Haldoklik az építőipar
Kritikus helyzetbe jutott a magyar építőipar. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatai szerint júniusban a termelés volumene a kiigazítatlan és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 13,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi alacsony szinthez képest. Az előző havinál 5,6 százalékkal volt alacsonyabb.
2011. augusztus 16., 05:33
Az amúgy is haldokló iparág elszomorító számai mögé tekintve jól látszik: az Orbán-kormány egy teljes évig nem engedte felhasználni a beruházási célú uniós támogatásokat. 
A KSH legfrissebb számaiban a tragikus, hogy az építőipar ismét jókorát vesztett teljesítményéből. Ezt tükrözi, hogy közel 14 százalékkal csökkent az iparág teljesítménye az elmúlt év azonos időszakához képest - mondta lapunknak Józsa István. A szocialista gazdaságpolitikus, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke szerint az még többé-kevésbé elfogadható jelenség, ha az építőipar tevékenysége hullámzik, azonban a mostani adatok azt jelzik, hogy hamarosan a műszaki létszámától is fokozatosan meg válni kényszerülnek a vállalatok.
A második Orbán-kormány az előző kormány visszafogott fejlesztései után reményt sem nyújt arra, hogy a mostani helyzet belátható időn belül megváltozik. Egyre több építőipari cég kényszerül külföldön, mostanában Szerbiában és Horvátországban munkát vállalni, de a hazai igények drasztikus visszaesése után, a belső piacon alig-alig jutnak munkához, pedig referenciára szükség lenne.
A beruházási célú uniós pénzek felhasználásánál a mostani kormány egy teljes esztendőt elvesztegetett.
A Fidesz-kormány több mint egy éve fáradozik Magyarország - ahogy Orbán Viktor és Matolcsy György szokták mondani - "újjáépítésén". Építés helyett azonban leépülés mutatkozik, és sajnos korántsem csupán az építőipar területén - mondta a szocialista gazdaságpolitikus.
A kormány az elmúlt több mint egy évben bebizonyította, hogy nyolc év alatt sem volt képes egy koherens és minden elemében átgondolt gazdaságpolitikai koncepció kidolgozására. Így ma ott tartunk, hogy van egy egykulcsos, igazságtalan adórendszer, amely csökkenti a fogyasztást, és évi 500-550 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésen, egy ennek ellentételezésére létrehozott megszorító csomag, valamint egy szintén növekedés gátló, végül is az emberekre háruló válságadó-program. Stabilitásnak, pláne gyarapodásnak pedig semmi jele. - állítja Józsa István.
A KSH számai az előző év szintén alacsony adataihoz képest további visszaesést mutatnak a lakásépítésben is. Az ágazat élénkítésére állami lakásépítési program, lakásépítési támogatások szükségesek - összegezte véleményét a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE). A jelenlegi visszaesés mellett nehezen látszanak teljesíthetőnek a kormány foglalkoztatási célkitűzései. A lakásépítések ilyen alacsony és emellett tovább eső szintje az egész építőanyag-ipart, de a kereskedelmet, a tervezést, az ingatlanforgalmazást, finanszírozást is visszaveti.
Ez azt is jelenti, hogy ebből a szegmensből eredő költségvetési bevételek is elmaradnak. A 2010-es 20 823 darab új lakás is közel ötven éves negatív rekord volt. Ehhez a rendkívül alacsony számhoz kell viszonyítani a 35,9 százalékos visszaesést előrevetítető idén kiadott építési engedélyszámot.
Mikor állhat talpra az építőipar?
Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója:
Nem utal semmi jel a kilábalásra. Ha 2012 januárjától valamilyen lakástámogatási rendszert bevezetne a kormány - erről még nincs semmi konkrét hír -, akkor azt követően néhány hónap múlva az újlakás piac élénkülhetne. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a lakásépítés az építőipar teljesítményének csak 10-15 százalékát teszi ki. A vállalkozói építkezésekre károsan fog hatni a plázastop is.
Józsa István, szocialista gazdaságpolitikus:
A kormány politikája a reményét sem adja meg az építőipar növekedésének. Ezt az iparágat viszont csak a gyors injekció menthetné meg. Pillanatnyilag az állam, mint megrendelő sem játszik meghatározó szerepet. Az infrastrukturális fejlesztéseket a Széll Kálmán Terv teljes mértékben visszafogja. Ha nem lesz megfelelő mértékű rendelésállománya az építőiparnak, akkor a szakember gárda szétszéled.
B. M. / Népszava
forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=461382#null
Haldoklik az építőipar: nincs nagyberuházás, alig épül lakás, szerződéshiány
Az esztendővel ezelőttinél nyolcadával volt kisebb az építőipari termelés volumene 2011 szeptemberében. A nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése következtében felgyorsult az épületek építésének csökkenése. A hónap végén a jövőbeni építési munkákra vonatkozó, megkötött szerződések volumene mintegy 40%-kal alacsonyabb volt az egy évvel ezelőttinél. Az építőipar termelői árai 2011 III. negyedévében az előző év azonos időszakához mérten 1,8%-kal emelkedtek.
