Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

október 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Budapest XXIV 20/19. rész – hiányzó képzések

2013.06.20. 11:39 12nyil

 

Nem könnyű eltalálni, hogy ki milyen képzésben vegyen részt.

Legalább olyan nehéz a helyzetük a diplomás munkanélkülieknek, mint a szakképzettséggel rendelkezőknek. Nem ritka, hogy 100, 500 sőt akár 1000 személy is pályázik egyetlenegy állásra.

Ezzel szemben viszont igenis vannak hiányszakmák mind középfokú mind felsőfokú végzettségek területén is. Egy egész országos lefedettségű rendszer esetén túlszervezés jöhetne létre.

A jó szakma az, ha

  1. a munkavállaló szereti azt tenni
  2. van rá kereslet
  3. hosszabb távon meg lehet élni belőle.

Nos, ezt szeretnék a munkavállalók.

De hogyan tudják a dolgokat a munkaadók?

 

Hiányzó szakképzés - kritikus szakemberhiány a vegyiparban

2013.05.28
Mostanra komoly problémát jelent a hazai vegyiparnak, hogy évekkel ezelőtt kikerült az iskolarendszerű képzések közül a vegyianyag-gyártó képzés, amely a vállalatok szakember-utánpótlásának bázisát jelentené - mutatják a kazincbarcikai BorsodChem Zrt. munkaerő-piaci tapasztalatai. Jelenleg ezt a szakmát csak átképzés keretében lehet elsajátítatni.

A megfelelően szakképzett munkaerő utánpótlása azért nehéz a BorsodChem számára, mert Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átképző tanfolyamról évenként mindössze maximum 20 fő vegyianyag-gyártó szakmunkás kerül ki, és a helyi szakközépiskolában is csak egyetlen évfolyamon folyik vegyésztechnikus-képzés, noha ez a térség a hazai vegyipar központjaként e vegyipari szakmunkások többszörösét is képes volna felvenni.

A vegyipari vállalat éppen ezért tárgyalásokat folytat, hogy a jelenleg OKJ-s tanfolyami keretek között megvalósuló vegyianyag-gyártó képzés visszakerüljön az iskolarendszerű képzések közé.

Az elmúlt 10 év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a felnőttképzés keretében folyamatosan csökkenő, 2013-ban már mindössze 420 óra időtartamban megvalósuló vegyianyag-gyártó képzés nem tudja biztosítani azt a magas szintű szaktudást, ami a BorsodChem világszínvonalú technológiáinak üzemeltetéséhez szükséges.

"A vállalatok itthon is kezdik felismerni, hogy a versenyszférának az oktatási intézményekkel összefogva kell dolgoznia az itthon és külföldön egyaránt piacképes szaktudással rendelkező utánpótlás biztosítása érdekében" - mondta el S. Varga Béla, a BorsodChem Zrt. HR és kommunikációs igazgatója.

A BorsodChem 2013-ban is tovább folytatja azt a több évre visszatekintő kezdeményezést, melyben a közép- és felsőoktatásban résztvevő diákokat különböző - az állami oktatást kiegészítő - vállalati képzési programokba vonja be annak érdekében, hogy korszerűbbé és piacképesebbé tegye a hazai vegyipari szakképzést.

A BorsodChem 2007-ben elindult pályaorientációs programját a jövőben is folytatni kívánja. Ennek jegyében rendszeres gyárlátogatásokat szervez, amelyek során a diákok megismerik az alapvető termelési és technológiai folyamatokat. Az elmúlt egy évben csaknem félezer látogató, 2007 óta pedig összesen több mint 2500 diák és 30 tanár jutott el a kazincbarcikai gyárba.

A BorsodChem mindemellett olyan szakmai gyakorlati programot is elindított, amelynek keretében a diákok részt vehetnek a vállalat egyes funkcionális területeinek működtetésében és feladataiban, illetve rendszeresen tart pályaválasztási tanácsadási napot is, ahol egyetemi oktatók és a vállalat szakemberei tájékoztatják a diákokat a vegyipari szakma aktuális elvárásairól. A cél, hogy minél több fiatal válassza a vegyiparhoz kötődő szakmákat továbbtanulási célként, ezért a vállalat a helyi általános és szakközépiskolások számára kémia és fizika szakköri foglalkozásokat is indított. A környékbeli középiskolák visszajelzései szerint ennek is köszönhető, hogy megháromszorozódott a kémia és egyéb természettudományos irányba továbbtanulók száma.

Annak érdekében, hogy a szakmunkás - és technikus tanulók piacképes gyakorlati tudásra tegyenek szert, a BorsodChem több évtizede szoros együttműködést alakított ki a helyi szakközépiskolákkal. Ez a folyamat biztosítja a vegyipari szakmákat tanulók szakmai gyakorlati képzését, így a fiatalok a legkorszerűbb technológiák, eljárások, eszközök megismerésével, biztos elméleti és gyakorlati tudás birtokában léphetnek be a munka világába.

 

 

Az MSc képzés programja

az egészségügyi mérnöki szakon

 

Az orvosbiológiai (2002 óta egészségügyi) mérnökök képzését a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem 1994-ben indította el. Eddig 220 oklevelet adtunk ki -- ezen a szakon Magyarországon egyedül --, ezek közül 55-t orvosi alapdiplomával rendelkezők kaptak. A végzettek közül senkinek nem volt elhelyezkedési problémája.

2009 szeptemberétől a képzés megváltozik, négy féléves mesterképzésként indul. A vonatkozó kormányrendelet szerint alapdiplomával (BSc, BA) vagy főiskolai diplomával vagy egyetemi diplomával rendelkezők államilag támogatott formában is végezhetik a mesterképzést. A korábbi tanulmányokat is beszámítva egy hallgató összesen 12 államilag támogatott félévet vehet igénybe. A mesterdiploma megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.

Felvétel az egészségügyi mérnöki mesterszakra: A mesterképzésre felvételt nyerni csak meglevő diploma birtokában lehet. A mesterképzésbe történő belépés előzményeként egyetlen szak sem vehető figyelembe teljes kreditérték beszámítással, mivel ezen a szakon jelenleg alapképzés nem folyik.

Elsősorban az alábbi szakokon diplomát szerzettek jelentkezését várjuk: villamosmérnöki, biomérnöki, gépészmérnöki, szerkezetépítőmérnöki, mérnök informatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, biológia, fizika, kémia (BSc) alapképzési szakok, valamint az orvos, fogorvos és gyógyszerész egységes, osztatlan mesterképzési szakok. [...]

https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/353.html

 

Tájépítészet

A táj- és kertépítészeti felsőfokú képzés az 1853-ban Entz Ferenc által alapított Haszonkertészeket Képező Gyakorlati Tanintézetben indult meg, amely 1876-ban költözött Budára. Az intézményben a kezdetektől tanítottak kertművészetet és kerttervezést. 1894-ben – az oktatás színvonalát elismerve – a tanintézetet Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetté minősítették. Ekkor vezették be önálló tantárgyként a Kertművészetet és a Kerttervezést. A tárgyak első előadója Rerrich Béla építész-kertépítész volt, utódja 1932-től Ormos Imre lett. Az ő kezdeményezésére 1939-ben a tanintézetből létrejött a Kertészeti Akadémia, s ennek keretében a Kerttervezési Tanszék. A szakterület differenciálódásának megfelelően alakult meg a szakosodást is nyújtó Kertművészeti szakszeminárium. Az önálló Kertépítészeti szak 1963-ban jött létre az Akadémia jogutódján, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. A tantervbe ekkor épült be többek közt a Tájrendezés, a Városépítés, a Regionális tervezés és a Természetvédelem c. tantárgy.

1968-ban létrejött a Kertészeti Egyetem 5 éves képzési idővel, ami lehetővé tette a tantervek korszerűsítését és új tárgyak bevezetését a Táj- és kertépítészeti szakon. 1969-től Mőcsényi Mihály a kertépítészeti szakterületek mellett – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a tájrendezés oktatás erősítését tűzte ki célul, és ezzel az önálló egyetemi kar alapjait vetette meg. Javaslatára 1992-ben hozta létre a Kormány a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen a Tájépítészeti, védelmi és fejlesztési Kart.

A Karon az 1992-ben bevezetett új tanterv szerint a Tájépítész mérnöki szakon 10 féléves képzés keretében okleveles tájépítész mérnök képesítést szereznek a hallgatók, az ezzel járó tervezési jogosultsággal.

Az önálló kari működés, a hallgatói létszám emelkedése lehetővé, a tájépítészet európai fejlődése és differenciálódása pedig szükségessé tette a szakirányú oktatás bevezetését. Jelenleg öt szakirányon folyik tájépítészmérnök oktatás. 1993-ban a Karon akkreditálták a Tájépítészet doktori (PhD) képzést, amelynek keretében tíz témakörben folyt oktatás és tudományos munka. A doktori képzés 2000-től a Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola keretében működik összesen öt önálló tájépítészeti altémával. További fejlődési lépcsőt jelentett a Karon a Településmérnök egyetemi szak indítása. A Kar javaslatára 2002-ben megalapított és a Karon akkreditált Okleveles településmérnök szakon az oktatás a 2003/2004. tanévben indult, s ezzel a hazai felsőoktatás palettájáról hiányzó egyetemi szintű településmérnök képzés alapjait tette le a Kar.

http://www.uni-corvinus.hu/?tk-kepzesek

 

Lakberendező tanfolyam 2013

OKJ-s lakberendező tanfolyam

A Kurzus Tanfolyamszervező Bt. Lakberendező iskolában középfokú OKJ-s oklevelet adó képzés folyik. A tanfolyam a lakberendezés, a belsőépítészet és a tárgykultúra iránt érdeklődőknek szól, tehát azoknak, akik az egyre változóbb világunkban lépést szeretnének tartani, és el akarnak igazodni a különböző stílusirányzatok között, kíváncsiak és nyitottak az újra, de megbecsülik a régi értékeket is.

A szakképesítés szintje: középszintű szakképesítés

A tanfolyamra jelentkezés feltétele: érettségi

A lakberendező képzés időtartama: 300 óra, egy éves képzés,

Januárban kezdődő képzéseknél az első félév januártól júniusig tart, második félév szeptembertől decemberig tart. A vizsga tervezett időpontja: 2014. január vége.

A lakberendező képzés tantárgyai: lakberendezés, művészettörténet, építészet- és bútortörténet, építészeti ismeretek, anyag- és áruismeret, ábrázoló geometria, szabadkézi rajz, színelmélet, munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása.

A képzés helyszíne Budapesten a Derkovits Gyula Általános Iskola Budapest, Városligeti fasor 4-6. ahol a képzésre hetente kétszer kerül sor mely 17-20 óráig tart.

A beiratkozás, illetve az első tanfolyami órára 2013. február 20. 17 órai kezdettel kerül sor.

A tanfolyam vizsgával zárul, melynek bizonyítványa államilag elismert szakmai képesítést tanúsít.

A bizonyítvány megszerzésének feltétele sikeres írásbeli és szóbeli vizsga.Nemzetközi EUROPASS bizonyítvány igényelhető.

http://felnottkepzesek.info/2013/02/19/lakberendezo-tanfolyam-2013.php

 

Ezt kell elvégezni ha utasszállító pilóta akarsz lenni

Az egyes modulok és képzési sorrendjük:

  1. Egymotoros pilóta képzés (Private Pilot License)
  2. Éjszakai pilóta képzés (Night Visual Flight Rating)
  3. Műszerrepülő kiképzés (Instrument Rating)
  4. Többmotoros pilóta képzés (Multi Engine)
  5. Többmotoros műszerrepülő képzés (Multi Engine Instrument Rating)
  6. Hiányzó időgyűjtés kereskedelmi pilóta képzés előtt
  7. Kereskedelmi pilóta képzés (Commercial Pilot License)
  8. Több pilótás személyzeti együttműködés képzés (Multi Crew Course)
  9. Sugárhajtóműves átképzés (Jet Orientation Training)
  10. Légi transzport pilóta képzés (Air Transport Pilot License)
  11. Utasszállító típusvizsga (Airbus 320 vagy Boeing 737)

[...]

http://repulogepvezeto.hu/lang/hu/utasszallito-pilotak/utasszallito-pilota-kepzes/#

 

Cserépkályha-készítő (OKJ: 315821301003101)

Cserépkályha-készítő

Betöltéshez szükséges végzettségek

Alapfokú iskolai végzettség (8. osztály)

Feltételek

egészségügyi alkalmasság

Képességek, tulajdonságok

rendszerszemlélet
precizitás
pontosság
megbízhatóság
körültekintés, elővigyázatosság
kézügyesség
felelősségtudat
fejlődési (tanulási) képesség
erős fizikumú

A cserépkályha-készítő kiszámolja a hőszükségletet, meghatározza a tüzelőberendezés méreteit, kapacitását, árkalkulációt végez, tanulmányozza a különböző tüzelőanyagokkal működő tüzelőberendezéseket.

Előkészíti a munkaterületet, bekészíti a szükséges anyagokat, ellenőrzi az épület szerkezetét, kijelöli a kéménybekötési nyílást, kivési a kéménynyílást, ellenőrzi a kémény működését.

Kijelöli a kályha helyét, cseréli a szikrafogó-, tüzelő-, hamuajtót, korrigálja a nem megfelelő kéményméretet és kandallónyílást, megépíti a hamuteret, beépíti a rostélyt.

Kiépíti és takarja a tűzteret, a füstjáratokat, beépíti a tüzelőajtót, elhelyezi a terelőket, kialakítja a tisztítónyílást.

Beüzemeli a tüzelőszerkezetet, megtisztítja a szerszámokat, elszállítja a maradék anyagot, tanácsot ad a tüzeléshez.

Méretre szabja a burkolóanyagot, kolírozza a csempéket, kivágja a nyílásokat, sifert és bélést készít, méretre vágja a huzalt, megkeveri az agyagot, slígert kever.

Lerakja méretre a talapzatot, szigeteli a talapzatot, soronként felállítja a csempéket, megépíti a járatokat soronként, kiönti, ékeli béleli a kályhatestet.

Beköti a cserépkályha füstcsövét a kéménybe, lefedi a kályhát az utolsó sornál, letisztítja, kifugázza a kályhát.

Lemossa a felesleges fugaanyagot, felméri és megszünteti az előforduló hibákat, lebontja a régi kályhát, csempét jelöl. Kitisztítja, kimossa a csempéket, restaurálja a törött csempéket.

Pótolja a hiányzó csempéket, felépíti a díszítőelemeket, elvégzi a szigeteléseket, biztosítja a szellőzést égési levegőt ellátó rendszer kiépítésével.

http://www.milegyek.hu/szakma/cserepkalyha-keszito/2516

 

Részismereti képzés

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.) a 2008-as év szeptemberétől Részismereti képzést indít. 

Miért érdemes ebben a képzésben részt venni?

 A széleskörű társadalmi változások, a gazdaság átalakulása, benne a piacgazdaság rendszerének egyre bővülő megvalósulása megköveteli a különböző speciális ismeretek elsajátítását, melyek nem kötődnek közvetlenül felsőfokú végzettség megszerzéséhez.

