Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Ezékiel az eljövendő templomról

2011.03.06. 20:24 12nyil

Ezékiel látta, hogy milyen lesz az eljövendő templom.

Nézzük meg ennek a legfontosabb tulajdonságait.

 

„Ezék. 40.1

Huszonötödik esztendejében fogságunknak, az esztendőnek kezdetén, a hónap tizedikén, a tizennegyedik esztendőben az után, hogy a város megveretett, épen ezen a napon lőn az Úr keze én rajtam, és elvitt engemet oda.

Ezékiel először is leszögezi, hogy mikor kapta ezt a kijelentést.

 

Ezék. 40.2-4.

Isteni látásokban vitt engem Izráel földjére, és letőn engem egy igen magas hegyre, s azon vala mint egy város épülete dél felől.

És oda vitt engem, és ímé egy férfiú vala ott, tekintete mint az ércznek tekintete, és len-zsinór vala kezében és mérőpálcza; és a kapuban áll vala.

És szóla nékem az a férfiú: Embernek fia! láss szemeiddel és füleiddel hallj, és figyelmetes légy mindarra, a mit mutatok néked; mert hogy ezeket megmutassam néked, azért hozattál ide: hirdesd mindazokat, a miket látsz, Izráel házának.

Akárhogy is nézzük, Ezékiel a jövőbe utazott.

 

Ezék. 40.5

És ímé, kőfal vala a házon kivül köröskörül; és a férfiú kezében a mérőpálcza vala hat singnyi (a közsingben s egy tenyérben); és méré az épület szélességét egy pálczányira s magasságát egy pálczányira.

Középpontban a mérés.

Péld. 16.11

Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.

 

Ezék. 40.6-9.

És méne egy kapuhoz, mely napkeletre néz vala, és felméne grádicsain, és méré a kapu küszöbét egy pálczányi szélességre, a másik küszöböt is egy pálczányi szélességre;

És az őrkamarát egy pálczányi hosszúságra és egy pálczányi szélességre, és az őrkamarák közét öt singnyire, és a kapu küszöbét, a kapu tornácza mellett belől, egy pálczányira.

És méré a kapu tornáczát belől egy pálczányira.

És méré a kapu tornáczát nyolcz singnyire, és gyámoszlopait két singnyire; vala pedig a kapu tornácza belől.

 

Ezék. 40.10.

És a napkeleti kapunak mind egyfelől, mind másfelől három-három őrkamarája vala, egy mértéke mind a háromnak, és egy mértékök a gyámoszlopoknak is mind egyfelől, mind másfelől.

Hab. 2.1-4.

Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.

És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel e látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.

Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jőni, nem marad el!

Ímé, felfuvalkodott, nem igaz ő benne az ő lelke; az igaz pedig az ő hite által él.

Habakuk próféta őrállásához hasonló szolgálatra szükség lesz majd az új templom idején is.

 

 

Ezék. 40.11.

És méré a kapu nyílásának szélességét tíz singre, és a kapu hosszúságát tizenhárom singre;

És az őrkamarák előtt való korlátot egy singnyire, és egy singnyire vala e korlát másfelől is; mindenik őrkamara pedig hat singnyi vala egyfelől és hat singnyi másfelől.

És méré a kaput az egyik őrkamara tetejétől a másik tetejéig; huszonöt singnyi szélességre ott, hol ajtó ajtóval vala szemben.

 

Ezék. 40.14

És tevé a gyámoszlopokat hatvan singre, és a gyámoszlopokhoz nyúlik vala a pitvar a kapunál körös-körül.

1 Kor. 12.28

És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.

Annyira kellene az egyházban a gyámolító (vígasztaló) szolgálat, mint amennyire gyámoszlopok kellenek a templom épületéhez.

 

Ezék. 40.35-39.

És vitt engem az északi kapuhoz, és megméré ugyanama mértékek szerint;

Őrkamaráit, gyámoszlopait és tornáczát, és ablakai valának köröskörül, hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing.

És tornácza a külső pitvar felé vala, és pálmafaragások valának gyámoszlopain mind egyfelől, mind másfelől, és nyolcz grádicsa vala feljáratának.

És egy kamara vala, és annak ajtaja a kapuk gyámoszlopainál; ott mossák vala meg az egészen égőáldozatot.

És a kapu tornáczában két asztal vala egyfelől, és másfelől is két asztal vala, hogy azokon öljék meg az egészen égőáldozatot és a bűnért való áldozatot és a vétekért való áldozatot.

Isten megkülönbözteti az odaszánás, a bűn és a mulasztás tevékenységét.

Péld. 18.9

A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.

 

Ezék. 40.44

A belső kapun kivül pedig vala két kamara az énekesek számára a belső pitvarban, egyik oldalt az északi kaputól, melynek eleje dél felé vala, s a másik oldalt a déli kaputól, melynek eleje észak felé vala.

Szóval lesz egy próba és egy előadóterem is. Isten modern gondolkodású.

 

Ezék. 41.3-4.

És beméne belsejébe, és megméré az ajtó gyámoszlopait két singre, és az ajtót hat singre, és az ajtó oldalfalait hét singre.

És megméré hosszúságát húsz singre, és szélességét húsz singre a templom felé, és mondá nékem: Ez a szentek szentje. (Szentélyek szentélye más helyen Szenthelyek szenthelye.)

 

Ezék. 41.18-19.

Készítve valának továbbá Kérubok és pálmafaragások, és mindenik pálmafaragás vala két Kérub között, és mindenik Kérubnak két orczája vala.

És emberorcza néz vala a pálmafaragásról egyfelől, és oroszlánorcza a másik pálmára másfelől. Így vala készítve az egész házon köröskörül.

Oroszlán = Júda illetve Izrael

Ember = EmberFia

Azt mutatják a kérubok arcai, hogy már Izrael felismerte a Mesiás arcát.

 

Ezék. 41.25

És készítve valának rajtok, a szenthely ajtóin, Kérubok és pálmák, mint valának készítve a falakon, és faküszöb vala a tornácz előtt kivül;

Ez az Úr házának küszöbe.

