-es szakasz ráadásul nem Helsinki-folyosón fut, csupán kiegészítő útvonal (TINA-hálózat), vagyis a magyar kormány szembe megy az uniós elvárásokkal, sőt brüsszeli bizottsági döntéssel, amikor a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza szakasz (V. Helsinki-korridor) helyett ezt fejleszti. Az árufuvarozáshoz ráadásul a 160-as pályasebesség teljesen fölösleges, és ahol igazán rossz a pálya, a Debrecen-Záhony szakaszon, ott nem terveznek fejlesztést újabb példát adva arra: a közlekedési minisztérium nem gondolkodik komplex rendszerben.

A terv hasonlít a 4-es metró projektjére, amennyiben aránytalanul óriási költségek folynak el a közösségi közlekedési rendszer egy elemére, miközben a többi lepukkant. Ebben az esetben is ez történik, esztelen túlköltekezés a hálózat 1,5%-án, miközben a maradék 40% borzasztó állapotban van, de a legtöbbjén a 120-as sebesség is csak álom, hogy az Adriára vezető két vasúti fővonalról (30 és 41) ne is beszéljünk: tele van pettyezve 40-es és 60-as lassítójelzésekkel (lásd a térképet).

4. GSM-R rendszer beszerzése és telepítése (56 mrd)

A vasútnál is be kell vezetni az egységes, EU-kompatibilis kommunikációs rendszert, ezt hívják GSM-R-nek. Ez tehát muszáj, igaz, egyik szakértőnk a "szegény család hibridautót venne, miközben a gázszámlára se nagyon futja" analógiával jellemezte a projektet. A GSM-R lehetővé teszi a mozgó vonatok állandó követését (GPS), illetve hogy a mozgó vonaton állandó internetkapcsolata (pl. wifi) lehessen az utasoknak is.

Az uniós vasút: ERTMS, GSM-R, ETCS-2

Az ERTMS az európai vasúti közlekedésirányítás egységes EU-s rendszere akar lenni, hiszen az európai vasút lassúságát egyrészt a különféle rendszerek nehéz összeegyeztethetősége okozza. A 3 fő terület a közlekedésirányítás (ETML), közlekedésbiztonság (ETCS) és kommunikáció (GSM-R). A magyar pályafejlesztések is természetesen már eszerint történnek, hiszen az EU erre ad pénzt. A mozdonyt ugyan a masiniszta vezeti, de nehézvasutak esetében (vasút, metró) a szerelvényt már nem csak ő befolyásolja, hanem az ETCS. Az ETCS felülbírálhatja a mozdonyvezetőt, ha lassítani, vészfékezni kell, de pl. az ajtók helyes záródását és a megengedett sebességet is felügyeli. Az ETCS-rendszernek különféle fokozatai vannak (1-3), ezért nem kell egyszerre kiépíteni. A mozgó vonat és a rendszer között a GSM-R kommunikál.

6. Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése (100-as fővonalon kívül), az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles, és normál nyomtávú gerinchálózat ütemes felújítása (19 mrd)

A modern magyar gazdaságélénkítés tipikus példája: az állam működő, vagy kevésbé működő magáncégeknek ad támogatást (lásd még kutatásfejlesztési projektek). Itt is erről van szó, hiszen a záhonyi áruszállítás nagy részét már magáncégek végzik. A záhonyi lobbi sikeréért egyébként szakértőink a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei származású és a megyében számos érdekeltséggel rendelkező Veres János pénzügyminisztert említette.

A záhonyi térség fejlesztésében mindettől függetlenül van ráció: Szlovákiával ugyanis versenyt futunk abban, melyik ország tudja elhappolni az ukrajnai, oroszországi tehervonatok tranzitját (V-ös Helsinki-folyosó), ami nem kis üzlet.

Ami a vasútfejlesztési tervekből kimaradt

Szakértőink egyöntetű véleménye, hogy sem a GKM-nek, sem a kormánynak nincs vasútfejlesztési stratégiája. Ötletszerűen fejlesztünk egy-egy szakaszt a jó adottságú magyar hálózatból, miközben az országon nem tudnak átmenni a tehervonatok, a személyvonatok pedig 60-nal, 40-nel kullognak.

Nem döntöttük el, hol akarunk árut szállítani, hol akarunk távolsági személy- vagy elővárosi vonatokat járatni. Ha ez világossá válna, azt is lehetne látni - mint ahogy sokan ma is látják -, hol érdemes felújítani a pályákat 100-asra 120-asra, esetleg 160-asra. Nincsenek kalkulációk arról, hogy egy adott szakasz fejlesztésével mekkora bevételt lehet elérni: nem kell milliárdokat költeni kétvágányú, 120-as pályákra, csak ott, ahol igény van rá, ahol a befektetett forintok megtérülnek. Egy rendesen megcsinált 80-as, 100-as pálya lassítójelek nélkül pl. már kifejezetten alkalmas a nemzetközi teherforgalomnak.

Székesfehérvárnál toljuk meg a vonatot

Csodálkozni nem lehet: az a városi, elővárosi projekteknél kiderült, hogy az előkészítésre eltapsolt egymilliárd forint ellenére alig van engedélyes, kidolgozott, hosszú távon is értelmezhető célú, szakmailag értékesebb terv közlekedésfejlesztési projektekre.

Vasútfejlesztő számtanpélda kis lurkóknak

Ha Öveges professzor élne, így magyarázná el a gyerekeknek, miért érdemesebb a legrosszabb állapotban lévő pályákat felújítani a drága presztízsberuházások helyett. Tegyük fel, hogy egy nyílegyenes, 200 km hosszú pályán akarunk eljutni A-ból B-be. A pálya első fele színvonalon aluli, csak 40-nel lehet menni, a pálya másik fele jó, 120-as. "Na, gyerekek, ha ti közlekedési vagy fejlesztési miniszterek lennétek, mit tanácsolnátok az elvtársaknak, ha csak 100 km-t tudnánk felújítani?" - tenné fel a fogas kérdést a Televízió bölcse.

Bizony érdemesebb a 40-est 80-asra javítani, mint a 120-ast 160-asra: több időt lehet nyerni. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a 40-ről 80-ra fejlesztés 50-100 millió forint vágánykilométerenként, a 160-as pálya pedig 230-600 millió forint, akkor az is belátható - és itt Öveges professzor jóságosan elmosolyodna -, hogy a megtakarított 180-500 millió forintból legalább még egy, de talán még 5 csigalassú, 40-es pályát lehet felgyorsítani. (A KRESZ-táblák alatti sárga háromszögek a vasútnál használt lassítójelek)

Ugyanez a helyzet a vasútfejlesztés többi területén is: csak a Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-szakasz (112 km, 1,75-2 óra), illetve a Budapest-Lőkösháza-vonal (Bp-Lőkösháza, 225 km, 3,5 óra) fejlesztése van megtervezve, rendelkezik engedélyekkel. Érthetetlen tehát, hogy az előbbit a kormány miért akarja kihagyni a 2007-2008-ban indítandó beruházásokból, hiszen az engedéllyel nem rendelkező projektek kivitelezését az időhiány miatt nem lehet idén elindítani.

Mint térképünkön is látszik, a kormány fejlesztési tervei fittyet hánynak az európai korridorok támasztotta elvárásoknak. A Székesfehérvár-Budapest szakasz az egyik legforgalmasabb elővárosi, távolsági személyszállítási vonal (Balaton és környéke) és fontos tranzitútvonal is Veszprémen, Zalaegerszegen keresztül Szlovénia felé. A pálya állapota siralmas, a székesfehérvári állomáson szó szerint csak lépésben haladnak a vonatok (Bp-Zalaegerszeg, 239 km, 4-5 óra;).

A magyar kormány tervei között ehelyett a Győr-Pápa-Celldömölk szakasz fejlesztése (72 km, 120-asra vagy 160-asra) szerepel, vagyis az V. jelzésű korridor nyugati ágát sem venné figyelembe a magyar kormány, helyette a teherforgalmat az amúgy is zsúfolt Bp-Győr-szakaszra, az 1-es fővonalra terelnék.

Helló, turiszt!

Az V. jelzésű korridor másik ága is rossz állapotban van, a Dombóvár-Kaposvár szakasz korábban betervezett felújítása egyelőre nem szerepel a 2007-es, 2008-as akciótervben. Teljesen kikerült a listáról a Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs vonal felújítása (Bp-Pécs-Villány, 264 km, 4-5 óra), így - ha egyáltalán megépül valami a Baranya megyei székhely kulturálisfőváros-projektjéből - az érkező belföldi és külföldi turisták 2010-ben is még a pécsi kollégisták szünnapi vonatozási élményeit élhetik majd át.

Még rosszabb állapotban van a Xb jelzésű Helsinki-folyosó, vagyis a déli irányú, Szerbia felé futó Budapest-Kelebia-vonal, és Szeged felé közeledve egyre inkább - az ugyancsak a balkáni tranzitforgalom jelentős részét kihasználni tudó - 140-es vonal is. A kérdés megint az, mit szeretne Magyarország: kamionon átengedni az országon a Balkán felől érkező óriási árumennyiséget vagy vasúton megoldani az áruszállítást?

 

A jelenlegi környezetben, egy-egy kivételt leszámítva (lásd rola) nyilván az előbbit, hiszen míg az infrastruktúra-hozzáférési költség a közút esetében 0,2 Ft/tonnakm (vagyis egy tonna mozgatása egy kilométernyi autópályán 20 fillérbe kerül a fuvarozónak), a vasútnál - még európai viszonylatban is magas - 3,5 Ft/tonnakm. (Az autópályamatrica ára és a vasúti pályahasználati díj alapján. Részletekért lásd a diavetítést, szerző: Antal Dániel, MVH)

A Duna nem fütyül vissza

Pedig a vasút jövőképes műfaj, főleg, ha az unió elvárásai szerint pozitívan diszkriminálnák, de Magyarországon éppen fordított a helyzet: a közúti teherszállítás teljes költségét (útkarbantartás, baleset, zaj, levegőszennyezés stb.) nem a fuvarozó cég egymaga, hanem az állam, végeredményben az adófizetők is állják.

Külföldi teherforgalom 2004-ben, de az ábra a kormány 2007-es közop-tanulmányából származik. Őket is meglepte a román kamiondömping?
Bónusz: az M3-as alacsony kihasználtsága

Közöttük vannak azok is, akik a lakóhelyük környékén megnőtt kamionforgalom miatt tiltakoznak az ország különböző pontjain, legutóbb Szegeden, ahol Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta megháromszorozódott a kamionforgalom, de hasonlóan súlyos problémákkal küszködik Tokaj is. Egyszerűen érthetetlen, hogy a közlekedési minisztérium miért nem számolt az ilyen típusú veszélyekkel.

Tudjuk, merjük, nem tesszük

A magyar kormány Brüsszelbe benyújtott közopjában a következő, valós veszélyekkel számol: "komplex fejlesztés hiányában tranzit országgá válás esetén csak a forgalomnövekedésből származó negatív hatások érvényesülnek"; "folytatódik a vasút térvesztése"; "nem kellő fejlesztési dinamika és komplexitás esetén a szomszédos országok (...) komoly versenyt jelenthetnek az áruszállításban"; "a forgalomnövekedés rontja a közlekedésbiztonságot, növekszik a települések tranzitforgalma és környezetének terhelése"; "elégtelen közösségi szolgáltatások esetén, a nagyvárosi agglomerációkban nem sikerül megállítani az egyéni közlekedés térnyerését, így a közlekedés fenntarthatatlanná válik"

Annál is inkább, hiszen az Index birtokába került legfrisseb, több mint 100 oldalas közop-anyag, világosan leírja a jelenlegi helyzet, azaz hogy évek óta Budapest- és közútcentrikus fejlesztésekre költünk, veszélyeit (lásd a keretest).

És természetesen van még egy olcsóbb, környezetkímélőbb és kihasználatlanabb árufuvarozási és személyszállítási mód, ez pedig a hajózás. Magyarország ebből a szempontból is szerencsés, hiszen keresztülfolyik rajta a Duna.

Ennek a ténynek az ismerete azonban, úgy látszik, elégnek tűnt a közlekedési tárcának, ennél többet ugyanis nem sikerült tenni a hajózás fejlesztéséért: a KÖZOP első akciótervében 0, azaz nulla forintot áldozunk a hajózás (hajózhatóság, kikötők) fejlesztésére.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/0807k0z0p/#2

 

Magyarországot átszelő közúti közlekedési folyosókról

  

Fleischer Tamás 

Az Európai Unió 1992. évi Közös Közlekedéspolitikája  

network.hu

 

{Nagyon-nagyon látszik, hogy 3 város kellene, hogy fejlődjön: Kecskemét, Békéscsaba és Nyíregyháza}

 

A régióközi hálózat - funkciójának megfelelően - az alsóbbrendű, és a főúthálózattól elkülönült struktúrát alkosson. Ezek a rétegek külön-külön le kell fedjék az országot, tehát nem az az egyetlen feladatuk, hogy kiszolgálják a náluk magasabb szintet. A régióközi hálózat a többrétegű közlekedési szerkezet egyik szintje. A szakma által korábban javasolt sugaras-gyűrűs hálózat kialakítása nem lehet cél. A sugaras-gyűrűs rendszer is egyközpontú; egy zárt ország igyekezetét tükrözte a sugaras rendszer meghaladására. Ma nyitott országban, nyitott rácsszerkezet kialakítását kell célul kitűzni (2. ábra).

 

 

2. ábra • A hazai régióközi hálózat nyitott rács-sémája kelet-nyugati és észak-déli folyosókból. A vastag vonallal jelzett IV-es és V-ös páneurópai korridor minimális hosszban történő átvezetése átlós elemek beiktatását igényli

 

 
 
 
 
 
Kedves fiatalok!
 
Szeretitek a történelmet?
Mert ha nem, honnan fogjátok tudni, hogy valaha létezett egy ún. Déli Autópálya terve?
 
Valahogy nem valósult meg.
 
De nem épül Budapest - Lőkösháza (Arad-Temesvár) irányú autópálya sem.
 
De akkor majd a vasút!
 
Nos a probléma az, hogy itt
  • nincsenek nagy hegyek (ahol alagutat kell fúrni)
  • nincsenek mély folyóvölgyek (ahova viaduktot kell építeni)
 
 
Fájl:Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal.svg
Pedig a vasút szolgálhatna exportot is.
Ha esetleg egy-egy határközeli megyében gyártanak valamit, akár vasúti úton is lehetne exportálni.
 
Ehhez érték kell, hogy legyen az Alföld.
Amíg az Alföld nem válik értékké, az ország nem fog előre haladni.
 
 
 
6. ábra. Az ERTMS E korridor
Az ERTMS E korridor
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság magyarország alföld vasút békéscsaba

Devizahitel 40/18. rész – adósság egy részének elengedése

2013.04.26. 12:10 12nyil

 

Tegyük fel, hogy X illetve Y is tartozik A-nak, B-nek, meg még C-nek is.

 

X merész, belevág egy új iparosításba, gazdasági fellendítésbe.

Y inkább várakozik. Majd csak lesz valahogy.

 

X-nek sikerül pénzre szert tennie az új iparágak eredményeképpen.

Gondolkodik, mit tegyen?

Fizesse ki az összes adósságát?

De hát akkor alig marad valamije!

Megérte így olyan nagy kockázatot vállalni, újra iparosítani?

 

Csakhogy X nemcsak a pénzszerzés területén lett gazdaságilag sikeres, hanem sikeres akar lenni az adósságának csökkentésében is!

 

És mivel van már önbizalma, ezért versenyt hirdet A, B és C között.

 

Kinek van nagyobb szüksége mostanában pénzre?

A-nak ráér a pénz, ő a kamatokból elél.

B-nek jól jönne már a több törlesztés feléje.

C-nek ég a lába alatt a talaj, neki pénz kell!

 

Nos, annak törlesztek többet – a kötelező törlesztő részleteken felül –, aki beéri azzal is, ha nem fizetem ki az összest, hanem csak a felét.  Azt biztosan ki tudom fizetni, mert van pénzem.

