Monopolizmus = egyeduralom
Ennek ellentéte a választás lehetősége, a verseny.
Isten akarata-e a monopolizmus vagy sem?
Isten általi monopóliumok
- Isten tisztelete
- Törvény népében
- Házastársi hűség megkövetelése
1. Az Isten tisztelete
„Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.” (2Móz 20, 2-6.)
Isten azoktól követeli meg, hogy őt tiszteljék, akikért a Fiú az Ő vérével fizetett.
„Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;
Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén” (1Pét 1, 18-19.)
2. Törvény népe
„Ímé én kiválasztottam a lévitákat Izráel fiai közül, minden elsőszülött helyett, a mely az ő anyjának méhét megnyitja Izráel fiai között: azért legyenek a léviták enyéim.
Mert enyém minden elsőszülött; a mikor megöltem minden elsőszülöttet Égyiptom földén, magamnak szenteltem minden elsőszülöttet Izráelben; akár ember, akár barom, enyéim legyenek: én vagyok az Úr.” (4Móz 3, 12-13.)
3. Házastársi hűség monopóliuma
„Mert mint elveszi a legény a szűzet, akként vesznek feleségül téged fiaid, és a mint örül a vőlegény a menyasszonynak, akként fog néked Istened örülni.” (Ésa 62, 5.)
A szüzesség elvesztése vérontással jár, ez az istentől rendelt véráldozat a házasság szövetségéhez.
Tehát elmondható, hogy az Isten is csak véráldozat általi jogalapon követeli meg a választás nélküliséget.
Kisajátíthatja-e az egyedüliséget magának egy-egy politikai, gazdasági vagy vallási hatalom?
Jogszerűen nem teheti meg.
4. Jogszerű politikai hatalmak
Lényege, hogy a hatalom megoszlik, és a megosztott hatalommal lévő szervek ellenőrizhetik egymást.
a.) A törvény korában a papok, bírák vagy királyok, próféták szentháromsági képe.
Ilyen volt Gedeon, aki bíra volt, de Debóra prófétanő jogosan elszámoltatta egy adott dologgal kapcsolatosan:
„Ebben az időben Debora, a prófétanő, a Lappidoth felesége volt biró Izráelben.
És ő a Debora-pálmája alatt lakott Ráma és Béthel között, az Efraim hegyén, és ide jöttek fel hozzá az Izráel fiai törvényre.
És elkülde és hivatá Bárákot, az Abinoám fiát, Kedes-Nafthaliból, és monda néki: Avagy nem parancsolta-é meg az Úr, Izráelnek Istene: Menj és vonulj fel a Thábor hegyére, és végy magadhoz tízezer embert a Nafthali és a Zebulon fiai közül?
És te ellened kihozom a Kison patakjához Siserát, Jábin hadvezérét, az ő szekereit és seregét, és kezedbe adom őt.” (Bír 4, 4-7.)
Megfigyelhető, hogy Debóra saját maga is tekintély alá vetett személy volt, de ez a tekintély alatt levőség nem korlátozta az ő tevékenységét.
b.) Középkori olyan királyi hatalom, ahol a király hatalma korlátozott, pl. a rendek, megyék, országgyűlés által.
