Új iparágak kellenek

A lényeg: mivel minden már meglévő iparban, iparágban már kialakult egy verseny, ezért lényegesen érdemesebb egy olyan új iparágat felfejleszteni, ahol ez a verseny még nem érezhető.

Teljesen új – és mások számára még ismeretlen – iparág esetén létrejön egy 8-10 éves előny, amit ki lehet használni. Ha nem egy ilyen teljesen új dolgot csinálunk, akkor már a kezdet kezdetétől fogva ott lesznek a versenytársak. És hiába fejlesztünk ki valamit, ha egyszer mások számára hatalmas mozgatható tőke áll rendelkezésre.

Muszáj egy kicsit kockázatvállalónak lenni! Ha nem vállalunk kockázatot, és kivárjuk, hogy csak akkor hisszük el, hogy valami már megvalósítható, akkor már késő! Addigra már más is nemcsak észrevette, hanem már el is kezdte csinálni.

Fontos tehát, hogy nem szabad túl sokáig várni, de nem szabad túl korán sem elkezdeni egy fejlesztést. A jurtaipar estében már bőven vannak jelek, hogy ez sikeres iparággá fog válni. De eddig még senki sem akarta bevállalni.

Ráadásul önmagában csak jurták gyártása egy hiányos iparág. Önmagában felvállalni csak arra alkalmas, hogy hagyományőrző vállalkozók vagy pedig országonként is csak 1-1 kisebb cég vállalja fel ezek fejlesztését, gyártását és értékesítést. Azaz néhány személy jól megél belőle, de így önmagában nem ad – a hagyományos jurtagyártó országokon kívül, mint például Kazakisztán, Kirgízia vagy Mongólia – tömegmunkahely lehetőségeket.

Márpedig ez a lényeg. Hogy lehet-e tömegmunkahelyeket létrehozni, ahol alacsony iskolai végzettségű személyek is kapnak munkát!

Akarod-e pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?

[Avagy] Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekből igazíttatott-e meg, felvévén Izsákot, az ő fiát az oltárra?

Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit;

És beteljesedett az Írás, a mely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett.

Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből.

Hasonlatosképpen pedig a tisztátalan Ráháb is, avagy nem cselekedetekből igazíttatott é meg, a mikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta ki?

Mert a miképpen holt a test lélek nélkül, akképpen holt a hit is cselekedetek nélkül. (Jakab 2, 20-25.)

Egy klasszikus történet, amikor Péter jár a vízen. Miért tudta megtenni?

És mindjárt kényszerítette Jézus az ő tanítványait, hogy szálljanak a hajóba és menjenek át előre a túlsó partra, míg ő elbocsátja a sokaságot.

És amint elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre, magánosan imádkozni. Mikor pedig beesteledett, egyedül volt ott.

A hajó pedig immár a tenger közepén volt, a haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fújt.

Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk ment Jézus, a tengeren járván.

És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren járt, megrémültek, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltoztak.

De Jézus azonnal szólt hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!

Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.

Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, járt a vizeken, hogy Jézushoz menjen.

De látva a nagy szelet, megrémült; és amikor kezdett merülni, kiáltotta, mondván: Uram, tarts meg engem!

Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadta őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél?

És a mikor beléptek a hajóba, elállt a szél. (Mt 14, 22-32.)

Sokak szerint azért, mert Jézus szólt neki, így volt rá hite.

De akkor más miért nem járt a vízen? Isten nem személyválogató! Csak azért járt Péter egyedül a vízen a tanítványok közül, mert csak neki volt bátorsága hozzá! A többiek még akkor sem akartak vízen járni, amikor már nem csak Jézust látták a vízen járni, hanem még Pétert is!

Mert hát a történet végén – már a hajóban megfeddte Pétert Jézus, hogy miért volt kicsinyhitű, és miért kételkedett benne. De a többiek még egy ideig sem akartak vízen járni, meg sem próbálták!

Még akkor is rémültek voltak, amikor már elállt a vihar. Nekik vajon mit mondjon az Úr? Hogy elhalasztották a csoda lehetőségét? Hogy irigyek legyenek Péterre? Inkább nem szólt hozzájuk semmit.

Hit által törj át a korlátaidon!

Máté 14:22-23 – Jézus ezután nyomban kényszerítette a tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg Ő elbocsátja a sokaságot. De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok közt hányódott, mert ellenszél volt.

A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, mert azt mondták, hogy kísértet és ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: ’Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!’ Péter ekkor így szólt hozzá: ’Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen!’ Mire Ő így szólt: ’Jöjj!’ Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vizen, és Jézus felé ment.

Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: ’Uram, ments meg!’ Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta: ’Kicsinyhitű, miért kételkedtél?’ És amint beszállt a hajóba, elült a szél. A hajóban lévők pedig leborultak Előtte, és ezt mondták: ’Valóban Isten Fia vagy!’ 

Jézus csak a negyedik őrváltáskor ment a tanítványai után. Ez tulajdonképpen az éjszaka utolsó szakasza, vagyis azt mondhatnánk, hogy meglehetősen ’sokára’ (de nem későn) segített a tanítványainak. Később, amikor Péter süllyedőben volt a viharos tengeren, azonban ’azonnal’ kinyújtotta a kezét segítségre. Isten jól tudja, hogy mikor mennyit várhat az Ő segítségével: van, hogy azonnal segít, de van, hogy vár az utolsó pillanatig is, sőt nekünk néha úgy tűnik, hogy azon túl is, ahogyan Lázár történetében láthattuk.

Erről a történetről sokszor, és sokféle szempontból hallhattunk már tanítást. Ma egy újabb nézőpontból közelítjük meg ezt a történetet.

Péter és néhány tanítványtársa számára foglalkozásuk miatt a csónak a munkahelyük volt, a tavon való hajózás pedig szinte lételemük. Számukra hajózni annyit jelentett, mint természetes környezetükben mozogni. Életük, megélhetésük ebből fakadt, s ez mindennapi elfoglaltságot jelentve azt is jelenti, hogy életük jelentős részét ebben töltötték.

Valószínűleg nem életük első vihara volt, amit ebben a történetben átéltek. Az azonban nyilvánvaló, hogy az egyik legnagyobb, amiben valaha is részük volt. A félelem szinte teljesen megbénította őket. Amikor az Úr a viharos tavon járva közeledett hozzájuk, a vihar okozta sokk miatt a félelemtől kiáltozva kísértetnek vélték Őt. Jézus azonban azonnal megnyugtatta kiléte felől őket.

Ettől a rendkívüli vihartól eltekintve a tanítványok számára a csónak, a hajózás természetes lételemük volt, ahol otthonosan mozogtak. Minden embernek van ilyen természetes ’lételeme’: a munkahelye, a családja, stb., ahol otthonosan él, mozog, munkálkodik, ahol – ilyen viharos helyzeteket kivéve – jól érzi magát. Ami azonban számunkra természetes lételem – mint Péterék számára a csónak -, az egyben a korlátainkat is jelenti: azokon túl már nem érezzük otthonosan magunkat. Egy olyan ember, aki sohasem járt előkelő étteremben, annak az első ilyen alkalom rendkívüli feszültséggel jár: feszengve figyel minden mozdulatára, hogy el ne rontson valamit (s ahogy lenni szokott, az ilyen ember bakizik a legtöbbet – számtalan filmvígjátéknak szolgáltatott már ez alapot…).

Az ilyen ember, aki a saját otthonában a maga természetességében, feszengés nélkül képes étkezni, egy előkelő étteremben nagyon rosszul érzi magát. A természetes lételemünk határai tehát egyben a korlátainkat is jelentik: meddig terjednek természetes lehetőségeink határai. A tanítványok számára ebben a történetben a lehetőségeik határait a csónak korláta jelképezte: azon belül otthonos környezetben érezték magukat, de azon túl már nem voltak képesek mozogni. E tekintetben az emberek közt vannak különbségek: átvitt értelemben vannak, akiknek a lehetőségei egy kis csónaknak felelnek meg, de vannak, akik ’óceánjáró hajóban’ élik életüket (azaz az ilyen emberek sok tekintetben jóval több lehetőséggel bírnak önmagukban).

Ha a csónak a természetes lehetőségeink mértékét jelenti, akkor a ’tó’, ahol Péterék hajóztak, a számunkra természetes lehetőségeinken kívül lévő lehetőségek mértékét. A kettő nagysága közt több nagyságrendbeli különbség van: amit önmagunkban meg tudunk tenni, sokkal-sokkal kisebb, mint amit Istennel tudunk cselekedni. Látnunk kell, hogy Jézus számára az is természetes lételem, ami számunkra nem: Ő a viharos tengeren is ugyanolyan nyugodtan sétált, mint mi egy sima úton. Isten számára minden természetes lételem!

Péter a vízen járó Jézust meglátva, azt kérte Tőle, hogy, ha valóban Ő Az, akkor parancsoljon neki, hogy menjen ő is oda Hozzá a vízen. Jézus parancsolt – és Péter is kilépett a vízre! Péter tette jó példa arra, hogy Péter tökéletesen tisztában van azzal a korlátoltsággal, ami az emberi természetéből fakad (azaz tudta, hogy nem tud vien járni), azonban… Péter korlátaiból nem csinált ketrecet: azt mondta, hogy ha Jézus tud a vízen járni (ahol ő nem), és ha Jézus akarja, akkor Péter át tudja lépni saját korlátait, és – szó szerint – olyan területre tud lépni, ahol egyébként ő nem képes létezni. Péter személye sok tekintetben követendő: megértette, hogy Isten – ha nem is állandó jelleggel, de – ki tudja szakítani a saját korlátaiból, és olyan tettre teszi alkalmassá, amit emberileg nem tudna megcsinálni.

Korlátainkból hitetlenség által ne csináljunk ketrecet: ha Isten akarja, olyan dolgokat tudunk tenni, amit emberileg nem. S valójában ez a hit.

A hit nem azt jelenti, hogy természetes lehetőségeink határáig eljutunk, hanem azt, hogy azon túl is lépünk – s mindezt Isten által. A hit túllép a természetes korlátokon. A hit hősei azért váltak hősökké, mert a hitük segítségével átléptek a természetes képességeiken: Sidrák, Misák és Abednégó számára ugyanúgy nem természetes lételem a hétszeresen befűtött kemence, mint annak a babiloni szolgának, aki belehalt a kemence befűtésébe. A három izráeli azonban a Krisztussal együtt vidáman táncot járt a tűz közepén, s még a füst szaga sem járta át a ruhájukat. Dávid fizikai ereje csekély lett volna Góliátot legyőzni, de hite volt Istenében, az Úrban, s ez által bottal és kaviccsal győzött. Mózes magában nem tudta volna megnyitni a Vörös-tengert, de kezében volt Isten pálcája, Dániel nem volt állatidomár sem, de mivel ’hitt az ő Istenében’, Isten angyalt küldött, hogy fogja be az egyébként valószínűleg nagyon éhes oroszlánok száját. S sorolhatnánk az egyéb példákat.

A hit megjelenik az imában is: ha csak olyan dolgokat kérünk, amelyeket emberileg is meg tudnánk szerezni, vagy amelyekre emberileg is van kilátásunk, hogy meg lesz nekünk, akkor hol az igazi hit? Vajon a saját korlátaim közé szorítom-e Jézust a hitetlenségemmel? Azt gondolom Róla, hogy amit én nem tudok megtenni, azt Ő sem? Kérj hittel olyan dolgokat, amelyek meghaladják képességeidet! De kérd hittel, semmit sem kételkedve, s ne saját korlátaidra tekintve. Emlékezz: Jézus vidáman sétált a háborgó tengeren.

Ha kiadásaid meghaladják a bevételeidet, vajon a saját korlátaidra nézel és szűkkeblűvé és önzővé válsz (s a hitetlenséged által ketreccé teszed a korlátaidat), vagy ki tudsz lépni hittel és adni? A hit nem a természetesre néz, hanem Isten szavára. Péter addig járt a vizen, amíg Jézusra és szavára tekintett.

Zsidó 10:38-39 – „Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” Meghátrálni annyi, mint visszalépni egy már elhagyott állapotba. A hit nem hátrál meg egy biztonságos közegbe, hanem előre tekint és halad.

