100 új gyülekezet

Kérdés, hogy van-e ellensége a Bibliaolvasásnak?

Igen, ha valaki/valami igyekszik eltántorítani a híveket a Bibliaolvasástól.

És ezek közül melyik a legnagyobb ellenség?

Az, ha teljes mértékben magát az olvasás tevékenységét igyekszik valaki/valami elidegeníteni az embertől.

Mert aki soha semmit nem olvas, az a Bibliát sem fogja olvasni.

Ezért véleményem szerint ez egy üldöztetés az Ige ellen.

Régen a Bibliát indexre kellett tenni, be kellett tiltani – ma már ennél kifinomultabb eszközök vannak a Biblia Ige ellen.

De nyugodjunk meg, mi is tudunk a helyzeten rontani.

Például, ha a gyermek bibliaiskola foglalkozásokon apró betűs régies nyelvezetű (Károly-fordítású) Bibliából kell felolvasniuk a kicsiknek.

Vajon egy 10-12 éves gyerek mit ért meg a régies magyar nyelvtanból?

Ki az, aki legalább sejti, hogy mi az a „vala”?

Milyen sokáig kell tanulni a helyesírást, de ezt csak nehezíti, hogy egy csomó dolog pont nem úgy van ott megfogalmazva, mint ahogy ma használjuk, ahogy az iskolában tanítják, és számon kérik.

Aztán amikor kiderül, hogy szenved az összes gyerek az Ige olvasásától (régies nyelvezet, kisbetűs írás), akkor legyen inkább Szuperbook (Könyvek Könyve) meg Repülő ház. Mert ház azt végre értik.

Tehát fel kell kelteni az érdeklődést az olvasás iránt, vagy ha van, akkor meg nem kell elrontani.

Olvasni jó.

Információt szerezni jó.

A felnőttek cselekedeteit ismételni jó.

Ezek ösztönszerűen benne vannak a gyermekekben.

Csak jó példát kell mutatni.

Lássanak minket olvasni.

Mert kell olvasni.

De hát miért kell olvasni az Igét?

Jézus gyakran hivatkozott arra, hogy az ő beszédei fontosak.

„Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.

A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.

Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.

Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.” (Jn 14, 23-26.)

Hogyan tudja a Szent Szellem eszünkbe juttatni Jézus beszédeit?

Ha legalább van mit eszünkbe juttatnia.

Ugyanis a Szent Szellem nem a prédikátor beszédeit akarja eszünkbe juttatni, hanem Jézus beszédeit.

Ahhoz viszont tudnunk kell mik Jézus beszédei.

Ehhez viszont olvasni kell.

De nemcsak az Igét lehet olvasni.

Van szépirodalom is.

Írott sajtó is.

Nem kérhetjük számon másoktól, hogy olvassanak, ha mi nem olvasunk, ha minket sosem látnak olvasni.

„És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Embernek fia! ímé, én elveszem tőled szemeidnek gyönyörűségét hirtelen halállal, és ne sírj és ne jajgass, se könyed ne hulljon.

Fohászkodjál csöndesen, halottakért való sírást ne tégy, fejékességedet kösd fel, és saruidat vedd lábaidra, s ne fedezd be bajuszodat, és az emberek kenyerét ne egyed.

És szólék reggel a néphez, és estére meghala feleségem, és úgy cselekedém reggel, a mint meg vala hagyva nékem.” (Ez 24, 15-18.)

Ha hiszed, ha nem kedves barátom, nemcsak Ezékiel élte ezt át, hanem én is.

Szerelmes voltam egy keresztény testvérnőbe, és ő volt a minden számomra.

Nem voltam álmos éjszaka, nem voltam fáradt.

Mindig verseket akartam írni, és csak őrá akartam gondolni.

De az Isten féltőn szerető Isten, és nem engedi meg nekünk hívőknek, hogy bárkit-bármit jobban szeressünk őnála.

„Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.

…mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok” (2Móz 20, 3. és 5/b.)

„Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.” (5Móz 6, 5.)

„…mit kíván az Úr, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet; hogy minden ő utain járj, és szeresd őt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből” (5 Móz 10, 12.)

„Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből” (Luk 10, 27/a.)

Mivel az én szívemben a szerelem előrébb került, mint Isten, így elvesztettem a szerelmemet.

Nagyon nagy fájdalmat éreztem.

Évek teltek el így.

