Nem csökken a szegények száma

2013. március 28. Forrás: MTI

A német statisztikai hivatal szerdán megjelent adatai szerint a 82 milliós országban a lakosság 15,8 százaléka számít szegénynek a jövedelem alapján. Arányuk 2005 óta nem változott lényegesen, holott 2005 és 2007 között felívelő ágban volt a gazdaság, a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság nyomán pedig a hazai össztermék (GDP) a második világháború óta a legnagyobb mértékben, 5,1 százalékkal csökkent 2009-ben.

Christoph Schröder, az IW kutatásvezetője elmondta: hosszabb időtávot tekintve Németországra is érvényes az a megállapítás, hogy a gazdagok gazdagodnak, a szegények pedig egyre csak szegényebbek lesznek, de 2005 óta a hullámzó konjunktúra ellenére sikerült megállítani a jövedelmi különbségek növekedést. Ugyanakkor a szegénység továbbra is komoly társadalmi probléma, hiszen csak a szegénység terjedésének trendjét sikerült feltartóztatni, a ráta pedig nem csökkent.

A statisztikai hivatal adatai alapján Németországban a szegények aránya elmarad a 16,9 százalékos uniós átlagtól, de jóval magasabb, mint például a szomszédos Csehországban, ahol az uniós módszertan szerint a lakosság 9,8 százaléka szegény.

Az uniós módszertan alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ez a határérték a legutóbbi vizsgált évben, 2010-ben havonta fejenként 952 euró volt Németországban.

Ők a legveszélyeztetettebbek

A kölni IW gazdaságkutató intézet az úgynevezett relatív jövedelmi szegénység mellett további szempontok szerint is vizsgálta a szegénység elterjedtségét. Arra a megállapításra jutottak, hogy Németország a szegénység valamennyi típusát tekintve elmarad az uniós átlagtól, a leginkább veszélyeztetett csoportok pedig a munkanélküliek, az egyedülállók és a gyermeket egyedül nevelő szülők.

A szubjektív jövedelmi szegénység mérése során azt rögzítik, hogy a megkérdezettek mekkora jövedelmet tartanak szükségesnek az elfogadható életszínvonal biztosításához. A szegények közé azokat sorolják be, akiknek jövedelme jelentősen elmarad a saját maguk által meghatározott küszöbértéktől.

Ennek alapján több mint 9 millió ember, a lakosság 11 százaléka él szegény sorban Németországban, míg az uniós átlag 19 százalék. Az IW a kutatásról szóló közleményében kiemelte, hogy Dániában és Svédországban a lakosság alig 2 százalékát érinti a szubjektív jövedelmi szegénység, Magyarországon és Bulgáriában viszont minden második embert.

 

Tudja-e fűteni a lakását?

A kölni gazdaságkutató intézet vizsgálta az úgynevezett anyagi deprivációt is, amelynek mértékét az életminőség elemzésével állapítják meg. Az eljárás során kérdőíves vizsgálattal egyebek között arról gyűjtenek adatokat, hogy a megkérdezettek tudják-e rendesen fűteni a lakásukat, és jutnak-e mindennap meleg ételhez. Az adatok szerint a német lakosság 5,3 százaléka tartozik az anyagilag depriváltak körébe, míg az uniós átlag 8,8 százalék.

Az úgynevezett konzisztens szegény kategóriába azok tartoznak, akik a relatív jövedelmi szegénység és az anyagi depriváció mérése alapján is szegénynek számítanak. Ez a csoport Németországban a lakosság 3,6 százalékát teszi ki. Az uniós átlag 4,2 százalék.

A huszonhetek közül az élen Luxemburg és Svédország áll, a két tagállamban egyaránt a lakosságnak csak a 0,7 százaléka számít konzisztensen szegénynek. Bulgáriában a legrosszabb a helyzet: a lakosság 17,5 százaléka szegény.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Forrás: http://www.profession.hu/cikk_rovid_hirek/20130328/nem-csokken-a-szegenyek-szama/2477

 

 

Százmillió alá csökkent a szegények száma Kínában

MTI
2013. február 22., péntek

Kínában, ahol napi egy dollár a szegénységi küszöb értéke, tavaly 23 millió ember került ki a szegénységből - adta hírül az országos statisztikai hivatal pénteken.

Az új adatok szerint a vidéki szegénység száma százmillió alá, 98,99 millióra csökkent. Kína - az országot ért kritikák után - 2011-ben 2300 jüanra (365,8 dollár) növelte az évi szegénységi küszöb értékét, s ezzel a statisztikailag szegénynek számítók száma megnövekedett.

2012-ben a vidéki lakosság átlagjövedelmében reálértékben átlagosan 10,7 százalékos emelkedés következett be éves viszonylatban, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó átlagjövedelem körükben 7917 jüanra (1269 dollár) nőtt. Ez körülbelül 281 ezer forintnak felel meg.

Kína 2020-ra azt szeretné elérni, hogy az országban ne legyen olyan ember, akinek gond a fedél, a ruházkodás, vagy az élelem, továbbá elérhetővé váljon mindenki számára a kötelező oktatás és az alapvető egészségügyi ellátás.

A kormány legutóbb az idén januárban hirdetett meg hét tartományi jogú területen a szegénység felszámolását, vagy csökkentését szolgáló fejlesztéseket.

A Világbank 2008-ban megalkotott kategóriái szerint napi 1,25 dollár jövedelem alatt mély szegénységben élőkről van szó, míg 2 dollár alatt szegényekről. A legnagyobb fejlődő országok átlagosan 1 dollár körül húzták meg a szegénység határát.

Az Egyesült Államokban 2010-ben a szegénységi küszöb egy személyre évi 5578 dollár volt, ami a kínainak a 15-szöröse.

Mindazonáltal szakemberek és külföldi politikusok is elismerik, Kína az elmúlt több mint harminc évben a világon egyedülálló mértékben és ütemben számolta fel a szegénységet. 1978-tól 2005-ig több mint 600 millió ember került ki a szegénységből.

A kínai társadalomra ugyanakkor továbbra is jellemző a jövedelmi különbségek növekedése a szegények és a gazdagok, a vidék és a városok, valamint egyes régiók között, és a politikusok vissza-visszatérően épp e feszítő különbségek mérséklését ígérik.

Forrás: http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2013/02/22/szazmillio_ala_csokkent_a_szegenyek_szama_kinaban/

 

Csökkent a szegénység Uruguayban

Buday Barbara
2013. április 8., hétfő

 

Az uruguayi kormány múlt pénteki beszámolója szerint a 2011-ben mért 13,7 százalékról 12,4 százalékra csökkent a szegények száma, a rendkívüli szegénység mértéke pedig 0,5 százalékon maradt. Az Országos Statisztikai Intézet (Instituto Nacional de Estadística) adatai szerint Montevideóban - ahol a 3,3 milliós lakosság fele él - a népesség 16,7 százaléka él szegénységben, de az ország ötezer főt meghaladó településein 12,1 és 10,1 százalék között mozog ez az érték.  

A fővárosban a szegénység 0,7 százalékkal emelkedett, viszont a külvárosi zónákban 0,3 százalékkal csökkent. A háztartásokban a nélkülözők száma tavaly 9,5%-ról 8,4%-ra csökkent, a nyomor szinten élők aránya 0,3 százalékon áll.

Kattintson és nézegessen képeket Uruguayról!

 

2006 óta a szűkölködők aránya a kormányzati politikának – különösen a szociális segélyek folyósításának - köszönhetően fokozatosan csökkent. A legalsó társadalmi rétegbe való kerülés leginkább a gyermekeket, serdülőket és a fekete bőrű lakosságot veszélyezteti.  