A és B fel vannak háborodva, de C kis gondolkodás után beleegyezik abba, hogy az adósság felét elengedje, mert így még mindig jobban jár, hiszen nem kell máshonnan pénzt kérnie, legalább ő nem adósodik el jobban.

 

Egy idő után már csak két adós van, A és B.

Kinek kell inkább többet fizetni – a kötelező törlesztő részleteken felül –, akinek sürgősebb.

 

Persze, lehet, hogy ő nem engedi el a felét, csak mondjuk a negyedét. De még mindig jobban jár, mintha sok-sok év múlva kapna meg pénzét.

 

Utoljára A felé kell rendezni az adósságot, aki megkapott mindent, csak éppenséggel legutoljára.

 

Nézzük, más hogy gondolja az adósságok rendezését, elengedését…

 

A hitel felét is elengedheti a bank

2012. november 27. Néhány devizahiteles mostanában örömmel tudhatta meg, hogy kölcsönének akár felétől is megszabadulhat. Információink szerint a UCB a lakáskölcsönöknél tartósabban kínálja ezt a lehetőséget. Egyedi tárgyalásokkal azonban másutt is elérhető a hitel csökkentése.

A BNP Paribas jelzálogfinanszírozó cége, a UCB alighanem teljes egészében le szeretné építeni hitelállományát.  Mint megtudtuk, „próbaként” azoknak az ügyfeleknek, akik figyelmét hitelközvetítőjük erre felhívja, speciális ajánlatot tesznek. A tízmillió forint alatti tartozásoknál ez akár a kölcsön felének elengedését is jelentheti. Ötmillió forint előtörlesztésével teljes egészében meg lehet szabadulni a hiteltől. Az elengedett tartozás után azonban szja-t kell fizetni, ami mintegy 800 ezer forint plusz összeget igényel még. A bank készségesen csatol viszont egy nyilatkozatot is, amiben – saját felelősségére – bárki kijelentheti, hogy nem terheli adó, mert: „három hónap átlagában az én és a velem közös háztartásban élő hozzátartozó(i)mnak egy főre eső jövedelme nem haladta meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét”.

A PBT előtt legutóbb egy jenhiteles kapott ígéretet arra, hogy „méltányossági alapon” a piaci árfolyamnál kedvezőbb árfolyamon hajthat végre hitelkiváltással végtörlesztést. Másnál a felezésről szóló megállapodást hagyott jóvá a testület. A hitel felét 30 napon belül kellett ennek keretében megfizetni. Bukkantunk olyan esetre, amikor a hitel 15 százalékától szabadult meg az adós, a fennmaradó összeget pedig a korábbinál sokkal kedvezőbb konstrukció (az új THM 3,61 százalékos lett) keretében törlesztheti majd.

A tízmillió forintot meghaladó hiteleknél a tartozás negyedét hajlandóak elengedni. Arra is akad megoldás, ha valaki nem képes a kívánt összeget előteremteni. A UCB erre az esetre az Aegon Hitel kölcsönét ajánlja. Mint az egyik közvetítőtől megtudtuk, más finanszírozó már csak azért sem nagyon jöhet szóba, mert a UCB az egész ügylet lezárására 60 napot ír elő (az ajánlat csak ennyi ideig él). Az Aegon pedig vállalja ezt a szoros határidőt.

Az eleinte ujjongó ügyfelek azonban a részleteket megismerve már közel sem annyira boldogok. Míg ugyanis a UCB a svájci frank hiteleknél 5,7-6,2 százalékos kamatot számít fel, az Aegon forintkölcsönének a kamata mintegy 11 százalék. Kiváltás esetén a nagy tartozáselengedés után a havonta fizetendő összeg körülbelül ugyanannyira jön ki, mint amit korábban kellett fizetni. Eltűnik viszont az árfolyamkockázat, ilyen okból a tőketartozás már nem nőhet tovább. Az adósok alacsonyabb tartozásnál ezért ezt a megoldást az árfolyamgátnál is kedvezőbbnek tartják.  A 10-20 millió forintos hitelösszeget cipelők viszont a tapasztalat szerint inkább a fix árfolyamú törlesztés választják.

Forrás: http://azenpenzem.hu/cikkek/a-hitel-felet-is-elengedheti-a-bank/982/

 

 

 

A felét is elengedik a devizahitelnek a menekülő bankok

2012.12.03. 17:30

A kisebb bankok súlyos összegeket engednek el az azonnal végtörlesztő devizaügyfeleknek.

Egyes devizahiteles ügyfeleknek akár a hitel felét is elengedik a bankok, ha végtörlesztenek – derül ki az Azénpénzem.hu blog összeállításából.

A BNP Paribas jelzálogfinanszírozó cége, a UCB alighanem teljes egészében le szeretné építeni hitelállományát – írja a lap. Mint megtudták, „próbaként” azoknak az ügyfeleknek, akik figyelmét hitelközvetítőjük erre felhívja, speciális ajánlatot tesznek. A tízmillió forint alatti tartozásoknál ez akár a kölcsön felének elengedését is jelentheti. Ötmillió forint előtörlesztésével teljes egészében meg lehet szabadulni a hiteltől – írják.

A rendkívüli kedvezmény egyetlen hátulütője, hogy ebben az esetben személyi jövedelemadót kell az ügyfélnek fizetnie a kedvezmény után, ami a fenti példánál 800 ezer forint lenne. Ám a bank „készségesen csatol egy nyilatkozatot is, amiben – saját felelősségére – bárki kijelentheti, hogy nem terheli adó, mert: három hónap átlagában az én és a velem közös háztartásban élő hozzátartozó(i)mnak egy főre eső jövedelme nem haladta meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.”

Az UCB nem az egyetlen menekülő – derül ki a cikkből. A pénzügyi békéltetőnél (PBT) kötött megállapodások, ügyvédi jelzések és a közvetítők praxisában előfordult esetek is azt mutatják, hogy a hitelösszegből nem csak a UCB hajlandó adott esetben engedni. Mindezt azonban (beleértve a UCB-nél történteket is) szigorúan „egyedi” megállapodásnak minősítik a bankok. Több jelzés is érkezett a bloghoz arról, hogy ilyet el lehetett érni az AXA Banknál. Mostanában azonban már elzárkóznak ezektől a tárgyalásoktól. Újabban állítólag a Raiffeisennél hajlanak ezekre a tárgyalásokra, de egyelőre csak céges hitelnél értesültek ilyenről.

Forrás: azenpenzem.hu/Hír24

Forrás: http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/12/03/a-felet-is-elengedik-a-devizahitelnek-a-menekulo-bankok/

 

 

Párizs: A görög adósságnak legalább a felét kellene elengedni

Párizs, 2011. október 13., csütörtök (MTI) – Az európai bankoknak fel kell készülniük arra, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk Görögország és az euróövezet megmentéséhez – jelezte a francia pénzügyminisztérium csütörtökön, alig egy nappal az után, hogy az Európai Bizottság átfogó menetrendet tett közzé a szektor sürgős feltőkésítése érdekében.

Athén hitelezőinek “valószínűleg” a tervezettnél nagyobb adósságot kell elengedniük – ismerte el a párizsi tárca a G20-ak pénzügyminiszteri értekezlete előtt. Francia források azt is elárulták, hogy az európai vezetők már egy ideje dolgoznak a kérdésen.

A francia pénzügyminisztérium szerint “valószínűleg magasabb lesz” 21 százaléknál a leírás, amit a júliusi egyezség szerint a magánhitelezők görög kötvényeik esetében vállalhatnak önkéntes alapon. A tárgyalások jelenleg 50 százalékos leírás körül folynak – mondta névtelenül egy európai forrás, hozzátéve, hogy ez a szint a maximum, és lehet, hogy ennél valamivel alacsonyabb lesz a végső szám.

A kérdésről feltehetően a jövő vasárnap, október 23-án rendezendő állam- és kormányfői EU-találkozón döntenek az európai vezetők a válság elleni hatékonyabb küzdelem érdekében hozandó egész intézkedéscsomag részeként.

Elsőként egyébként Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport vezetője szólta el magát hétfőn az osztrák televízióban, amikor azt válaszolta egy kérdésre, hogy a sajtóértesülésekben szereplő 50-60 százalékos aránynál még nagyobb adósság-elengedést is mérlegelnek. Francia hírmagyarázók szerint ez arra utal, hogy az eurózóna tagországai “a rendezett államcsőd” kérdéséről is komolyan tárgyalnak.

MTI

Forrás: http://www.mon.hu/parizs-a-gorog-adossagnak-legalabb-a-felet-kellene-elengedni/1814383

 

Elengedi a tartozások felét az E.ON

Az E.ON elengedi azon védendő áram- és gázfogyasztói október 15-e előtt lejárt számlatartozásának felét, akik ebből november elseje és az év vége között mégis törlesztenek.

Az E.ON ugyanakkora összeget enged el az úgynevezett védendő áram- és gázfogyasztói lejárt tartozásaiból, mint amennyit ők befizetnek - közölte a német hátterű energiaszolgáltató csoport.

A Védendő Fogyasztók Program egyszeri akció, amely 2010. november 1-jétől 2010. december 31-éig tart, és az október 15-e előtt keletkezett határidőn túli áram- és gázszámla-tartozásokra vonatkozik.

Az időszak alatt az érintett ügyfelek többször is élhetnek a lehetőséggel, az akció valamennyi befizetésre vonatkozik. 

Az E.ON a közelmúltban indított „Bónusz Kedvezmény" akciója - melynek köszönhetően a vállalat pontosan fizető fogyasztói az országban a legalacsonyabb áramtarifákat élvezhetik - után ezúttal a szociálisan rászorulókat, illetve a fogyatékkal élőket szeretné segíteni.

 Az E.ON Védendő Fogyasztók Programban a 2010. október 15-ig - a jogszabályi feltételek alapján - védendő fogyasztóként nyilvántartásba vett ügyfelek vehetnek részt. A vállalat minden jogosultat levélben értesített.

A programban az akció kezdete (november 1.) előtt beérkezett befizetések nem vesznek részt, az akció az október 15-e előtt keletkezett határidőn túli tartozásokra vonatkozik.

Az E.ON által elengedett összeg a tartozás fele és maximum 150 ezer forint lehet, a befizethető legkisebb összeg 3 ezer forint.

Pál Norbert, az E.ON Energiaszolgáltató ügyvezető igazgatója elmondta: „A gazdasági nehézségek a legtöbb család életére kihatottak. Tudjuk, hogy védendő ügyfeleink közül sokak számára jelent problémát a mindennapi megélhetés, erőfeszítéseik ellenére is sokan halmoznak fel áram- vagy gázszámlatartozást. A felhalmozott tartozás rendezése pedig önerőből gyakran már nem lehetséges. Ezért határoztunk úgy, hogy egyszeri lehetőségként segítséget nyújtunk azon ügyfeleinknek, akiket úgynevezett védendő fogyasztóként tartunk nyilván."

 Forrás: http://nol.hu/gazdasag/elengedi_a_tartozasok_felet_az_e_on

 

 

 

Réz-Nagy Zoltán

„És engedd el adósságunkat…”

Légy Jézus adósa inkább!

„Majd ha lesz elég pénzed, megadod.” Idős barátom ezzel a kísérőszöveggel adott át egy borítékot. Pályakezdő voltam, a majdnem üres szolgálati lakás várt rám, az első hónapokban egy matracon aludtam, majd a testvérem adott néhány bútort, azokkal hevenyészve berendeztem. Egyedülálló voltam akkoriban, éhenkórász-voltom nyilván lerítt rólam. Idős barátom gesztusa azonban meglepett, hiszen nem kértem tőle semmit, nem is panaszkodtam, mégis adott, és bizony akkor tényleg jól jött a segítség. Azután egy év múlva, amikor meg akartam adni, nem fogadta el. Kérleltem és hivatkoztam arra, hogy kölcsönként adta és én el sem fogadtam volna, ha nem kölcsönként adja, de hajthatatlan volt.

Így az évek messzi távolából nézve úgy látom, hogy volt valami bibliai, sőt, megkockáztatom: jézusi a tettében, bár ezt akkor nem tudtam volna még magamnak sem megfogalmazni.

Nem szeretek tartozni, kölcsönkérni sem, és ha lehet, nem keveredem adósságba. Ezért érthető, hogy sokáig nem tartottam hitbeli szempontból fontos kérdésnek az adósságot és tartozást, míg meg nem tudtam, hogy a Miatyánk egyik mondata az adósság elengedéséről szól, és csak átvitt értelemben a bűnbocsánatról.

Ennek ismeretében a bűnbocsánat addig talajtalan vagy föld felett lebegő eszménye hús-vér valósággá vált, hiszen egy adósság elengedése sokkal konkrétabbnak tűnik, mint egy vétek megbocsátása. Csakhogy adósság-elengedés és megbocsátás nem két külön fogalomként kell hogy létezzen, mert a megbocsátás tulajdonképpen adósság-elengedés. Ezt még teológiai tanulmányaim elején rögzítettem magamban.

Eszmélésem következő lépcsőfoka az volt, amikor láttam, hogy az adósság elengedése a bibliai időkben vallási kötelesség volt:
„Minden hetedik esztendő végén el kell engedni az adósságot. Az adósság-elengedés módja pedig ez: egy hitelező se követelje felebarátjától, testvérétől azt a kölcsönt, amit embertársának kölcsönadott, mert adósság-elengedést hirdettek az ÚRért.” Ezt hívták eredetileg az Úr kegyelmes esztendejének. /5Móz 15,1-2


A következő pedig amikor azzal szembesültem, hogy Jézus azzal az ószövetségi, ézsaiási mondattal lépett először a nyilvánosság elé, hogy „Az Úr lelke van énrajtam, mert felkent engem az ÚR, hogy örömhírt hirdessek a szegényeknek… és hirdessem az ÚR kegyelmes esztendejét.” /Lk 4,16 -21/ Ugyanis az „Úr kegyelmes esztendeje” nem valamilyen túlspiritualizált szimbóluma volt az Isten felénk forduló szándékának, hanem az Ószövetségben kötelezően előírt – de Jézus idején már nem gyakorolt - elengedés évének a követelményére utalt.

Jézus idejében az emberek óriási adóterheket viseltek. A rómaiak a kliens-fejedelmek révén – mint amilyen Heródes Antipász is volt – beszedték a földadót és a fejadót. Ezen kívül rengeteg közvetett adó és vám létezett még.
Ezen kívül kivetettek még templomadókat, amelyek hasonlóan magasak voltak. A Tóra tizenkétféle adónemet írt elő, ehhez jöttek még a papság által igényelt különadók. Mivel a római adózás teljesítését katonai erő biztosította, a szegényebb rétegek csak a templomadó befizetését tudták elkerülni. Ez viszont megbélyegzéssel és elvileg a vallási életben való részvételből való eltiltással járt.
Jézus meghirdette az elengedés évét, és ezáltal azokhoz akart szólni, akik folyamatos lelkiismeret-furdalásukban már-már elhitték, hogy nincs számukra kiút, már-már elhitték, hogy még Isten előtt sincs esélyük. Mert Isten előtti tartozásuk – a be nem fizetett templomadó formájában – egyre csak nő, és úgy látták, hogy ezt soha nem tudják majd letörleszteni.
Jézus azt hirdette, hogy Isten elengedi nekik a tartozásukat: hogy a templomadó miatti tartozásuk el van törölve, mert Isten felhatalmazta, felkente Őt, hogy meghirdesse az elengedés évét.

Abban a történetben, melyet úgy ismerünk, hogy „A bűnös nő megkeni Jézus lábát” /Lk 7,36-50/, Jézus elmond egy adósokról szóló példázatot, mely arról szól, hogy akinek nagyobb adósságot engednek el, az jobban örül. Ezután összehasonlítva Simon házigazdaként elkövetett mulasztásait a „bűnös asszony” cselekedetével, arról beszél, hogy az elengedés, a megbocsátás azért lehet az asszony irányában nagyobb, mint Simon farizeus irányában mert: „sokat (vagy nagyon) szeretett." Ez a kifejezés vonatkozhat a Jézus iránti érzelmeire is, de arra is, hogy sokat szeretett.  Ám úgy is fordíthatnánk a kifejezést, hogy „elkezdett nagyon szeretni". Fel kell figyelnünk arra, hogy az asszony szeretetét úgy említi Jézus, mint az elengedés, vagyis a bocsánat eredményét és nem célját. A látszat az, hogy az asszonynak azért bocsáttattak meg bűnei, mert kimutatta Jézus iránt szeretetét, holott az ellenkezője az igaz. Azért szeret, mert bocsánatot nyert.

