Budapest szimbóluma lehetne az új központ

2012. március 31. | 17:51

Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re - közölte Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos pénteken a fővárosban.

 Radnai Péter, a program kreatív főtanácsadója felidézte: 2009-ben civilként álmodta meg, milyen lenne, ha Budapest is rendelkezne egy olyan múzeummal, amely modern szimbóluma lenne a városnak, ahol a mai fiataloknak megmutatják, mi az, amire az ország büszke lehet. Mint hozzátette, Rubik Ernő után a kulturális és tudományos élet számos képviselőjével is megvitatta a tervet, többek között Finta József építésszel és Baán László múzeumigazgatóval, valamint az azóta főpolgármesterré választott Tarlós Istvánnal.

Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos kiemelte: 2011 végén született az a kormányzati szándék, hogy - amennyiben Rubik Ernő ezzel egyet ért - létrejöjjön egy nagy múzeum, amely izgalmasan, lebilincselően mutatja be 1100 év kiemelkedő magyar szellemi teljesítményét, valamint a kocka történetét.

Mindezt olyan épületben, amely a Rubik-kockát juttatja eszünkbe - jegyezte meg, hozzátéve: a legvalószínűbb helyszín a Rákóczi híd budai hídfőjénél található állami telek, de az épület elhelyezését még a szakmai szervezetek képviselőivel is megvitatják. Jövőre a kormány nemzetközi építészeti pályázatot ír ki, melynek zsűrijében Rubik Ernő is helyet kap, majd 2014 és 2017 között a tervek szerint lezajlik a beruházás.

Fürjes Balázs az MTI-nek elmondta: az előzetes koncepcióban egy 10-20 ezer négyzetméteres kulturális központ szerepel. Mint elárulta, tervbe vettek egy nemzetközi vándorkiállítást is, amely a Rubik-kocka sokszínűségét, széleskörű elterjedtségét mutatja be 2014-től világszerte.

Rubik Ernő a bejelentés után kiemelte: a Rubik-kocka népszerű sporttá vált, kirakására évente mintegy 150 versenyt rendeznek a világon. A Kossuth-díjas építészmérnök és feltaláló reményét fejezte ki, hogy nemcsak 2014-ben - a kocka 40., neki pedig 70. születésnapján -, az alapkőletételnél lehet jelen, hanem három év múlva a kész épületet is megcsodálhatja.

Forrás: MTI

forrás: http://www.vjm.hu/itthon/budapest-szimboluma-lehetne-az-uj-kozpont/744/

Rubik-kockát formázó múzeum épülhet

Szerző: Cultura-MTI / 2012. április 2. hétfő / Kultúra, Tudományok   

Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re.

A bejelentésen a kormányfő hangsúlyozta: a Rubik-kocka a magyar szellem szimbólumának is tekinthető, a kormány pedig abban bízik, hogy az új, a világhírű találmányt idéző, a magyar szellemi teljesítményeket bemutató központ a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz.

A magyarokban él egy elszigeteltség-érzés – fogalmazott beszédében Orbán Viktor -, amelynek leginkább a nyelvi elszigeteltség az oka. A magyarok ezért keresik azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmával “torzítás nélkül” megoszthatják a világról vallott gondolataikat. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a világra szóló találmányok gazdáit Magyarországon különleges tisztelet övezi, mert egy-egy ilyen feltaláló “kiszabadít bennünket” a nyelvi elszigetelődésből – mondta. […]

A forrásokra kitérve a kormánybiztos közölte: megvizsgálják az európai uniós finanszírozás lehetőségét, de a magyar kormány kész arra, hogy akár saját erőből is megvalósítsa a várhatóan komoly gazdasági hasznot hajtó beruházást. […]

A bejelentés után Orbán Viktor és Rubik Ernő együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben a kormány vállalta, hogy a Rubik-kockát formázó épületben állít emléket a magyar szellemi teljesítményeknek, és a beruházás során folyamatosan igénybe veszi a feltaláló észrevételeit. Rubik Ernő a megállapodásban kijelentette: hozzájárulását adja ahhoz, hogy a felépítendő épület alapjául a védettséget élvező Rubik-kocka motívum szolgáljon.

forrás: http://cultura.hu/kultura/rubik-kockat-formazo-muzeum-epulhet/

Tarlós: új szimbólumok kellenek Budapestnek

• 2010.09.15. 13:03
  • |A főpolgármester-jelölt szerint új zászlóról szavazhatnak a fővárosiak, ha megválasztják.