A Gini-index - amely a leggazdagabb és a legszegényebb rétegek között különbségeket méri – 0,403-ról 0,379-re csökkent 2011-ben, ami szintén az uruguayi gazdasági növekedésnek köszönhető.

Forrás: http://kitekinto.hu/latin-amerika/2013/04/08/csokkent_a_szegenyseg_uruguayban/

 

Hogyan jelent meg Magyarországon újra a szegénység?

 

Írta: Morva Tamás

Közismert, hogy Magyarország a két világháború közötti időszakban gyengén iparosított mezőgazdasági ország volt, Európa legelmaradottabb és legszegényebb országai közé tartozott. Egy szűk arisztokrata, földesúri és tőkés réteg gazdagsága mellett tömegesen éltek családok teljes létbizonytalanságban, éhezve és primitív lakáskörülmények között – ahogy mondták, a hárommillió koldus országa voltunk. A szegénységet tovább növelte a második világháború, amelynek embervesztesége megközelítette az egymillió főt, a lakosság közel tíz százalékát, az anyagi veszteség pedig a nemzeti vagyon negyven százalékára becsülhető. Ebből a helyzetből kellett kivezetnie az országot az 1945 után létrejött új rendszernek.   Az 1945-ben végrehajtott radikális földreform megtörte a feudális jellegű agrárviszonyokat, a háborús károk gyors helyreállítása, a nagyipar államosítása megteremtette a gazdasági fellendülésnek, az életszínvonal jelentős emelésének, a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának feltételeit. 1950 és 1989 között a gazdasági szerkezetben és a társadalmi viszonyokban mélyreható változások valósultak meg. A négy évtized fejlődése, bár nem volt törésektől és megrázkódtatásoktól mentes, de lényegében a magyar történelem egyik leghosszabb és legsikeresebb fejlődési időszaka volt, amelyben a munkanélküliség a kezdeti évektől eltekintve legfeljebb átmeneti és marginális problémát jelentett, a társadalmi termék és az életszínvonal a korábbi időszakoknál lényegesen gyorsabban emelkedett, javultak a lakásviszonyok, nem voltak hajléktalanok, és a fejlődés szocialista jellegének köszönhetően a társadalmi osztálykülönbségek jórészt megszűntek. A magyarországi gazdasági fejlődés gyenge pontja volt az egyensúly a tőkés országokkal folytatott külkereskedelemben. A hátrányos megkülönböztetések, a leértékelt árfolyam okozta veszteségek, az exportpiacokon az éles verseny és exporttevékenységünk csak lassan javuló gyengeségei több fázisban visszatérő nehézségeket okoztak. A Szovjetunióval és a KGST országokkal folytatott jelentős külkereskedelem enyhítette ugyan a problémát, de a hasonló fejlődési nehézségek miatt csak korlátozottan érzékelhettük a kedvező hatást.[1] A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években a Szovjetunió és Magyarország gazdasági problémáinak súlyosbodása az ország vezetését rákényszerítette a nyitásra a Nyugat felé. Ennek az útnak a végpontja volt a rendszerváltás, amelynek eszközei, a privatizáció, a nemzeti vagyon messze áron aluli kiárusítása és jelentős részének fizikai megsemmisülése, a külföldi tőke akadálytalan behatolása, a földtulajdon és más vagyoni kárpótlások, az újonnan kialakuló nagyburzsoázia mohósága, az uniós csatlakozáshoz fűzött beváltatlan remények a munkanélküliség rohamos visszatéréséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek újrakeletkezéséhez és kiéleződéséhez és széles társadalmi rétegek elszegényedéséhez vezetett. [...]

Forrás: http://www.magyardiplo.hu/szegenyseg-konferencia-cikkek-hu/283-hogyan-jelent-meg-magyarorszagon-ujra-a-szegenyseg

 

Csökkenő szegénység és… romló közbiztonság! - Caracas lángokban?

 

2010. augusztus

Írta: Maurice Lemoine

A javuló szociális helyzet ellenére Venezuelában, a világon még mindig az egyik legmagasabb az erőszakos eredetű halálozási arány. Hugo Chávez államelnök eddig nem vette komolyan a problémát...

Részlet: „A külvárosi negyedekben... élők számára az erőszak része a mindennapi életnek.” (egy vélemény a hatalmas Petare negyed lakójától); „Megölik még a rendőröket is, akik golyóálló mellényt viselnek! ...

„A mi családjainkban, melyek a keresztény közösséghez tartoznak, majdnem mindenkinek vannak hozzátartozói, akiket meggyilkoltak. Amikor a közösség misén vesz részt, nagyon ritka, ha ez a téma nem jön elő: ezen a héten már megint megölték ezt és ezt…! (Didier Heyraud atya Petaréból).

Forrás: http://www.magyardiplo.hu/2010-augusztus/238-csoekken-szegenyseg-es-romlo-koezbiztonsag-caracas-langokban-

 

"És monda Márdokeus visszaüzenve Eszternek: Ne gondold magadban, hogy te a király házában megmenekülhetsz a többi zsidó közül. Mert ha e mostani időben te hallgatsz, másunnan lészen könnyebbségök és szabadulások a zsidóknak; te pedig és atyád háza elvesztek. És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra?" (Eszter 4, 13-14.)

Szinte nincs olyan ország vagy népcsoport, ahol a szegénység ne lenne jelen.

Még maga a Názáreti Jézus is azt mondta, „szegények mindig lesznek köztetek” (Mt 26, 6.)

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy szegények mindig lesznek belőletek, de köztetek előbb-utóbb újra fel fog támadni a szegénység.

 

A kérdés az, hogy a szegénység mértéke csökken, stagnál vagy növekszik.

Amikor más országok is csak segélyekkel tudják a szegénységet féken tartani, akkor nem reális terv a szegénység radikális csökkentése.

 

Csak olyan furcsa, hogy az a szám, az a 3 millió két teljesen eltérő írásban is szerepel.

Egyik a két világháború közti Magyarországról, míg egy másik egy cikkről, mely beszél 3 millió „leszakadó”-ról, akik ottmaradnak az út szélén.

 

A történelem időről-időre megismételni vagy legalábbis hajlamos megismételni önmagát.

Nem szükségszerű, nem törvényszerű, hogy újra bekövetkezzen egy esemény.

Lehet imádkozni, és lehet cselekedni.

 

A Mindenható Isten a történelem során többször is támasztott olyan személyeket, akik nélkül még reménység sem lett volna hosszabb távú sikerre.

Ilyenek voltak a hunyadiak vagy éppen Dobó István, az egri hős, és még sokan mások...

 

A biblia példákat ad arra, hogy Isten hogyan cselekedett egy nép életében, bemutatja Isten szokásait. Ehhez tudni kell a népnek a saját történelmét is, akkor Isten hogyan segített?

Az Isten ketté tudta szakítani a Tordai hasadékot, és az aranypénzeket kővé tudta változtatni.

Ezt ő fordítva is meg tudja tenni – áthidalhatatlan problémákat áthidalni, és az értéktelenből is tud értéket csinálni.

Ehhez kulcsszemély(ek) kell(ennek).

Imádkozni, hinni és cselekedni kell.

CSÁSZÁR-KOMJÁDI USZODA

 Forrás: http://www.darnyitamasuszoiskola.hu/komi.html

Fedett uszodát kap Szentes

Szentes – Az uszoda ügyében pártoktól független, példa nélküli összefogást tapasztalhattunk – fogalmazott Magyar József, a Szentesi Vízilabda Klub elnöke.

Delmagyar.hu - 2012.12.05. 14:51

 

Egy keddi sajtóeseményen jelentették be: felépülhet a fedett uszoda a ligeti strandon. A Kurca-parti város régi álma válhat valóra a látvány-csapatsport fejlesztése terén elfogadott sikeres uszodafejlesztési projekttel. Az erről szóló határozatot a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja, Novák Ferenc adta át, aki a tervekben szereplő 50 méteres medencét komoly lehetőségnek nevezte.