A postáról két hete kaptam egy levelet, hivatalos értesítést. A levelet elvileg minden rendszerben nyilvántartott személy megkapta: tárgya igazolás, és háromféle követelést tartalmazott: vevőkövetelést, kölcsönből eredőt és egyéb követelést. Az összegnél pedig ez a szám állt: 0. A levél arról értesített, hogy irányomban a követelés 0 Ft. Ezt jó volt olvasni, maga a levél számomra arra a rangra emelkedett, hogy bekerült a jó hírek, az evangéliumok – persze csak a mezítlábasok – csoportjába.

Az idei Múzeumok Éjszakáján – vagy inkább délutánján került sor a MODEM előtti téren Tóth Endre „Zéró Demó” című performance-ára. A csupa nullát tartalmazó transzparensek – persze a művész eredeti szándéka mellett vagy attól függetlenül – nagyon evangéliumi, nagyon jézusi üzenetet hordoztak számomra, ugyanis rögtön eszembe juttatták a pár nappal korábban kapott hivatalos levelet:

2012. június 16. napján az alábbi követelést tartja nyilván: 0

Azaz 0.000.000.000.000.000.000

Vagyis:
00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000

 Forrás: http://www.parokia.hu/kozosseg/cikk/950/

 

Külföld :: 2013-01-28. 07:30

Leírták Mianmar adósságának felét

Leírták Mianmar külső államadósságának felét az ország kormányhitelezői - derül ki a helyi sajtóban hétfőn idézett hivatalos közleményből. A Párizsi Klubba tömörült kormányhitelezők a jelentés szerint pénteken állapodtak meg mintegy hatmilliárd dollárnyi adósság eltörléséről.
Sajtókommentárok szerint a megállapodás újabb jele annak, hogy a nemzetközi közösség bizalmat szavaz Thein Szein elnök reformok útjára lépett kormányának. Egyedül Japán 3 milliárd dollárnyi adósságot törölt el az egykori Burmának.
Megállapodás született arról is, hogy a megmaradt tartozást Najpjido 15 év alatt fizeti vissza.

 

 

HVG 1993/30 07.24. 16-17. Hét Nap hír
 

LENGYEL ADÓSSÁGELENGEDÉS?

A Lengyelországnak hitelező mintegy 300 kereskedelmi bank hajlandó a vele szemben fönnálló 12,1 milliárd dolláros adósságállomány 35 százalékának elengedésére. A Londoni Klubba tömörült bankok hétfőn kezdtek újabb tárgyalásokat a varsói kormánnyal, s a lengyel fél – hasonlóan a hitelező kormányokkal kötött megállapodáshoz – szeretné elérni, hogy a kereskedelmi bankok is elengedjék a tartozások felét. Ez egyben annak is feltétele, hogy a Párizsi Klubba tömörült kormányokkal 1991 áprilisában született megállapodás érvénybe lépjen. A bankok azonban nem hajlandóak „bemenni a kormányok utcájába”, s azzal érvelnek: Lengyelország éppúgy közepes jövedelmű országnak számít, mint Argentína, Brazília vagy Mexikó, ami e tekintetben azért fontos, mivel e latin-amerikai adósországoknak a lengyelekével megegyező ajánlatot tettek.

Forrás: http://archivum.hvg.hu/article/199330LENGYEL_ADOSSAGELENGEDES.aspx

 

Adósság-elengedést kérhetnek a becsődölt magánszemélyek

 

A magáncsőd jogi lehetőségét annak idején Dávid Ibolya igazságügy-miniszter vetette fel, ami akkor azonban lekerült a napirendről. Most azonban úgy tűnik, hogy a Draskovics Tibor vezette jelenlegi igazságügyi minisztérium leporolta a terveket, és már ősszel törvény születhet a témában. Így a reménytelenül eladósodott állampolgárok új esélyt kaphatnának életük rendbe tételére, és nem csúsznának félre az egyéni életutak. Mfor.hu háttér.

Hamarosan magánszemélyek is bejelenthetikHamarosan magánszemélyek is bejelenthetik (Mfor-montázs)

Magáncsőd bevezetésével segítenének az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált családokon. Ezzel indokolt esetben lehetőség nyílna közmű- és hiteltartozások átütemezésére.

Az elgondolások szerint az elismert tartozásainak teljesítésére, törlesztésére tartósan képtelen személy az erre kijelölt hatóságnál – például a közigazgatási hivatalnál – kezdeményezhetné az adósságrendezési eljárást. Az figyel a kérelmező előéletére is, például nem követett-e el gazdasági bűncselekményt korábban az adott személy.

Vagyonfelügyelő, adósságelengedés


Az eljárást kirendelt vagyonfelügyelő vezényelné le, az adósságrendezés folyamatában szerepelhetne például vagyontárgy-értékesítés. A program meghatározott ideig tartana, és el kell, hogy nyerje a hitelezők többségének támogatását.

Ha az adós határidőre végrehajtja az előírt lépéseket, bíróság határozhat a fennmaradó tartozás elengedéséről. A minisztériumi tervek szerint fontos lenne valamiféle nyilvánosság is, vagyis hogy az érdekeltek tudjanak az illető adós vagyonjogi helyzetéről.

A hitelezők számára az újítás mindenképpen kedvező lenne, hiszen ez esetben garantálni lehetne számukra, hogy pénzükhöz jutnak. A csődeljárást bejelentett adóson ugyanis számon lehet kérni a tartozást, be lehet rajta hajtani a követeléseket - kommentálta korábban a sajtóban a terveket Hidasi Gábor ügyvéd.

Ez azért különösen előremutató, mivel egyelőre a legtöbb hitelintézet számára lehetetlennek tűnik, hogy eredményesen hajtsa be kintlévőségeit. Aki ugyanis eladósodik, a lehető legkülönfélébb módszereket igyekszik találni arra, hogy kibújjon kötelezettsége teljesítése alól, illetve próbálja a lehető legtöbb értéktárgyát megmenekíteni. Amit csak lehet, átirat másra vagy megterheli korábban szabad ingatlanjait más kölcsönök által.

A lényeg sokak számára pusztán az, hogy kijátsszák a hitelezőt, s minden lehetséges módon szabaduljanak fizetési kötelezettségüktől - magyarázta az ügyvéd. A magáncsőd praktikus megoldás, s módot adhat olyan helyzetek megszüntetésére, amelyekben a hitelezők hiába várják pénzüket - legyenek azok bankok vagy más intézmények.

Életutak csúszhatnak félre
Szakmai körökben régóta létezik hasonló elképzelés, hiszen nemcsak a "köz" tud csődbe menni, hanem a privát is - mondta az mfor.hu-nak a fővárosi közgyűlés lakás- és szociális bizottságának elnöke. Ikvai-Szabó Imre kiemelte: ilyen esetben nem emberek, hanem háztartások mennek csődbe, méghozzá azért, mert a közös háztartásban élők folyó fizetési kiadása nem arányos bevételeikkel.

A magáncsőd kivétel nélkül mindenki számára előnyös lenne. A kisjövedelműek számára azért, mert ők alacsony támogatással stabilizálni tudják életüket. Az adófizetőknek pedig amiatt, mert hosszú távon kiszámíthatóbb költségekkel jár a csődbe jutottak sorsának rendezése, mint a hasonló helyzetűek folyamatos anyagi támogatása. Erre ugyanis óriási összegeket költenek az önkormányzatok.

Nem elhanyagolható az adósságkezelés e módjának társadalmi hatása sem: a tönk szélére jutottak ugyanis kirekesztődnek, s sok esetben egy életre mellékvágányra kerülnek.

Külföldi tapasztalatok

Az intézmény magyarországi bevezetése nem lenne előzmény nélküli a kontinensen. Angliában például bíróság dönti el, milyen feltételeket szab ki az illetőre, vagyis engedélyezi-e a hitel átütemezését, a törlesztőrészletek mérséklését, a futamidő meghosszabbítását, vagy - ha nagyon indokolt - a felfüggesztett fizetést. Ellenkező esetben csődgondnokot rendelnek ki, aki lefoglalja a csődbement minden vagyonát, amiből kiegyenlítik tartozását. Az illető a továbbiakban nem vehet fel banki kölcsönt, nem nyithat bankszámlát, és nem folytathat bizonyos tevékenységeket sem, így például nem lehet könyvelő, ügyvéd vagy vállalatvezető.

A német rendszerben minden úgy működik, mint a cégek esetében, vagyis a fizetésképtelen személyt vagyoni gondnokság alá helyezik, aki a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon saját vagyona felett. Helyette egy vagyongondnok méri fel pénzügyi helyzetét és intézkedik a hitelezők kiegyenlítéséről.

A tervezet ellenzői viszont a svédországi példával érvelnek: ott a bevezetést követően robbanásszerűen megnőtt a csődöt jelentett magánszemélyek száma. Erre magyarázatot adhat, hogy 2007. január elsején megváltoztatták a csőd iránti kérelem szabályait, mivel a megelőző rendszerben az igénylések több mint felét elutasították a hivatalok. A könnyítésnek köszönhetően azonban megnőtt az igénylések száma is, ami további emelkedést vetít előre a csődök számát illetően.

 

2012. szeptember 18., kedd 13:45   MTI

Észak-Korea szinte teljes adósságát elengedi Oroszország

 
 

FT: Adósságelengedést kért Magyarországtól Észak-Korea

2010. 8. 19. 11:17|Gazdaság » Gazdaságpolitika
Államadóssága 90 százalékának elengedésére kérte Magyarországot Észak-Korea - jelentette a Financial Times című brit pénzügyi-politikai napilap csütörtökön, a magyar nemzetgazdasági tárca közlésére hivatkozva.
A beszámoló szerint a kérés még 2008 novemberében érkezett egy phenjani találkozón. Észak-Korea gazdasági nehézségeire hivatkozott - idézett a lap egy minisztériumi forrást.

A Financial Times emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Csehország is felfedte: Észak-Korea 95 százalékos adósságelengedést kért tőle. Mindez a phenjani rezsim súlyos pénzügyi helyzetét mutatja - tette hozzá a lap.

Észak-Korea Magyarországgal szembeni adóssága összesen 29,6 millió klíring rubelt tesz ki - megegyezés kérdése, hogy ezt milyen árfolyamon kell átváltani ma használatos devizára.

Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ft-adossagelengedest-kert-magyarorszagtol-eszak-korea-325154

 

Külföldiek vásárolhatják az olcsó magyar ingatlant

2013. 4. 26. 10:11|Utolsó módosítás: 2013. 4. 26. 10:13|Vállalatok » Ingatlan
Néhány napja a külföldiek ingatlanszerzését engedélyező hatóságok adatszolgáltatásából arra derült fény, hogy 2010-ben 998, 2011-ben pedig 1069 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg 1019, illetve 1120 külföldi állampolgár.
 
A válság előtt, főleg 2004-2006 környékén jelentős számban vásároltak ingatlant nyugat-európaiak, köztük szép számban például az írek hazánkban – mondja Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Egy jó befektetésnek tűnő VII. kerületi, 80 m2-es polgári lakás ára abban az időben 21,5 millió forint körül volt kapható és ki is lehetett adni cégnek, vagy irodának. A válságot követően azonban a többség próbálta kimenekíteni vagyonát, ám a 2009-es drasztikus áresés következtében legtöbbjük 15-20 százalékos veszteséggel tehette mindezt. A fenti mintalakás ekkor 18,5 millió forintot ért csak és külföldi vevők hiányában magyar vásárlók kezébe került. A két ár közötti különbség az országban maradt, vagyis mondhatjuk, hogy hazánk profitált a külföldi vásárlókból (legalábbis reálértéken).

2009-től napjainkig már mérsékeltebb áresés volt megfigyelhető, így a VII. kerületi lakásunk valahol 18 millió forint környékén lehet – számol a Duna House elemzője. Ezen a - befektetési szempontból kedvező - árszinten jelent meg egy újabb külföldi vásárlói hullám. Mint ahogy a közigazgatási tárca által publikált dokumentumból is kiderült, 2012-ben a legnagyobb számban (445-en) orosz állampolgárok szereztek magyarországi ingatlant, őket követik a kínai (150) és az ukrán (128) állampolgárok.

Ezek az adatok valóban emelkedést mutatnak az előző évhez képest, ám ez nem azt jelenti, hogy ezzel együtt nőtt volna a külföldiek által tulajdonolt ingatlanok száma. Ha ezt vesszük alapul, akkor szinte bizonyos, hogy a válságot követően a tulajdonlási szám drasztikusan csökkent, és bár az ingatlanszerzés lassú növekedést mutat, a külföldiek ingatlantulajdona messze nem éri el a válság előtti szinteket – vélik a Duna House szakértői.

Szerző: Világgazdaság Online
 
2010-12-22 14:06:00

Jézus rendezi a hitgyülisek tartozásait?

Törlesztés helyett imádkoznak

A ceglédi Hit Gyülekezetének honlapján olvasható hozzászólások szerint a gyülekezet tagjai speciális szolgáltatásban részesülnek. Adósságeltörlő kenet a neve, és erősebb, mint az adóhivatal.

Egy vasárnap a pásztor az adósságeltörlő-kenetről prédikált. Éreztem, hogy erre van szükségünk. A tanítás végén egyenként imádkozott azokért, akik kérték az adósságrendezésnek ezt a módját – kezdi egy hozzászóló tanúságtételét a ceglédi Hit Gyülekezetének honlapján, az Adósságeltörlés címen futó fórumon. Mint kiderül: sok esetben a gyülekezeti lelkipásztor imája után az adósság úgy eltűnik, mintha sosem lett volna.


Isten fizesse meg

Úgy látszik, a hozzászólók nem kifejezetten szoktak adósságot törleszteni, ugyanis vagy
valamelyik telefonszolgáltatónál, vagy az adóhatóságnál volt felgyülemlett hátralékuk, mikor „a rendezésnek ezt a módját” választották. „Egy nap valahogyan a pénzügyi dolgokról beszélgettünk, ekkor derült ki, hogy ebben az évben valójában még nem fizettünk járulékokat, és az adóelőleget is jó ideje nem utaljuk át, mivel valamiből élni kell. Ekkor csupán az APEH felé nagyjából milliós tartozásunk volt.” – írja egyikük. Beszámolójuk szerint többnyire az ima utáni napokban hivatalos értesítést kapnak, hogy az adósságuk törlésre került.

Felhívtuk a gyülekezet ügyeletesét, aki érdeklődésünkre közölte: mindenkinek működik az adósságeltörléssel kapcsolatos kenet, aki igénybe veszi hit által, a Bibliában leírtak szerint. Kíváncsiak lettünk volna, hol buzdít a Szentírás arra, hogy törlesztés helyett imádkozzunk, mire a gyülekezet illetékese a súnémi asszony  történetére utalt. Arra a kérdésre, hogy hitetlenek, vagy más vallásúak adósságának eltörléséért imádkoznának-e, azt felelte: természetesen a gyülekezet feladata közbenjáróként mindenkor imádkozni a kívülállókért. Felvetésünkre, hogy nem imádkoznának-e Magyarország adósságállományának eltörléséért is, azt felelte, részletesebb információkkal pillanatnyilag nem szolgálhat, és reményét fejezte ki, hogy erről most nem készül újságcikk. Efelől nem tudtuk megnyugtatni, de megígértük, hogy a nevét nem közöljük.