Zsolt. 84.11

Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

 

Ezék. 42.13

És monda nékem: Az északi és a déli kamarák, melyek az elkülönített hely előtt vannak, azok a szent kamarák, melyekben a papok, kik az Úrhoz közelednek, eszik az igen szentséges áldozatokat, ott rakják le az igen szentséges áldozatokat, az eledeli, a bűnért való és a vétekért való áldozatot; mert szent az a hely.

Itt is mind meg vannak különböztetve a különböző áldozatok.

 

Ezék. 42.14

Mikor bemennek oda a papok, ki ne jőjjenek a szent helyről a külső pitvarba, hanem ott rakják le ruháikat, melyekben szolgáltak; mert szentek ezek, és más ruhába öltözzenek, úgy közeledjenek a nép helyéhez.

Meg kell különböztetni a szentet és a közönségeset (hétköznapit)

3 Móz. 10.10

Hogy különbséget tehessetek a szent és közönséges között, a tiszta és tisztátalan között.

Ezék. 42.20

Mind a négy szél irányában méré azt. Kőfala vala köröskörül, hosszúsága ötszáz, szélessége is ötszáz sing, hogy elválaszsza a szentet a köztől.

 

Ezék. 43.1-3.

És vitt engem a kapuhoz, ahhoz a kapuhoz, a mely napkelet felé néz vala.

És ímé, Izráel Istenének dicsősége jő vala napkelet felől, és zúgása, mint nagy víz zúgása, és a föld világos vala az ő dicsőségétől.

És a jelenség, melyet láttam, olyan vala, mint az a jelenség, melyet akkor láttam, mikor menék a várost elveszteni; és olyan látások valának, mint az a jelenség, melyet a Kébár folyó mellett láttam. És orczámra esém.

 

Ezék. 43.4-5.

És az Úr dicsősége beméne a házba a kapunak útján, mely néz napkeletre.

És fölemele engem a lélek, és bevitt engem a belső pitvarba, és ímé, az Úr dicsősége betölté a házat.

Az Úr dicsősége ködként megjelent a salamoni templom felszentelésekor is.

1 Kir. 8.10-12.

Mikor pedig kijöttek a papok a szenthelyből: köd tölté be az Úrnak házát,

Úgy, hogy meg sem állhattak a papok az ő szolgálatjokban a köd miatt; mert az Úr dicsősége töltötte vala be az Úrnak házát.

Akkor monda Salamon: Az Úr mondotta, hogy ő lakoznék ködben.

 

Ezék. 43.6

És hallám, hogy valaki beszélget hozzám a házból, holott ama férfiú mellettem áll vala.

 

Ezék. 43.7

És mondá nékem: Embernek fia! ezt az én királyi székemnek helyét és lábaim talpainak helyét, a hol lakom Izráel fiai között örökké, és itt az én szent nevemet többé meg ne fertéztesse Izráel háza, ők és királyaik paráznaságukkal és királyaik holttesteivel, magaslataikkal,

Isten pont nem érzi jól magát csontok társaságában.

Jer. 8.1

Abban az időben, azt mondja az Úr, kihányják majd Júda királyainak csontjait és az ő fejedelmeinek csontjait, a papok csontjait és a próféták csontjait és Jeruzsálem lakosainak csontjait az ő sírjaikból;

 

Ezék. 43.12

Ez a ház törvénye: A hegy tetején egész határa köröskörül igen szentséges. Ímé, ez a ház törvénye.

Istennek a szentség az igénye.

3 Móz. 19.2

Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.

 

Ezék. 43.18-19.

És mondá nékem: Embernek fia, ezt mondja az Úr Isten: Ezek az oltár rendtartásai: Azon a napon, mikor elkészül, hogy égőáldozattal áldozzanak rajta és vért hintsenek reá,

Adj a papoknak, a Lévitáknak, kik a Sádók magvából valók, a kik járulhatnak én hozzám, ezt mondja az Úr Isten, hogy szolgáljanak nékem, egy fiatal bikát bűnért  való áldozatul.

Sádók ott volt Dávid leghűségesebb emberei között.

2 Sám. 17.15

Monda pedig Khúsai Sádók és Abjátár papoknak: Ilyen s ilyen tanácsot adott Akhitófel Absolonnak és Izráel véneinek; én pedig ilyen s ilyen tanácsot adtam.

 

Ezék. 44.4-5.

És bevitt engem az északi kapu útján a ház eleibe, és látám, és ímé, az Úr háza betelék az Úr dicsőségével, és orczámra esém.

És monda nékem az Úr: Embernek fia, figyelmetes légy, és lásd szemeiddel, és füleiddel halld meg, valamiket én szólok te veled az Úr házának minden rendtartásairól és minden törvényéről, és légy figyelmetes a háznak bejáratára a szenthelynek minden kijáratánál.

 

Ezék. 44.15-16.

De azok a lévita-papok, a Sádók fiai, a kik a szenthelyemhez való szolgálatomban foglalatosak voltak, mikor Izráel fiai eltévelyedtek tőlem, ők járuljanak én hozzám, hogy szolgáljanak nékem és álljanak én előttem, hogy áldozzanak nékem kövérséggel és vérrel, ezt mondja az Úr Isten.

Ők járjanak be az én szenthelyembe, és járuljanak az én asztalomhoz, hogy szolgáljanak nékem, és legyenek foglalatosak az én szolgálatomban.

 

Ezék. 44.19.

Mikor pedig kimennek a külső pitvarba, a külső udvarba a néphez, vessék le ruháikat, a melyekben szolgáltak, és tegyék le azokat a szent kamarákban, és öltözzenek más ruhákba, hogy meg ne szenteljék a népet ruháikkal.

 

Ezék. 44.20-22

És fejöket kopaszra ne nyírják, de nagy hajat se neveljenek, hanem hajokat megegyengessék.

És senki a papok közül bort ne igyék, mikor a belső udvarba bemennek.