Egy keddi sajtóeseményen jelentették be: felépülhet a fedett uszoda a ligeti strandon.

– Olyan feltétel, amely nemcsak a helyi, de az egész hazai vízilabdasportot szolgálja – mondta. Szirbik Imre polgármester kiemelte Farkas Sándor országgyűlési képviselő érdemeit és az uszoda ügyében végzett munkáját. A Magyar Vízilabda Szövetség főtitkára, Nemcsik Balázs úgy fogalmazott: a sportág nem állhatna a jelenlegi színvonalon a szentesi csapat, illetve az onnan induló sportemberek nélkül. Szűcs Szabolcs, a strand igazgatója elmondta: a fedett uszoda építése a közbeszerzési pályázat lezárása után, a tervek szerint tavasszal kezdődhet. Az üdülőközpont Vecseri-foki út melletti területén, 300 milliós önrésszel, közel 1,2 milliárd forint összköltségből készül el.

A fedett uszoda építése a közbeszerzési pályázat lezárása után, a tervek szerint tavasszal kezdődhet.

Forrás: http://www.delmagyar.hu/szentes_hirek/fedett_uszodat_kap_szentes/2309973/

Úszás: 33 méteres fedett uszoda nyílt Szentendrén

pen | 2009-05-05  | 

A két,és fél milliárd forintos beruházással felépült V8 Uszoda és Szabadidőközpont, röviden a Vizes Nyolcas a hétvégén nyitotta meg kapuit. A Vizes Nyolcas első eseménye az iskolák közötti vízilabda torna döntője volt, amelynek játékvezetői tisztét Kemény Dénes, a háromszoros olimpiai bajnok magyar válogatott kapitánya látta el.

Az ötszintes sportközpontban a 33.3 méteres 8 pályás, lelátóval ellátott fedett úszómedence mellett többek között tanmedence, élménymedence, pezsgőfürdő, szaunapark és fitnessterem is várja a látogatókat. Az uszoda minden nap 6.00-21.00 óráig van nyitva, a felnőtt úszójegy 900 forint.



Forrás: mob.hu

Forrás: http://edzesonline.hu/hir/1815/uszas_33_meteres_fedett_uszoda_nyilt_szentendren

 

A nagyatádi uszoda, és a PPP

2012.09.20. Szerző:

2009. február 1-én nyitotta meg kapuit a nagyatádi fedett uszoda. A gyerekek és a felnőttek is örömmel veszik birtokba azóta is a létesítményt, hiszen míg a sportolók edzeni, addig a legkisebbek úszni tanulni járnak az uszodába. A helyi és környékbeli sportolók megismerték, megszerették, elfogadták az intézményt, és szívesen járnak ide.

Az uszoda kihasználtsága – Ormai István polgármester szerint – körülbelül egy éves bevezető szakasz után optimálissá vált. Ez úgy lehetséges, hogy a sok egyéni látogató mellet rengeteg edzést tartanak, illetve a helyi és vidéki iskolák is bevették a tanrendbe az úszásoktatást.

Évekkel ezelőtt azzal a céllal kezdeményezte az önkormányzat az uszoda építését, hogy a városban is legyen egy olyan hely, ahol idősek és fiatalok egyaránt hódolhatnak sportszenvedélyüknek télen, nyáron. Természetesen az önkormányzatnak nem lett volna fedezete arra, hogy önállóan felépítse a létesítményt, ezért részt vett – három másik somogyi várossal együtt – egy olyan projektben, melynek lényege az volt, hogy a magyar állam részvételével és egy befektető finanszírozásával épül meg ez a négy létesítmény, köztük a nagyatádi. A megállapodásban az szerepel, hogy a beruházás elkészülte után egy tizenöt éves futamidő alatt az állam és az önkormányzat együtt visszafizeti a befektetőnek a költségeket, illetve az uszoda fenntartáshoz szükséges anyagiak felét is az állam állja.

Az uszoda tulajdonosa a Hídépítő Zrt., mivel ő a projekt befektetője. A gyakorlati működtető, helyi fenntartó egy önkormányzati intézmény, a Nagyatádi Fürdők. A két fél közötti kapocs a Tanusz Kft., amely mind a négy somogyi – ezen a projekten belül megvalósult – uszoda fölött gyakorolja a tulajdonosi jogokat, üzemelteti a sportlétesítményeket. A Nagyatádi Fürdők a Tanusz Kft.-től szolgáltatási díjat kap, megfizeti az üzemelésnek a költségeit. Az önkormányzat és az állam is elkezdte a törlesztő-részleteket fizetni, mely éves szinten több millió forint, de a jelenlegi pénzügyi konstrukció igen előnyös az önkormányzat számára. Ez azért van, mert amit az önkormányzat a beruházás törlesztésére, és a működésre kifizet – ami éves szinten körülbelül 80-85 millió forint –, annak a teljes összegét a Tanusz Kft.-től visszakapja a létesítmény helyi üzemeltetésének fejében. Mindeddig zavartalan volt az együttműködés és fenntartás.

Azonban változás várható, hiszen az állam azt tervezi, hogy mind a négy somogyi uszodát kivásárolja a Hídépítő Zrt.-től, innentől kezdve arra lehet számítani, hogy az említett törlesztő részleteket nem kell fizetni, de az állam sem ad támogatást a fenntartásra, működtetésre, ezt az önkormányzatnak egyedül kell viselni. Ormai István, Nagyatád város polgármestere ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy továbbra is fenntartsák az intézményt. A Kormány júniusban döntött arról, hogy az idei évben 15 milliárd forint forrást biztosít a PPP-konstrukcióban megvalósult sportprojektek lezárására. A kilépéshez szükséges előkészületek megtörténtek, végleges döntés szeptember végére várható.

Forrás: http://n-mk.hu/televizio/hirek/a-nagyatadi-uszoda--es-a-ppp

 

Minek ide uszoda, ha úszni ciki?

2009. január 27. - 21:29

 

DUNASZERDAHELY/GALÁNTA – Jó pár hete megint bezárták Dunaszerdahelyen a régió egyetlen fedett uszodáját – ki tudja, hányadszor immár.

Fotó: Fogas Ferenc

Inormációink szerint, amíg nem biztosított a Vidékfejlesztési Szakközépiskolához tartozó sportuszoda fenntartási költsége, addig szünetel a nyitva tartása. Az ugyancsak Nagyszombat megyei fenntartású galántai gimnázium uszodájának esetében az iskola vezetősége viszont vállalja a kockázatot és folyamatosan üzemelnek. A két sportlétesítmény helyzete azonban merőben eltérő, ami a fejkvótarendszernek és az uszoda kihasználtságának köszönhető.

Hónapokig várhatnak az úszni vágyók

A Dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola (volt mezőgazdasági és élelmiszer-ipari) igazgatója, Szabó László elmondta, hogy az uszoda üzemeltetése mindig az éves költségvetéstől függ. Amint jóváhagyja a megyei képviselő-testület, újra kinyitnak, azonban elképzelhető, hogy erre egy-két hónapot is várni kell. Ahogy az már az évek hosszú során megszokottá vált, a fejkvótarendszer óta nem számolnak külön  az iskola kiszolgáló épületeivel, hanem minden intémzény annyi pénzre jogosult, amennyi diák jár hozzájuk (függetlenül az általuk használt épületek sokaságától és nagyságától). Így évek óta bizonytalan a sportuszoda sorsa, és csak az igazgató által kijárt ad hoc támogatásoknak köszönhetően tavaly például félmillió koronát sikerült szerezniük az oktatási minisztériumtól.

