• 1. I. Mátyás magyar király (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.), akit a magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

• 3. Ifjúkora Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László. Hunyadi János kisebbik fiát hat éves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának. Előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra. A magyar mellett németül és csehül is beszélt. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Eredetiben olvasott Nagy Sándor bátorságáról, Hannibal ravaszságáról szóló elbeszéléseket.
•  
• Az olvasmányokat Vitéz János válogatta meg: a történelem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyermeket. Habár neveltetése félbeszakadt, műveltsége így is jóval meghaladta korának főuraiét. Életének e korszakát főként Vajdahunyadon, a családi fészekben töltötte. Hunyadi László kivégzése után, a Hunyadi párt zászlójára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulását. Nagybátyja, Szilágyi Mihály támadásai következtében zűrzavar támadt az országban, ami a nagyobb várurak javainak pusztulását okozta. A király hatalma és népszerűsége egyre csökkent, ezért elhagyta az országot. Bécsbe, majd Prágába vonult, túszként Hunyadi Mátyást is magával vitte. Bár V. László anarchiát hagyott maga mögött, lecsillapodván a kedélyek, a véres bosszú elmaradt. Mikor az esküvőjére készülő királyt a halál váratlanul elragadta, Mátyás esélyei megnövekedtek. Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kísérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos híve is csatlakozott. Mátyást Podjebrád György cseh uralkodó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, Katalint. Az előre kialkudott váltságdíj megfizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A csapat Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én megérkezett a fővárosba.

• 4. Szerelem, házasság Mátyást a kortársak nem tartották szépnek. Alacsony, erős testalkatú ember volt. Arcát erősen kiemelkedő orra, duzzadó ajka, barna, fénylő szemei tették jellegzetessé.
• Haja a válláig ért.
•  
• Parancsoló egyénisége nem tűrt ellentmondást.
• Haragos dühkitörései félelmet ébresztettek. De tudott megnyerő, nyájas is lenni. Állítólag könnyen megértette magát a közemberekkel. Míg Mátyás fogságban volt, Szilágyi Mihály megegyezett a Cillei-családdal, abban, hogy Mátyás feleségül veszi Cillei Erzsébetet. Mivel azonban Mátyást Podjebrád csak azzal a feltétellel engedte el, hogy feleségül veszi a lányát, az ígéretet nem lehetett betartani.Az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával. Elhozta Budára, maga mellett tartotta, s szerelmükből 1473. április 2-án fiúgyermek született, Corvin János.

• 5. Uralkodás1458-tól 1490-ben bekövetkezett haláláig uralkodott. V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Hunyadi-párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választották,ám egyúttal öt évre kormányzóvá tették Szilágyit. Már uralkodásának elején gondja támadt mind a főurakkal, mind III. Frigyesnémet-római császárral. Először Giskra lázad fel ellene, ám a királyi sereg Rozgonyi Sebestyén vezetésével János patak mellett megverte. Garai László nádort, aki összeesküdött ellene, megfosztotta a nádori méltóságtól. Mivel még kiskorú volt, az országgyűlés Szilágyi Mihályt nevezte ki melléje kormányzónak. Mátyás azonban nem tűrte a gyámkodást és háttérbe szorította nagybátyját, aki erre összeesküdött a király ellen, szövetségre lépve Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal. A király éppen Galambóc váránál hadakozott a törökökkel, amikor fülébe jutott az összeesküvés híre. Azonnal hazatért, az összeesküvőket elfogatta, a nagybátyját pedig le akarta fejeztetni, de meggondolta magát és az ítéletet várfogságra változtatta, amit Szilágyinak Világos várában kellett letöltenie. Ez idő alatt Garai és Újlaki újra összeesküdtek Mátyás ellen és Németújváron magyar királlyá választották III. Frigyest. A lázadók ellen Nagy Simon macsói bánt küldte, akiket le is győzött, Garai nádor meghalt, társai pedig meghódoltak. A fogságból kiszabadult Szilágyi újra szervezkedni kezdett a király ellen, de a király az újabb lázadást megelőzendő, Szerbiába küldte nagybátyját, azzal bízta meg, hogy hódítsa vissza a néhai Szerbia területét. Szilágyi azonban még működése kezdetén török fogságba esett, akik lefejezték őt.1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én Székesfehérvárott koronázták meg. Ezen kívül az egyezségben közös céljuknak nevezték meg a harcot az török ellen. Kinyilvánították, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Később ez a kitétel vált a Habsburg-ház hatalmi igényének első jogalapjává.

• Központosított királyi hatalmat épített ki, aminek katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt. A velencei követ tájékoztatása szerint Mátyásnak a török ellen alkalmazható hada 163 000 főre rúgott. Ez a hatalmas sereg a szárazföldi és vízi haderőre tagozódott. Az előbbinek létszáma 148 000 fő volt, s ebből a „fekete sereg” cseh, morva és sziléziai zsoldosa 16 000 fő, magyar és székely zsoldos 46 000 fő (éspedig 10 000 magyar nehéz lovas, 16 000 könnyű székely lovas – lándzsával, pajzzsal és kézi íjjal –, 4 000 nehéz magyar és 16 000 könnyű székely gyalogos), bandérium 12 000 fő és 70 000 főnyi havasalföldi és moldvai hűbéres had. Az utóbbiak nélkül tehát a magyar hadsereg több mint 70 000 főt, túlnyomórészt zsoldost tett ki.” A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg „Igazságos Mátyás” máig élő népi legendájának alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt, ezt követően hosszú ideig nem nősült meg. Először német-római császári családból származó feleséget akart, de ezt nem sikerült elérnie. Végül 1474-ben Aragóniai Beatrix nápolyi királylányt vette feleségül, akitől azonban gyermeke nem született. Uralkodása idején előfordult, hogy jobbágysorból származó tehetséges embereket vett pártfogásába. Ilyen volt Bakócz Tamásbíboros, akiből szinte pápa lett, vagy Dóczi Orbán, aki rövid ideig Bécs püspöke volt. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált.
•  
• A Corvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat.1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg.
•  
• Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja.
•  
• Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Az ország bárói ezek köré csoportosultak.
•  
• Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én II. Ulászlót választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete sereget feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

• 6. Mátyás és a kultúra Mátyás kedvelte a művészeteket. Udvarában híres művészek és történészek működtek, mint például: Galeotto Marzio, Janus Pannonius az első jelentős magyar költő, Petrus Ransanius és Antonio Bonfini, az utóbbi írta meg a Rerum Hungaricarum decadest, amelyben a magyar történelmet írja le a kezdetektől az író saját koráig. Mátyás támogatta a tudományokat is, mert mint mondotta: „A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár.” Ebben a korban Mátyás rendelkezett a világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt, amelynek nagy része azonban sajnos később, a török hódítást követően elkallódott. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen reneszánsz stílusúra alakította át.
•  
• Udvarában a művészeken kívül az okkult tudományok művelőit is szívesen látták, Mátyás udvarában seregnyi asztrológus, szellemidéző működött.
•  
• A krónikások feljegyezték, hogy egyszer, amikor egy török követ járult Mátyás elé, a nagy gazdagságot látva elfelejtette az előre betanult köszöntési formulákat és csak annyit tudott kinyögni, hogy: „A császár üdvözöltet”.

• 7. Mátyás király hagyatéka a magyar művelődéstörténetben Mátyás királynak szinte az élet minden területére kiterjedő hagyatéka él a magyar közművelődésben. Hunyadi Mátyás legismertebb hagyatéka a magyar művelődéstörténetben a Corvina könyvtár, melynek maradványai, a Corvinák a háborúkban elpusztultak és szétszóródtak: ma 216-ról tud a kutatás. A korabeli ferences építészet, elsősorban János testvér munkássága nyomán, szerte az országban őriz Mátyás korabeli emlékeket, melyek közül a Szeged-alsóvárosi, a Kolozsvár Farkas utcai és a nyírbátori gótikus templomot említhetjük. Bár palotái romba dőltek a török háborúk alatt, az újjászülető visegrádi palota már jelenleg is pompás műemlékünk. A 19. és 20. század szobrokkal emlékezett meg a nagy királyról, melyek közül Fadrusz János kolozsvári és Stróbl Alajos budavári együttesét említhetjük elsőként. Egyházművészeti szempontból a legnevezetesebb a Mátyás király kálváriája nevű ötvös remekmű.

Forrás: http://www.slideshare.net/pasztorii/matyas

A később nagy étvágyú szoknyavadászt, a még majdnem gyerek Hunyadi Mátyást (1443-1490) prágai fogságában összeházasítják a gyereklány Podjebrad Katalinnal, aki a korai szülésbe hamarosan belehal. Mátyás, a kor egyik legműveltebb uralkodója, habzsolja a gyönyöröket. A várpalotai királyi kastélyban - amelyet anyja, Szilágyi Erzsébet csak gyehennáriomnak nevez - barátaival orgiákon tombolja ki magát.

Sziléziai hadjáratán ismeri meg élete nagy szerelmét. Borbála, a gyönyörű boroszlói polgárlány törvénytelen gyerekkel is megajándékozza; a király Corvin Jánost később magához veszi.

Mátyás azonban tudja kötelességét: dinasztiát kell alapítania. A már negyvenes férfi szép, okos és nagy igényű királynét keres, kifogástalan családból. Meg is kapja a húsz év körüli hercegkisasszony, Aragóniai Beatrix személyében. Talán a maga módján szerelmes is belé, de az élvezetektől megcsömörlött, testi nyavalyákkal küszködő férfi az ifiasszonyt nem tudja tartósan magához kapcsolni.

forrás: http://www.kiskegyed.hu/kult/ok-is-voltak-szerelmesek-8211-es-hutlenek8230-16276

Az asztrológia a reformációt megelőzően már Magyarországon is igen nagy népszerűségnek örvendett, amit jól jelez, hogy például Mátyás király híres budai Corvina-könyvtárának mennyezetére saját horoszkópját festette.

Forrás: http://napszepe.network.hu/blog/napszepe_klub_hirei/okkultizmus-az-egyhaz-fekezo-ereje

KORBULY GYÖRGY: EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTOK

A hivatalos orvostudomány mellett a természetfeletti eszközök és eljárások segítségével történő gyógyítás is megtalálható. A XVI. század végéig az okkult tudományok között első helyen állott az asztrológia, a csillagokban való hit, illetve az ezek állásából való jóslás, amelynek voltak orvosi vonatkozásai is (astrologia medica). Maga Mátyás király is hitt a csillagok járásában és ez irányú ismereteit Galeotti elismeréssel említi. 1480-ban a ferrarai Giovanni Arquati ír Mátyás számára prognosticont, Corvin János tizenkettedik születésnapjára pedig Ilkusch Márton budai udvari csillagász állítja fel a horoszkópot. Amulettek védő hatásában is bízott Mátyás király. Élt a megrontásban való hit is, így Beatrix királyné meddőségét Corvin János anyja varázslatának tulajdonította

Forrás: http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/28.html

Németh Sándor (1950. 11. 21. - )

1. Származás

Németh Sándor jelenleg magyar származásúnak vallja magát.

Felmenői még Géza fejedelem által Bajorországból Magyarországra behívott hittérítőkre vezethetők vissza.

Valójában ezek a családok azért hagyták ott a német-bajor hazát, hogy ha nem is újra avarok, de legalább újra magyarok lehessenek.

2. Identitáskeresés

Németh Sándor identitáskeresése egész életén át jelen van.

Mint ahogy a német családnevűek között szép számmal akadnak zsidók is, akik rendeletre kellet, hogy német családnevet felvegyenek, úgy vannak jelen gyülekezetében is a zsidó származású keresztények.

Német családnevűek: Pasitka Hermann, Bajor Friderika, Grósz István, Szász Ramóna…

Izraelita gyökerűek: Pajor Tamás, Szentkirályi György, Arató Ádám…

3. Szemléletmód

Szemléletmódját akkor érthetjük meg legjobban, ha értjük-ismerjük a kazár (kozár) gondolkodásmódot.

- vágyódás a hun birodalom nagysága és erőssége után

- beszivárgó nyugati értékrend

- erős szimpatizálás a zsidósággal, zsidó hittel

- fennhatóság kiterjesztése a többi sztyeppei nép (pl. szabírok) iránt

- látványos eredmények, melyek után a birodalom nagy része eltűnik, de megmarad 3 népcsoport, melyeket kapcsolatba szoktak hozni velük:

a.) kozákok

b.) prozelitákból ortodox zsidók (Artur Koestler: Tizenharmadik törzs)

c.) Kazak népcsoport, melynek helytelen elnevezése kazah

4. Szolgálata

Szolgálata magán hordozza egy szolgálati ajándék hármas követelményét:

Elhívás – látás – felkenetés.

Felkenetése a floridai Fort Lauderdale-i gyülekezetben történt.

Néhány momentum a mai szolgálata előtti kereséséről:

- aktív hitéletet élő római katolikus családban született és nőtt fel

- 18 évesen arra készült, hogy Jugoszlávián keresztül elhagyja Magyarországot és az egész kommunista tömböt, és megy nyugatra

- katolikus teológiai Akadémia hallgatója lesz

- rabbiképző intézetbe iratkozik be, melyet levelezőn végez

- sokat tanulmányozza katolikus szentek életét (Assisi Szent Ferenc, Avilai Szent Teréz…)

Megtérés és újjászületés: 1976 áprilisában

Gyülekezet hivatalos megalapítási évszáma 1979.