És özvegyet vagy eltaszítottat feleségül magoknak ne vegyenek, hanem szűzeket Izráel házának magvából; de olyan özvegyet, ki papnak özvegye, elvehetnek.

Szigorú, de következetes rendszabályok.

 

Ezék. 44.23

És az én népemet tanítsák, hogy mi a különbség szent és köz között, és a tisztátalan és tiszta között való különbséget ismertessék meg velök.

 

Ezék. 45.8-9.

Földje legyen az néki, tulajdona Izráelben; és többé ne sanyargassák fejedelmeim az én népemet, hanem adják át a többi földet Izráel házának az ő nemzetségei szerint.

Ezt mondja az Úr Isten: Legyen elég már néktek, Izráel fejedelmei! A törvénytelenséget és erőszaktételt távoztassátok el, és cselekedjetek törvény szerint és igazságot. Vegyétek le népemről sarczolástokat, ezt mondja az Úr Isten.

Isten szemét csípi a politikusok etikátlansága.

 

 

Ezék. 45.10-12.

Igaz mérőserpenyőitek legyenek és igaz éfátok és igaz báthotok:

Az éfa és a báth egy mértékűek legyenek, úgy hogy a hómernek tizedét fogadja be a báth, és a hómernek tizede legyen az éfa, a hómerhez kell mértéköket igazítani.

És a sekelnek húsz gérája legyen; húsz sekel, huszonöt sekel, tizenöt sekel legyen a mina nálatok.

Szabványos pénz és űrmértékek használata.

 

Ezék. 46.2

És a fejedelem jőjjön be a kapu tornáczának útján kívülről, és álljon a kapu félfája mellé, és mikor a papok megáldozzák az ő égőáldozatát és hálaadóáldozatait, ő leborulva imádkozzék a kapu küszöbén, azután menjen ki, a kaput pedig ne zárják be estvéig.

A politikusoknak is kell imádkozniuk.

 

Ezék. 46.3

És leborulva imádkozzék az ország népe ugyanannak a kapunak bejáratánál a szombatokon és az újholdnak napjain az Úr előtt.

És az egyszerű embereknek is.

 

Ezék. 46.12

Továbbá, mikor a fejedelem szabad akaratból tesz égőáldozatot, vagy hálaadó áldozatokat, szabad akaratból az Úrnak, nyissák ki néki a kaput, mely napkeletre néz, és ő vigye égőáldozatát és hálaadó áldozatait, mint a hogy szombat napon szokta tenni, és azután menjen ki, és zárják be a kaput kimenése után.

Isten szerint ilyen a példamutató politikai vezető.

 

Ezék. 46.16-17.

Ezt mondja az Úr Isten: Ha a fejedelem ajándékot ad valamelyik fiának a maga örökségéből, az az ő fiaié legyen tulajdonul örökségképen.

De ha örökségéből valamelyik szolgájának ad ajándékot, az a szabadság esztendejéig lesz azé, azután visszaszáll a fejedelemre; csak az ő öröksége lesz az ő fiaié.

A fejedelmek az Isten rendelését betartva nem tudják szétosztogatni az ország birtokait, mert azok nem örökíthetőek.

3 Móz. 25.10

És szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek szabadságot a földön, annak minden lakójának; kürtölésnek esztendeje legyen ez néktek, és kapja vissza kiki az ő birtokát, és térjen vissza kiki az ő nemzetségéhez.

 

Ezék. 46.18

És a fejedelem el ne vegyen a nép örökségéből, hogy nyomorgatással kivesse őket tulajdonukból; a maga tulajdonából adjon örökséget fiainak, hogy az én népem közül senki el ne széledjen a maga tulajdonából.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: izrael pénz templom oroszlán etika jeruzsálem áldozat örökség kerub papok fejedelem júda ezékiel abjátár

A 10 szarv jelentései

2011.03.05. 19:18 12nyil

„Akkor bizonyosat kívánék tudni a negyedik állat felől, a mely különbözék mindamazoktól, és rendkivül rettenetes vala; vasfogai és érczkörmei valának, falt és zúzott, és a maradékot lábaival összetaposta.

A tíz szarv felől is, a melyek a fején valának, és a felől, a mely utóbb növekedék és három esék ki előle; és ennek a szarvnak szemei valának és nagyokat szóló szája; termete is nagyobb a társaiénál.

Látám, hogy ez a szarv hadakozék a szentek ellen, és legyőzé őket.

 

Mígnem eljöve az öreg korú, és az ítélet adaték a magasságos egek szenteinek; és az idő eljöve, és elvevék az országot a szentek.

Így szóla: A negyedik állat negyedik ország lesz e földön, a mely különb lesz minden országnál, és megeszi az egész földet, és eltapodja és szétzúzza azt.

A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánok, és az különb lesz mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni.

És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.

 

De ítélők ülnek és az ő hatalmát elveszik, hogy megrontassék és végleg elveszszen.

Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentei népének; az ő országa örökkévaló ország, és minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik.” (Dán 7, 19-27.)

 

Hol jelenik meg a tíz szarv?

A 10 szarv a negyedik fenevad fején van, mely rettenetes, vasfogai vannak és érckörmei, mindent felzabál (gyarmatosít), és ami neki már nem kell, azt tönkreteszi.

 

Addig tudjuk, hogy a két láb alapvetően a Görög-Római Birodalmat jelenti.

Ami mindig átmentette magát, hol politikai, hol vallási, hol gazdasági hatalomként.

 

 

Egyik láb, hódítás

Másik láb, kultúra

1.

Itália

Hellász

2.

Nyugat-Római birodalom

Kelet-Római Birodalom

3.

Római katolikus Egyház (Pápa)

Görög-keleti Egyház (Pópa)

4.

Német-Római Birodalom

hódító iszlám

5.

Napóleon

hódító cárizmus

6.

USA + NATO

Szovjetunió + Varsói-szerződés

7.

Angolszász világ

EU államszövetség

 

A kérdés az, hogy mi jellemzi a 10 szarvat?