Ne felejtsd el, hogy sokkal nagyobb hatalom, erő, dicsőség, áldás stb. van a csónakunkon kívül, mint belül. Lépj ki hitben, ha Isten indít arra!

Forrás: http://www.mezokovesdigyulekezet.hu/tanitasok/HitAltalTorjAtKorlataidon.html

Cselekedetek nélkül a hit halott

A hétvégén a székely udvarhelyi Szent Pio Lelkigyakorlatos Ház vendége volt Böjte Csaba ferences szerzetes. Pénteken zsúfolásig megtelt a Szent Pio-előadóterem. Csaba testvér a Hit éve kezdetén kifejezte: „Szeretném, ha mindannyian komolyan vennénk ezt a nagyon fontos évet! Hit nélkül sem élni, sem dolgozni nem lehet, de nem is érdemes!” Szent Jakab apostolt idézte: „Cselekedetek nélkül a hit halott”.

A Hit évét elsősorban magunk számára kellene nagyon komolyan vennünk – tanácsolta a lelki program vezetője. Olvasni-elmélkednivalót ajánlott, majd a tőle megszokott, közvetlen hangvételű személyes történetekkel is alátámasztotta, miként mélyíthető és tehető élővé, cselekvővé a személyes hit.

A második kérdéskörben arra is példákat mondott, mit tehetünk azokért a ránk bízottakért, akiknek hite megfakul, Istennel való kapcsolata megszakadt, avagy ha a szeretete kialszik. Kiemelte: ez az év az újraevangelizáció éve is. „Kínáljuk fel társainknak legdrágább értékünket, élő hitünket!”

A Boldog Apor Vilmos és az élő hit- témájú háromnapos lelki program elmélkedéseinek alapját a mártír püspök életpéldája és Csaba atya személyes tapasztalata szolgáltatta. A megosztások során pedig ki-ki elmondhatta élményeit, élettörténetét, és jó elhatározásokat tettek a jövő év Krisztus Király ünnepéig tartó időszakra – erre kértek áldást vasárnap a ferences templomban tartott szentmisén.
M. M., Udvarhelyi Híradó, 2012. október 16.

Forrás: http://romkat.ro/?q=node/3739

 LÁTHATÓ HIT

A hit „olyasmiről való meggyőződés, amit nem tudunk igazolni.” – olvassuk a Magyar Értelmező Szótárban.  A Biblia szerint meg:  „A hit... a reménylett dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.”   (Zsidók 11:1.) 

Akkor hogyan beszélhetünk látható hitről?  S mennyire fontos, hogy hitünk látható legyen?- merül fel a kérdés.  A Márk 2:1-6-ban azt olvassuk, hogy Jézus…

            ...elment Kapernaumba, és elterjedt a híre, hogy otthon van. Erre

            olyan sokan gyűltek össze, hogy még az ajtó előtt sem volt hely;

            ő pedig hirdette nekik az igét.  Oda akartak hozzá menni egy bé-

            nával, akit négyen vittek.  Mivel a sokaság miatt nem fértek a kö-

            zelébe, megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt, és nyí-

            lást vágva leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt.  Jézus

               pedig látva a hitüket, így szólt a bénához:  „Fiam, megbocsáttat-

            tak  a bűneid...

Mire az illető meggyógyult, felkelt és ágyát cipelve, hazament.  Mindez pedig azért történt, mert Jézus látva négy barátja hitét; meggógyította a beteget.  Ezek szerint létezik látható hit.  Ami nem más, mint meggyőződéseink tettekkel való bizonyítása.  Mert Jézus abból látta a négy ember hitét, hogy hajlandóak voltak a háztetőt is megbontani, csakhogy Jézus elé kerüljön barátjuk.  Vagyis, hogy kétség nélkül hitték, hogy – ha Jézus elé tudják szállítani őt – akkor gyógyulást nyer.  S nem is csalódtak.

A Jakab 2:14-26-ban arról olvasunk, hogy nagyonis fontos, hogy hitünk látható legyen.  Így hangzanak az igék:

            Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de

            cselekedetei nincsenek?  Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit?

            Ha egy férfi vagy nőtestvérünknek nincs ruhája és nincs meg a

            mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek:

            menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de

            nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit hasz-

            nál az?  Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott

               önmagában... Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy

               a hit is halott cselekedetek nélkül.

Vagyis, amint a négy ember hitt Jézusban és ezért cselekedett barátjuk érdekében, ugyanúgy, bárki hisz őbenne és szívébe hívta őt, cselekedni fog egy éhező érdekében is. Mert a Krisztus Lelkével rendelkezve nem tudja elnézni, hogy az éhesen álljon tovább.  S így cselekedeteivel igazolja Jézusba vetett hitét.  A kérdés akkor csak az, hogy ha azt mondjuk, hogy hiszünk Jézusban, akkor látják-e embertársaink tetteinkből a hitünket?  Mások vagyunk, mint a hitetlenek?  Van tudomásuk mély imaéletünkről? 

Látják, vagy tudják, hogy milyen rendszeresen tanulmányozzuk a Bibliát?  Látják, hogy rendszeresen járunk egy komoly gyülekezetbe, s szolgáljuk Urunkat?  Látják azt is,

hogy segítünk az éhezőknek, árváknak, özvegyeknek, időseknek, s mentjük az elve- szetteket?  Mert ilyen és ezekhez hasonló tettek nélkül hitünk nem lesz látható és ennélfogva megbízható sem, még akkor sem, ha hangosan valljuk, hogy hiszünk!

Viszont, ha tetteink nem bizonyítják hitünket, akkor három eset lehetséges:

1 – az, hogy hiszünk Jézusban és szívünkbe is hívtuk őt, de nem szántuk oda teljesen magunkat az ő számára.  Ennélfogva a magunk kénye-kedve szerint élünk, magunknak kedvezünk,  s tetteink aszerint alakulnak.  Azaz önzőek. 

2 – tulajdonképpen sohasem vetettük teljes hitünket Jézusba, s nem is hívtuk szívünkbe.  Ezért – ha szájjal ugyan valljuk, hogy keresztyének vagyunk – Jézus nem működhet általunk. Vagyis nem lesznek hitből fakadó cselekedeteink.  Ebben az esetben embertársaink ál-keresztyénnek hívnak, mert Jézus nélkül halott a hitünk; még akkor is, ha járunk templomba.  Akár tudjuk, akár nem.

A 3. lehetőség az, hogy sohasem hittünk Jézusban s hívtuk szívükbe őt, de azért rengeteg jót teszünk, mert tetteinkkel szeretnénk kiérdemelni kegyelmét.  Cselekedeteink azonban halottak, mert nem hitből erednek. Lehet, hogy rendszeresen járunk gyülekezetbe, segítjük az éhezőket, özvegyeket, árvákat, és támogatjuk egyházunkat.  De mégsem vagyunk keresztyének, mert ahhoz Jézusba vetett hit és az ő befogadása szükséges.  Ebben az esetben roppant fontos lenne, hogy minél hamarabb befogadjuk Jézust; hogy utána tetteink hitből fakadók legyenek.  Mert a kegyelmet kiérdemelni nem lehet!

A Zsidókhoz Irt Levél 11.-ik részében több olyan egyénről olvasunk, akiknek cselekedetei bizonyították hitüket.  Mint például Nóéról, akinek Isten előre megmondta, hogy árvizet bocsát a Földre s ezért – saját és családja életének megmentése érdekében – építsen egy bárkát.  S ő meg szót fogadott.  Pedig addig még sohasem látott esőt!  Ő engedelmességével bizonyította hitét.  Aztán Ábrahám is „hit által” engedelmeskedett az Úrnak, amikor elköltözött otthonról.  Meg ugyanő…

            Hit által ajánlotta fel... Izsákot, amikor próbára tétetett, és egyszülött

            Fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, akinek megmondatott:

            „Aki Izsákból származik, azt fogják utódodnak nevezni”, Azt tartotta

            ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani.  Ezért

            Vissza is kapta őt...

Továbbá napjainkban is van sok ember, akinek cselekedetei bizonyítják hitüket. 

Például ismerek egy hölgyet, aki Magyarországról menekült az USA-ba.  Aztán azonnal csatlakozott egy jó egyházhoz, missziómunkába is állt, s sok jó támogatóra talált.  Mire azok elhozták számára jó állapotban lévő használt ruháikat és egyéb háztartási dolgaikat, s ő meg Bibliával, meg megtérésről szóló traktátusokkal becsomagolta azokat és sok-sok szegény családot örvendeztetett meg vele az óhazában.  Azok meg tetteinek következtében dicsőítették Istent, és neki meg hálálkodtak.  Sőt többen szívükbe is hívták Jézust olvasmányaik alapján.  Az ő hite is látható hit volt.

*****

Mindezen példák azt bizonyítják, hogy létezik látható hit s, hogy fontos, hogy tetteink bizonyítsák Jézusba vetett hitünket!  Mert a hit cselekedetek nélkül halott; s a cselekedetek meg hit nélkül halottak. 

Ennélfogva tartsunk megint önvizsgálatot.  Állapítsuk meg, hogy mit mondanak rólunk az emberek?  Azt, hogy meglátták már tetteinkből Krisztusba vetett hitünket?  Ha így van, akkor adjunk hálát Istennek és folytassuk hitből fakadó tetteink gyakorlását. Ha viszont még ez nem áll fenn, akkor hívjuk Jézust most a szívünkbe, s szánjuk is oda magunkat teljesen számára.  Akkor a mi tetteinkből is meg fogják látni embertársaink a hitünket.  S Isten neve megdicsőül, nekünk hálát adnak, és sok elveszett lélek megtalálja majd a hozzá vezető utat általunk.

Mátrainé, F. I.

2003. március 16.

Forrás: http://www.baptista.hu/rakosszentmihaly/olvasnivalo/lathato_hit.htm

Hogyan lesz ebből 1 millió új munkahely? - leginkább sehogy

2013.03.21. 08:01 Pilótakex

A kormányzat szeret büszkélkedni azzal, hogy folyamatosan sikerült növelnie a foglalkoztatást és a gazdasági aktivitást. Ezt az állítást a KSH statisztikái is alátámasztják. Az adatokból azonban az is kiolvasható, hogy a versenyszférában csökkent az alkalmazottak száma.  Az ellentmondásért a kabinet által erőltetett közmunkaprogram a felelős, amelybe egyre több embert vonnak be. Ez, ha a termelékenységet nem is, a munkaügyi statisztikákat szépen kozmetikázza. 

Az igazság az, hogy a tartósan munkanélküliek számát nem sikerült érdemben csökkenteni, a közmunka programok pedig nem kínálnak valódi esélyt a munkaerőpiacra való visszatérésre. Nyomasztó a fiatalkori munkanélküliség alakulása is, amelynek nem kedveznek a köz- és felsőoktatásban zajló folyamatok. 

A keleti válságrégiókban sem sikerült valódi munkahelyteremtést végrehajtani. Az átalakított segélyezési rendszer és közmunka pedig akár a Fidesz ellen is fordulhat. Jól mutatják ezt az Éhségmenetek, amelyekre jó érzékkel csapott le az MSZP. 

Összességében kijelenthető, hogy a kormányzati sikerpropaganda ellenére  eddig nem sikerült valódi megoldást találni a munkanélküliség tartós csökkentésére, a foglalkoztatás is csak statisztikailag nő, valójában egyáltalán nem. A gazdaság tavalyi visszaesésével és - jó esetben - idei stagnálásával, a beruházások elmaradásával pedig nem is várható rövid távon a trend megfordulása.

Növekvő foglalkoztatottság - csökkenő versenyszféra

A kormányzatnak valóban sikerült növelni a foglalkoztatottságot és gazdasági aktivitást is, amire mindenképpen szükség volt, hiszen európai viszonylatban nagy a lemaradásunk ezen mutatók tekintetében. Az sem mellékes tényező, hogy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint a 16 évre leszállított tankötelezettség mind-mind a munkaerő-kínálat bővülését jelezte előre. A statisztikák azonban csak azokat jelenítik meg, akik a hatóság látóterében vannak. A szigorított szabályozás miatt sokan eshettek ki az ellátórendszerből is. 