Emellett, fontos az is, hogy azok számára, akik nem felelnek meg a különböző egyetemi képzések bemeneti követelményeinek, lehetőséget biztosítsunk hiányzó ismereteik elsajátítására.

 A képzési idő félévekben: maximum 2 félév

 A képzési költségek: 6000 Ft./felvett kredit, de minimum 60.000 Ft/félév, ami 10 kreditet magában foglal.

Nyelvi követelmények nincsenek.

A megszerzett ismeretek igazolása: A képzés befejezését követően a Kar a megszerzett ismeretekről, kreditértékről igazolást állít ki. A megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba beszámíthatók.

A képzés költségtérítéses formában, minden olyan tagozaton indul, mely a Kar alap- és mesterképzési szakjain az aktuális félévben folyik.

http://www.gtk.szie.hu/tartalom/reszismereti_kepzes

 

 

2013. június 14.

Előző hozzászólásomban írt számadatokban markáns változás nincs.
NVSZ felé újabb 116 fő adatlapja került továbbításra.

június 06.
Az adatbázis frissült!
Összes alkalmas 546 fő, folyamatban még közel 100 fő első- vagy másodfokú vizsgálata!
Az NVSZ részére átadásra kerültek a kifogástalan életvitel vizsgálathoz szükséges iratok 327 fő esetében. Az átadás dátumától számítva egy hónapon belül kerül sor a vizsgálatra.
A kifogástalan életvitel vizsgálathoz szükséges adatlap és hozzátartozói nyilatkozat az alkalmas minősítéssel rendelkezők közül még több mint 100 fő részéről hiányzik, az érintettek kérem küldjék sürgősséggel az irataikat!

Május 30.
Első és másodfokon összesen alkalmas lett 466 fő, várom még 134+60 fő eredményét.
A kifogástalan életvitel vizsgálathoz szükséges adatlapja még sokuknak hiányzik. Akik adataiknál a hiányosságról olvasnak, kérem küldjék sürgősséggel a hiányzó iratokat!


május 24.
Iskolánk felvételi keretszáma 520 fő.

Az alkalmassági vizsgálatra beutaltak közül 394 fő lett alkalmas az eddig elsőfokról visszaérkezett 583 főből. Ugyanez a számarány másodfokon: 53 főből 23 alkalmas.
Első- vagy másodfokú vizsgálati eredményére várok jelenleg még 184 + 82 főnek.

A kifogástalan életvitel vizsgálathoz szükséges adatlapja hiányzik 130 főnek. Akik adataiknál a hiányosságról olvasnak (elektronikusan is kaptak értesítést), kérem küldjék sürgősséggel a hiányzó iratokat!

A ponthatárról továbbra sem lehet érdemben nyilatkozni azon túl amit Igazgató Úr már hozzászólásában jelzett!



Május 16.
Az iskolai felvételi vizsgák végén 921 fő lett alkalmas, akik közül 766 fő került alkalmassági vizsgálatra beutalásra.
Egészségi és pszichológiai területen 445 fő vizsgálati eredménye ismert a mai napig, akik közül 299 fő lett alkalmas, 144 fő nem, 2 fő nem jelent meg. Másodfokú vizsgálati minősítésére jelenleg 108 fő vár.

A kifogástalan életvitel vizsgálathoz szükséges adatlapot és hozzátartozó nyilatkozatot az alkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítéssel rendelkezők küldjék feltétlenül!!! :)


Május 2.
1309 fő iskolai felvételét követően 878 fő lett alkalmas, 418 fő nem felelt meg valamely területen (műveltségi és/vagy fizikai), 13 fő nem fejezte be az iskolai felvételi vizsgát.
Az előzetes 160 pontos ponthatárt 686 fő érte el, akik vizsgálatára döntően május végéig sor kerül.

A kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatásához szükséges, hogy nyitóoldalunk felvételi menüjéből letöltsék az adatlapot és a hozzátartozói nyilatkozatot. Kitöltve, aláírva kérem küldjék meg iskolánk részére mindazok, akik az alkalmassági vizsgálaton egészségi- és pszichológiai területen is alkalmas minősítéssel rendelkeznek.
Az iskolai vizsganapon kiadott tájékoztató hátoldalán szerepelnek ezzel kapcsolatban információk (elérhetőség, határidő)!

Az alkalmassági vizsgálatokon (egészségi- és pszichológia) elutasítottak másodfokú vizsgálatára Budapesten kerül sor május 16-24 között, melyről írásos értesítést kap az érintett iskolánktól.

A méltányossági kérelmekkel kapcsolatos igazgatói pozitív döntés megtörtént a mai nappal, az írásos értesítés postázásra került.


Április 26.
1082 fő felvételiztetésére került sor a mai napig, akik közül 567 fő érte el az előzetes 160 pontos felvételi ponthatárt.

Helyszín/Létszám(fő)
Debrecen 134
Kecskemét 1
Miskolc 141
Nyírbátor 95
Nyíregyháza 128
Salgótarján 13
Székesfehérvár 1
Szolnok 53
Tatabánya 1
Összesen 567

Április 29-én és 30-án kerül sor még felvételi vizsganapra, összesen 237 fő behívásával. Ezzel lezárul az iskolai felvételi alapszakasza.
Ha befejeződtek az iskolai felvételi vizsgák, május elejével közzéteszek aktuális információkat.

http://www.mrszki.hu/forum/viewtopic.php?f=4&t=254

{Miskolc 141, Debrecen 134, Nyíregyháza 128, Nyírbátor 95, Szolnok 53 = 551 az 567-ből, az annyi mint 97%}

 

Csábító ajánlatok – Az elvándorlás már a szakképzést is érintheti!

2013.02.27

Nehéz helyzetbe kerülhet a hazai szakképzés: egyre több lehetőség adódik külföldön a magyar jelentkezők számára is. Németország például összehangolt kampányt indított, hogy egyes szakmákban külföldiek képzésével és munkába állításával pótolja a német munkaerőpiacon hiányzó szakembereket.

Németországban a szakemberhiány egyre inkább fékezi a gazdaságot: egyes területeken már olyan mértéket öltött, hogy belső erőforrásokból a pótlás reménytelennek tűnik. A duális (azaz a vállalatokkal szoros együttműködésben történő) szakképzési rendszer alkalmazásában élen járó németek kormányjavaslatra stratégiát dolgoztak ki a probléma kezelésére. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal „The job of my life” névre keresztelt kampánya főként más európai országokból toborozza a tanulni és dolgozni vágyókat: ingyenes képzést, vele a versenyszférában való közvetlen tapasztalatszerzési lehetőséget, valamint egyéb kedvezményeket kínál a hiányszakmákban való későbbi elhelyezkedés reményében.

A kampánynak két fő vonulata van. Egyrészt várják az elkötelezett, de szakképzettséggel még nem rendelkező, 18-35 év közötti fiatalokat, akik 3 éves, már az elejétől fogva jórészt a tanulóhelyeken eltöltött képzésben vesznek részt.

Néhány a jelenleg Németországban hiányszakmának számító szakmák közül: audiológiai szakasszisztens, ács, eladó (hús-, illetve pékáruk), fémipari szakmunkás, fogászati szakasszisztens, hivatásos sofőr, pék, pincér, szakács, szállodai szakmunkás, technikus (fűtési és légkondicionáló rendszerek), vendéglátó-ipari szakmunkás.

Másrészt számítanak a képzett, de hazájukban elhelyezkedni nem tudó szakemberek jelentkezésére is: ők a nyelvi képzés után röviddel már be is tölthetik a hiányszakmákban – főként az egészségügyi, műszaki és informatikai területeken – üresen álló pozíciók egy részét. Utóbbiaknak szól a „Make it in Germany” honlap.

A német állam minden részletében kidolgozta és megfelelő forrásokkal támogatja a hosszú távú programot. A szakképzést nyújtó programrész igazi eredményeket majd csak a hároméves képzések lezárultával ígér, a „kész” szakembereket vonzó programrésztől azonban már rövid távon több száz munkahely betöltését várják.

A program a munkába állásig minden lépést támogat. A felkészülés nyelvi képzésen való részvételt jelent a jelentkező saját hazájában, majd pedig Németországban. A képzési szakaszt az ingyenes képzés mellett lakhatási és egyéb hozzájárulásokkal támogatják. Végül a beilleszkedést és a németországi munkába állást tanácsadással segítik. Vonzóvá teszi a programot a leendő munkahely reményén és az ingyenes képzésen túl a sok támogatás mellett az is, hogy a jelentkezők a képzés elejétől vállalati gyakorlaton vesznek részt, amelyért fizetést kapnak. A megszerzett végzettséggel pedig elvileg más országokban is el lehet helyezkedni.

A német program 2013 januárjában indult. Konkrét ajánlatokkal az érdeklődők Budapesten is találkozhatnak, hiszen idén ismét megrendezik a Move2Study Nemzetközi Továbbtanulási Börzét. A Hotel Arénában 2013. március 1-jén és 2-án ingyenesen látogatható a kiállítás, amelyen nem csak külföldi továbbtanulási lehetőségekről, hanem a Tempus Közalapítvány standjánál nemzetközi ösztöndíj-programokról is érdeklődhetnek az odalátogatók. A külföldi felsőoktatási intézmények, nyelviskolák mellett csábító ajánlatokkal jelentkezik néhány, főként hiányszakmákat oktató képzőintézmény is.

A tavaly is kiállító Német Privát Pénzügyi Akadémia (DPFA) például az EU-ból érkező, 12 évfolyamot végzett, németül valamennyire már beszélő érdeklődők számára Szászországban hároméves, ingyenes szakképzést biztosít, amely államilag elismert szakmai végzettséget ad olyan németországi hiányszakmákban, mint például a logopédus, betegápoló, idősgondozó, informatikus. Az intézmény felső korhatár nélkül várja a külföldi érdeklődőket, és mindent megtesz azért, hogy a jelentkezők el is végezzék a képzést: nyelvtanfolyamot tart, jutányos áron biztosít szállást, valamint segít a képzési idő alatt és után munkát találni. Magyar nyelvű kiadvánnyal és online tájékoztatóval is rendelkeznek. Forrás: http://www.dpfa-akademiegruppe.com/hu/auu/international-ungarisch/

További információk: http://hu.move2studyfairs.

http://www.observatory.org.hu/csabito-ajanlatok-az-elvandorlas-mar-a-szakkepzest-is-erintheti/

 

 

Megvannak a magyar hiányszakmák

2013. május 29., szerda, 12:52 Szerző: Jobline

 

A magyar cégek 35 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, a legnehezebben betölthető állások listáját a szakmunkások vezetik, majd a mérnökök és értékesítők következnek - derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató idei tehetség felméréséből, amely 42 ország adatait összegzi.

A felmérés szerint Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 85 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres. A lista élén szerepel még Brazília és India is, míg az ellenpólust Írország, Spanyolország és Dél-Afrika képviseli.

Világszerte – megegyezően a magyar átlaggal – a munkaadók 35 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. Ez az arány a magyarországi felmérések történetében is rekordnak számít, és csakúgy, mint a globális átlag, egy százalékpontos növekedést mutat a tavaly mért adathoz képest.

Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!

A szakmunkások, a mérnökök és az értékesítők mellett Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között van az adminisztratív, irodai asszisztensi, a könyvelői, a műszerészi, a vendéglátó-ipari, az orvosi és a gépkezelői pozíció, de sofőröket is nehéz találni.

Magyarországon tavaly a cégek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben okoz gondokat a társaság működésében, az idén már csupán 38 százalékuk állította ezt.
Világszerte a munkaadók 36 százaléka azt tartja legnagyobb problémának, hogy az álláskeresőknek szakmai,technikai képességei hiányoznak, míg második helyen 33 százalékkal az áll, hogy egyáltalán nincsenek jelentkezők. A szakmai tapasztalat hiánya, ami két éve még “aranyérmes” volt, az idén a dobogó harmadik fokára szorult.

A problémák rangsorát Magyarországon viszont éppen ez, a tapasztalat hiánya vezeti, 40 százalékkal, míg 34 százalékkal a második a szakmai/technikai képességek hiánya, a harmadik 28 százalékkal pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud.

Fotó: euroskills

A felmérésből kiderül, hogy a magyar cégek működésében a globális átlaghoz képest nagyobb gondot okoz a szakemberhiány. A magyar munkaadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy, vagy közepes hatással van a cég működésére. Ezen belül 33 százalék válaszolta azt, hogy kifejezetten nagy hatással van a szakemberhiány a társaság működésére. Ugyanakkor Magyarországon többen vannak azok is, akik a szakemberhiányt nem érzékelik: a cégek egynegyede úgy véli, a megfelelő munkaerő hiánya nem okoz problémát a mindennapi működésben.

Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a legtöbben – 45százalékban – azt válaszolták, hogy a meglévő munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton (képzési, fejlesztési programok, juttatások átalakítása, kezdő bérek emelése) változtatnak. 27 százalék a munkaszervezést igyekszik átalakítani, 24 százalék pedig új munkaerőforrások után kutat. Globálisan mindössze a megkérdezettek 22 százaléka nem rendelkezik semmiféle stratégiával.

Magyarországon ezzel szemben kiugróan magas, 38 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem dolgoztak ki semmiféle stratégiát a szakemberhiány kezelésére. 46 százalék a munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton változtatna, 26 százalék válaszolta, hogy a munkaszervezés gyakorlatán változtat, és 18 százalék keres új forrásokat.

http://jobline.hu/magazin/20130529_Megvannak_a_magyar_hianyszakmak.aspx

 

Miért hiányszakma a sofőr vagy a szakmunkás?

2013. június 03., hétfő, 00:09 Szerző: Jobline

A napokban publikálta a Manpower a friss felmérését, amiben többek között megvizsgálták, mi most a tíz hiányszakma Magyarországon. A cég szakértője, Fülöp Zsuzsa mondta el, mi az oka, hogy az egyes munkakörökhöz miért nehéz itthon tehetséges, képzett szakembert találni.

A Manpower felmérésből kiderült, hogy a szakmunkások, a mérnökök és az értékesítők mellett Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között van az adminisztratív, irodai asszisztensi, a könyvelői, a műszerészi, a vendéglátó-ipari, az orvosi és a gépkezelői pozíció, de sofőröket is nehéz találni.

Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!

A szakmunkásoknál többnyire az okozza a problémát, hogy a külföldről Magyarországra érkező cég abból indul ki, hogy az anyaországban milyen képzést kapnak a dolgozók, és ez sokszor nem fedi azt a tudást, amit nálunk oktatnak - magyarázta Fülöp Zsuzsa, a Manpower Professional Team Leadere. Ez sokszor problémát okoz, nem véletlen, hogy bizonyos vállalatok különböző együttműködéseket kötöttek magyar iskolákkal, akik már kifejezetten a munkaerőpiaci igényekhez igazítják a képzést. További oka lehet a szakemberhiánynak, hogy a bérek nálunk érzékelhetően alacsonyabbak az Európai Unió többi országához képest, ezért aki tényleg tehetséges, inkább külföldön keres egy jobban fizető állást. Utóbbi az oka annak is, hogy az igazán jó mérnökök nem maradnak itthon, illetve hasonló okokból találnak nehezen a cégek képzett műszerészeket, gépkezelőket - tette hozzá Fülöp Zsuzsa.