Galántán jobb a helyzet

A galántai Kodály Zoltán Gimnázium uszodájának helyzete azért is különbözik, mert ott két iskola székel egy helyen, mindkettő több mint 400 diákkal, akiknek nagy része a tanítási órák keretén belül és szabadidős foglalkozások alkalmával hetente legalább egyszer él az úszási lehetőséggel. „A nyilvánosság részére csupán heti két napon tartunk nyitva, mert nálunk emelt óraszámú a testnevelés és mondhatom, hogy a 800-ból 600 diák biztosan hetente úszik, amit én nagyon példamutatónak és hasznosnak tartok az egészségük szempontjából” -- ismertette a merőben más alaphelyzetet a galántai magyar gimnázium igazgatója, Marsal János. Éves fenntartási költségük az uszodára 1 millió 700 ezer korona ( 56 429 euró), és Galánta önkormányzata is évente támogatást nyújt a működtetéséhez (annak ellenére, hogy a városnak van saját élményfürdője is). Bár az év eleje a pályázatok kiírásának időszaka, ők vállalják a kockázatot, és nem tartanak technikai szünetet – tudtuk meg.

Az iskolák nemigen érdeklődnek

Hogy Dunaszerdahely középiskolái és diákjai miért nem használják ki a sportuszodát, évek óta nagy talány. Az alapiskolák némelyike ugyan rendszeresen tartja ott úszótanfolyamait, ami azért is szerencsés, mert ezekre energetikai szempontból kedvezőbb, melegebb tavaszi hónapokban kerül sor. Szabó László a művelődési utalványok bevezetésétől várt fellendülést, de amint az ismeretes, minden diák egyenesen a saját iskolájába adja azt le, még ha cserébe nem is kap érte mást, csak a szokásos szakköröket. „Megróbálkoztunk uszoda- és fitneszjegyeket kínálni a művelődési utalványokért cserébe, de sosem volt érdeklődés. Pedig 7-800 korona (23-26 euró) értékű bérletet kaptak volna érte a diákok”-- mondta Szabó László.

A Szabó Gyula Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Szakközépiskolába (régi nevén Egyesített Középiskola) 620 diák jár. Az iskolából egykor jártak az uszodába, de később óraegyeztetési problémák miatt kiszorultak, pedig nyolc osztályuk ott székel a mezőgazdasági iskolában. „Az igazsághoz tartozik az is, hogy a diákok fele fel van mentve testnevelésből. Hogy ez alibizmus-e vagy tömeges egészségromlás, én nem tudom, de az biztos, hogy a mai gyerekek nem szeretnek mozogni. És arra sem kényszeríthetjük őket, hogy levetkőzzenek és ússzanak, mert nagyon érzékenykedők” -- fogalmazott Molnár Ilona, a szakközépiskola igazgatónője.

A magángimnáziumosok egyelőre nem tervezik kihasználni az úszási lehetőséget, mert viszonylag messze van tőlük az uszoda, de A. Szabó László igazgató tájékoztatása szerint jövőre, ha lehetőségünk lenne rá, s mivel a terveik szerint már a belvárosban fognak székelni, szeretnék igénybe venni. Erről előzetes tárgyalásokat is folytattak a sportgimnázium vezetőivel.

A támogatás nem elég

Csak Dunaszerdahelyen tizenhat oktatási intézményben mintegy nyolcezer diák tanul. A dunaszerdahelyi sportuszoda kihasználtsága ennek ellenére, amint a nyitva tartása is, rapszodikus, és ha nem történik gyökeres változás, minden bizonnyal az is marad. A kedvező árfekvésű belépti díjakból a jelenlegi siralmas látogatottság mellett lehetetlen fedezni a fenntartását, ugyanis hetven százalékban megyei támogatásból él  az intézmény. Azzal pedig nem is számolnak rendszeresen Nagyszombatban. A helyzet megoldását minden bizonnyal segítené, ha az egyes iskolák rendszeres foglalkozásokat tartanának az uszodában, esetleg az orvosok is inkább hozzájárulhatnának a sportolási kedv növeléséhez, nem pedig a hátgerincferdülésben szenvedő fiatalok számát gyarapítanák az indokolatlnaul kiállított testnevelés alóli felmentésekkel. Követendő lehet az Általános Egészségbiztosító kampánya is, amely például hozzájárul ügyfelei belépti díjához a járás egyetlen sportuszodájába.

(csall)

Forrás: http://www.parameter.sk/rovat/regio/2009/01/27/minek-ide-uszoda-ha-uszni-ciki

 

 

Egri főiskola - 2,5 milliárdos PPP-beruházás

2007. október 5.

 

Mintegy 2,5 milliárd forint értékű, úgynevezett PPP-konstrukcióban megvalósult beruházást adtak át pénteken az egri Eszterházy Károly Főiskolán.

Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára beszél az egri Eszterházy Károly Főiskola mintegy 2,5 milliárd forint értékű, úgynevezett PPP konstrukcióban elkészült fejlesztésének átadásán. Mögötte balra Hauser Zoltán, a főiskola rektora. MTI Fotó: Tréba Ákos

A beruházás keretében új tornacsarnok, hotel szintű elhelyezést biztosító diák apartmanházak, atlétikai pálya és teniszpálya épültek, illetve teljes rekonstrukción esett át a főiskola rajz tanszékének otthont adó épület.

A szerződés értelmében a beruházó 20 éven keresztül üzemelteti a létesítményeket, a főiskola pedig bérleti díjat fizet a használat után.

Mint azt Manherz Károly, az oktatási tárca államtitkára az avató ünnepségen elmondta: a felsőoktatásban megvalósuló PPP-beruházások értéke immár elérte a 9,4-9,6 milliárd forintot.

Ezek fenntartása és működtetése érdekében az állam biztosítja az ehhez szükséges pénzügyi garanciát - tette hozzá a politikus.

Ugyanakkor az intézmények felelőssége, hogy olyan oktatási választékot és színvonalat nyújtsanak, ami hosszú távra biztosítja a létesítmények kihasználtságát - mondta Manherz Károly.

Az új tornacsarnok

A fejlesztés nyomán, a sportlétesítményeken túl, a többi között 401 új kollégiumi férőhellyel, nyolc szemináriumi teremmel, előadókkal, laboratóriumokkal, műtermekkel és számítógép-termekkel gazdagodott az intézmény.

Az Eszterházy Károly Főiskolán négy karon mintegy 10 ezer hallgatót oktatnak. Többségük távoktatás keretében sajátítja el a diploma megszerzéséhez szükséges ismereteket.

Számítógépes oktatóterem

Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/2007/egri-foiskola-2-5

 

 

 

 

1937 | Január   

Csökken a takarmánytermelés, fogy az állatállomány

A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent évkönyve részletes táblázatokban közli a magyar őstermelés 1935. évi adatait s azok között a szántóföldi, kerti és rétgazdálkodás eredményeit. Magyarország földterületéből 5.6 millió hektár a szántó s ebből 1935-ben bevetettek 5,473.000 hektárt, ami a szántóterületnek 97.7 százaléka.

Ennek ismét 54.8 százaléka (3 millió hektár) gabonaféle, 30.5 százalék kapás, 12.2 százalék szálastakarmány, a többi terménycsoportra alig esik több 1 százaléknál. Ha az előző év és az 1931-35. év átlagos eredményét egymás mellé állitjuk, azonnal szemünkbe ötlik a kalászok, hüvelyesek, kapások területi növekedése és az a veszteség, amit az ipari növények, zöldségfélék és a szálastakarmányok vetésterülete szenvedett.

