Értelmes ébredés 40/4. rész – Fizika
Hullámjelenségek
Hogyan terjed a szó?
A tudomány mai állása szerint hullámként terjed. A hullámjelenségek témáját kifejezetten a fizika tudománya tartalmazza.
„Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
Ez kezdetben az Istennél vala.” (Jn 1, 1-2.)
„az Ő szerelmes Fia… képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született” (Kol 1, 13/b. 15/b.)
Az Isten szeretett Fia nem mást, mint az Isten szava.
Tipikus hullámjelenségek
1. Hullámhegyek és hullámvölgyek követik egymást, illetve más jellegű hullámnál sűrűsödések és ritkulások jönnek egymás után.
A hullámjelenségek modellje segíthet megérteni az ébredési hullámok egymás utáni jelenségét is.
Az ébredési hullámokat Isten szava indítja el.
2. A hullámok erősíthetik vagy gyengíthetik, sőt akár ki is olthatják egymást.
Nem mindegy, hogy egy-egy szolgálat mennyire tud illeszkedni már meglévő gyülekezetekhez, ébredésekhez.
a.) királyok
„És az Úr kijelentette Sámuelnek füleibe, egy nappal az előtt, hogy Saul eljött, mondván:
Holnap ilyenkor küldök hozzád egy embert a Benjámin földéről, és kend fel őt fejedelmül az én népem, Izráel felett, hogy megszabadítsa az én népemet a Filiszteusok kezéből; mert megtekintém az én népemet, mivel felhatott az ő kiáltása hozzám.
Mikor pedig Sámuel meglátta Sault, szóla néki az Úr: Ímé ez az az ember, a kiről szólottam néked, ő uralkodjék az én népem felett.” (1Sám 9, 15-17.)
„Sámuel pedig monda Saulnak: Nem térek vissza veled, mert megvetetted az Úrnak beszédét, és az Úr is megvetett téged, hogy ne légy király Izráel felett.
És mikor megfordula Sámuel, hogy elmenjen, megragadta felső ruhájának szárnyát, és leszakada.
Akkor monda néki Sámuel: Elszakítá tőled az Úr a mai napon Izráelnek királyságát, és adta azt felebarátodnak, a ki jobb náladnál.” (1Sám 15, 26-28.)
Dávid elhívása elég korán történt, így 13 évig kellett várnia, hogy király legyen.
Ugyanis Isten 3 hullámot rendelt, és úgy akarta, hogy minden „kormányzási ajándékkal rendelkező hullám” 40 évig tartson.
„Annakutána pedig királyt kérének maguknak, és adá nékik az Isten Sault, a Kis fiát, a Benjamin nemzetségéből való férfiút negyven esztendeig.” (ApCsel 13, 21.)
„Harmincz esztendős vala Dávid, mikor uralkodni kezde, és negyven esztendeig uralkodék.” (2Sám 5, 4.)
„Az az idő pedig, a melyben uralkodott Salamon Jeruzsálemben az egész Izráelen: negyven esztendő.” (1Kir 11, 42.)
A gond csak az volt, hogy Saul állandóan attól félt, hogy elveszíti a királyságát. Azaz nem hitt Istenben, nem értette meg, hogy nem saját maga miatt lett király, hanem mert Isten úgy akarta.
Ennél még rosszabb volt Absolom, aki végképp nem értette meg, hogy ott és akkor a királyság intézménye nem emberi akaratból volt, hanem tényleg csak az lehetett király, akit isten választott.
A királyságra való isteni alkalmasság elhívás és felkenés által történt.
„És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert ő az.
Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené őt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is,” (1Sám 16, 12-13.)
Kit kellett felkenni? Akire Isten mondta, hogy őt kell felkenni.
„Az Úr pedig monda Mózesnek: Vedd melléd Józsuét a Nún fiát, a férfiút, a kiben lélek van, és tedd ő reá a te kezedet.
És állasd őt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé, és adj néki parancsolatokat az ő szemeik előtt.