A fizetés nem csupán ezekben a szakmákban okoz problémát, a hazai vendéglátóipar helyzete sem vonzó a magyaroknak, akik inkább nyugatra mennek dolgozni, de az orvosok is hasonló problémákkal küzdenek.

Az értékesítőknél viszont már az elvárások és a teljesítmények azok, amik sokszor nem egyeznek. Ugyanis ők pont azt a részét képezik a vállalatnak, akiket leépítettek, kevesen maradtak, az elvárások viszont nem csökkentek ezzel arányosan, sőt, még nőttek is. Ez a túl magas elvárás, az irreális célkitűzés feszültséget és stresszt okoz, ami nagyon megnöveli a fluktuációt.

A hiányszakmák között a sofőrt is megtalálni, aminek nagyon egyszerű a magyarázata a Manpower szakértője szerint. Sofőrnek lenni ugyanis nehéz fizikai megterhelést jelent, sokszor vannak a dolgozók távol a családjuktól, és a munka-magánlet egyensúlya teljesen felborul, amit hosszabb ideig nagyon nehéz elviselni.

Érdekesség, hogy a könyvelők nagy része nem rendelkezik megfelelő szintű nyelvismerettel, így aki ilyen végzettséggel legalább egy, de inkább több nyelven, magas szinten beszél, szinte biztos, hogy jó álláshoz jut - tette hozzá Fülöp Zsuzsa.

http://jobline.hu/magazin/20130603_Miert_hianyszakma_a_sofor_vagy_a_szakmunk.aspx

 

Mennyit lehet keresni diploma nélkül? Ezek lesznek a hiányszakmák jövőre

 
4927 0

Gépi forgácsoló, hegesztő, villanyszerelő, szociális gondozó és ápoló - ha ezeket a szakmákat választjátok, majdnem minden megyében kaphattok szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat. Ez az első félévben egységesen havi 10 ezer forint, utána a tanulmányi eredménytől függően változik, de akár havi 30 ezer forint is lehet. Íme, a 2013/2014-es tanév hiányszakmáinak listája.

Forrás: túry

Bács-Kiskun megyében a 2013/14-es tanévben hiányszakmának számít az ács, az asztalos, az épület- és szerkezetlakatos, a gépi forgácsoló, a hegesztő, a kőműves és hidegburkoló, a mezőgazdasági gépész, a női szabó, a szerszámkészítő, valamint a szociális gondozó és ápoló.

http://eduline.hu/felnottkepzes/2013/4/15/hianyszakmak_2013_2014_tanev_YULY06

 

továbbiak: http://hvg.hu/cimke/hi%C3%A1nyszakma és http://www.hrportal.hu/cimkek/hi%E1nyszakma

 

Kevés a pszichiáter és a patológus Magyarországon

2013. február 12., kedd, 05:20
Szerző: MTI/Magyar Hírlap


A közelmúltban hozták nyilvánosságra azt a listát, amely többek között tartalmazza a 2013-ra meghatározott egészségügyi hiányszakmákat valamennyi megyében. A hiányterületek között szerepel a neurológia, a gyermekfogászat és meglepő módon a pszichiátria is - írta a Magyar Hírlap.

A lap keddi számában nyilatkozó Németh Attilát, a Nyírő Gyula Kórház főigazgatóját azonban nem lepte meg a pszichiátria szereplése a listán, ugyanis általában a végzett orvosok nem preferálják ezt a szakterületet sem itt, sem máshol. Szerinte a legdivatosabb területek a sebészet, a belgyógyászat és a szülésznőgyógyász pálya. 

„Számos tényező idézi elő, hogy kevés rezidens dönt végül a pszichiátriai szakvizsga mellett. Ennek egyik oka például az alacsony bérezés, a munkakörülmények sem ideálisak, és az is gondot jelent, hogy az elmeosztályokat általában a kórházak legrosszabb állapotú épületeiben helyezik el” – mondta a főigazgató.

A 2013-as hiányszakmák listájában található az aneszteziológia és intenzív terápia, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, a gyermekfogászat, a gyermek- és ifjúságpszichiátria, az igazságügyi orvostan, az infektológia, a megelőző orvostan és népegészségtan, a neurológia, a nukleáris medicina, az orvosi laboratóriumi diagnosztika, az orvosi mikrobiológia, az ortopédia-traumatológia, az oxyológia és sürgősségi orvostan, a patológia, pszichiátria, radiológia, sugárterápia, transzfúziológia és a tüdőgyógyászat.

http://hvg.hu/itthon/20130212_Keves_a_pszichiater_es_a_patologus_Magyar

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság magyarország németország pénz jurta Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/18. rész – állattartás

2013.06.19. 11:23 12nyil

 

 

2013.03.20 14:37; Frissítve: 2013.03.20 14:37

Az állattartás önkormányzati szabályozásának visszaállítását kéri az ombudsman

Budapest, 2013. március 20., szerda (MTI) – Az önkormányzati szabályozás visszaállítását javasolja a mezőgazdasági haszonállatok tartásánál az alapvető jogok biztosa, mert szerinte a jelenleg érvényes előírás nem tesz különbséget a települések típusai és az állattartás fajtái között.

A biztos hivatalának szerdai közleménye emlékeztet: korábban a haszonállatok tartását a magasabb rendű jogszabályok mellett a helyi viszonyokhoz igazodva az önkormányzatok állattartási rendeletei szabályozták. A tavaly októberben hatályba lépett változás szerint viszont a mezőgazdasági haszonállatok tartása, a tartás körülményei, az állatok egyedszáma önkormányzati rendeletben nem korlátozható. A Vidékfejlesztési Minisztérium az intézkedés egyik céljaként azt emelte ki, hogy helyreálljon az állattenyésztés, illetve a növénytermesztés egyensúlya.

Az ombudsmani intézmény létrejötte óta sok panasz tanúsította, hogy a haszonállatok tartása egyre több konfliktussal jár, különösen a nagyobb, városiasabb települések belterületén. A problémák alapvető forrása az állattartással járó szag, valamint az állatok környezetében megjelenő rovarok és rágcsálók nagy száma – áll a közleményben.

Szabó Máté alapjogi biztos egy most elkészült jelentésében rámutatott, hogy amíg egy városi környezetben idegennek minősülnek és valószínűleg a terület rendeltetésszerű használatát is zavarják a mezőgazdasági haszonállatok tartásával járó szagok, addig ugyanezek általában elfogadottak egy falusi környezetben.

Ezért a biztos szerint fontos lenne, hogy az önkormányzatok a helyi viszonyoknak megfelelően, fajta és darabszám szerint szabályozzák az állattartást, lehetőséget biztosítva arra is, hogy megelőzzék a konfliktusokat, illetve az esetleges vitákat, panaszokat az önkormányzat rendezze.

A közlemény szerint a biztos ezért felkérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegyen javaslatot az állatok tartásának olyan önkormányzati szintű szabályozására, amely figyelembe veszi a települések övezeti besorolását, a helyi viszonyokat.

- MTI –  

http://www.mon.hu/az-allattartas-onkormanyzati-szabalyozasanak-visszaallitasat-keri-az-ombudsman/2222494

 

Megváltozott az állattartás szabálya Budapesten

Október 1-jével megváltozott az állattartás szabálya; ettől kezdve a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben.

Legelésző bírkanyáj Budapesten, a III.kerületi Pusztakúti út mellett a távfűtési vezetékeknél 2012. november 20-án.

http://www.agrarunio.hu/hir/megvaltozott-az-allattartas-szabalya-budapesten-7782.html

 

Állattartási és állatvédelmi eljárások

Ügytípus definíciója:
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Az állatok védelmének érdekében különösen tilos az állatokat kínozni vagy életüket kioltani.

http://www.budapest16.hu/?q=node/6045

 

Úgy lesz kötelező a póráz, hogy nem lesz az

Mégsem lesz szabálysértés a póráz nélküli kutyasétáltatás, de ettől még továbbra is kötelező marad a póráz a lakott területeken. Egy városi kutyás vizsga megoldás lehetne, egy kutyakiképző szerint azt kéne megoldani, hogy a sikerrel vizsgázó állatok sétálhassanak póráz nélkül

http://cimkezes.origo.hu/cimkek/allattartas/index.html?tag=%E1llattart%E1s

 

 

 

Rögtön televágja a kannát a kormány által csodált tehén

2012. 07. 23. 14:19

Miniszter és államtitkár is köszöntötte hétfőn délelőtt Kedvest, a mezőfalvai tehenet, aki 130 ezer liter tejet adott eddig életében. Az ünnepségre alaposan lecsutakolt szarvasmarhát megtapsolták, felszalagozták, és a miniszter többször is simogatással jutalmazta. A trágyaszagban a tehénlepényt kerülgetve megtudtuk, hogy Fazekas Sándor miniszter kaszált már szénát tehénnek, hogy L. Simon László régóta ismeri Kedvest, és hogy Einstein gondolatai a mezőgazdaságra is érvényesek lehetnek.

Fotó: Mudra László [origo]

Kedvesnek, a 12 éves mezőfalvai tehénnek ez a nap is úgy indult, mint a többi. Reggel evett egy kis szénát és száraz lucernát, ivott egy kis vizet, majd készült a reggeli fejésre. Hétfőn reggel is hozta szokásos formáját: húsz liter tejet adott, ami nagyjából kétszer annyi, amennyit társai tudnak. [...]

http://www.origo.hu/itthon/20120723-a-videkfejlesztesi-miniszter-is-megunnepelte-kedvest-a-sokat-tejelo-tehenet.html

 

 

Elégedetten szuszog a boldog kecske

2012. 12. 01. 12:18

Az emberek elszoktak az állattartástól, kényelmetlennek érzik, pedig sok haszna van. Szakács Sándor a munkáját feladva átállt a háztáji állattartásra. Budapest mellett, Solymáron tart kecskéket, birkákat, tyúkokat. Szerinte nagyon nagy a különbség a háztájiban nevelt és az üzemi állatok között, a munka nem tiszta, de nagy élmény, leköti, és még a családját is ellátja belőle. [...]

http://www.origo.hu/itthon/20121201-haztaji-alattartas-solymaron.html

 

 

Ellepik-e a disznók a Népligetet? – Liberalizálta a kormány az állattartást

2012. október 08., hétfő, 16:34 • Utolsó frissítés: 2012. október 08., hétfő, 16:53
Szerző: M. László Ferenc

Lehet-e legeltetni a parkokban, kell-e félni a méhrajzástól, tarthatunk-e az erkélyen kecskét vagy tyúkot? Miután a kormány javaslatára a parlament elvette az önkormányzatok tiltási jogosítványát, október 1-től könnyebb lett állatokat tartani a városokban és falvakban. Megnéztük, meddig mehetnek el a lelkes tenyésztők.

Tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy ló tartását” – figyelmeztetett a minap egy október elsején hatályba lépett új törvényre a Vidékfejlesztési Minisztérium, jelezve, hogy a jövőben a települések már nem szabhatják meg helyi előírásokkal a haszonállatok tartását és tenyésztését.

Korábban az önkormányzatokat törvény hatalmazta fel arra, hogy a települést kerületekre oszthassák fel, elrendelve, hogy hol, milyen és hány állatot lehet tartani, sőt egyes városrészekből ki is tilthatták a haszonállatokat. A tavasszal beterjesztett, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénytervezetbe viszont Kardeván Endre agrárigazgatásért felelős államtitkár külön kérésére bekerült az a passzus, amely elvette ezt a jogosítványt az önkormányzatoktól.

A mezőgazdasági tárca – amely külön programot indított azért, hogy a 20 évvel ezelőtti 6 milliós számra növelje a jelenleg alig 3 milliós disznóállományt – „a falusi állattartás hagyományainak felélesztésével", illetve „az állattenyésztés és növénytermelés egyensúlyának helyreállításával” indokolta közleményében a döntést. Korábban a 3200 település közül szinte mindegyiknek volt ilyen állattartást szabályozó rendelete, de ezek október elsejével mind hatályukat veszítették, a változásról a jegyzők a napokban közleményekben és sajtótájékoztatókon értesítették a lakosságot.

„Az eb köteles a járda melletti lefolyókába vizelni”

„Tilos állatot közterületen tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos köteles eltávolítani” – október elsejétől ez a 2001-ben hozott szabály is érvényét veszítette az egyik legnagyobb mezővárosban, Hódmezővásárhelyen. Makó András, az önkormányzat aljegyzője a hvg.hu-nak azt mondta, bár a városban nagyon sokan élnek mezőgazdaságból, nevelnek sertést, szárnyast a munkájuk mellett, nem tart attól, hogy a tiltás feloldása miatt legelő tehenek lepnék el a zöldterületeket, esetleg olyanok is tyúkokat tartanának, akiknek ez eddig eszükbe sem jutott. Az aljegyző szerint például a fenti kérdést is rendezi a közterület-használatról szóló helyi rendelet, ami az állattartásról szóló helyi rendelet hiányában is képes kezelni a helyzetet.

Hódmezővásárhely 11 évvel ezelőtt részletekbe menő rendelkezést alkotott, amit később többször ki is egészített, így a végén már 8 fejezetből állt. Nyolc kerületre osztották a várost, a haszonállatokat 5 csoportba sorolták – külön megnevezte például a nyércet, a sarki rókát vagy a görényt –, és meghatározták, melyikből hol, mennyi tartható. A belvárosnak számító első övezetben legfeljebb két nagytestű haszonállatot engedélyeztek, de a közintézmények 50 méteres körzetéből teljesen kitiltották mind a kis-, mind a nagyállatokat. Külön fejezet foglalkozott a galambok tartásával kikötve, hogy társasház, lakótelepi ház padlásán vagy erkélyén nem lehet ketrecet kihelyezni.

Kaposvár már 1993-ban megalkotta a maga rendeletét, külön paragrafusban leszögezve, hogy „szabadon élő galamb (elvadult házigalamb, balkáni gerle, vadgalamb) etetése kizárólag közterületen engedélyezett”. Békés város pedig 2010-ben kikötötte, hogy az „állatok szálastakarmánnyal (például széna- és szalmafélékkel – a szerk.) való etetése közterületen tilos”. Korábban a lakosság előszeretettel támadta meg ezeket az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybíróságnál, a testület egyik tagja pár évvel ezelőtt azt nyilatkozta – a település nevének említése nélkül –, hogy látott olyan rendelkezést is, amely leszögezte, „az eb köteles a járda melletti lefolyókába vizelni”.

Kinézhet-e a ló a panel ablakán?

A túlszabályozottság okozta gondokra hivatkozik a Vidékfejlesztési Minisztérium is. „A vidékre költöző városlakókat – akiket a vidék csöndje, jó levegője csábított falura – főként az állatszag, illetve a háztájival együtt járó kellemetlenségek zavarták, és elérték az önkormányzatoknál a haszonállat-tartás korlátozását, néhol betiltását. A vidék elvesztette vidék jellegét” – írta a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében a szaktárca sajtóirodája, mi ösztönözte a minisztériumot a törvénymódosításra. „Több helyütt a vidék képe megváltozott, az ólak, háztáji kiskertek helyére gyepet vetettek, így a legapróbb dolgokat – tojás, szárnyas hús, tej – is a boltban vásárolják meg.”