Az átalakított segélyezési rendszernek rossz vége lehet a Fidesz szempontjából: éhségmenetek indultak több helyről is az országban, tiltakozva a közmunkások helyzete és alacsony jövedelme ellen. Erre pedig jó érzékkel repült rá az MSZP, kihasználva az Orbán-kormány foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos elégedetlenséget. A hangzatos ígéretek (1 millió munkahely, teljes foglalkoztatottság) ellenére a kormányváltás óta csökkenő tendenciát láthatunk az üres álláshelyek számának alakulásában.

Fiatalkori munkanélküliség 

A fiatalkori munkanélküliség a kivándorlás katalizátora is egyben. A köz- és felsőoktatási forráskivonások reformok eredményei a kormányzati kommunikáció ellenére nem vetítenek előre túl derűs képet. A 16 évre leszállított tankötelezettség mellett megfelelő szakképzésre van szükség, különben ezen fiatalok is csak a munkanélküliek növekvő táborát gyarapíthatják. 

A felsőoktatási forráskivonások a kormányzat által preferált természettudományi/mérnöki szakterületeket is sújtják. A röghöz kötés pedig továbbra is borzolja a hallgatók kedélyeit, amelyet a kormányzópártok egy huszárvágással igyekeznek az alaptörvénybe emelni. Bár népszerű dolog arról beszélni, hogy minek képzünk annyi diplomást, a magyar munkaerőpiac arányaiban jobban díjazza a magasabb végzettséget, mint az OECD országok átlagai. Ide tartozik az is, hogy a felsőfokú végzettségűek között a legalacsonyabb a munkanélküliség.

Mindenesetre március elsejétől elindult a kormány "Első munkahely garancia" névre hallgató programja, amely 5 milliárd forintből legalább 7 ezer 25 éven aluli foglalkoztatását segítené elő. Ráadásul új eszközt is kapott az ország: az uniós költségvetéssel kapcsolatban 2014 és 2010 között mintegy 50 millió eurót használhat fel uniós forrásokból a fiatalkori munkanélküliség mérséklésére Magyarország.

Területi munkanélküliség

Ha a munkanélküliek területi eloszlására tekintünk azt látjuk, hogy továbbra is Nógrád, Baranya, Borsod és

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A választóit visszaszerezni igyekvő MSZP joggal remélheti, hogy itt visszaszerezheti 2010-ben elvesztett választókerületeit. A Jobbik (ezzel szoros összefüggésben) továbbra is ezekben a keleti válságrégiókban a legerősebb.

Ha nem történik változás (erre a következő egy évben csekély az esély), ezekben a régiókban mindkét ellenzéki párt sikerrel járhat. Nem kell mást tenniük, mint szociálisan érzékeny arcukat mutatni a választók felé, illetve hangsúlyozni, hogy a Fidesz cserben hagyta a leszakadó rétegeket. No persze valamiféle program sem árt, ezt az MSZP például már el is készítette. 

Tartós munkanélküliség

Bár a kormányzat azzal érvel a közmunkaprogram mellett, hogy kiváló eszköz arra, hogy visszaszoktassa, visszaterelje a embereket a munkához, mára láthatóan bebizonyosodott, hogy erre csak igen korlátozottan képes. A tartós munkanélküliek (akik legalább 1 vagy 2 éve nem találnak munkát) számát nem sikerült érdemben csökkenteni. 

Így aztán kijelenthető, hogy ha a termelékenységet nem is, a munkaügyi statisztikákat szépen kozmetikázza. 

És hogy hogyan lesz ebből 1 millió új munkahely?

Leginkább sehogy. Az idén is legfeljebb stagnálásra számíthatunk a tavalyi recesszió után, ez pedig nem kedvez az új munkahelyek kialakulásának. A munkahelyek számának növeléséhez gazdasági növekedés, megfelelő bizalmi klíma, valamint a beruházások növekedése szükséges. Ezt sikeresen elinflálta a közgazdasági un ortodoxia. Az idén is csak a bővülő közmunkaprogrammal növekedhet a foglalkoztatottság. Ez pedig ugyebár nem jelent valós megoldást a problémára.

http://tenytar.blog.hu/2013/03/21/hogyan_lesz_ebbol_1_millio_uj_munkahely_leginkabb_sehogy

Romney 12 millió új munkahelyet ígér

2012. augusztus 31. péntek 11:47 | AN Forrás: MTI

Romney az est meglepetés-emberével, Clint Eastwood alias Piszkos Harryvel. Mennyire tiszta az ő keze?

Washington – Tizenkét millió új munkahely létrehozását, a nemzeti egység megteremtését, valamint Amerika vezető szerepének megerősítését ígérte csütörtök éjjel Mitt Romney a republikánusok tampai konvencióján, elnökjelöltségét elfogadó beszédében. A Rolling Stone magazin eközben azt jelentette, hogy Mitt Romney republikánus elnökjelölt cége, a Bain & Company a szövetségi kormány segélycsomagjának köszönhetően menekült meg a csődtől.

Az eddigi politikai pályafutása csúcspontjának tekintett szónoklatában Romney öt pontban összegezte a munkahelyteremtés programját. Ez magában foglalja az Egyesült Államok energia-függetlenségének 2020-ig történő megteremtését, valamint a meglévő, a hagyományos és a megújuló energiahordozó-készletek kiaknázását, a jövőbeni munkahelyek igényeinek megfelelő képzést, az új kereskedelempolitikát és új kereskedelmi egyezményeket, az államháztartás kiegyensúlyozását, valamint a kisvállalkozások támogatását a szabályozások és az adók csökkentése révén.

Romney a kisvállalkozásokat az amerikai munkahelyek növekedési motorjának nevezte. Megígérte, hogy nem emeli a középosztály adóját, és ismét kilátásba helyezte, hogy el fogja törölni Obama egészségügyi reformját.

„Biztosítani kell minden vállalkozót és munkahelyteremtőt arról, hogy befektetéseik Amerikában nem fognak elenyészni, mint Görögországban, csökkenteni fogjuk a deficitet, Amerikát pedig a kiegyensúlyozott költségvetés irányába tereljük”, hangsúlyozta.

Romney olyan „egyesült Amerikát” ígért, amely ismét első lesz a világban az innováció és a termelékenység terén, és amely „helyreállítja minden apának és anyának a hitét abban, hogy a gyerekeik jövője a múltnál is fényesebb lesz”. Mint mondta, oltalmazni fogja az életet, a házasság intézményét és a vallásszabadságot.

.

„Szerettem volna, ha Obama elnök sikerrel jár, mert azt akarom, hogy Amerika sikeres legyen”, mondta riválisával kapcsolatban Romney. „Ígéretei azonban kiábránduláshoz és megosztottsághoz vezettek. Ezt nem fogadhatjuk el. Itt a pillanat, amikor tehetünk valamit. Az önök segítségével meg is tesszük.”

Az amerikai gazdaság nehézségeire utalva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi elnök azért vezette rossz irányba az országot, mert nem volt meg az ehhez a szükséges, az üzleti világban megszerezhető tapasztalata. Önmagáról ezzel kapcsolatban az emelte ki, hogy az egyik legsikeresebb magánbefektető cég, a Bain Capital élén állt. Ez olyan üzletláncokat indított útjára, amelyet az Obama-család is nagyra értékel és ahol Obama kampánystábja is vásárol.

A háromnapos tanácskozás show-elemekkel gazdagított utolsó estéjén a rendezők videók bemutatásával és ismerőseinek megszóltatásával törekedtek ismét Romney emberi oldalának bemutatására. Az elnökjelölt stábja azért küzd, hogy megfordítsa a The Wall Street Journal és az NBC augusztusi közvélemény-kutatása által tükrözött trendet, amely szerint a választók 44 százalékában negatív kép alakult ki róla, és csak 38 százalék vélekedik róla pozitívan.

.

Maga Romney is szóba hozta, hogy az apja a haláláig minden nap egy-egy szál rózsával kedveskedett az anyjának, és felidézte, hogy ifjú házasként milyen volt öt felcseperedő fiúgyermekkel egy fedél alatt lakni.

Grant Bennett mormon püspök arról beszélt, hogy milyen önfeláldozóan, fáradságot nem ismerve dolgozott hosszú éveken át Mitt Romney a vallási közösségéért. Az ugyancsak mormon, idős Oparowski házaspár azt idézte fel, hogy Romney Michiganben elfoglaltsága ellenére is gyakran meglátogatta a kórházban gyógyíthatatlan beteg fiukat. Segített megfogalmazni a 14 éves gyerek végrendeletét és gyászbeszédet mondott a temetésén.

.

Romney támogatottsága alapvetően a fehér férfi választók körében erős, ezért a konvenció szervezői igyekeztek megszólítani azokat a csoportokat is – elsősorban a spanyolajkú szavazókat és a nőket –, amelyek körében eddig kisebb volt a népszerűsége. Az elnökjelöltet ezért célzatosan a republikánus jobboldal új generációjának sztárja, a kubai származású Marco Rubio floridai szenátor mutatta be.

A republikánusok női nagyágyúi közül szót kapott Condoleeza Rice volt külügyminiszter, Kelly Ayotte New Hampshire-i szenátor, Nikki Haley dél-karolinai kormányzó és Susan Martinez új-mexikói kormányzó. A tanácskozás legnagyobb alakítását azonban az elnökjelölt felesége, Ann adta elő kedd esti beszédével.

Feleségével, Callistával párban szólalt fel csütörtök este a konvención Newt Gingrich volt képviselőházi elnök és 2012-es elnökjelölt-aspiráns. Gingrich a volt ellenfelet most a munkahelyteremtőnek mondott és Amerikát „naggyá tevő” republikánus elnökhöz, Ronald Reaganhez hasonlította. A határozatlannak és tehetetlennek ábrázolt Obamát Jimmy Carter egykori demokrata elnökkel állította párhuzamba.

.

Az est egyik meglepetése – kilétét egészen csütörtökig sikerült titokban tartani – a 84 esztendős, Oscar-díjas Clint Eastwood volt. Eastwood a szónoki emelvényen üres széket állított maga mellé és eljátszotta azt, mintha Barack Obama ülne benne. A láthatatlan elnökkel dialógust folytatva egyebek között megkérdezte tőle, hogy miért nem tartotta be választási ígéreteit.

A jelenet végén a vele kórusban együtt tartó közönséggel együtt mondta ki – a hivatalban lévő elnöknek szánva – az általa a hetvenes években alakított kemény San Franciscó-i zsaru, Harry Callahan, avagy Piszkos Harry szállóigévé vált mondását: „Gyerünk! Hadd legyen egy jó napom”.

A másik Romney számára már nem annyira kellemes meglepetés a Rolling Stone magazin írása volt, amely olyan dokumentumokra hivatkozva állította, hogy Romney cége kormányzati támogatással menekült meg a csődtől, amelyeket az információszabadságról rendelkező törvényre hivatkozva kapott meg kormányzattól. Amennyiben az információk igaznak bizonyulnak, alapjaiban rendülhet meg az az imázs, amelyet Romney-ról mint az amerikai gazdaság talpra állítására legalkalmasabb üzletemberről kialakítottak. A volt massachusettsi kormányzó számtalan alkalommal ostorozta a demokrata Barack Obama elnök kormányzata által folyósított gazdaságélénkítő segélyeket.

A lap, amelynek nyomtatott kiadásában csak szeptember 13-án jelenik meg teljes terjedelmében Tim Dickinson cikke, az információ közlését a tampai republikánus konvenció záró felvonásához időzítette, ahhoz a naphoz, amelyen Romney elmondja „élete beszédét”, s elfogadja pártjának elnökjelöltségét.

A Rolling Stone úgy tudja, hogy a Bain & Co. – amelynek pedig abból kellett volna megélnie, hogy más vállalatok vezetésének ad gazdasági tanácsokat – 1991-re a csőd szélén állt, és gyakorlatilag teljesen elértéktelenedett. A lap szerint Mitt Romney legkevesebb 10 millió dollárnyi segélyt – adósság-elengedést – préselt ki az adófizetők pénzéből fenntartott Szövetségi Letétbiztosítási Társaságból (FDIC).

.

A lap értesülése szerint Romney épp azzal mentette meg a céget a krachtól, hogy csődre játszott. Ezzel a Bain csaknem ezer, szerte a világon dolgozó alkalmazottja mellett pórul jártak volna a cég hitelezői, köztük az FDIC is. Romney úgy tudta megkötni a letétbiztosítóval az annak érdekeivel ellentétes cégmentő ügyletet, hogy annak egyik hitelelbírálóját a Bain igazgatótanácsának tagjává tette meg, az FDIC elnöke pedig történetesen az a Bill Seidman volt, aki az apja, George W. Romney kampányának pénzügyeit intézte, amikor az 1968-ban megpályázta az Egyesült Államok elnökségét.