A kapások vetésterületének növekedése 17.000 hektár: ez valószínűen arra a területtöbbletre esik, amivel a cukorgyárak növelték gyártásukat. A hüvelyesek vetésterületének növekedése következménye annak a keresletnek, amely a magyar hüvelyes magvak és konzervek iránt a külföld részéről megnyilvánult, a kalászosok térhódítása pedig kapcsolatos a bolettarendszerrel, majd a megjavult gabonaárakkal, valamint az értékesítés megszervezésével.

De vajjon mi okozta az ipari és kereskedelmi növények, a zöldségfélék területének csökkenését? Igaz, hogy idénycikkeinkkel mindinkább kiszorulunk Ausztriából és Csehszlovákiából egyaránt, de nagyon valószínű az is, hogy a belső fogyasztás, amely előbb is minimálisnak volt mondható, még alacsonyabb szintre esett. Aggályos jelenség a szálastakarmányok 20.000 hektáros vetésterületi csökkenése. Állattenyésztésünk a takarmányok vetésterületének csökkenése eredményeképpen mindinkább fogy. Magyarország állatállománya megközelítő számítással 2.8 millió darab számos állatnak tekinthető, tehát szálastakarmány és rét területünknek ugyanennyi holdnak kellene lenni, ellenben csak 2,200.000 kat. hold.

Hiányzik tehát 600.000 kat. hold takarmányos terület termése, amit a kalászosok szalmájával, tengeriszárral, valamint az állatok extenzív tartásával és az állatállomány apasztásával egyenlít ki a mezőgazdaság. Vetésterületünknek könyörtelen pusztítója, vámszedője a minden évben ismétlődő elemi csapás, amely árvíz, aszály, fagy, jég stb. alakban teljesen tönkre tesz évente 100-110.000 hektár bevetett területet.

Gazdaközönségünk szinte védtelenül áll a fagy és jégverés kártevésével szemben. Ennek a két elemi csapásnak 70.000 hektár esett áldozatul a mult évben is s ez csak a 100 százalékosan letarolt terület, ahol a jég és fagy részleges károkat okozott. Bármilyen nagy ez a kár, két százaléka sincs az öt és félmillió hektár vetésterületnek, a jég- és fagykárnak, tehát nem megoldhatatlan probléma.

Forrás: http://www.huszadikszazad.hu/1937-januar/gazdasag/csokken-a-takarmanytermeles-fogy-az-allatallomany

Forrás: http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1526.html

Az alábbiakban néhány adat segítségével áttekintjük, hogy a rendszerváltás után a magántulajdonon alapuló mezőgazdaság, ezen belül is az állattenyésztés helyzete hogyan alakult – hogyan érintette a kisgazdák által 1990-ben meghirdetett agrárpolitika a hazai állatállományt. A rendszerváltás óta a legfontosabb állatfajoknál mind az összlétszám, mind az anyaállatok számának csökkenése folyamatos.

A mellékelt táblázatból jól látható, hogy a szarvasmarha-állomány már a II. világháború előtti szint felét sem éri el, illetve alig magasabb a rendszerváltás előtti állomány felénél. A sertések száma pedig tavaly újra az 1935-ös színvonalra került, ami egyben azt is jelenti, hogy kisebb az 1989. évi kétharmadánál.

---

1991 és 1997 között a szarvasmarha-ágazat gyors leépülését figyelhetjük meg. A szarvasmarhák száma ebben az időszakban 39 százalékkal, a tehénállományé 28 százalékkal, a tejtermelés 24 százalékkal, a vágómarha-termelés több mint 60 százalékkal csökkent. Az összes szarvasmarha-állomány az 1938. évinek csupán 45,6 százaléka, az 1945. évinek pedig mintegy 85 százaléka, tehát a II. világháború utáni létszám alatt van. 1996-ban a nagyüzemekben a szarvasmarhák száma 15 ezerrel, 1997-ben pedig további 42 ezerrel csökkent. A tehénállomány 1996-ban 9 ezerrel, 1997-ben 14 ezerrel lett kevesebb a szövetkezeti gazdaságokban. Az elmúlt évben a gazdasági társaságokban is 30 ezerrel csökkent a szarvasmarhák, ezen belül 12 ezerrel a tehenek száma.

A KSH 1996. december 1. és 1997. december 1. között összességében csak 11 ezres tehénszám-csökkenést mutat ki, ami a szövetkezetekben és a gazdasági társaságokban bekövetkezett – összesen 26 ezres – csökkenés mellett csak úgy alakulhatott ki, hogy az egyéni gazdálkodói körben 15 ezerrel növekedett a tehenek száma. Ugyanezt a tendenciát mutatják a hivatalos adatok a teljes szarvasmarha-állományra vonatkozóan. Míg a gazdasági társaságok és szövetkezetek állománya 72 ezerrel – több mint 10 százalékkal – csökkent, addig az egyéni gazdálkodóké 43 ezerrel emelkedett.

---

Az 1990-es évekre visszatekintve a sertéstenyésztők az ágazat tevékenységét zuhanórepülésnek minősítik. Az 1995. év viszonylag kedvező támogatási rendszere megállította az állatállomány csökkenését, sőt jelentős növekedés alapjait teremtette meg a sertéságazatban. A kocaállomány egy év alatt 101 ezerrel nőtt.

Ezzel egyidejűleg az 1995-ös viszonylag alacsony takarmányárak megnövelték a termelési kedvet, amelynek következményeként 1996-ban több mint egymillióval nőtt a vágósertések száma. A keresletet meghaladó vágósertés-felajánlás mélyen önköltség alatti felvásárlási árakat eredményezett. Olyan áringadozás mellett, mint amilyen 1996-ban előfordult (minimum 129 Ft/kg, maximum 237 Ft/kg), a gazdálkodás tervezése nem lehetséges.

A sertéságazat jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők közül az árbevételt illetően a legfontosabb – a hazai fogyasztás mérséklődése és az exportszubvenció jelentős mértékű csökkentése miatt – az export visszafogása az ipar részéről.

Az értékesítési árak növekedésének mértéke az elmúlt években mindig elmaradt az input árak növekedésének mértékétől, mert a termelők az ágazatra nehezedő piaci nyomás miatt nem tudták költségeik növekedését érvényesíteni az árban.

1997-ben a tények arról tanúskodnak, hogy stagnált, illetve csökkent mind a felvásárlás, mind az élelmiszeripari termelés, és folytatódott a hazai élelmiszer-fogyasztás visszaesése, hiszen a reálkeresetek 7-8 százalékkal csökkentek az előző évihez képest.

A hazai fogyasztás további csökkenését ellensúlyozhatta volna az élelmiszer-gazdaság exportteljesítményének a növekedése, de az 1997-ben is tovább csökkent. Az agrárágazat Európai Unióval folytatott külkereskedelmének súlya a legmeghatározóbb.

Az 1980-as évek végén még 6-8-szorosan haladta meg exportunk az onnan származó importunkat. Ez az arány 1993-ra és 1994-re úgy változott meg, hogy már csupán két-háromszorosa az export az importnak. Az okok az árualapok hiányában, illetve az import több mint kétszeresére történt emelkedésében keresendő. Az exportáru-alapjaink hiányára utaló tény, hogy számos terméknél vagy egyáltalán, vagy igen kismértékben sikerült csak kihasználni az EU-társulási szerződésben rögzített kedvezményes kvótalehetőségeket. Ennek okai – az áruhiányon túl – magukban a szerződésekben, azok feltételrendszereiben is keresendők. Ugyanakkor eközben az importkvóták rendre teljesültek.

