„Óh, mondd: ostorod volt Rodostó!” (Sorsot Szónokló)
„Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled.
Mert ahova te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz,
ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem.
Ahol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is.
Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled.”
(Rút 1:16-17)
Mikes Kelemen (1690-1761)
1690 (vélhetően) augusztusában született Zágonban.
A régi székely Mikes család református köznemesi ágából származott. Atyja, Mikes Pál, anyja, Árva Torma Éva.
Apját 1690-ben elfogják a Havasalföldön, majd vélhetően a következő évben Fogaras várában kivégzik. Mikes gyermekéveit a zágoni, zabolai, fiátfalvai (Udvarhely vármegye), abafáji (Maros-Torda vármegye) nemesi udvarházaiban tölti.
1696-ban (vagy 97-ben) anyja nőül megy kövesdi Boér Ferenchez. 1700-ban mostohaatyja hatására katolikus hitre tér. 1702-ben a kolozsvári jezsuita kollégiumban parvistaként szerepel egy Mátyás királyról szóló latin iskoladrámában.
1707. április 26-án zabolai Mikes Mihály gróf ajánlására Rákóczi fejedelem maga mellé veszi belső inasnak. 1709-ben udvari bejáró. Ez idő tájt készül ismeretlen festőtől származó színes olajportréja.
1711. február 21-én Rákóczival Lengyelországba indul. Augusztus 29-én Jaroslawból Danckába (Gdanskba) hajóznak. 17l2. november 16-án Mikes a francia diplomácia segítségében Bízó Rákóczi kíséretében Franciaországba vitorlázik. A hosszú és életveszélyes utazást követően, az 17l3. január 13-i dieppe-i kikötés után Mikes Párizsba és Versailles-ba kíséri urát. 17l5. augusztus 28-tól a királyi udvartól visszavonuló Rákóczival a kamalduliak kolostorában él Grosbois-ban (Yerres).
17l7. január 1-jén az erdélyi gubernium elfogadta az országgyűlés végzését Rákóczi, Mikes és társaik fő- és jószágvesztéséről. Augusztus 16-án titokban Marseille-be távoznak; szeptember 15-én Törökországba hajóznak, hogy az osztrák-török háborús ellentétet kihasználva hazatérjenek. Október 10-én kikötnek Gallipoliban. Ettől kezdve Mikes levél formában naplót vezet. 1720. április 24-én a porta Rodostóba (Tekirdag) telepíti a bujdosókat. Májusban föltűnik Mikes életében a „kis Susi”. 1723-ban szerelmi bánatán ironizál, amikor Kőszeghy Zsuzsi a megözvegyült Bercsényi generális felesége lesz. December 19-én Mikes özvegy édesanyja hazahívó levelére írt imaszerű fohásszal a gondviselésre bízta sorsát. A húszas években a rodostói könyvtárban olvasott művek fordításába kezd. 1726-ban egy darabig elkísérte Zsuzsit, a megözvegyült grófnét, aki marasztalása ellenére Jaroslawba települt át.
Rákóczi halála (1735) után a végrendeletében főkamarásnak nevezett Mikes temettette el urát Galatában; közreműködött szívének és kéziratainak Grosbois-ba küldésében. A Rákóczi József Rodostóba érkezése (1736) utáni komédiahadakozás éveiben (1737-38) Mikes vigasztalása, hogy Erdély „köpönyegit” megláthatta; a fejedelem fiának kényszerű kíséretében bejárja a Rodostó-Konstantinápoly-Drinápoly Csernovoda-Vidin-Rusze-Bukarest-Focsani-Jászvásár-Rodostó útvonalat.
1740. június 21-től kezdődik Mikes második rodostói korszaka. 1741-ben hazatérési kérelmét Mária Terézia elutasítja („ex Turcia nulla redemptio”). 1747-48-ban levelezést folytat Jávorka Ádámmal és Bercsényi Lászlóval.
1758. november 19-én Mikes lett a bujdosók básbugja (vezetője). 1759. január elején az isztambuli császári követ engedélyével levelezést kezdett erdélyi atyafiságával, egy kéziratát is hazaküldte.
