Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Jeruzsálemi Katolikus vallás 40/12. rész – Jeruzsálem

2011.04.02. 22:40 12nyil

A Jeruzsálemi Katolikusok viszonyulása Jeruzsálemhez.

 

 Jeruzsálem a történelem során nem mindig volt izraeliták uralma alatt.

 

00. Ismeretlen népcsoport megalapította Jeruzsálemet, neve hasonlít Jerevan-hoz (Van városa)

0. Ábrahám idejében Melkisédek volt az ottani uralkodó

1. Józsué hadakozott Jeruzsálem királya ellen

„Azután Jeruzsálem ellen hadakoztak a Júda fiai, és elfoglalván azt, lakosait levágták fegyvernek élivel, a várost pedig lángba borították.” (Bírák 1, 8.)

2. Dávid szerezte meg a Jebuzeusoktól

3. Ezután Jeruzsálem egészen Titus győzelméig mindig középpontban volt.

 

 

A kérdés az, hogy a nemzetek tagjainak fontos-e, hogy a saját és minden más külföldi összes nevezetes városnál és nevezetességnél fontosabbnak tartsák Jeruzsálemet?

 

Vajon mennyire kell, hogy a sajátként érezzék a nemzetek tagjai a 137-es zsoltárt?

„Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk.

A fűzfákra, közepette, oda függesztettük hárfáinkat,

Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, mondván: Énekeljetek nékünk a Sion énekei közül!

Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?!

Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobbkezem!

Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad; ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének!” (Zsolt 137, 1-6.)

 

A zsoltár tényleg a Babiloni fogság idején készült, és mivel Titus óta diaszpóra van, ezért az izraeliták értelmezhetik a saját helyzetüket egyfajta újabb fogságként.

De ezt hogyan értelmezze az, aki se saját maga, se felmenői sosem laktak ezen a földön?

És még átkozza is meg magát???

 

2 komment

Címkék: dávid jeruzsálem jereván babilon titus júda józsué melkisédek jeruzsálemi katolikus

Jeruzsálemi Katolikus vallás 40/11. rész – üldöztetés

2011.04.01. 21:57 12nyil

A Jeruzsálemi Katolikusok viszonyulása az üldözéshez a következő mintát követi:

 

1. István üldöztetése

 

„Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől,

És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani.

Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának;

És kiűzvén a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok pedig felsőruháikat egy Saulus nevezetű ifjú lábaihoz rakták le.

Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet!

Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék.

Saulus pedig szintén javallta az ő megöletését.

És támada azon a napon nagy üldözés a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és mindnyájan eloszlának Júdeának és Samáriának tájaira, az apostolokat kivéve.

Istvánt pedig eltakaríták kegyes férfiak, és nagy sírást tőnek ő rajta.

Saulus pedig pusztítá az anyaszentegyházat, házról-házra járva, és férfiakat és asszonyokat elővonszolva, tömlöczbe veti vala.

Amazok annakokáért eloszolván, széjjeljártak, hirdetve az ígét.” (ApCsel 7, 55 – 8, 4.)

 

„Azok tehát, a kik eloszlottak az üldözés miatt, mely Istvánért támadott, eljutának Fenicziáig, Cziprusig és Antiókhiáig, senkinek nem prédikálván az ígét, hanem csak a zsidóknak.

Voltak azonban közöttük némely cziprusi és czirénei férfiak, kik mikor Antiókhiába bementek, szólának a görögöknek, hirdetve az Úr Jézust.

És az Úrnak keze vala velök; és nagy sokaság tére meg az Úrhoz, hívővé lévén.” (ApCsel 11, 19-21.)

 

 

2. Jakab üldöztetése

 

„Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül.

Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel.” (ApCsel 12, 1-2.)

 

 

3. Péter üldöztetése

 

„És látván, hogy ez tetszik a zsidóknak, föltette magában, hogy elfogatja Pétert is. (Valának pedig a kovásztalan kenyerek napjai.)

Kit el is fogatván, tömlöczbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; husvét után akarván őt a nép elé vezettetni.

Péter azért őrizteték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette.

Mikor pedig Heródes őt elő akará vezettetni, azon az éjszakán aluszik vala Péter két vitéz között, megkötözve két lánczczal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöczöt.

 

És ímé az Úrnak angyala eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok kezeiről.

És monda néki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel saruidat. És úgy cselekedék. És monda néki: Vedd rád felsőruhádat és kövess engem!

És kimenvén, követé őt; és nem tudta, hogy valóság az, a mi történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát.

Mikor pedig általmentek az első őrsön és a másodikon, jutának a vaskapuhoz, mely a városba visz; mely magától megnyílék előttük: és kimenvén, egy utczán előremenének; és azonnal eltávozék az angyal ő tőle.