Ami egyértelmű, az hogy 5-5 részre bontható, mindkét oldalon van 1-1 domináns, és 4-4 kiegészítő szereplő.

 

Például jól megfigyelhető ez a Kétpólusú világ idején, ahol az USA és a Szovjetunió voltak a domináns szereplők, és voltak önkéntes illetve kényszerített szövetségeseik.

A rendszerváltás utántól jellemző a következő helyzet:

Az amerikai keresztények sajnálják az európaiakat, mert szegények pont ott élnek, ahol újra létrejön majd a Római Birodalom.

Az európai keresztények sajnálják az amerikaiakat, mert szegények pont ott élnek, ahol újra létrejön majd a Római Birodalom.

 

De hogy pontosan 4 + 1 + 1 + 4 entitás lenne, az viszont teljes mértékben 100%-ban még nem teljesült be.

Mert ha megnézzük a többi állatról szóló leírást (3 borda=3 leigázott ország, 4 fejű párduc = Nagy Sándor 4 tábornoka, és a 4 utódállam), azok mind-mind szám szerint pontosan igazak.

Ezért úgy gondolom, hogy a 10 szarv ideje legnagyobb valószínűség szerint még nem teljesedett be.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: eu pápa nato róma szovjetunió napóleon keresztények római birodalom római katolikus egyház görög keleti egyház USA

Az Isten embere Júdából

2011.03.04. 20:25 12nyil

 

„És ímé Isten embere jöve Júdából Béthelbe, az Úrnak intésére, és Jeroboám ott állott az oltár mellett, hogy tömjént gyújtson.” (1Kir 13, 1.)

Isten szólt de kinek? Miért nincs a neve leírva a személynek?

 

„És kiálta az oltár ellen az Úr intése szerint, és monda: Oltár, oltár! ezt mondja az Úr: Ímé egy fiú születik a Dávid házából, a kinek neve Józsiás lészen, a ki megáldozza rajtad a magaslatok papjait, a kik most te rajtad tömjéneznek, és emberek csontjait égetik meg rajtad,

És ugyanazon napon csudát tőn, mondván: E lészen jegye, hogy az Úr mondotta légyen ezt: Ímé az oltár meghasad, és kiomol a hamu, mely rajta van.” (1Kir 13, 2-3.)

Elhangzik a prófécia

 

„És a mikor meghallotta a király az Isten emberének beszédét, a melyet kiáltott vala az oltár ellen Béthelben, kinyújtá Jeroboám az ő kezét az oltártól, mondván: Fogjátok meg őt. És megszárada az ő keze, a melyet kinyújtott volt ellene, és nem tudta azt magához visszavonni.” (1Kir 13, 3-4.)

Beindul a reakció az államhatalomtól.

 

„És meghasadt az oltár, és kiomlott a hamu az oltárról a jel szerint, a melyet tett vala az Isten embere az Úrnak beszéde által.” (1Kir 13, 5.)

Megadja Isten a jelet (csodát), hogy tényleg be fog teljesedni a prófécia a megadott korban.

 

„És szóla a király, és monda az Isten emberének: Könyörögj az Úrnak a te Istenednek, és imádkozz érettem, hogy ismét hozzám hajoljon az én kezem. És mikor könyörgött az Isten embere az Úrnak, visszahajla a király keze, és olyan lőn, mint azelőtt.” (1Kir 13, 6.)

Érdekes módon az államhatalom belátja tévedését, és kéri az Isten emberének segítségét.

 

„És monda a király az Isten emberének: Jere haza velem és egyél ebédet, meg akarlak ajándékozni.” (1Kir 13, 7.)

Az államhatalom fel akarja használni az Isten emberét, ennek első lépése, hogy legyen nyitott valamilyen ajándék elfogadására.

 

„És monda az Isten embere a királynak: Ha a te házadnak felét nékem adnád is, nem mennék el veled, és nem enném kenyeret, sem vizet nem innám e helyen;

Mert azt parancsolta az Úr nékem az ő beszéde által, mondván: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál; vissza se térj az úton, a melyen elmenéndesz.

És elméne más úton, és nem tére meg azon az úton, a melyen Béthelbe ment.” (1Kir 13, 1.)

Az Isten embere ügyesen kicsúszik az államhatalom keze közül.

 

„És lakozék Béthelben egy vén próféta, a kihez eljövén az ő fia, elbeszélé az ő atyjának mindazt a dolgot, a melyet aznap az Isten embere cselekedett volt Béthelben, és a beszédeket, a melyeket szólott vala a királynak; és elbeszélék azokat az ő atyjoknak.

Akkor monda nékik az ő atyjok: Mely úton ment el? És megmutaták az ő fiai az útat, a melyen elment volt az Isten embere, a ki Júdából jött.

És monda az ő fiainak: Nyergeljétek meg nékem a szamarat; és mikor megnyergelék néki a szamarat, felüle reá,” (1Kir 13, 12-13.)

Itt kezd a dolog érdekessé válni. Ugyanis egy kívülálló nem tudta, hogy mi lehet egy Isten emberének az Achilles-sarka.

De valaki, akit régen használt az Isten, - de most képtelen volt arra, hogy ezt az üzenetet rajta keresztül adja át Isten -, nos, ez a személy tudta az Isten emberének gyenge pontját, és elhatározta magában, hogy ő fog majd magának vallási tőkét kovácsolni a próféta sikeréből.

 

„És elméne az Isten embere után, és megtalálá őt egy cserfa alatt ülve, és monda néki: Te vagy-é amaz Isten embere, a ki Júdából  jöttél? És monda: Én vagyok.

Akkor monda néki: Jere haza velem és egyél kenyeret.

De az felele: Nem mehetek vissza veled, be sem mehetek veled; nem eszem kenyeret, vizet sem iszom veled e helyen;

Mert meg van nékem az Úrnak beszédével parancsolva: Ne  egyél kenyeret, vizet se igyál ott, és ne térj azon az úton vissza, a melyen oda menéndesz.