2004 szeptemberében a könyvtárban jártam, és láttam egy szórólapot egy önismereti képzésről.

Nem tudtam, hogy ez mi, de felkeltette a kíváncsiságomat rajta egy idézet:

„Ha előhozzuk, ami bennünk rejlik, az megmenthet minket, ha nem hozzuk elő, ami bennünk rejlik, elpusztíthat minket.” /Aquinói Szent Tamás/

Egy új világ tárult fel számomra.

Rájöttem, hogy másoknak sokkal-sokkal nagyobb bajaik vannak, mint nekem.

Azóta több ilyen képzésen is részt vettem, és az Istennel való kapcsolatom csak még jobban elmélyült.

Új szemmel kezdtem olvasni a Bibliát.

Rájöttem, hogy a drámajátékok eredete az Igére vezethetők vissza.

Még Ezékiel is rendezett színielőadást, egy egyszemélyes drámajátékot:

„Ezt mondja az Úr Isten: Tedd föl a fazekat, tedd föl, és tölts vizet is bele.

Gyűjtsd össze a bele való darabokat, minden jó darabot, czombot, lapoczkát; válogatott csontokkal töltsd meg.

Végy válogatott juhokat, és tégy máglyát a csontoknak is a fazék alá; forrald erősen, még csontjai is főjjenek benne.”

„Bőven rakd a fát, gyújtsd meg a tüzet, főzd meg jól a húst, forrald a levet, és a csontok szétfőjjenek.

És állítsd üresen az ő szenére, hogy meghevüljön s megtüzesedjék ércze, és megolvadjon benne tisztátalansága, megemésztessék rozsdája.

A fáradozásokat kifárasztotta, és nem ment le róla az ő sok rozsdája, tűzbe hát rozsdájával!

A te tisztátalanságodban fajtalanság van, mivelhogy tisztogattalak, de meg nem tisztultál, azért tisztátalanságodból többé meg nem tisztulsz, míg meg nem nyugotom haragomat rajtad.

Én, az Úr szólottam; jőni fog és megcselekszem, el nem engedem s nem kedvezek és nem könyörülök: a te útaid és cselekedeteid szerint ítélnek meg téged, ezt mondja az Úr Isten.” (Ez 24,3-5. és  10-14.)

A tőzsde működése avagy a vetés és aratás törvénye

Mi a lényege a tőzsdének?

A vetés és aratás köti különbség kockázatának csökkentése

1. Árutőzsde

Nem lehet tudni előre, hogy egy adott évben mennyi búza lesz előre.

Lehet sok vagy kevés és lehet gyenge vagy jó a termés.

Ezért a a gazdák és a felvásárlók szerződést kötnek a vetés idején (opció=lefoglalás), hogy mekkora az a minimális mennyiség, amennyit biztosan meg fognak venni egy minimált áron az aratás idején.

Ezzel mindkét fél jól jár. Miért? Mert ha kevesebb/gyengébb minőségű lesz a búza, akkor is ennyi áron biztosan eladható = nem lesz veszteséges a termelés a gazdának. Nyilván a kereskedő veszít, ha túl későn adja el ezt az opcióját a búza megvételére.

Ezért kereskedés folyik az (áru)tőzsdén, hogy aki még bízik a jó termésben, az megtartja az opcióját, aki nem, az eladja.

Évről-évre kiderül azért melyik gazda búzája mennyire jó vagy rossz. Így valaki neve garanciává kezd válni a sikerre.

Tehát izgalmassá kezd válni a dolog, mert lehet hogy kevés a termés, de valakinek jobb minőségű az áruja, valakinek rosszabb.

Többet ér a jobb minőség. De csak akkor megy le az ára a gyengébb minőségűnek, ha nagy nyilvánosság előtt folyik a kereskedelem.

Ha jó a termés, akkor a gazda jól jár, de csak azt tudja eladni szabad áron, amire nem kötött opciót.

Mit tegyen? Égesse el az Isten áldását? Nem, hanem vásárolja fel az általa kötött opciókat, ezáltal többet tud majd eladni, és jobb áron.

Persze csak akkor, ha neki = keveseknek van több termése, mert ha mindenkinek (sokaknak) jó/sok termése van, úgysem tudja jobb áron eladni, mert túlkínálat keletkezik a piacon, tehát valahol mégiscsak jó, hogy MÁR A VETÉS IDEJÉN MEGKÖTÖTTEK SZERZŐDÉST AZ ARATÁSRA.