 

Az APEH hirtelen méltányossá válik

 A magát Magyarország negyedik legnagyobb egyházának nevező közösség ceglédi szájtjának „adósságeltörlés” rovatában kiderül: egy gyülekezeti tag rövid időn belül két határozatot is kapott az APEH-től, amelyben közölték, hogy nem rendezett tartozását törölték, öszesen 92 ezer forint értékben. Egy másik bizonyságtevő elmondja: 54 ezer forintot nem fizetett be az egyik telefontársaságnak, csak imádkozott az adósságeltörlő kenetért, s kisártatva jött az értesítés, hogy 50 ezer forintot elengedett a cég. (Arra nincs utalás, hogy miért nem az egészet.) A hozzászóló így fejezi be: „Van egy kisebb összegű hitelünk, amit még három évig kell törlesztenünk, de most már van hitünk erre is, hogy még idő előtt meg tudunk szabadulni ennek a terhétől, az adósság eltörlő kenet által!”

Úgy tűnik, a kenet azoknál is működik, akik az igehirdetésénél és imákozásnál nincsenek jelen, ugyanis az egy hölgy a honlapon  beszámol róla: nem is hallotta a prédikációt, csak a gyülekezeti tagok meséltek róla, és a követlező héten az APEH elengedte 120 ezer forintos tartozását. Az ügyben keressük az adóhivatalt is; egyelőre nem találtunk a hatóság szolgáltatásai közt olyat, hogy rendezés nélküli adósságokat törölnének el, és ezekről küldenének értesítést. Természetesen Istennek semmi sem lehetetlen.

 


A Királyok 2. könyvében a súnémi asszony története szerint Elizeus próféta megsegített egy két fiát egyedül nevelő özvegyasszonyt (kollégája feleségét), akinek gyermekeit a hitelező el akarta vinni rabszolgának. A próféta arra kérte az asszonyt: szerezzen egy csomó edényt és töltse meg olajjal. A hölgynek nem volt olaja, töltögetés közben viszont lett (csoda). Az olajat később el tudta adni, így kifizette az adósságát.


 

– mi –

Forrás: http://www.mindennapi.hu/cikk/mindennapi-gazdasag/torlesztes-helyett-imadkoznak/2010-12-22/881

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország görögország pénz adósság devizahitel

Devizahitel 40/17. rész – új magyar multinacionális vállalatok

2013.04.25. 11:05 12nyil

 

Itt a magyar multik listája

[origo]|2012. 04. 17., 15:37|Utolsó módosítás:2012. 04. 18., 11:20|

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 4940 milliárd forint (19 milliárd dollár) értékű külföldi érdekeltséggel rendelkezik a húsz legnagyobb magyar multinacionális vállalat, igaz, ennek kilencven százalékát a Mol adja. Egyikük sincs többségi állami tulajdonban, külföldre pedig leginkább a piacszerzés reményében mennek.

A húsz legnagyobb magyar multinacionális vállalat 2010-ben több mint 40 ezer embernek adott munkát külföldön, eladásai pedig összesen 4680 milliárd forintot (18 milliárd dollárt) tettek ki - derül ki az ICEG European Center és a Vale Columbia Center (VCC) közös felméréséből.

Ebben azt vizsgálták, hogy a feltörekvő piacok multinacionális vállalatai (így a magyar cégek) hogyan terjeszkednek külföldön. A felmérést 2011-ben végezték el, és a 2008-2010-es évek adatait foglalja össze.

Az adatok szerint a vizsgált húsz cég összesen mintegy 4940 milliárd forint (19 milliárd dollár) értékű külföldi érdekeltséggel rendelkezik. Ennek azonban több mint 91 százalékát (18 milliárd dolláros értékben) a Mol adja.

A Mol miatt a legjelentősebb terület az olaj- és gázkitermelés, -finomítás és -kiskereskedelem. Ezt követi a gyógyszeripar (a Richternek köszönhetően). Az élelmiszeripart négy vállalat képviseli, az informatikai szolgáltatásokat három. Két-két cég tevékenykedik az építőiparban és a szállítmányozásban. A húszból 11 cég végez gyártást, kilenc pedig valamilyen szolgáltatást nyújt. A 2009-es listához képest változás, hogy a Borsodchem már kínai tulajdonban van, mert megvásárolta a kínai Wanhua-csoport.

Nagyon nemzetköziek

A listán szereplő húsz cégnek összesen 172 leányvállalata van 37 országban, amelyek főként Európában koncentrálódnak. Számos leányvállalat található a Magyarországgal szomszédos  országokban is, mint Románia (28 leányvállalat), Szlovákia (14), Ukrajna (11) és Németország (9). A Richter Gedeonnak van a legtöbb külföldi leánycége, összesen 38 Európában és Ázsiában. A Molnál ez a szám 36, de jelen van az olyan messzi helyeken is, mint Irak, Omán vagy Pakisztán.

A cégek külföldi terjeszkedését elsődlegesen az új piacok megszerzése iránti igény motiválta - derül ki a felmérésből. Ennél sokkal kevesebb cég megy külföldre az ott elérhető alacsonyabb bérköltségek miatt, ilyen kivétel a Videoton és a Jász-Plasztik.

Sorrend Cégnév Iparág Külföldi érdekeltség dollárban (millió)
2010-ben
1 Mol-csoport olaj- és gázipar 17 719
2 Richter gyógyszeripar 861
3 Videoton villamos berendezések gyártása 228
4 KÉSZ építőipar 74
5 Waberer szállítmányozás és raktározás 67
6 E-Star áram-, gáz-, gőzellátás 64
7 Masterplast szigetelőanyag-gyártó és forgalmazó 39
8 Jász-Plasztik műanyagipar 34
9 Fornetti élelmiszeripar 31
10 Mediso orvosi eszközök gyártása 29
11 Abo Holding élelmiszeripar 28
12 Cerbona élelmiszeripar 27
13 MPF Holding szállítmányozás és raktározás 25
14 Arcadom építőipar 24
15 IKR mezőgazdasági termékek és szolgáltatások 24
16 Synergon IT-szolgáltatások 12
17 Kürt IT-szolgáltatások 10
18 SMP IT-szolgáltatások 8
19 Eurobus-Invest szakmai, tudományos és technikai tevékenységek 8
20 Matusz-Vad élelmiszeripar 6
Összesen: 19 379

Forrás: ICEG European Center és a Vale Columbia Center (VCC) felmérés


A felmérés szerint a magyar multinacionális vállalatok mérete egyértelműen elmarad attól, ami a többi feltörekvő piaci országban tapasztalható. Egyedül a Mol foglalkoztat külföldön jelentős számban embereket, közel 29 ezer főt. Ebből a szempontból a második helyen áll a Richter négyezer, őt követi a Waberer háromezer, majd a Videoton kétezer fővel.

Számos magyar cég ugyanakkor a TNI-index (transnationality index) esetében jó számot ért el. Az indexet úgy számolják ki, hogy átlagot vonnak a következő három adatból: a vállalat külföldi eszközeinek értéke az összeshez viszonyítva, a külföldi eladások aránya az összeshez képest, illetve a külföldön foglalkoztattak száma az összeshez viszonyítva. Ebben a relációban 93 százalék fölötti számot produkált az informatikai szolgáltatásokat nyújtó SMP és 80 százalék fölöttit a Mol és a Fornetti.

Magyar a hivatalos nyelv

A cégek között egy sincs többségi állami tulajdonban, azonban a Mol esetében az állam tulajdonában vagy egy speciális részvény, amely különleges szavazati jogot biztosít számára. Az állam 31,35 százalékban vesz részt a Richterben, melyet a tőzsdén keresztül privatizáltak. Hat közülük a Budapesti Értéktőzsdére is be van vezetve. Tíz vállalat központja Budapesten van, a hivatalos nyelv mindnél a magyar - sorolják a felmérés készítői.

A Magyarországról induló külföldi befektetések értéke 1997-ben kezdett jelentősebben emelkedni, és a kiáramlás 2003-ban haladta meg először az egymilliárd dollárt, majd 3 milliárd dollár fölött volt 2006 és 2008 között. 2009-ben a válság azonban ezt is visszavetette.

Forrás: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120417-tovabbra-is-a-mol-vezeti-a-magyar-multik-rangsorat.html

 

Multinacionális ébresztő


Reggel hatkor megszólal a vekkeróra egy kétgyermekes budapesti családnál, felgyújtják a villanyt ? az áramot egy nagyrészt német tulajdonú cég, az ELMŰ szolgáltatja. Felkelnek az ágyból ? ezt tavaly vették a svéd tulajdonú Ikeában ?, és bekapcsolják az angol tulajdonú és jórészt angolszász zenét játszó Sláger rádiót.

Napjaink és nemzetgazdaságunk meghatározói a multinacionális cégek ? vajon szabadulni kéne tőlük, vagy még inkább idekötni őket?

Miután a gyerekek felkeltek, az anyuka egy amerikai gyártmányú fogkrémet nyom az amerikai márkájú fogkefékre. A példamutató papa eközben kinyitja a svéd Electrolux magyar gyárában készült hűtőszekrényt, és kipakolja a reggelinek valót: a joghurt a Danone francia tejóriás feliratát viseli, a zabpehely az amerikai Kellog?s gyártmánya.

Reggeli után a papa beül az Esztergomban készülő japán tervezésű Suzukiba, és egy Kínában gyártott mobilon felhívja édesanyját ? az eltelefonált percek a Pannont, egy norvég szolgáltató részvényeseit gazdagítják. Dugó van a fővárosban, mert az osztrák Strabag cég felújít egy fontos útszakaszt, ezért a gyerekek átszállnak a Siemens által gyártott villamosra. A családanya, mielőtt bemenne a munkahelyére, még gyorsan beszalad az amerikai tulajdonú Budapest Bankhoz, hogy elintézze a német Allianz vagyonát gyarapító biztosítását.

A családapa egy francia tulajdonban lévő kutatóintézetben dolgozik, ahol a kávéautomatát egy német cég tartja karban. Munkája után még elrohan a Tescóba, amelyet egy angol székhelyű társaság működtet, kutyaeledelt (Mars, amerikai cég) vásárolni. Hazafelé a Shell kútnál tankol, amely egy kettős székhelyű, holland?angol részvénytársaság tulajdona, s a pénztárnál még egy Blikket vásárol (Ringier, svájci tulajdonban). A mama hazafelé megáll egy kanadai cég bevásárlóközpontjánál és a francia Relay boltban vesz magának egy Nők Lapját (Sanoma, finn tulajdon).

Otthon, vacsora után a gyerekek bekapcsolják a számítógépet és megjelenik az amerikai Microsoft emblémája, aztán az interneten a szintén amerikai You- Tube-ot nézegetik. A szülők bekapcsolják a tévét, amelyen az RTL Klub (német), a TV2 (amerikai), és a Viasat (svéd MTG) programjai közül lehet választani. A tévékészülék egyébként magyarországi gyártású, ezt a német Mediamarktban tavaly vásárolták, de egy tajvani cég logóját viseli, a kábelhálózat pedig a Magyar Telekomé, amely viszont a német Telekom birtokában van. Lefekvés előtt a gyerekek egy pohár vizet isznak ? a víz még tisztán magyar, akárcsak a levegő.

Sokak számára ijesztő mértékben vannak jelen a multinacionális cégek Magyarországon, és döntően meghatározzák mindennapjainkat. Fizessenek a multik! ? ilyen és hasonló jelszavakkal tudott a Jobbik párt az európai parlamenti választásokon 427 ezer szavazatot nyerni.

Jelszavak és számok

Nem kell szeretni a multikat. Ám a kiűzésükre irányuló ? mostanában olyannyira népszerű ? jelszavak kísértetiesen emlékeztetnek a II. világháború utáni kommunista propagandára, amikor mindazt államosították, amit a kilencvenes évek óta nemzeti vagyonnak szokás nevezni. A politikai hangviharban sokszor elfejtődik, hogy a Magyarországon beszedett adó nagy részét a multik fizetik ? minden adóoptimalizálási ravaszságuk ellenére.

A napra pontos könyvelés és a pénztárellenőrző rendszer kevésbé teszi lehetővé, hogy eltűnjék az áfa, vagy hogy elfelejtsék kifizetni a társadalombiztosítást. Így a személyi jövedelemadó 37 százalékát a nemzetközi cégek fizetik be, a társasági adó és az áfa közel kétötödét, a tébé járulék 29 és a munkaadói járulék 32 százalékát. A fejlesztési hozzájárulásnak pedig nem kevesebb, mint 60 százalékát fizetik a külföldiek.

Magyarországon körülbelül 160 nagy nemzetközi vagy multinacionális vállalat működik, ezek értékesítési árbevétele közel 7 ezer milliárd dollár. Ez az összeg a bruttó hazai terméknek (GDP) közel százszorosa ? derül ki a budapesti Ecostat jelentéséből.

A lista első tíz helyén álló vállalatok a fenti összeg több mint negyedét állítják elő. A legtöbb nagyvállalat (56) az Egyesült Államokból települt Magyarországra, ezt követi Japán és Németország 22- 22 vállalattal, majd Franciaország 21 céggel. Emellett számottevő az osztrák, a brit és a dél-koreai jelenlét. A nemzetközi cégek többsége a következő területeken tevékenykedik: tartós fogyasztási cikkek gyártása, élelmiszeripar, számítástechnika és bankszféra.

Egy multinacionális cég nem kapkod. Általában több éves távlatban szokott tervezni. Saját elemzési osztályuk próbálja kitalálni, hogy az emberek 5-10 év múlva miként fognak élni, s mi befolyásolja majd vásárlási döntésüket mondjuk 2018-ban. A trendkutatók jelenleg a vagyonos nyugati társadalmak rohamosöregedésére ? és az emiatt megváltozott igényekre ? épülő szolgáltatások felfutását jósolják. Az idősek jelentős vásárlóerővel rendelkeznek. A trendkutatásban behozhatatlan előny a más országokban szerzett tapasztalat, mivel egy globális világban a divatok és trendek gyorsan ?utaznak?. De ügyelni kell a helyi sajátosságokra is, a svájci Nestlé ezért az egységes Nescafé márkanév alatt világszerte több mint 70 különböző ízű kávéfajtát kínál ? hazánkban és a déli országokban például jóval erősebbet, mint Ausztriában vagy Németországban.

Alaposan mérlegelt előnyök

Jellemzően több tucat országban is jelen van egy multinacionális cég, ami számos előnnyel jár: össze tudják hasonlítani a vásárlóerőt, a földrajzi adottságokat, az infrastruktúrát, a beszállítók közelségét, a munkaerő képzettségét, a munkatörvényeket, a járulékos költségeket, az adórendszereket ? és persze a kedvezményeket.

A száraz tények birtokában a multik mindig a számukra legkifizetődőbb döntést tudják meghozni. Több hónapon keresztül vizsgálódtak a stuttgarti Daimler-Benz elemzői is, mielőtt tavaly eldöntötték ? még a német szaksajtót is meglepve ?, hogy a 800 millió euróba (220 millárd forint) kerülő gyárat Kecskeméten építik fel.

Hogy egy nagy gyár építése mekkora erőket tud mozgósítani, az jelenleg Bács-Kiskun megyében látható. Elkezdődött a több ezer négyzetméteres gyárcsarnok felépítése, zajlik a toborzás a 2500 munkahelyre. Lázasan tárgyalnak a beszállítókkal, és amennyiben nekik fontos a földrajzi közelség, szintén felmérik a környékbeli lehetőségeket, hogy ?albeszállítót? találjanak. 2013-ig Magyarország még óriási előnnyel rendelkezik, ugyanis a Daimler- Benznek járó ? munkahelyenként 16 millió forintos ? támogatási összeg oroszlánrészét az EU strukturális alapjából fizetik.

Egy ?vérbeli? multi már az egyetemen kinézi a legtehetségesebb diákokat, és saját bevált rendszerében tanítja be a fiatalokat, akik az átlagnál jóval magasabb fizetést kapnak ? ez persze kevésbé vonatkozik a ?kékgallérosokra?. Nem magyar jelenség, hogy az óriásvállalatok elszívják a kisebb cégek elől a legjobb munkaerőt, amivel még nagyobb versenyelőnybe kerülnek. Ez a Kiskunságban és a szomszédos megyékben okoz majd fejtörést a vállalkozóknak.