Ez azért fontos, mert pont véget ért Közép-Európában egy antiszemita korszak, melynek kezdete 1939.

Tulajdonképpen az ő személye egyfajta barométere egy 40 éves filoszemita kornak, mely 2019-ben fog véget érni.

2019 után megszűnik a gyülekezet elsősége, és más gyülekezet(ek) is tud(nak) nagy tekintélyre szert tenni.

Ezek lehetnek egyrészt klasszikus pünkösdi-karizmatikus értékeket valló közösségek, de elindulhat(nak) újabb ébredés(ek) is, ha: van olyan szolgálati ajándék, aki: ugyanúgy rendelkezik majd akkor az elhívás – látás – felkenetés hármasságával.

5. Évszámok

Fontos évszámok szolgálatában:

1979 A Hit Gyülekezete megalakulása

A név emlékeztet a HIT-mozgalomra, a gyülekezet hordoz is magában tipikus hit-tanításokat (pl. bővölködés evangéliuma)

1989 A Hit Gyülekezete lélekszáma ekkor 2000 fő körül mozog.

Aktív politizálás folyik, hisznek a hívők abban, hogy összeomlik a szocializmus, és az be is következik.

Az erős ember megkötözése utáni években:

- a gyülekezet hivatalosan elismert vallásfelekezetté válik

- a gyülekezet létszáma a következő 10 évben megtízszereződik, a kritikusok szerint is meghaladja a 20.000 főt.

1999 A Hit Gyülekezetéből kiválik egy újabb közösség, mely lélekszámra ugyan kicsi, de több vezető is részt vesz ennek munkájában, és ez komoly zavart okoz.

2001. 12. 14. Németh Sándor egy Magyarországon új dologgal áll elő, a televíziós igehirdetéssel.

Sok kis gyülekezetbe járó pünkösdi-karizmatikus hívő ekkor szembesül először igazán azzal, hogy Magyarországon is létre lehet hozni nagy gyülekezet(ek)et.

És ami már nagyon unalmas sok hites számára, az most sokaknak új tanításként hat.

Németh Sándor tanításainak vetésforgója 10 év.

Ezért hagyják el sokan a gyülekezetet, mert minden egyes 10 éves forduló után szembesülnek azzal, hogy az ébredés újraindul, és ugyanazok a tanítások jönnek elő.

És ha erre nem jönnek rá az első 10 éves forduló után, akkor majd rájönnek a 20 éves után.

E képlet alapján a 2022-től várhatóan radikálisan csökkenni fog a Vidám Vasárnap műsor népszerűsége.

6. Ingatlanok

A Hit Gyülekezete tevékenysége szinte mindig hozzáköthető valamely ingatlanhoz.

Először egy egykori budaörsi présházban gyűlnek össze.

Később (1990-től) a Vasas Folyondár utcai csarnoka lesz az Istentiszteletek otthona.

1991-92-ben konferenciák megrendezésére is sor kerül, és a Hit Gyülekezete többször is megtölti – vidéki gyülekezeteivel együtt karöltve – a Budapest Sportcsarnokot.

Sőt, a vidék is lehetőséget kap: Kelet- és Nyugat-Magyarországi helyszíneken többször is vannak országon szintű rendezvények (Debrecen, Szolnok, Eger, Orosháza, Pécs, Esztergom…)

Egy időben viszont a központi gyülekezet „bezár” és néhány évig nem szívesen látják a hitben buzgóbb, és elkötelezettebb vidéki hiteseket.

Még az ezredforduló előtt sor kerül egy jeruzsálemi konferencián való tömeges részvételre (1996), mely lezárja a konferenciák korszakát.

A vidék és Budapest között egyértelműen a Központ kapja a nagyobb szerepet.

Innentől kezdve minden Budapest 10. kerület körül kezd el forogni.

- telek megvétele Istentiszteleti csarnokhoz

- itt folyjék a teológiai képzés

- itt legyen a gyülekezet gimnáziuma

Egyúttal rendezetté válik a vidéki hívők Budapestre költözése is, mely ellensúlyozza a központi gyülekezet fluktuációját.

Mivel a Hit Csarnok megépítése után a gyülekezet SOHA nem gyűlik össze más helyen (pl. Népstadion), ezért a gyülekezet létszáma innentől kezdve már nem mérhető.

7. Tanítások

Bizonyos tanításai telitalálatok, míg mások ezeknek inkább ellenkezői.

a.) Jó tanítások:

- Izrael helyreállítása és a zsidóság történelme

- Mariológia kialakulása

- hagyományos pásztorlás

- Szent Szellem rhémája

- Imádkozás

b.) Nehezen érthető tanítások

- Babilon-Bábel szerepe

- antikrisztusi korszak eljövetele

- Isten terve Magyarország számára, magyar történelem

- Isteni öröm munkája

- Párválasztás

c.) Rossz tanítások:

- bővölködés evangéliuma

- pásztori szolgálat abszolút tekintélye

- démonológia túlhangsúlyozása

- Jézabel, midián, Béliál… szelleme

- Manifesztációk

8. Központosítás

a.) Szolgálati ajándékok

Központosítási törekvések eredményeképpen egy sajátságos rangsor van jelen szolgálatában:

A legjobban elfogadott ajándék a pásztori, és ez után a tanítói.

Az evangélista ajándékokat részben engedi csak működni, pásztori feladatköröket oszt ki számukra.

Prófétai ajándékokat vagy csírájában elfolytja, vagy pedig behódoltatja.

Apostoli ajándék működését inkább csak Magyarországon, és inkább csak a központosítás idejéig engedte működni.

b.) Gyülekezetek

A helyi gyülekezetek közül a budapesti gyülekezet egyfajta vezérhajóként van jelen, a vidéki gyülekezetek egyértelmű alárendelt szerepet töltenek be.

Habár sok-sok évig rendelkezhettek a gyülekezetek külön honlappal, ezek felszámolásra kerültek, a házicsoport-rendszer is hasonló sorsra jut.

Csak emlékké válik, amikor a gyülekezetek még egymás közötti sportversenyeket rendeztek.

c.) Írástudók

- megszűnik a majdnem egy évtizeden át megjelenő színes kiadvány, a HIT Infó.

- a többször is újrainduló Új Exodus folyóirat is megszűnik

- a néhány évig működő Túlélő Nyúz diákkiadvány is eltűnik

- ezzel szemben központi szerep jut a HETEK c. hetilapnak, mely fő témája a politika

9. Jövője

A 2018-2020 körüli időszak mindenképpen látványos eseményeket fog tartogatni.

2018 Ekkor megint választási év lesz Magyarországon. Ha úgy dönt, hogy indul a választásokon, akkor látványos kudarcot szenvedhet

2019 Ekkor lesz 40 éves évfordulója a Hit Gyülekezetének, és az antiszemita, majd filoszemita korok 40-40 éve után valami más fog elkezdődni.

2020 Sok hívő elhagyja a gyülekezetet, vidéki gyülekezetek egy része megszűnik.

2010 Átmeneti időszak, vihar előtti csend.

2011 Ekkor lesz kerek évfordulója a TV-műsornak.

2012 Még a nézők közül is sokan kiábrándulnak, és megvonják anyagi támogatásukat, így rendkívül nehézzé válik a műsor folytatása.

Az egyre fokozódó kudarcok eredményeképpen akár még családi élete is válságba kerülhet.

10. Összegzés

1. Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne hallott volna Németh Sándorról.

2. Németh Sándor miatt előbb-utóbb mindenki megtudja, hogy van pünkösdi-karizmatikus hit is.

3. Sikerült neki jól időzíteni a 40 éves filoszemita korhoz, így reményt tud adni, hogy másnak is sikerül majd sikeres ébredést elindítania.

4. Szolgálatával egyértelműen áttörte a 10.000 fős lélektani határt, így most már az újabb lélektani határ a 100.000 fős gyülekezeti létszám.

5. Nem sikerült teljesen levetkőzni a megtérése előtti háttérből jövő szemléletmódot, így lett egy pápai modelli pünkösdi-karizmatikus gyülekezet vezetője.

6. Nem engedett a román és szlovák történelemhamisításoknak, pedig sok hívő nem érti miért is foglalkozik ezekkel a témákkal.

7. Vajon lesz-e újabb nagy ébredés Magyarországon?

A Hit Gyülekezete (amit vallásszociológusok az új vallási mozgalmak közé is besorolnak) a rendszerváltást – dacára az addigi üldöztetésnek – izmos gyülekezetekkel élte meg: 1991-ben két-ezren, 1997-re már 30 ezren vallják magukat aktív tagnak. A gyülekezet a törvényes elismerést még a végóráit élő Állami Egyházügyi Hivataltól nyerte el 1989. május 31-én. Az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. alapján az elsők között vették bírósági nyilvántartásba 1990. július 3-án. A tagok helyi csoportokat alkotnak, ezek élén lelkész áll, kinek munkáját presbitérium segíti. A lelkész teológiai kérdésekben illetékes; keresztel, esket, temet, igét hirdet. A helyi csoportokon belül ún. házi csoportok is működnek, feladatuk a személyes kapcsolat ápolásával, baráti beszélgetésekkel Isten igéjének értelmezése. A Hit Gyülekezetének központi szerve az öttagú országos presbitérium, amelynek tagja Németh Sándor is, mint vezető lelkész. A gyülekezet nagysága indokolta, hogy az adminisztratív teendők ellátására 1994-ben felállították az Országos Elnökséget. Ennek három tagja van: budapesti, dunántúli és tiszántúli, közülük az egyik az országos elnök.

A gyülekezet 1990-ben nyitotta meg teológiai főiskoláját, a Szent Pál Akadémiát. A karitatív munkát keresztényi kötelességként gyakorolják. Ennek koordinálására hozták létre a Hites Adakozók Hálózatát (HAH), amely részben a saját tagok felé, részben kifelé szervezi a főleg ünnepekhez (karácsonyhoz és pünkösdhöz) kötődő akciókat. Az evangelizációt és belső tájékoztatást segíti a gyülekezet két lapja: az 1989 óta időszakonként megjelenő Új Exodus, és az 1991-ben indult Hit Info című havilap. A többi felekezethez való viszonyukat nem jellemzi az ökumenikus együttműködés, azt legfeljebb karitatív és erkölcsi kérdésekben tudják elképzelni, de teológiaiakban nem.

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/288.html

A Hit Gyülekezete

A Hit Gyülekezete az újkori reformáció egyik magyarországi képviselőjének tartja magát. Teológushallgatók alapították 1978-ban. Az alapítók – így Németh Sándor, a gyülekezet vezető lelkésze – célja a Szentírás mind jobb megismerése és az ebben leírt dinamikus keresztény élet megvalósítása volt. Elítélik a vallási alapon történő diszkrimináció valamennyi formáját. Nyitott egyház.

Makón első csoportjuk 1990-ben alakult meg. Kezdetben a szegedi gyülekezetnek makói „házi csoportjaként” működött. Gyülekezeti házuk ma a Návay téren van. 2003 őszén alakult másik házi csoport is; ők több mint tízen vannak.

A Hit Gyülekezete egy interjúalany szavaival élve: „megújult pünkösdi gyülekezet”. A megújulás hitben történt. Apró különbségek vannak a két gyülekezet között: ez kevésbé tradicionális, nyitottabb, szabadabb.

Elnevezésük abból adódik, hogy hitük az Ószövetségen, a zsidóknak tett ígéreteken alapul. Ábrahám volt a hit első embere, az első, aki hitt az élő Istennek. Így lett a zsidóság Isten választott népe. A Hit Gyülekezete is a hit által létezik, és a hitet mindennél fontosabbnak tartja.

A gyógyítást a Szentlélek ajándékának és a hit erejének tulajdonítják. Leggyakrabban ezért érik őket támadások. A Szentlelket az Istenség 3. személyének tekintik, és megjelenését csodálatos szellő formájában érzékelik.

Hiszik, hogy a beszédnek, kimondott szónak hatalmas ereje van. Ezt egyik adatközlőm így fogalmazta meg: „Amit kimond az ember, az lesz meg neki. Ha a rosszat mondja ki: a rossz, ha a jót, akkor a jó.”

Az angyalok és szellemi lények létét és munkásságát hangsúlyozottan vallják. A betegségeket is gonosz szellemi lényeknek tulajdonítják.

Összejöveteli alkalmaik függetlenek a vasárnaptól, hétköznap is tarthatják őket. Mindenki dolgozik, ezért esténként 4-5 óra körül jönnek össze. Az istentiszteleti alkalmaik tanításból állnak. Ez az ige olvasását és a Szentlélek által kinyilatkoztatott magyarázatot jelenti.

Nem ünneplik a karácsonyt, mert pogány ünnephez kapcsolódik, mint ahogy a faállítás is. A „szeretet ünnepe” helyett ők mindennap gyakorolni igyekeznek a szeretetet, az adakozást. A gyülekezet egyébként nagyon adakozó a szegényeknek.