Ez volt az árutőzsde (pl. BÁT, budapesti árutőzsde).

2. Értéktőzsde

Ez az ipari gyártásra, ásványkincs kitermelésre, kereskedelmi lehetőségre... vonatkozik.

Tegyük fel, hogy van egy ötlete/találmánya egy feltalálónak.

A lényeg itt is a vetés-aratás törvényének ismerete.

Valaki gyártani akar egy terméket, várhatóan x haszonnal lehet majd eladni.

Ki mennyire látja jónak ezt a tervet? Aki igen, az hisz ennek sikerében.

Nemcsak hinni akar benne, hanem ezt szeretné cselekedetekre is váltani, hogy a várható profitból is része legyen.

Aki egy-egy vállalat pl. McDonald's, Texas Instruments... alakulásakor tudott előre hinni annak sikerében, az vett tőlük részvényt.

Ma már 1-1 ilyen részvény (rész = tényleg részese a részvényes mind a sikereknek, mind a kudarcoknak) sokszorosát éri, mint sok-sok éve.

Aki jól választott, annak csak az éves osztaléka több, mint ma egy átlagember éves nyugdíja (nem is kevéssel), sőt el is adhatja csillagászati áron ezt a részvényt.

Tehát az által, hogy sikeresen tudott választani egy helyet, ahová a pénzét befektette, igencsak jól járt.

Mi van, ha rossz helyre fekteti be a pénzét? Akkor a pénzét elveszítheti.

Érdemes mégis hinnie, mert a feltalálóknak/befektetőknek/cégtulajdonosoknak is igencsak érdekük, hogy ne dobjanak ki hatalmas összegeket az ablakon. Márpedig ha ők rosszul döntenek, veszteségük hatalmas lehet.

Így jöhetett létre az a hatalmas adósság is, melyet elengedtek volna az adósnak, nem kérték, hogy fizesse vissza - idővel vissza tudta volna fizetni.

„Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki számot akar vala vetni az ő szolgáival.

Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, a ki tízezer tálentommal vala adós.” (Mt 18, 23-24.)

„Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, a ki száz dénárral vala néki adós” (Mt 18, 28.)

Ilyen volt a BÉT (budapesti értéktőzsde), később a BÁT és BÉT egyesültek, így ma csak 1 tőzsde van Mo-n.

Monopolizmus = egyeduralom

Ennek ellentéte a választás lehetősége, a verseny.

Isten akarata-e a monopolizmus vagy sem?

Isten általi monopóliumok

1. Isten tisztelete
2. Törvény népében
3. Házastársi hűség megkövetelése

1. Az Isten tisztelete

„Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.

Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.

Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.

Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.

De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.” (2Móz 20, 2-6.)

Isten azoktól követeli meg, hogy őt tiszteljék, akikért a Fiú az Ő vérével fizetett.

„Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;

Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén” (1Pét 1, 18-19.)

2. Törvény népe

„Ímé én kiválasztottam a lévitákat Izráel fiai közül, minden elsőszülött helyett, a mely az ő anyjának méhét megnyitja Izráel fiai között: azért legyenek a léviták enyéim.

Mert enyém minden elsőszülött; a mikor megöltem minden elsőszülöttet Égyiptom földén, magamnak szenteltem minden elsőszülöttet Izráelben; akár ember, akár barom, enyéim legyenek: én vagyok az Úr.” (4Móz 3, 12-13.)

3. Házastársi hűség monopóliuma

„Mert mint elveszi a legény a szűzet, akként vesznek feleségül téged fiaid, és a mint örül a vőlegény a menyasszonynak, akként fog néked Istened örülni.” (Ésa 62, 5.)

A szüzesség elvesztése vérontással jár, ez az istentől rendelt véráldozat a házasság szövetségéhez.

Tehát elmondható, hogy az Isten is csak véráldozat általi jogalapon követeli meg a választás nélküliséget.

Kisajátíthatja-e az egyedüliséget magának egy-egy politikai, gazdasági vagy vallási hatalom?

Jogszerűen nem teheti meg.

4. Jogszerű politikai hatalmak

Lényege, hogy a hatalom megoszlik, és a megosztott hatalommal lévő szervek ellenőrizhetik egymást.

a.) A törvény korában a papok, bírák vagy királyok, próféták szentháromsági képe.