1761. október 2-án pestisben halt meg. Sírja ismeretlen.
„Mikes a késő barokk, rokokó széppróza utolérhetetlen tollú mestere, a régebbi magyar prózaírás klasszikus alakja. Rákóczi fejedelem oldalán nőtt fel a kuruc szabadságharc éveiben; később a Rákóczi-emigrációban élt és alkotott. Művészi kvalitásai fölébe emelik valamennyi hazai kortársának a korai felvilágosodás fél évszázadának magyar irodalmában, sajátos életútja pedig elkülöníti literátortársaitól. Emberi sorsa nemcsak előkészíti írói pályáját, hanem élete végéig meghatározza a magyar irodalom történetében szinte egyedülálló irodalmi-műfaji alkotásának jellegét, karakterét is. Életművében a magyar világi széppróza újjászületésének lehetünk tanúi.” (Hopp Lajos)
Mikes Kelemen török földre érkezésük után az átmenetinek vélt tartózkodás napjainak megörökítésére irodalmi levelezésbe kezdett (Constantinapolban Groff P… E… irot leveli M... K…). A fiktív (el nem küldött) levelek írója sem a lapokat, sem a keltezett leveleket nem számozta. 1717 októberétől 1758 decemberéig 207 levelet írt. A levélíró a képzeletbeli, fiatal „édes nénémmel” való társalgással megteremtette a családias levelezés lélektani alaphelyzetét, az érzelmi beleélés és személyes kifejezés meghitt irodalmi keretét. Ifjú lelkére, kedélyére nehezülő bujdosásában a hazatérés reménye tovatűnt, hangulata hullámzott, miközben folytatta leveleskönyvét. Csalódások és megpróbáltatások közt föltárta érzelemvilágát, tudósított Rákóczi és társai életéről, haláláról; élményei fogytával olvasmányemlékeit szőtte leveleibe. Elbeszélő készsége, tréfára kész székely mesélő kedve, stílusfantáziája, eredeti nyelvi tehetsége az általa megteremtett új műformában hatásosan érvényesül. A rokokóra jellemző levélgyűjtemény Montesquieu keretes levélszatírája mellett a korai felvilágosodás irodalmában az európai műfaji hagyomány újabb típusát képviseli.
Tizenkét francia könyvet ültetett át magyarra. Az lfjak Ka1auza pedagógiai, moralista célzatú munka 1724-ben készült, de kéziratát Mikes1744-ben átjavítva, 1751-ben öntötte végleges formába. Forrása: Ch. Gobinet (lnstruction de la jeunesse, 1695).
Valószínűleg ezután született az Idő jól eltöltésének Módgya című keltezetlen párbeszédes szépirodalmi átdolgozása A. Courtin (Traité de
Az Epistolának és az Evangéliumoknak Magyarázattya 1741 című fordítás eredetije még ismeretlen. A Catechismus Formájára valo közönséges Oktatások 1744-ben elkészült s javított kéziratának végleges változata 1752-54-ből való; forrása a janzenizmussal vádolt Catechisme de Montpellier, F.-Aimé Pouget (Instructions générales en forme de Catéchisme, 1710) műve.
A Mulatságos napok, 1745, szépprózai átdolgozás francia kortárs író, Mme de Gomez (Les Journées amusantes, 1722-31) rokokó novellafüzéréből szerkesztett válogatás.
A barokk vallásos elbeszélő próza dialogizált mintája A Keresztnek királyi uttya 1747; ezt D. B. Van Haeften Regia via crucis 1635 francia fordításából (Le Chemin Royal de
Elmélkedő, erkölcsnevelő munka a Kereszténi Gondolatok A holnapnak minden napjára 1747, amely E.-F. Vernage (Pensées chrétiennes, 1713) könyvének fordítása. A Kristus Jésus Életének Historiája (1748) a janzenista szelleműnek tartott N. Le Tourneux (Histoire de la vie de Nostre Seigneur Jésus-Christ, 1678) című művének elbeszélő prózába öntése.