És felele az néki: Én is olyan próféta vagyok, mint te, és nékem angyal szólott az Úrnak beszédével, mondván: Hozd vissza őt veled a te házadba, hogy kenyeret egyék és vizet igyék. És e képen hazuda néki.” (1Kir 13, 14-18.)

Ez a minta, hogyan tud egy olyan személy csípőből hazudni, akit régen használt az Isten.

De már nem szól hozzá az Úr, mert nem teszi meg az Isten akaratát.

Pontosabban fogalmazva nem az Isten akaratát cselekszi.

Még pontosabban az ellenkezőjét teszi annak, amit az Isten akar, kifejezetten betart annak, akit az Isten használ.

Annál is pontosabban egyáltalán nem érdekli mi fog majd történni vele, kifejezetten belőle akar élni.

Annál is sokkal pontosabban: tudja, hogy meghalhat is akár, de lelkiismerete tulajdonképpen nincs.

 

„Megtére azért vele, és kenyeret evék az ő házában, és vizet ivék.” (1Kir 13, 19.)

Megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie.

 

„Mikor pedig az asztalnál ülének: lőn az Úr beszéde a prófétához, a ki őt visszahozta vala,

És kiálta az Isten emberének, a ki Júdából jött vala, ezt mondván: Ezt mondja az Úr: Mivelhogy engedetlen voltál az Úr szájának, és meg nem tartottad a parancsolatot, a melyet néked az Úr, a te Istened parancsolt volt;

Hanem visszatértél, és kenyeret ettél és vizet ittál azon a helyen, a mely felől azt mondotta vala néked: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál: Nem temettetik  a te tested a te atyáid sírjába.” (1Kir 13, 20-22.)

Isten kivételesen felhasználta ezt a kiszáradt lelkű szolgálót, hogy elhangozzon az ő ítélete.

 

„És miután evett kenyeret és ivott, megnyergelék a szamarat a prófétának, a kit visszahozott vala.” (1Kir 13, 23.)

Elindult az Isten embere az utolsó útjára, és bár volt, aki tudta, hogy meg fog halni, még sem sajnálta őt kicsit sem.

 

„És mikor elment, egy oroszlán találá őt az úton, a mely  megölé őt; és az ő teste az úton fekszik vala, és mind a szamár, mind az oroszlán a holttest mellett állanak vala.

És ímé az arra menő emberek láták az úton heverő testet, és az oroszlánt a holttest mellett állani; és elmenvén, elbeszélék a városban, a melyben a vén próféta  lakott.” (1Kir 13, 24-25.)

Beteljesedik az ítélet az Isten emberén.

 

„A mit mikor meghallott a próféta, a ki visszahozta vala őt az útról, monda: Az Isten embere az, a ki engedetlen volt az Úr szájának; ezért adta az Úr őt az oroszlánnak, és az törte össze és ölte meg őt, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott volt néki.” (1Kir 13, 26.)

Lám-lám, van, aki azonnal képben van, ki is lehet az a halott.

És hát kin keresztül is lett meg őfelőle az Úrnak beszéde? Igen, ezen a víznélküli szolgálati ajándékon keresztül!

Tehát akkor mégiscsak szól rajta keresztül az Isten, nem?

 

„És szóla az ő fiainak, mondván: Nyergeljétek meg nékem a szamarat. És felnyergelték.

És ő elment és megtalálá a holttestet az útfélre vetve, és a szamarat és az oroszlánt a holttest mellett állva. Az oroszlán nem evett a holtból, és a szamarat sem tépte szét.

És felvevé a próféta az Isten emberének holttestét, és feltevé azt a szamárra, és visszahozá azt, és beméne a városba a vén próféta, hogy ott sirassa és eltemesse őt.

És eltemeté a holtat a maga sírboltjába, és siraták őt: Ah szerelmes atyámfia!” (1Kir 13, 27-30.)

És azonnal odaszamaragol, és mindent szemügyre vesz, beazonosít, elrendez és milyen jó, hogy ő ott van!

Mégiscsak jó, hogy van valaki, aki megsiratja az Isten emberét!

 

És miután eltemette őt, szóla az ő fiainak, mondván: Ha meghalok, ebbe a sírba temessetek engem is, a melybe az Isten embere temettetett, tetemimet tegyétek az ő tetemei mellé;

Mert beteljesedik az, a mit kiáltott az Úrnak beszédével az oltár ellen, a mely Béthelben van, és a magas helyeken való házak ellen, a melyek Samaria városaiban vannak.” (1Kir 13, 31-32.)

Ez az, amikor valakit nemcsak az életében használják ki, hanem még a halálát is felhasználják.

 

„És körültekintett Jósiás, és meglátta a sírokat, a melyek ott a hegyen voltak, és elküldött és elhozatta a csontokat a sírokból, és megégette az oltáron, és megfertőztette azt az Úr beszéde szerint, a melyet mondott volt az Isten embere, a ki e dolgot megjövendölte volt.

És monda: Miféle síremlék ez, a melyet látok? És felelének néki a város férfiai: Az Isten emberének sírja ez, a ki Júdából jött volt és mindezeket megjövendölte a Béthelbeli oltár felől, a miket most cselekedtél.

És monda: Hagyjatok békét néki, és senki meg ne mozdítsa az ő tetemeit. És megmentették az ő tetemeit annak a prófétának a tetemeivel együtt, a ki Samariából jött volt.” (2Kir 23, 16-18.)

Azaz:

  1. beteljesedett a prófécia
  2. az Isten emberét tisztelte egy másik Isten embere, Jósiás.

 

Mert ez így működik, aki tiszteli az Istent, tiszteli Isten embereit még akkor is, ha hibáznak.

Akiknek pedig az Isten csak egy eszköz karrierjük megvalósításában, azok az Isten embereit is a lehető legjobban ki akarják használni.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: halál ítélet szamár oroszlán királyság államhatalom prófécia próféta júda

Dániel párhuzamos álmai

2011.03.03. 20:16 12nyil

Dániel egyike volt a 4 ifjúnak, aki Babilonba került, és a helyi elitet erősítették.