A mezőgazdaság egészére jellemző, hogy a termelés stagnál, a főágazati arányok tovább torzulnak. Az azonban igen elgondolkodtató tény, hogy az 1996-os termelési szint mellett az elmúlt három évben (1995–1997-ben) összességében csak mintegy 6,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági ágazat termelése. Ez a bővülés a termelés szerkezeti arányainak további torzulása mellett jött létre, ugyanis a növénytermelés 10 százalékot meghaladó növekedése mellett az állattenyésztés teljesítménye mintegy két százalékkal visszaesett. Ez végeredményben azt jelenti, hogy az 1986–1990-es évek átlagteljesítményéhez mért 67 százalékos 1994. évi szintről alig mozdult el az agrárágazat. Tehát csaknem 30 százalékos még mindig az elmaradás az 1986–90-es szinthez képest, amit az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor a mezőgazdaság "bázisszintjének" szeretnénk elfogadtatni.

A szocialista kormányzatnak az elmúlt években sikerült a kisgazda szakmai irányítás által elindított zuhanórepülést megállítani, és a mezőgazdasági termelést szinten tartani. A kérdés az, hogy az új kormány az általa 1990-ben elindított agrárpolitikát folytatja-e, amelynek lényege a feudalista földtulajdonlás visszaállítása, amelyben a föld nem a termelést szolgáló eszköz, hanem hatalmi jelkép – és ami ellen már a Széchenyi által elindított agrármodernizáció is küzdött. Esetleg a hazai mezőgazdasági termelés, a föld szakszerű megművelése érdekében felülemelkedik saját világnézetén...

(a szerző a MOSZ szakértője)

---

Az állatállomány alakulása

Év	sertés     (ezer db)	ebből koca     (ezer db)	szarvasmarha     (ezer db)	ebből tehén     (ezer db)	tej     (millió liter)
1938	5 224	612	1 911	960	-
1960	6 388	556	1 059	586	-
1989	7 660	624	1 598	646	2 332
1990	8 000	624	1 571	630	2 262
1991	5 993	482	1 420	559	1 910
1992	5 364	467	1 159	497	1 825
1993	5 001	461	999	450	1 608
1994	4 356	335	910	415	1 511
1995	5 032	436	928	421	1 556
1996	5 289	379	909	414	1 478
1997	4 931	345	871	403	-

Forrás: KSH

 Forrás: http://www.hetek.hu/hatter/199807/fkgp_az_orszag_titkos_fegyvere_a_mezogazdasag

Agrárgazdaság - EU-kitekintéssel

Horn Péter -  II. szemeszter,  2003.02.24.     

Magyarországon az agrárgazdaság akkor fejlődött a legdinamikusabban és közelítette meg legjobban a legfejlettebb országok színvonalát, amikor viszonylag jól kiszámítható politikai-gazdasági integrációk része volt, előrelátható peremfeltételekkel, függetlenül azok társadalmi-ideológiai irányultságától (pl. Osztrák-Magyar Monarchia, KGST).

 

Az elmúlt, majd másfél század során, agrárgazdaságunk töretlenül - még a legnehezebb gazdasági-politikai helyzetben is - képes volt a fejlett nyugati régiókba exportálni, teljesítve azt a nemzetgazdasági igényt, hogy az ország külkereskedelmi egyensúlyát javítsa.

 

A magyar agrárszektor tartósan a legnagyobb devizatöbblet előállítója az országnak, szinte töretlenül, másfél évszázada.

Forrás: http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/29-agr%C3%A1rgazdas%C3%A1g-eu-kitekint%C3%A9ssel.html

Az emberi böfögés nem számít

Munk Veronika                  2007. szeptember 14., péntek 10:21 |                         

 

Teleböfögi a tehén a légkört metánnal. A jávorszarvas emésztése tehet a globális felmelegedésről. Mekkora a kérődző állatok felelőssége a klímaváltozásban? Pontosan mit böfög, milyen állat és hova? Az emberi fing miért nem számít? Ismeretterjesztő cikkünkben a kérődző állatok bendőjéből jelentünk a klímaváltozásról. 

 

A tehenek szájából távozó gáz egyfelől mulatságos poénok alapanyaga, másfelől a légköri felmelegedés egyik oka lehet. A tehénböfögésben található metán ugyanis üvegházhatású gáz, ami főként szerves anyagok bomlásakor, így például a bendőbeli fű és széna bomlásakor szabadul fel.

                        Főként emberi tevékenységek miatt növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben. Az energiahasználat után második a klímaváltozást okozó bűnösök sorában a mezőgazdasági tevékenység, ide tartozik az állatok emésztéséből származó metánkibocsátás is. A dinitrogén-oxid után ugyanis ez az egyik legfontosabb üvegházgáz, hatása 21-23-szorosa a szén-dioxidénak.

Mennyit böfög?

Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Bizottsága (IPCC) mérésekre és a tudományos szakirodalomra alapozott becsléseket ad ki arra vonatkozóan, hogy különböző fajok emésztése során mennyi metán távozik. A mérés egyszerű: a tehenet (vagy juhot vagy rénszarvast) légmentesen záródó, úgynevezett respirációs kamrába vezetik, ahol az állat természetes életmódját megközelítő feltételek között eszik, alszik, éldegél. A kutató méri a kamrába vezető levegő összetételét és azt is, ami onnan távozik. Így jön ki az a levegőkémiai adat, amivel az állat hozzájárul a légkör üvegházgáz-tartalmához. A tejelő tehén esetében ez az arány évente 90-110 kg metánt jelent.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Üvegházgáz Nyilvántartási Osztálya egy éve foglalkozik a gázkibocsátás számításaival. Lovas Katalin, az osztály levegőkémiai szakértője az Indexnek elmondta, az állatállomány létszámának és az állattartás jellegének megfelelően számítják ki, mekkora a magyarországi állatok emésztési kibocsátása. "Egy tejelő tehén esetében például nagyobb a kibocsátás, mert ahhoz, hogy tejeljen, több takarmányt fogyaszt, emésztése is aktívabb, így metántermelése nagyobb" - fogalmazott, majd hozzátette, a rendszerváltás óta sokkal kisebb az állatállomány, így az emésztésből származó kibocsátásunk is folyamatosan csökken. Az osztály nemcsak az emésztésből származó kibocsátást figyeli, hanem az állatok trágyájából felszabaduló gázokat is.

Emésztésből származik

A kérődző állatok, szarvasmarha, juh, teve, bivaly, kecske kibocsátása a legnagyobb, valamivel csekélyebb, de mérhető más növényevők, például lovak, nyulak vakbelében felszabaduló metán is. Az egyszerű gyomrú állatok, ami például a sertés, de ide tartozik az ember is, emésztéséből származó metán elhanyagolható, így az emésztés-kibocsátási számításokban sem lényeges. Ahogy a kérődzők bendőjében a cellulóz tartalmú tápláló anyagokat egysejtű baktériumokból álló bendőflóra lebontja, metán szabadul fel.                         

                        "Az összes üvegházgáz-kibocsátáshoz viszonyítva az emésztésből származó kibocsátás térségenként eltérő. Mértéke magas a kevésbé iparosodott területeken, ahol viszonylag sok a kérődző állat és kevés az autó. Ám az iparosodott oszágokban nagyjából azonos, Nyugat- és Közép-Európában az összes kibocsátás körülbelül 1-2, maximum 4 százalékát teszi ki" - mondta az Indexnek Borka György, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Lovas Katalin 2005-ös adata szerint Magyarországon az összes kibocsátás 1,8 százaléka érkezett a kérődző állatok bendőjéből.

Bendőben zajlik

"Az emésztésből származó metánkibocsátás csökkentésére léteznek módszerek, de azok számos hátrányuk miatt korlátozottan alkalmazhatók" - mondja Borka György. "A nagy rosttartalmú takarmány, például a fű, széna, szilázs esetében nagyobb a metántermelés. Azzal lehet például változást elérni, ha növeljük az abrak, vagyis a koncentrált takarmány, például az árpa, kukorica arányát. Azonban ennek emésztés-élettani akadálya van, mert a kérődző legfőbb tápláléka mégiscsak a nagy rosttartalmú tömegtakarmány." A trágyából származó metán mennyiségének csökkentésére megoldást jelent, ha az ürüléket jól szellőző helyen tárolják.