Kecskeméten 2013-tól évente 100 ezer autó gurul ki majd a gyárcsarnokból. A nagy sorozatok előállítása előnyökkel jár, az alapanyagok beszerzése is jóval olcsóbb. Az értékesítésnél is előnyt jelent ez. Gondoljunk csak a Mars csokira, amely mindenütt kapható, és folyamatos a marketingje, így az egy darabszámra jutó marketingköltség alacsonyabb, mint egy kisebb cég terméke esetén. Még egy óriási, szinte behozhatatlan előnyük van a multiknak: bennük megbíznak a bankok és a pénzügyi piacok, így nagyon olcsón jutnak forráshoz. Ezt a megelőlegezett bizalmat úgynevezett alacsony kamatozású kötvények kiadásával tudják pénzre váltani. Ne feledkezzünk meg a nagy cégek lobbierejéről sem.

A magyar multik

Magyarország jelenleg két multinacionális céggel büszkélkedhet: a MOL olajipari vállalat és az OTP a környező országokban is jelen vannak. Mindketten számíthatnak a mindenkori magyar országgyűlés és a kormány segítségére, főleg akkor, ha egy ellenséges ? azaz külföldi ? felvásárlási kísérletet kell meghiúsítani. Közvetlen pénzügyi segítséget csak ritkán szokott engedélyezni az EU. Bár a politika könnyen talál olyan érveket, amelyek a helyi nagy cégek megsegítése mellett szólnak: nem mindegy hogy Bécsben vagy Budapesten keletkezik a nyereség, és melyik ország vagy város költségvetésén keresztül szolgálja a polgárok jólétét.

A nagy szériákban, a több piac megdolgozásában és a lobbierőben rejlő előnyöket egy kisebb ? vagy akár egy közepes méretű ? cég csak azzal tudja kompenzálni, hogy minden piaci változásra jóval gyorsabban reagál. Méreténél fogva kisebb egységekből áll, emberibb a felépítése és több múlik emberi kapcsolatokon, ami némi vigaszt nyújt az alacsonyabb átlagfizetésért.

Partnerek a múltból

S hogy miért ilyen nehéz egy multinacionális cég beszállítójává válni? Az óriások majdnem mindig magukkal hozzák a más országokban is bevált cégeket. Persze sokat számítanak az évtizedek alatt szőtt kapcsolatok: a régi partnerek garantálják a minőséget, ismerik a szigorúan ellenőrzött technológiát és stabilak. Egy magyar cég így általában csak a beszállító beszállítója lehet. A hálózat kiterjed a szolgáltatásokra is: egy Magyarországon gyártó holland cég nem a német vagy amerikai, hanem a budapesti székhelyű holland biztosító szolgálatait fogja igénybe venni. Ugyanezt teszi a francia gyógyszergyártó és az osztrák papírgyár.

És ha most látszólag sokan visszasírják a rendszerváltás előtti időket, gondolják végig, hogy miként telt egy nap a nyomasztóan szürke nyolcvanas években. Nagy az esély, hogy igen hamar vissza fogják sírni a kizsákmányoló ? de a mindennapi életet kétségtelenül megkönnyítő ? multinacionális cégeket.

Forrás: http://www.haszon.hu/hatter/1441-multinacionalis-ebreszt.html

 

Kis cég vagy multi - melyiket válasszam?

 


Pályakezdőként nem tűnik kardinális kérdésnek a címben feltett kérdés, sokan úgy vélik ugyanis: a lényeg, hogy egyáltalán munkahelyet találjanak. Évekkel később azonban már többen gondolják azt, ha az első álláskeresésnél tudatosabbak lettek volna, felesleges állomáshelyeket spórolhattak volna. Milyen előnyei és hátrányai vannak a multiknak és a kisebb, magyar cégeknek?

A médiában rendszeresen felbukkannak felmérések a „legnépszerűbb magyarországi munkaadókról". Ezekben szinte kizárólag ismert, nagy, multinacionális cégek szerepelnek az élmezőnyben. Kissé csalóka ez a lajstrom, hiszen a frissdiplomások, illetve a felmérésben részt vevő munkavállalók azokat a vállalatokat említik, amelyeknek országos, nemzetközi híre van, amelyek reklámozzák magukat a médiában vagy részt vesznek „fizetős" munkahelyi felméréseken. Magyar tulajdonú kisvállalkozás még véletlenül sincs a legjobbak között. Pedig jó, ha tudjuk, a magyar kkv-k foglalkoztatják a hazai munkavállalók 70 százalékát.

Trainee program: bűvös szó fiataloknak

Mivel munkahelyi kultúra tekintetében jelentősek a különbségek a kisebb magyar és a nagyobb, nemzetközi cégek között, nem árt áttekinteni, mi vár egy fiatalra e két cégtípusban.
Multinál előszeretettel építenek pályakezdőkre. Részint azért, mert őket még nem „fertőzte meg"más munkahelyi kultúra, gyorsan tanulnak és könnyen formálhatók az adott cég igényeihez. Elterjedtek a multik vezetői utánpótlásképző, „trainee" programjai, ahová általában évente cégenként 4-5 fiatalt vesznek fel. Ők abban a kivételezett helyzetben lesznek, hogy egy-két év alatt rotációs rendszerben a cég különböző részlegeibe kapnak betekintést (marketing, pénzügy, logisztika, informatika stb.), folyamatosan tanulnak, vizsgáznak a vezetőség előtt, majd egy részleghez helyezik el őket felelősségteljes feladattal. Ez a leggördülékenyebb módja a multihoz való bejutásnak, igaz, a verseny is itt a legnagyobb.

Multi előnye Multi hátránya

Nemzetközi munkakörnyezet
Hivatalos bejelentés és fizetés
Közismert márka
Folyamatos képzések, idegennyelv-tudás karban tartása
Karrierlehetőség itthon és külföldön
Kis céggel összevetve magasabb fizetés

Kevés hely egyéni ötletekre, nemzetközi sablonok szerinti munka, időnként értelmetlen munkafolyamatok
Formalizált kapcsolatok, a külföldi irodákkal gyakran csak e-mailben vagy telefonon
Szűkebb szakterülethez kötődő munkák
Sok jelentés és adminisztráció a munkafolyamatokról (reporting)
Gyakori túlórázás


Merev struktúra, sok túlóra

Aki a hagyományos úton egy többkörös kiválasztás után kerül be egy céghez, általában asszisztensi poszton kezd, mentort kap maga mellé, aki segíti őt a betanulásban, a fejlődésben; karrier utat vázolnak elé, majd jó teljesítmény esetén évente feljebb léphet a vállalati hierarchiában. Csábító az is, hogy a multik többsége hivatalosan, a valós bérre jelenti be alkalmazottait és a hazai kis cégeknél busásabban jutalmazza a jól teljesítőket.

Nem hallgathatjuk el azonban a multi világ hátulütőit sem: a gyakori túlórát, a rendszeres, sokszor értelmetlennek tűnő adminisztrációt, a „riportolást", a merev, nemzetközi standardok szerinti munkavégzést, ami „megöli" az egyéni problémamegoldást és a kreativitást. Multinál gyakran panaszkodnak a kiégésre, aminek egyik oka, hogy túl szűk szakterületen dolgoznak az alkalmazottak. Ezzel egyes vállalatok a „job rotation" nevű HR-eszközzel próbálnak védekezni, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként más-más részlegre helyezik az alkalmazottakat. Igaz, ez még nem általánosan elterjedt. Frusztráló az is, hogy a leépítésekről szóló döntések nem helyben, hanem a világ távoli részén születnek a helyi viszonyok ismerete nélkül, csak számok alapján. Ráadásul a multi előszeretettel helyezi át cégeit más országokba, míg a hazai kkv-k itt maradnak.

Azonnal a mély vízben

Kis, magyar cégnél más kép fogadja a frissdiplomást. Betanítási program és mentor helyett gyakran a mély vízben találjuk magunkat, amihez bátorság, talpraesettség szükséges. Előfordulhat, hogy közgazdász diplomával a kézben az első hetekben nem csupán a postát intézzük, hanem belekóstolunk a kontrollingba, az értékesítésbe. Ennek később az lehet a haszna, hogy elindulhatunk átképzéssel más irányba vagy a cégnél a gyakorlatban új szakterületeket tanulhatunk ki, és ezzel növeljük a később szóba jöhető állások körét.
A kis cég előnye a gyors döntési képesség. Ha a vezetőt meg tudjuk győzni valaminek a szükségességéről, nem kell nemzetközi osztályokon engedélyezési eljárásokat elindítani, hanem tíz perccel később már el is indulhat a projekt vagy a beszerzés.

Nem szabad azonban elfelejtkeznünk a kis cégek hátrányáról: a fizetés sokszor részben nem hivatalos formában történik, ami betegség, nyugdíj vagy hitelfelvételnél érinthet érzékenyen. Az irodai infrastruktúra sem mindenhol versenyképes, képzésre kisebb összegek állnak rendelkezésre és vezetői szintre sem könnyű jutni.

Versenyképes céget keressünk

Összegezve: mindkét cégtípusnak megvan az előnye és a hátránya. Kis, magyar cégtől multihoz nem könnyű váltani, így aki eleve multihoz igyekszik, ezt már a szakmai gyakorlat kiválasztásánál lépje meg. A legfontosabb azonban olyan munkaadót találni, aki versenyképes az iparágban és ahol jól érezzük magunkat. Utóbbi persze a munkában derül ki...

Kis cég előnye Kis cég hátránya
Ötletek könnyebb megvalósíthatósága
Személyesebb, közvetlenebb kapcsolat a cégvezetéssel
Egyéni problémák és igények könnyebb kezelése a vezetéssel
Szélesebb rálátás egy vagy egyszerre több szakterületre

Szűk előrelépési lehetőség
Kevesebb pénz továbbképzésre
Bejelentés, zsebbe fizetés problémája

Forrás: http://www.felvi.hu/diploman_tul/talalj_munkat/allas_es_gyakorlat/kis_ceg_vagy_multi

 

Jelenlegi hely

Újabb magyar márka került padlóra


Elindult a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt. felszámolása, így az augusztus óta fizetést nem kapott munkavállalók a bérgarancia-alap segítségével hozzájuthatnak követeléseikhez. A felszámoló mától kezdi el a mintegy száz dolgozó elmaradt bérének kifizetését ötvenmillió forint értékben, számol be a Napi Gazdaság.

A hitelező Raiffeisen Bank Zrt.-n múlik, hogy sikerül-e újraindítani a termelést Magyarország egykor piacvezető szörpgyárában, a tavaly szeptember óta nem működő Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt. üzemében - közölte Péter Márta felszámolóbiztos, a Vectigalis Zrt. munkatársa.


A fizetésképtelenné vált cég felszámolását több hitelezője is kezdeményezte. Közülük az egyik kérelemre a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság rendelte el a felszámolási eljárás megindítását, mivel a társaság székhelyét 2007 novemberében a Pest megyei Szobról Tatabányára helyezték át. A felszámolás kezdő napja 2008. március 11., a hitelezőknek ettől a dátumtól számított negyven nap áll a rendelkezésükre, hogy követeléseiket bejelentsék a felszámolóhoz.

 

 

A felszámolóhoz eddig csak néhány igénybejelentés érkezett, ezért még nem tudja, hogy mekkora adóssága van a Szobi Szörpnek, de a mérlegadatok szerint kötelezettségállománya 3,6 milliárd forintot tesz ki, amelyből 1,8 milliárddal a Raiffeisen Banknak tartozik.

A felszámolás elindulásával a felszámolóbiztos a bejelentett 105 dolgozó elmaradt bérének kifizetéséhez igényelt támogatást a bérgarancia-alapból, közülük 91-en jutnak hozzá a jelenlegi maximális, 865 ezer forintos támogatáshoz. Péter Márta szerint ez összesen mintegy 49 millió forintot jelent, amit mától kezdenek el kifizetni a dolgozóknak, számol be a Napi Gazdaság.

Forrás: Mfor.hu

 

Rövid története

Szobi Szörp Rt.

A Szobi Szörp Rt. és Szob neve elválaszthatatlanul összefonódik. Általa a nagyközség neve nemcsak idehaza, hanem a nagyvilágban is ismert. Ez a gyár Szobnak és térségének a legnagyobb ipari létesítménye. 1967-ben hét környékbeli tsz képviselői alapították azért, hogy a megtermelt bogyósgyümölcsöket fel tudják dolgozni. A szocialista vállalatot 1990-ben rt-vé szervezték át. 1988-ban még öt, ma már csak három tulajdonosa van. Közülük a francia Teisseire Grenoble a legtekintélyesebb, amely az utóbbi években mintegy egymilliárd forintot ruházott be. Fejlesztette a gépparkot, a technikai felszereltséget, új épületeket, raktárakat épített. Profiltisztítást hajtott végre, miáltal a nem szörpgyártással kapcsolatos tevékenységektől megszabadult. A fővárosi telephelyet bérbeadták kereskedelmi tevékenységre. Ugyanakkor Pécelen bérelnek egy raktárat, mivel a szobi gyár a domborzati viszonyok miatt nehezen megközelíthető teherautókkal. A cég vezetése is átszerveződött, 2-3 szintre redukálódott. 1990 és 1999 között 406-ról 237-re csökkent a foglalkoztatottak száma, de emelkedett a szakképzettségi és az iskolázottsági szintjük. A dolgozók mintegy 40%-a mindig az ingázókhoz tartozott. Különösen fontos az értelmiség szerepe a gyár fejlődésében, versenyképességének a növelésében. A belföldi piaci részesedése a szörp-eladás terén változatlan, a gyümölcslépiacon pedig erősödött. Ma az ország egyik vezető üdítőital gyártója, amely mintegy 20 országba exportál. 1993-tól tagja a Magyar Üdítőital-gyártók Szövetségének, 1996-tól az Almatermék Tanácsnak és a Pest Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamarának.

Forrás: http://www.multik.hu/node/192

 
 
 

Antalóczy Katalin: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, Kelet-Közép-Európában és Magyarországon (részlet)

Kelet-Közép-Európa lakói — országuk nyitásának idôpontjától függően — a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején találkoztak először külföldi beruházókkal, s közülük is a legnagyobbakkal, a multinacionális vállalatokkal. A külföldi működőtőke napjainkig különbözô jelentőségre tett szert a régió államaiban.

A legnagyobb volumenű befektetések az átalakulásban élen járó országokban — ezen belül Magyarországon — valósultak meg, a legkevesebb külföldi tôke pedig Bulgáriába, Szlovákiába érkezett. A világgazdaság globalizációja és a hazai gazdaságpolitika alakulásának függvényében ezekben az országokban is várható, hogy nőni fog a külföldi beruházók, a multinacionális cégek szerepe.

A multinacionális vállalatok világgazdasági térhódítása Keleten és Nyugaton is megosztja a közvéleményt, a politikusokat és esetenként a szakértôket is. Ugyanakkor az elôítéletmentes elemzések azt mutatják, hogy az utóbbi évtizedekben azok az országok tudtak felzárkózni, váltak gazdaságilag sikeressé, amelyek jelentôs tôkebefogadók voltak, majd — gyakran a náluk létesített multinacionális leányvállalatokon keresztül — maguk is tőkeexportőrré váltak.

Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9803/3k02.htm

 

Nagyot koppan, aki multitól függ

Jankovics Soma|2013. 02. 12., 10:22|Utolsó módosítás:2013. 02. 18., 9:22|
 

Ezer baj éri az adósságban fuldokló önkormányzatokat a válságban, de különösen nagy bajban vannak azok, amelyek egy-egy nagyvállalat adóitól függenek. Komáromot a leépítő Nokia, Budaörsöt az elköltöző Pannon GSM-Telenor szorította meg leépítések, elmaradó beruházások formájában. Van olyan város is, amelynek arra kell figyelnie, hogy a hirtelen beeső nagy pénz miatt el ne bízza magát.

A kormány tavaly év végén átvállalta az önkormányzatok adósságát részben vagy egészben. A lépés sok önkormányzatot mentett meg az esetleges összeomlástól, ami azért lenne veszélyes, mert ha egymás után dőlnének be a falvak, városok, akkor szélsőséges esetben államcsődig is fajulhatna a válság. A tünetek elmúlni látszanak, de az önkormányzati adósságválság okozói tovább lappanganak.