És Péter magához térve monda: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától.

És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala.” (ApCsel 12, 3-12.)

 

TEHÁT AMIKOR IMÁDKOZTAK A HÍVŐK, AKKOR MEGMENEKÜLT AZ, AKIT ELFOGTAK.

 

 

Az egyháztörténelem során sokszor, amikor nem volt élő hitük a keresztényeknek, akkor csak a vallásos hitük állt rendelkezésre, mely csak ritkán hozott létre csodát.

Ugyanúgy, ha a hívek civakodnak, nincs egység, szintén elmaradhat az imameghallgatás.

 

Ráadásul a modern pszichológia szerint az üldözést ki is lehet váltani nem megfelelő magatartással.

 

Például sokszor a ragadozók is csak akkor támadnak, ha a lehetséges áldozat menekülni kezd előlük, azaz a félelemnek megfelelően cselekednek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Véleményem szerint az üldözést várni olyan, mint az a  rézkígyó, melyet ugyan Mózes készített, de később mégis össze kellett törni.

 

„Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért.

És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.

Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.” (4Móz 21, 7-9.)

 

„És Hóseásnak, az Ela fiának, az Izráel királyának harmadik esztendejében kezdett uralkodni Ezékiás, Akháznak, a Júda királyának fia.

Huszonöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és huszonkilencz esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve Abi, a Zakariás leánya.

És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, a mint az ő atyja, Dávid cselekedett volt.

Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érczkígyót is, a melyet Mózes csinált; mert mind az ideig az Izráel fiai jóillatot tettek annak, és nevezék azt Nékhustánnak.

Egyedül az Úrban, Izráel Istenében bízott, és ő utána nem volt hozzá hasonló Júda minden királyai között sem azok között, a kik ő előtte voltak.

Mert az Úrhoz ragaszkodott, és el nem hajlott ő tőle, és megőrizte az ő parancsolatait, a melyeket az Úr Mózesnek parancsolt vala.

És vele volt az Úr mindenütt és a hova csak ment, előmenetele volt. És elszakadt Assiria királyától, és nem szolgált néki.

Megverte a Filiszteusokat is egész Gázáig és határukat, az őrtornyoktól a kerített városokig.” (2Kir 18, 1-8.)

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jakab péter istván mózes ezékiás rézkígyó jeruzsálemi katolikus érckígyó

Jeruzsálemi Katolikus vallás 40/10. rész – történelem

2011.03.31. 21:50 12nyil

Vajon szeretik-e a Jeruzsálemi Katolikusok a történelmet?

 

Hát persze!

Szeretnek minden olyan történelmi témát, ami Jeruzsálemmel és Izraellel kapcsolatos.

 

Szerintük az összes többi nép történelme nem más, mint az a csúnya rivális katolikus vallás történelme, mely Babilonnal kezdődik és Babilonnal végződik.

(Ez pedig nem más, mint A Hamis Egyház).

 

Amiről nincs szó:

Más egyházkorszakok történelme:

-         kopt egyház

-         asszír (nesztoriánus) egyház

-         európai és ázsiai pünkösdi-karizmatikus mozgalom áttekinthető történelme

-         18. századi (ír, skót ébredések)

 

Népek történelme:

-         sztyeppei kultúrák

-         Afrika, Dél-Amerika, Ázsia

-         Európai népek őstörténete

-         Modern iszlamizáció története

 

 

 

Pedig például a sztyeppei népek kultúrájával többször is összekapcsolódik a Biblia:

 

1. Szkítiaiak

„A hol nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.” (Kol 3, 11.)

Itt ugyebár ellentétpárok (komplementerek vannak) felvonultatva:

  1. zsidó - görög
  2. körülmetélkedés – körülmetélkedetlenség
  3. idegen – szkítiai
  4. (rab)szolga – szabad

 

Az első kettő egy és ugyanaz, (zsidó/körülmetélt és görög/körülmetéletlen) és az utolsó kettő is egy és ugyanaz.

 

Miért ellentétpárja az idegeneknek a szkítiaiak?

Mert ők, mint rendőrök teljesítettek szolgálatokat már az ókori Athénben is.

Tehát az idegen a szolga, a szkítiai a szabad.

 

 

2. Párthusok

 

„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.

És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.

És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.

És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.

Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.

Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.

Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?

Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?

Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,

Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,

Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.” (ApCsel 2, 1-11.)

 

 

3. Városnevek

 

„Hol van Hámát királya, Arphád királya és Sefárvaim város királya?” (2Kir 19, 13.)

 

Több olyan (város)név is van a Bibliában, melyek ma is használatosak:

 

  • -         Árpád
  • -         Arad
  • -         Tas, Emese…

 

 

A Jeruzsálemi katolikusok minden népet, mely kapcsolatba hozható a szkítákkal eleve negatívnak tartanak.