A húsvétot megünneplik, Jézus keresztre feszítésére és föltámadására emlékeznek ekkor. Pünkösdöt is ünneplik.

Az alámerítkezést megelőző megtéréshez kapcsolódik a bűnvallás, amelyre azért van szükség, mert ettől fölszabadul az ember lelke. Ehhez van úgynevezett bűnvallás-előkészítő. Megkülönböztetik: 1. a gondolati bűnöket, 2. a nyelv bűneit, 3. a cselekedetekét, 4. az okkult bűnöket. 666 féle bűn van, ez a Sátán száma is. A bűnvallást tevő személy a pásztor vagy valamely gyülekezeti vezető vagy – hölgy esetén – valamely szent életű nőtestvér (a pásztor felesége vagy diakonissza) előtt vallja meg bűnét. S ekkor ez az egy-két elöljáró imádkozik nyelveken szólással a megtérő emberért. Ezek után még a gyülekezet is imádkozik érte.

A házasságkötést szövetségre lépésként fogják fel Istennel és egymással, Isten embere előtt. A lakodalmat biblikusnak tartják, tehát meg van engedve a zene, tánc, mulatás, de hangsúlyozzák mindenben a mértékletességet.

Külön temetőjük nincs. A sírt sem látogatják, mert Jézus azt mondta: „Az élőkkel törődjetek!”. Úgy tartják, hogy a lélek nem hal meg, csak Isten országába kerül, ezért nem úgy gyászolják a halottaikat, mint mások.

Az erőszakos térítésnek nem hívei, szeretettel és hittel igyekeznek szót érteni a világ embereivel. A többi a Szentlélek dolga.

A bizonyságtevéshez is a Szentlélek ajándéka, kenete szükséges. Bizonyságtevésen annak a jó hírnek elmondását értik, hogy mit végzett Isten az életükben, például kit milyen betegségből gyógyított meg.

Az úrvacsorából csak az vehet, aki már fölismerte jelentőségét, aki Istennel szövetséget kötött. Fontos, hogy úrvacsora előtt mindenki rendezze a dolgait, például bocsásson meg, ha haragudott valakire. Úrvacsoravétel után jókívánságokat szoktak egymásnak mondani, mert hiszik, hogy amit „kimondanak, az úgy lesz”. De a hitetleneknek a hívők ellen kimondott átkai nem teljesülnek, mert ellenük Jézus védelmet ad.

Kétféle ima van: 1. Értelemből való, amikor az ember saját szavaival elmondja Istennek, amit akar; ez kommunikáció. 2. Szellemtől való ima, amikor a Szentlélek használja az ember száját, nyelvét ahhoz, hogy Istennel kommunikáljon.

Hisznek abban, hogy az anyagi javak, a gazdagság Isten áldása, mert ő így is kedvére tesz az ő gyermekeinek. Az anyagi javak mértékét a hit mértékéhez kötik.

Az eleve elrendelés elvét vallják.

A Hit Gyülekezetének van akadémiája is: a Szent Pál Akadémia, amely hittudományi főiskola. Ide Makóról is többen járnak.

A gyülekezet pásztora Németh Sándor, akin apostoli kenet van. Házi csoport vezetője az lehet, aki Istentől erre kenetet kap. Életvitelén tükröződnie kell a szeretetnek, kedvességnek, szelídségnek, és minden tekintetben feddhetetlennek kell lennie. A gyülekezet megáldja kézrátételes imával, és kiküldi szolgálatba. Lényeges, hogy csak nagyon komoly, hosszabb, Istennel töltött szent élet után jelölhetnek ki valakit vezetőnek. A pásztorláshoz sokoldalúság szükséges, s a Szentlélektől több ajándékának kell lennie az illetőnek, hogy a rábízottaknak segíteni tudjon. A pásztor legfontosabb ajándékai a prófétálás, tanítás, tudomány beszéde.

Hangsúlyozottan nem szigetelik el magukat a többi egyháztól. Nem állítják, hogy csak ők fognak üdvözülni.

Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_3/013_g_kisegyhazak.htm

A Hit Gyülekezete révbe ért

2011. július 20.

Tegnap felhívták a figyelmemet egy interjúra, amit az ATV-n Kálmán Olga az egyháztörvény megváltoztatásának másnapján Németh Sándorral készített. (Mint köztudott, az új törvény a háromszáz-akárhány helyett mindössze tizennégy egyházat ismer el, benne sokak megdöbbenésére a Hit Gyülekezetét. Ez adta a beszélgetés apropóját.) Letöltöttem a videót, végignéztem, és utána hosszú ideig csak bámultam magam elé, és nem tudtam, mit kezdjek a bennem kavargó gondolatokkal és érzésekkel. Végül úgy döntöttem, leírom, ami bennem van.

Félek, némelyek azt gondolják majd, hogy „savanyú a szőlő”, vagy hogy lám, máris elkezdődött a törvény hatására a megoszlás a keresztények között, amitől sokan annyira tartottunk. Akik ismernek, tudják, hogy kezdettől mit gondolok a törvényről, és azt is, hogy nem célom a felekezetek közötti viták gerjesztése. Két okból döntöttem úgy, hogy az előbbi vádakat kockáztatva megírom a gondolataimat. Egyrészt a kívülállók miatt, akiket jogosan botránkoztat meg a Hit Gyülekezete bravúros manőverezése. Másrészt azok miatt, akik az elmúlt évtizedekben valami miatt ezt a felekezetet tekintették a követendő mintának. E két csoportot szem előtt tartva szeretnék most nyíltan és egyértelműen fogalmazni.

Kívülállók figyelmét valószínűleg nem kerülte el, hogy a beszélgetésben valami nagyon nem stimmelt. Nehéz megmondani, hogy mi az, pedig a szituáció több mint ismerős. Vagy éppen csak félig az. Ismerős – bár nem gyakori – jelenet, hogy egy lelkészt látunk a stúdióban. Az is, ha egy politikust. Meg az is, ha egy sikeres vállalkozót. De hogy egy lelkész úgy viselkedjen, mint egy sikeres vállalkozó, aki egyben politikus is, az nagyon ritka. Az igazi baj az, hogy Németh Sándorral kapcsolatban ez a furcsa érzés mégsem teljesen ismeretlen. Néhány hete például egy lángossütő kisvállalkozóval beszélgettem az egyik balatonfelvidéki faluban. Beszélgetés közben szóba került Isten és a hit kérdése, és ő megkérdezte, hogy mit gondolok a Vidám Vasárnap vallásáról. Amikor elárultam, hogy nem szoktam nézni a műsort, ő azonnal rávágta: „Jobb is, mert szerintem ez semmi más, csak egy nagy biznisz. A pénzről szól. Hatalmas szélhámosság, óriási üzlet. Semmi köze Istenhez.” Bár nem értek egyet a verdikttel, Kálmán Olga interjúja közben a fejemben zakatoltak ezek a mondatok.

Már az interjú elején meglepett Németh Sándor arca. A szerénytelen elégedettség és a révbe érés kétes diadala sugárzott róla. Nem is próbálta leplezni. Néztem Kálmán Olgát is, aki végig tőle szokatlan megértéssel „faggatta” interjúalanyát, és közben azt lestem, elárulják-e a riporternő arcizmai, hogy mit gondol erről az egészről. Mert hogy gondolt róla valamit, az egészen biztos. Intelligens nő, biztosan levette a helyzet fonákságát. Azt a lelkészt kérdezi a kisegyházakat tollvonással megszüntető egyháztörvényről, akit jobboldali kormányok a legtöbbet bántottak, és aki már a kommunista időkben is saját bőrén tapasztalta, milyen a „szektavezér” elnevezés égető bélyege. Nem hiszem, hogy Kálmán Olga agyán nem futott át a gondolat: a vezető lelkésznek most a törvény ellen kellene erélyesen tiltakoznia, amennyiben az igazság, nem pedig saját érdeke vezérli. Kálmán Olga nyilván ugyanolyan pontosan levette, mint más, hogy Németh Sándort a győzelem pillanatában nem az igazság érdekelte, hanem kizárólag a győzelme. És a lelkész ezt sem leplezte. Ő a Hit Gyülekezete sikerét ünnepli, és azt sem tagadja, hogy ha nem jutottak volna be az elitklubba, most persze ő is máshogy érezne. Nem az igazság győzött, hanem a Hit Gyülekezete, és ő ennek ugyanúgy örül, mint ha az igazság győzött volna. Talán mert maga a Hit Gyülekezete az igazság.

Hogy Kálmán Olga vajon várt-e többet interjúalanyától, hogy táplál-e bármilyen illúziót a Hit Gyülekezetével – vagy általában a keresztényekkel – szemben, azt nem tudom. Azt gyanítom, hogy nem. Én viszont vártam többet, nekem voltak, vannak illúzióim. Még a Hit Gyülekezetével kapcsolatban is. Nem értek egyet a lángossütő férfivel. Nem gondolom, hogy a Hit Gyülekezete mindenestül leírható lenne a „biznisz” szóval. Valódi megtérések, valódi újjászületések történnek náluk, amelyeket nem lehet és nem is szabad eltagadni. Közösségeikben hétről hétre keresztény testvéreim ezrei keresik az Urat teljes szívvel – időnként egészséges tanítás mentén is. Soha nem tartottam a Hit Gyülekezetét követendő példának, de szektának sem. Ellátogattam hozzájuk, hallottam az evangéliumot náluk, láttam megváltozott életeket.

Ezért mély szomorúság volt bennem, ahogy Németh Sándort hallgattam. Nem tudom, nézte-e az interjút a lángossütő ismerősöm, de nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy kitaláljam, mit gondol majd, amikor megpillantja a Tizennégyek között a Vidám Vasárnap szervezőit. A „hit” révbe jutott vállalkozását fogja látni bennük, se többet, se kevesebbet. És nem lesz egyedül ezzel. Németh Sándor sokat tett ebben az interjúban azért, hogy ezt a benyomást beégesse az emberek lelkébe. Én sem voltam képes elhessegetni azt a nyomasztó gondolatot, hogy a „hit” ebben az esetben eszközként működik a pénzhez és a hatalomhoz. Mintha Németh Sándornak valamiben tényleg igaza lenne. A hit vállalkozása uralmat és bőséget hoz, pont úgy, ahogy azt ő évtizedek óta tanítja. És sajnos pont úgy, ahogy a kívülállók ezt magukban értelmezik.

Az interjú legfájóbb pontja a beszélgetés vége. Amikor Kálmán Olga rámutat, hogy a tizennégy egyház mellé legfeljebb néhány juthat még be, de többszáz felekezet elveszíti majd az egyházi státuszt, a vezető lelkész így reagál:

„Szerkesztő asszony rátapintott arra a problémára, ami az egyházakat körülveszi. Az egyházaknak is fel kell ébredniük, hogy egy olyan közegben élnek, ahol versenyezni kell. Az emberekért küzdeni kell, hogy megnyerjék az embereket, az embereknek a bizalmát, és megvan (sic) erre a vallási tevékenységeknek azok a normái, ami alapján el lehet egy közösségről dönteni, hogy sikeres, hatékony, vagy nem hatékony. Én azt gondolom, hogy az elmúlt húsz évben a kereszténységnek meg a vallási közösségeknek ez a nagy hiányossága, olyan sokan a nevükkel meg maguknak az intézményeknek a meglétével megelégedtek, és nem törekedtek hatékonyságra, fejlődésre, növekedésre, és most egy olyan szemlélet kezd érvényesülni, amely nem bünteti, hanem respektálja az egyházaknak a fejlődését, növekedését, különösen abban az esetben, ha társadalmi feladatokat vesz át az államtól. Én azt gondolom – mivel ismerem ezt a világot belülről –, hogy nagyon sokan félnek a versenytől, és hát ez másutt is így van, tehát… másutt is jutnak egyházak csődbe, szanálnak közösségeket. Hát ezzel a lehetőséggel Magyarországon is számolni kell, senki nem tudja garantálni, biztosítani egyetlen egy egyház számára sem, hogy a jövője biztosított, ezt teljesen a teljesítmény, munka fogja eldönteni…

Én rendszeresen hallok olyan történeteket, hogy egyházakat kell bezárni, csődeljárást indítanak közösségek ellen, elveszítik az imaházukat, hát adja Isten, hogy senkivel ne történjen meg ilyen Magyarországon, de hát ezt tudomásul kell venni, hogy ilyen társadalmi, gazdasági környezetben tevékenykednek az egyházak…”

Nem a cinizmus a legdöbbenetesebb ezekben a mondatokban, bár az is megérne néhány elemző szót. Nem is az üzleti szemlélet, ami a vezető lelkész mondatait tökéletesen átjárja. Még csak nem is az, ahogy Németh Sándor a testvéreiről beszél, akik éppen nehéz helyzetbe kerülnek, miközben ő látszólag révbe ért. Az a legdöbbenetesebb, hogy mennyire hiányzik ezekből a mondatokból az istenfélelem. Németh Sándor mosolyogva oktatja ki a megalázott kisegyházakat, jó alaposan beledörzsölve a sót a sebeikbe, miközben magát és saját teljesítményét ünnepli. Csak nekem tűnnek vakmerőnek ezek a szavak? Németh Sándor azt vizionálja, hogy velük ellentétben más kisegyházak csődbe fognak menni, mert a teljesítményük nem említhető egy lapon a Hit Gyülekezete teljesítményével. Egyetlen kérdés lüktet a szívemben: nem féli ez az ember az Urat? Nem fél attól, hogy Isten a szavaiért megalázza őt? Hogy a bukást mindig a felfuvalkodottság előzi meg? Nem tart attól, hogy pillanatok alatt ő is úgy járhat, mint a birodalmát önelégülten szemlélő Nebukadneccár? Vagy a népszámlálást elrendelő Dávid? Nem futott át az agyán, hogy talán éppen most pecsételi meg szavaival a Hit Gyülekezete sorsát?