Kiengedik őket a pázsitra

Fotó: AP

„Nem fog ló kinézni a panellakás ablakán, nem kell ettől félni” – mondta a hódmezővásárhelyi aljegyző hangsúlyozva, hogy az önkormányzati rendeleteken felül számos más jogszabály korlátozza még az állattartást, nem marad szabályozatlan a terület. Makó többek között a közterület-használat külön szabályait említette, amelyek megakadályozhatják, hogy a parkokban legelő juhok vagy tehenek jelenhessenek meg: azaz a közterületet nem lehet önkényesen magáncélra használni. Az aljegyező szerint az állategészségügyi és állatjóléti jogszabályok előírásai önmagukban is képesek garantálni az állattartás elemi szabályait, az október 1-től életbe lépett törvényi előírás a kedvtelésből tartott hobbiállatokra, kutyákra, macskákra pedig nem is vonatkozik, mivel azt egy kormányrendelet külön szabályozza. (A kormány a hobbiállattartás szabályait szigorította, január 1-től minden négy hónaposnál idősebb kutyát kötelező lesz mikrocsippel ellátni.)

Bár az önkormányzati rendeletek többsége korábban kitiltotta a településekről a méheket, attól sem kell tartani, hogy a méhrajzás kínozza majd a városok, falvak lakóit a betelepített kasok miatt, ugyanis a minisztérium szerint számos törvény szögezi le, hogy „az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet”. Egyébként a méhészkedést 1969 óta külön rendelet szabályozza, amely kiköti, hogy „háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad”, egy-egy méhcsaládot is csak úgy lehet tartani többlakásos épület közelében, ha valamennyi lakó ehhez hozzájárul.

Az európai uniós csatlakozás óta Magyarország számos állatjóléti szabályt vett át, így igen szigorú előírások mondják meg, mekkora alapterületen, milyen ólban lehet tartani például a disznókat – külön kikötve, hogy a játéklehetőséget is biztosítani kell. Olyan feltételeket szabnak, melyet a szűkebb bevárosi udvarokon nem lehet megteremteni. Ezek a szabályok eleve megakadályozzák, hogy valaki disznót vagy tehenet tartson egy belvárosi kertes ház – rendszerint szűk – udvarán, amit a trágyatároló kötelező megléte tovább nehezít, ráadásul ahol az állattartás közegészségügyi szempontból aggályos, ezek után is megtiltható vagy korlátozható a tartásuk. A VM válasza szerint a jegyző ezután is ellenőrizheti a meglévő szabályok betartását, de az állategészségügyi és a környezetvédelmi hatóságok, az ÁNTSZ is odafigyel a helyes állattartás szabályainak betartására.

„Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor fordultak az utóbbi években haszonállatok okozta gondok miatt a hivatalhoz” – mondta a hvg.hu-nak Makó András azt hangsúlyozva, hogy a városban már kialakult az állattartás rendje, amit szerinte a helyi rendeletek hatályon kívül helyezése már nem fog felborítani.

„Kecskét tartani a hátsó kertben”

Bár attól nem kell tartani, hogy birkák, disznók lepik el a Népligetet, ha valaki betartja az állatjóléti szabályokat, nem szennyezi a környezetet, megfelelő ketrecet készít, a rendeletek eltörlése után kisebb állatot, tyúkot vagy galambot akár tarthat az erkélyén. Ám az eltörölt helyhatósági rendeleteket még az ilyen esetekben is lehet pótolni.

„A törvény nem tiltja a fővárosi haszonállat-tartást, de a társasházak saját Szervezeti és Működési Szabályzatába bele lehet foglalni például a tyúktartás tiltását” – mondta a hvg.hu-nak a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke. Juhász László szerint ha mindenki beleegyezik abba, hogy „lehessen tyúkot vagy kecskét tartani a hátsó kertben, akkor ennek semmi akadálya”. Viszont ha ezt akár egyetlen tulajdonos is kifogásolja, akkor panasszal fordulhat az önkormányzathoz vagy az ÁNTSZ-hez, amely rögtön kiszáll és megbüntetheti a túl engedékeny társasházat.

Az önkormányzatok korábban rendszerint teljesen kitiltották a turisztikailag fontos területekről a haszonállatokat – a rendelkezés hiányában viszont most már nincs ez a tiltás. Hódmezővásárhely például előírta, hogy Mártély üdülőterületen tilos az állattartás. Makó szerint a korábbi tiltástól függetlenül sem jellemző, hogy az adott területen állatot tartottak volna, így szerinte a jövőben sem fog ez gondot okozni.

http://hvg.hu/itthon/20121008_haszonallat_tartas_onkormanyzatok_szabad

 

 

GAZDASÁG / GAZDASÁGPOLITIKA

Nem tilthatják az állattartást

2012. 10. 2. 05:00|Utolsó módosítás: 2012. 10. 2. 06:45|Gazdaság » Gazdaságpolitika
 
Tegnaptól hatályos az a jogszabály-módosítás, amely megtiltja az önkormányzatoknak a haszonállatok tartásának korlátozását. A változás révén elvileg nincs akadály egyes régi telepek újbóli termelésbe vonására, de kérdéses, hányan élnek majd a lehetőséggel.
 
Hatályba lépett tegnap az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény egy korábbi módosítása, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletekkel akadályozzák a haszonállatok tartását, így a helyhatóságok nem tilthatják meg, vagy limitálhatják a haszonállatok tartását, és tiltott övezeteket sem jelölhetnek ki a belterületeken. Fontos, hogy a változás csak a mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozik, tehát például a baromfira, a sertésre, lóra, nyúlra, vagy szarvasmarhára. A társállatok, így például a kutya vagy a macska tartását továbbra is szabályozhatják rendeletben az önkormányzatok.

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mindez „nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.” A szaktárca szerint az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés és a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A közlemény megfogalmazása szerint „a Nemzeti Vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség-megtartó ereje növekedjen.”

A rendelkezés szervesen illeszkedik a kormány által nemrégiben elfogadott sertésstratégiához, amelynek célja, hogy a jelenlegi hárommilliót sem elérő állományt hét éven belül megduplázza. A terv a nagyüzemi sertéstartás mellett újból felpörgetné a nyolcvanas években még jelentősnek számító háztáji hízlalást. A sertésstratégia menetrendje szerint október 31-éig fel kell mérni a hazai sertéságazat kapacitásait, valamint a meglévő és a potenciális külföldi piaci igényeket. Programot kell kidolgozni emellett magyar sertéshústermékek külpiaci megjelenésének támogatására.

 

Az elmúlt több mint egy évtizedben az egyes önkormányzatok szerte az országban korlátozták a tartható haszonállatok számát, vagy teljesen megtiltották azt. A helyi tiltó rendeletek sokszor nem csupán a települések belterületét, hanem minden önkormányzathoz tartozó területet érintettek, így egyes esetekben a régi termelőszövetkezetek létesítményeit sem lehetett erre a célre használni. Ezeken a helyeken csak a zöldmezős beruházások maradtak lehetőségként, amelyeket csak a legritkább esetben kockáztattak meg befektetők. A változás következménye lehet tehát az is, hogy a potenciális befektetők már meglévő, településekhez közelebb eső létesítményekben kezdjenek kisüzemi állattenyésztésbe.

„Az önkormányzatok eddig jobbára társadalmi nyomásra döntöttek úgy, hogy korlátozzák az állattartást, helyi igény volt, hogy a tenyésztelepek kikerüljenek a településeken kívülre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „az állattenyésztők rendszerint arra hivatkoztak, hogy például Ausztriában nincsenek hasonló szabályok, ott nem zavarja a lakókat az egyébként elterjedt állattartás, de Magyarországon mások a szokások, mert a falvak társadalmi összetétele jelentősen átalakult.”

Nagy Tamás ugyanakkor hozzátette: „ha a kormányzat segíteni akarja az állattenyésztés terjedését, akkor nem szabadna a jelenlegihez hasonló földtörvény-tervezetet benyújtani. Az állatok jelentős részét jelenleg a gazdasági társaságok tartják, amelyeket a tervezet nehéz helyzetbe hoz. Ennek eredményeképp azt az állatállományt is likvidálni fogják, amelyet ma még tartanak” – fogalmazott az elnök.

Szerző: Világgazdaság - Braunmüller Lajos
 
 
 
 
2012.12.10 09:01; Frissítve: 2012.12.10 09:01

Növekszik a kedv a ház körüli állattartásra

Budapest, 2012. december 10., hétfő (MTI) – A vidék talpra állításának egyik fontos összetevője a ház körüli gazdálkodás ösztönzése, a mezőgazdasági munka presztízsének visszaszerzése – nyilatkozta az MTI-nek az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György közlése szerint a haszonállattartást könnyítő rendelkezések is ezt a célt szolgálták. Az ez év októberében életbe lépett jogszabály hatásaként növekszik az állattartási kedv – derül ki az MTI tudósítói által készített körképből.
 

A mezőgazdasági haszonállatok tartását korlátozó önkormányzati rendelkezések hatályon kívüli helyezését – több más tényező mellett – az indokolta, hogy a gyakran túl szigorú helyi rendeletek miatt üresen árválkodnak a falusi porták disznóóljai, a huszonöt éve országosan még tízmilliós sertésszám ma már a hárommilliót sem éri el, így behozatalra szorulunk – mondta Czerván György. A hagyományos falusi életmódtól eltávolodó emberek is bevásárlóközpontokba járnak húsért, a kertekben megtermeszthető zöldségért, noha a jószágtartás vagy a zöldségtermesztés jövedelemkiegészítő forrásul is szolgálhat – tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nemzeti vidékstratégia a ház körüli állattartás ösztönzésével, a mezőgazdasági munka megbecsülésével a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez kíván hozzájárulni. Ezt szolgálja a gazdapiacok újraélesztése is, ahol a környéken megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket kínálhatják az őstermelők a helyieknek.

Szó van arról, hogy az önkormányzatok közmunkaként ismerjék el azoknak a ház körül állatot tartóknak a munkáját, akik településük iskoláit, az ottani közintézmények konyháit látják el jó minőségű tejtermékkel, hússal – mondta Czerván György. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a településen belüli állattartás továbbra sem veszélyeztetheti a szomszédok jólétét, illetve meg kell felelni az állat- és közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásoknak. A politikus szerint a feltételek megteremtése nyomán növekszik majd az állattartási kedv, így van esély arra, hogy a sertések száma megkétszereződjön, elérje a hatmilliót, és a lakosság import helyett a jóféle hazait válassza.

A mezővárosok közé sorolható Pest megyei Nagykáta polgármestere a közelmúltban tartott lakossági fórum tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy az emberek élénken érdeklődnek a helyben való sertéstartás iránt, illetve a fórumon nem hangzott el kifogás a korlátozás feloldása kapcsán.

Kocsi János közlése szerint többen eddig is hizlaltak malacot a városhoz közeli tanyájukon, az éjszakára magukra maradt jószágok azonban nem voltak biztonságban a tolvajok ellen, illetve az állatok etetése is napi utazgatást jelentett. Mindez mostantól megoldódhat – mondta a polgármester, megemlítve, hogy főként a kertvárosi Kispaksomban már sokan hozzáláttak az eddig lomtárként használt disznóólak kiürítéséhez, hogy tavasszal fogadhassák az állatokat, elsősorban a nagyfehér fajtát, amely 2,6 kilogrammnyi jó takarmányból ad egy kilogramm élőhúst. Egy állattartásra berendezkedő vállalkozó akár egyetlen koca malacait eladva évente hozzávetőleg 700 ezer forint jövedelemhez juthat – jegyezte meg a polgármester.

A Heves megyei Poroszlón keltetőt üzemeltető, évente 800 ezer kiscsirkét értékesítő Tóth Krisztián őstermelő szerint az állattartás jogi feltételeinek lazítása a baromfitartásra is jó hatással lehet. A vállalkozó hét autója járja az országot, előnevelt néhány hetes csirkéket kínálva falusi, kertvárosi házaknál. A szezon ugyan tavasszal kezdődik, de már érzékelhetően élénkül az érdeklődés. Főként nyírségi, borsodi településeken vesznek húsz-harminc szárnyast, hogy felnevelésükkel fedezzék a család szükségletét.

Tóth Krisztián szerint szinte sikké vált a “parasztcsirke” tartása, főként a fiatalabb családok körében, ahol az egészséges táplálkozásra nagyobb figyelmet fordítanak, és értékelik, hogy más íze van a saját etetésű tyúkból készült levesnek. A poroszlói vállalkozó tapasztalata szerint a megye településein az állattartás miatt nincsenek viták a szomszédok között, inkább “a jó példa ragadós” alapon egymás után igyekeznek berendezkedni az önellátásra.

A Fejér megyei Ercsiben élő Miklós Dezső, az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke elmondta, hogy az állattartás szabályainak változására pozitívan reagált a vidéki Magyarország. “Korábban is főként azokon a településeken voltak gondok, ahol a nagyvárosokból a környező falvakba kiköltözött, a természettől már elszakadt emberek nyugalmát zavarta a libák gágogása, a kecskék mekegése. A rendelet viszont jó hatással lehet a vidék-város ellentét oldására is” – fogalmazott az egyesület vezetője. A kecsketartás elsősorban a fiatalok körében dívik – jegyezte meg Miklós Dezső, aki szerint tavasszal újabb családok rendezkedhetnek be a “szegény ember teheneként” emlegetett, egészséges tejet adó, különösen finom húsú állat tartására.

A Tolna megyei Gyulaj polgármestere, Dobos Károlyné közlése szerint az ezer lakosú zsákfaluban mindössze három gazdálkodó tart tejelő tehenet, és a drága takarmány miatt sertést is kevés háznál hizlalnak. Pozitív változást szerinte a “Nyúl-unk a munkáért” elnevezésű munkaprogram hozhat, amelynek keretében tizennyolc, főként sokgyermekes család vágott bele a nyúltartásba. Így friss hús kerülhet az asztalukra, illetve a szaporulat eladásából némi pénzre is szert tehetnek – tette hozzá a független polgármester.

- MTI - 

http://www.haon.hu/novekszik-a-kedv-a-haz-koruli-allattartasra/2143288

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország alföld Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/17. rész – kertvárosias kerület

2013.06.18. 16:17 12nyil

Nemes Nagy Ágnes

Fák

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.
Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.
És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.

http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000001164&secId=0000114572&mainContent=true&mode=html

Csobognak a szökőkutak, kivéve a Tettyét

2012. május 12. 10:29   Hajdu Zs. (Dunántúli Napló)
Pécs  | A város területén tizenkilenc szökőkutat működtet a városüzemeltetési cég, ezekben vegyszerrel kezelik és folyamatosan forgatják a vizet.