Jellemfestő és elmélkedő jellegű A Valoságos Keresztényeknek Tüköre 1749, N. J. De Mélicques (Les Caractères des vrais chrétiens, 1713) alapján.
Az Izraéliták Szokásárol és A Keresztényeknek Szokásairol valo beszélgetés című keltezetlen munkák Cl. Fleury (Les Moeurs des Israélites, 1690, és Les Moeurs des Chrétiens, 1694) írásaiból készültek.
A Sidok és az Uj Testámentumnak Historiája keltezetlen fordítás forrása A. Calmet (Histoire de l'Ancien et du Nouveau Testament et des Juifs, 1725) című műve. A változatokkal együtt 18 kéziratkötegből kb. 7700 negyedrét oldalt kitevő, irodalmi és eszmetörténeti szempontból rendkívüli értékű rodostói hagyaték a 18-19. sz. fordulóján körül került haza.
Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikes.htm
Mikes Kelemen élete
írta: ursula19
Mikes Kelemen élete (1690–1761) Mikes Kelemen 1960 augusztusában született a háromszéki Zágonban, református köznemes családból, Mikes Pál és Torma Éva fiaként. Gyermekéveit Zágonban és az anyai rokonok abafáji és fiátfalvi birtokain, valamint a szomszédos zabolai Mikes-udvarházban töltötte. Atyját korán elvesztette, a Tökölyhez pártolt nemest a császáriak foglyul ejtették s a Fogarasi börtönben halálra kínozták. Anyja később férjhez ment Szilágysomlyó várkapitányához, Boér Józsefhez, akinek hatására fiával együtt áttért a katolikus hitre. Kelemen 1700-ban került a kolozsvári jezsuita kollégiumba. Itt vetette meg klasszikus latin irodalmi műveltségének alapjait. A kuruc hagyomány és a katolikus vallásosság együtt igen alkalmassá teszi, hogy Rákóczi Ferenc fejedelmi udvarába kerüljön. Tizenhét éves korában a fejedelem apródja lesz. Példaképe, eszményképe Rákóczi, akit híven szolgál mindhalálig. S amikor már a bujdosó fejedelem nem él, a hűséges Mikes az emlékét szolgálja mind a maga haláláig. De maró honvágya ellenére miért is nem tért haza adandó alkalommal a jó Mikes? A 85. levélben ekként ad választ: "De én, aki egész életemben bujdostam, és végtire 16 esztendős koromban a házamot elhadtam, a'' bizonyos, hogy a szabadságkeresés az elmémben akkor nem volt, és ha eddig tart bujdosásom, az igaz, hogy az uramhoz való vak szeretetem okozta." A bukás után Rákóczival megy a számkivettetésbe. Párizsban és Versailles-ban már a hontalan fejedelem bizalmas titkára, az is marad mindvégig. Öt évig élnek Franciaországban. Ez idő alatt Mikes nemcsak jól megtanul franciául, hanem megismerkedik a kor francia, sőt némiképpen angol irodalmával is. Az irodalomkutatók a Levelekből és a fordításokból egész könyvtárra való könyv szerzőinek nevét állították össze, akiket többé-kevésbé ismernie kellett. XIV.Lajos kora ez: a francia klasszicizmus százada, amelyben többek közt divatos irodalmi forma a leveleskönyv. Mikes majd idővel maga is leveleskönyvet ír, anélkül hogy mintáit utánozná, de kétségtelen, hogy Versailles ihlette a műfajra, amely annyira megfelelt csevegő természetének. Amikor Rákóczi csalódott a francia udvar külpolitikájában, nem volt mit keresnie tovább Versailles-ban, a szultán pedig meghívta. Most az ősi ellenségben, a törökben reménykedtek, hogy előbb-utóbb segítséget nyújt Bécs ellen. Ebben is csalódniuk kellett, de legalább biztonságos otthont találhattak Törökországban, ahol végül is Rodostóban jelölték ki lakhelyüket.