Régen Németh Sándor is jól tudta, hogy a világi hatalomnak természetesen nincs joga eldönteni, hogy mi Krisztus valódi egyháza, ezért megfosztani sem tudja a valódi egyházat az identitásától. Az egyház akkor is egyház, ha a világ ateista kannibálok destruktív szektájának tartja, mint a korai keresztényeket. A világ csak azzal tudja elpusztítani Krisztus egyházát, ha a saját képére formálja. Ha a világi diadal tűzijátékának ígéretével ráveszi az egyházat az önfeladásra. Ha segít neki abban, hogy felkapaszkodjon a hatalmasok közé. Ha cinkostárssá teszi. Meggyőződésem, hogy Magyarországon most nem a nyílt óceánra kilökött kisegyházakért érdemes könnyet ejteni. Ha siratni akarunk egy felekezetet, sirassuk például a révbe jutott Hit Gyülekezetét.

Forrás: http://divinity.szabadosadam.hu/?p=3671

Hetek-összefoglaló 2000. 10. 14. (IV/42)

Amerikai keresztény folyóirat a Hit Gyülekezetéről

A budapesti csoda

A világ legnagyobb példányszámú evangéliumi keresztény folyóirata, a Charisma magazin októberi számának címlapján "budapesti csoda" képaláírással hívja fel a figyelmet a nyolcoldalas írásra, melyben a magazin munkatársa Budapesten szerzett tapasztalatait foglalja össze. Tomas Dixon "Európa legnagyobb és legdinamikusabban növekedő" egyházaként mutatja be a Hit Gyülekezetét. Összeállításunkban részletesen ismertetjük az amerikai lap "Áttörés Budapesten" című írását.

/files/images/2000/04.042/hit/charism1.JPG/files/images/2000/04.042/hit/charism1.JPG
A folyóirat címlapja. Nemzetközi figyelem

Zsúfolt parkoló, folyamatosan ingázó buszok a metró és a csarnok között, nyüzsgő élet mindenütt, és ezrével érkező hívek a Hit Csarnok bejáratánál – ezek voltak a Charisma újságírójának első benyomásai. Cikke elején az Európában egyedülállónak tekinthető adatokra hivatkozik (12-15 ezres látogatottság a budapesti Hit Csarnokban, 250 településen működő önálló gyülekezetek összesen mintegy 40 ezer hívővel, 400 új megkeresztelt hívő az elmúlt egy hónapban), majd személyes benyomásaira tér rá: dicséri a magas színvonalú zenekart, és csodálkozásának ad hangot a zsúfolásig telt csarnok láttán.
Nincs "sem módszer, sem recept"– idézi Németh Sándort, a Hit Gyülekezete vezető pásztorát, aki a vele készített interjúban a "láthatatlan tényezőnek", azaz a Szent Szellem szuverén munkájának tulajdonítja a gyülekezet példátlan növekedését az elmúlt húsz évben. "Tettem a dolgomat, de a növekedés csodaszerű, még számomra is" – mondja a lelkész.

Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200010/a_budapesti_csoda

ZRÍNYI ILONA (1643-1703)

Zrínyi Ilona 1643-ban, Ozalj várában született, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin második gyermekeként. Testvéreivel (Petronella, János, Auróra Veronika) szeretetteljes főúri környezetben élt és nevelkedett. A tizenhetedik századi elvárásoknak megfelelően több nyelven (horvát, magyar, latin, német, dalmát, olasz) beszélt, megtanult hímezni, edzette testét, sokat lovagolt. Jó néhányszor felkereste Zrínyi Miklós nagybátya csáktornyai kastélyát, és a családi könyvtárban gyakran olvasgatott. Az európai országok neves személyiségeivel rendszeresen levelet váltott. Amikor eladósorba került, édesanyja családja rangjához méltó férjet keresett számára. Az előkelő férjjelöltek közül a hatalmas felvidéki földbirtokkal rendelkező I. Rákóczi Ferencet tartották a legalkalmasabbnak. A korabeli szokásoknak megfelelően az arcképcsere, a személyes találkozás és az eljegyzés után a házassági szertartást 1666. március 1-én a makovicai várban tartották. Az ifjú házaspár hamarosan a pataki várba költözött. Három gyermekük született: a korán meghalt György (1667), Julianna (1672) és Ferenc (1676).

Pár hónappal a harmadik gyermek születése után az édesapa, I. Rákóczi Ferenc ismeretlen betegség következtében meghalt. A sok csapás nem gyengítette el a fejedelemasszonyt. ” Rendkívüli diplomáciai érzékkel elérte, hogy a gyermekei gyámja legyen, és helyettük viselhesse a Rákóczi-család közjogi méltóságait.” Sáros vármegye ispánjaként irányította a hatalmas földbirtok gazdasági ügyeit. „Gyengéden, bensőséges anyai szeretettel nevelte gyermekeit. A feljegyzésekből tudjuk, a telet a pataki várban töltötték, a karácsonyt és az újévet mindig itt ünnepelték. A felnövekedő Rákóczi gyerekek Zrínyi Ilona irányításával Patakon ismerkedtek meg először a környező világgal ".

Két évvel később az özvegy fejedelemasszony szentmiklósi kastélyában ismerkedett meg Thököly Imrével, a kurucok vezérével. Kettejük kapcsolata a szimpátiából szerelemmé változott. 1682. június 15-én a munkácsi vár kápolnájában esküdtek örök hűséget egymásnak. Három év múlva a Thököly-szabadságharc elbukott, a hadvezért a váradi pasa vasra verve Temesvárra vitette. Zrínyi Ilona két gyermekével Munkácson maradt, kis védőcsapatával közel három évig védte a munkácsi várat, és „fel tudta tartóztatni a túlerőt” .A hős asszony férfias bátorsággal állt a várvédők élére, irányította a harcokat, gondot viselt a sebesültekre és óvta a vár lakóinak életét. „Európa legbátrabb asszonyá”-nak nevezték, de segítséget sehonnan sem kapott. Reménytelenségében döntött úgy, hogy a várat feladja. Az alku szerint Bécsben kellett jelentkeznie, ahol gyermekeitől elszakították.

„Amikor Zrínyi Ilona megtudta a kegyetlen határozatot, hogy gyermekeit elveszik tőle, halálra sápadt, és anyai fájdalmában majdnem eszét vesztve tétován bujdosott szobáiban, hangos sírással, mint kölykeitől megfosztott oroszlán. " Egyetlen fiát 12 éves korában látta utoljára. Soha többé nem találkoztak!

Csaknem négy év elteltével sikerült elérnie, hogy a Thököly által elfogott Heisler és Doria magas rangú császári tisztekért cserébe újból szabad lehetett. 1692-ben császári kísérettel indult el, hogy találkozzon a száműzetésben élő férjével. Utoljára nézhetett körül a birtokain: Tokajban, Patakon. Újpalánkán találkozott Thököly Imrével, majd Pozsarevác, Konstantinápoly volt a szálláshelyük.

Nikomediában „a Virágok mezején", súlyos betegségben 1703. február 18-án halt meg. 1906 óta fiával együtt a kassai dóm altemplomában nyugszanak.

Élete, személyisége, anyasága, hősiessége példa a huszonegyedik századi magyar nők számára.

„Nagy tettei által híresebb az egész világ előtt" - írták róla.

II. Rákóczi Ferenchez címzett levele nemcsak anyai végrendelet, hanem erkölcsi intelem is:

"A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír, az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít.

Tiszteld az embereket, érintkezz szívesen az idegenekkel, ...mert aki másokat tisztel, önmagát tiszteli…”

Forrás: http://www.amuvelodeshaza.hu/konyvtar/nevadonk/nevadonk.htm

Zrínyi Ilona grófnő (Ozaly, Horvátország, 1643 – Nikomédia, Kis-Ázsia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc.

Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerülnek és Thököly gyors egymásutánban kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülveszik a utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona három évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferenc-et azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találhozhattak. Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg soha nem kaphatta meg.

1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Hamvait fia hamvaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Forrás: http://www.mommo.hu/media/Hires_magyar_nok-Zrinyi_Ilona

300 éve halt meg Zrínyi Ilona

2003. február 18. 10:34

A Wesselényi összeesküvésben kivégzett Zrínyi Péter lánya, I. Rákóczi Ferenc majd Thököly Imre felesége, a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc anyja, a férje mellett száműzetésben halt meg Nikodémiában 1703. február 18-án, nem sokkal a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt.

Korábban

Apja a költő Zrínyi Miklós ugyancsak költő öccse, Zrínyi Péter volt. Édesanyja Frangepán Katalin műfordítóként is ismert. 1666 március 1-én férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Házasságuk nem volt boldog, de két gyermek született belőle, 1672-ben Julianna és 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc.

Zrínyi Ilona apját, Zrínyi Péter horvát bánt és nagybátyját, Frangepán Miklóst a Wesselényi Ferenc vezette rendi mozgalomban való részvételért a császár 1671-ben Bécsújhelyen lefejeztette. Öccsét várfogságra ítélték, s bár férje kegyelmet kapott, 1676-ban meghalt. Huszonhárom évesen özvegyen maradt két gyermekkel, Juliannával és Ferenccel. Zrínyi Ilona katolikus hite ellenére gyűlölte a Habsburg-házat. Anyósa, Báthory Zsófia, férje halála után rekatolizált, és az ellenreformáció egyik élharcosává vált. Miután anyósa is meghalt, ő lett a hatalmas Rákóczi birtok úrnője. A fiatal özvegy ezután egyedül irányította a birtokait és sikerült elérnie, hogy ő legyen gyermekei gyámja. Így fia nevében intézkedhetett minden lényeges ügyben.

A három esztendeje megözvegyült Zrínyi Ilona már 1679 nyarán levelezett a nála legalább öt évvel fiatalabb késmárki Thököly Imre gróffal. Ezekben az írásokban a házasság is szóba került, de azt közös akarattal későbbre, kedvezőbb időkre halasztották. A "kuruc király" 1680 elején tette először nyilvánosan tiszteletét a minden kortársi leírás szerint ragyogó szépségű asszonynál - kíséretével, ebédmeghívottként. Ahhoz azonban, hogy egybekeljenek, meg kellett szerezni mind a bécsi udvar, mind a Porta jóváhagyását, ami csak 1682 elején történt meg.

Házasságkötésüket nemcsak Gyöngyösi István verselte meg, de francia regény is íródott e romantikus kapcsolatról. Kapcsolatuk további alakulása azt bizonyítja, hogy az mindkettőjük részéről szerelmi indíttatású volt, s az is maradt az asszony haláláig.

Zrínyi Ilona második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek 1678-ban, vagyonával is támogatást nyújtva a harcokhoz. A felvidéki területek sikeres visszafoglalásával 1681-re elérték, hogy a Habsburg császár bizonyos engedményeket tegyen. Férje ezek után megpróbált szövetségeseket keresni, és különböző tárgyalásokat folytatni, törekvései azonban nem jártak sikerrel és vereségekor 1685-ben sorsa megpecsételődött.

A törökök fogságába került Thökölyt rabláncon vitték Nándorfehérvárra. Felesége Munkácson maradt két gyermekével és három évig védte Munkács várát a császári csapatok ostroma ellen. 1687 telén Zrínyi Ilona írta Béthune márkinak Munkácsról: "Nekünk semmi sem drágább, mint az idő, és nincs veszedelmesebb, mint ha csak hiábavalóan telik az idő." A török ellenes harcok sikere miatt Thököly, aki a törökök híve volt, nem tudott segítségére sietni, így 1688-ban kénytelen volt a várat feladni, mire a bécsi udvar gyermekeitől elszakította s a bécsi Orsolya-szüzek zárdájába internálta. 1691-ben Thököly a fogságába esett Heissler generális ellenében kicserélte.

Zrínyi Ilona ettől kezdve osztozott a Thököly-emigráció sorsában is. Férje mellett száműzetésben halt meg Nikodémiában 1703. február 18-án, nem sokkal a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt. Hamvait 1906-ban hozták haza, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Még a Thökölyvel szemben negatívan elfogult II. Rákóczi Ferenc is elismeri Vallomásaiban, hogy édesanyja "nagy szellemén is volt hatalma a szerelemnek". Mostohaapját azonban olyan "hozományvadásznak" tartotta, aki csak színlelte a szerelmet. Annyi bizonyos, hogy Zrínyi Ilona boldog anya volt, s a férje mellett jóban-rosszban hősiesen kitartó asszony szimbólumává vált.