A nyárias időre és a hosszú hétvégére való tekintettel már április végén elindultak a szökőkutak a belvárosban, ezzel is kellemesebbé varázsolva a terek hangulatát, május elejétől pedig a többi városrészben is fokozatosan beüzemelték a kutakat. [...]

http://www.bama.hu/baranya/kozelet/csobognak-a-szokokutak-kiveve-a-tettyet-442068#p2

 

 

http://www.kertiszobrok.com/hu/?seite=partner.php

 

Az üvegszál erősítésü műszikla külső- és belső térben egyaránt időtálló, könnyen tisztítható, és áttelepíthető. Pontos másolata a természetben található köveknek, mégis súlyánál fogva bárhová felhasználható. Bármilyen szín, forma és méret kialakítható. Akár mennyezetre is felszerelhetők, barlangok, oszlopok, bútorok is kialakíthatók a szikla és kavics alakú kövekből. A műsziklába világítások, hangfalak, polcok és akár élő- vagy műnövényes helyek is kialakíthatók. A kívánt alpszínben gyártjuk, és a végmunkák során patinázzuk, öregbítjük. Külön  vízhatlan hátfala és medencéje biztosítja, hogy a műszikla szőnyegre, parkettára, kőre bitonsággal beépíthető.
műszikla 017.jpg     műszikla 033.jpg     műszikla 020.jpg

 

Vízeséseink melyek valósághű műsziklából készülnek, természethű megjelenésen kívül a megfelelő páratartalmat is biztosítják, ami nem tesz kárt a környezetben, mivel a levegő hőmérsékletének függvényében ad le több vagy kevesebb párát, valamint az élőnövényeknek megfelelő mikroklímát tesz lehetővé.A beltérben elhelyezett kompozíciók saját külön üvegszálas medencével és hátfallal készülnek. Ez az eljárás biztosítja, hogy a műszikla kőre, parkettára, padlószőnyegre 100 % biztonsággal elhelyezhető.
műszikla vízesés 055.jpg     műszikla vízesés 041.jpg     műszikla 072.jpg

 

http://www.papillondesign.hu/webset32.cgi?Papillon_2000@@HU@@63@@572664454

 

 Egészen különleges, világviszonylatban egyedülálló  interaktív szökőkút, mely egy 10m x 15m-es téglalap oldalai mentén kialakított  vízfalból áll. A 3m magas vízfalon száraz lábbal kelhetünk át, mivel az belépéskor előttünk automatikusan szétnyílik - jobbra víz, balra víz, középen semmi.

 Belépés után a vízfal magától bezár mögöttünk, s ha éppen nem "kelnek át" mások a vizen, úgy egy belső térben találjuk magunkat. Ilyenkor ez a belső tér a béke szigetévé válik.

Az első interaktív szökőkút technológiai tervezését és kivitelezését a Technoconsult kft. végezte. Amennyiben a szökőkútnál jár, azt fogja tapasztalni, hogy a járókelők - kicsik és nagyok - mosolyogva, nevetve játszanak a szökőkútnál vagy nézik a többieket.

http://www.technoconsult.hu/szokokutak?gclid=CJaN-uzX7bcCFYVV3god6nUAcg

Életmentő lehet: íme az ivókutak, csobogók, hűtött helyek listája (Pécs)

2012. június 29. | 14:41 

 

 Tizennyolc csobogó, több vízosztó pont, permetkapu és számos légkondicionált hely segít enyhíteni az elkövetkezendő napok kánikuláját Pécsett. A pokoli hőségben a BIOKOM július elsejétől a riasztás végéig hűti a város útjait. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján, az Országos Tiszti Főorvos III. fokozatú hőségriadót rendelt el június 30-án 0 órától július 04.-én 24 óráig Magyarország egész területére. A forróság ideje alatt Hűtsük lakásunkat, nappal az ablakot tartsuk csukva, használjunk sötétítő függönyt, a szellőztetést hagyjuk sötétedés utánra. A nagy melegben 11 és 15 óra között lehetőleg árnyékban tartózkodjunk, kerüljük a tűző napsütést. Ha szükséges, hűtsük szervezetünket, használjunk vizes borogatást, zuhanyozzunk langyos vízben. Fordítsunk figyelmet arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel pótoljuk az izzadással elveszített folyadékot. Az ajánlott mennyiség 2,5-3 liter naponta. Ha elindulunk otthonról, vigyünk magukkal folyadékot, amennyiben szükséges, keressük fel városszerte az ivókutakat.

http://www.pecsistop.hu/regio/eletmento-lehet-ime-az-ivokutak-csobogok-hutott-helyek-listaja/1058857/

 

 http://www.cdci.hu/elado-onallo_haz/god-123321

 

 http://wikimapia.org/24492677/hu/Sz%C3%B6k%C5%91kutas-medence

 

 emlek-mas.blogspot.com 

 

 gallery.site.hu 

 

 bekescsaba.utisugo.hu 

 

 jovok-megyek.blogspot.com 

 

 www.pandapont.hu 

 

 www.bastyavar.hu 

 

www.lealkudtuk.hu  

 

http://blog.utazoinfo.hu/post.php?id=172

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország békéscsaba vidék Andrássy út Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/16. rész – Atilla szobor Budapesten

2013.06.18. 12:20 12nyil

 

Gigantikus Attila szobor és a Koppány torony: turáni építészet Budapesten

 

Magyar-japán közös határról dédelgetett délibábos álmot 1927-től a budapesti Turáni Társaság. Ha a határátkelőt nem is, de egy közös kémszervezetet csak összehozott Tokió és Budapest. Az "5000 éves közös múltra" hivatkozva nagyszabású épületeket is terveztek a budai oldalra. Egy Koppányra keresztelt torony fel is épült az Aranyhegyen.

A Zajti Ferenc-féle Magyar Kultúrhistóriai Múzeum elméleti látképe a Naphegyről (Grafika: Falanszter.blog.hu)

http://falanszter.blog.hu/2011/06/22/gigantikus_attila_szobor_es_koppany_torony_turani_epiteszet_budapesten

 

 

Különleges története van a szobornak. 1990-ben került elő, majd 1991-ben állították fel a József Attila lakótelepen. A cikk amelyből idézni fogok abból az alkalomból jelent meg a helyi újságban, hogy hetvenöt évvel ezelőtt avatták fel a világhódító hun fejedelem szobrát Sopronban. A II. világháború utáni évtizedekben a föld alá rejtve várt sorsára. Egész alakos köztéri szobrot egyedül Sopronban mintáztak meg róla. A hányatott sorsú alkotást először 1935-ben állították fel a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Főreáliskolában. A cikk írója szerint a több méteres magassága és ábrázolás módja már akkoriban is vitát váltott ki. Attila haragos tekintetével, erőt sugárzó és félelmet keltő pózban kardjára támaszkodva földgömbön áll. A talapzaton rovásírással felirat. 1944-es bombázásban erősen megrongálódott, majd a Rákosi rendszer idején a föld alá temették az alkotást. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy megmenekült a rongálástól, pusztulástól. A rendszerváltás óta áll a mostani helyén nem messze attól az iskolától ahol eredetileg felállították.
A világhódító háborítatlanul áll senkit nem zavar, időnként virágot koszorút helyeznek rá.
Forrás: Helyi Téma Sopron, 2010. július 21. szám. A cikk szerzője: Kuntz Zoltán

 

 

http://www.kozterkep.hu/~/11796/#

 

Attila-szobor Magyarországon

Magyarországon az idén szobrot emelnek Attila hun nagyfejedelem tiszteletére.

Erről döntött budapesti alakuló ülésén az emlékmű megvalósítását kezdeményező Előkészítő Bizottság 2012 decemberében.

Az Attila-szobor 2013-ban tervezett felállításának anyagitámogatására

az Előkészítő Bizottság adománygyűjtést szervez.

http://www.nyf.hu/kekk/node/196

 

Attila-szobor Magyarországon

Magyarországon jövőre szobrot emelnek Attila hun nagyfejedelem tiszteletére.

Erről döntött budapesti alakuló ülésén az emlékmű megvalósítását kezdeményező

Előkészítő Bizottság 2010 decemberében.

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ungvar/hu/Hirek/130118attila_szobor.htm

 

Turul- és Attila-szobrot avattak az esőben

A nemzeti összetartozás emlékhelye NyíradonybanFotó: MTI / Czeglédi Zsolt
A nemzeti összetartozás emlékhelye Nyíradonyban
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

2013-ban nem a harmincas évek történelemszemléletére van szükség, hanem olyan viszonyulásra, mely az új évezredben érvényes kérdésekre ad választ – mondta Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Halász János az ősök örökségének a szeretetet nevezte, ami „az a nyelv, melyben merünk őszintén beszélni, merünk egymásba kapaszkodni, és merünk összetartani, határon innen és túl”.

Az emlékhelyet a budapesti Hősök terén lévő emlékmű és a parlament kupolacsarnokának képei ihlették: egy emlékoszlopon lévő turul madarat félkörívben vesz majd körül 16 magyar király, erdélyi fejedelem, államférfi – mondta Tasó László polgármester.

Attila hun fejedelem mellszobrát Juha Richárd készítetteFotó: MTI / Czeglédi Zsolt
Attila hun fejedelem mellszobrát Juha Richárd készítette
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

A következő szobor Árpád vezért, a tizenhatodik pedig Kossuth Lajost ábrázolja majd – mondta Tasó László, az emlékhely megálmodója, hozzátéve, hogy terveik szerint évenként egy mellszoborral bővül majd a nyíradonyi nemzeti arcképcsarnok. (MTI)

http://most.444.hu/2013/06/04/turul-es-attila-szobrot-avattak-az-esoben/

 

Felavatták Attila király szobrát Budapesten

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, tábornokok, ezredesek, polgármesterek, művészek, mecénások, a határon túli magyarság képviselői, valamint a Zrínyi Média Kft. munkatársai vettek részt azon a december 10-i ünnepségen, amelyen felavatták Attila hun király - Etele - bronz lovas szobrát Budapesten, a Magyar Művészetért Szoborkertjében.

Az Attila hun király halálának 1556. évfordulója alkalmából megrendezett szoboravató ünnepség a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet.

- „Hullajtja levelét az idő vén fája". Arany János kezdi így a Buda halálát. Most, amikor megállunk a hun nagykirály szobra előtt, hogy tiszteletünket fejezzük ki előtte, voltaképpen mi is odaülünk e fa alá, és a legendás múltba kívánunk behatolni - kezdte beszédét Hende Csaba, majd hangsúlyozta: „Attila király legendája - ha jól közelítünk hozzá - nem egy álomvilágot nyit meg számunkra. Olyan hagyomány ez, amely talán sok mindent nem őrzött meg pontosan a tudományosan vett történelemből, de a lényeget nagyon is megőrizte. S ma, amikor ezt a szobrot felavatjuk, erre a lényegre kell figyelnünk."

A honvédelmi miniszter hozzátette: „A középkori krónikák úgy tudják, hogy a hunok meg a magyarok rokonok. A magyarok éppen úgy tagjai voltak a pusztai nomád népek családjának, mint a hunok és az avarok. Ez egy kiterjedt család, amely a füves puszták mentén, a Kárpátoktól egészen a messzi keletig, Kínáig terjed."

Dr. Hende Csaba ünnepi beszédében kitért arra is: „A pusztán hatalmas erejű birodalmak emelkedtek fel időről időre, amikor adódott egy nagy képességű személyiség, aki össze tudta fogni ezeket a nemzetségeket egy-egy nagy közösségbe. Barta Gábor történész ezt hólabda-effektusnak nevezte: ahogy egyre nagyobb lesz a szövetség és az összefogás, úgy nő az erő és a birodalom. Ez volt Attila életműve is.

- Érdemes megőriznünk a legendáinkat. Érdemes okulnunk belőlük. Érdemes időről-időre eltűnődnünk Attila nagykirály történetén is: miként szervezett birodalmat és kitűnő hadsereget? Érdemes újra meg újra felidéznünk azt, amit legendáink és népmeséink a középpontba állítanak az ő történetével kapcsolatban: az összefogás erőt és sikert hoz egy nemzeti közösségnek. A széthúzásból, az öncélú hatalomvágyból - ma így mondanánk a megélhetési politika erőszakos ambícióiból - keletkező polgárháború a leghatalmasabb nemzeteket és birodalmakat is képes tönkretenni - mondta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: „Arany János arra is emlékeztet minket, hogy otthonra találtunk a Kárpát-medencében. Ami nem sikerült Attila hunjainak, Baján avarjainak, az sikerült Árpád és Szent István magyarjainak. Otthonra és hazára leltünk, amelyben aztán élhettünk több, mint egy ezredévet."

Beszéde végén dr. Hende Csaba kiemelte: „a feladatunk, a küldetésünk ugyanaz, mint eddig. Ezt az aranyos szegletet, amelyet a legendák szerint Isten is nekünk teremtett, meg kell őriznünk, és otthonunkká kell tennünk! Olyan otthonunkká, amelyben családot alapítunk, gyereket nevelünk, ahol tovább adjuk az életet, amelyet születésünkkor szüleink ránk bíztak. Úgy ahogy azt Gubcsi Lajos és kedves felesége teszi! Ne feledjük: összetartozunk. Csak együtt maradhatunk meg! Isten áldását kívánom e ház minden lakójára!"

Dr. Gubcsi Lajos, a Zrínyi Média Kft. ügyvezetője az alábbiakban írásban is megfogalmazta a szoboravatás lelki krédóját: „A füves sztyeppék világából eredő ősmagyarság természetes testvéri kapcsolatban állt a hunokkal. Mutatja ezt népünk hiedelemvilága, mely évezredes tartóssággal nyilván csak a valóságban tud hinni. Mutatja ezt az, hogy Árpád magát Attila utódának tekinti a Kárpát-medencei haza felépítésében, s Attila kardjával övezik fel a vérszerződő törzsek. Mutatja, hogy az apák és nagyapák ezt tanítják gyerekeiknek. Aki nem hiszi, egyrészt járjon utána, másrészt olvasson több magyar népmesét ő és a gyereke. A szabadság népeként érkeztek a keleti vándornépek, a népvándorlás hősei.

Az elévült rabszolgatartó római és bizánci birodalom, a Duna-Tisza térségére csak áhítozó, de annak vidéke iránt érdektelen, azt megszállni és megszervezni képtelen germán, frank birodalom kudarca után benépesíteni, sok nép számára hazát teremteni jöttek ide a hunok, avarok, kunok, magyarok. Kelet szabadságát hozták, a kis, elnyomott népek újraszervezését, államot - vagy Attila idején egy hatalmas térséget megszervezni tudó hadsereget - adni ennek a kietlen tájnak, a Dunától keletre eső óriási térségnek. Ezt ismerte fel Árpád népe is. És ezért igaz, hogy Árpád Attila kardját vette a kezébe" - fogalmazott közös örömöt kifejező szavakkal Gubcsi Lajos.

Györfi Sándor gyönyörű alkotását, az aranyozott bronz lovasszobrot - amelyhez a talapzatot a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. készítette - Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkész áldotta meg az egész magyarság nevében.

Az ünnepi műsorban Attiláról szóló megemlékezésével fellépett Kobzos Kiss Tamás és a Kicsi rigók kórusa.