„Valának pedig ezek között a Júda fiai közül: Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás.

És az udvarmesterek fejedelme neveket ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak, Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, Azariást Abednegónak.” (Dán 1, 6-7.)

 

„És ada az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcseséget;

Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz is.” (Dán 1, 17.)

 

„És minden bölcs és értelmes dologban, a mely felől a király tőlök tudakozódék, tízszerte okosabbaknak találá őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, a kik egész országában valának.” (Dán 1, 20.)

 

 

„És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lőn az ő lelke, és álma félbeszakadt.” (Dán 2, 1.)

„Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban.” (Dán 2, 19.)

 

 

1. Az állóképes álom

„Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.

Annak az állóképnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből,

Lábszárai  vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.

Nézed vala, a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül, és letöré azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.

Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kő pedig, a mely leüté az állóképet nagy hegygyé lőn, és betölté az egész földet.” (Dán 2, 31-35.)

 

 

2. Az állóképes álom magyarázata

 

„Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott;

És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.

És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézből való, a mely az egész földön uralkodik.

A negyedik birodalom pedig erős lesz, mint a vas; mert miként a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.

Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépből, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejéből, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.

És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erős, részint pedig törékeny lesz.

Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.

És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely  soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.

Minthogy láttad, hogy a hegyről kő szakad vala le kéz érintése nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, a mi majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.” (Dán 2. 37-45.)

 

Megjegyzések:

a.) a magyarázat hosszabb, mint a kijelentés

b.) 5 szint figyelhető meg: aranyezüst rézvasvas/cserép

c.) 4 birodalomról van szó, az utolsó a vas, mely később cseréppel elegyedik, ez egy 5.-ként is értelmezhető, de csak 4 van megnevezve.

 

 

3. A 4 állatról szóló álom

 

„Belsazárnak, a babiloni királynak első esztendejében álmot láta Dániel és fejének látásait az ő ágyában. Az álmot akkor följegyzé; a dolog velejét elmondá.

Szóla Dániel, és monda: Látám az én látásomban éjszaka, és ímé, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren;

És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.

Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai valának. Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték és emberi szív adaték néki.

És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki: Kelj fel és egyél sok húst!

Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párducz, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki.

Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkivül erős; nagy vasfogai valának, falt és zúzott és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, a melyek előtte valának, és tíz szarva vala néki.

Mialatt a szarvakat szemlélém, ímé, másik kicsiny szarv növekedék ki azok között, és három az elébbi szarvak közül kiszakasztaték ő előtte, és ímé, emberszemekhez hasonló szemek valának ebben a szarvban, és nagyokat szóló száj.

Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz;

Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe felől; ezerszer ezeren szolgálának néki, és tízezerszer tízezeren állának előtte; ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg.

Nézém akkor a nagyzó beszédek hangja miatt, a melyeket a szarv szóla; nézém, míg megöleték az az állat, és az ő teste elvesze, és tűzbe vetteték megégetésre.

A többi állatoktól is elvéteték az ő hatalmok; de ideig-óráig tartó élet adaték nékik.

Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt.

És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom, a mely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik.” (Dán 7, 1-14.)

 

 

4. A 4 állatról szóló álom magyarázata

 

„Ezek a nagy állatok, mik négyen voltak, négy király, a kik támadnak e földön.

De a magasságos egeknek szentei veszik majd az országot, és bírják az országot örökké és örökkön örökké.” (Dán 7, 17-18.)

 

Örökké = a Fiú korszaka (1000 éves királyság)

Örökkön örökké = Az Atya korszaka (Isten mindenben, minden Istenben)

 

 

színek

Állókép (Dán 2.)

Lények (állatok) (Dán 7.)

Jelentés

4 erős király

1.

arany

 

Fej

Szárnyas oroszlán

Babilon

Nabukodonozor

2.

ezüst

Mellkas + karok

Féloldalas medve 3 borda szájában

Méd-Perzsa Birodalom

Kürosz

3.

Bronz( réz)

Has

4 fejű és 4 szárnyú párduc

Macedón-Görög Birodalom

Nagy Sándor

4.

vas

2 láb

Vasfogak, erős lábak

Görög-Római Birodalom

Július Ceasar

 

Vas/cserép

Lábfej + 10 lábujj

10 szarv

10 részből álló államszövetség

Antikrisztus

 

hófehér

Kő(szikla)

Öreg korú

A Fiú és az Atya uralkodása

Krisztus

 

Mi a lényeg?

A párhuzamosság.

 

Felismerhető az arany, ezüst, bronzérem színei?

 

Szólj hozzá!

Címkék: álom magyarázat dániel babilon

József álmai

2011.03.02. 22:40 12nyil

 

József – Józsué – Jósua mind-mind Jézus előképei

 

1.Gyerekkori álmai

 

a.) álmok

„És álmot álmodék.

Hallgassátok meg, kérlek, ezt az álmot, melyet álmodtam.

Ímé kévéket kötünk vala a mezőben, és ímé az én kévém felkele és felálla; a ti kévéitek pedig körűlállanak, és az én kévém előtt meghajolnak vala.

És mondának néki az ő bátyjai: Avagy király akarsz-é lenni felettünk? Vagy uralkodni akarsz-é rajtunk?” (1Móz 37, 5-8.)

 

„Más álmot is álmodék, és elbeszélé azt az ő bátyjainak, mondván: ímé megint álmot álmodtam; ímé a nap és a hold, és tizenegy csillag meghajol vala én előttem.

S elbeszélé atyjának és bátyjainak, és az ő atyja megdorgálá őt, mondván néki: Micsoda álom az a melyet álmodtál? Avagy elmegyünk-é, én és a te anyád és atyádfiai, hogy meghajtsuk magunkat te előtted a földig?” (1Móz 37, 9-10.)

 

 

b.) következmény

„Mikor távolról megláták, minekelőtte közel ért volna hozzájok, összebeszélének, hogy megölik.

És szólának egymás között: Ímhol jő az álomlátó!