Tarlós István szerint Budapestnek a jövőben vállalnia kell saját identitását, és uniformizált világváros helyett regionális központtá kellene válnia. A Fidesz és a KDNP főpolgármester-jelöltje egy szerdai budapesti konferencián, majd az azt követő sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a város szimbólumaiban változás várható.

 Ez utóbbival kapcsolatban közölte, - megválasztása esetén - várhatóan megkérdezik majd a városlakókat Budapest jelenlegi (a román trikolórhoz hasonló) zászlójával kapcsolatban is.

Tarlós István a "Budapest-imázs" konferencián azt mondta, új városarculati elemeket dolgoztatna ki, és szakértőkkel áttekintetné a város szimbólumait. Ez azonban nem jelenti - tette hozzá -, hogy mindenen változtatni kellene.

Elmondta, ha megnyeri a választást, mások mellett számít Bojár Iván András városarculati tanácsnok munkájára. Jelezte: Bojár "szakmailag már bizonyított". Kérdésre elmondta, tetszik neki Bojár gyaloghidas ötlete a Dunára, ám ez szerinte a következő négy évben nem készülhet el, mert egyelőre "fontosabb" dolgokra kell a pénz.

"Horváth Csaba gyerekes"

Ugyancsak kérdésre azt mondta, "gyerekesnek" tartja Horváth Csaba szocialista főpolgármester-jelölt "sárga csekkes" akcióját, mellyel a BKV-nak az előző kormány által ígért pénzt akarja számon kérni. Tarlós István szerint hiteltelen az akció, mert Horváth Csaba az egyik héten járatritkítást és tarifaemelést akar, majd nem sokkal később díjmentes BKV-ról beszél.

Horváth Csaba keddi sajtótájékoztatóján egy nagy méretű sárga csekket felmutatva hívta fel a figyelmet arra, a kormánynak teljesítenie kell az előző kabinet és a főváros között a BKV támogatásáról létrejött megállapodást, amelynek alapján 7,443 milliárd forintot kellett volna utalnia július 15-ig.

Nem ad hoc toronyházak

Tarlós István szerint a város üzemeltetése is arculati kérdés. Rossz példaként említette a járdákból egy egyszerű sárga csíkkal leválasztott "bicikliutakat", amelyek sok bosszúságot okoznak a járókelőknek.

Kérdésre válaszolva azt mondta, "toronyházakat kell építeni", ám nem "ad hoc"-jelleggel. Elmondta, készült már tanulmány arról, hol épülhetnének toronyházak; például az Árpád híd pesti hídfőjénél, vagy az óbudai Flórián téren, hozzáfűzve, ez utóbbit ő személy szerint nem szeretné.

Ughy Attila, a főváros városképvédelmi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, húsz éve Budapest nagy lehetőségek előtt állt, de az elvárásokból kevés teljesült. Úgy látja - mondta -, hogy vannak olyan látványos változások, amelyekhez nem kell pénz, csak szervezés, rend és összhang.

Az anarchia nem liberalizmus

Tarlós István a sajtótájékoztató előtti konferencia megnyitóján hangsúlyozta, azért kell újragondolni a város arculatát, mert az ma nagyon "vegyes" képet mutat. Véleménye szerint a magyar főváros imázsa attól nem természetes, hogy az elmúlt évben "egészen másnak akart mutatkozni, mint ami" valójában.

Közölte, ezzel együtt "nem lehet állítani, hogy nem történtek jó dolgok", de a versenyben olyan nagyvárosok előzték meg Budapestet, mind Varsó vagy Prága.

Emlékeztetett arra, hogy az eddigi városvezetés törekedett a "világváros-titulusra", mégsem vált Budapest sem gazdasági, sem pedig politikai értelemben meghatározó befolyású nagyvárossá.