A Rolling Stone úgy tudja, hogy Romney, miközben segélyért folyamodott, tudatosan busás bónuszokat osztott szét a cég vezetői között, hogy a hitelezőknek gyakorlatilag semmi se maradjon, és ezzel lépéskényszerbe hozza őket.

.

Életrajza szerint Mitt Romney 1977-től dolgozott a Bain & Company tanácsadó cégnél, amelynek később vezérigazgatója lett. 1984-ben társalapítója lett a Bain Capitalnek, az Egyesült Államok egyik legsikeresebb tőkebefektetési cégének.

A San Franciscó-i székhelyű, liberális Rolling Stone magazin a zene és a populáris kultúra mellett a gazdaság és a politika kérdéseivel is foglalkozik. A gazdasági recesszió idején élesen bíráló cikkeket jelentett meg a pénzintézetekről, különösen a Goldman Sachsról. 2012 nyarán interjút közölt Stanley McChrystal tábornokkal, az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok parancsnokával, aki bírálatokat fogalmazott meg Joe Biden alelnökkel és Barack Obama elnök környezetével kapcsolatban. A tábornok rövid időre rá lemondott posztjáról.

forrás: http://nepszava.com/2012/08/amerika/romney-12-millio-uj-munkahelyet-iger.html

Lehetséges 1 millió új munkahely Magyarországon

Nos, szeretnék először egy folyamatot leírni, melyhez többféle metaforát is alkalmazok.

1.)    Egyes dízelmotorokat nem közvetlenül indítják be, hanem először egy benzinmotort indítanak be, és aztán a benzinmotor indítja be a dízelmotort.

2.)    Ahhoz, hogy beinduljon egy hidrogénbomba, először egy atombombának kell felrobbannia.

3.)    A hegyaljai felkelésnek kellett megelőznie a Rákóczi-szabadságharcot.

Egy olyan nagy volumenű folyamat, melynek célja 1 millió új munkahely megteremtése, - véleményem szerint –, nem indítható el közvetlenül.

Ehhez szükség van egy indító folyamatra, mint ami az előző 3 példában a benzinmotor, az atombomba illetve a hegyaljai felkelés.

Miután a kezdő folyamat beindult, akkor egy ún. többszöröző – idegen szóval multiplikátor – hatás eredményeképpen hozható létre maga a kívánt folyamat, ami itt a példában a dízelmotor, a hidrogénbomba vagy éppen a Rákóczi-szabadságharc.

Magához a kiinduló folyamathoz is egy ötlet, inspiráció kell, amit a teológiában neveznek kijelentésnek, vagy rhémának is.

Tehát az egész folyamat – az egész 1 millió munkahely megteremtése – valójában három lépcsőből áll. Hadd idézzek néhány bibliai példát:

Avagy nagyobb vagy-e te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is? (Jn 4, 12.)

A hagyományos Igemagyarázat szerint Itt a Názáreti Jézus illetve a Szent Lélek a főszereplő. De megfigyelhető, hogy ez a kis idézet egy történelmi bizonyítékot is visszaad, méghozzá azt, hogy azt a kutat még Jákob (aki Izsák fia volt, és Ábrahám unokája) ásta azt a kutat, és még mindig lehet azt használni!

Tehát ez a folyamat legelső része, amikor Isten adott valamit egy személyen keresztül – egy ötletet, hogy hol kell ásni. A második rész az volt, hogy Jákob kiásta a kutat, és a harmadik rész volt az, hogy még a Názáreti Jézus is a szolgálatához felhasználta a kutat.

És lett hetedúttal, monda [a szolga:] Íme egy kis felhőcske, mint egy embernek a tenyere, jön fel a tengerből. Akkor monda: Menj fel, mondd meg Akhábnak: Fogj be és menj le, hogy meg ne késleljen az eső. (1Kir 18, 44.)

Itt a lényeg az, hogy amikor már elindul egy folyamat, már akkor el kell indulni nekünk is.

Nem megvárni kell, amíg abszolút biztosan működik a folyamat, hanem amikor már látszik valami – tehát már működik a folyamat második része, akkor a harmadik is be fog indulni.

Milyen Ötlet kell?

Az ötletek, inspirációk közt meg kell találni a használhatót.

Vannak intuitív, ötlet dús emberek, és vannak személyek, akik jól ki tudják dolgozni azokat.

A két ember(csoportnak) együtt kell tudni működni.

Hány új munkakör hozható létre a második és a harmadik körben?

A második eredményeképpen 10.000 és 100.000 közötti, a harmadik után pedig 100.000-1.000.000 új munkahely jöhet létre.

A minimális és maximális számok között várható az eredmény, amiben közrejátszik az egész folyamat komplexitása.

Ha például 19 megyében + Budapesten létrejön mindenhol 500 új munkahely, az 20x500 = 10.000 új munkahely.

A megyékben érdemes gyártásra azt a járást kiválasztani, ahol legnagyobb a munkanélküliség. Budapesten pedig a majdan létrejövő XXIV. kerületet érdemes előtérbe helyezni.

Tehát ha tudunk jurtákat gyártani, akkor 10.000 új munkahelyet meg tudunk alapítani, melynek alapja a jurtagyártás. Persze egy-egy gyáregység lehet ennél nagyobb is, és foglalkoztathat ennél több személyt is – ekkor az új munkahelyek száma megnőhet, például az értékesítés területén is létrejöhetnek még munkahelyek.

Ennek bevezető folyamata – tehát az első rész – jeleneti a különböző tervezési, szabványosítási munkákat, amely ugyan sok munkát jelent, de nem feltétlenül jelent megszámlálhatóan sok munkahelyet.

A harmadik részhez hozzátartozik sok új dolog, amik most még nincsenek meg – ki kell találni majd azokat.

Ez adja a kihívást.

De ha lehet jurtákat gyártani – márpedig lehet, mert gyártanak sok országban modern jurtákat, akkor miért ne lehetne még sokkal jobbakat tervezni azoknál?

Fürdőszobával, padlófűtéssel, tetszés szerinti térelválasztási lehetőségekkel, és még sok-sok újítással nemcsak hazai felhasználásra, hanem külföldi értékesítésre is tud majd így Magyarország jurtákat gyártani. Az exportlehetőség további új munkahelyeket jelent.

Budapest szimbóluma lehetne az új központ

2012. március 31. | 17:51

Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re - közölte Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos pénteken a fővárosban.

 Radnai Péter, a program kreatív főtanácsadója felidézte: 2009-ben civilként álmodta meg, milyen lenne, ha Budapest is rendelkezne egy olyan múzeummal, amely modern szimbóluma lenne a városnak, ahol a mai fiataloknak megmutatják, mi az, amire az ország büszke lehet. Mint hozzátette, Rubik Ernő után a kulturális és tudományos élet számos képviselőjével is megvitatta a tervet, többek között Finta József építésszel és Baán László múzeumigazgatóval, valamint az azóta főpolgármesterré választott Tarlós Istvánnal.

Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos kiemelte: 2011 végén született az a kormányzati szándék, hogy - amennyiben Rubik Ernő ezzel egyet ért - létrejöjjön egy nagy múzeum, amely izgalmasan, lebilincselően mutatja be 1100 év kiemelkedő magyar szellemi teljesítményét, valamint a kocka történetét.

Mindezt olyan épületben, amely a Rubik-kockát juttatja eszünkbe - jegyezte meg, hozzátéve: a legvalószínűbb helyszín a Rákóczi híd budai hídfőjénél található állami telek, de az épület elhelyezését még a szakmai szervezetek képviselőivel is megvitatják. Jövőre a kormány nemzetközi építészeti pályázatot ír ki, melynek zsűrijében Rubik Ernő is helyet kap, majd 2014 és 2017 között a tervek szerint lezajlik a beruházás.

Fürjes Balázs az MTI-nek elmondta: az előzetes koncepcióban egy 10-20 ezer négyzetméteres kulturális központ szerepel. Mint elárulta, tervbe vettek egy nemzetközi vándorkiállítást is, amely a Rubik-kocka sokszínűségét, széleskörű elterjedtségét mutatja be 2014-től világszerte.

Rubik Ernő a bejelentés után kiemelte: a Rubik-kocka népszerű sporttá vált, kirakására évente mintegy 150 versenyt rendeznek a világon. A Kossuth-díjas építészmérnök és feltaláló reményét fejezte ki, hogy nemcsak 2014-ben - a kocka 40., neki pedig 70. születésnapján -, az alapkőletételnél lehet jelen, hanem három év múlva a kész épületet is megcsodálhatja.

Forrás: MTI

forrás: http://www.vjm.hu/itthon/budapest-szimboluma-lehetne-az-uj-kozpont/744/

Rubik-kockát formázó múzeum épülhet

Szerző: Cultura-MTI / 2012. április 2. hétfő / Kultúra, Tudományok   

Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re.

A bejelentésen a kormányfő hangsúlyozta: a Rubik-kocka a magyar szellem szimbólumának is tekinthető, a kormány pedig abban bízik, hogy az új, a világhírű találmányt idéző, a magyar szellemi teljesítményeket bemutató központ a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz.

A magyarokban él egy elszigeteltség-érzés – fogalmazott beszédében Orbán Viktor -, amelynek leginkább a nyelvi elszigeteltség az oka. A magyarok ezért keresik azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmával “torzítás nélkül” megoszthatják a világról vallott gondolataikat. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a világra szóló találmányok gazdáit Magyarországon különleges tisztelet övezi, mert egy-egy ilyen feltaláló “kiszabadít bennünket” a nyelvi elszigetelődésből – mondta. […]

A forrásokra kitérve a kormánybiztos közölte: megvizsgálják az európai uniós finanszírozás lehetőségét, de a magyar kormány kész arra, hogy akár saját erőből is megvalósítsa a várhatóan komoly gazdasági hasznot hajtó beruházást. […]

A bejelentés után Orbán Viktor és Rubik Ernő együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben a kormány vállalta, hogy a Rubik-kockát formázó épületben állít emléket a magyar szellemi teljesítményeknek, és a beruházás során folyamatosan igénybe veszi a feltaláló észrevételeit. Rubik Ernő a megállapodásban kijelentette: hozzájárulását adja ahhoz, hogy a felépítendő épület alapjául a védettséget élvező Rubik-kocka motívum szolgáljon.

forrás: http://cultura.hu/kultura/rubik-kockat-formazo-muzeum-epulhet/

Tarlós: új szimbólumok kellenek Budapestnek

• 2010.09.15. 13:03
  • |A főpolgármester-jelölt szerint új zászlóról szavazhatnak a fővárosiak, ha megválasztják.

Tarlós István szerint Budapestnek a jövőben vállalnia kell saját identitását, és uniformizált világváros helyett regionális központtá kellene válnia. A Fidesz és a KDNP főpolgármester-jelöltje egy szerdai budapesti konferencián, majd az azt követő sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a város szimbólumaiban változás várható.

 Ez utóbbival kapcsolatban közölte, - megválasztása esetén - várhatóan megkérdezik majd a városlakókat Budapest jelenlegi (a román trikolórhoz hasonló) zászlójával kapcsolatban is.

Tarlós István a "Budapest-imázs" konferencián azt mondta, új városarculati elemeket dolgoztatna ki, és szakértőkkel áttekintetné a város szimbólumait. Ez azonban nem jelenti - tette hozzá -, hogy mindenen változtatni kellene.

Elmondta, ha megnyeri a választást, mások mellett számít Bojár Iván András városarculati tanácsnok munkájára. Jelezte: Bojár "szakmailag már bizonyított". Kérdésre elmondta, tetszik neki Bojár gyaloghidas ötlete a Dunára, ám ez szerinte a következő négy évben nem készülhet el, mert egyelőre "fontosabb" dolgokra kell a pénz.

"Horváth Csaba gyerekes"

Ugyancsak kérdésre azt mondta, "gyerekesnek" tartja Horváth Csaba szocialista főpolgármester-jelölt "sárga csekkes" akcióját, mellyel a BKV-nak az előző kormány által ígért pénzt akarja számon kérni. Tarlós István szerint hiteltelen az akció, mert Horváth Csaba az egyik héten járatritkítást és tarifaemelést akar, majd nem sokkal később díjmentes BKV-ról beszél.