1717-től 1761-ben bekövetkezett haláláig, tehát negyvennégy évig élt Mikes Kelemen Törökországban. Élete nyugodalmasan egyhangú volt. Egyetlen nagy szerelme reménytelennek bizonyult: Kőszeghy Zsuzsika inkább az idős és kopasz, de gróf és gazdag Bercsényi Miklóshoz ment feleségül, s el is költöztek Rodostóból. "… mi jól vannak az olyanok, akiknek elég vagyon a ládájokban. Mert Bercsényi úr nem annyira a szükségért házasodott meg, mint azért, hogy vagyon módja benne, mert üsmerek én olyat, kéd is üsmeri, hogy nagyobb szüksége volna a házasságra, mint Bercsényi úrnak, de non habet pecuniam, és nemcsak a búcsút járják pénzzel, hanem a menyasszony táncát is." (50.levél) Mikes keserűen fogadja a számításból való házasságot, ironikusan mulattatja az ifjú asszonyt az öreg férj szerelmi életét szabályzó kalendáriummal. Az emigránsok lassanként kihaltak, 1735-ben meghalt a fejedelem is. Ezután volt némi remény egy felszabadító háborúra, Rákóczi idősebbik fia, Rákóczi József állt az élükre. De ebből a háborúból sem lett semmi, és Rákóczi József is ifjan meghalt. Ebben az időben Mikes egy ízben Moldvában járt követségben, és távolból látta az erdélyi hegyeket. Fellángolt újra szüntelen parázsló honvágya. Később III.Károly halála után bujdosó társaival kérelmezte, hogy hazamehessen, de nem kapott rá engedélyt. Mária Terézia elutasításából idézve: "ex Turcia nulla redemtio", azaz "Törökországból nincsvisszatérés". Idővel már csak Mikes élt a Rákóczival elindultak közül, de érkeztek új hontalanok is. Ekkor ő a magyar emigránsok hivatalos elöljárója, törökül: ő a basbug. Egyhangú napjainak nagy részét olvasással töltötte. Rákócziék sok könyvet hoztak Franciaországból, javarészt áhítatos vagy ismeretterjesztő műveket, mert ezek voltak a janzenista fejedelem kedvenc olvasmányai. Ám akadt közöttük szépirodalom is, latin és francia művek. Ezek között teremtett Mikes Kelemen úgyszólván magamagának magyar nyelvű szépirodalmat.
Kiadás kelte: 05 november, 2007
Source: http://hu.shvoong.com/books/biography/1700047-mikes-kelemen-%C3%A9lete/#ixzz1t26O9jRt
Forrás: http://hu.shvoong.com/books/biography/1700047-mikes-kelemen-%C3%A9lete/
Málnási Ferenc
„Úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.”
(420 éve született Mikes Kelemen)
„Rengeteg havasok alján van egy szép, nagy székely falu: Zágon a neve.
Három oldalról erdős hegyek veszik körül a falut, mely egy háromágú csillaghoz hasonló fennsíkon fekszik.
Mint egy gyönyörű kert, olyan Zágon, melynek legszebb pontján állott Mikes Kelemen szülőháza, tölgyes erdő közepén…"
Ha valaki a hűségnek személyi nevet akarna adni, nevezze Mikes Kelemennek. Íme, ez ember, aki megható hűségével tette halhatatlanná a nevét.
Aki ifjú korában került II. Rákóczi Ferenc udvarába, s többé el nem maradt neve mellől, követte bús vándorlásaiban, megosztotta vele a számkivetés keserveit, zokogott ravatala mellett, s ő maga is, hosszú évek múltán, ott hunyta le örök álomra szemét, ahol ura: az idegen földön, tenger partja mellett, nagy Törökországban. Hűséges lelkének örök emléke az a 207 levél, amelyet idegen földön írt, s melyet amellett, hogy becses adatokat szolgáltat Rákóczi életének utolsó fejezetéhez, jeles íróvá is avatja a derék Mikes Kelement” – vallotta Benedek Elek (Nagy magyarok élete. Társ Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006, 5).