„A fontosabb magyarországi és erdélyi országgyűlések és határozataik:
- 1491. július 15-én az országgyűlés II. Ulászló cseh királyt választotta meg Magyarország uralkodójának
- 1526. november 11-én a székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva Szapolyai Jánost választotta magyar királlyá II. Lajos halála után (lásd: mohácsi vész)
- 1568. évi tordai országgyűlés: a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító országgyűlés Erdélyben. A Tordán tartott országgyűlés Európában először hozott olyan határozatot, amely a vallásszabadság elemeit magába foglalta
- 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta Bocskai Istvánt
- 1620. október 23-án a Besztercebányán összegyűlt országgyűlés kimondta a Habsburg uralkodó, II. Ferdinánd trónfosztását, és Bethlen Gábort Magyarország királyává választották – Vivat rex Gabriel! Éljen Gábor király! – harsogták az egybegyűlt nemesek
- az 1662. évi országgyűlésen sérelmi politika magyar sikerekkel, Párkány eleste, Érsekújvár eleste – emiatt nagy európai összefogás a török ellen (Rajnai szövetség), és főurak összefogása (Wesselényi nádor)
- 1687. november 7-én a pozsonyi országgyűlés alsótáblája, 10-én a felsőtáblája is elfogadja az uralkodóház fiúági örökösödésének törvényét
- 1707. május 1-jén az Ónodon tartott országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. Rákóczi június 16-án kelt kiáltványában tudatja Európa népével a trónfosztást
- 1848. április 11-én a pozsonyi országgyűlés elfogadja a polgári, liberális Magyarország megszületését jelentő törvényeket (pl. jobbágyfelszabadítás, népképviseleti országgyűlés, független, felelős minisztérium)
- 1849. április 14-én az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását és Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja”
Forrás: wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s#T.C3.B6rt.C3.A9nelmi_orsz.C3.A1ggy.C5.B1l.C3.A9sek
Érdekes, hogy még a helyszín sem volt monopolizálva: Rákos-mező, Pest, Buda, Hatvan, Ónod, Debrecen, Besztercebánya, Torda, Székesfehérvár, Pozsony
c.) Sztyeppei népek katonai demokráciája
A hatalmat a Kurultáj (törzsszövetségi gyűlés) szavazta meg a kendének vagy a gyulának.
Lényege, hogy békeidőben a kende, háborúban a gyula kormányzott nagyobb hatalommal.
A főbírói tisztséget a horka töltötte be.
„A történelem első demokráciái a hunok által létrehozott sztyeppei katonai demokráciák Hsziungnuk államban, valamint (görög poliszok) közvetlen demokráciáknak tekinthetők.”
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Demokr%C3%A1cia
5. Jogszerű gazdasági hatalmak
Alapjában véve ilyen a szabadversenyes kapitalizmus, ami ezzel ellentétes, az pl. a monopolkapitalizmus, állami egypártrendszeri tervgazdaság.
6. Jogszerű vallási hatalmak
Isten mindenkit a néki adatott világosság által akar megítélni.
Ehhez az kell, hogy egyetlen egy vallás, egyház, vezető se rendelkezzen totális uralommal.
Isten személye és a mennyei kormányzási modell
a.) Isten három személyben jelentette ki magát
„A ki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született;
Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;
És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn.
És Ő a feje a testnek, az egyháznak: a ki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első;
Mert tetszett az Atyának, hogy Ő benne lakozzék az egész teljesség;” (Kol 1, 15-19.)
Az Atya megszólalt: „FELKENT”, így született a Fiú, és a szóval együtt kijött, kiszármazott a Lehellet.
b.) Isten összehívja a mennyei parlamentet
„És monda Mikeás: Azért halld meg most az Úr beszédét: Látám az Urat az ő székiben ülni, és az egész mennyei sereget az ő jobb- és balkeze felől mellette állani.
És monda az Úr: Kicsoda csalja meg Akhábot, hogy felmenjen, és elvesszen Rámoth Gileádnál? És ki egyet, ki mást szól vala hozzá.
Akkor előjőve egy lélek, a ki az Úr eleibe álla, és monda: Én akarom megcsalni őt. Az Úr pedig monda néki: Miképen?
És felele: Kimegyek és hazug lélek leszek minden ő prófétáinak szájában. Akkor monda az Úr: Csald meg és győzd meg; menj ki, és cselekedjél úgy.” (1Kir 22, 19-22.)
c.) Isten közveteln döntési jogkört osztott ki angyaloknak és embereknek
„Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek (ApCsel 7, 53.)
Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott, a míg eljő a Mag, a kinek tétetett az ígéret; rendeltetvén angyalok által, közbenjáró kezében. (Gal 3, 19.)”
Összegzés
Az Istentől nagyon távoli, sőt vele ellentétes a monopólizmus.
Csak és kizárólagosan a véráldozat – azaz az Istennel megkötött külön szövetség – jelent kivételt.