Horváth Csaba keddi sajtótájékoztatóján egy nagy méretű sárga csekket felmutatva hívta fel a figyelmet arra, a kormánynak teljesítenie kell az előző kabinet és a főváros között a BKV támogatásáról létrejött megállapodást, amelynek alapján 7,443 milliárd forintot kellett volna utalnia július 15-ig.

Nem ad hoc toronyházak

Tarlós István szerint a város üzemeltetése is arculati kérdés. Rossz példaként említette a járdákból egy egyszerű sárga csíkkal leválasztott "bicikliutakat", amelyek sok bosszúságot okoznak a járókelőknek.

Kérdésre válaszolva azt mondta, "toronyházakat kell építeni", ám nem "ad hoc"-jelleggel. Elmondta, készült már tanulmány arról, hol épülhetnének toronyházak; például az Árpád híd pesti hídfőjénél, vagy az óbudai Flórián téren, hozzáfűzve, ez utóbbit ő személy szerint nem szeretné.

Ughy Attila, a főváros városképvédelmi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, húsz éve Budapest nagy lehetőségek előtt állt, de az elvárásokból kevés teljesült. Úgy látja - mondta -, hogy vannak olyan látványos változások, amelyekhez nem kell pénz, csak szervezés, rend és összhang.

Az anarchia nem liberalizmus

Tarlós István a sajtótájékoztató előtti konferencia megnyitóján hangsúlyozta, azért kell újragondolni a város arculatát, mert az ma nagyon "vegyes" képet mutat. Véleménye szerint a magyar főváros imázsa attól nem természetes, hogy az elmúlt évben "egészen másnak akart mutatkozni, mint ami" valójában.

Közölte, ezzel együtt "nem lehet állítani, hogy nem történtek jó dolgok", de a versenyben olyan nagyvárosok előzték meg Budapestet, mind Varsó vagy Prága.

Emlékeztetett arra, hogy az eddigi városvezetés törekedett a "világváros-titulusra", mégsem vált Budapest sem gazdasági, sem pedig politikai értelemben meghatározó befolyású nagyvárossá.

Tarlós szerint Budapest alapproblémája, hogy mint nagyvárosnak, nincs sem kialakult karaktere, sem pedig filozófiája. "A liberális alapeszmék vonzóak, de az anarchia nem liberalizmus, a sokszínűség jó és látványos, de a káosz nem sokszínűség" - jelentette ki.

Mint fogalmazott, "Budapestnek újra el kell fogadnia saját identitásának jegyeit". Szabad és kell tanulni, jó mintákat átvenni, de nem esztelenül utánozni más városokat - tette hozzá.

A feladatok egyik legfontosabb átcsoportosításának nevezte, hogy a szabályozási jogosítványokat "az egységes városrendezés igényével" egy helyre, a fővároshoz kell majd telepíteni a kerületektől.

• Forrás: MTI

forrás: http://www.hir24.hu/onkormanyzati-valasztas/2010/09/15/tarlos-uj-szimbolumok-kellenek-budapestnek/

A magyaroknak szimbólumokra van szükségük.

Működőképes szimbólum nélkül nem tudnak hinni egy jövőbeni beteljesülendő folyamatban.

Van számos szimbólumunk, ilyenek a

•  turulmadár és az csodaszarvas,
•  a korona, a címer és a piros-fehér-zöld zászló,
•   a himnusz és a szózat,
•   a csárdás és a piros paprika,
•  a szürke marha, a racka és a puli,
•  a Rubik-kocka

és még jó néhány.

De ezek már nem adnak olyan sok új energiát.

Olyan régi-új szimbólum kell, amiben van még bőven elég új, friss erő, amely még nem eléggé ismert nemzetközi szinten – mint szimbólum –, de mégis ismertnek kell lennie, csak nem szimbólumként.

Lehet gyártani-kitalálni, lehet keresni és lehet újra felfedezni is.

A jurtát már nem kell feltalálni – mint sátrat, de mint szimbólumot igen, fel kell találni.

Mivel a modern jurták – amelyek télen és nyáron egyaránt lakhatóak – még nincsenek elterjedve, ezért ez a szimbólum nem csak a múltba tud majd mutatni, hanem a jövőben is egy modern jurtaiparhoz.

De ha mi nem tesszük meg, akkor csak idő kérdése, és majd felkarolja más.

Akkor megint a mi múltunk, a mi erősítő szimbólumunk, és a mi jövőbeni gazdasági lehetőségünk megint másé lesz.

Nem szükségszerű az, hogy így legyen!

Nem vagyunk mi Iskariótes Júdások!

„És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (volt pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):

Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak voltak az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.

Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lett azoknak, a kik megfogták Jézust.

Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.

(Ez [hát] mezőt szerzett hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.

És [ez] tudtára lett mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvükön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)

Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az õ lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: az ő püspökségét más vegye el.” (ApCsel 1, 15-20.)

Fontos, hogy a jurta nem egy kiválasztott történelem-értelmezéshez tartozó tárgy/szimbólum/gazdasági esély… hanem nagyon is valóságosan is elismert lakóhelye volt a honfoglalás kori magyarság egy részének.

Mert mi magyarok igenis szoktunk imádkozni!

Csak az a kérdés, hogy meg tudunk-e egyezni!

Mert a megegyezés szükséges ahhoz, hogy eredmény lehessen:

„Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.” (Mt 18, 19.)

Ez az egy akarat szükséges egy gazdasági tervben is.

De a jurta, mint történelmi mindennapos használati tárgy nem vitatott.

Nem arra akarok utalni, hogy mindig minden esetben imával kell elkezdeni egy folyamatot – hiszen aki nem vallja magát hívőnek, és mégis imádkoznia kell, akkor annak a személynek sérül a lelkiismereti joga.

Ezért nem is közös imára gondolok, hanem a közösen elfogadható célra.

Erre van nekünk, magyaroknak szükségünk!

Közös célra, mely

•    elsősorban gazdasági jelentőségű – fel lehet vele emelkedni
•   szimbólum is – a belsőnknek erőt tud adni
•    történelmi vonatkozású is – saját magunkat vállaljuk fel vele, és ez jó dolog!

Haldoklik az építőipar

Kritikus helyzetbe jutott a magyar építőipar. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatai szerint júniusban a termelés volumene a kiigazítatlan és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 13,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi alacsony szinthez képest. Az előző havinál 5,6 százalékkal volt alacsonyabb.

2011. augusztus 16., 05:33

Az amúgy is haldokló iparág elszomorító számai mögé tekintve jól látszik: az Orbán-kormány egy teljes évig nem engedte felhasználni a beruházási célú uniós támogatásokat.

A KSH legfrissebb számaiban a tragikus, hogy az építőipar ismét jókorát vesztett teljesítményéből. Ezt tükrözi, hogy közel 14 százalékkal csökkent az iparág teljesítménye az elmúlt év azonos időszakához képest - mondta lapunknak Józsa István. A szocialista gazdaságpolitikus, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke szerint az még többé-kevésbé elfogadható jelenség, ha az építőipar tevékenysége hullámzik, azonban a mostani adatok azt jelzik, hogy hamarosan a műszaki létszámától is fokozatosan meg válni kényszerülnek a vállalatok.

A második Orbán-kormány az előző kormány visszafogott fejlesztései után reményt sem nyújt arra, hogy a mostani helyzet belátható időn belül megváltozik. Egyre több építőipari cég kényszerül külföldön, mostanában Szerbiában és Horvátországban munkát vállalni, de a hazai igények drasztikus visszaesése után, a belső piacon alig-alig jutnak munkához, pedig referenciára szükség lenne.

A beruházási célú uniós pénzek felhasználásánál a mostani kormány egy teljes esztendőt elvesztegetett.

A Fidesz-kormány több mint egy éve fáradozik Magyarország - ahogy Orbán Viktor és Matolcsy György szokták mondani - "újjáépítésén". Építés helyett azonban leépülés mutatkozik, és sajnos korántsem csupán az építőipar területén - mondta a szocialista gazdaságpolitikus.

A kormány az elmúlt több mint egy évben bebizonyította, hogy nyolc év alatt sem volt képes egy koherens és minden elemében átgondolt gazdaságpolitikai koncepció kidolgozására. Így ma ott tartunk, hogy van egy egykulcsos, igazságtalan adórendszer, amely csökkenti a fogyasztást, és évi 500-550 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésen, egy ennek ellentételezésére létrehozott megszorító csomag, valamint egy szintén növekedés gátló, végül is az emberekre háruló válságadó-program. Stabilitásnak, pláne gyarapodásnak pedig semmi jele. - állítja Józsa István.

A KSH számai az előző év szintén alacsony adataihoz képest további visszaesést mutatnak a lakásépítésben is. Az ágazat élénkítésére állami lakásépítési program, lakásépítési támogatások szükségesek - összegezte véleményét a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE). A jelenlegi visszaesés mellett nehezen látszanak teljesíthetőnek a kormány foglalkoztatási célkitűzései. A lakásépítések ilyen alacsony és emellett tovább eső szintje az egész építőanyag-ipart, de a kereskedelmet, a tervezést, az ingatlanforgalmazást, finanszírozást is visszaveti.

Ez azt is jelenti, hogy ebből a szegmensből eredő költségvetési bevételek is elmaradnak. A 2010-es 20 823 darab új lakás is közel ötven éves negatív rekord volt. Ehhez a rendkívül alacsony számhoz kell viszonyítani a 35,9 százalékos visszaesést előrevetítető idén kiadott építési engedélyszámot.



Mikor állhat talpra az építőipar?

Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója:
Nem utal semmi jel a kilábalásra. Ha 2012 januárjától valamilyen lakástámogatási rendszert bevezetne a kormány - erről még nincs semmi konkrét hír -, akkor azt követően néhány hónap múlva az újlakás piac élénkülhetne. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a lakásépítés az építőipar teljesítményének csak 10-15 százalékát teszi ki. A vállalkozói építkezésekre károsan fog hatni a plázastop is.

Józsa István, szocialista gazdaságpolitikus:
A kormány politikája a reményét sem adja meg az építőipar növekedésének. Ezt az iparágat viszont csak a gyors injekció menthetné meg. Pillanatnyilag az állam, mint megrendelő sem játszik meghatározó szerepet. Az infrastrukturális fejlesztéseket a Széll Kálmán Terv teljes mértékben visszafogja. Ha nem lesz megfelelő mértékű rendelésállománya az építőiparnak, akkor a szakember gárda szétszéled.

B. M. / Népszava

forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=461382#null

Haldoklik az építőipar: nincs nagyberuházás, alig épül lakás, szerződéshiány 

Az esztendővel ezelőttinél nyolcadával volt kisebb az építőipari termelés volumene 2011 szeptemberében. A nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése következtében felgyorsult az épületek építésének csökkenése. A hónap végén a jövőbeni építési munkákra vonatkozó, megkötött szerződések volumene mintegy 40%-kal alacsonyabb volt az egy évvel ezelőttinél. Az építőipar termelői árai 2011 III. negyedévében az előző év azonos időszakához mérten 1,8%-kal emelkedtek.

2011 szeptemberében az építőipari termelés volumene munkanaptényezővel kiigazítva is 12%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez mérten. Szezonálisan kiigazítva a termelés az előző havinál 2%-kal kisebb volt. Az év kilenc hónapjában a termelés 10,6%-kal elmaradt a 2010. azonos időszakitól.

 A termelés szeptemberi, 12%-os mérséklődésen belül a két építményfőcsoport termelése eltérően alakult. Nagyarányú, 23%-os visszaesést figyeltünk meg az épületek építésében, ezzel szemben az egyéb építmények építése 1,4%-kal magasabb volt az egy évvel ezelőtti, már akkor is rendkívül alacsony bázisnál. A kismértékű emelkedéshez útépítési és vasút-korszerűsítési munkák is hozzájárultak. Szezonálisan kiigazított indexek alapján szeptemberben az épületek építésének volumene 7,7%-kal kisebb, az egyéb építményeké 1,2%-kal magasabb volt az augusztusinál. Az év kilenc hónapjában az épületek építésének teljesítménye 12,1%-kal, az egyéb építményeké 8,9%-kal csökkent 2010 azonos időszakához képest.