Tarlós szerint Budapest alapproblémája, hogy mint nagyvárosnak, nincs sem kialakult karaktere, sem pedig filozófiája. "A liberális alapeszmék vonzóak, de az anarchia nem liberalizmus, a sokszínűség jó és látványos, de a káosz nem sokszínűség" - jelentette ki.

Mint fogalmazott, "Budapestnek újra el kell fogadnia saját identitásának jegyeit". Szabad és kell tanulni, jó mintákat átvenni, de nem esztelenül utánozni más városokat - tette hozzá.

A feladatok egyik legfontosabb átcsoportosításának nevezte, hogy a szabályozási jogosítványokat "az egységes városrendezés igényével" egy helyre, a fővároshoz kell majd telepíteni a kerületektől.

• Forrás: MTI

forrás: http://www.hir24.hu/onkormanyzati-valasztas/2010/09/15/tarlos-uj-szimbolumok-kellenek-budapestnek/

A magyaroknak szimbólumokra van szükségük.

Működőképes szimbólum nélkül nem tudnak hinni egy jövőbeni beteljesülendő folyamatban.

Van számos szimbólumunk, ilyenek a

•  turulmadár és az csodaszarvas,
•  a korona, a címer és a piros-fehér-zöld zászló,
•   a himnusz és a szózat,
•   a csárdás és a piros paprika,
•  a szürke marha, a racka és a puli,
•  a Rubik-kocka

és még jó néhány.

De ezek már nem adnak olyan sok új energiát.

Olyan régi-új szimbólum kell, amiben van még bőven elég új, friss erő, amely még nem eléggé ismert nemzetközi szinten – mint szimbólum –, de mégis ismertnek kell lennie, csak nem szimbólumként.

Lehet gyártani-kitalálni, lehet keresni és lehet újra felfedezni is.

A jurtát már nem kell feltalálni – mint sátrat, de mint szimbólumot igen, fel kell találni.

Mivel a modern jurták – amelyek télen és nyáron egyaránt lakhatóak – még nincsenek elterjedve, ezért ez a szimbólum nem csak a múltba tud majd mutatni, hanem a jövőben is egy modern jurtaiparhoz.

De ha mi nem tesszük meg, akkor csak idő kérdése, és majd felkarolja más.

Akkor megint a mi múltunk, a mi erősítő szimbólumunk, és a mi jövőbeni gazdasági lehetőségünk megint másé lesz.

Nem szükségszerű az, hogy így legyen!

Nem vagyunk mi Iskariótes Júdások!

„És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (volt pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):

Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak voltak az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.

Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lett azoknak, a kik megfogták Jézust.

Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.

(Ez [hát] mezőt szerzett hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.

És [ez] tudtára lett mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvükön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)

Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az õ lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: az ő püspökségét más vegye el.” (ApCsel 1, 15-20.)

Fontos, hogy a jurta nem egy kiválasztott történelem-értelmezéshez tartozó tárgy/szimbólum/gazdasági esély… hanem nagyon is valóságosan is elismert lakóhelye volt a honfoglalás kori magyarság egy részének.

Mert mi magyarok igenis szoktunk imádkozni!

Csak az a kérdés, hogy meg tudunk-e egyezni!

Mert a megegyezés szükséges ahhoz, hogy eredmény lehessen:

„Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.” (Mt 18, 19.)

Ez az egy akarat szükséges egy gazdasági tervben is.

De a jurta, mint történelmi mindennapos használati tárgy nem vitatott.

Nem arra akarok utalni, hogy mindig minden esetben imával kell elkezdeni egy folyamatot – hiszen aki nem vallja magát hívőnek, és mégis imádkoznia kell, akkor annak a személynek sérül a lelkiismereti joga.

Ezért nem is közös imára gondolok, hanem a közösen elfogadható célra.

Erre van nekünk, magyaroknak szükségünk!

Közös célra, mely

•    elsősorban gazdasági jelentőségű – fel lehet vele emelkedni
•   szimbólum is – a belsőnknek erőt tud adni
•    történelmi vonatkozású is – saját magunkat vállaljuk fel vele, és ez jó dolog!