Lehet-e segédeszközöket használni az evangélizációkhoz?
Tipikus kérdés a pünkösdi-karizmatikus hívők között.
Lehetséges válaszok:
a.) csak az igehirdető van jelen, senki más
b.) igehirdető és közvetlen segítők, szervezők
c.) igehirdető és dicséretszolgálat
d.) igehirdető és valamilyen műsor.
Nos, most a 4. kategóriába tartozó evangélizációról van szó.
Miért idegenkednek ettől a hívők?
Azért, mert félő, hogy inkább kultúrálisan fogadják el a kereszténységet.
Azaz nem jelekkel, csodákkal, gyógyulásokkal szembesülnek, hanem egy másik kulturális közeggel.
Tehát minél hamarabb be kell hívni majd a megtérteket a gyülekezetbe, mert ha ez nem történik meg, akkor már mind a keresztségek átvétele, mind az igehirdetés fontosságának megértése teljesen elmaradhat.
Ettől függetlenül használható ez a modell, de fokozottan hangsúlyozni kell az érdeklődők számára, hogy el kell jönni a gyülekezetbe, mi is ott leszünk, gyere el te is!
Milyen műsorok lehetnek?
ð pantomim
ð tánc
ð színházi előadás
ð egyéb
Ezek közül én most a pantomimjátékokkal szeretnék foglalkozni.
Hogyan kerültem kapcsolatba személyesen evangélizációs pantomimjátékokkal?
1. Az Oral Roberts University-ről (ORU) jött egy evangélizációs csapat jött Magyarországra 1991-ben, és ők voltak Békéscsabán is
2. A budapesti Hit Gyülekezetéből egy csoport Tóth Géza vezetésével evangélizált a Kör-Lánc-Tánc pantomimmel, 1992-ben
3. Mi is betanulhattuk ezt a műsort, és 1993-tól éveken keresztül játszottuk
Miért a pantomim?
Mert ehhez nem kell nyelvtudás.
És nem kellett szöveget betanulni, csak egy cselekvéssorozatot.
Új volt az utcán, és érdekelte az embereket.
A kisebb településeken a kulturális élet szervezői is örültek, hogy végre láthatnak az emberek valami műsort, és örültek annak, hogy több ember gyűlt össze, mint általában kimozdulni otthonról.
A Kör-Lánc-Tánc pantomim
A lényege, hogy a bűnbeesés és a megváltás történetét kell bemutatni a közönségnek.
Először Isten megteremti Ádámot és Évát.
Feladatot ad nekik, hogy őrizzék a kertet, és parancsolatot, hogy a fa gyümölcsét ne fogyasszák.
De a Kísértő odamegy először Évához és megkínálja a tiltott gyümölccsel. Miután elfogadja, rákapcsol egy láncot Éva derekán lévő övre.
Utána Ádámhoz is odamegy, és vele is ugyanezt teszi.
Később már egy tipikus nő és férfi van a lánchoz odakötve, mely láncok vége mind a Kísértőhöz van kötve.
Azaz elszakadni nem tudnak a szereplők a gonosztól, mert a bűn által oda vannak hozzá kötve.
Utána más tipikus szereplők is feltűnnek, akiket ugyanúgy behálóz az ördög.
Van egy tudós, aki okkultizmusba keveredik bele, egy üzletasszony, aki a zsebe helyett a szívében hordja a pénzt.
Legvégül egy lázadó tinédzser lesz az áldozat, akit a kábítószer tart fogva.
Utána aztán egy érdekes dolog történik: beindul a mókuskerék, az egész életen át tartó hajtás.
Mindenki megy körbe-körbe, közben a Sátán középen a láncon keresztül nógatja őket.
Először csak sétálnak, majd futva-táncolva haladnak körbe.
Innen a neve is Kör-Lánc-Tánc.
Utána megjelenik egy fehér ruhába öltözött személy, aki a Megváltót szimbolizálja.
Odamegy egyesével a láncrafűzött rabszolgákhoz, megszabadítja őket a bűnöktől, és láncaiktól.
A probléma ott kezdődik, hogy a megszabadított emberek a Krisztus ellen fordulnak.
Egyfajta rögtönzött bíróság tagjaiként elítélik és kiszolgáltatják őt.
Itt ezzel nem tudtam teljesen egyetérteni, hiszen nem kimondottan azok az emberek ítélték el, és ölték meg Jézust, akiket ő korábban megszabadított, így rossz volt eljátszani ezeket az epizódokat.
De itt a szerep szerint át kellett változni áldozatokból árulókká, elég negatív szereplőkké.
Miután a bíróság elítélte Jézust, Jézus szenvedett és meghalt.
Ekkor a zenei aláfestésben erős kiáltás hangzik, mely jelzi azt a pillanatot, amikor a Fiú kilehelte a szellemét.
Ez erős katartikus élménnyel jár együtt, mely kihat a nézőkre.
Utána feltámad az Úr, és a Gonosz elterül.
Jézus ezután már feltámadva áll közepén, és mindenki félve néz rá egy kicsit: vajon megbocsát nekem is?
Így merevednek ki a szereplők, és ez a kép az, ami egy kicsit bevésődik a közönség tagjaiba.
Van egy kis pihenő idejük a szereplőknek, majd a közönség tagjaival lehet és érdemes is személyes kapcsolatokat létrehozva beszélni nekik Jézusról.
A hallgatóság tagjai közül van, aki kimegy a most fellépő igehirdető hívására, van aki a helyén marad.
Azokkal is létre tud így jönni egy-egy személyes megszólítás a bennünk lévő Krisztus által.
Sokszor éreztem, hogy rám száll felülről a Szent Szellem kenete felülről, és különleges erőt ad a szerepet végigjátszani.
Több verziót is betanultunk, változott, hogy hány szereplős a játék; melyik szerepet ki játssza, és hogy milyen segédeszközöket használunk.
4 éven keresztül csináltuk, és soha nem mondták az emberek, hogy unalmas, mindig volt közönség, és olyan is volt, hogy megtapsoltak bennünket.
Jó volt-e csinálni, vagy sem?
Utólag őszintén igazából nem.
Ez a játék ugyanis nekünk alkalmi színészeknek sok lelki-pszichikai terhet rakott a vállunkra.
Amit persze nem tudtunk kezelni.
Így egyre kevesebb kedvünk volt játszani éveken keresztül nyaranta, és mindig ugyanazt az egy darabot.
Ráadásul soha nem történt szerepkivétel.
Ami azt jelenti, hogy nem kaptunk semmi instrukciót, hogyan rázzuk le magunkról a negatív szerepek pszichikai terhét.
Isten viszont közösséget vállalt a darabbal, ezt bizonyítja a verpeléti eset is.
1994. júliusban történt.