Szeptemberben az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – mintegy ötödével esett vissza az esztendővel ezelőttihez képest. Az egyéb építmények ágazat termelése 10,8%-kal meghaladta a 2010. szeptemberi alacsony szintet, a speciális szaképítés ágazaté – amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – 19,7%-kal maradt el a 2010. azonos időszakitól.

A 2011 szeptemberében kötött új szerződések volumene az egy évvel ezelőttihez képest 12%-kal, ezen belül az épületek építésére kötötteké 14,4%-kal esett vissza. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 9,8%-kal mérséklődött a 2010. szeptemberihez képest. Az év kilenc hónapjában az építőipari vállalkozások 22,4%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában.

Az építőipari vállalkozások 2011. szeptember végi szerződésállományának volumene a 2010. szeptemberihez képest 39,1%-kal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 41,3%-kal, az egyéb építményeké 37,8%-kal esett vissza.

Az építőipar termelői árai 2011 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest 1,8%-kal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban az emelkedés 0,7%, az egyéb építmények építése ágazatban az árak 2,7%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. A legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban átlaghoz közeli (1,9%) növekedés mutatkozott. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,8 és 2,7% között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,2%-kal voltak magasabbak.

Infovilág

forrás: http://humanpolitika.hu/index.php/hr-hirek/belfoeld/4294-haldoklik-az-epitipar-nincs-nagyberuhazas-alig-epuel-lakas-szerzdeshiany

Mélypont: hatodik éve haldoklik a magyar építőipar

2011. augusztus 04., 11:17

További hanyatlás várható idén a magyar építőiparban. Az építőipari cégek vezetői az iparág teljesítményének további 5 százalékos csökkenését jósolják.

A cégek igen pesszimisták, három vállalat közül kettő véli úgy, hogy rosszabbul teljesít majd, mint a versenytársai. A cégek kapacitás-kihasználtsága a visegrádi országokkal összehasonlítva továbbra is hazánkban a legalacsonyabb. Az iparágban a fejlődés első jelei legkorábban 2012-ben várthatóak. A következő 12 hónap legfontosabb feladatának a működési hatékonyság fejlesztését tartották a cégvezetők, mely a kapacitások további szűkítését eredményezheti. Ezek a legfőbb megállapításai „A magyar építőipar 2011” című tanulmánynak, melyet a CEEC Research a KPMG magyarországi irodájával együttműködve 100 építőipari vállalat megkérdezésével készített.

A magyar építőipar immár a hatodik éve hanyatlik – a kis-, közép-, és nagyvállalatok vezetői idén az iparág további 5 százalékos szűkülésével számolnak. Ez a vállalatok forgalmának további, 5,2 százalékos csökkenéséhez vezet, mely a legnagyobb visszaesésnek számít a visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) körében. A negatív kilátások a cégek önbizalmát is befolyásolják: három vállalatból kettő (64 százalék) úgy gondolja, hogy rosszabbul teljesít majd, mint a főbb versenytársai. A cégvezetők szerint a növekedést leginkább az állami bürokrácia és az alacsony kereslet korlátozza.

Az alacsony kereslet hatására 65 százalékra eshet a kapacitás-kihasználtságuk. Ezzel Magyarország továbbra is sereghajtó marad a visegrádi országok között.  A vállalatoknak átlagosan 3,5 hónapra előre vannak szerződéses megrendeléseik. A cégvezetők 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevesebb megrendelést kaptak, mint 12 hónappal ezelőtt. Különösen rossz a helyzet a nagyvállalatoknál: négyből három képviselő az előző évinél kevesebb megrendelésről számolt be.

A cégek új megrendelésekhez leghatékonyabban személyes kapcsolataiknak köszönhetően juthatnak, ez már négy éve a leggyakoribb üzletszerzési mód nemcsak Magyarországon, hanem a többi visegrádi országban is. Üzletszerzés szempontjából a pályázatokon való részvételt a cégvezetők viszont nem tartják eredményesnek

A megkérdezettek többsége megerősítette, hogy a korrupció is nagy szerepet játszik abban, ki nyeri el az adott üzletet. Minden harmadik vállalatvezető számolt be arról, hogy kértek már tőle csúszópénzt megrendelések megszerzése során. Mivel a kereslet nagyon alacsony, ezért jelenleg a cégek 41 százaléka még nyereség hiányában, vagy akár kisebb veszteség mellett is elfogadna megrendeléseket. Ez az arány a nagyvállalatok esetében még nagyobb, mintegy 63 százalékos. A cégek harmada (35 százalék) válaszolta azt, hogy már megszegte belső kockázatkezelési szabályzatát új szerződés megszerzése érdekében. 

A válság alatt a cégek legfontosabb feladatuknak a teljesítményük bővítését tekintik. Ez elsősorban a nagyvállalatok számára fontos. A cseh és szlovák vállalatvezetők is ezen a területen szeretnének leginkább fejlődni. A lengyel vállalatok 2010-ben még szintén ezt tartották legfontosabb feladatuknak, hiszen akkor a piac kissé lelassult, de most, hogy újból növekedési pályára lépett az iparág, a lengyel vezetők a beszerzési folyamatok fejlesztésére összpontosítanak.

Privátbankár

forrás: http://privatbankar.hu/kkv/melypont_hatodik_eve_haldoklik_a_magyar_epitoipar-239579

Magyarországnak egy esélyre van szüksége.

Olyan érdekes, hogy gyártják a jurtákat Olaszországban, Csehországban, Spanyolországban, Chilében, Kanadában... és az USA-ban.

De mi nem merünk jurtákat gyártani.

Majd legfeljebb megvesszük importként külföldről.

Mert ha külföldről vesszük, akkor az már biztosan nem szélsőjobboldali.

De ha mi kezdenénk el gyártani, akkor azt biztos, hogy nem gazdasági, hanem ideológiai okokból tehetjük csak.

Kicsit olyan deju vu–nak tűnik már megint.

Annyi és annyi magyar illetve hazai találmány a külföld – más országok kezében – nekik előnyt tudott szerezni.

Az EU - Angolszász világ nagy része nem tudja és el se tudja hinni – még csak feltételezni sem tudja -, hogy Magyarország a hazája a vörösfoszforos gyufának és az atombombának.

Nem igaz, hogy nem lehet észrevenni, hogy a klasszikus építőipar – beton, cement és téglaalapú – már nem fog beindulni, mint ahogy a könnyűipar sem.

Át kellene gondolni az egész iparágat.

Miért ne lehetne más szemléletmóddal lakni, építeni dolgokat?

Valószínűleg a lényeg az, hogy megint várjunk addig, míg más országok annyira „feltalálják” azt, amit mi korábban tudtunk és még tudunk is, hogy utána Magyarországot már meg sem említsék!

Esély kell Magyarországnak, de az esély olyan, mint Sámson és a szamárállkapocs.

„És egy nyers szamárállcsontot talált, és kinyújtván kezét, felvette azt, és agyonvert vele ezer embert.

 És monda Sámson:
Szamár állcsontjával seregeket seregre,
Szamár állcsontjával ezer férfit vertem le.

 És mikor ezt elmondta, elvetette kezéből az állcsontot, és elnevezte azt a helyet Ramath-Lehinek.

 Azután megszomjúhozott felette igen és felkiáltott az Úrhoz, és monda: Te adtad szolgád kezébe ezt a nagy győzelmet, és most szomjan [kell] meghalnom, és a körülmetéletlenek kezébe jutnom.

 Akkor meghasította Isten a zápfogat, mely az állcsontban volt, és víz fakadt ki abból. Õ pedig ivott, ereje megtért, és megéledt. Azért neveztetik a "segítségül hívás forrásának" [e hely] Lehiben mind e mai napig,

 És ítélte [Sámson] Izráelt a Filiszteusok idejében húsz esztendeig.”(Bírák 15, 15-20.)

Sámson nem mondta a filiszteusoknak:

Várjatok, mert én most megkeresem a legalkalmasabb eszközt, amivel fel tudom venni a versenyt. Azzal tevékenykedett, amije volt. Nem azért kellett neki szamárállkapocs, hogy győzzön, hanem egyszerűen csak az volt a keze ügyében.

Lehet reménykedni a biotechnológiában és más új iparágakban. De azokhoz sok idő és pénz is kell, ami nem biztos, hogy rendelkezésre áll.

Egyesek szerint az a szamárállkapocs talán pont azé a szamáré volt, amely megszólalt.

„A mint meglátta a szamár az Úrnak angyalát, lefeküdt Bálám alatt, azért megharagudott Bálám, és megverte a szamarat bottal.

És megnyitotta az Úr a szamárnak száját, és monda a szamár Bálámnak: Mit vétettem néked, hogy immár háromszor vertél meg engem?

Bálám pedig monda a szamárnak: Mert megcsúfoltál engem! Vajha volna fegyver a kezemben, nyilván megölnélek most téged.

És monda a szamár Bálámnak: Avagy nem te szamarad vagyok-e, a melyen járni szoktál, a mióta megvagy, mind e napig? Avagy szoktam volt-e veled e képen cselekedni? Az pedig felelte: Nem.”  (4Móz 22, 27-30.)

Tehát lehetséges az, hogy ez egy ereklye volt, amit még Bálám rakott el a szamár halála után, de ennek nagyon kevés a valószínűsége.

Sokkal inkább egy halott ipar, iparág szimbóluma lehet, és Magyarország számára ilyen lehet a jurtaipar.

Mely nyílván nem a régi funkcióját hivatott betölteni – hiszen már nem cél költözni Levédiából Etelközbe illetve Etelközből a Kárpát-medencébe.

De igenis lehet lét jogosultsága egy régi halott dolognak, amely a mienk – és történelmileg, és nem vitatottan, hogy ebből nyerjen egy új lendületet a mai Magyarország.

MEGBOCSÁTÁS, megbocsátó lelkület – eltörlöm az adósságát (bűnlajstromát) mindenkinek, aki kárt okozott nekem, és többé nem neheztelek rájuk

Megbocsátani = feladni a hamis reményt, hogy lehet jobb a múlt.
Ez az első lépés az olyan jövő felé, amelyet nem árnyékolnak be, nem terhelnek és nem mérgeznek a múlt sérelmei.

Megbocsátás rokon fogalmai: elengedés (adósságé), irgalmasság, könyörület, kegyelem, újrakezdés

Megbocsátás ellentétes fogalmai: elutasítás, elvetés, elítélés 

forrás: http://www.bibliai.com/megbocsatas/

MEGBOCSÁTÁS 

Cseri Kálmán: Pasaréti prédikációk

Alapige:Ef 4,32

"Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban."

[…] Nem lehet felsorolni azt, hogy milyen sokféleképpen vagyunk képesek vétkezni egymás ellen. És mindenki elkövethet ilyen bűnt, még a házastársunk is. Nem beszélve a volt házastársról. A gyerekek, a szülők, a testvér és az ellenség, a főnök és a beosztott, a szomszéd és a különböző közösségek vezetői, ahova tartozunk, beleértve az egyházat is. Az országnak a felelőtlen felelősei. Bármilyen oldalról és sokszor váratlanul érhet minket ilyen bántás. És óhatatlanul keserűség, vagy rosszabb esetben bosszúvágy ébred az ember szívében. Úgy érezzük, hogy aki megbántott, az adósunk lett. S miközben tiltakozik a lelkünk ellene, mégis ott fortyog bennünk a tehetetlen düh - nagyon szép ez a magyar kifejezés: méreg -, és ez ténylegesen mérgezi az ember életét. Megrontja kapcsolatainkat, tönkreteszi az örömünket, megzavarja az éjszakai pihenésünket, megterheli az idegrendszerünket, és az egyébként is nagy feszültséget értelmetlenül növeli.

Van, aki széltében-hosszában híreszteli az elszenvedett bántásokat. Van, aki hallgat róla, de belül háborog, és esetleg emiatt lyukad ki a gyomra, vagy lesz aritmiás a szíve. Mindenképpen sok kárt okoz ez annak, aki magában tartja.