És a te dicsőségedet közöld ő vele, hogy hallgassa őt Izráel fiainak egész gyülekezete.
Azután pedig álljon Eleázár pap elé, és kérdje meg őt az Urimnak ítélete felől az Úr előtt. Az ő szava szerint menjenek ki, és az ő szava szerint menjenek be, ő és Izráel minden fia ő vele, és az egész gyülekezet.” (4Móz 27, 18-21.)
Tehát a felkenés vagy a kézrátétel elsősorban jel az emberek számára, a lényeg a SZÓ.
b.) papok
„És szóla az Úr Mózeshez, mondván” (2Móz 25, 1.)
„És öltöztesd fel azokba Áront a te atyádfiát, és az ő fiait vele együtt, és kend fel őket, iktasd be őket tisztjökbe, és szenteld fel őket, hogy papjaimmá legyenek.” (2Móz 28, 41.)
c.) próféta
„És monda az Úr néki: Menj el, térj vissza a te utadon a pusztán át Damaskusba, és mikor oda jutándasz, kenjed királylyá Hazáelt Siriában;
És Jéhut, a Nimsi fiát kenjed királylyá Izráelben, és Elizeust, az Abelméholabeli Sáfát fiát pedig kenjed prófétává a te helyedbe.” (1Kir 19, 15-16.)
Ez egyébként nemcsak az ószövetségi királyokra vonatkozhat, hanem szolgálati ajándékok elhívására is.
a.) apostolok
„És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedő helyen, a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt.” (Mt 9, 9.)
„A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem!” (Jn 1, 44.)
„E dologban épen útban lévén Damaskus felé a főpapoktól vett felhatalmazással és engedelemmel,
Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala.
Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod.
Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz.
De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, a miket láttál, mint azokban, a mikre nézve meg fogok néked jelenni;
Megszabadítván téged e néptől és a pogányoktól, kik közé most küldelek,
Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által.” (ApCsel 26, 12-18.)
3. Hullámok szétválása
a.) korai eső idején
„Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, a ki prédikál vala Júdea pusztájában.
És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa.
Ekkor kiméne ő hozzá Jeruzsálem és az egész Júdea és a Jordánnak egész környéke.
És megkeresztelkednek vala ő általa a Jordán vizében, vallást tevén az ő bűneikről.” (Mt 3, 1-2. 5-6.)
Bemerítő János szolgálata teljesen lefedte Izraelt, még a a farizeusok és sadduceusok közül is sokan kimentek hozzá.
„János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, a ki a te neveddel ördögöket űz, a ki nem követ minket; és eltiltók őt, mivelhogy nem követ minket.
Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el őt; mert senki sincs, a ki csodát tesz az én nevemben és mindjárt gonoszul szólhatna felőlem.” (Mk 9, 38-39.)
Ez egy csodarabbi volt, aki sikeresen (legálisan) használta Isten nevét, de ő a meglévő kijelentésben való megújulást képviselte, míg a Názáreti Jézus új kijelentéseket készült átadni.
„Sőt ellenkezőleg, mikor látták, hogy én reám van bízva a körülmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a körülmetélésé;
(Mert a ki erős volt Péterben a körülmetélkedés apostolságára, bennem is erős volt a pogányok között).
És elismervén a nékem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek, bajtársi jobbjukat nyujták nékem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok között, ők pedig a körülmetélés között prédikáljunk” (Gal 2, 7-9.)
Itt vált szét az ébredés újra. A lényeges új az volt, hogy nemcsak néhány személy térhet meg a nemzetek közül, hanem hatalmas tömegek.
„Egynéhány nap mulva pedig monda Pál Barnabásnak: Visszatérve most, látogassuk meg a mi atyánkfiait minden városban, melyben hírdettük az Úrnak ígéjét, hogyan vannak.
És Barnabás azt tanácsolá, hogy vegyék maguk mellé Jánost, ki Márknak hívatik.
