A társadalmak mindig jellemzően 4 fő osztályba tagozódnak.
A kapitalista társadalom 4 fő rétege: befektetők – cégtulajdonosok – egyéni vállalkozók – alkalmazottak.
Kik a befektetők?
Olyan személyek, akik abból élnek, hogy bizonyos tőke-mennyiséget befektetnek, és ennek a kamataiból illetve osztalékaiból élnek.
Ahhoz, hogy valaki számára ez elegendő anyagi jövedelmet biztosítson, ahhoz nagy forgótőke jellegű anyagi javakkal kell rendelkeznie.
„Azoknak, a kik gazdagok e világon, mondd meg, hogy ne fuvalkodjanak fel, se ne reménykedjenek a bizonytalan gazdagságban, hanem az élő Istenben, a ki bőségesen megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra;
Hogy jót tegyenek, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, legyenek szíves adakozók, közlők,
Kincset gyűjtvén magoknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örök életet.
Óh Timótheus, őrizd meg a mi rád van bízva.” (1Tim 6, 17-20/a.)
Ez az életforma ugyan sok szabadságot ad e személyeknek, de ha rossza helyre fektetnek be, akkor rövid idő alatt hatalmas vagyonokat veszíthetnek el.
„Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, a ki tízezer tálentommal vala adós.
Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki.
Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, a ki száz dénárral vala néki adós” (Mt 18, 24. 28/a)
Ha 1 talentum = 6000 dénár, akkor a két adósság között 600 000-szeres a különbség!
Azt gondolhatnánk, ha valaki ekkora pénzzel adós, akkor az csak gonosz ember lehet.
Az Ige viszont felkínálja az adós számára a pénz elengedését, mert nem tartja eleve bűnös embernek azt, aki ekkora vagyont kezelt, de nem tudta kifizetni, mint adósságot.
Azaz a biblia befektető-centrikus!
Sőt, további leírásokat is találunk befektetésekre:
„Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.” (Mt 25, 14-17.)
Itt mindkét esetben a befektetett mennyiségnek a 2-szeresét sikerült elérni.
„Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.
Előszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.
Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.
És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.” (Luk 19, 12-13. 16. 18.)
Itt sikerült 5-szörös, illetve 10-szeres megtérülést elérni.
„És monda Jeremiás: Szólott az Úr nékem, ezt mondván:
Ímé, Hanameél, Sallumnak, a te nagybátyádnak fia hozzád megy, mondván:
Vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban van, mert téged illet vér szerint, hogy megvegyed.
Eljöve azért hozzám Hanameél, az én nagybátyámnak fia, az Úr beszéde szerint a tömlöcz pitvarához, és monda nékem: Kérlek, vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban, a Benjámin földén van, mert téged illet, mint örököst, és te reád néz vér szerint is, vedd meg hát magadnak. Akkor észrevevém, hogy az Úr szava ez.
Azért megvevém Hanameéltől, az én nagybátyámnak fiától a mezőt, a mely Anatótban van, és kifizettem néki a pénzt, tizenhét ezüst siklust.
És beírám levélbe és megpecsétlém, és tanúkat is állíték, és megmérém a pénzt mérlegen.
Ezután kezembe vevém a vétel felől való levelet, a mely meg vala pecsételve a parancsolat és törvények szerint, és a közönséges levelet is.
És a vétel felől való levelet odaadám Báruknak, a Néria fiának, a ki Mahásiás fia vala, Hanameélnek, az én nagybátyám fiának szemei előtt, és a tanúk szemei előtt, a kik be valának írva a vétel felől való levélbe, mindama júdaiak szemei előtt, a kik ülnek vala a tömlöcz pitvarában.
És parancsolék Báruknak azok szemei előtt, mondván:
Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Vedd fel e leveleket, ezt a vételi levelet, mind a bepecsételtetett, mind a közönséges levelet, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak.
Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Még házakat, mezőket és szőlőket fognak venni e földön.” (Jer 32, 6-15.)
Jeremiás Isten akarata szerint ingatlanba fektetett bele.
Istennek még arra is volt gondja, hol legyen tárolva az adásvételi szerződés!
„És történt ezek után, hogy a Jezréelbeli Nábótnak egy szőlője volt Jezréelben, Akhábnak, Samaria királyának a háza mellett.
És szóla Akháb Nábótnak, mondván: Add nékem a te szőlődet, hogy legyen veteményes kertem; mert közel van az én házamhoz, és néked érette jobb szőlőt adok annál, vagy ha néked tetszik, pénzül adom meg az árát.
És felele Nábót Akhábnak: Isten őrizzen, hogy néked adjam az én atyáimtól maradt örökséget.
Akkor monda néki Jézabel, az ő felesége: …én majd néked adom a Jezréelbeli Nábót szőlőjét.
És levelet írt Akháb nevével, a melyet megpecsételt az ő gyűrűjével, és elküldé azt a levelet a véneknek és a főembereknek, a kik Nábóttal egy városban laktak;
És a levélben ezt írta, mondván: Hirdessetek bőjtöt, és ültessétek Nábótot a nép élére;
És ültessetek vele szembe két istentelen embert, a kik tanúbizonyságot tegyenek ő ellene, mondván:
egszidalmaztad az Istent és a királyt. Azután vigyétek ki, és kövezzétek meg őt, hogy meghaljon.” (1Kir 21, 1-10.)
Ez az, amit az Isten nem támogat, ez a bűn!
Nem pedig az, hogy valaki nyereséget ér el a megfelelő helyre való befektetés által.
Szükségesek a befektetők, akik cégeket indítanak el.