Gubcsi Lajos a rendezvény keretében adta át az Árpád-díjat a Vajdasági Magyar Cserkész Szövetség Észak-bácskai Szervezetének. A díjátadás után Oláh István, az Észak-bácskai Cserkész Szövetség ügyvezetője a délvidéki katonasírokról, a vérengzések magyar áldozatainak sírhelyeiről, az 1848-49-es szabadságharc és az első világháború csatáinak helyszínéről gyűjtött, anyagcsuporba helyezett földet tett Attila király szobrához.

Az avatás után az ünnepség résztvevői tölgy- és fenyőfákat ültettek. A kis csemeték a történelmi határról - Gyimesbükkből, Kalotaszegről, a Csallóközből - keltek útra, hogy Attila mellett gyökerezzenek. A Kárpát-medence anyaföldje ad tápot nekik, a rögök az alábbi ősi magyar vidékekről gyűltek össze: Gyimes, Udvarhelyszék, Marosszék, Mezőség, Kolozs megye, Kalotaszeg, Királyhágó, Őrvidék (Sasony), Bihar, Hajdúság, Nagykunság, Jászság, Pest megye, Kiskunság, Pilis-hegység.

Hálából a Zrínyi Média karácsonyra 40 könyvcsomagot adott át a határon túli küldöttségeknek azzal, hogy továbbítsák szűkebb hazájuk közösségeihez.

Attila hun király bronz lovasszobrának avató ünnepsége a Székely Himnusz közös eléneklésével ért véget.

(honvedelem.hu)

 

 Szobrok Csicsón

 
 
 
 

 

Atilla szobrát felgyújtani kihágás

Csicsó|

Vasárnap késő este ismeretlen tettesek gyúlékony anyaggal lelocsolták, majd meggyújtották Atilla hun fejedelem csicsói faszobrát. Az esetről Nagy Szerénke, a szobor egyik alkotójának, Nagy Gézának a felesége számolt be lapunknak. Elmondása szerint vasárnap nem sokkal 22 óra után egy helybéli fiatalember észlelte, hogy több méter magas lángok csapnak fel a szobor körül, amelyek azonban gyorsan ellobbantak.

 

 

 

Nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, ezzel egyidejűleg egy nyitrai rendszámú kocsiba szállt be néhány fiatal, és elhajtottak a helyszínről. „A nemesócsai rendőrőrsről telefonáltak még aznap éjjel, és a férjemet, a szobor tulajdonosát keresték. Ő sajnos a héten nincs itthon, éppen vasárnap reggel egyhetes nemzetközi fafaragó táborba utazott Szlovéniába“ - mondta.

Azt, hogy pontosan mekkora kár is keletkezett, egyelőre nem lehet tudni. Mivel az alkotás - a budapesti Frech' Ottó és Nagy Géza munkája - kemény japán kőrisfából készült, és 2005-ös felavatása óta már többször is impregnálták, a fa nem kapott lángra, csak bekormozódott, valamint a kardél károsodott. Az égésnyomok a kőtalapzaton is jól láthatóak.

Nagy Szerénkétől megtudtuk, köztéri szobrot eddig még nem rongáltak meg a községben - ahol egyebek között a hét vezért ábrázoló szoborcsoport is látható -, viszont a honfoglalás 1100. évfordulójára készült márványlap sarkait még a felavatása előtti éjszaka letörték ismeretlenek.

Božena Bruchterová, a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője a mostani esettel kapcsolatban csupán annyit közölt: vagyon elleni kihágás ügyében folyik a nyomozás.

http://ujszo.com/online/regio/2009/06/17/atilla-szobrat-felgyujtani-kihagas

 

 Kazahsztánban

 

 

 

Kazahsztán fővárosában található Atilla Királyunk szobra! Vajon hazánk fővárosában miért nem állítottak szobrot II. Királyunknak?

 

Atilla-fejedelem Atilla_the_sword_of_God

http://atillahunkiraly.wordpress.com/

 

  

http://turania.hu/catalog/product_info.php?products_id=18587

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest történelem magyarország magyarok hunok Kazahsztán Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/15. rész – új múzeumok

2013.06.17. 11:34 12nyil

 

Röviden és velősen:

Ha azt szeretnénk, hogy más népek valamilyen meg tudják különböztetni a sztyeppei népeket egymástól, akkor meg kell mutatnunk nekik a különbségeket.

 

A külső hasonlóságok időnként megdöbbentőek, például az ujgur és török zászló csak színében tér el egymástól, máskor óriásiak, például a hitélet területén.

A sztyeppei  népek között előfordul szinte minden vallás: sámán és táltos hívők, buddhisták (lámaisták), prozeliták (zsidóságba betértek), keresztények (nesztoriánusoktól kezdve a római/görög katolikusokon, ortodoxokon és protestánsokon át az evangéliumi és pünkösdi hívőkig).

A hunok és magyarok között biztos, hogy sok külső hasonlóság volt, de az Árpád-házi uralkodók sosem akartak olyan hatalmas birodalmat kiépíteni, inkább jól védhető, biztosabb uralmat akartak.

Adni kell lehetőséget arra, hogy mások (és mi magunk!) szétválaszthassuk ezeket a népeket.

 

De ha ez nem cél, akkor nem csoda, ha azt gondolják rólunk, hogy nem is volt tatárjárás, csak egyik magyar nép harcolt a másik ellen, és Mohács is hasonlóról szólt.

Ez a mentalitás jellemző volt a görögökre: mindegyik nép szkíta, a perzsákra: mindegyik nép szaka, kínaiakra: mindegyik nép jüan…

 

Ha vannak hasonló – vagy közös – gyökereink, de nem teszünk hangsúlyt a különbségekre, akkor nem biztos, hogy meg fogják érteni, hogy a magyarok miért harcoltak, és hogyan értek el sikereket például az iszlám oszmán birodalom ellen.

 

 

Sztyeppék nomádjai – A bolgár nép története a kialakulástól a bolgár honfoglalásig

A kelet-európai nemzetek régészetének legérzékenyebb pontját mindig is a saját múltjuk kutatása jelentette. Nem volt ez másként a bolgárok esetében sem, ahol a helyzetet tovább bonyolította, hogy nehezen tudták az aktuálpolitikától függetlenül vizsgálni, hogyan lett egy sztyeppei török népességből az ezredfordulóra keresztény szláv állam. Rövid írásomban e folyamat előzményeit mutatom be.

A bolgár népnév első említése Chorénéi Mózestől származik, aki az Örményország története című munkájában azt írja róluk, hogy már a Kr. e. 2. század közepétől a Kaukázus északi részén éltek. Ezt az adatot a kutatók többsége nem fogadja el, az első hiteles tudósítást Antióchiai Jánosnak tulajdonítják, aki a 480-as évvel kapcsolatban leírja, hogy a bolgárok, Bizánccal szövetségben, a gótok ellen vonultak. Ez alapján a kelet-európai régészek körében az a hivatalos álláspont terjedt el, hogy a nép európai megjelenését a hunok által kiváltott nagy IV-V. századi népmozgásokhoz lehet kötni.

Ahogy arra azonban többen is rámutattak, a hun államalakulat szövete mögött régészetileg szinte lehetetlen vállalkozás kimutatni a népesség pontos összetételét. Mihail Artamonov feltételezése szerint a bolgár nép eredetileg a nagy népvándorlások nyomán keveredett, török, iráni (késő szarmata) és ugor néptöredékekből jöhetett létre. Ezt támasztja alá a turkológusok érvelése, miszerint maga a népnév is a ’keveredik, kevert’ jelentésű türk ’bulγa’ szóból származik. Ugyanakkor, ahogy arra Walter Pohl is rámutatott, a bolgár etnogenezis korai szakaszában még nem számolhatunk egységes néppel, hanem inkább nagy tehetségű vezetőkkel rendelkező, önálló külpolitikát folytató törzsekkel. Ezek származására utal, hogy nevükben feltűnik a -gar, -gur utótag, mint például a kutrigurok, utigurok esetében is. Azonban a bizánci forrásokban nem mindig ezeken a nevükön szerepelnek, a korabeli szerzők rendszeresen használják ezek helyett a hun gyűjtőnevet.

A kutrigurok a Dontól nyugatra eső vidékeken rendezték be szállásaikat, az 550-es évektől kezdve rendszeres összetűzésbe keveredve Konstantinápollyal. Ezt ellensúlyozandó, 559-ben a bizánci adminisztráció a Don − Kubán vidékén élő utigurokat bujtotta fel a nyugati szomszédaik elleni összecsapásokra. A felborult erőviszonyok kiegyenlítésére jött létre a kutrigur-avar szövetség, ami az utigurokra nézve végzetesnek bizonyult. A sors iróniája, hogy mindkét törzs hasonló sorsra jutott, míg a veszteseket a nyugati türkök, addig a győzteseket félelmetes szövetségeseik tették vazallusaikká.

Tekinthető-e egyáltalán valamelyik régészeti kultúra e népek hagyatékának? Erre a kérdésre számos válasz született már. A jelenleg legszélesebb körben támogatott elmélet szerint az 1980-ban feltárt sírok után elnevezett ún. Sivashovka-csoport feleltethető meg a bolgár törzseknek. Rasho Rashev szerint ebbe a csoportba több mint 120 temetkezés sorolható. Ezek mind a temetkezési szokások, mind a leletanyag tekintetében jelentős eltérést mutatnak, csupán három olyan jellemvonás figyelhető meg, mely mindegyiknél azonos. Ezeket a halottakat szinte minden esetben korábbi, leggyakrabban bronz- és vaskori kurgánokba helyezték végső nyugalomra. Tájolásuk az esetek túlnyomó többségükben északi vagy keleti. A leletanyagban az ún. címerpajzs alakú övveretek jelentkeznek rendszeresen.

A temetkezési szokások némely jellemzőjében, az irányításokban, a gyakori padmalyos kialakításban, valamint a részleges lovas temetkezésekben – azaz a ló csupán egyes részeinek, a koponya és a lábvégeknek elhantolásában – az V. századi szarmata-hun tradíciók, az úgynevezett Pokrovsk-csoport jellegzetességei köszönnek vissza. Ezek a jellemzők csak alátámasztják a már fentebb említett kevert eredetről szóló elképzeléseket. Legutóbbi munkáiban Rashev is már török vezető réteggel rendelkező iráni alapnépességről beszél.

A temetkezési szokások változatossága kapcsán azonban joggal merülhet fel a kérdés, beszélhetünk-e egységes régészeti csoportról, vagy csupán egy kronológiai horizontról van szó? A csoport keltezése a jól datálható melléklettípusok, például pénzek, hiánya miatt egyelőre fölöttébb bizonytalan. Míg a bolgár, orosz és ukrán kutatók nagy része a Sivashovka-csoport temetkezéseit a VII. századra, az írott forrásokból ismert Magna Bulgaria időszakára teszi, addig a nyugati szakemberek, elsősorban Somogyi Péter nyomán, egy korábbi, VI. század végi – VII. század eleji keltezést tartanak elfogadhatónak. Ezt a problémát igyekezett áthidalni Oleksij Komar, aki a csoporton belül külön horizontokat állapított meg. Az ő rendszere alapján a legkorábbi, úgynevezett Suhanovo- és a Lihacsevka-horizontok tekinthetők a kutrigur-utigur időszak emlékének. Meg kell jegyezni, a sztyeppei régészet nehézségeit jól példázza, hogy a kutatónak mindösszesen csupán nyolc temetkezést sikerült e lelethorizonthoz kötnie.

Áttérve Magna Bulgaria kérdéskörére először tisztáznunk kell a történeti kereteket. Az írásos forrásokból jól ismert, hogy az avarok 568-ban telepedtek le a Kárpát-medencében, amivel jelentősen átrendeződött a kelet-európai sztyeppe politikai térképe. Kétpólusú rendszer alakult ki, a nyugati határán az Avar Kaganátus, keleten pedig a Nyugati Türk Kaganátus vált nagyhatalommá.

A kutrigurok az előbbiek befolyási övezetébe kerülve, gyakran viseltek hadat Bizánc ellen. A változás csak 626 után következett be, amikor az avar udvar, egy sikertelen konstantinápolyi ostrom nyomán jelentősen meggyengült. Ez okozhatta, hogy a 631/632-es évben a kutrigurok megpróbálták átvenni a hatalmat a kaganátuson belül. Bár törekvésük nem járt sikerrel, lázadásuknak köszönhetően függetlenedhettek. Ezzel egy időben, a Nyugati Türk Kaganátus belső problémáit kihasználva, keleti bolgár törzseknek is sikerült lerázniuk magukról a türk igát. Kuvrat egyesítette az immáron függetlenné vált törzseket, és létrehozta azt az államot, melyet a későbbi források Magna Bulgaria néven neveznek. Törekvését a konstantinápolyi udvar is segítette, amihez az is hozzájárulhatott, hogy a források alapján kiskorában ő maga is ott nevelkedett, sőt meg is lett keresztelve. Az állam azonban nem volt hosszú életű, Kuvrat halála után azt a kazárok elsöpörték.

A keleti szakirodalom egyik legfontosabb kérdése az onogur állam lokalizálása. Ezzel kapcsolatban egymás mellett létezik egy „kis” és egy „nagy” Magna Bulgariáról szóló elképzelés.  Míg az előbbi szerint a birodalom csupán az Észak-Kaukázus és a Kubán vidékére, addig az utóbbi alapján az Azovi-tenger keleti partvidékétől egészen a Dnyeperig terjedt ki. Nikolaj Jakovlevich Merpert egy köztes megoldást javasolt, miszerint a határok az Azovi-tenger partvidékét követték, és a hatalmi centrum a Tamany-félszigeten helyezkedett el. Magyar részről Róna-Tas András foglalkozott behatóan a kérdéskörrel. Véleménye szerint Magna Bulgaria a Fekete-tenger északi partvidékén helyezkedett el, és a központja a Dnyeper medencéjébe lokalizálható, amit a Malaja Pereshchepina-i leletegyüttes előkerülése is alátámaszt.

Kuvrat bolgár államának egyik legjelentősebb régészeti hagyatékaként sokáig a Malaja Pereshchepina-i leletegyüttest tartották számon. Az 1912-ben előkerült lelet 800 tárgya között több mint 20 kg arany-, és 50 kg ezüsttárgy található. A megtalálók elbeszélése és az itt előkerült görög monogramos gyűrűk alapján Joachim Werner 1984-ben publikált kutatásai óta a leletegyüttest mint Kuvrat sírját említik. Legújabban doktori disszertációjában Komar foglalkozott a témával, aki a korábbi kutatás eredményeit követve a leletek három fő csoportját különböztette meg: a helyi „barbár”, a bizánci és a szasszanida eredetű készítményeket.

Alapos tipokronológiai elemzése kimutatta, hogy a leletek egy része Kuvrat halálának feltételezett időpontjánál későbbre keltezhető, így a leletegyüttest, melyet ő kincsleletként értelmez, szerinte nem köthetjük Magna Bulgariához. Ezt az is megerősíti, hogy a hasonló gazdagságú korabeli leletek (az úgynevezett Kelegej-típusú leletegyüttesek) kivétel nélkül a Dnyeper mentén találhatók, és nem valószínű, hogy a vezető réteg temetkezési helyei a birodalom feltételezett határterületén helyezkednek el. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy éppen ezen érvelés miatt nem fogadhatjuk el Komar véleményét, miszerint a Kelegej-típusú leletegyütteseket a kazárokhoz köthetnénk. Hogy ki volt a páratlan gazdagságú Malaja Pereshcsepina-i kincs gazdája? A kutatás mai állása alapján még nem tisztázhatjuk megnyugtatóan.