Pál azonban azt tartá méltónak, hogy a ki elszakadt tőlük Pamfiliától fogva, és nem ment velök a munkára, ne vegyék maguk mellé azt.
Meghasonlás támada azért, úgyhogy elszakadának egymástól, és Barnabás maga mellé véve Márkot, elhajózék Cziprusba;” (ApCsel 15, 36-39.)
Itt vált véglegessé Pál elhívása.
b.) kései eső idején
Ha megfigyeljük az előző 3 esetet, valami mindegyikben közös. A szolgálati elhívás az, ami miatt szükségszerűen létrejöttek értékmegtartó közösségek, szolgálatok és létrejött az elhívásnak megfelelő szolgálat.
Tehát az ébredés egyszerre kétfajta jelleggel van jelen:
- Krisztus Testébe új értéket behozó szolgálatok/közösségek. (Újítók)
- Krisztus Testét megóvni igyekvő szolgálatok/közösségek. (Megtartók)
Az előzőek az ébredés élvonalát, frontvonalát képviselik, míg utóbbiak az ébredés hátországát.
Mindkettőre szükség van, egyik sem létezik a másik nélkül.
A megtartó közösségek tudják begyűjteni a lemaradókat, akik egy-egy újító szolgálat alól / gyülekezetből kiestek.
Ugyanakkor, ha nincsenek újítók, akkor Krisztus Teste nem fog az Isten által átadott jáfetita áldásból részesülni.
Pál, mint újító bemutatta, hogyan lehet sok gyülekezetet alapítani. Jeruzsálem lerombolása után a 12 apostol már Pál módszereit felhasználva tudtak elindulni népek közé szolgálni. Pál szolgálata nélkül nem tudták volna ezt megcsinálni.
Egyik ilyen példa, hogy könnyűzenével is lehet Istent dicsőíteni.
Aki látta Jerry Lee Lewist, ahogy lehajítja a zongorát a színpadról – annak nehéz lehetett elképzelni, hogy a rock ’n’ roll zenei stílus alkalmas lehet Isten jelenlétébe való bemenetelre. Viszont a dobgitár és későbbi találmány, az elektronikus zongora korántsem olyan drága, mint az orgona.
Ráadásul hordozható, kis helyen is elfér – így bárhol lehet Istennek zenélni.
Érdemes volt-e felvállalni ezt az újítást? Mindenképpen.
4. Vannak néphullámok is
„És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.” (Dán 7, 3.)
A népvándorlás is népek árhullámait jelenti.
A magyar nyelv ’ár’ végződése ilyen jelentéssel is bír.
Világegyetemeket összekötő féreglyukak
Vajon mennyire bonyolult képletek az alábbi összefüggések?
F = m*a vagy éppenséggel E = m*c²
Nos, alakilag ezek egyszerű összefüggések, de belső tartalmukban rendkívül mélyek.
Néha egy-egy tudós, feltaláló tevékenysége nagyban hasonlítható a hitújítókhoz.
Néha egy-egy távoli téma összekötése olyannak tűnik, mintha valaki féreglyukakról beszélne.
A fizika témakörei viszont tele vannak ilyen szemléletű összefüggésekkel.
Ha valaki ezek közül csak néhányat megért, akkor sokkal nyitottabbá tud válni arra, hogy az ébredésbe be lehessen hozni olyan dolgokat, melyek addig a keresztényektől elzárva voltak.
A kenet mint energiamennyiség
A kenet mértéke összehasonlítható
1. Akháb és Illés
„És lőn azonközben, hogy besötétedett az ég a fellegektől és a széltől, és nagy eső lett. Akháb pedig szekérre ült és elment Jezréelbe.
És lőn az Úr keze Illésen, és felövezvén az ő derekát, még Akháb előtt futott el Jezréel felé.” (1KIr 18, 45-46..)
Illés gyorsabban futott (a rajta lévő isteni kenet által), mint Akháb haladt szekérrel (és a rajta lévő „jézabeli okkult áldás” által).