A 17. századi főúri házasság elsősorban politikai frigynek számított, azaz kapcsolatrendszerek, érdekek és társadalmi normák függvényeként értelmezhető:

  1595-ben, a 15 éves háború idején Erdély és a Habsburgok szövetségén Báthori Zsigmond (1572-1613) fejedelem és Mária Krisztierna házassága volt a pecsét. A házasság elhálása azonban - talán Zsigmond öröklött vérbaja vagy homoszexuális hajlama miatt - sohasem történt meg.

  Bethlen Gábor (1580-1629) is szövetkezni akart a Habsburgokkal, ezért Cecilia Renáta főhercegnő kezét kérte, ám elutasították. 1626-ban aztán Brandenburgi Katalint vette feleségül, a protestáns államokkal való szorosabb kapcsolat érdekében. (Cecilia Renáta kezét IV. Ulászló lengyel király nyerte el, mivel a Habsburg politika számára fontosabb volt Lengyelország megtartása a szövetségi rendszerben, mint egy bizonytalan kapcsolat Erdéllyel.)

  I. Rákóczi György (1593-1648) és Lórántffy Zsuzsanna 1616-ban kötött házassága nyitott utat a Rákóczi-család felső-magyarországi érvényesüléséhez.

  Nádasdi Ferenc (1625-1671) országbíró és Esterházy Julianna egybekelése megerősítette a két család nyugat-dunántúli hatalmát, s egyben a régi és az új arisztokrácia szövetségének szimbóluma is lett.

  II. Rákóczi György (1621-1660) és Báthori Zsófia 1643-ban kötött házassága úgy vonult be a történelembe, mint a legtisztább szerelmi házasságok egyike. A politikai megfontolások persze a Rákóczi-Báthori házasságból sem hiányoztak. A menyasszony Báthori István lengyel király családjából származott. A család lengyel kapcsolatai még ebben az időben is jelentősek voltak, és a Báthori névnek mind Erdélyben, mind Magyarországon nagy volt a tekintélye. Bethlen Gábor hosszú ideig éppen e tekintély lerombolásán fáradozott: perekkel, vagyonelkobzásokkal és a család utolsó férfisarjának Lengyelországba üldözésével. Ám idővel ő is megegyezett a Báthoriak mögött álló politikai erőkkel. Az új politika első megnyilvánulásaként nagy tisztességgel újratemettette a meggyilkolt Báthori Gábor fejedelmet. Lengyelország felé is a Báthoriak megnyerésén keresztül vezetett az út.

  I. Rákóczi Ferenc (1645-1676) és Zrínyi Ilona 1666. márciusi násza Magyarország távoli régiói, a dunántúli és a felső-magyarországi között teremtett kapcsolatot.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=394

II. Rákóczi Ferenc a családjából lesz az ötödik erdélyi fejedelem, hisz apai ágon ősei vagy választott, vagy tényleges fejedelmei voltak Erdélynek. Ez a felmenő ág a protestantizmus fellegvárához, Erdélyhez kapcsolja, ám maga az ellenreformáció gyermeke, hisz apja, I. Rákóczi Ferenc katolizált.

 Rákócziakon kívül a XVI-XVII. században a két legjelentősebb szerepvivő magyar család a Báthory és Zrínyi-család.

A II. Rákóczi György és Báthory Zsófia házassága révén egyesül a haza két legtekintélyesebb családi vagyona, s a Báthory ősök öt erdélyi fejedelmet s egy lengyel királyságot is felmutathattak. (Báthoryak családi vonalában házasodás révén Jagello vér is szerepel.)

 Anyai ágon ükapja a szigetvári hős, nagybátyja a költő és katonai teoretikus Zrínyi Miklós, nagyapját, Zrínyi Pétert csalárd ígérettel Bécsbe hívják, s ott hóhérbárd alatt végzi.

Hol is vagyunk hát a magyar történelemben születésekor?

Mohács után kettévált az ország, majd 1541-ben, Buda török általi elfoglalása után  három részre szakad.

A török hódoltság alatti másfél évszázad jellegzetesen a végvári harcok időszaka. A harárvonalak mozgásban vannak, s sok helyütt egymásba ékelődnek  a királyi magyar terület és a törökök között.

A végvárak megrakva rosszul fizetett, s ezáltal harácsolásra és hadi hírnévre vágyó szilaj katonasággal. E kor teli önkényes békeszegéssel, ravasz rajtaütéssel – amolyan se nem háború, se nem béke állapot. Amely alatt a hódoltság népe persze duplán szenved: a háborúk tönkreteszik, megsarcolják, de a –többnyire ottani földjeikről biztonságosabb vidékre menekült földesurak is rendszeresen megjelennek az adókért.

Az Erdélyi Fejedelemség a magyar nemzeti törekvések – többnyire protestáns jelleget öltő területe. Középső rész a bőtermő Alfölddel és Dunántúl keleti felével az Északi Középhegység és Erdély egy csücskével az oszmán birodalomé - akik vallási térítéssel mondjuk nem foglalkoznak.   Az ország nyugati és északi csíkja a Habsburg birodalom része (I. Ferdinánd, majd I. Lipót uralma alatt): Nyugat Dunántúl és Horvátország amolyan gyepűje, a török Bécs elleni harcában felvonulási terület, ütközőzóna. Az Északi felvidéki bányák területe még a gazdaságilag  leginkább virágzó terület, hol a beszivárgott Fuggerek mindig az aktuális fennhatósággal szerződnek a bánya kiaknázási jogokra. A Habsburg birodalom területén jellemző viszont a vallási türelmetlenség, a harcos ellenreformáció.

Sajátos skizofrénia uralkodik a magyar főurak fejében is: törökkel a Habsburgok vagy Habsburgokkal a török ellen helyes-e küzdeni. S hol ide, hol oda csapódnak. A császár iránti hűség és a nemzete iránti rajongó szeretetet példázza a szigetvári hős, Zrínyi Miklós élete. S amidőn ilyen áldozatokkal a császári oldalon meghatározó győzelmeket értek el, a Habsburg ház, aki nyugat-európai ügyeivel volt inkább elfoglalva, s a franciákkal szembeni küzdelmeihez a hátát szerette volna biztosítani, 1664–ben szégyenletes békét kötött a törökkel, Vasváron.

 Ez hatalmas felháborodáshoz és elégedetlenséghez s később, a Wesselényi – féle összeesküvéshez vezetett.   I. Lipótnak ugyanis esze ágában sem volt a magyar nemességgel egyezkedni, sőt. A török kiűzése után a Habsburg Birodalom Magyarországot meghódított területnek tekintette. Buda visszafoglalása után, az 1687-es pozsonyi országgyűlésen a rendeket megfosztotta az Aranybullában rögzített ellenállási jogtól és a  szabad királyválasztás jogától,  s kimondták a Habsburgok örökös királyságát. Kíméletlenül tört célja felé, hogy Magyarországot beolvassza az összbirodalomba, innentől nem hívott össze országgyűlést, s az idegen katonaságot sem vonta ki az országból.

A „felszabadított” Budán Lipót császár rendelkezése alapján csak német és katolikus vehetett házat. Felső-Magyarország városaiban: Kassán, Bártfán, Késmárkon, Lőcsén, Eperjesen császári rendelettel elvették a protestánsok iskoláit és templomait, s tűzzel-vassal folytatták a rekatolizálást. Gondoltak a császári kincstárra is, és hogy feltöltsék, megkezdte munkálatait a század szégyenének nevezett eperjesi vésztörvényszék. Antonio Caraffa, felső-magyarországi császári főparancsnok vezetésével Eperjes főterén a legvagyonosabb 24 embert kivégezték.  Az udvar leplezetlen önkényének az lett az eredménye, hogy a néppárti és katolikus főurak is a nemzeti ellenzékhez csatlakoztak.

 Egészen konkrétan Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc 1666. március 1.-én tartott menyegzőjén folytatott megbeszélés volt a nyitánya annak az összeesküvésnek, melynek élére  Wesselényi Ferenc állt, s résztvevői Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc, illetve később apósa felhívására csatlakozott I. Rákóczi Ferenc is.

[…]

A Wesselényi összeesküvés leleplezése után a folytatódó perek során összesen mintegy 300 birtokos vagyonát kobozták el  és a nádor 1673-as halálát követően, Magyarországot kormányzósággá tették. A kegyetlen megtorlások a protestáns ellenzéki nemesség legöntudatosabb részét a fegyveres harc vállalására kényszerítették. Növekedett a szegénység és ezzel együtt nőtt a szegény bujdosók – köztük kiszolgált és ki nem fizetett végvári vitézek, protestáns prédikátorok – száma is, akik részben Erdélyben, részben a hódoltsági területeken találtak menedéket. Az 1671-től kezdődő (kuruc) megmozdulásokból sikerei okán egyre inkább kiemelkedett az ifjú Thököly Imre, akit végül a bujdosók 1780-ban egyedüli fővezérükké választottak.

A következő évek (1680-1682) gyors katonai sikerei és a törökök  támogatása eredményeképpen létrejött Thököly rövid életű felső-magyarországi fejedelemsége (1682–1685), amely időszakra esik megismerkedésük – a nála 5- egyes források szerint 14 évvel idősebb – Zrínyi Ilonával, majd ezt követő házasságkötésük 1682-ben Munkácson. 

[…]

…a vár védelme Zrínyi Ilona vállára szakadt. 

S ez a hőslelkű asszony, mint korábban is a nehéz helyzetekben, példátlan kitartással, hűséggel, bátorsággal állta a sarat, védte a várat, gyermekeit, hazáját.  A fogékony gyermekkorban anyja hősiességéről kapott élmény minden bizonnyal meghatározó szerepet játszott karaktere, s későbbi tettei alakulásában II. Rákóczi Ferencnek.

Miközben a három évig ostromlott várban az élet nem volt veszélytelen, a fiúcska, aki nagy vonzalmat érzett a katonáskodáshoz, nem riadt meg az ostromtól. Tizedik születésnapján azt a kegyet kérte édesanyjától, hogy aznap a máskor megengedettnél többet lehessen a bástyán.  Merthogy szigorú neveléséhez és oktatásához édesanyja még ilyen körülmények között is ragaszkodott.

Forrás: http://elismondom.wordpress.com/2010/11/02/utazas-az-eszaki-kozephegysegben-10-varakrol-mesel-a-tortenelem/

Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban

Zrínyi Ilona

A legrokonszenvesebb nőalak a magyar nemzet történetében. Életrajza, ha igaz történet nem volna, lenne a legmagasztosabb költemény.

Kiben egyesíté a teremtő a szépséget a szívjósággal, erővel és ésszel, hogy eszményképét találjuk benne a hölgynek, a honleánynak, a hősnőnek, a családanyának, körülragyogva a fejedelemnő díszfényével.

Másodunokahúga a szigetvári hős Zrínyi Miklósnak s a karddal és lanttal egyként diadalmas költő Zrínyinek, leánya Frangepán Annának, a rajongó honleánynak, neje Rákóczy Ferencnek, Erdély választott fejedelmének, később hitvese Tököli Imrének, és anyja II. Rákóczy Ferencnek. Felemelve a legmagasabb polcra, csak azért, hogy ott a sors valamennyi villámaival találkozzék; dacolva azokkal, mint egy férfi, s védve ellenük, akiket szeret, mint egy asszony; végre a legmélyebbre lebukva, de ott sem törve össze.

Már gyermekkorában hallania kellett nagybátyja hőskölteményéből világhírű ősének dicső harcait: s ugyanazon költő eleven hőstetteit a hír magasztaló szavaiból. Amannak a halála, ennek az élete olyan csodatükör volt, amibe ha a gyermek és nő beletekint, az is férfinak látja magát. Anyja, Frangepán Anna és atyja, Zrínyi Péter szabadságért és hazáért rajongó két lánglélek. Ilonáról el lehet mondani, hogy oroszlántejen növekedett föl.

Első férjét az anyja választotta. A legelső magyar ember volt az. – Még akkor nem énekelték azt, hogy „a legelső magyar ember a király!” Lipót császár nem is vette volna ezt magára. A legelső magyar ember volt a választott erdélyi fejedelem: I. Rákóczy Ferenc maga is fejedelem fia és unokája, szép, daliás fiatal férfi. (A szultán által betett fejedelem Apaffy volt, de az ország választottja Rákóczy.)

Eljegyzésén a trencsénhévízi fürdőn együtt voltak az ország legfőbb zászlósurai. A fiatalok esküdtek, az öregek összeesküdtek. Az ő lakodalmának vigasságai között lett megkötve az a szövetség a Zrínyiek, Frangepánok, Wesselényiek és Nádasdyak között, melynek célja volt Magyarország függetlenné tétele. Amíg a vőlegény menyegzője éjszakáján boldogságról álmodott, addig a násznagyai arról álmodtak – ébren –, hogy őt egykor a felszabadított Magyarország trónjára emeljék.

„Kis király” volt már eddig is. Olyan udvart tartott pataki várában, mint egy igazi fejedelem, a szolga, étekfogó, bejáró, pohárnok, asztalnok, ajtónálló, csatlós, trombitás, vadász, lovász, szakács, pecér, madarász, cselédnép százakra ment; nem számítva a várőrséget képező rendes zsoldbeli huszár- és puskás hadat.