Kuvrat halála után hamarosan Magna Bulgaria is összeomlott, fiai és népeik vagy kazár fennhatóság alá kerültek, vagy elmenekültek. Egyikük, Aszparuh népével nyugatra, a hajdani Scythia Minor tartományba (ma Románia és Bulgária keleti, tengerparti része) vándorolt, és 680-681 táján a Dunát átlépve azon a területen telepedett le, ami a mai Bulgária északkeleti részének felel meg. A régészeti emlékanyag tanúsága szerint a bolgárok, a szláv törzsekkel való keveredés ellenére még több évszázadon át megőrizték keleti eredetük bizonyítékait.

http://www.asonyomon.hu/sztyeppek-nomadjai-a-bolgar-nep-tortenete-a-kialakulastol-a-bolgar-honfoglalasig/

 

Kunkovács László : Kőemberek. A sztyeppei népek ősi hagyatéka

Kunkovács László  : Kőemberek. A sztyeppei népek ősi hagyatéka 
Óriási területen szétszórva található a titokzatos szoborpark. Javarészt még feltárásra váró ősi kincse ez az emberiségnek. A magyar olvasó először vehet a kezébe monografikus könyvet erről a témáról. Szerzője etnofotográfusnak nevezi magát és egy új módszert, a vizuális antropológiát műveli évtizedek óta. A múlt időtlen értékeit és megismerésre érdemes emlékeit keresi a jelenben, azokat a gyökereket, amelyek az emberiség útjának megértésében és saját népünk történelmének megismerésében egyaránt a javunkra szolgálhatnak. Fotói egy töretlen és egységes kutatói, alkotói életút dokumentumai. Hét ázsiai és az Ukrajnában tett legfrissebb tanulmányút eredménye a kötetbe foglalt fotógyűjtemény.
 
 
 

Sztyeppei népek sorozat: A besenyők (részlet)

hami 2009.12.03. 18:00
Ahogy ez a nomád népek esetén történni szokott, ők is áldozatul estek a türk törzsek hódításainak, csakhogy nem tűntek el nyomtalanul. A későbbi források ugyanis megemlítik, hogy a besenyő törzsszövetség 8 törzsből áll, közülük hármat kangarnak hívnak. Ezek a kangarok minden valószínűség szerint iráni nyelvű népek voltak (szemben a török nyelvű többi besenyő törzzsel), akiket a besenyők meghódítottak. Innentől kezdve nagyjából az volt a szerepük, mint a kabaroknak a magyar törzsszövetségben: ők voltak az elővéd. Emiatt őket különösen vitéznek állítják be a források, és ebből következően tévesen vannak, akik úgy gondolják, hogy valójában ők voltak a törzsszövetség irányítói - ez valószínűtlen. Mivel a kangarok relatíve jóval hosszabb ideig éltek a civilizált világ által látott területen, ezért róluk érdekes módon többet tudunk, mint a civilizált világ peremén csak a kora-középkorban megjelenő türk besenyőkről. Kangarokról szólnak szír források a Transzkaukázusból (Araksz, Kura folyók, Szevan-tó vidékén, azaz a mai  Örményország keleti területein), lehetséges, hogy a türkök vándorlása során legyőzött kangarok egy része menekült ide, de az is lehet, hogy a Selyemút mentén élő kangarok kereskedelemmel is foglalkoztak, és a közvetítő kereskedelem kapcsán jutottak el Európa határáig. Azt is tudjuk róluk, hogy nesztoriánus  keresztények voltak idiota(erre majd később visszatérek). A perzsa Örményországban élő kangarok természetesen nem vettek részt a besenyő etnogenezisben.
http://toriblog.blog.hu/2009/12/03/steppei_nepek_sorozat_a_besenyok
 
 

Sztyeppei népek sorozat: a jászok (részlet)

lécci 2010.03.29. 18:00

Hasonlóan a többi (nép)vándorló törzshöz és néphez, a jászok sem akként vándoroltak, hogy fogta magát a teljes "állomány", s odébbállt, hanem úgy, hogy túlnépesedés, ill. egy - hasonló okok miatt - érkező, s magának életteret kereső másik népcsoport által legyőzötten egy részük alávetette magát és maradt, más részüket pedig megugrasztotta az érkező (harmadik részük pedig "ott esett el a harc mezején"). Ezek odébbálltak, hogy ők is újabb életteret keressenek és találjanak, hozzájárulva ezzel újabb népek etnogeneziséhez. S mindezt nem egyszerre, hanem időben elosztva, szakaszosan. Ezért van az, hogy egy nyelvcsaládhoz tartozó, de nyelvében mégis elkülönülő, hasonló, vagy azonos kultúrájú törzsek, nemzetségek génállománya innen a jelenből nézve oly kis mértékű eltéréseket mutat, hogy az egyszeri 'szemlélődő' nem is érti. A Kárpát-medencéről szokták mondani, hogy egy nagy olvasztókemence. Mit szóljon akkor a sztyeppe, a maga színkeverő palettájával.

http://toriblog.blog.hu/2010/03/29/sztyeppei_nepek_sorozat_a_jaszok

 

Ilyen volt: “A sztyeppe régió nyugati védőbástyája, a Kárpát-medence. Keleti honfoglalások a Kárpát-medencében”

 

Az előadáson készült fotókat megtekintheti a képre kattintva

Az előadáson készült fotókat megtekintheti a képre kattintva

A Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ Szabó Lőrinc Könyvtárában 2011. április 19-én, kedden lezajlott a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc múltját bemutató helytörténeti előadássorozat harmadik része, Makoldi Miklós régész, a Herman Ottó Múzeum munkatársának előadásában, “A sztyeppe régió nyugati védőbástyája, a Kárpát-medence. Keleti honfoglalások a Kárpát-medencében” címmel.

 

Makoldi Miklós előadásában összefoglalta a népvándorlás korában a Kárpát-medencétől Belső-Ázsiáig terjedő sztyeppe régió lovas nomád népeinek történetét, régészeti hagyatékát. Ismertette a szkíták, szarmaták, hunok, avarok, magyarok közös jellemzőjét, hogy mind belső Ázsiából indultak Nyugat felé és mindannyian megtelepedtek a Kárpát-medencében, mely a kor kereskedelmi és diplomáciai központjának számított. Ez a terület azonban nomadizmusra már nem volt alkalmas, ezért életmódjuk letelepedettebbé vált. Ezek a lovas nomád népek 2000 évig uralmuk alatt tartották a sztyeppét és kultúráik közös vonásai megalkották a sztyeppei civilizációt melynek a Kárpát-medence is része, annak védőbástyája lett.

Makoldi Miklós beszámolt a korszak kutatásának állásáról, a legújabb oroszországi leletekről, lelőhelyekről, melyek új megvilágításba helyezhetik a sztyeppei népek és a görög-római civilizáció viszonyát.

A rendezvénysorozat következő előadását Dr. Pusztai Tamás régész, a Herman Ottó Múzeum igazgatója tartja “A Miskolc-tapolcai bencés apátság régészeti kutatása” címmel 2011. május 23-án, hétfőn.

Kurucz Ádám

http://www.mclib.hu/hirek/2011/05/ilyen-volt-a-sztyeppe-regio-nyugati-vedobastyaja-a-karpat-medence-keleti-honfoglalasok-a-karpat-medenceben/

 

  

Penc - múzeum - Szkíta kard Penc - múzeum - Szkíta kard markolata

A szkíták az iráni népek csoportjába tartozó ókori lovas nomád nép volt. Az i. e. 7. századtól – amikor a valószínűleg rokon, általuk elűzött kimmerek helyére települtek – a Fekete-tengertől északra a Duna és a Don közötti sztyeppe volt a szállásterületük, amit az i. e. 3. században az ugyancsak rokon szarmaták foglaltak el tőlük. A Donon túl mellettük a sztyeppén a szarmaták, a Kaszpi-tengeren túl pedig a szakák, szogdok és más turáni népek éltek az ő idejükben.

A „szkíták" nevet a történelem során sok népre ráaggatták. Már Hérodotosz megállapítja, hogy a görögök minden sztyeppei népet „szkítáknak", a perzsák pedig ugyanezeket mind „szakák"-nak hívják. A perzsák ugyanekkor tudták, hogy különféle szakák vannak, ők négy csoportjukat különböztették meg, ezek közül a sakā tayary paradraya („szakák, akik a tengeren túl élnek") a Fekete-tenger északi partján élő szkíták.

Kr. e. 7. század végén a szkíták elfoglalták az kelet-európai sztyeppvidéket az Altaj-hegységtől egészen a Kárpát-medencéig. Központjuk a Fekete-tenger északi melléke volt. A Kr. e. 6. század folyamán az ugyancsak iráni eredetű szarmata és szauromata törzsek, majd a görög városállamok törtek rájuk meggyengítve hatalmukat.

A vaskor (ie. VI. sz.) idején Penc területén is megtelepszenek a szkíták. A Kárpát-medencében először itt élő lovas nomád nép ez. Edényeiket már korongon készítik. Pencen a Hosszúvölgyben kisebb vasolvasztójuk volt. A fémfeldolgozó műhely maradványai közt találtak egy 6,5 cm hosszú fújtatócsövet is. A Felsőpenci utca helyén és a Bok-hegy oldalában telepük, valahol a közelben pedig temetőjük volt. Pencről származik az egyik legkiemelkedőbb leletük egy szkíta kard. Patay Pál régész találta meg az 1958-ban végzett ásatása során. A penci múzeumban most ennek másolata látható.

A jellegzetesen szkíta fegyverformák közé tartoznak a rövid vastőrök, kardok. Közöttük olyan darabok is vannak, amelyek agancsból faragott, vagy bronzból öntött markolatának végét szkíta állatstílusban ragadozó madár-, illetve sasfejalakúra alakították.

http://muzeum.penc.hu/penc-muzeum-mutargyak-menu/24-penc-muzeum-mutargyak-szkita-kard-20130203

 

Lovasok a sztyeppe peremén
  2011-08-10 08:29:43, szerda
 
  Az Urál-hegység déli peremén, a kazak határ közelében orosz kincsvadászok egy különleges leletre bukkantak. A száz darabos ezüstkincs a középkori sztyeppei népek páratlan művészetébe nyújtanak bepillantást.

Kincsvadászok lelete





Cseljabinszk város körzetében, Kunasakszkij járásban két amatőr kincsvadász páratlan lelet együttesre bukkant. Az általuk feltárt gödörből nagyon sok ezüstlemez került elő. A kincsvadászok úgy döntöttek, hogy értesítik a helyi régészeket. A kiérkező kutatók majdnem száz darabos kincset tártak fel és kiderítették, hogy a terület egy ősi temetkezési hely lehetett, amelyet két évszázadon át használtak az ott élő lovas törzsek. A öt hektárt magába foglaló területen a halottakat hamvasztással helyezték örök nyugalomra. A leletek egy részénél a közép-ázsiai szkíta kultúrán alapuló Szaszanida perzsa mintákat fedeztek fel, néhány pedig bizánci jelleget hordoz. De találtak benne olyan darabokat, melyet a Fekete-tenger vidékén készíthettek a szkíta ötvösmesterek utódai. A régészek szerint egyes tárgyak pedig kínai hatást tükröznek. Az egyik ezüst övdíszen Buddha ábrázolást találtak, ami azt bizonyítja: az ősi vallás a messzi Szibériába is elért. A leletek önmagukban is azt bizonyítják, hogy a sztyeppe és a tajga találkozásánál élénk árucsere folyt a középkor folyamán és az ott élt lovas népekhez messzi távolból is érkeztek áruk. Az ásatás ismét felhívja egy fontos tényre a figyelmet: a 9. században nem úgynevezett finnugor vagy uráli népek éltek, hanem a szkíták és utódaik népesítették be az ásványkincsekben rendkívül gazdag területet. Ha hihetünk Reguly Antal tudósításának, akkor a ma finnugornak tartott népek csak a késő középkorban költözhettek mai lakóhelyükre.





A pikkelyek eredete

Szergej Botalov régész az orosz lapoknak azt nyilatkozta, hogy ő már 33 éve foglalkozik a sztyeppei kultúra történetével és régészeti emlékeivel, de most találkozott először ilyen különleges lelet együttessel. Nemcsak övdíszekre és ezüstkincsekre, hanem lemezes páncélok darabjaira is sikerült rábukkanniuk, mely az akkori türk nehézlovasság fontos kelléke volt, az a mai golyóálló mellény elődje lehetett. A türkök előtt már szkíta törzsek: szakák, masszagéták, majd pártusok is viseltek pikkelyes bőrpáncélt, sőt a kínai agyaghadsereg ruháin is azok köszönnek vissza. Link

Uráli magyar kapcsolat?

Cseljabinszk körzetéből eddig már sok gazdag, szkítákhoz és utódaikhoz köthető sír került elő. Bár egyes orosz régészek a finnugor elmélet hatására úgy vélték, hogy azok esetleg a magyarok kései emlékei lehetnek, a hazánkban már többször megfordult Szergej Botalov úgy véli, hogy azok csak közvetetten köthetők a magyarokhoz, inkább a középkori sztyeppei lovas világ törzseinek egységes művészetét hordozza magán. A leletek türkökkel és magyarokkal való hasonlósága természetes, hiszen az egész eurázsiai sztyeppét szkíták és hunok, valamint utódnépeik uralták.



 
 http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=eladasos&pid=136338&blog_cim=Lovasok a sztyeppe peremén

 

 

 

Életfa, csodaszarvas, turul (részlet)

Szkíták és mai örökségük

Március végén nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban az a nagyszabású nemzetközi kiállítás, amely páratlan gazdagságú kincsanyag felsorakoztatásával mutatja be egy ősi, iráni eredetű sztyeppei nép, a szkíták történetét, műveltségét. [...]

http://hetek.hu/hit_es_ertekek/200904/eletfa_csodaszarvas_turul

 

 

http://www.emberekaranyban.hu/tamogatoink

 

Avar vértet teszteltek Szegeden

2011. július 4. 15:47 MTI

Csaknem kéttucatnyi, középkori páncélt viselő katonai hagyományőrző küzdött meg egymással az újszegedi Partfürdőn; a rendezvényen az is kiderült, milyen védelmet nyújtott a támadások ellen a sztyeppei népek lamellás vértje.

 
Kun, avar, rusz, norvég és viking harcosokkal is találkozhattak azok, akik részt vettek a páncélos vitézek ötödik találkozóján, amelynek idén Szeged adott otthont. Az ország minden részéből érkező katonai hagyományőrzők törekedtek arra, hogy fegyvereik és viseletük a lehető legjobban hasonlítson a középkori harcosokéra. Ehhez tanulmányozták a korabeli régészeti lelelteket, képi ábrázolásokat és leírásokat.