2011 szeptemberében az építőipari termelés volumene munkanaptényezővel kiigazítva is 12%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez mérten. Szezonálisan kiigazítva a termelés az előző havinál 2%-kal kisebb volt. Az év kilenc hónapjában a termelés 10,6%-kal elmaradt a 2010. azonos időszakitól.
Szeptemberben az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – mintegy ötödével esett vissza az esztendővel ezelőttihez képest. Az egyéb építmények ágazat termelése 10,8%-kal meghaladta a 2010. szeptemberi alacsony szintet, a speciális szaképítés ágazaté – amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – 19,7%-kal maradt el a 2010. azonos időszakitól.
A 2011 szeptemberében kötött új szerződések volumene az egy évvel ezelőttihez képest 12%-kal, ezen belül az épületek építésére kötötteké 14,4%-kal esett vissza. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 9,8%-kal mérséklődött a 2010. szeptemberihez képest. Az év kilenc hónapjában az építőipari vállalkozások 22,4%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában.
Az építőipari vállalkozások 2011. szeptember végi szerződésállományának volumene a 2010. szeptemberihez képest 39,1%-kal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 41,3%-kal, az egyéb építményeké 37,8%-kal esett vissza.
Az építőipar termelői árai 2011 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest 1,8%-kal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban az emelkedés 0,7%, az egyéb építmények építése ágazatban az árak 2,7%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. A legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban átlaghoz közeli (1,9%) növekedés mutatkozott. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,8 és 2,7% között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,2%-kal voltak magasabbak.
Infovilág
Mélypont: hatodik éve haldoklik a magyar építőipar
2011. augusztus 04., 11:17
További hanyatlás várható idén a magyar építőiparban. Az építőipari cégek vezetői az iparág teljesítményének további 5 százalékos csökkenését jósolják.
A cégek igen pesszimisták, három vállalat közül kettő véli úgy, hogy rosszabbul teljesít majd, mint a versenytársai. A cégek kapacitás-kihasználtsága a visegrádi országokkal összehasonlítva továbbra is hazánkban a legalacsonyabb. Az iparágban a fejlődés első jelei legkorábban 2012-ben várthatóak. A következő 12 hónap legfontosabb feladatának a működési hatékonyság fejlesztését tartották a cégvezetők, mely a kapacitások további szűkítését eredményezheti. Ezek a legfőbb megállapításai „A magyar építőipar 2011” című tanulmánynak, melyet a CEEC Research a KPMG magyarországi irodájával együttműködve 100 építőipari vállalat megkérdezésével készített.
|
A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban koncentrálódik. A félév folyamán használatba vett lakások száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. |
A magyar építőipar immár a hatodik éve hanyatlik – a kis-, közép-, és nagyvállalatok vezetői idén az iparág további 5 százalékos szűkülésével számolnak. Ez a vállalatok forgalmának további, 5,2 százalékos csökkenéséhez vezet, mely a legnagyobb visszaesésnek számít a visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) körében. A negatív kilátások a cégek önbizalmát is befolyásolják: három vállalatból kettő (64 százalék) úgy gondolja, hogy rosszabbul teljesít majd, mint a főbb versenytársai. A cégvezetők szerint a növekedést leginkább az állami bürokrácia és az alacsony kereslet korlátozza. 
A cégek új megrendelésekhez leghatékonyabban személyes kapcsolataiknak köszönhetően juthatnak, ez már négy éve a leggyakoribb üzletszerzési mód nemcsak Magyarországon, hanem a többi visegrádi országban is. Üzletszerzés szempontjából a pályázatokon való részvételt a cégvezetők viszont nem tartják eredményesnek
A megkérdezettek többsége megerősítette, hogy a korrupció is nagy szerepet játszik abban, ki nyeri el az adott üzletet. Minden harmadik vállalatvezető számolt be arról, hogy kértek már tőle csúszópénzt megrendelések megszerzése során. Mivel a kereslet nagyon alacsony, ezért jelenleg a cégek 41 százaléka még nyereség hiányában, vagy akár kisebb veszteség mellett is elfogadna megrendeléseket. Ez az arány a nagyvállalatok esetében még nagyobb, mintegy 63 százalékos. A cégek harmada (35 százalék) válaszolta azt, hogy már megszegte belső kockázatkezelési szabályzatát új szerződés megszerzése érdekében.
A válság alatt a cégek legfontosabb feladatuknak a teljesítményük bővítését tekintik. Ez elsősorban a nagyvállalatok számára fontos. A cseh és szlovák vállalatvezetők is ezen a területen szeretnének leginkább fejlődni. A lengyel vállalatok 2010-ben még szintén ezt tartották legfontosabb feladatuknak, hiszen akkor a piac kissé lelassult, de most, hogy újból növekedési pályára lépett az iparág, a lengyel vezetők a beszerzési folyamatok fejlesztésére összpontosítanak.