Több olyan önkormányzat van, amelyik azért került bajba, mert túlságosan függővé váltak egy-egy, a területükön működő vállalkozástól. Az önkormányzatoknak azért jelentenek sokat a vállalkozások, mert tőlük iparűzési adót - maximum a korrigált árbevételük 2 százalékát - szedhetnek. Ez tekintélyes összeg: miközben tavaly a központi kormányzat valamivel több mint 1000 milliárd forintnyi támogatást adott a háromezernél is több önkormányzatnak, addig az iparűzési adóbevétel elérte ennek a felét. Ez egyenlőtlenül oszlik meg, egy-egy önkormányzatnál az éves bevételének akár a felét is elérheti az ott működő cégektől szedett adó.

Ha összecsuklik egy cég, vagy csak drasztikusan visszaesik a forgalma, esetleg elköltözik a településről, akkor egyik pillanatról a másikra azt látja a város, hogy vékonyodott a büdzséje. Ha egy ilyen cég ráadásul meghatározó, akkor különösen nagy fejfájást okozhat a városvezetésnek. Az elmúlt években ennek a fordítottjára is volt példa: egy betelepülő cég hirtelen pénzbőséget hozott a közösségnek.

 

A Nokia vegetáló városa

Komárom a bevételeinek több mint harmadát szedte be az elmúlt években helyi iparűzési adóból, aminek a jelentős része egy adózótól, a Nokiától származott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) figyelmeztette az önkormányzatot, hogy a Nokia ingadozó mértékű adói jelentős kockázatot jelentenek a város költségvetése számára. A jelentés tavaly áprilisban készült, de addigra már elkésett a figyelmeztetés: a tervezett iparűzési adóbevétel mintegy 2 milliárd forinttal csökkent 2011-ről 2012-re. A Nokia visszafogta a komáromi termelését, és 2012-ben 2300 embert küldtek el.

A Nokiánál dolgozó László Zoltán azt tapasztalta, hogy a cég összehúzódása és a helyi cégek gyengélkedése látható nyomot hagyott a városon. A finn telefonóriás felfutásával a komáromi ingatlanárak is jelentősen emelkedtek. Ez a folyamat visszafordult az elmúlt években. "Építkezéseket nem nagyon látni" - mondta, és a pangásra példaként hozta a komáromi Csillag lakótelepen nemrég épült lakásokat: szerinte jó nagy részük még mindig eladatlanul áll. Ez önmagában nem csak a Nokia-gyárra vezethető vissza, de minden bizonnyal köze van hozzá. A férfi szerint a helyi ipari parkban "három éve még körülbelül 20 ezren dolgoztak, ma már nem ad munkahelyet 5 ezer embernek sem".

Fotó: Mudra László [origo]
Kevesebb lett a busz

A Nokiára ugyanis nagyobb beszállítók és kisebb vállalkozások is építettek. A Perlos Kft.-t még 2007-ben vásárolta meg a tajvani Lite-On, azután 2009 be is zárták. A Foxconn és utódai a Nokia-dolgozó tapasztalata szerint most 300-400 főnek adnak munkát, a csúcsidőben még 5000 körül volt a szám. A Nokiánál az étkeztetést az Eurest látja el, ők nem csak a gyárból elküldött 2300 főt vesztették el, hanem azokat is, akik a csökkentett munkaidő miatt már inkább a gyáron kívül oldják meg az ebédelést. A gyárba buszok szállították az embereket, de már csak a korábbi járatszám fele ad munkát a sofőröknek.

A megelőző években csak ingadozása miatt volt kiszámíthatatlan a Nokiától származó bevétel, a finn gyár azonban 2011 végére úgy döntött, hogy Kínába telepíti a gyártását. Az előző évtizedben még világelső, de az okostelefonok előretöréséről csúnyán lemaradó gyártó pillanatok alatt veszített piacaiból, így a komáromi gyártását is leépítette.

Ezt Komárom nagyon is megérezte, ezért a kiadásokat is vissza kellett fogni. 466 milliót spórolt a város 2012-ben a dolgozói juttatásokon, az adatok szerint mintegy 100 fővel csökkentették a létszámot. Babják Csaba, a város jobbikos képviselője szerint "vegetálni tud csak a város, felújításokra, utakra már nem futja". Úgy fogalmazott, néhány éve még egy Pécs méretű város költségvetésével vetekedett a komáromi büdzsé, de ez mára már a múlté.

 

Viszlát, Budaörs!

Nem járt sokkal jobban Budaörs sem. 2009 nyarán az akkor még Pannon GSM, ma már Telenor néven futó telefonszolgáltató cég átköltözött Törökbálintra. Az önkormányzat iparűzési adóból származó bevétele a 2008-as 9,2 milliárdról 2009-re 8,4 milliárdra, 2010-re pedig 6,9 milliárdra csökkent az ÁSZ szerint. Ebben nem kizárólag a Telenor játszott szerepet, de az ÁSZ jelentése a városról kiemelte, hogy ez is fontos szerepet játszott abban, hogy a város jelentős bevételi forrástól esett el.

"Nagyon sokat egyeztettünk és győzködtük őket, de sajnos nálunk már nem állt rendelkezésre olyan típusú terület, mint amilyenhez ők ragaszkodtak" - magyarázta a Telenor elköltözését Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. "Ha nálunk maradtak volna, akkor is jelentéktelen mértékűre zsugorodik a tőlük származó bevételünk" - tette hozzá az előző ciklusban is a várost vezető polgármester. Ennek az a magyarázata, hogy 2011 óta a távközlési cégek nem a telephelyükön fizetik az iparűzési adót, hanem ott, ahol előfizetőjük van - mintegy 3000 településen külön-külön.

Forrás: MTI/Mohai Balázs
A Telenor új székháza Törökbálinton

Vagyis Budaörs így is, úgy is elesett volna jelentős mértékű adóbevételtől, így mindenképp szorosabbra kellett húznia a költségvetési derékszíjat. A polgármester azt válaszolta az [origo] megkeresésére, hogy "bennünket a beruházások, fejlesztések terén érintett érzékenyen a bevételcsökkenés". A városi költségvetés szerint 2012-re a beruházásokra mintegy másfél milliárd forinttal jutott kevesebb pénz 2011-hez képest. "A budaörsiek jószerével annyit érzékeltek a recesszióból, hogy kevesebb dolog épült a városban, mint amihez eddig hozzászoktak" - válaszolta.

Kisebb büdzséből új beruházások sem lesznek. "Mivel még tervezés alatt sincsenek, ezért várhatóan a következő két-három évben nem is lesz új beruházás Budaörsön" - mondta Laczik Zoltán MSZP-s képviselő, hozzátéve, hogy a pénzek felújításokra fognak menni. Cserébe viszont elbocsátások nélkül megúszta a város a válságot, igaz, a dolgozók azért nem maradtak ki a takarékoskodásból. Az ÁSZ-jelentés szerint 2007 és 2011 között 108 millió forinttal csökkentette az önkormányzat a dolgozók bérét a 13. havi bér megfelezésével.

Opel-milliók Szentgotthárdon

Magyarország ipari termelésében meghatározó szerepük van az autógyáraknak - ennek minden pozitív és negatív oldalával. Szentgotthárdon az Opel gyárt motorokat. A vállalat tavaly szeptemberben fejezte be új beruházását, amellyel 800 új munkahelyet teremtett, de nem mindig állt ilyen jól az Opel szénája. A város iparűzésiadó-bevételének több mint 60 százaléka származik az Opeltől, ezért jelentős érvágás volt, hogy 2009-ben, amikor kibontakozott a válság az autóiparban is, 96 millió forinttal esett a gyártótól származó adóbevétel.

Többek között ennek folyományaként csökkentették a dolgozók cafeteriáját, és elvonták a közalkalmazotti bértáblán felüli béreket, pótlékokat. Csökkentették a városi civil szervezetek és sportszervezetek támogatását, a bölcsődéket pedig kiszervezték egy közalapítványnak. Tömeges elbocsátásra a város nem kényszerült, de egy-két munkahelyet megszüntettek, például két állást a polgármesteri hivatalban, és egyet a városi könyvtárban. Eladtak 48 ingatlant és a Városi Televízió Kft.-ben lévő tulajdonrészüket.

Megszédíthet a sok adó

Van olyan település is, amelyet azért figyelmeztetett az Állami Számvevőszék, hogy nehogy véletlenül megszédüljenek a város nagyadózójától származó pénzektől. A 2001-ben Gödre költöző Samsung adókedvezménnyel bírt, de ennek lejárta, a cég eredményességének növekedése és az iparűzési adó mértékének emelése együttesen azt jelentette, hogy a város a válság ellenére is egyre több adót tudott beszedni. Az ÁSZ szerint 2010-ben az összes helyi iparűzési adó felét a legnagyobb adózó, vagyis a Samsung fizette be.

Hogy nem alaptalan az ÁSZ aggodalma, arra utal a gödi önkormányzat adóosztályának beszámolója is még a 2007-2008-as időszakról. A beszámolóban azt írták, "lényegesen rosszabbul alakult az iparűzésiadó-bevétel, amelynek legfőbb, sőt valójában egyedüli oka", hogy a legnagyobb adófizető a tervezettnél kevesebbet fizetett be. Kiderült a beszámolóból, hogy a városi revizorok kiszálltak a céghez, amely azzal magyarázkodott, hogy visszaesett az árbevétel a cég profilváltása miatt (a cég ekkor hagyta abba a hagyományos képcsöves televíziók gyártását, és állt át a plazmatévékre). Ez az eset arra figyelmeztetheti a várost, hogy a jövőben, ha a Samsung újra átszervezi működését, vagy éppen valamiért lemarad a technológiai versenyben, és emiatt piacot veszít, az a városi adóbevételekre is kihatással lehet.

Ilyen ingadozást produkált a Samsung egy másik településen is, ahol 2010-ben a helyi adóbevételek több mint felét, az iparűzési adónak pedig több mint 90 százalékát fizette a gyár. Jászfényszarun 2009-ben járt le a gyár adókedvezménye, ráadásul igen jó éve is volt a vállalatnak, ezért egy év alatt 1,3 milliárddal, közel 2,5 milliárdra nőtt a városi iparűzésiadó-bevétel. Egy, a Samsungnál dolgozó nő azt mondta, érezhető a városon, hogy van mit elkölteni: felújították az önkormányzat épületét, új parkok épültek és vannak új bicikliutak is. Aztán ahogy hirtelen jött, úgy következő évben el is tűnt ez a hatalmas summa, 2010-ben 700 millióval karcsúsodott az adóbevétel, igaz ebben a kulcs csökkentése is szerepet játszott. A város nagy megszorításokra ugyan nem kényszerült, de figyelmeztető, mennyire ki van téve egyetlen adózó teljesítményének a bevétele.

Forrás: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20130207-nokia-opel-gm-telenor-samsung-fuggenek-a-varosok-a.html

 

A legtöbben multinacionális vállalatnál dolgoznának

[origo]|2011. 05. 24., 16:21|Utolsó módosítás:2011. 05. 24., 18:51|

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsősorban a multinacionális cégek iránt érdeklődnek azok, akik munkát keresnek - derült ki a HVG Állásbörzén. Ezek a vállalatok úgy próbálják meg elérni a legtehetségesebb munkavállalókat, hogy nagy figyelmet fordítanak megjelenésükre, munkáltatói arculatukra. A HVG álláskeresők körében végzett felmérése szerint az ideális mA multinacionális vállalatok a legnépszerűbb munkahelyek az álláskeresők körében - olvasható a HVG Állásbörzén készült felmérésből. A kérdőívekből kiderült, hogy válaszolók szemében a kiszámítható, fix fizetés mellett nagyon fontos tényezővé vált a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása, az egyértelmű, világos elvárások és a hosszú távú elhelyezkedési lehetőség. A mintegy 7500 látogató 38 százaléka 101 és 150 ezer forint havi nettó jövedelemmel lenne elégedett, 27 százalék pedig 151 és 200 ezer közötti fizetésre számított. A válaszadók mindösszesen 9 százaléka várt havi 300 ezer forintnál magasabb fizetést.

Forrás: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110524-a-legtobben-multi-vallalatnal-dolgoznanak.html

 

Háromszék: a multinacionális cégek ellen az MPSZ


 
A multinacionális cégek háromszéki terjeszkedésének állítólagos veszélyére hívta fel a figyelmet a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete mai sajtótájékoztatóján. Gazda Zoltán, a széki szervezet elnöke szerkesztőségünkbe eljuttatott szövegében emlékeztetett: már egy éve felhívták a sepsiszentgyörgyi önkormányzat figyelmét, hogy készítsen egy átfogó tanulmányt, miként érinti a helyi termelőket és kiskereskedőket a multinacionális cégek terjeszkedése, mielőtt újakat enged betelepedni Sepsiszentgyörgyre.

Gazda szerint azóta is pusztán meggondolatlan döntések születtek, s újabb multinacionális cégeket engedtek betelepedni. Az MPSZ ezért támogatja a kézdivásárhelyi kiskereskedők tiltakozó megmozdulását, s ajánlják a sepsiszentgyörgyieknek is, hogy szervezzenek hasonló megmozdulásokat a megyeszékhelyen.

Ugyanakkor ismét felhívták a sepsiszentgyörgyi önkormányzat figyelmét, hogy „nem a multinacionális cégek érdekeinek képviseletében kaptak bizalmat a választásokon, hanem a polgárok képviseletében, s éppen ellenük cselekednek, mikor hasonló át nem gondolt döntéseket hoznak”. Az MPSZ-vezető szerint a helyi autonómia megteremtésének egyik alaplépése lehetne egy olyan döntés meghozása, miszerint a helyi vállalkozókat támogatják az idegenek ellenében. (hírszerk.)

 
 
 

A külföldön terjeszkedő magyar multik rangsora: a MOL dominál

22 milliárd dollárnyi külföldi vagyonnal rendelkezik, valamint 40 ezer munkavállalót foglalkoztat Magyarországon kívül az a 19 magyar cég, amelyet az ICEG Európai Központja és a Vale Columbia Center 2009-es adatok alapján rangsorolt.

Az első alkalommal elvégzett kutatás rangsorát a cégek külföldi vagyona alapján alapján állították össze. A kutatásban nem szerepelnek a pénzintézetek, ám a 32 országban működő 149 leányvállalat eladásai így is 10 milliárd dollárt tesznek ki.

A lista élén a Mol csoport áll, a magyar cégek külföldi vagyonának 89 százalékát a csoporthoz tartozó külföldi cégek eszközei teszik ki. (A tanulmány a TVK-t is a csoporthoz számította - A szerk.) A dobogó második fokán a Borsodchem, a harmadikon pedig a Richter áll.

A tanulmány megjegyzi, hogy bár a Mol részvényeinek 80 százaléka külföldiek kezén van, ám az olajcég mégis egyértelműen magyarnak tekinthető, mivel a különleges előírások miatt a stratégiai döntések a magyarok hatáskörébe tartoznak, ide értve a kormányt is.

A kutatás rámutat arra is, hogy bár a Mol szerepe domináns, azért nagyjából hétezer magyar - többnyire kis - cég vállalkozik külföldön. A nem megfelelő adatszolgáltatás miatt néhány cég nem szerepel a rangsorban, közülük a legnevesebb a TriGránit, amely pedig az egyik legnagyobb külföldi beruházó. Nem szerepelnek a kutatásban a pénzügyi cégek sem.

A külföldi magyar tőkebefektetéseket a MOL kezdte még a kilencvenes évek közepén (1994), ezt követte a Richter 1996-ban, majd az Abo Holding, a Masterplast és a Videoton 1999-ben. A listában szereplő további 14 vállalat a 2000-es években kezdett terjeszkedni külföldön.