Ezért tartotta Jézus Krisztus olyan fontosnak azt, és többször visszatért erre, tanított róla, példázatot mondott ennek az érdekében, hogy a megbántott emberek számára van egy óriási nagy lehetőség, ami magunktól nem jutna eszünkbe. Nemcsak az, hogy visszaüssön, nemcsak az, hogy valami módon megtorolja, vagy tehetetlenül fortyogjon, hanem elengedheti a tartozást. Meg lehet bocsátani.

A Hegyi beszéd egyik legmeglepőbb jézusi tanítása ez. Azt mondja: megmondatott a régieknek, hogy ne úgy, mint ahogy Lámek tette, hogy önbíráskodással a többszörösét adta vissza, de még csak az sem kötelező úgy, hogy szemet szemért, fogat fogért, ahogy a mózesi törvény szabályozta ezt, hanem lehetséges, hogy megbocsátotok. Lehetséges, hogy pofon vágnak jobbról, és odatartod a bal orcádat is. Ez teljes képtelenség, embernek ilyen nem jut eszébe. Ilyenre csak az Úr Jézus tudott először is példát adni, aztán tanítást is adni.

Van ilyen lehetőség, hogy megbocsátani, és ennek az alapja az, ahogyan az Isten megbocsátott nektek a Krisztus Jézusban. Vagyis feltétel nélkül, ahogy Ő megbocsátott.

Éppen ezért azt nézzük meg ennek az évnek utolsó estéjén, hogy a Biblia tanítása szerint mit is jelent megbocsátani, ki tud megbocsátani, és hogyan kell megbocsátani.

Mit jelent megbocsátani?

Azt, hogy egyszer és mindenkorra feladja az ember a megtorlás igényét és jogát. A megbocsátás ellentéte a megtorlás és a bosszú. Az bocsátja meg az ellene elkövetett bűnöket, aki kijelenti: nem tartozol nekem. Mintha megfizetted volna, úgy tekintek rá. Megszűnt a tartozás, nem áll ott közöttünk, és soha többé nem fogom említeni. Mintha nem lett volna. A Biblia így beszél Isten megbocsátásáról.

Éppen ezért világosan látnunk kell, hogy a bibliai megbocsátás nem az érzéseknek a teljesítménye. Még csak nem is az értelmi belátáson alapul, hanem az akarat dolga. A Biblia tanítása szerint a megbocsátás a hívő ember számára engedelmesség. Hitből való engedelmesség. A hívő életben egyébként is világosan látnunk kell ezt a hierarchiát, hogy érzések, értelem és legfelül a hit. (Ez nagyon fontos a szerelemnél is. A szerelem nem valami elemi erő, ami magával sodorja a tehetetlen embert. Az érzései felett uralkodnia kell az értelmének, afelett meg uralkodik a hite, vagyis az Isten igéjének való engedelmessége. Így kerül a helyére aztán minden: a nagyon fontos érzések és az Istentől megvilágosított értelem.)

Ez a megbocsátásnál is így van. Ezért nincs semmi szerepe a megbocsátásban annak, hogy van kedvem hozzá vagy nincs. Ha én Úrnak vallom az én Uramat, akkor engedelmeskedni tartozom neki. Ő azt mondja: bocsássatok meg egymásnak, ahogy az Isten megbocsátott nektek a Krisztus Jézusban. Ez a feladat. Akkor lássak hozzá! Isten világosan látja, hogy mi jó mindkettőknek; és Ő ezt a hívőnek mondja, a hívő a hitével ezt meg is értheti, akkor most már az engedelmesség van hátra.

Megbocsátani tehát azt jelenti, hogy kész engedelmeskedni a hívő az ő Urának, és nem lépteti elő önmagát bíróvá, aki ítélkezni akar, sem ügyésszé, aki folyamatosan vádolja a másikat, aki őt megsértette, hanem tudja, hogy ő is ugyanolyan bűnös, mint az, csak ő már kegyelmet nyert bűnös. Neki is le kell ülnie a vádlottak padjára, ahol ugyan kegyelmet kapott Istentől, de ezzel nem kerülhet fölé annak, aki ellene vétkezett.

Ha tehát valaki, aki Istentől már bűnbocsánatot kapott, mégis bosszút forral magában, elégtételt követel, vagy akár csak rosszat mond arról, aki vétkezett ellene, vagy sajnálja és sajnáltatja önmagát, az engedetlen, mert hálátlan azért a kegyelemért, amit ő is érdeme nélkül kapott. Az ilyen hívő önmaga ellen imádkozik, amikor elmondja a Mi Atyánk-ot, hogy tudniillik bocsásd meg a vétkeinket, úgy, ahogy mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.

Egyébként nem önző szempont, ha azt is látjuk, hogy nekünk is jobb, ha megbocsátunk. A megbocsátás felülemeli az embert mindig a helyzeten. A harag és a keserűség lehúz, és nem tud az ember emelkedetten gondolkozni, és helyesen ítélni. Aki haragszik és konzerválja magában a sérelmeket, a keserűséget, az rab. Kényszer gondolatok és kényszer indulatok kínozzák. Aki megbocsátott, az szabaddá válik. Teljesen független attól, hogy ki mit tett ellene, ki mit szól hozzá. Független a maga gyengeségétől is, felülemelte őt önmagán az Úr Jézus. A megbocsátás mindig győzelem önmagunk felett, vagy pontosabban: Jézus győzelme bennünk.

Ki tud megbocsátani?

Leginkább az, aki tisztában van azzal, hogy neki mi-mindent bocsátott meg már Isten. Az nem tartja számon kicsinyesen mások vele szembeni tartozását, aki tudatában van annak, hogy mekkora tartozást engedett el neki Isten. Annak könnyű megbocsátani, aki tudja, hogy egyedül azért kaptunk bocsánatot minden bűnünkre, mert a bűn nélküli Isten Fia, az Isten Báránya, Jézus Krisztus a kereszten elszenvedte a mi igazságos büntetésünket. Akinek ez nemcsak az eszéig, hanem a szívéig hatol, és átjárja az egész lényét, annak a szívében mérhetetlen hála ébred. Az egyszerűen szégyelli magát, ha haragot akarna tartani, és megtapasztalja, milyen gazdag lett a megbocsátásban. Telik neki elengedni mások adósságát, hiszen neki sokkal többet engedett el annál Isten.

Ezért írja itt Pál apostol, hogy ez a mérce: "Bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztus Jézusban."

Hogyan kell megbocsátani?

Jézus Krisztus hosszú példázatot mondott egyszer arról, hogy a király milyen nagy adósságát engedte el egyik szolgájának, és az ezek után az utcán fojtogatni kezdte az egyik kollegáját, aki egy kis összeggel tartozott neki. Ennek a záradékaként mondja Jézus, hogy súlyos büntetése lesz mindannak, aki nem tudja szívből megbocsátani azt, amit ellene vétettek. Szívből. Nem felszínesen, nemcsak úgy tessék-lássék, nem egy odavetett hányaveti mondattal, hanem őszintén, megharcolva, egyszer és mindenkorra. És úgy, hogy az soha többé nem választ el attól, aki vétkezett ellene.

És ha nem tudom elfelejteni? - szokták kérdezni az emberek. Elfelejteni nem olyan könnyű, és nem lehet parancsra elfelejteni sérelmeket. Elhatározom, hogy mától kezdve nem jut eszembe többé. Ez butaság. Eszembe fog jutni. De az igazi megbocsátás nem azt jelenti, hogy nem jut többé eszembe, hanem ha eszembe jut, az sem mérgezi a kettőnk kapcsolatát. Nem áll ott közöttünk, és amiatt nem lesz más a véleményem arról a másikról, és nem rontja el a kedélyemet sem.

És ha nem kér bocsánatot? Akkor is meg kell bocsátani. Ha a megbocsátás az akarat dolga, akkor ez független attól, hogy ő mit kér és mit nem kér. Lehet, hogy ő nem is látja bűnnek azt, amit ellenem elkövetett, csak én szenvedek miatta. Azt előbb-utóbb meg kell látnia, de nem a sértett fél alkalmas arra, hogy meggyőzze őt erről. Majd valaki megvilágosítja neki, vagy Isten rávezeti. Ez a legmeggyőzőbb. Függetlenül attól, hogy kér bocsánatot vagy nem, a független szabad ember képes és kész megbocsátani ezt is. És soha többé nem emlegeti.

Van egy szellemes, talán túlságosan hétköznapiasan fogalmazott angol közmondás, amiben nagy igazság van. Így hangzik: ha eltemettél egy kutyát, ásd el vele a farkát is. Miért? Mert amíg az kilóg, újra elő lehet rángatni. Még ha bűzlik, akkor is. És ó, de sok kárt okozunk az ilyen kutyafarkakkal. Az ismét felhánytorgatott sérelmekkel, amiket állítólag megbocsátottunk, de nem ástuk el a farkát is.

Arról, ahogyan Isten megbocsát nekünk, a Biblia azt mondja: Ő nem emlékezik meg többé a mi bűneinkről. Nincs a Bibliában ilyen, hogy elfelejti a bűneinket. Isten nem felejt, az emberi tulajdonság. De noha nem felejtette el, nem emlegeti soha többé. Mintha nem történt volna. Ilyen képeket használ maga Isten, amikor a bűnbocsánat komolyságát, radikalizmusát tanítja a benne hívőknek, hogy mint ahogy a szél elfújja a felhőt, volt, nincs, azt nem lehet újra összetákolni. Vagy azt mondja: a ti bűneiteket a tenger fenekére vetem. És az ott leül, és soha többé onnan senki ki nem halászhatja. Nem emlékezik többé a bűneinkre. Ezt a képességet kell elkérnünk Istentől, és ezt viszont Ő adja, hogy a megbocsátott bűn ne befolyásolja többé két embernek vagy csoportnak a kapcsolatát.

A Biblia arról is beszél, hogy aki nem akar megbocsátani, az megreked a hit útján. Mert ökölbe szorított kézzel nem lehet sem imádkozni, sem kezet fogni, sem simogatni, sem ajándékot elfogadni, sem ajándékot továbbadni. Ezért tartja olyan fontosnak Isten igéje, hogy ha néha ökölbe rándul is a kezünk, mert olyan váratlan rúgás vagy ütés ért bennünket - és ennek ki vagyunk téve mindnyájan -, tanuljuk meg kisimítani az öklünket, esetleg a másikkal összekulcsolni, vagy áldásra kinyújtani. Jézus ilyen hajmeresztő parancsokat ad: aki rólatok rosszat mondott, arról ti mondjatok jót. Aki nektek ártott, azzal tegyetek jót. És aki üldöz és kellemetlenkedik, azért tanuljatok meg imádkozni. A megbocsátásnak ilyen magas iskolájába segíti el az Úr Jézus azokat, akik készek neki engedelmeskedni.

Azzal tisztában kell lennünk azért, és itt semmit ne idealizáljunk (a Biblia nem romantikus olvasmány, hanem nagyon is a valóság talaján áll), hogy aki ellenünk vétett, annak a vétkét nem szabad kisebbítenie a sértettnek. És főleg a megbocsátás nem azt jelenti, hogy igazolom az ő vétkét, vagy azt mondom: á, semmi, semmi. Az igenis fájt, rosszul esett, kárt okozott. De ugyanilyen komolyan veszem azt is, hogy elengedtem az adósságot, és megbocsátottam neki.

Boldog tapasztalata minden embernek, aki ezt gyakorolja, hogy a kölcsönös megbocsátás, amire például egy házasságban lehet példa, mennyire megerősíti két embernek vagy két közösségnek a kapcsolatát. Hogyan növeli a bizalmat a másikban, amikor nem két egymást vádoló ügyész áll szemben egymással, hanem az igaz Bíró előtt két kegyelmet talált bűnös, akik mindketten bocsánatra szorultak, bocsánatot kértek és kaptak, és ezek után így kezdhetnek újat. De ennek is őszintének kell lenni, úgy ahogy Jézus mondta: szívből.

Ne feledjük el, hogy a Biblia tanítása szerint a megbocsátás nem alkalmi hőstett, hanem életforma. Folyamatosan meg kell bocsátanunk. Aki folyamatosan Isten kegyelméből él, akiben friss az, hogy egy napomat sem tölthetném el az Ő irgalmas bűnbocsátó szeretete nélkül, annak nem esik nehezére elengedni mások adósságát. Az tud irgalmas lenni. Mert ilyen fontos jelzőket sorolt fel itt az apostol: "legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban."