Ilyen volt Gedeon, aki bíra volt, de Debóra prófétanő jogosan elszámoltatta egy adott dologgal kapcsolatosan:

„Ebben az időben Debora, a prófétanő, a Lappidoth felesége volt biró Izráelben.

És ő a Debora-pálmája alatt lakott Ráma és Béthel között, az Efraim hegyén, és ide jöttek fel hozzá az Izráel fiai törvényre.

És elkülde és hivatá Bárákot, az Abinoám fiát, Kedes-Nafthaliból, és monda néki: Avagy nem parancsolta-é meg az Úr, Izráelnek Istene: Menj és vonulj fel a Thábor hegyére, és végy magadhoz tízezer embert a Nafthali és a Zebulon fiai közül?

És te ellened kihozom a Kison patakjához Siserát, Jábin hadvezérét, az ő szekereit és seregét, és kezedbe adom őt.” (Bír 4, 4-7.)

Megfigyelhető, hogy Debóra saját maga is tekintély alá vetett személy volt, de ez a tekintély alatt levőség nem korlátozta az ő tevékenységét.

b.) Középkori olyan királyi hatalom, ahol a király hatalma korlátozott, pl. a rendek, megyék, országgyűlés által.

„A fontosabb magyarországi és erdélyi országgyűlések és határozataik:

• 1491. július 15-én az országgyűlés II. Ulászló cseh királyt választotta meg Magyarország uralkodójának
• 1526. november 11-én a székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva Szapolyai Jánost választotta magyar királlyá II. Lajos halála után (lásd: mohácsi vész)
• 1568. évi tordai országgyűlés: a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító országgyűlés Erdélyben. A Tordán tartott országgyűlés Európában először hozott olyan határozatot, amely a vallásszabadság elemeit magába foglalta
• 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta Bocskai Istvánt
• 1620. október 23-án a Besztercebányán összegyűlt országgyűlés kimondta a Habsburg uralkodó, II. Ferdinánd trónfosztását, és Bethlen Gábort Magyarország királyává választották – Vivat rex Gabriel! Éljen Gábor király! – harsogták az egybegyűlt nemesek
• az 1662. évi országgyűlésen sérelmi politika magyar sikerekkel, Párkány eleste, Érsekújvár eleste – emiatt nagy európai összefogás a török ellen (Rajnai szövetség), és főurak összefogása (Wesselényi nádor)
• 1687. november 7-én a pozsonyi országgyűlés alsótáblája, 10-én a felsőtáblája is elfogadja az uralkodóház fiúági örökösödésének törvényét
• 1707. május 1-jén az Ónodon tartott országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. Rákóczi június 16-án kelt kiáltványában tudatja Európa népével a trónfosztást
• 1848. április 11-én a pozsonyi országgyűlés elfogadja a polgári, liberális Magyarország megszületését jelentő törvényeket (pl. jobbágyfelszabadítás, népképviseleti országgyűlés, független, felelős minisztérium)
• 1849. április 14-én az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását és Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja”

Forrás: wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s#T.C3.B6rt.C3.A9nelmi_orsz.C3.A1ggy.C5.B1l.C3.A9sek

Érdekes, hogy még a helyszín sem volt monopolizálva: Rákos-mező, Pest, Buda, Hatvan, Ónod, Debrecen, Besztercebánya, Torda, Székesfehérvár, Pozsony

c.) Sztyeppei népek katonai demokráciája

A hatalmat a Kurultáj (törzsszövetségi gyűlés) szavazta meg a kendének vagy a gyulának.

Lényege, hogy békeidőben a kende, háborúban a gyula kormányzott nagyobb hatalommal.

A főbírói tisztséget a horka töltötte be.

„A történelem első demokráciái a hunok által létrehozott sztyeppei katonai demokráciák Hsziungnuk államban, valamint (görög poliszok) közvetlen demokráciáknak tekinthetők.”

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Demokr%C3%A1cia

5. Jogszerű gazdasági hatalmak

Alapjában véve ilyen a szabadversenyes kapitalizmus, ami ezzel ellentétes, az pl. a monopolkapitalizmus, állami egypártrendszeri tervgazdaság.

6. Jogszerű vallási hatalmak

Isten mindenkit a néki adatott világosság által akar megítélni.