Az összeesküvés kitudódott. Zrínyi Ilona atyját és anyja testvérét Bécsújhelyen lefejezték, anyját foglyul vitték Bécsbe Ilona testvéreivel, Aurora Veronikával és Jánossal együtt; fejedelmi vagyonukat elkobozták, ők maguk alamizsnakenyérre szorultak, még a nevüket is elvették, s a fényes historiai Zrínyi név helyett azt a gúnynevet adták rájuk: „Gnade”. – A kétségbeejtő csapások alatt Zrínyi Péterné megtébolyodott, s a lélek fájdalma megölte.

Azonban maga Ilonának a férje is bele volt keveredve ez összeesküvésbe. Ezt ugyan nagy buzgó katholikus anyja, Báthory Zsófia (a protestánsok híres üldözője), pártfogói, a jezsuiták segélyével megmenté a vesztőhelytől, de bírságul 400 ezer forintot kellett fizetnie: roppant összeg abban az időben. Hogy kiteljen, Ilona a saját jegyajándékát is feláldozta, s azontúl lemondott minden pompáról: egyszerűen, visszavonulva élt, saját lelkében keresve menedéket.

A sors maga is úgy bánt vele, mintha a kegyosztáshoz csapásokat szeretne mellékelni. Ha egy kezével adott neki örömet, a másikkal gyászt borított rá. Amely esztendőben fia született (a nagy jövőre hivatott II. Ferenc), ugyanabban, néhány hónapra, meghalt a férje.

Ilonára ottmaradt egy nagy kötelesség: gyermekeinek nevelése, és egy megrigázott nagy vagyonnak a rendbe hozása. Magában is elég nagy feladat mind a kettő, s még ráadásul jutott neki két terhes nyűg, egy házsártos napa meg annak a mindenre rávevő gyóntató papja.

Ilona maga vallásos volt, de nem bigott; türelmes más felekezetbeliek iránt, míg az anyósa minden csapást, mely családját és az egész országot érte, az eretnekeknek tulajdonított. És Ilona tudta tűrni magas lélekkel a zsémbes anyós rigolyáit, s ott virrasztott a beteg ágya mellett éveken át, pedig ugyanekkor ápoló gondjait súlyos beteggé lett fiával is meg kellett osztania: akinek a bajáról azt mondák, hogy a bölcsője lett megmérgezve.

Ekkor találkozott össze a magyar szabadságharc csillagával, Tököli Imrével. Mind a ketten lelküknek kiegészítő felét lelték meg egymásban, s azontúl soha el nem szakadtak.

Egyesülésüknek nagy akadálya volt Zsófia nagyasszony, aki végleheletéig tilalmazá menyének, hogy egy protestánshoz menjen nőül, aki azonfelül még a kurucok fővezére.

S a hatalmas nagyasszony, még mikor meghalt is, a kezébe fogta a láncot, mellyel Ilonát lenyűgözve tartá: maradtak utána, akik vasakaratának végrehajtói legyenek, Kis Imre, a gyóntató, Caprara tábornok, akik hamis végrendeletekkel ki akarták Ilonát forgatni a Rákóczyak birtokából; s aztán úgy meghatározni, hogy soha férjhez ne mehessen.

Mennyi asszonyi találékony ész, milyen gyors lángszellem kellett ahhoz, hogy Ilona ennyi hatalmas ellenséggel szemben nemcsak gyermekei birtokát megtartsa, de még Lipót császár engedelmét is megnyerje arra, hogy ő a magyar felkelők fejedelméhez nőül menjen.

Forrás: http://mek.niif.hu/00800/00840/html/jokai163.htm

„Óh, mondd: ostorod volt Rodostó!” (Sorsot Szónokló)

„Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled.
Mert ahova te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz,
ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem.
Ahol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is.
Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled.”
(Rút 1:16-17)

Mikes Kelemen (1690-1761)

1690 (vélhetően) augusztusában született Zágonban.

A régi székely Mikes család református köznemesi ágából származott. Atyja, Mikes Pál, anyja, Árva Torma Éva.

Apját 1690-ben elfogják a Havasalföldön, majd vélhetően a következő évben Fogaras várában kivégzik. Mikes gyermekéveit a zágoni, zabolai, fiátfalvai (Udvarhely vármegye), abafáji (Maros-Torda vármegye) nemesi udvarházaiban tölti.

1696-ban (vagy 97-ben) anyja nőül megy kövesdi Boér Ferenchez. 1700-ban mostohaatyja hatására katolikus hitre tér. 1702-ben a kolozsvári jezsuita kollégiumban parvistaként szerepel egy Mátyás királyról szóló latin iskoladrámában.

1707. április 26-án zabolai Mikes Mihály gróf ajánlására Rákóczi fejedelem maga mellé veszi belső inasnak. 1709-ben udvari bejáró. Ez idő tájt készül ismeretlen festőtől származó színes olajportréja.

1711. február 21-én Rákóczival Lengyelországba indul. Augusztus 29-én Jaroslawból Danckába (Gdanskba) hajóznak. 17l2. november 16-án Mikes a francia diplomácia segítségében Bízó Rákóczi kíséretében Franciaországba vitorlázik. A hosszú és életveszélyes utazást követően, az 17l3. január 13-i dieppe-i kikötés után Mikes Párizsba és Versailles-ba kíséri urát. 17l5. augusztus 28-tól a királyi udvartól visszavonuló Rákóczival a kamalduliak kolostorában él Grosbois-ban (Yerres).

17l7. január 1-jén az erdélyi gubernium elfogadta az országgyűlés végzését Rákóczi, Mikes és társaik fő- és jószágvesztéséről. Augusztus 16-án titokban Marseille-be távoznak; szeptember 15-én Törökországba hajóznak, hogy az osztrák-török háborús ellentétet kihasználva hazatérjenek. Október 10-én kikötnek Gallipoliban. Ettől kezdve Mikes levél formában naplót vezet. 1720. április 24-én a porta Rodostóba (Tekirdag) telepíti a bujdosókat. Májusban föltűnik Mikes életében a „kis Susi”. 1723-ban szerelmi bánatán ironizál, amikor Kőszeghy Zsuzsi a megözvegyült Bercsényi generális felesége lesz. December 19-én Mikes özvegy édesanyja hazahívó levelére írt imaszerű fohásszal a gondviselésre bízta sorsát. A húszas években a rodostói könyvtárban olvasott művek fordításába kezd. 1726-ban egy darabig elkísérte Zsuzsit, a megözvegyült grófnét, aki marasztalása ellenére Jaroslawba települt át.

Rákóczi halála (1735) után a végrendeletében főkamarásnak nevezett Mikes temettette el urát Galatában; közreműködött szívének és kéziratainak Grosbois-ba küldésében. A Rákóczi József Rodostóba érkezése (1736) utáni komédiahadakozás éveiben (1737-38) Mikes vigasztalása, hogy Erdély „köpönyegit” megláthatta; a fejedelem fiának kényszerű kíséretében bejárja a Rodostó-Konstantinápoly-Drinápoly Csernovoda-Vidin-Rusze-Bukarest-Focsani-Jászvásár-Rodostó útvonalat.

1740. június 21-től kezdődik Mikes második rodostói korszaka. 1741-ben hazatérési kérelmét Mária Terézia elutasítja („ex Turcia nulla redemptio”). 1747-48-ban levelezést folytat Jávorka Ádámmal és Bercsényi Lászlóval.

1758. november 19-én Mikes lett a bujdosók básbugja (vezetője). 1759. január elején az isztambuli császári követ engedélyével levelezést kezdett erdélyi atyafiságával, egy kéziratát is hazaküldte.

1761. október 2-án pestisben halt meg. Sírja ismeretlen.

„Mikes a késő barokk, rokokó széppróza utolérhetetlen tollú mestere, a régebbi magyar prózaírás klasszikus alakja. Rákóczi fejedelem oldalán nőtt fel a kuruc szabadságharc éveiben; később a Rákóczi-emigrációban élt és alkotott. Művészi kvalitásai fölébe emelik valamennyi hazai kortársának a korai felvilágosodás fél évszázadának magyar irodalmában, sajátos életútja pedig elkülöníti literátortársaitól. Emberi sorsa nemcsak előkészíti írói pályáját, hanem élete végéig meghatározza a magyar irodalom történetében szinte egyedülálló irodalmi-műfaji alkotásának jellegét, karakterét is. Életművében a magyar világi széppróza újjászületésének lehetünk tanúi.” (Hopp Lajos)

Mikes Kelemen török földre érkezésük után az átmenetinek vélt tartózkodás napjainak megörökítésére irodalmi levelezésbe kezdett (Constantinapolban Groff P… E… irot leveli M... K…). A fiktív (el nem küldött) levelek írója sem a lapokat, sem a keltezett leveleket nem számozta. 1717 októberétől 1758 decemberéig 207 levelet írt. A levélíró a képzeletbeli, fiatal „édes nénémmel” való társalgással megteremtette a családias levelezés lélektani alaphelyzetét, az érzelmi beleélés és személyes kifejezés meghitt irodalmi keretét. Ifjú lelkére, kedélyére nehezülő bujdosásában a hazatérés reménye tovatűnt, hangulata hullámzott, miközben folytatta leveleskönyvét. Csalódások és megpróbáltatások közt föltárta érzelemvilágát, tudósított Rákóczi és társai életéről, haláláról; élményei fogytával olvasmányemlékeit szőtte leveleibe. Elbeszélő készsége, tréfára kész székely mesélő kedve, stílusfantáziája, eredeti nyelvi tehetsége az általa megteremtett új műformában hatásosan érvényesül. A rokokóra jellemző levélgyűjtemény Montesquieu keretes levélszatírája mellett a korai felvilágosodás irodalmában az európai műfaji hagyomány újabb típusát képviseli.

Tizenkét francia könyvet ültetett át magyarra. Az lfjak Ka1auza pedagógiai, moralista célzatú munka 1724-ben készült, de kéziratát Mikes1744-ben átjavítva, 1751-ben öntötte végleges formába. Forrása: Ch. Gobinet (lnstruction de la jeunesse, 1695).

Valószínűleg ezután született az Idő jól eltöltésének Módgya című keltezetlen párbeszédes szépirodalmi átdolgozása A. Courtin (Traité de la Paresse, 1677) alapján.

Az Epistolának és az Evangéliumoknak Magyarázattya 1741 című fordítás eredetije még ismeretlen. A Catechismus Formájára valo közönséges Oktatások 1744-ben elkészült s javított kéziratának végleges változata 1752-54-ből való; forrása a janzenizmussal vádolt Catechisme de Montpellier, F.-Aimé Pouget (Instructions générales en forme de Catéchisme, 1710) műve.

A Mulatságos napok, 1745, szépprózai átdolgozás francia kortárs író, Mme de Gomez (Les Journées amusantes, 1722-31) rokokó novellafüzéréből szerkesztett válogatás.

A barokk vallásos elbeszélő próza dialogizált mintája A Keresztnek királyi uttya 1747; ezt D. B. Van Haeften Regia via crucis 1635 francia fordításából (Le Chemin Royal de la Croix, 1655) ültethette magyarra.

Elmélkedő, erkölcsnevelő munka a Kereszténi Gondolatok A holnapnak minden napjára 1747, amely E.-F. Vernage (Pensées chrétiennes, 1713) könyvének fordítása. A Kristus Jésus Életének Historiája (1748) a janzenista szelleműnek tartott N. Le Tourneux (Histoire de la vie de Nostre Seigneur Jésus-Christ, 1678) című művének elbeszélő prózába öntése.

Jellemfestő és elmélkedő jellegű A Valoságos Keresztényeknek Tüköre 1749, N. J. De Mélicques (Les Caractères des vrais chrétiens, 1713) alapján.

Az Izraéliták Szokásárol és A Keresztényeknek Szokásairol valo beszélgetés című keltezetlen munkák Cl. Fleury (Les Moeurs des Israélites, 1690, és Les Moeurs des Chrétiens, 1694) írásaiból készültek.

A Sidok és az Uj Testámentumnak Historiája keltezetlen fordítás forrása A. Calmet (Histoire de l'Ancien et du Nouveau Testament et des Juifs, 1725) című műve. A változatokkal együtt 18 kéziratkötegből kb. 7700 negyedrét oldalt kitevő, irodalmi és eszmetörténeti szempontból rendkívüli értékű rodostói hagyaték a 18-19. sz. fordulóján körül került haza.

Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikes.htm

Mikes Kelemen élete

írta: ursula19   

Mikes Kelemen élete (1690–1761) Mikes Kelemen 1960 augusztusában született a háromszéki Zágonban, református köznemes családból, Mikes Pál és Torma Éva fiaként. Gyermekéveit Zágonban és az anyai rokonok abafáji és fiátfalvi birtokain, valamint a szomszédos zabolai Mikes-udvarházban töltötte. Atyját korán elvesztette, a Tökölyhez pártolt nemest a császáriak foglyul ejtették s a Fogarasi börtönben halálra kínozták. Anyja később férjhez ment Szilágysomlyó várkapitányához, Boér Józsefhez, akinek hatására fiával együtt áttért a katolikus hitre. Kelemen 1700-ban került a kolozsvári jezsuita kollégiumba. Itt vetette meg klasszikus latin irodalmi műveltségének alapjait. A kuruc hagyomány és a katolikus vallásosság együtt igen alkalmassá teszi, hogy Rákóczi Ferenc fejedelmi udvarába kerüljön. Tizenhét éves korában a fejedelem apródja lesz. Példaképe, eszményképe Rákóczi, akit híven szolgál mindhalálig. S amikor már a bujdosó fejedelem nem él, a hűséges Mikes az emlékét szolgálja mind a maga haláláig. De maró honvágya ellenére miért is nem tért haza adandó alkalommal a jó Mikes? A 85. levélben ekként ad választ: "De én, aki egész életemben bujdostam, és végtire 16 esztendős koromban a házamot elhadtam, a'' bizonyos, hogy a szabadságkeresés az elmémben akkor nem volt, és ha eddig tart bujdosásom, az igaz, hogy az uramhoz való vak szeretetem okozta." A bukás után Rákóczival megy a számkivettetésbe. Párizsban és Versailles-ban már a hontalan fejedelem bizalmas titkára, az is marad mindvégig. Öt évig élnek Franciaországban. Ez idő alatt Mikes nemcsak jól megtanul franciául, hanem megismerkedik a kor francia, sőt némiképpen angol irodalmával is. Az irodalomkutatók a Levelekből és a fordításokból egész könyvtárra való könyv szerzőinek nevét állították össze, akiket többé-kevésbé ismernie kellett. XIV.Lajos kora ez: a francia klasszicizmus százada, amelyben többek közt divatos irodalmi forma a leveleskönyv. Mikes majd idővel maga is leveleskönyvet ír, anélkül hogy mintáit utánozná, de kétségtelen, hogy Versailles ihlette a műfajra, amely annyira megfelelt csevegő természetének. Amikor Rákóczi csalódott a francia udvar külpolitikájában, nem volt mit keresnie tovább Versailles-ban, a szultán pedig meghívta. Most az ősi ellenségben, a törökben reménykedtek, hogy előbb-utóbb segítséget nyújt Bécs ellen. Ebben is csalódniuk kellett, de legalább biztonságos otthont találhattak Törökországban, ahol végül is Rodostóban jelölték ki lakhelyüket.

1717-től 1761-ben bekövetkezett haláláig, tehát negyvennégy évig élt Mikes Kelemen Törökországban. Élete nyugodalmasan egyhangú volt. Egyetlen nagy szerelme reménytelennek bizonyult: Kőszeghy Zsuzsika inkább az idős és kopasz, de gróf és gazdag Bercsényi Miklóshoz ment feleségül, s el is költöztek Rodostóból. "… mi jól vannak az olyanok, akiknek elég vagyon a ládájokban. Mert Bercsényi úr nem annyira a szükségért házasodott meg, mint azért, hogy vagyon módja benne, mert üsmerek én olyat, kéd is üsmeri, hogy nagyobb szüksége volna a házasságra, mint Bercsényi úrnak, de non habet pecuniam, és nemcsak a búcsút járják pénzzel, hanem a menyasszony táncát is." (50.levél) Mikes keserűen fogadja a számításból való házasságot, ironikusan mulattatja az ifjú asszonyt az öreg férj szerelmi életét szabályzó kalendáriummal. Az emigránsok lassanként kihaltak, 1735-ben meghalt a fejedelem is. Ezután volt némi remény egy felszabadító háborúra, Rákóczi idősebbik fia, Rákóczi József állt az élükre. De ebből a háborúból sem lett semmi, és Rákóczi József is ifjan meghalt. Ebben az időben Mikes egy ízben Moldvában járt követségben, és távolból látta az erdélyi hegyeket. Fellángolt újra szüntelen parázsló honvágya. Később III.Károly halála után bujdosó társaival kérelmezte, hogy hazamehessen, de nem kapott rá engedélyt. Mária Terézia elutasításából idézve: "ex Turcia nulla redemtio", azaz "Törökországból nincsvisszatérés". Idővel már csak Mikes élt a Rákóczival elindultak közül, de érkeztek új hontalanok is. Ekkor ő a magyar emigránsok hivatalos elöljárója, törökül: ő a basbug. Egyhangú napjainak nagy részét olvasással töltötte. Rákócziék sok könyvet hoztak Franciaországból, javarészt áhítatos vagy ismeretterjesztő műveket, mert ezek voltak a janzenista fejedelem kedvenc olvasmányai. Ám akadt közöttük szépirodalom is, latin és francia művek. Ezek között teremtett Mikes Kelemen úgyszólván magamagának magyar nyelvű szépirodalmat.

Kiadás kelte: 05 november, 2007   
Source: http://hu.shvoong.com/books/biography/1700047-mikes-kelemen-%C3%A9lete/#ixzz1t26O9jRt

Forrás: http://hu.shvoong.com/books/biography/1700047-mikes-kelemen-%C3%A9lete/

Málnási Ferenc

„Úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.”

(420 éve született Mikes Kelemen)

„Rengeteg havasok alján van egy szép, nagy székely falu: Zágon a neve.

Három oldalról erdős hegyek veszik körül a falut, mely egy háromágú csillaghoz hasonló fennsíkon fekszik.

Mint egy gyönyörű kert, olyan Zágon, melynek legszebb pontján állott Mikes Kelemen szülőháza, tölgyes erdő közepén…"

Ha valaki a hűségnek személyi nevet akarna adni, nevezze Mikes Kelemennek. Íme, ez ember, aki megható hűségével tette halhatatlanná a nevét.

Aki ifjú korában került II. Rákóczi Ferenc udvarába, s többé el nem maradt neve mellől, követte bús vándorlásaiban, megosztotta vele a számkivetés keserveit, zokogott ravatala mellett, s ő maga is, hosszú évek múltán, ott hunyta le örök álomra szemét, ahol ura: az idegen földön, tenger partja mellett, nagy Törökországban. Hűséges lelkének örök emléke az a 207 levél, amelyet idegen földön írt, s melyet amellett, hogy becses adatokat szolgáltat Rákóczi életének utolsó fejezetéhez, jeles íróvá is avatja a derék Mikes Kelement” – vallotta Benedek Elek (Nagy magyarok élete. Társ Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006, 5).

Mikes Kelemen alkotása eredetiben kézzel írott, kötetben nyomtatott prózaszöveg, levél. Fiktív, el nem küldött 207 levél egy képzeletbeli nagynénjéhez: „Groff P…E… irot leveli M…K.” Koherens, összefüggő szöveg, mindenik levél szerzője azonos, és azonos a címzettje is.

Az a világkép – valóságos és elképzelt – világdarab, amely a szövegben kifejezésre jut, egyrészt valóságos: a Rákóczi Ferenc vezette bujdosók élete, a törökországi szokások, életmód, maga a város, az emberek, a tenger, a szüret, a török birodalom diplomáciai erőfeszítései, Mikes diplomáciai útja Jászvásárra, bukaresti tartózkodása stb., olvasmányai alapján elképzelt világkép. Mikes leveleinek középpontjában II. Rákóczi Ferenc fejedelem áll, az ő emberi nagysága világítja be az első 117 levél lapjait, s a halála feletti mélységes fájdalom árnyékolja be a későbbi leveleket, míg az utolsó levelekben nagyobb teret kapnak az olvasmányélmények.

Mikes levelei mélységes hazaszeretetének tükörképei, Mikes magatartását hazája iránti szeretete irányítja, s ez indítja a bíráló megjegyzésekre is. Magát és társait bujdosóknak nevezi, és minden levelét az elveszett Tündérország, Erdély iránti ragaszkodás pátosza fűti át, élete a megrendítő hűség és hazaszeretet példája.

Leveleiben a jó gazda szemével néz körül, ha valami hasznos dolgot lát, nyomban arra gondol, milyen előnyös lenne mindezt meghonosítani Erdélyben. Például gyapotot, selyemeresztő bogarakat. A tenger hullámai, a rodostói szüret, a török ifjak nevelése, a török ételek, a török asszonyok stb., mind-mind az elveszett szülőföldet juttatja eszébe. A fejedelem halála után keletkezett egyik levelében olvashatjuk, hogy sok év után letette a francia köntöst, és ismét székely ruhát vett fel.

A szövegtípus: magyar nyelvű, régies elemeket tartalmazó, írott szöveg, kapcsolatteremtő, érzelemkifejező, szépirodalmi szöveg, levél, irodalmi napló.

A szöveg stílusa is szépirodalmi, amely a székely emberek mindennapi beszédéből táplálkozik, könnyed, társalkodó hangú, a szelíd harag, az öröm és a bánat, a keserűség és a férfias megnyugvás színezik a stílusát. A szöveg írásjegyeinek stílushatását (az eredeti kézírásban) a régies formájú betűk adják, ezek egyéni betűk. Egyes szavakat a kiejtés szerint, fonetikus formájukban ír le: kéd, bé akarok menni, itt vagyon a mi rakás kenyerünk.

A szöveg szavainak stílusértéke Mikes leveleiben is abban jelentkezik, hogy a szavak elsődleges, szótári jelentésére ráépül a másodlagos, a szövegösszefüggésből adódó, az érzelmi-hangulati többletjelentés. Különösen akkor, amikor Erdély és Rákóczi iránti ragaszkodását fejezi ki. Találó jelzők, a jelenség lényegére tapintó kifejezések sorakoznak a levelekben:

A kellemes hír jószagú, csendülő hír, a barátságtalan levél hidegebb téntával vagyon írva, a fejedelemasszonyt kigyomlálták a világból, az Isten nagy cselédes gazda, a világ nagy vendégfogadó, a török dervisek bőrharangok,

a szeretet megenyvezi a barátságot, az asszony Rodostóban olyan gyümölcs, amelyet nem visznek az asztalhoz, Rodostó kedves, megunt város, a szultán vendégsége igen szomorú vigasság, az asszonyok bóbitás foglyok, szép tyúkok, a hajók tengeri lovak stb.

Mikes képei, kifejezései igazolják, hogy észjárása a székely népnyelvhez igazodik. Hasonlatai is népies fogantatásúak: az erdélyi asszonyok szava állandó, mint a brassai havas; egy erdélyi asszony sem ér-é annyit, mint tíz magyarországi?; a rózsa többet ér a kórónál, a nap fényesebb a holdnál; Mikor Magyarországon napfogyatkozás vagyon a napban, csak egy erdélyi asszonyt vigyenek oda, annak szépsége elég fényességet ád.

Egy másik levelében pedig az a kívánsága: Édes néném, erdélyi feleséget adjon kéd, mert nem tudok olyan országot, ahol az asszonyok olyan érdemesen viseljék az asszony nevet, mint a mi Tündérországunkban. Rákóczi fejedelem halála után árvaságukat jellemezve mondja: …olyanok vagyunk, mint a nyáj pásztor nélkül.

Az egészséges, jó kedélyű ember, a közvetlen beszélgetés hangját idézik szójátékai: Már egy hete, hogy egymással nem nevettünk, és ez az idő hosszabbnak tűnt nekem, mint a nyúl farka…; Hát ez nekem jólessék, hogy a levélben káposztásfazéknak neveznek?,

Mert én úgy szeretlek, édes néném, mint a káposztát. De tudja kéd, meddig szeretem kédet? Valameddig dohányozhatom… Még akkor is, amikor valamilyen szomorú történetet mesél el, a végén feloldja egy humoros szójátékkal.

A 97. levelében mondja el, hogy a szultán elrendelte a nagyvezír megölését, s Mikes a levelét így fejezi be: …én is alunni megyek, és megparancsoltam, hogy mihent elalszom, minden bolháimat megöljék, mert már így is elég vagyon… Egy másik levelét így fejezi be: Maradok a kéd köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinóros szolgája.

Mikes mondatszerkesztése is az erdélyi székely népnyelv hatását tükrözi, kijelentő mondatait váltakoztatja kérdő és felkiáltó mondatokkal, és mindenkor tiszta magyarsággal ír: Mi még itt vagyunk, de nem tudjuk, mire ítéltetünk: hadakozásra-é vagy békességre? Gondolom, hogy az utolsóval vetnek itt lábra…;

Nagyon biztatnak a hadakozással, de mennél inkább beszél a török hadakozásról, annál nagyobb kedve vagyon a békességre…; Az volt végezve, hogy mi ide békességre jöjjünk, és ebben az országban töltsük el a bujdosást…;

Látja kéd, mely jó az Isten, ha egyik kezével eltakarja előttünk Erdélyt, a másikával táplál.”

Mikes majdnem egész életét idegen földön töltötte, mégis hamisítatlan tisztaságú maradt a beszéde, nyelve. Leveleiben gyakran él a közmondásokkal, szólásokkal: Ki-ki a maga kádjáról dézsmál; Az ember fogával ás magának vermet; Nyernek rajta, mint Bertók a csíkban. Képeit a mindennapi életből meríti, különösen a természetben dolgozó ember és az évszakok ragadják meg a képzeletét: De micsoda szép térségeken, micsoda helyeken megyen az ember Bukuresttől fogva egész Jászig…; … egy menyasszony gyönyörűséggel járhatott volna velünk…, mindenütt a mezők bé voltanak terítve virágokkal, hogy csak szekfűre és tulipántra léptek a lovaink. „Mikes nyelve tősgyökeres székely-magyar nyelv, fűszerezve az író szeretetre méltó lényének minden kedvességével” – idézzük újra Benedek Eleket.