Isten nekünk feltétel nélkül bocsátott meg. Nem azt mondta: majd, ha megjavulsz, akkor megbocsátom az előzőket. Vagy: ha valami bizonyságát adod a jó szándékodnak, hogy valameddig juss el saját erőből is, utána majd kapsz felülről való erőt. Nem! Ő a bűnbánó bűnösnek feltétel nélkül ad bocsánatot, és ezt várja tőlünk is.

Ezért mond Jézus ilyen nagy számokat: Péter azt hitte, valami nagyon nagyot mondott, mikor azt kérdezte: még hétszer is meg kell bocsátani annak, aki engem megbánt? Jézus azt mondta: á, nem! Hetvenszer hétszer is. Végtelen sokszor. Erre ember a maga erejéből képtelen. Egyebek között ez is odakényszerít minket a mi Megváltónkhoz, mert Jézus viszont képessé tud tenni ilyen magunkfajta embereket.

Hadd fejezzem be egy megrendítő történettel, amit valahol olvastam. Valahol Dél-Amerikában történt, hogy két ellenséges törzs állandó harcban állt egymással, és mivel a vérbosszú kötelezte őket, nem ért véget az öldöklés. Már-már az a veszély fenyegetett, hogy kiirtják egymást. Legalábbis nagyon sok fiatal férfi esett áldozatul ennek a szörnyű gyilkolásnak. Voltak már keresztyének is közöttük, és ezeknek elviselhetetlen volt, hogy nem tudják leállítani ezt az öldöklést.

Egyszer sikerült elérniük, hogy leültek a felelősök, és nagy béketárgyalásba kezdtek, mert józan ésszel mindkét társaság látta már, hogy ez oda vezet, hogy kipusztítják egymást, ennek valóban nincs értelme. De az utolsó mindig azt mondta: ezt nem lehet megtorlás nélkül hagyni, a vérbosszú kötelez. Lényeg az: megegyeztek, hogy itt most lezárjuk. Innentől új kezdődik, és abbahagyjuk ezt az ostoba öldöklést. Ahogy megegyeztek, eldördült egy lövés. Az emberek megijedtek: ilyen rövid életű volt a béke? Kit talált el? De nem szólt senki. Jaj, de jó! Akkor mégis csak megpróbálunk békességben élni.

Feloszlott a népgyűlés, hazaindult mindenki. Kiderült azonban, hogy az egyik törzsfőnöknek a fia, egy fiatal keresztyén nem tudott felállni. Őt találta el a lövés. Az apja ráförmedt: miért nem szóltál, mikor kérdezték, legalább akkor mindenki láthatta volna, hogy most mi következünk. A fiú csak ennyit mondott: éppen ezt akartam elkerülni, hogy mi ne következzünk. Valakinek kell utolsónak lenni. Valahol meg kell állítani a vérengzést. Kell lenni olyannak is, hogy nem követi megtorlás a sérelmet.

Mi tudunk valakiről, aki úgy halt meg, hogy nem követte megtorlás azt, hogy meggyilkolták. Ő, amikor rabszolgahalállal a keresztre feszítették, még ott is azokért imádkozott, akik meggyilkolták: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. Még ott is az ellenségeit mentegette. Jézus Krisztus a benne igazán hívőknek ezt a lelkületet, ezt az erőt, és ezt a lelki gazdagságot tudja adni, hogy tudnak elengedni tartozásokat, hogy vége legyen az öldöklésnek.

Hadd fejezzem be egy közismert versidézettel. Villonnak a Haláltánc balladája Faludy György szép fordításában így fejeződik be:

- A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
kiontott véred harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

És akkor mi is tudunk majd irgalmasok lenni. […]

forrás: http://www.refpasaret.hu/pasaret/pred.php?id=222

Derek Prince – A megbocsátás

A MEG NEM BOCSÁTÁS KORLÁTAI

A meg nem bocsátás egy olyan luxus, amelyet egy keresztény nem engedhet meg

magának. Sok keresztény életében vannak olyan korlátok, amelyek visszatartják őket, hogy átéljék a kiteljesedést, a megelégedést, a békességet, a gyógyulást és Isten megsokszorozott áldásait. […]

„Annak okáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki számot akart vetni az õ szolgáival.

Mikor pedig számot kezdett vetni, hoztak eléje egyet, a ki tízezer talentummal volt adós.

Nem tudván pedig fizetni, parancsolta annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, a mije volt, és fizessenek.

Leborulván azért a szolga előtte, könyörgött néki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.

Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátotta őt, és az adósságot is elengedte néki.

Kimenvén pedig az a szolga, találkozott eggyel az ő szolgatársai közül, a ki száz dénárral volt néki adós; és megragadván azt, fojtogatta, mondván: Fizesd meg nékem, a mivel tartozol.

Leborulván azért az ő szolgatársa az õ lábai elé, könyörgött néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.

De õ nem akarta; hanem elmenvén, börtönbe vetette őt, mígnem megfizeti, a mivel tartozik.

Látván pedig az õ szolgatársai, amik történtek, felettébb megszomorodtak; és elmenvén, mindent megjelentettek az ő uruknak, amik történtek.

Akkor előhívatván őt az õ ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem:

Nem kellett volna-e néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, a miképpen én is könyörültem te rajtad?

És megharagudván az õ ura, átadta őt a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, a mivel tartozik.

Ekképpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátjátok, ki-ki az õ atyjafiának, az õ vétkeiket.” (Mt 18, 23-35)

A MEG NEM BOCSÁTÓ SZOLGA

Ha visszafordulunk a Máté 18,23-35-ig tartó igerészhez, ott találjuk a meg nem bocsátó szolga példázatát. A fejezet utolsó verse világosan megmutatja számunkra, hogy Jézus itt gyakorló keresztényekre utal. A példázatban az első szolga tízezer talentummal tartozott, a mai számítások szerint kb. 6 millió dollárral.

Mivelhogy képtelen volt fizetni, börtönbe kellett volna mennie. De ő elnyerte urának irgalmát, aki megbocsátott és elengedte neki a tartozását. De ahogy ő kiment, talált egy szolgatársat, aki ugyanezen számítások szerint kb. 1000 dollárral volt adósa.

- Fizess nekem! - követelte a szolgától.

- Nem tudok - válaszolta a másik.

- Nos, hát, akkor én börtönbe csukatlak téged. - Várj, ki fogom fizetni, megszerzem az 1000 dollárt, ki fogom fizetni.

- Nem - mondta. - Ha nem tudsz fizetni, mész a börtönbe.

Természetesen a többi szolga rettenetesen megdöbbent, és elmentek és elmondták az uruknak:

Ismered azt a szolgát, akinek te elengedtél hatmilliót! Rögtön, ahogyan kiment a te hivatalodból, találkozott egy szolgatársunkkal, aki 1000 dollárral tartozott neki, amit nem tudott megfizetni, és ezt az embert ő börtönbe záratta.

És a Biblia azt mondja: A szolga ura haragra gerjedt. És miután hívatta őt és kérdezősködött, hogy mi történt, azt mondta: Te gonosz szolga. És kiadta a parancsot:

Adjátok át a hóhéroknak, amíg mindent ki nem fizet, amivel tartozik. És az utolsó vers így szól:

Ekképpen cselekszik majd az én mennyei Atyám veletek, ha szívetekből meg nem bocsájtjátok, ki-ki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.

Hadd mutassak rá két fontos tényre.

Először: ha valaki nem hajlandó megbocsátani, az gonoszság. Az Úr mondta: Te gonosz szolga. A meg nem bocsátás nem csak bűn, gonoszság is.

Másodszor: a meg nem bocsátó szolgát átadták a hóhérok kezébe. És az Úr ezt mondja:

Ugyanígy cselekszik veletek az én mennyei Atyám is. Te keresztény! Ha te nem bocsátasz meg, ha te nem bocsátod meg a te atyádfiának az ő vétkeit szívedből, bármilyen kárt, bármilyen sértést, bármilyen adósságot, az Úr Jézus mondta: Isten ugyanúgy fog bánni veled, ahogyan az úr bánt a meg nem bocsátó szolgával, vagyis: átad a hóhéroknak. […]

IMA ÉS MEGBOCSÁTÁS

Az Úr imája, a Miatyánk minden hívő keresztény számára minta. Jézus azt mondja az ő tanítványainak, mikor megkérdezték őt, hogyan imádkozzanak: Ti azért így imádkozzatok!

Ezt úgy értem, ez azt jelenti, hogy ez minta, nem pedig azt, hogy nekünk ugyanazokat a szavakat kell szükségszerűen használnunk. A lényeg az, hogy az Úr imájába foglalt elvek változhatatlanok.

Jézus azt mondja, hogy így imádkozzunk: ... bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek. Te nem tudod ezt megváltoztatni. Te ugyanabban a mértékben kérhetsz bocsánatot Istentől, ahogyan megbocsátasz másoknak, nem jobban. Ha te nem bocsátasz meg másoknak, Isten sem bocsát meg neked. Ez az egyedüli része a Miatyánknak, amelyről Jézus szükségesnek látta, hogy még hozzátegyen.

Máté 6,14-15:

Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát nektek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

Azt akarom mondani - olyan hangsúlyosan és világosan, ahogy csak tudom -, ha van

valaki, akinek te nem bocsátottál meg, ne csald magadat: neked nincs Istentől bocsánatod. Ez minden problémádnak a forrása. Neked nincs teljes bűn-bocsánatod.

A Márk 11,23-25-ben Jézus nagy szavakat mond:

Mert bizony mondom nektek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz néki, amit mondott.

Újra! Nincs ennél nagyobb hatalom, ez minden hatalom, amire szükség van. A következő versben még ehhez hozzáteszi:

Azért mondom nektek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz nektek.

Ti azt mondjátok: csodálatos! De várjatok egy percre. A 25-26. vers ezt mondja:

És mikor imádkozva megálltok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa nektek a ti vétkeiteket. Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

Ez teljesen világos. Az angolban: ha bárki ellen panaszotok van, bocsássatok meg. A „bárki ellen panasz" senkit és semmit nem hagy ki. Ha panaszotok van bárki ellen, én nem hiszem, hogy készek vagytok a mennyre. Bár nekem nincs utolsó szavam ebben a dologban, de nem tudom megérteni, hogyan juthatna valaki a mennybe, akinek a bűnei nincsenek megbocsátva. És nagyon világos: ha te nem bocsátottál meg másoknak, neked sincs megbocsátva.

Szeretném, ha észrevennétek az Efézus 1,7-ben, hogy a megváltás együtt szól a megbocsátással:

Akiben van a mi váltságunk, az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint.

Más szavakkal: ha minden bűnt meg bocsátottal, akkor megvan neked a megváltás teljes joga, de ha van valahol megbocsátatlan bűnterületed, akkor nincs meg a teljes megváltásod joga. Viszont, ha megvan a teljes megváltottságod joga, akkor az ördögnek nincs ereje rajtad és nincs helye benned. Ha tehát bárhol benned működik a megváltás joga, az ördög tud erről.

Tudja, hogy ha megbocsátatlan bűn van az életedben, neki joga van hozzád, és nem tudod őt kiverni. Kiálthatsz őrá, ráronthatsz, kérheted a prédikátort, hogy imádkozzon, de ha legális joga van, hogy ott legyen, semmi sem tudja őt onnan kiűzni. Ezért nem lehet szabadulásod addig, amíg szabad szívből meg nem bocsátottál mindenkinek, aki ellen bármi panaszod volt.

Mi a Miatyánknak az utolsó kérése? A szabadulás kérése. Szabadíts meg bennünket a gonosztól! Ez a megfelelő fordítás. De nincs jogod imádkozni ezt az imát addig, amíg nem imádkoztad azt:

Bocsásd meg a mi vétkeinket, ahogyan mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeznek. Ha egyszer a megbocsátás kérdése el van rendezve, a szabadulás már nem probléma. Emlékezz erre: ha nem vagy megbocsátó szellemben és magatartásban bárki felé, akkor az ördögnek legális helye van a te életedben. […]

forrás: http://www.etek.hu/ekonyvtar/dp/megbocsatas.pdf

Máté 18,21-22

"Uram, ha vét ellenem embertársam, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer? 

Mondom neked - felelte Jézus -, nem hétszer, hanem hetvenhétszer."