A harcosok a bemutatkozások után párviadalokon és csatajelenetekben mérték össze ügyességüket. A küzdelmek az első "halálos sebig" tartottak, az élezetlen fegyvereknek és az akár negyven kilót is nyomó vértnek köszönhetően néhány kék foltnál azonban senki sem szerzett komolyabb sérülést. A résztvevők erejének és ügyességének összemérése mellett a szervezők a kísérleti régészet módszereivel arra is választ kerestek, milyen védelmet nyújtott a támadások ellen a sztyeppei népek lamellás vértje.

Magyar András, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa az 1930-as években Kunszentmárton közelében előkerült leletegyüttes alapján elkészítette egy 5-6. századi, avar kori lamellás vért rekonstrukcióját. A két milliméteres vastagságú fémlemezekből készült, összefűzött és bőrre erősített vért jól vizsgázott: a bábun - amely az emberi testhez hasonlóan függőleges és vízszintes tengelyéhez képest is el tudott fordulni - csupán apróbb sérülések keletkeztek, annak ellenére, hogy több lándzsás lovasrohamon is átesett, s nyílvesszők is záporoztak rá.

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=33461

 

 

A magyarok zarándokhelye lenne a déli hunok fővárosa

2013. június 17. 09:53 MTI

Kínában azt szeretnék, ha az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng település, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt alapított fővárosa a magyarok zarándokhelyévé válna - közölte az MTI-vel Obrusánszky Borbála történész, keletkutató, aki részt vett a kerek évforduló alkalmából rendezett szakmai konferencián Csinpienben.

 

A nyolcvan résztvevővel megrendezett tanácskozáson az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Belgium, Dél-Korea, Japán és Tajvan képviselői mellett főleg helyi kínai, valamint belső-mongóliai kutatók voltak jelen. A magyarokat érezhetően megkülönböztetett figyelemmel fogadták, és többen a hunok rokonaiként üdvözölték - mondta Obrusánszky Borbála, akinek a kínai kutatók jelezték, szívesen kapcsolódnának be az északi hunok vándorlásának kutatásába, mivel forrásaik ezen a területen korlátozottak.

A magyar orientalista az egykor helyben is alkalmazott építőáldozatokról, azok belső-ázsiai, európai összehasonlításáról tartott előadást, míg Oláh András Béla a Budapesti Corvinus Egyetem tájépítészeti karának munkatársa szintén helyi vonatkozású témát választott, a lösz-építészetről beszélt. Az egyik este programja Daubner Görgy A hunok titkos története című, 45 perces, Kínában készült dokumentumfilmjének vetítése volt. A film nagy sikert aratott, kópiáit sokan szívesen vásárolták volna meg.

Az előadások között voltak történeti forráselemzések, a hunok életmódjáról, természeti környezetükről szólók, de volt, aki a szomszédokhoz fűződő viszonyukról beszélt, vagy régészeti leletek bemutatására vállalkozott. A térség turisztikai hasznosításának elképzeléseit szintén megosztották a szakmai közönséggel. A Tahszia hun királyság fővárosát Helian Popo (381-425) hun vezér építtette, csaknem húszezer négyzetkilométeres területen. A történészek szerint 431 körül a városban és környékén mintegy negyvenezer hun nomád és han pásztor élt. Feljegyzésekből arra következtetni, hogy a nomád birodalom felbomlásával indult meg az északi (vagy fekete) hunok vándorlása. A déliek lassan beolvadtak a környező népekbe.

Tungvancsengben található a hun kultúra világon egyedülálló módon fennmaradt építészeti öröksége. Kao Csan, a helyi műemlékvédelmi hivatal vezetője elmondta, az ősi település rekonstrukcióját 2011-ben kezdték meg, és a munka még nem fejeződött be; több helyütt egyelőre csak átmeneti, állagmegóvó beavatkozásra került sor és - mivel meg kívánják pályázni az UNESCO világörökségi címét - kisebb infrastrukturális beruházásokra. Elmondta azt is, hogy az ősi város alapjában és alatta évszázadok geológiai folyamatainak következtében üregek keletkeztek, amelyek nehezítik a munkát. A feltárás során utcákat és elkülönülő lakóhelyek kiképzését is megfigyelték. A löszfennsíkon található várrom, a még álló városfalaknak tetsző falak megmentését a szakember sürgetőnek nevezte.

Arra a felvetésre, hogy állítólag a környék piacain régi pénzeket, házilag kibányászott tárgyi emlékeket lehetett kapni, Csan elmondta, hogy ez az 1990-es évek közepén fordult elő, s akkor sem a városmaradványon belüli területet rabolták illetéktelenek, hanem a környékbeli sírkamrákat. Hozzátette, a manapság fellelhető piaci "régiségek" hamisítványok. A területet amúgy 2012-ben lezárták, a romoktól százméteres távolságra kerítést húztak és háborítatlanságukra járőrök figyelnek.

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=39030

 

 A sztyeppe

Miután az első két sztyeppei népekkel foglalkozó poszt meglehetősen népszerű lett, és a folytatást is követeli a nép, szükségesnek érzem azt, hogy szülessen egy poszt arról is, hogy mi is az a sztyeppe, és a Föld mely részeiről is beszélünk. Szóval ez inkább egy földrajzi poszt lesz, legalábbis részben.
A sztyeppe alapvetően egy adott éghajlati és biogeográfiai (ezt életföldrajzinak fordítanám leginkább) sajátosságokkal rendelkező övezet, de földrajzilag meglehetősen különböző régiók összessége. Leginkább úgy lehetne egységesen megfogni a dolgot, hogy a sztyeppe az a terület, ahol a száraz kontinentális éghajlat miatt nincsenek erdőségek, csak a gyepszinten van növényzet. Ezen a téren is vannak eltérések persze, amiben egységes mindez, hogy a növénytermesztés az újkor előtti színvonalon a sztyeppeövezetben nem igazán volt lehetséges (vannak kivételek persze, de nagy általánosságban igaz ez), így az ott élők leginkább legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak. Történeti szemszögből vizsgálva persze a sztyeppe nem csak egy földrajzi fogalom. A sztyeppeövezet ugyanis mindig hatással volt a vele szomszédos területeken élők életére - leginkább azért, mert a mostoha körülmények miatt a sztyeppeövezet lakossága hajlamos volt túlnépesedni, és az ilyesmi nem szokott jó hatással lenni a szomszédos területekre sem.

Itt egy nagyobb térkép, kattintásra még nagyobb lesz.



A Kárpát-medence

Nyugatról kelet felé haladva az első terület, amely itt szóba jöhet, a magyar Alföld. Itt most meg is fogom cáfolni magam. A Kárpát-medencében nem volt sztyeppe, az Alföld mostani viszonylagos szárazsága már a folyószabályzások következménye. És ezt most itt megint meg fogom cáfolni, történetileg ugyanis tényleg van értelme az Alföldet idesorolni, mert sok esetben a Kárpát-medence volt a végállomása a nomád népeknek. De földrajzilag az Alföld nagyon más volt: egy mocsaras, ligeterdős vidék, amely ugyanakkor szintén jó feltételeket kínált a legeltető állattenyésztéshez.

A kelet-európai sztyeppe

 

A sztyeppe Ukrajnában ma.

A sztyeppe európai része egyébként általánosságban inkább csak egy nyugati nyúlvány volt, inkább a sztyeppén vándorló népek végállomása, mint az a terület, ahonnan a sztyeppei események kiindultak. Az európai sztyeppe tulajdonképpen a Kárpátok karéjától keletre kezdődő síkvidék, amely Havaselvétől, Moldvától az Urál folyóig tart keleti irányban, északon az erdőövezetig (itt tulajdonképpen nincs markáns földrajzi határa), délen pedig a Fekete-tengerig, és a Kaukázusig tart. Európai szemmel nézve ez a tipikus sztyeppe, füves vegetációval, száraz kontinentális éghajlattal, hideg téllel, forró nyarakkal. Emellett egy sík terület, amelybe változatosságot csak néhány nagyobb folyó hoz: a Duna és két mellékfolyója, a Prut és a Szeret legnyugatabbra, majd a Déli-Bug, a Dnyeszter, a Dnyeper, a Don, Donyec, a Volga, az Urál és az Emba. Komolyabb akadályt persze ezek sem jelentettek a mindenkori hódítóknak. Az előbb azt írtam, hogy az európai sztyeppe inkább végállomás volt. Ha a sztyeppe egészét nézzük, akkor ez mindenképpen igaz, de a szomszédos területek életére ettől függetlenül is nagy hatással tudtak lenni az itt élő népek - akik közül mára már nem sok maradt meg. Ettől függetlenül nem véletlen, hogy a népvándorlások iránya nyugat felé mutatott: az európai sztyeppe még mindig sokkal jobb körülményeket biztosított az állattartásra, mint a tőle keletre levő részek.

Nyugat-Ázsia

 

A kazah sztyeppe

Amíg az európai sztyeppe földrajzilag és éghajlatilag viszonylag egységes (kelet fele folyamatosan szárazodik, de lényegében ennyi az összes különbség), addig a vele szomszédos nyugat-ázsiai sztyeppe sokkal változatosabb. Északi része nem különbözik sokban az európaitól, bár a domborzat a Kazah-hátság felé egyre élénkebbé válik. Dél felé viszont egyre sivatagosabb, és a kelet felé elvékonyodó sztyeppe félsivatagba, sivatagba megy át. A sztyeppe határai tehát északon a Nyugat-szibériai-alföld erdőövezete (az alföld déli sávja még a sztyeppe része), keleten a belső-ázsiai hegyvidékek (az Altáj, a Tien-san, stb.), nyugaton a Kaszpi-tenger, illetve az Urál folyó, és hegység (ez utóbbi azonban soha nem jelentett komolyabb földrajzi akadályt), a déli határon meg vitatkozhatunk. Földrajzilag itt eleve nincs értelme lehatárolni az övezetet, mivel domborzatilag, földtanilag eléggé eltérő területeken húzódik. A Turáni-alföld területének nagy része már sivatag, vagy félsivatag, ráadásul a Szir-darja folyótól délre levő területek már nem is a tipikus nomád vidék voltak (ameddig a türkök, majd a mongolok le nem gyalulták párszor). Történetileg azonban a Turáni-alföld ezer szállal kapcsolódott a sztyeppéhez. Földrajzilag tehát ez már nem sztyeppe, de történetileg összefüggő terület. Az ókorban a két nagy folyó, az Amu-darja, és a Szir-darja melléke még egyike volt a korabeli világ civilizált területeinek, de aztán a barbár támadások és pusztítások miatt megszűnt annak lenni. A sivatagok, félsivatagok viszont mindig jellemzően az arrafele nomadizáló törzsek területei voltak.

Belső- és Közép-Ázsia határa
 

A Tien-san

 


A Turáni-alföldtől keletre magas hegységek zárják el az utat kelet felé, amelyeken csak néhány átjáró vezet át. Ezek magasabb hegységek a Pamír, a Tien-san, majd északon az Altáj, illetve ezek mellékhegységei. Habár földrajzilag ezek a hegységek nagyon mások, mint a szomszédos Turáni-alföld, lényegében ugyanolyan feltételeket kínálnak a legeltetésre, így nem véletlen, hogy a történelem folyamán ezeken a hegyvidékeken is sok nomád nép megfordult. Átjáró azonban csak kettő van a hegyeken: az Ili folyó völgye, és az Irtis völgye északabbra. Belső-Ázsiából általában ezen a két átjárón keresztül érkezett a legtöbb nomád nép Közép-Ázsiába.

Belső-Ázsia

A mongol sztyeppe északon



Amennyire nem homogén terület Közép-Ázsia, annyira igaz ez Belső-Ázsiára is. A területet a nagy hegyvidékek szabdalják több részre. Délen a Tien-san, és a Kunlun között a Tarim folyó medencéje található. Ennek a nagy része sivatag, egyedül a hegyekről lefutó folyók melléke, és a Tarim mente lakható - nem éppen nomadizálásra alkalmas terület, kivéve a peremhegyvidékeket. A Tarim-medencében elég sok kis városállam létezett, amelyek azonban rendre a nomádok fennhatósága alá kerültek. A Selyemút egyik ága is errefele haladt. Ettől északabbra, a Tien-san, és az Altáj között van Dzsungária, amely inkább félsivatagos, így legeltetésre alkalmasabb terület. Nagyjából Dzsungária volt itt az átjáróház, mert bár magasabb hágók a Tarim-medence felé is léteztek, de ezek egy komplett hadsereg számára sokkal nagyobb kihívást jelentettek, mint az Ili vagy az Irtis völgye. Dzsungáriától keletre már a Góbi-sivatagban vagyunk, ettől délre a Kunlunon túl Tibet, északra pedig a mongol sztyeppövezetbe megy át a sivatag. Keleten a Góbi egészen Kína határáig tart: a Huang He (Sárga-folyó) nagy kanyaráig, és a Hingan-hegységig. Ez a terület az, amelyik a sztyeppei nomádok fő kibocsátója volt, merthogy talán itt voltak a legmostohábban az életfeltételek - így ez népesedett túl leghamarabb. Amennyiben a törzseket sikeresen egyesítette (= leverte, és uralma alá kényszerítette) egy másik, akkor két irányba kizúdult az itteni nomád népesség nagy része, megborítva a dominót nyugat felé, illetve nekiestek Kínának is.

Jurták és autók ma, a mongol sztyeppén



Kelet-Ázsia

A sztyeppe nem ért véget Mongóliában, hanem attól keletre is volt még egy szakasza Mandzsúriában. Ez inkább az európai véghez hasonló szerepet töltött be, itt már lényegesen jobb körülmények között lehetett legeltetni, így az itteni törzsek (hacsak nem Kínát boldogították, mint pl. a mandzsuk) jellemzően a tőlük nyugatra élők áldozataivá szoktak volt válni. A dominó egy esetleges túlnépesedéskor tehát keletre is dőlhetett.

Mint a fenti összefoglalóból is látszik, a sztyeppeövezet több, mint 10 ezer kilométeren keresztül húzódott Európán, és Ázsián keresztül, és a mongolokat leszámítva lényegében soha senki nem volt képes egyesíteni a teljes területet.

Források

Tekintve, hogy a sztyeppe több civilizált területtel is érintkezett, több forrásból is vannak ismereteink az ottani történésekről, habár a sztyeppei népektől saját írott forrás csak a legritkább esetben maradt fent. A sztyeppe keleti végének eseményeiről kínai források tudósítanak, a közép-ázsiaiakról perzsa, majd arab források, a sztyeppe nyugati végének történéseiről pedig görög, majd római, végül orosz, bizánci és magyar források.
Tehát nagyjából ez az a terület, amelyről szó van, ha a sztyeppei népek történetéről beszélünk. A legtöbb nép ráadásul igen nagy területet járt be, mint azt az előző két posztban a besenyők és úzok kapcsán láthattuk.

 

2012. november 21. (szerda) 15:05

Tudástár: a pártusok nyomában

Tudástár: a pártusok nyomában

Folytatódik a Magyarok Szövetsége és SZEM Baráti Kör Egyesület sorozata, a Tudástár következő, csütörtökön esedékes előadásán a Sz

Szólj hozzá!

Címkék: történelem hunok avarok besenyők sztyeppe értelmes ébredés Budapest XXIV

süti beállítások módosítása