Most hát jertek öljük meg őt, és vessük őt valamelyik kútba; és azt mondjuk, hogy fenevad ette meg, és meglátjuk, mi lesz az ő álmaiból.” (1Móz 37, 18-20.)

„És menének arra Midiánita kereskedő férfiak, és kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: azok pedig elvivék Józsefet Égyiptomba.” (1Móz 37, 28.)

„A Midiániták pedig eladák őt Égyiptomba Pótifárnak, a Faraó főemberének, a testőrök főhadnagyának.” (1Móz 37, 36.)

 

Az álmai miatt adták el őt testvérei.

Hogy jutott volna el Egyiptomba, ha a bátyjai nem adják el őt?

 

 

c.) beteljesedés

„József pedig az ország kormányzója vala, és ő árulja vala a gabonát a föld minden népének. Eljutának azért a József bátyjai, és arczczal a földre borúlának ő előtte.” (1Móz 42, 6.)

„És megemlékezék József az álmokról, a melyeket azok felől álmodott vala.” (1Móz 42, 9/a)

 

„És mondának egymásnak: Bizony vétkeztünk mi a mi atyánkfia ellen, a kinek láttuk lelki szorongását, mikor nékünk könyörög vala, de nem hallgattunk reá; azért következett reánk ez a nyomorúság.” (1Móz 42, 21.)

 

„Akkor elsiete onnan József, mert felgerjede szíve az ő öcscse iránt, és erőlteti vala a sírás; beméne azért szobájába, és ott síra.” (1Móz 43, 30.)

 

„És beméne Júda és az ő atyjafiai a József házába, ki még ott vala, és földre esének előtte.” (1Móz 44, 14.)

 

„És hangos sírásra fakada, úgy hogy meghallák az Égyiptombeliek, és meghallá a Faraó háznépe is.

És monda József az ő atyjafiainak: Én vagyok József, él-e még az én atyám? És nem felelhetének néki az ő atyjafiai, mert megrettentek vala tőle.

Monda azért József az ő atyjafiainak: Jőjjetek közelebb hozzám! És közelebb menének. Akkor monda: Én vagyok József, a ti testvéretek, kit eladtatok vala Égyiptomba.

És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok; mert a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti előttetek.

Mert immár két esztendeje, hogy éhség van e földön, de még öt esztendő van hátra, melyben sem szántás, sem aratás nem lesz.

Az Isten küldött el engem ti előttetek, hogy míveljem a ti megmaradásotokat e földön, és hogy megmenthesselek titeket nagy szabadítással.

Nem ti küldöttetek azért engem ide, hanem az Isten, ki engem a Faraó atyjává tett, és egész házának urává, és Égyiptom egész földének fejedelmévé.

Siessetek és menjetek fel atyámhoz, és mondjátok néki: Ezt mondja a te fiad József: Az Isten engem egész Égyiptomnak urává tett, jőjj le én hozzám, ne késsél.

És Gósen földén lakozol, és én hozzám közel leszesz, mind te, mind fiaid, mind fiaidnak fiai, juhaid, barmaid, és mindened, a mid van.

És eltartalak ott téged, mert még öt esztendei éhség lesz, hogy tönkre ne juss te, és házadnépe, és semmi, a mid van.

És ímé a ti szemeitek látják, és az én atyámfiának Benjáminnak szemei, hogy az én szám szól hozzátok.

Beszéljétek hát el atyámnak minden én dicsőségemet Égyiptomban, és mindazt, a mit láttatok. És siessetek s hozzátok ide az én atyámat.” (1Móz 45, 2-13.)

 

„Elindula azért Izráel minden hozzá tartozóival és méne Beérsebába; és áldozék áldozatokat az ő atyja Izsák Istenének.

És szóla Isten Izráelnek éjjeli látomásban, és monda: Jákób, Jákób. Ő pedig monda: Ímhol vagyok.

És monda: Én vagyok az Isten, a te atyádnak Istene: Ne félj lemenni Égyiptomba: mert nagy néppé teszlek ott téged.

Én lemegyek veled Égyiptomba, és én bizonynyal fel is hozlak; és József fogja bé a te szemeidet.” (1Móz 46, 1-4.)

 

 

2. A tömlőctársak álmai

 

a.) álomok és magyarázatok

„Elbeszélé azért a főpohárnok az ő álmát Józsefnek, és monda néki: Álmomban ímé egy szőlőtő vala előttem;

És a szőlőtőn három szál vessző vala, s alighogy bimbózék, virágozék, és gerézdjei megérlelék a szőlőszemeket.

A Faraó pohara pedig az én kezemben vala, és én vevém a szőlőszemeket és facsarám a Faraó poharába, és adom vala a poharat a Faraó kezébe.

És monda néki József: Ez annak a megfejtése: a három vesszőszál, három nap.

Harmadnap múlva a Faraó felmagasztalja a te fejedet, és visszahelyez téged hivatalodba, és adod a Faraó kezébe az ő poharát, az elébbi tiszted szerint, mikor az ő pohárnokja valál.” (1Móz 40, 9-13.)

 

„És látá a fősütőmester, hogy jól magyaráz vala és monda Józsefnek: Álmodtam én is, hogy ímé három kosár kalács vala fejemen.

A felső kosárban pedig valának a Faraónak mindenféle süteményei, és a madarak eszik vala azokat a kosárból, az én fejemről.

És felele József és monda: Ez annak a magyarázatja: a három kosár, három nap.

Harmadnap múlva fejedet véteti a Faraó és fára akasztat fel téged, és a madarak leeszik rólad húsodat.” (1Móz 40, 16-19.)

 

 

b.) beteljesedés

„S lőn harmadnapon a Faraó születése napja, és vendégséget szerze minden ő szolgáinak, s akkor a főpohárnokot és a fősütőmestert is fölvevé szolgái közé.

És a főpohárnokot visszahelyezé pohárnokságába, és nyújtotta a poharat a Faraó kezébe.

A fősütőmestert pedig felakasztatá; a miképen magyarázta vala nékik József.” (1Móz 40, 20-22.)