Privátbankár
forrás: http://privatbankar.hu/kkv/melypont_hatodik_eve_haldoklik_a_magyar_epitoipar-239579
Magyarországnak egy esélyre van szüksége.
Olyan érdekes, hogy gyártják a jurtákat Olaszországban, Csehországban, Spanyolországban, Chilében, Kanadában... és az USA-ban.
De mi nem merünk jurtákat gyártani.
Majd legfeljebb megvesszük importként külföldről.
Mert ha külföldről vesszük, akkor az már biztosan nem szélsőjobboldali.
De ha mi kezdenénk el gyártani, akkor azt biztos, hogy nem gazdasági, hanem ideológiai okokból tehetjük csak.
Kicsit olyan deju vu–nak tűnik már megint.
Annyi és annyi magyar illetve hazai találmány a külföld – más országok kezében – nekik előnyt tudott szerezni.
Az EU - Angolszász világ nagy része nem tudja és el se tudja hinni – még csak feltételezni sem tudja -, hogy Magyarország a hazája a vörösfoszforos gyufának és az atombombának.
Nem igaz, hogy nem lehet észrevenni, hogy a klasszikus építőipar – beton, cement és téglaalapú – már nem fog beindulni, mint ahogy a könnyűipar sem.
Át kellene gondolni az egész iparágat.
Miért ne lehetne más szemléletmóddal lakni, építeni dolgokat?
Valószínűleg a lényeg az, hogy megint várjunk addig, míg más országok annyira „feltalálják” azt, amit mi korábban tudtunk és még tudunk is, hogy utána Magyarországot már meg sem említsék!
Esély kell Magyarországnak, de az esély olyan, mint Sámson és a szamárállkapocs.
„És egy nyers szamárállcsontot talált, és kinyújtván kezét, felvette azt, és agyonvert vele ezer embert.
És monda Sámson:
Szamár állcsontjával seregeket seregre,
Szamár állcsontjával ezer férfit vertem le.
És mikor ezt elmondta, elvetette kezéből az állcsontot, és elnevezte azt a helyet Ramath-Lehinek.
Azután megszomjúhozott felette igen és felkiáltott az Úrhoz, és monda: Te adtad szolgád kezébe ezt a nagy győzelmet, és most szomjan [kell] meghalnom, és a körülmetéletlenek kezébe jutnom.
Akkor meghasította Isten a zápfogat, mely az állcsontban volt, és víz fakadt ki abból. Õ pedig ivott, ereje megtért, és megéledt. Azért neveztetik a "segítségül hívás forrásának" [e hely] Lehiben mind e mai napig,
És ítélte [Sámson] Izráelt a Filiszteusok idejében húsz esztendeig.”(Bírák 15, 15-20.)
Sámson nem mondta a filiszteusoknak:
Várjatok, mert én most megkeresem a legalkalmasabb eszközt, amivel fel tudom venni a versenyt. Azzal tevékenykedett, amije volt. Nem azért kellett neki szamárállkapocs, hogy győzzön, hanem egyszerűen csak az volt a keze ügyében.
Lehet reménykedni a biotechnológiában és más új iparágakban. De azokhoz sok idő és pénz is kell, ami nem biztos, hogy rendelkezésre áll.
Egyesek szerint az a szamárállkapocs talán pont azé a szamáré volt, amely megszólalt.
„A mint meglátta a szamár az Úrnak angyalát, lefeküdt Bálám alatt, azért megharagudott Bálám, és megverte a szamarat bottal.
És megnyitotta az Úr a szamárnak száját, és monda a szamár Bálámnak: Mit vétettem néked, hogy immár háromszor vertél meg engem?
Bálám pedig monda a szamárnak: Mert megcsúfoltál engem! Vajha volna fegyver a kezemben, nyilván megölnélek most téged.
És monda a szamár Bálámnak: Avagy nem te szamarad vagyok-e, a melyen járni szoktál, a mióta megvagy, mind e napig? Avagy szoktam volt-e veled e képen cselekedni? Az pedig felelte: Nem.” (4Móz 22, 27-30.)
Tehát lehetséges az, hogy ez egy ereklye volt, amit még Bálám rakott el a szamár halála után, de ennek nagyon kevés a valószínűsége.
Sokkal inkább egy halott ipar, iparág szimbóluma lehet, és Magyarország számára ilyen lehet a jurtaipar.
Mely nyílván nem a régi funkcióját hivatott betölteni – hiszen már nem cél költözni Levédiából Etelközbe illetve Etelközből a Kárpát-medencébe.
De igenis lehet lét jogosultsága egy régi halott dolognak, amely a mienk – és történelmileg, és nem vitatottan, hogy ebből nyerjen egy új lendületet a mai Magyarország.