Mikes Kelemen alkotása eredetiben kézzel írott, kötetben nyomtatott prózaszöveg, levél. Fiktív, el nem küldött 207 levél egy képzeletbeli nagynénjéhez: „Groff P…E… irot leveli M…K.” Koherens, összefüggő szöveg, mindenik levél szerzője azonos, és azonos a címzettje is.
Az a világkép – valóságos és elképzelt – világdarab, amely a szövegben kifejezésre jut, egyrészt valóságos: a Rákóczi Ferenc vezette bujdosók élete, a törökországi szokások, életmód, maga a város, az emberek, a tenger, a szüret, a török birodalom diplomáciai erőfeszítései, Mikes diplomáciai útja Jászvásárra, bukaresti tartózkodása stb., olvasmányai alapján elképzelt világkép. Mikes leveleinek középpontjában II. Rákóczi Ferenc fejedelem áll, az ő emberi nagysága világítja be az első 117 levél lapjait, s a halála feletti mélységes fájdalom árnyékolja be a későbbi leveleket, míg az utolsó levelekben nagyobb teret kapnak az olvasmányélmények.
Mikes levelei mélységes hazaszeretetének tükörképei, Mikes magatartását hazája iránti szeretete irányítja, s ez indítja a bíráló megjegyzésekre is. Magát és társait bujdosóknak nevezi, és minden levelét az elveszett Tündérország, Erdély iránti ragaszkodás pátosza fűti át, élete a megrendítő hűség és hazaszeretet példája.
Leveleiben a jó gazda szemével néz körül, ha valami hasznos dolgot lát, nyomban arra gondol, milyen előnyös lenne mindezt meghonosítani Erdélyben. Például gyapotot, selyemeresztő bogarakat. A tenger hullámai, a rodostói szüret, a török ifjak nevelése, a török ételek, a török asszonyok stb., mind-mind az elveszett szülőföldet juttatja eszébe. A fejedelem halála után keletkezett egyik levelében olvashatjuk, hogy sok év után letette a francia köntöst, és ismét székely ruhát vett fel.
A szövegtípus: magyar nyelvű, régies elemeket tartalmazó, írott szöveg, kapcsolatteremtő, érzelemkifejező, szépirodalmi szöveg, levél, irodalmi napló.
A szöveg stílusa is szépirodalmi, amely a székely emberek mindennapi beszédéből táplálkozik, könnyed, társalkodó hangú, a szelíd harag, az öröm és a bánat, a keserűség és a férfias megnyugvás színezik a stílusát. A szöveg írásjegyeinek stílushatását (az eredeti kézírásban) a régies formájú betűk adják, ezek egyéni betűk. Egyes szavakat a kiejtés szerint, fonetikus formájukban ír le: kéd, bé akarok menni, itt vagyon a mi rakás kenyerünk.
A szöveg szavainak stílusértéke Mikes leveleiben is abban jelentkezik, hogy a szavak elsődleges, szótári jelentésére ráépül a másodlagos, a szövegösszefüggésből adódó, az érzelmi-hangulati többletjelentés. Különösen akkor, amikor Erdély és Rákóczi iránti ragaszkodását fejezi ki. Találó jelzők, a jelenség lényegére tapintó kifejezések sorakoznak a levelekben:
A kellemes hír jószagú, csendülő hír, a barátságtalan levél hidegebb téntával vagyon írva, a fejedelemasszonyt kigyomlálták a világból, az Isten nagy cselédes gazda, a világ nagy vendégfogadó, a török dervisek bőrharangok,
a szeretet megenyvezi a barátságot, az asszony Rodostóban olyan gyümölcs, amelyet nem visznek az asztalhoz, Rodostó kedves, megunt város, a szultán vendégsége igen szomorú vigasság, az asszonyok bóbitás foglyok, szép tyúkok, a hajók tengeri lovak stb.