A magyar cégek terjeszkedésének egyik fő jellemzője, hogy alapvetően a szomszédos országokra koncentrálódik - ide értve még a Bulgáriát, Csehországot, Lengyelországot is. Ezeken kívül a korábbi Szovjetunió tagállamai a terjeszkedési célpontok. A magyar vállalkozások rendszerint az adott ország privatizációja során szerezték érdekeltségeiket, kihasználva a Magyarországon szerzett speciális tudásukat, kompetenciájukat, hogyan kell egy állami céget piacivá tenni.

A szektorokat tekintve, a MOL-on kívül 9 ipari vállalat, valamint ugyancsak 9 szolgáltatással foglalkozó cég található a listán, ám előbbinek jóval nagyobb a súlya. A szolgáltatásokon belül az IT-szektort 5, míg az elektromos ellátást, valamint a gázellátást egy-egy vállalkozás (RFV és Pannergy) képviseli.

Állami tulajdon két cégben volt 2009-ben (a Mol-ban szavazatelsőbbségi részvény, míg a Richterben 25 százalékos az állami tulajdon), míg a 19 vállalat közül csak hat van bejegyezve a budapesti értéktőzsdén, és csak három olyan van, amelynek papírjai egy vagy több külföldi tőzsdén is forognak.

A pénzügyi és gazdasági válság a külföldi terjeszkedést is érintette, hiszen 2008 és 2009 során mintegy ötödével csökkent a befektetések nagysága, noha 2010 első fele az előzetes adatok szerint szerény növekedést mutatott. Az új EU-tagok közül az egy főre eső külföldi befektetéseket tekintve Magyarország a 3., Észtország és Szlovénia mögött, míg abszolút értékben csak Lengyelország előzi meg hazánkat.

A kifelé tartó tőkeáramlás 2003 után gyorsult fel, ekkor haladta meg az egymilliárd dollárt, hogy aztán 2006-ban és 2007-ben elérje a négymilliárdot. Két évben fordul elő, hogy a kiáramlás ugyanakkora legyen, mint a működőtőke-beáramlás: 2007-ben és 2009-ben.

A vizsgálatban vont cégek alapvetően piacokat kerestek, és a Videotont leszámítva, nem az olcsóbb munkaerő miatt alapítottak külföldön cégeket. Ahogy a listából kitűnik, a magyar működőtőke külföldre áramlása nagyban koncentrált, és a Mol-t, valamint az ebben a listában fel nem sorolt OTP-t leszámítva, a magyar multik mérete jóval elmarad a feltörekvő piaci társaikétól.

A legtöbb külföldi érdekeltséggel a Mol rendelkezik (36), majd a Masterplast (34) következik, a harmadik pedig a Richter (30).

A legtöbb munkavállalót is az olajcég foglalkoztatja külföldön (26 635 fő, míg a teljes állomány 34 090 fő), második a Richter (5 248, illetve 10 090 fő), a harmadik pedig a Waberer's Holding (3 103, illetve 3 900 fő). 2 486 munkavállalót foglalkoztat külföldön a Borsodchem (teljes: 2 736), míg a Videoton 1 027 főt (teljes: 6 884).

A 19 magyar multi székhelyét tekintve Budapest-központú, 10 vállalati központ található a fővárosban, míg 3 Fejér (Cerbona, Videoton - Székesfehérvár, és Masterplast Sárszentmihály), 2 Kecskeméten (KÉSZ és Fornetti), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén (Borsodchem, Kazincbarcika és Interactive Net Design, Miskolc) megyében, valamint egy-egy Jászberényben (Jász-Plasztik) illetve Nyíregyházán (Abo Holding). Érdekesség, hogy Nyugat-Magyarországról egy cég sem került a listára.

A vizsgálatban vont cégek alapvetően piacokat kerestek, és a Videotont leszámítva, nem az olcsóbb munkaerő miatt alapítottak külföldön cégeket. Ahogy a listából kitűnik, a magyar működőtőke külföldre áramlása nagyban koncentrált, és a Mol-t, valamint az ebben a listában fel nem sorolt OTP-t leszámítva, a magyar multik mérete jóval elmarad a feltörekvő piaci társaikétól.

Látható, hogy a kutatásból adatszolgáltatási problémák miatt kivett Trigránit jelentős szereplője a magyar multik társaságának, az első négy legnagyobb beruházás a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó ingatlangfejlesztőé. Sőt a 11-ből hét fűződik a céghez, de az Euroinvest is a magyar nagyvállalkozó cége.

Forrás: http://www.pollex.hu/belfold/gazdasag/2066-a-kuelfoeldoen-terjeszked-magyar-multik-rangsora-a-mol-dominal.html

 

Fontos, hogy tudjuk:

  1. Vannak magyar multinacionális cégek.
  2. Ha minden multinacionális cég gonosz, akkor a magyar multik is azok – mert ház azok is multik.
  3. A magyar multik ugyan jelen vannak külföldön, de a külföldi multik jobban jelen vannak Magyarországon.
  4. Új magyar multinacionális vállalatokra van szükség, hogy a külföldi multik visszaszoruljanak.
  5. Magyarország 22. helye nem a legrosszabb, és nem igazán annyira jó sem.
  6. Realizmus kell, pontos statisztikai adatok, hogyan vannak jelen a magyar multik a külföldiekhez képest, mennyire nő abszolút értékben és fajlagosan is a forgalmuk.
  7. Van remény sok új munkahelyre, de külföldi befektetők is kellenek, akik leendő magyar multicégekbe fektethetnének.
  8. Új magyar multik új munkahelyeket tudnak létrehozni nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is.
  9. Multicégeken keresztül mind a magyar nyelv, mind a magyar kultúra legálisan terjeszthető.
  10. Kisebb vállaltok ezt az ügyet nem tudják nagy mértékben felvállalni.

 

Teljesen új termék gyártása esetén- pl. modern jurták – , nemcsak a környező országokban, hanem más kontinenseken is lehetőség nyílik magyar termékek gyártására.

Más kontinensekre nem érdemes Magyarországon gyártott termékeket exportálni – érdemesebb ott, helyben gyártóegységet és kereskedelmi hálózatot kiépíteni.

Magyar munkavállalók számára magyar multikon keresztül is be lehet így majd futni nemzetközi karriert.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország pénz vállalat munkahely

Devizahitel 40/16. rész – kvalifikált munkaerő beáramlása

2013.04.24. 11:23 12nyil

 

Migráció fő formái:

  • magasan kvalifikált munkaerő
  • alacsony képzettségű munkaerő családdal véglegesen
  • vendégmunkás
  • illegális betelepülő munkavállaló
  • menekült

Forrás: http://documentstudio.uw.hu/files/Download/Kulgazdasagtan-ZH.2.pdf

 

 

Azt gondolom, hogy a legfontosabb számunkra az, hogy szabályozhassuk a munkaerő beáramlását.

Fontos, hogy ki jön be, nem mindegy, hogy diplomások vagy írástudatlanok jönnek hazánkba.

Diplomások nem jönnek-mennek csak úgy, számukra nagyon kedvező feltételek kellenek.

Munkabér szempontjából nem minden országgal tudunk versenybe szállni, de sok szakember számára vonzó lehet látni-átélni azt, ahogy a szemük láttára épül ki egy egész ágazat – ennek fejében kevesebbért is hajlandót lehetnek dolgozni, mint más országokban.

Bár jelenleg inkább a hazai kvalifikált munkaerőt kellene felhasználni, illetve a létező személyek kvalifikáltságát megfelelő irányokba terelgetni.

 

 

 

 

A jövő záloga a magasan kvalifikált munkaerő

Forrás: http://www.hetek.hu/eletmod/199811/a_jovo_zaloga_a_magasan_kvalifikalt_munkaero

 

A kvalifikált munkaerő helyzete Magyarországon 2001-ben

Összességében a beruházók fele kritikus, illetve kiemelten fontos tényezőként tekintette döntése meghozatalában a kvalifikált munkaerő rendelkezésre állását – derül ki a TMP Wordwide felméréséből. A számítástechnikai szakemberek igényét messze meghaladják a termelési, gyártási speciális szakismeretekkel rendelkező munkatársak igénye, illetve az a tény, hogy ezen két terület mellett alig jelent meg olyan más terület, amelyet kritikusnak tekintenének a cégek. [...]

Forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/A_kvalifikalt_munkaero_helyzete_Magyarorszagon_2001_ben.html

 

Kvalifikált szakemberek: útelágazás a jövő előtt

 

A félreértéseket mindjárt az elején szétoszlatandó: a menni vagy maradni kérdés – minden gazdasági nehézség vagy esetleges (vélt vagy valós) rosszabb hazai kilátások ellenére – nem tartozik a napi aktualitáshoz, ha a kvalifikált szakemberek jövőképét kutatjuk. Tehát az útelágazás csupán fikció jelenleg.

 

Keresik a magyarokat

Először is, a pontosítás kedvéért, az általam felvetett minőség alatt versenyképes felsőfokú végzettséggel rendelkező, nyelvet (esetleg nyelveket) beszélő, legalább 5, inkább 10 év tapasztalattal rendelkező társadalmi réteget takar. Hogy ez a hazai réteg keresett, mutatja nemcsak a többek között a tudás-intenzív iparágak hazai térhódítása (IT - szoftverfejlesztés, tesztelés, szolgáltatások; autóipar - már nem csak a termelési, hanem fejlesztési tevékenységek megjelenése, térhódítása; telekom, szolgáltató központok megjelenése és elterjedése, stb.), hanem az a tény is, hogy az ilyen munkaerőre szakosodott személyzeti tanácsadó cégek megbízási volumene a soha nem látott – kedvező magasságú – szinteken mozog. Tehát itthon elsősorban a multik a „vevők” – ugyanakkor a multik „kitermelik” soraik közül a fejlődő hazai kis- és főleg középvállalati körök közép- és felsővezetőit is.

 

 

Azonban a kereslet természetes módon akadálytalanul áramlik át az országhatárokon – jelenleg még nagyrészt csak egy irányba, tehát kétirányú kiegyenlített áramlásról nemigen beszélhetünk. Hiszen amíg a külföldi ajánlatok mennyisége ugyancsak sosem látott szinten mozog, addig a munkaerő áramlása komoly akadályokba ütközik.

 

Nő a feszültség

Mérnöki logikával azt mondhatnánk, hogy létrejött és jelenleg is fennáll egy komoly feszültség az említett kvalifikált szakemberek bérezése tekintetében a nyugat-európai országok és pl. Magyarország között. És mint tudjuk, ha a feszültség egy bizonyos szintet elér, akkor a szigetelés „átüt”, vagyis megindul az áramlás. Úgy tűnik, a feszültség még nincs a csúcspontján, holott szakmától és  tapasztalattól függően  3-4-szeres vagy akár ezt is jóval meghaladó (a legkurrensebb szakmákban, mint pl. az IT) akár 8-10-szeres is lehet a különbség. Franciaországban egy pályakezdő pénzügyes már 1999-ben havi 3.000 eurónak megfelelő havi bért vihetett haza, jelenleg Németországban 4.000 euró körül alakul egy pályakezdő mérnök fizetése (PhD-vel ez elérheti az 5-5,5.000 eurót is), tehát már ezekben a kategóriákban felfedezhetjük a 3-4-es szorzót.

 

Azokban a szakmákban, amelyekben a bérezési feszültség magasabb, megindult a munkaerő vándorlása (ide sorolhatjuk egyébként a nem vagy kevésbé kvalifikált munkavállalói köröket is, így a betanított munkát, segédmunkát vagy szakmunkát vállalókat is). Az informatika, nemzetközi marketing, értékesítés, gyártás, és szélesebb körben a vezetői munkakörök egyértelműen azok a területek, amelyeken a magyar munkaerő komolyabb volumenben megjelent külföldön is.

 

„Bevállalós” munkások – óvatos értelmiség?

Azt mondhatnánk, hogy másként tekint a külföldi munkavállalás lehetőségére a kvalifikált réteg és a fizikai munkát végzők sokasága: ez utóbbi ugyanis hamarabb bevállal egy komolyabb döntést és megy ki külföldre, akár még biztos álláslehetőség ismeretének híján is, és szélesebb körű családi támogatás nélkül is – majdcsak lesz valami. Ezzel szemben a másik kör mélyebb átgondolást tart szükségesnek, esetlegesen szélesebb kör egyeztetést, amelynek így az egyéni karrier gyakran az áldozatául esik.

 

Fizikai helyett mentális akadályok

Azt nyomban felfedezhetjük, hogy a határokon átívelő munkavállalásnak ma már nincsenek fizikai akadályai. Egyedül mentális akadályokkal kell megküzdenie a munkavállalóknak, és a helyzet az, hogy ezek leginkább saját fejben keresendők.

Amíg a szükség (ahogy a bölcs mondás is tartja) „megoldja” a helyzetet és kikényszeríti a döntést a munkásrétegből, addig korántsem ekkora a szükség a tanultak körében.

 

Mielőtt bárki félreértené: nem a külföld mellett kampányolok – a józan észt részesítem előnyben. Hiszen ha egy villanyszerelő vagy vízvezeték-szerelő nem kap idehaza állást, de tárt karokkal várják Németországban, akkor a legtöbb jó, ha fogja magát és lép. Ugyancsak igaz, hogy a külföldön állást vállalók egy jó része később idehaza folytatja karrierjét, magával hozva egy új kultúrát, egy általában építő, haladó szellemiséget, amely az ország javára válhat.

 

Mi lehet mégis az, amely megmozdíthatja a szakembereket? Az anyagi motiváción túl elsősorban az imént jelzettek. Egy új gondolkodásmód, szemlélet és munkakultúra megtapasztalása, amely új nagyságrendekbe helyezi a gondolkodást (a munka- és projektvolumenek nem összehasonlíthatók); vállalkozások fejlődés iránti kényszeréből a munkavállalók felé közvetített fejlődés iránti igény, amely előbb-utóbb belső igénnyé alakul. Az érzelmek uralkodása helyett az értelem előnyben részesítése és alkalmazása. A problémák vizsgálgatása helyett a megoldások felkutatása.

 

Tehát a kiút a gondolkodásmódban keresendő, és mindazok a megoldások, amelyek kiutat kínálnak a jelen helyzetből és egy építőbb, támogató-együttműködő gondolkodásmód felé vezetnek, jelentik a jövőt.

 

Kié a legjobb munkaerő?

Megítélésem szerint a hazai vállalkozások hosszú távon akkor lesznek sikeresek és eredményesek a kvalifikált szakemberek megtartásában, ha számunkra képesek megteremteni ez előzőekben felvázolt gondolkodásmód elsajátításának lehetőségét. A jó példa talán a legjobb – még ha nem is a legegzaktabb – módja a személyes fejlődésnek, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a külföld egyre inkább elszipkázza a magyar tudást. Ehhez azonban szükséges a fentiekben kifejtett gondolkodásmód tudatos alkalmazása és a vállalati, vezetési kultúra ilyen irányú fejlesztése a hazai vállalkozásokban. Ahogyan a külföldi munkavállalás fejben dől el, ez a kérdés is, csak éppen a vállalat „fejében”, azaz a vezetésben.

 

 

Tokár Péter

TESK Tanácsadó Kft

ügyvezető igazgató

Forrás: http://tesk.hu/hu/eddig-megjelent-cikkeink/2422-kvalifikalt-szakemberek-utelagazas-a-joev-eltt

 

 

Ausztria kitárja a kaput a diplomások előtt

Égető a kvalifikált munkaerő hiánya

Csak a nem EU-tagországokból érkezőkre vonatkozik az osztrák törvényhozás legújabb döntése, amely könnyítést jelent a diplomás bevándorlók számára. Kevés ugyanis a képzett munkaerő, a külföldiek Ausztriába csábítására eddig hozott intézkedések nem jártak sikerrel. Igaz, EU-n belül nincs is szükség könnyítésre: a 27 tagország diplomásai között nem tehető különbség.