 

 

c.) következmény

„Szóla azért a főpohárnok a Faraónak, mondván: Az én bűneimről emlékezem e napon.

A Faraó megharagudt vala az ő szolgáira, és fogságba vettetett vala engem a testőrök főhadnagyának házába, engem és a fősütőmestert.

És álmot látánk egy éjjel, én is, az is; mindegyikünk a maga álmának értelme szerint álmoda.

És vala velünk ott egy héber ifjú, a testőrök főhadnagyának szolgája; elbeszéltük vala néki, és ő megfejté nékünk a mi álmainkat; mindegyikünknek az ő álma szerint fejté meg.

És lőn, hogy a miképen megfejté nékünk, úgy lőn: engem visszahelyeze hívatalomba, amazt pedig felakasztatá.

Elkülde azért a Faraó és hívatá Józsefet, és hamarsággal kihozák őt a tömlöczből, és megborotválkozék, ruhát válta és a Faraóhoz méne.” (1Móz 41, 9-14.)

 

 

3. A fáraó álmai

 

a.) álmok

„Lőn pedig két esztendő múlván, hogy a Faraó álmot láta, s ímé áll vala a folyóvíz mellett.

És ímé a folyóvízből hét szép és kövér tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.

S ímé azok után más hét tehén jő vala ki a folyóvízből, rútak és ösztövérek, és oda állanak vala ama tehenek mellé a folyóvíz partján.

És elnyelék a rút és ösztövér tehenek a hét szép és kövér tehenet; és felserkene a Faraó.” (1Móz 41, 1-4.)

 

„És elaluvék és másodszor is álmot láta, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.

És ímé azok után hét vékony s keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala.

És elnyelék a vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejet. És felserkene a Faraó, és ímé álom vala.” (1Móz 41, 5-7.)

 

 

b.) magyarázat

„És monda József a Faraónak: A Faraó álma egy és ugyanaz; a mit Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a Faraónak.

A hét szép tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz.

A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő, és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje.

Ez az a mit mondék a Faraónak, hogy a mit Isten cselekedni akar, megmutatta a Faraónak.

Ímé hét esztendő jő, és nagy bőség lesz egész Égyiptomban.

Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek Égyiptom földén, és megemészti az éhség a földet.

És nem ismerszik meg az elébbi bőség e földön az utána következő éhség miatt, mert igen nagy lesz.

Hogy pedig a Faraó álma kettős, kétszeres vala, onnan van, mert Istennél elvégezett dolog ez, és siet az Isten azt véghez vinni.” (1Móz 41, 25-32.)

 

 

c.) javaslat

„Most azért szemeljen ki a Faraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Égyiptom földén gondviselővé.

Cselekedje ezt a Faraó és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Égyiptom földén a hét bő esztendőben.

És takarítsák be a következő jó esztendők minden termését, és gyűjtsenek gabonát a Faraó keze alá, élelműl a városokban, és tartsák meg,

És legyen az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek elkövetkeznek Égyiptom földére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt.” (1Móz 41, 33-36.)

 

 

d.) következmény

„És tetszék e beszéd a Faraónak és minden ő szolgáinak.

Monda azért a Faraó az ő szolgáinak: Találhatnánk-é ehhez hasonló férfit, a kiben az Isten lelke van?

És monda a Faraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mind ezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember.

Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá.

Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén.

És levevé a Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába.

És meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala ő előtte: Térdet hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Égyiptom földén.

És monda a Faraó Józsefnek: Én vagyok a Faraó; de te nálad nélkül senki se kezét, se lábát fel ne emelhesse egész Égyiptom földén.

És nevezé a Faraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak, és adá néki feleségűl Aszenáthot, Potiferának On papjának leányát. És kiméne József Égyiptom földére.” (1Móz 41, 37-45.)

 

 

e.) beteljesedés

„És a föld a hét bő esztendő alatt tele marokkal ontá a termést.

És összegyűjté a hét esztendőnek minden eleségét, mely vala Égyiptom földén, és a városokba takarítá az élelmet, minden városba a körülte levő határ élelmét takarítá be.

És felhalmozá József a gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, annyira, hogy megszűntek azt számba venni, mivelhogy száma nem vala.

Józsefnek pedig születék két fia az éhség esztendejének eljötte előtt, kiket szűle néki Aszenáth, Potiferának az On papjának leánya.

És nevezé József az elsőszülöttnek nevét Manassénak: mert úgymond, elfelejteté én velem Isten minden én vesződségemet, és az én atyámnak egész házát.

A másodiknak nevét pedig nevezé Efraimnak: mivel, úgymond, megszaporított engem Isten az én nyomorúságomnak földén.

Eltele tehát a bőség hét esztendeje, a mely vala Égyiptomnak földén.

És elkezdődék az éhség hét esztendeje, mint megmondotta vala József; és lőn éhség minden országban; de Égyiptom földén mindenütt vala kenyér.

De megéhezék egész Égyiptom földe is, és kenyérért kiált vala a nép a Faraóhoz. - Monda pedig a Faraó mind az Égyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, és a mit mond néktek, azt míveljétek.

És az éhség mind az egész földön vala. Akkor mind megnyitá József a gabonás házakat, és árulja vala az Égyiptombelieknek; mert nagyobbodik vala az éhség Égyiptom földén.

És mind az egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az éhség az egész földön.” (1Móz 41, 47-57.)

 

 

Érdekességek

Józseffel kapcsolatos álmok mind kettősek

  1. kévék – égitestek
  2. 3 kosár – 3 szőlővessző
  3. 7-7 kéve és 7-7 tehén (kettősen kettős álom)

Volt egy ilyen apostol is: „Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak” (Jn 20, 24.)

 

Fontos, hogy az álmok csak figyelemfelkeltést szolgáltak, ezt kiegészítette, hogy József szorgalmas volt apjánál, Putifárnál, a tömlöcben és legvégül a fáraónál is.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: egyiptom álom jézus magyarázat pohár józsef benjámin fáraó apostol júda jákob midianiták

süti beállítások módosítása