Mikes képei, kifejezései igazolják, hogy észjárása a székely népnyelvhez igazodik. Hasonlatai is népies fogantatásúak: az erdélyi asszonyok szava állandó, mint a brassai havas; egy erdélyi asszony sem ér-é annyit, mint tíz magyarországi?; a rózsa többet ér a kórónál, a nap fényesebb a holdnál; Mikor Magyarországon napfogyatkozás vagyon a napban, csak egy erdélyi asszonyt vigyenek oda, annak szépsége elég fényességet ád.
Egy másik levelében pedig az a kívánsága: Édes néném, erdélyi feleséget adjon kéd, mert nem tudok olyan országot, ahol az asszonyok olyan érdemesen viseljék az asszony nevet, mint a mi Tündérországunkban. Rákóczi fejedelem halála után árvaságukat jellemezve mondja: …olyanok vagyunk, mint a nyáj pásztor nélkül.
Az egészséges, jó kedélyű ember, a közvetlen beszélgetés hangját idézik szójátékai: Már egy hete, hogy egymással nem nevettünk, és ez az idő hosszabbnak tűnt nekem, mint a nyúl farka…; Hát ez nekem jólessék, hogy a levélben káposztásfazéknak neveznek?,
Mert én úgy szeretlek, édes néném, mint a káposztát. De tudja kéd, meddig szeretem kédet? Valameddig dohányozhatom… Még akkor is, amikor valamilyen szomorú történetet mesél el, a végén feloldja egy humoros szójátékkal.
A 97. levelében mondja el, hogy a szultán elrendelte a nagyvezír megölését, s Mikes a levelét így fejezi be: …én is alunni megyek, és megparancsoltam, hogy mihent elalszom, minden bolháimat megöljék, mert már így is elég vagyon… Egy másik levelét így fejezi be: Maradok a kéd köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinóros szolgája.
Mikes mondatszerkesztése is az erdélyi székely népnyelv hatását tükrözi, kijelentő mondatait váltakoztatja kérdő és felkiáltó mondatokkal, és mindenkor tiszta magyarsággal ír: Mi még itt vagyunk, de nem tudjuk, mire ítéltetünk: hadakozásra-é vagy békességre? Gondolom, hogy az utolsóval vetnek itt lábra…;
Nagyon biztatnak a hadakozással, de mennél inkább beszél a török hadakozásról, annál nagyobb kedve vagyon a békességre…; Az volt végezve, hogy mi ide békességre jöjjünk, és ebben az országban töltsük el a bujdosást…;
Látja kéd, mely jó az Isten, ha egyik kezével eltakarja előttünk Erdélyt, a másikával táplál.”
Mikes majdnem egész életét idegen földön töltötte, mégis hamisítatlan tisztaságú maradt a beszéde, nyelve. Leveleiben gyakran él a közmondásokkal, szólásokkal: Ki-ki a maga kádjáról dézsmál; Az ember fogával ás magának vermet; Nyernek rajta, mint Bertók a csíkban. Képeit a mindennapi életből meríti, különösen a természetben dolgozó ember és az évszakok ragadják meg a képzeletét: De micsoda szép térségeken, micsoda helyeken megyen az ember Bukuresttől fogva egész Jászig…; … egy menyasszony gyönyörűséggel járhatott volna velünk…, mindenütt a mezők bé voltanak terítve virágokkal, hogy csak szekfűre és tulipántra léptek a lovaink. „Mikes nyelve tősgyökeres székely-magyar nyelv, fűszerezve az író szeretetre méltó lényének minden kedvességével” – idézzük újra Benedek Eleket.
Mikes Kelemen magasabb művészi szintre emelte a levél műfaját is, ugyanakkor egy újfajta prózastílus lehetőségeit is megteremtette, a spontán, a népi szemlélet, a népnyelv ízessége és a rokokó könnyedsége, játékos ellentétezés fonódnak össze levélstílusában. Paizs Dezső szerint Mikes tollán a nyelv „az értelemnek fényes és hajlékony, a fantáziának színes, az érzelemnek finom rezgésű eszköze.” A Mikes teremtette nyelvi hagyomány Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Tamási Áron és Sütő András írásaiban él tovább. Ne feledjük el mi sem!