 

Így aztán nem jutnak el oda sohasem, hogy a Nagy Történelemhamisításokat leleplezzék.

 

 

Ha Istennek az az akarata, hogy a történelemhamisítások leleplezésének kenete felszabaduljon, akkor ezt csak más ébredési mozgalomban tudja megtenni.

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem árpád történelemhamisítás párthus jeruzsálemi katolikus szkítiai

Jeruzsálemi Katolikus vallás 40/9. rész – elsőszülöttségi jog

2011.03.30. 21:10 12nyil

A Jeruzsálemi Katolikus, mint egyetemes vallástudatú felekezet Isten áldásainak teljes mértékű letéteményesének tudja magát.

Ez az oka, hogy nincs semmilyen tanítás az elsőszülöttségi jogokról és kötelességekről.

 

1. Az elsőszülöttségi jog születéssel kezdődik:

„Rúben, te elsőszülöttem, erőm, tehetségem zsengéje, első a méltóságban, első a hatalomban.” (1Móz 49, 3.)

 

 

2. Amiről sajna Jákob lemaradt:

„Izsák pedig negyven esztendős vala, a mikor feleségűl vette Rebekát a Siriából való Bethuélnek leányát, Mésopotámiából, a Siriából való Lábánnak húgát.

És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az ő felesége.

Tusakodnak vala pedig a fiak az ő méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat.

És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.

És betelének az ő szülésének napjai, és ímé kettősök valának az ő méhében.

És kijöve az első; vereses vala, mindenestől szőrös, mint egy lazsnak; azért nevezék nevét Ézsaúnak.

Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak.” (1Móz 25, 20-26.)

 

Így aztán lencsét főzött:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Az egyiptomiak számára teljesen ismeretlen az elsőszülöttség fogalma és kultúrája:

„Leűlének azért ő előtte, az elsőszülött az ő elsőszülöttsége szerint, és a fiatalabb az ő fiatalsága szerint. És az emberek álmélkodva nézének egymásra.” (1Móz 43, 33.)

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: lencse jákob ézsau elsőszülöttségi jog rúben jeruzsálemi katolikus

Jeruzsálemi Katolikus vallás 40/8. rész – gyülekezeti vasfüggöny

2011.03.29. 20:52 12nyil

A Jeruzsálemi Katolikusok hiszik, hogy övék az egyedüli üdvözítő (egyetemes) vallás.

Ezért – mint ahogy a katolikus egyháznál az lenni szokott –, szeretnének némi állami elfogadást, támogatást kapni.

 

Ennek a folyamatnak az a leírása, hogy aki amire felnéz, tiszteli, ő maga is olyanná változik el.

Tehát a Jeruzsálemi Katolikusok igyekeznek elnyerni a hatalom elfogadását – persze nem biztos, hogy ez mindig az a hatalom, mely a saját országuk (állam)hatalma.

 

 

1. Kelet-Nyugat vasfüggöny

 

Ha a szimpatikus hatalom a Szovjetunió, akkor a gyülekezet is kicsit olyan vasfüggönyös.

 

Azaz a felekezet más közösségektől mintha vasfüggönnyel lenne elválasztva.

 

Ha valaki el akarja hagyni a közösséget, olyan folyamaton megy keresztül, mintha emigrálna.

 

Minden barátját, kapcsolatát elveszti, és lejárató információk kezdenek/folytatódnak róla terjengeni.

 

Ma már az Internet segítségével Ausztrália, USA, Buenos Aires a szomszédban van, de itt nem csökkennek a távolságok.

 

 

2. Vasfüggöny vasfüggönye

 

A Keleti blokk országai között is csak útlevéllel lehetett utazni és csak megadott ideig lehetett kilépni, és oda belépni.

Ilyen fal van a Jeruzsálemi Katolikus helyi gyülekezetei között is.

 

 

2. Vasfüggöny vasfüggönyének a vasfüggönye

 

Ilyen is volt.

Ha valaki a Szovjetunió (SZU) egyik tagköztársaságába akart eljutni, akkor át kellett lépnie

a) kelet-nyugat vasfüggönyt

b) szatellit államok és a SZU közötti vasfüggönyt

c) külön belépési engedély kellett még pl. Karéliába, Kazakisztánba, Kirgiziába…

 

Mivel a Jeruzsálemi Katolikus Vallásfelekezet piramis struktúrát követ, így van egy Központi Része, és a központi rész körüli Kiszolgáló Egységek között is van még külön-külön vasfüggöny, és megy a titkolózás, információszerzés egymásról, hamis információk terjesztése…

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: szovjetunió piramis államhatalom gyülekezet vasfüggöny jeruzsálemi katolikus

süti beállítások módosítása