Ehhez az kell, hogy egyetlen egy vallás, egyház, vezető se rendelkezzen totális uralommal.

Isten személye és a mennyei kormányzási modell

a.) Isten három személyben jelentette ki magát

„A ki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született;

Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;

És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn.

És Ő a feje a testnek, az egyháznak: a ki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első;

Mert tetszett az Atyának, hogy Ő benne lakozzék az egész teljesség;” (Kol 1, 15-19.)

Az Atya megszólalt: „FELKENT”, így született a Fiú, és a szóval együtt kijött, kiszármazott a Lehellet.

b.) Isten összehívja a mennyei parlamentet

„És monda Mikeás: Azért halld meg most az Úr beszédét: Látám az Urat az ő székiben ülni, és az egész mennyei sereget az ő jobb- és balkeze felől mellette állani.

És monda az Úr: Kicsoda csalja meg Akhábot, hogy felmenjen, és elvesszen Rámoth Gileádnál? És ki egyet, ki mást szól vala hozzá.

Akkor előjőve egy lélek, a ki az Úr eleibe álla, és monda: Én akarom megcsalni őt. Az Úr pedig monda néki: Miképen?

És felele: Kimegyek és hazug lélek leszek minden ő prófétáinak szájában. Akkor monda az Úr: Csald meg és győzd meg; menj ki, és cselekedjél úgy.” (1Kir 22, 19-22.)

c.) Isten közveteln döntési jogkört osztott ki angyaloknak és embereknek

„Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek (ApCsel 7, 53.)

Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott, a míg eljő a Mag, a kinek tétetett az ígéret; rendeltetvén angyalok által, közbenjáró kezében. (Gal 3, 19.)”

Összegzés

Az Istentől nagyon távoli, sőt vele ellentétes a monopólizmus.

Csak és kizárólagosan a véráldozat – azaz az Istennel megkötött külön szövetség – jelent kivételt.

1991 ősszel bevonultam katonának.

Amikor még nem lehetett kimenni az első hónapban, akkor meglátogattak a családtagjaim.

Mindenki mondott valami híreket, a hugicám meg jelezte, hogy ő megy konferenciára, és kérdezte: te nem jössz?

Próbáltam megmagyarázni, hogy egyfajta speciális férfiszituációba kerültem, és egyszerűen nem mehetek.

De hát ő nem zavartatta magát, és ment valahová egy konferenciára, de már nem tudom hová.

Aztán letelt az első hónap, és már én is szabad tudtam lenni néhány hétvégén.

Úgyhogy nekem is nagyon mehetnékem támadt, én is szerettem volna vidéki konferenciákon részt venni.

Olyan jó volt kimozdulni otthonról!

Sőt a városból, a megyéből is.

És akkor elkezdődött a két éven keresztül tartó konferenciák korszaka.

Mentünk Debrecenbe, Egerbe, Szolnokra, Pécsre, Esztergomba…

Nagyon jó volt, mert:

- több napot is ott tudtunk tölteni,

- étteremben ebédeltünk,

- praktikus szálláslehetőségeket vehettünk igénybe a helyi gyülekezetek testvérek szervezése által,

- kicsit a tanítások igazodtak a helyi igényekhez,

- megismerkedhettünk más gyülekezetbeli testvérekkel.

Utána egy érdekes dolgot lehetett hallani az egyik prédikációban:

„A Szent Szellem vidéken jobban akar munkálkodni” – ez furcsa volt, és meg is jegyeztem ezt a mondatot.

De ez nem azt jelentette, hogy akkor még inkább több konferencia lesz vidéken, hanem még kevesebb lett.

Tulajdonképpen innentől kezdve csak ritkán volt Budapesten kívül egy-egy konferencia.

De akkor megyünk majd többet Budapestre!

Mennénk.

Ugyanis 1-2 évig a budapesti gyülekezet zárttá lett, így nem mehettünk.

Akkor majd hallgatni fogjuk a budapesti tanításokat hangfelvételről!

Nem, mert be is lett szüntetve a hanganyagok forgalmazása.

Mai gondolkodásommal azt mondanám, hogy egyfajta vasfüggöny ereszkedett le a gyülekezetek közé.

Aztán néha már meg lehetett rendelni 1-1 tanítást, később pedig már mehettünk is.

Vajon mi lett volna, ha folytatódnak akkor a vidéki konferenciák?