Mikes Kelemen magasabb művészi szintre emelte a levél műfaját is, ugyanakkor egy újfajta prózastílus lehetőségeit is megteremtette, a spontán, a népi szemlélet, a népnyelv ízessége és a rokokó könnyedsége, játékos ellentétezés fonódnak össze levélstílusában. Paizs Dezső szerint Mikes tollán a nyelv „az értelemnek fényes és hajlékony, a fantáziának színes, az érzelemnek finom rezgésű eszköze.” A Mikes teremtette nyelvi hagyomány Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Tamási Áron és Sütő András írásaiban él tovább. Ne feledjük el mi sem!

I. Egri csillagok

Eger vára – Dobó István – Gergely Deák – Tinódi Sebestyén - Gárdonyi Géza

Eger az a hely, ahol összegyűlnek a hősök.

Mindenkinek megvan a maga szerepe:

Eger = az ugor szó eszperente alakja, mindenképpen magyar-t jelent, bár Bajorországban is van Eger település.

Dobó István = a várvédő hős, aki sokszoros túlerő ellenére győzelmet arat.

Büntetésül helyezték őt Egerbe, egy ma is kisvárosként működő helyre – akkor sem volt a legnagyobb várak egyike.

Eger az utolsó végvárak közül volt egy, azok közül, melyek arra voltak valók, hogy egy észak felől jövő támadást kivédjenek.

Azért helyezték oda Dobót, mert azt a várat olyan kis helyőrséggel, ami nincs is olyan magas helyen, azt úgysem lehet megvédeni.

És akkor Dobó is ugyanolyan vesztes lesz, mint a többi kapitány.

Csakhogy ő cselekedeteivel megmutatatta, hogy nem hisz a szokásos nyugatról jövő ígérgetéseknek (ahogyan ígértek segítséget IV. Bélának, vagy Mátyásnak vagy később Rákóczinak vagy Kossuthnak, vagy ahogy az amerikaiak 1956-ban…)

Osztrák – német –angol – francia – amerikai érdek más és más, de abban megegyeznek, hogy egyik sem akarja Magyarország valódi felemelkedését.

Akkor ezt persze ennyire nem lehetett átlátni.

Úgy tűnt, hogy keresztény összefogás van/kéne/lenne/soha nem is volt, így aztán vártak segítséget az iszlám hadak ellen.

Pedig az angol-francia érdek az volt, hogy ne legyen senki más ellenpólus/ellenzék rajtuk kívül.

Így később is rendszeresen vagy lekötötték a haderőt nehogy iszlám ellen harcoljon (francia politika), vagy nyíltan szövetséget kötöttek az Oszmán birodalommal (angolok).

Például Konstantinápoly azért nem lett újra keresztény város, mert az angolok azt nem akarták.

Dobó csak annyit lát(hat)ott, hogy a nagy várak mind elestek – pedig (nem magyar, de) keresztény védők védték őket.

Amikor aztán pénzen el lehetett cserélni a várat, akkor sok várat harc nélkül átadtak az iszlámnak.

Ezért is tiltotta meg a levelezést az ellenséggel.

Fontos megemlíteni, hogy miért is kerültek idegen érdekeket kiszolgáló várkapitányok a várak élére?

Mert elüldözték a hitújítókat, (pl. a szerémségi huszitákat), és helyükre Politikailag Megbízható Megfelelő Keresztény hitű személyeket ültettek.

1526-ban volt a Mohácsi csata.

1540-ben vonult be végleg az iszlám.

Így jön ki a 160 éves iszlám uralom.

14 év alatt újra lehetett volna gondolni, hogy ki, mi a megbízható.

IV. Béla is rájött, hogy vissza kellett hívnia a kunokat, az elüldözött magyar huszitákat is vissza lehetett volna hívni.

A keresztény jelző ideológiai jelzővé változott erkölcsi elvárás helyett.

A németek meg csak úgy ímmel-ámmal harcoltak.

Jelentés: in dem megfelelő fegyver és an dem megfelelő mennyiségű katona (in dem összevonva im, an dem összevonva am)

És Dobó a lényeget nagyon jól megragadta.

Nehéz kor volt ez.

Sok-sok jószándékú, valódi keresztény hitű ember nem értette miért tud az ellenség ilyen nagy sikereket aratni?

Pedig van rá magyarázat.

És arra is van magyarázat, hogy miért nem indult el egy ellentámadás Eger nagy sikerén fölbuzdulva.

Zrínyi Miklós a szigetvári hős felkereste Nostredamust, hogy mondja meg Magyarország jövőjét.

Ő átkozta meg Magyarországot 500 évre.

Maga Zrínyi is elhitte, hogy nemsokára meg fog halni, pedig nem kellet volna így lennie.

Hiszen a kirohanás napján már meghalt a sereg főparancsnoka, aki maga a szultán volt.

Csak most a 21. században fogunk tudni kijönni Nostredamus átka alól.

Aki nem tudja, hogy az ilyen átkok hogy működnek, az olvasson el egy részletet a regényből, ahol maga Dobó is egy jós segítségét kéri, hogy mondja el a jövőt.

„A cigányasszony odaült a tűzhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá… – A kezét… – mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak. Dobó odanyújtotta. A cigányasszony fölemelte az arcát az égnek. A szeme fehérével nézett fölfelé. És remegő ajkakkal beszélt:

– Vörös és fekete madarakat látok… Szállanak egymás után… Tíz… tizenöt… tizenhét… tizennyolc…

– Ezek az éveim – mondotta Dobó.

– A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Leszáll hozzád, és veled marad. Kendőt rak a homlokodra. A neve Sára.

– Eszerint Sára lesz a feleségem. No, szép vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!

– A tizenkilencedik madár vörös. Sötét, villámos felhőt hoz magával. A földön három nagy oszlop eldőlt.

– Buda? Temesvár? Fehérvár? – kérdezi Dobó tűnődve.

– A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre, fejedre záporként hull a tűz.

– Szolnok? Eger?

– A huszadik madár aranyszínű. A nap sugaraiba van öltözködve. A fején korona. A korona egy gyémántja az öledbe hull.

– Ez jót jelent.

– Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De sötétség következik… Nem látok többé semmit… Lánccsörgést hallok… A te sóhajtásodat… Összerázkódott, és elbocsátotta Dobónak a kezét.

– Eszerint börtönben halok meg – szólt Dobó összeborzongva.”

Az akkori tökéletes hitű keresztény jósoknak hitt.

Az akkori élet korhű visszaadásának egyik eszköze az Egri Csillagok c. film, amely maga is tartalmaz egy teljesen élethű táncot egy koponyával, stb…

A középkor sötétségének lényege, hogy monopólium legyen a vallás területén.

Mivel ezt nagyon kevesen követték volna, ha az igazi hitet az alapján választják, hogy Isten tesz-e, és milyen csodákat?

Ezért nem volt helyük a huszitáknak, akik megtagadták az okkult dolgokat.

Gergely deák – a hős feltaláló.

Az iszlám brain-drain szerint el kellett fogni, méghozzá élve ezt a személyt.

Mert ő, mint feltaláló kulcsember a jövőre nézve.

Tilos volt megölni – halálbüntetés járt érte.

Tinódi Sebestyén – ha ez a derék zeneszerző, énekes-zenész, dicséretvezető nem írt volna dalokat és nem népszerűsítette volna azokat, akkor hogyan juthatott volna el abban a korban a széles tömegek részére a siker pontos eseménye?

Gárdonyi Géza – a történet utolsó jól ismert summázója.

Hogy miért írt regényt Egerről?

Jó kérdés.

Akkor már nagyon lehetett látni, hogy a jól ismert angol-francia páros számára a keresztény értékek valahogy mindig utolsónak szerepelnek a rangsorukban.

Ő jól látta ezt a visszásságot.

De bölcsen inkább az akkori kor hőseit emelte ki, hogy példaképeket adjon a jelen és jövő generációi számára, ahogyan az író próféták is tették.

II. A láthatatlan ember

Egész gyermekkoromban újra meg újra felbukkant ez a kérdés: miért ez a cím?

Hiszen senki sem láthatatlan a regényben!

Valójában ez egy különleges, egyedi önéletrajzi regény.

Ahogyan egy bizánci szabad akaratából hunná lett – mert észrevette, hogy a hun értékek fejlettebbek a bizánciaknál, ugyanígy ő is így azonosult a magyar érdekekkel, holott belül, szíve-lelke legmélyén egy picit másnak vallotta magát.

Miért is érdekelte ez a téma?

Akkor tájt egyre több görögös nevű politikus kezd lassan-lassan feltűnni a román külpolitikában.

Másrészt meg itt azonosulhatott végre a saját értékeivel – a hun értékekkel.

Maga a főszereplő neve a kulcs.

Zéta – ez egy mesterséges szó, egy új szó, egy egyedi szó, egy személy neve.

Dzéta – ez a görög ABC utolsó betűje.

Tehát egy utolsó személy hogyan lett fontos, egyedi személlyé, erről szól a regény.

(A hun jelrendszer nem használta a dz-t, de az avar és az ugor-szabír már igen.)

A lefordított regény címe ennek pont az ellenkezőjét jelenti: Szabadulás a hunok fogságából.

Hiszen ha valaki a görög-római civilizációt tartja értékként, tulajdonképpen számára már csak erről lehet szó, hogy a hunok valakit jól elraboltak.

A valóság ezzel ellentétes a regényben is, és a valóságban is. Attilát is a bizánciak mérgeztették meg egy germán nő által.

Ennek a könyvnek egyik példányát megvettem 100 (egyszáz) forintért.

Sajnos ennyire fogalmuk sincs a mai kor magyarjainak, mik az értékeik.

Itt nem csak a pünkösdi-karizmatikus értékek, sőt általában a keresztény értékek semmibevételéről van szó, hanem arról, hogy a történelem igyekszik megismételni önmagát.

Magyarországon újra vannak hitújítók.

Ezek a hitújítók gyűlölik az okkultizmust, míg a többi „keresztény” számára a horoszkópok, meditációk, UFO-k és más kultuszok milyen érdekes dolgok.

Tegnap este az m1 –es csatorna „ont the spot” műsorában a magyar riporterhölgy lelkesedve nézte az afrikai sámánszertartást. (Miközben panaszkodott a sámán, hogy sajnos egyre többen lesznek kereszténnyé, és ez neki nem jó.)

Európát már leelőzte Észak-Amerika.

Most vagyunk a tanúi annak, hogy Ázsia meg az élre tör. Európa tehát a 3. helyezett.

Dél-Amerika kezd feljönni, mert ők már nem bíznak a kölcsönökben, és nagyon jól tudják, hogy nem keresztény, hanem inkább szabadkőműves értékek kiszolgálása történik meg sok nemzetközi szervezet által.

De Afrika is egyszer majd fel fog emelkedni (Európa fölé.)

Ilyen kudarcoknál bűnbakokat szoktak keresni.

Meg kellene érteni, hogy nem egy szegény kontinens szegény államától kéne várni támogatást, hanem a mennyből.

Gergely deák találmányai és a védők hősiességével Dobó győzni tudott.

Ha őt, akkor megtették volna valamiféle katonai sereg parancsnokának, akkor támadásban is tudott volna győzni, nemcsak védekezésben…

III. Itt és most

Lassan-lassan rá kellene jönni a pünkösdi-karizmatikus hívőknek, hogy ők sokszor értékrendekben hisznek.

A tengeri civilizációk (Nagy Sándor, Róma, Bizánc, USA, EU, Német-római birodalom, Frank birodalom) értékei nekünk nem segítenek.

Nekünk a sztyeppei civilizációk értékei kellenek.

Mindkét civilizációban jelen van 2000 éve a kereszténység.

De civilizációs törésvonal-szakadék van köztük.

Magyarország felemelkedését soha nem akarták a tengeri népek.

Viszont mindkét civilizáció tud jó dolgokat is tenni.

Jó volt a protestáns ébredés, a kvékerek, a baptisták, a pünkösdi üzenet szétterjesztése – ezek jó dolgok.

Ugyanúgy, ahogyan az ipari forradalom és az IT is.

De az IT-forradalomban inkább Ázsia tudott felemelkedni, mint a történelemhamisító Európa.

Amikor megtértem, sokáig nem értettem a tanításokat.

Volt értelme annak, amiről szó volt, csak ellentétes volt azzal, amit minden nap megtapasztaltam.

Évek kellettek a gondolkodásmód átformálásához.

De sokat segítettek a bizonyságot, a látható megnyilvánulási Isten erejének, és a megváltozott emberi életek.

Ideje lenne már, hogy a pünkösdi-karizmatikus mozgalom itt, Európában is megszülje azokat a szolgálatokat, gyülekezeteket, ahol érték a (valódi) történelem.