Mindkét szakértő szerint az emésztésből származó kibocsátásnál nagyobb problémát jelent a mezőgazdasági talajok üvegházgáz-kibocsátása, melynek nagyságát elsősorban a szervestárgya- és nitrogénműtárgya-felhasználás, vagy a nitrogénmegkötő növények aránya befolyásolja. A mezőgazdasági talajokban bakteriális tevékenység útján dinitrogén-oxid képződik, amelynek üvegházhatása háromszázszor nagyobb, mint a szén-dioxidé.

Forrás: http://index.hu/tudomany/bof0913/

 

 

Robbannak az élelmiszerárak?

Orovicz Viktor           

 

A KSH adatai szerint idén februárban a mezőgazdasági termelő árak 47,5%-kal voltak magasabbak, mint 2010 hasonló időszakában. Mit jelent ez? Az idén ekkora fogyasztói élelmiszerár emelkedésre számíthatunk?

Szerencsére nem. Áremelkedés sajnos lesz, de nem akkora és nem feltétlen azokon a területeken, mely első pillantásra kézenfekvő lenne.

   

Spekuláció és világvége?

A februárban 47,5 százalék éves emelkedést produkáló mezőgazdasági termelői ár egy összetett index, mely az agrárszektorban bekövetkező különböző irányú változások eredőjét sűríti egyetlen értékbe. Az index alapvetően két elemből áll. Az 56 százalékos súlyt képviselő növénytermesztési ágazat árszínvonala 67,9 százalékkal növekedett egyetlen esztendő alatt. Ezen belül a búza 139, a kukorica 81, az olajos magvak 61, a burgonya ára 69,8 százalékkal lett magasabb, miközben a zöldség ára „mindössze” 13,1, a gyümölcsé pedig 39,9 százalékkal emelkedett. Megdöbbentő értékek! De akkor mégis mi ad okot a reményre? Alapvetően két –történelmi tapasztalatokon alapuló – tény. Egyrészt a februári tőzsdei árak minimális fizikai termékmozgást testesítenek meg, azaz a spekuláció mozgástere ezekben a hónapokban a legnagyobb, melybe akár még a világvége beárazása is belefér: hiába derül ki pár hónap múlva, hogy irreálisak voltak a várakozások, addigra a trendeket mozgató befektetők rengeteg pénzt tesznek zsebre. Mivel az alacsony kamatok miatt jelenleg a világban pénzbőség van, az elmúlt hónapokban az árak megduplázódásától megrészegült kisbefektetők millióinak megtakarítása vándorolt az árupiacokra tovább fűtve az árfolyamot. Legkésőbb az aratást követően ugyanakkor várhatóan ismét ki fog derülni, hogy a világ az idén sem fordul ki a tengelyéből, így a feldolgozóipar szempontjából releváns éves elszámolóárak a jelenleginél sokkal kisebb árnövekedést fognak mutatni, sőt – ha jó lesz a termés – a tavalyi magas árbázis miatt egyes szektorokban akár árcsökkenés is elképzelhető. Az áremelkedés lelassulására, visszafordulására utaló másik történelmi megfigyelés a ciklikusságra épít. Ha egy termék ára duplázódik, világszerte termelők százezrei kapnak vérszemet, hogy a konjunktúrát kihasználva megtöbbszörözzék a termőterületet. Ennek törvényszerű következménye ugyanakkor, hogy a piacon túlkínálat alakul ki, mely az árak összeomlásához vezet. Ez a folyamat a növénytermesztésben akár egy év alatt bekövetkezhet. Az állattenyésztésben kicsit hosszadalmasabb a helyzet, hisz az infrastruktúra megteremtése tőke-, a tenyészállomány reprodukciója időigényesebb folyamat.   

 

Kockázatos a húsáru

A mezőgazdasági termelői árindexben az állattenyésztés 44 százalékos súlyt képvisel. Éves összehasonlításban ez a szegmens mindössze 13,3 százalékos árnövekedésre volt képes. Ezen belül a vágóbaromfi ára 16,2, a sertés 4,3, a tej 22,5 százalékkal növekedett, miközben a tojás ára 6,5 százalékkal csökkent. Miért gond ez? Könnyen belátható, hogy ha az állattenyésztés költségének több mint felét kitevő takarmány és energia költsége radikálisan nő és ez nem, vagy csak részben jelenik meg az állati termékek árában, akkor a termelés jövedelmezősége csökken, melynek természetszerű következménye az állatállomány csökkenése lesz. A trend egyértelmű. A hazai sertésállomány például a rendszerváltás óta  megfeleződött, csak az elmúlt 4 évben 20 százalékkal csökkent az árualap. Hogy miért nem jelent meg mindez a hazai fogyasztói árak növekedésében? Mert a külföldi eredetű hús nem csak az export piacaink jó részét foglalta el, de az itthoni fogyasztásból is egyre nagyobb részt hasít ki. Mondhatnánk, győzzön a jobb, de sok esetben nem erről van szó. A német dioxin- botrány miatt például több ezer tonna feleslegessé vált német sertéshús került dömping áron a magyar piacra. Még ennél is komolyabb problémákat okoz, hogy az EU-ban 3, nálunk 6 hónap a sertéshús hűtőházi tárolásának határideje, így a külföldön már nem forgalmazható, ezáltal „értéktelen” hús szorítja ki a hazai termelők áruját a magyar piacról. A következmény egyértelmű: növekvő import kiszolgáltatottság, csökkenő hazai foglalkoztatottság, mely közvetve a termelő szektorra épülő feldolgozóipar zsugorodásában is tetten érhető. Könnyen belátható, hogy makrogazdasági szinten ez sokkal nagyobb kockázatot hordoz, mint az, ha a húsárak ténylegesen 20 százalékkal növekednének.

 

Mi várható?

A növényi nyersanyagok tekintetében az áremelkedés nagy részén valószínűleg már túl vagyunk. A jelenlegi árakon már nem érdemes feltankolni cukorból, olajból, lisztből, hisz kedvező esetben féléves távlatban innen az árak már lefelé is mehetnek. A feldolgozott termékek tekintetében is már megindult az áremelkedés beépülése a fogyasztói árba, de itt még van tere az emelkedésnek. A legnagyobb áremelkedési potenciál a hústermékek tekintetében érzékelhető, különösképp, ha a kormány intézkedéseket hoz a hazai termelők védelme érdekében, vagy a forint a jelenlegi 265 alatti szintről jelentősebben meggyengül.

Forrás: http://www.kosarmagazin.hu/inet/kosar/hu/cikkek/2011/april/mezgazd.html

 

 

Az elmúlt években folyamatosan csökkent az állatállomány Vas megyében

Drasztikusan esett a sertéslétszám, de kevesebb a szarvasmarha és a tyúk is. Szakemberek szerint amíg a felvásárlási árak nem változnak, illetve nem rendeződnek a bérek vagy az áfa kérdése, addig nem nagyon várható változás ebben az ágazatban.

Ez az elhagyott állattartó telep csak egy az üresen állók közül Vas megyében. Az istállókból már évek óta nem hallani szarvasmarhák bőgését, az épület is romos. Pedig a rendszerváltás környékén még a megyében meghatározó volt az állattartás. Azóta viszont folyamatos a visszaesés. Táblázatunkból látszik, hogy 1998-hoz képest a szarvasmarha és a tyúkfélék létszáma közel a felére, a sertéseké a harmadára esett vissza.
"Szakemberek szerint a visszaesés egyik oka, hogy több gazdaság, magángazdálkodó a jövedelmezőbb növénytermesztés miatt felhagyott az állattartással. Nem könnyíti  meg a gazdálkodók helyzetét, hogy a felvásárlási árak alacsonyak."
Míg néhány éve egy liter tejért 100 forintot is adtak, most 74 forintot fizetnek a felvásárlók. A költségek ugyanakkor folyamatosan emelkednek.