A könnyítés jelentős. Megszűnik az az előírás, hogy a harmadik országbeli diplomások csakis személyesen és még külföldön nyújthatják be ausztriai letelepedési kérelmüket. Helyettük intézkedhet az az ausztriai vállalat, amelyik alkalmazni szeretné az illetőt. Ráadásul egyesek piros-fehér-piros plusz kártyát kapnak, ami korlátlan bejutást biztosít a teljes munkaerőpiacra. Családtagjaik két év után letelepedési engedélyt kapnak. A rendelkezések között jó néhány szociális jellegű is van, könnyítik a külföldi – harmadik országból érkezett – művészek ausztriai tartózkodásának feltételeit, lehetőséget kapnak a vállalatok arra, hogy nem EU-országból származó, Ausztriában tanuló egyetemistákat foglalkoztassanak részmunkaidőben. Illetve az egyetemisták egy időre megszakíthatják tanulmányaikat, és munkába állhatnak, ha találnak munkáltatót, aki erre igényt tart. (Egyébként 2014-től a román és bolgár munkavállalók is szabadon bejuthatnak az osztrák munkaerőpiacra. Ekkor jár le az új EU-tagországokra vonatkozó moratórium, amelyet nem hosszabbítanak meg).

A nagylelkűség oka: a piros-fehér-piros kártya ötlete nem vált be, illetve nem hozta meg a kívánt eredményt. Ausztriába ma sem tódulnak a diplomás munkavállalók EU-n kívüli országokból, akiknek köszönhetően azután felvirágozhatnának a vállalkozások, s rajtuk keresztül az osztrák gazdaság. 2012-ben a tervezett nyolcezer helyett alig 1500 ilyen kártyát adtak ki harmadik országból érkező magasan kvalifikált személyeknek – igaz, ez kétszer annyi volt, mint az előző évben.

Jobb szélen a szociálisügyi miniszter
Ami nem változik, az a harmadik országbeli kulcsfontosságú munkaerő kötelező minimális fizetése: csak a havi bruttó kétezer eurót keresők kapják meg a boldogító piros-fehér-piros kártyát. Márpedig ez a feltétel sokak – köztük Sebastian Kurz illetékes államtitkár – szerint akadály, az előírt összeg túl magas, akadálya annak, hogy tömegesen kapják meg a letelepedési jogot.

Mások, köztük Rudolf Hundstorfer szociáldemokrata szociálisügyi miniszter, viszont attól tartanak, hogy egy ilyen csökkentés rosszul hatna a fiatal osztrák diplomások helyzetére. A miniszter úgy véli, egyáltalán nem kívánatos, hogy az egyetemekről kikerülőket csak 1200-1600 eurós kezdő fizetés illesse. A vita élénk, ám abban mindenki egyetért, hogy további módosítások szükségesek, hiszen az osztrák gazdaságnak égető szüksége van kvalifikált, vezetésre alkalmas munkaerőre.
 

 

STRAUBHAAR, TH. – WOLTER, A.:

GLOBALIZÁCIÓ, BELSŐ MUNKAERŐPIAC ÉS A KVALIFIKÁLT MUNKAERŐ MIGRÁCIÓJA

A magasan képzett munkaerő számára a globalizáció egy tágabb világot jelent. Ennek jeleként az utóbbi években az Európán belüli migráció megnőtt. 1988 és 1994 között például a külföldön dolgozó kvalifikált szakemberek aránya hét vizsgált EK-országban 11-ről 22 százalékra nőtt, s a belső migráció jellegzetesen észak-déli irányú. (Kivétel ez alól Franciaország és Hollandia.)

 

A kvalifikált munkaerő mozgásában jelentős szerephez jutnak a multinacionális cégek, ahol a vállalati belső mozgás országok közötti munkaerőmozgásként jelenik meg. Mind gyakoribb, hogy a cégek üres állásaikra több országból keresnek egyszerre jelentkezőt, mert így nagyobb az esélye annak, hogy megtakarítsák a speciális szakemberek betanítási költségeit. Más okból, de hasonló tendencia érvényesül az utánpótlás esetében is, nemzetközi karrier lehetőségét kínálva így a fiataloknak.

 

Az egyén akkor vállalkozik nemzetközi migrációra, ha az áttelepülés költségével csökkentett várható jövedelme nagyobb a helyben elérhetőnél. A multinacionális cégek esetében ez általában a fizetési ranglétrán történő előmenetelben jelentkezik. A dolgozó ezt többnyire úgy éli meg, hogy jobban jár, ha marad a vállalatnál, de esetleg más országba költözik, mintha más cégnél keresne állást.

 

A vállalaton belüli migráció először a menedzsereket érinti, de később valamennyi szakértő esetében fennáll. Amikor egy cég nemzetközi méretekben növekedésnek indul, az nem feltétlenül jár együtt a migráció növekedésével, hanem ez utóbbi inkább attól függ, hogy az adott vállalat és a gazdaság a fejlődés melyik fázisában van. A termelésnek a 80-as években lezajlott „europaizálódása” például nagyban hozzájárult a nemzetközi migráció növekedéséhez.

 

A magasan kvalifikált szakemberek jövőbeni migrációját jelentősen befolyásolja a technika fejlődése. A számítástechnika és a a telekommunikáció fejlődésével ugyanis egyre közömbösebb, hogy az adott szakember helyileg éppen hol tartózkodik, hiszen munkáját saját otthonában éppen úgy el tudja végezni, mint a világ valamely más pontján található munkahelyen.

Forrás: http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_01/1998_01_086.pdf

 

 

 A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon

A harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedésének esélyei és korlátai

A kutatást a Panta Rhei társadalomkutató Bt végzi az Európai Integrációs Alap támogatásával

Kutatási terv

 

A munkaerő-piaci integráció a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének kiindulópontja és alapfeltétele. Ez jól kirajzolódik az EU és a nemzetközi szervezetek ide vonatkozó elemzései, dokumentumai alapján is. Ugyanakkor az EU-s tagállamok, így Magyarország számára is alapvető gazdasági, társadalmi és politikai kérdés a munkavállalással összefüggő migráció kezelése. Fontos feltárandó kérdés, hogy miként felelhet meg a migrációs politika a munkaerő-piac azon igényeinek, melyek a magas képzettséget megkövetelő illetve a képzettséget nem igénylő munkaterületeken jelentkeznek és hazai forrásból nem kielégíthetők. További kérdés, hogy hogyan terelhető legális csatornákba a külföldiek fekete és szürke munkavállalása. […]

 

A Magyarországra irányuló migrációt alapvetően a gazdasági feltételek magyarázzák: kínálati oldalról a jobb életkörülmények, szakmai, anyagi perspektívák, keresleti oldalról pedig az alkalmazható (rugalmas, olcsó) munkaerő iránti igény. A külföldiek foglalkoztatása tartóssá vált Magyarországon, s ez azt mutatja, hogy a gazdaságában van kereslet munkájuk iránt.

A munkáltatóknak előnyt jelenthet az alacsonyabb munkabér, és az, hogy a külföldiek gyakrabban hajlandóak elfogadni a rosszabb munkakörülményeket is. Mindezek mellett a külföldi munkaerő általában rugalmasabb. Gyakorta előfordul, hogy egy adott térségben, adott időpontban nincs a munkára megfelelő mennyiségű vagy minőségű magyar munkaerő. A külföldi munkavállalók jelentős része ilyen területeken végez munkát, így nincs versenyben magyar állampolgárokkal, inkább az a jellemző, hogy a hiányzó munkaerőt pótolják.

A külföldiek szakképzettségi struktúrája, ha nem is ellentmondások nélkül (alul-, illetve túlképzettség), de megfelel a magyar munkaerőpiac érintett szegmenseiben kialakult szükségleteknek. […]

 

Az utóbbi időben egyre több külföldi munkavállalót alkalmaznak azért, mert speciális szakértelemmel bír, olyan képesítéssel rendelkezik, amivel magyar szakemberek nem. A magasan képzett külföldi munkavállalók, önfoglalkoztatók és vállalkozók gyakran úgy érkeznek az országba, hogy olyan helyet töltenek be, melynek betöltésére csak ők alkalmasak, vagy amit számukra alakítottak ki. […]

Forrás: www.pantarhei.org.hu/hun/kutterv.doc

 

Kvalifikált munkaerő kell - kik is azok?

További rossz hír, hogy egy-két régiós hiányszakmát leszámítva csak a kvalifikált munkaerő kell. De ki is a kvalifikált? Általában a reálfolyamatok summa cum laude minősítésű, vagyis Nobel-díj gyanús adottságokkal rendelkező egyedei, évfolyamonként egy-kettő/"jegyzett" egyetem. Magyarul a felsőfokú végzettségűek döntő többsége, 90 %-a nem kvalifikált, mivel nem azt tudja, amire igény van. /Egy ismerősöm mondogatja jó 10 éve, hogy "Diplomája minden hülyének van. Köszi nekem is."/
Az, hogy ebben a szituációban hol áll Magyarország, végül is tökmindegy, csak nekünk nem az. Hónapok óta hallom napi rendszerességgel, hogy "mindenkit! vissza akarunk vezetni a munka világába". /A kezemet azért akárki ne fogdossa/.
Én még jól látok, keresem, kutatom, kizárásos alapon csak a munka lehet a vak, hogy nem találunk egymásra. Arra gondolni sem merek, hogy mégis lát, és ezért - sem - lelünk a másikra. /Annál azért jobban tartom magam./ Ha ez sokáig így megy tovább, megsértődöm, és ha legközelebb meglátom, jól átvezetem a másik oldalra. Ha akarja, ha nem.
És ott csak én leszek...
Még leszek?

Forrás: http://www.nepszava.hu/blog/entries.php?id=1594

 

Elfogyott a szakképzett munkaerő a legfejlettebb romániai megyékben

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (ITDH) a gazdasági tárca felügyeletével működő ügynökség. Egyik fontos feladata, hogy kiterjedt eszköz- és kapcsolatrendszere latba vetésével segítse a kis- és középvállalati kört abban, hogy kiléphessenek a külországok piacaira, illetve megszilárdíthassák a már elért pozícióikat. Kása Zsolt az ITDH Temes, Arad és Krassó-Szörény megyei képviselője, aki helyismeretével, tanácsaival, ötleteivel sokat tesz azért, hogy a magyarországi cégek megtalálják számításukat a román piacon.


-Milyen a munkaerő-piaci helyzet ebben a három megyében?

Érdemes kettéválasztani ezt a régiót. Arad és Temes megye erőteljesen fejlődik, különösen az utóbbi négy évben történtek markáns változások. Számos befektető jelent meg, ennek köszönhetően jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség mindössze 2-2,5 százalék. Az innen délnyugatra, az egykori Nagy-Magyarország dél-keleti határszegletében fekvő Krassó-Szörény megye kevésbé fejlett része a mai Romániának. 1989 előtt fontos kohászati központ volt, erre épülő nehézgép-gyártással és számos ipari létesítménnyel. A rendszerváltás után ezek a gyárak tönkrementek, új befektetők ide még csak kevesebben érkeztek, így a munkanélküliség nagyobb.

- Milyen elvárásokkal érkeznek a magyar befektetők a szaktudást, illetve a nyelvismeretet illetően?

A vezetőkkel, illetve a kapcsolattartókkal szemben feltétel, hogy beszéljék a magyar nyelvet, a szakképzett, illetve szakképzetlen munkások esetében viszont már nem várják el. A befektetőkben persze bizalmat kelt, ha a gépek mellett állók is tudnak magyarul, de ezt nem olyan könnyű megoldani. A magyar anyanyelvű lakosság aránya a teljes népességen belül Arad és Temes megyében hét százalék, míg Krassó-Szörény megyében mindössze egy-két százalék. Ehhez hozzá kell még tenni, hogy különösen az előbbi két megye rendkívül sokat fejlődött az elmúlt időszakban, ezért általában is nagyon nehéz szakképzett munkaerőt találni, nem csak magyarul tudót.

- Mi a helyzet a kvalifikált munkaerő terén?

Az 1989-es forradalom után a fiatalok inkább a humán szakokat részesítették előnyben az egyetemi felvételinél, és jelentősen nőtt a jogászok, közgazdászok aránya. A műszaki területek iránt érdeklődők száma viszont markánsan csökkent, ezért nagyon nehéz ma szakképzett mérnököt találni. A legnagyobb hiány az építőmérnökök iránt mutatkozik, de az ezen a téren is tapasztalható konjunktúrának köszönhetően egy-két éve már megfelelő mennyiségű szakképzett munkás sincs a piacon.

- És emiatt, gondolom, elkezdtek emelkedni a bérek.

Igen, de nem látványosan. Idén várhatóan � természetesen régiótól, szakképzettségtől és munkaterülettől függően - 15-20 százalékos béremelkedéssel kell számolni, körülbelül öt százalékos infláció mellett. Mivel a legfejlettebb régiókban gyakorlatilag elfogyott a munkaerő, már felvetődött annak a gondolata is, hogy a határ másik oldaláról, tehát a kelet-magyarországi, kevésbé prosperáló településekről kellene munkásokat toborozni.

- Ez igen érdekes fordulat, akárcsak egy-két éve is valószínűtlennek tűnt volna.

Persze, ez egyelőre inkább csak elméletéi lehetőség, hiszen a szakmunkásoknak kínált havi bruttó 400 eurós (hozzávetőlegesen százezer forintos) fizetések nem mozgatnak meg nagyobb tömegeket.

-És a Kelet-Romániában, fejletlenebb vidékeken élők nem költöznek át a nyugati határszélre?

Romániában mindig is nagyobb volt a munkaerő költözési hajlandósága, mint például Magyarországon, a románok EU-s szinten is kifejezetten mobilisnak számítanak. Becslések szerint Spanyolországban és Olaszországban 2,5 millió román dolgozik, de mivel erősen családközpontú a gondolkodásuk, nem tervezik, hogy véglegesen letelepednek külföldön. Ehelyett inkább arra törekszenek, hogy hosszabb-rövidebb idő után hazatérve befektessék a kint megkeresett pénzt. Kérdésére konkrétan válaszolva, aki költözésen gondolkodik, az nem áll meg például Temes megyében, hanem inkább Nyugat-Európában vállal munkát.

- Milyen cégek jönnek ma Romániába befektetni?

Két-három éve még a humánerőforrás ára volt a legfontosabb faktor, elsősorban azok nyitottak itt összeszerelő üzemet, varrodát, akiket az olcsó bérek vonzottak ide. Mára megjelentek azok is, akik szakképzett munkaerőt igényelnek, nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő helyben. Ez főleg Temesváron érzékelhető, ahol színvonalas a Műszaki Egyetemen a képzés. Ezzel együtt természetesen még mindig vonzó, hogy a Romániától nyugatabbra fekvő országokhoz képest még mindig alacsonyak a bérek.

- Jellemzően milyen profilú és nagyságú magyar cégek kérik az ITDH segítségét?

Elsősorban azok a kis és közepes vállalkozások, aki ki akarják használni a Románia EU-tagságával egyszerűbbé vált export lehetőségeket. A nagyvállalatok inkább Bukarestbe teszik a román vállalatuk székhelyét. Temes, Arad és Krassó-Szörény megyében a német, az olasz és az osztrák tőke jelenléte a legjelentősebb, a magyarok 6-7. helyen vannak, mind a cégek száma, mind a tőke nagysága szerint. Ez elég jó helyezés, tekintve, hogy az utóbbi években nagyon megnőtt a befektetői érdeklődés az ország iránt.

- Összetartanak a Magyarországról érkezett vállalkozók?

Ismerik egymást, sőt már alapítottak helyi szervezetet is. Mi is segítünk abban, hogy egymásra találjanak, hogy üzletek köthessenek egymással. Ezzel együtt mindenki számára világos: a nyereség számít, nem az érzelmek.

- És a helyi, őshonos magyar lakosság? Ők mennyire ápolják a hagyományokat, a közösségi életet?

Sajnos, úgy Temes, mint Arad megyében az utóbbi 15 évben sokat csökkent a magyar nemzetiségű lakosok száma, de a nagy városokban elég erős a közösségi élet, nagyon sok civil szervezet működik. Egy példa: Csongrád megyei segítséggel nagyon megerősödött a néptánc mozgalom.


Az interjút készítette: Rozsnyai Gábor

Forrás: http://www.consultationmagazin.hu/index.php?menu=cikk&id=560

 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság magyarország arad temesvár

süti beállítások módosítása