2. Illés és Elizeus
„És mikor általmentek, monda Illés Elizeusnak: Kérj tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt tőled elragadtatom. És monda Elizeus: Legyen, kérlek, a te benned való léleknek kettős mértéke én rajtam.
És ő monda: Nehéz dolgot kértél; mégis, ha majd meglátándasz engem, mikor tőled elragadtatom, meglesz, a mit kérsz: ha pedig meg nem látándasz, nem lesz meg.
És lőn, a mikor menének és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe.
Elizeus pedig ezt látván, kiált vala: Édes atyám, édes atyám! Izráel szekerei és lovagjai! És nem látá őt többé. És vevé a maga ruháit, és két részre szakasztá azokat,
És felemelé az Illés palástját, a mely róla leesett, és visszatért, és megállott a Jordán partján.
És vevé az Illés palástját, a mely róla leesett, és azzal megüté a vizet, és monda: Hol van az Úr, az Illés Istene? És mikor ő is megütötte a vizet, kétfelé válék az; és általméne Elizeus.
És mikor látták őt a próféták fiai, a kik átellenben Jérikhónál valának, mondának: Az Illés lelke megnyugodt Elizeuson. És eleibe menének néki, és meghajták magokat ő előtte a földig;” (2Kir 9-15.)
Mivel elég nagy volt a kenet ahhoz, hogy nyílt látomást lásson Elizeus, ezért tudta megkapni Illés köpenyét.
Ha ennél kisebb mértékű lett volna a kenet, Isten akkor is elragadta volna Illést, de a köpenyét is elvitte volna magával.
Illés köpenye által az Illés életében állandóan jelenlévő csodatévé erők karizmájának legális örököse lett Elizeus + saját prófétai elhívása = kétszeres kenet.
3. Elizeus és Géházi
„És monda Elizeus Géházinak: Övezd fel derekadat, és vedd kezedbe az én pálczámat, és menj el, ha valakivel találkozol, ne köszönj néki, és annak is, a ki köszön néked, ne felelj, és az én pálczámat tedd a gyermek arczára.
De a gyermeknek anyja monda: Él az Úr és él a te lelked, hogy el nem hagylak téged. Felkele azért és követé őt.
Géházi pedig már előttök elment volt, és a pálczát a gyermek arczára fekteté, de nem szólott és nem is eszmélt rá a gyermek. Azért visszatért eleibe, és megmondá néki, mondván: Nem támadt fel a gyermek.
És bement Elizeus a házba, és ímé a gyermek ott feküdt halva az ő ágyán.
És bement, és bezárta az ajtót magára és a gyermekre, és könyörgött az Úrnak.
És az ágyra felhágván, a gyermekre feküdt, és az ő száját a gyermek szájára tevé, szemeit szemeire, kezeit kezeire, és ráborult, és megmelegedék a gyermek teste.
Azután felállott, és egyszer alá és fel járt a házban, majd újra felment és reáborult. Akkor a gyermek prüsszente vagy hétszer, és felnyitá szemeit a gyermek.” (2Kir 4, 29.)
A gyermek feltámadhatott volna már egy tárggyal való érintkezés során is.
De nem támadt fel, mert már sokkal több életre volt szüksége.
A holttestek legtöbbször a lélek elköltözése után is még hordoznak hőt, a fiú testének kihűlését Elizeus saját testmelegének átadásával kellett, hogy biztosítsa.
Trüsszentéskor a szív újraindul, itt 7-szer kellett újraindítani a szívet.
Nem Géházi hibája volt, hogy a csoda őáltala nem következett be.
Elizeus a saját fizikális testében lévő kenetből adott át.
Más kérdés, hogy mit szólnának a hívők, ha egy szolgáló rámászna egy hullára.
Manapság ritka az ilyen prédikátor.
Egy biztos: ha valakin nagy kenet van, az tud nagyon érdekes dolgokat tenni.