Lukács Zoltán, mezőgazdasági főfelügyelő, FVM A gabonaárak várható drasztikus emelkedése, nem beszélve az energia és az egyéb termékek árairól, így nem csoda, hogy a sertéságazat ami nagyon csökken. A szarvasmarháknál, az mondhatjuk, hogy évek óta stagnálás va. Ez köszönhető a nagyüzemi tartásnak.
A hazai húsfogyasztás is jóval elmarad az uniós átlagtól. Míg például Nyugat-Európában 60 kg sertéshúst is megesznek az emberek egy évben, addig nálunk csak 30 kg-ot. Marhahúsból a harmadát fogyasztjuk. A gazdálkodók helyeztén az sem könnyít, hogy a feldolgozóipar is inkább az olcsóbb uniós sertést, vagy a dél-amerikai marhát vásárolja, mint a hazait.
Rácz Károly, gazdaálkodó, Ják A folyamat akkor fordul meg, ha megfelelő ára lesz a terméknek. Itt lehet adminisztratív akadályokat gördíteni és egyéb feltételekhez kötni az állattartást, de ez csakk ideig óráig tart. De ha mefelelő magas ára lesz, akkor tud megfordulni a dolog.
Vas megyére is jellemző, hogy a háztáji, kisüzemi állattartás is folyamatosan visszaszorul. Évről évre 15-20%-kal csökken az itt tartott állatok létszáma. Szakemberek pozitív lépésként értékelik, hogy a nemzeti földtulajdon bérbevételénél az állattartás előnyt élvez.

2012. augusztus 02.

Forrás: http://www.sztv.hu/hirek/az-elmult-evekben-folyamatosan-csokkent-az-allatallomany-vas-megyeben-20120802

Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/vg_online/vallalatok_-_belfold/081222_tejipar_253904

 

Forrás: http://www.mon.hu/peldaerteku-a-magyar-tejipar-szereploinek-osszefogasa/2038718

 

Az állattenyésztés

Az állattenyésztés* és a hozzá kapcsolódó élelmiszertermelés a rendszerváltás óta szintén visszaesett. Az állatállomány erőteljesen csökkent, növekedése napjainkban is alig érzékelhető.

Az állattenyésztés a piacok okozta bizonytalanság miatt is lassabban erősödik, mint a növénytermesztés. Magas a takarmány és az egyéb költségek ára. Így drágán termeljük a húst, a tejet, ezért termékeink kevésbé versenyképesek.

A sertéstartás a kukoricatermesztő körzetekben kiemelkedő. A szarvasmarha-tenyésztés a szálastakarmányok termesztéséhez, a jobb minőségű rétekhez, legelőkhöz kötődik. A juhtenyésztés a gyengébb, szárazabb legelőket hasznosítja. A baromfitartás az egész országban elterjedt, de a legnagyobb állomány az Alföldön található.

Az agrárolló alakulása. Hogyan lehetne az olló nyílását szűkíteni?

 

Az élelmiszer-gazdaság* a mezőgazdasági termelést, a nyersanyagokat feldolgozó élelmiszeripart* és a termékek értékesítését foglalja magába.

Atlaszod mezőgazdasági tematikus térképeinek felhasználásával keresd meg a malom-, cukor-, konzerv-, hús- és tejipari központokat! Állapítsd meg, melyek fő telepítő tényezője a fogyasztópiac! Melyeké a termőkörzet? Nézz utána, miért lett ismét kedvelt sertésfajta a mangalica!

A mezőgazdaság termelési értékének megoszlása. Elemezd a diagram adatait! Fogalmazz meg fejlesztési lehetőségeket! Keress adatokat a régiódra vonatkozóan, és hasonlítsd össze azokat az országos jellemzőkkel!

 

Az élelmiszeripar magánosítása közel 100%-ban befejeződött. Nagyobb részét külföldi befektetők, ismert nemzetközi vállalatok vették meg. A privatizáció a gyártási technológiák korszerűsítésével, az előállított termékek minőségi javulásával, a piaci igények gyors követésével, rugalmas termékszerkezettel járt együtt (pl. az ásványvíz- és üdítőital-, édesség-, növényolaj-, sör- és szesz-, dohány- ágazatokban). Mindezek azt is jelentik, hogy a nem versenyképes termékek gyártása leállt, az üzemek bezártak.

Keress példákat a nálunk megtelepedett nemzetközi élelmiszeripari cégekre és telephelyeikre! Nézz utána, hol készültek a nagyobb élelmiszerüzletekben árusított termékek!

A magyar tulajdonú élelmiszeripari kis- és középvállalkozások száma gyorsan nőtt az elmúlt évtizedben. Többségük a vidéki térségekben működik. Jelentős a szerepük a foglalkoztatásban.

 

Tőkehiányuk azonban gátolja a fejlesztésüket, az EU által előírt élelmiszerbiztonsági, higiéniai, környezet- és állatvédelmi követelmények teljesítését. Bár ezek üzemei állítják elő elsősorban a hazai, hagyományos – sok esetben hungarikumnak minősülő – élelmiszeripari termékeket, nagy a veszély, hogy támogatás nélkül kiszorulnak a piacról.

Forrás: http://www.mozaweb.hu/Lecke-Foldrajz-Foldrajz_10-Atalakulo_agrargazdasagunk-102629

Hogyan lehet újra sikeres háztáji gazdaságokat létrehozni?

Mert vannak dolgok, melyek kölcsönösen kisegítik és igazolják egymást.

1.)    Az akar állatot tartani, aki nem akar a legmaximálisabb urbanizált életet élni.

2.)    Az ilyen emberek nemcsak az állatokat szeretik, hanem a természetet is.

3.)    A természet minket arra tanít, hogy mi által működnek a dolgok.

4.)    A dolgok működésének elemzése során lekopnak a túlzások, a hivalkodások és csak a működőképesség marad.

5.)    A működőképességnek meg kellett lenni eddig is, hiszen nem most lett itt hirtelen Magyarország a rendszerváltás idején, előtte is itt volt.

6.)    Ha tudjuk, hogy előtte is létezett, sőt virágzott, akkor miért ne virágozhatna újra?

7.)    Ehhez a történelem a kulcsszó, hogy élhettek emberek ezen a tájon sok-sok évszázadon keresztül?

8.)    Mindenki nem lehetett iparos, minden város nem lehetett ipar vagy bányaváros, mezővárosoknak is kellett lenniük, ugyanis sem a vasat, sem az aranyat nem lehet megenni.

9.)    Ma is kellenének mezővárosok, vagy legalábbis városok mezőgazdasági részei, ahol újra lehetne állatokat tartani.

10.) Ezek akár lehetnek jurtavárosok, jurtafalvak is.

Egy jurtás család könnyen költözhet, ha adódik számukra az ország más részében munkalehetőség, ha pedig nem, akkor a háztájiból is élhetnek, nemcsak segélyekből.

 

A Fidesz nyilvánosan is a dél-amerikai modell mellett?

2013-01-27 12:24:25, vasárnap

Bogár László Fideszes ideológus igazolta, amit sejtettünk, hogy Orbán a dél-amerikai modellben látja Magyarország jövőjét. Ahol a felső 10 ezer kiváltságokat élvez, a középosztály elsüllyed és a társadalom alsó harmada pedig a létéért küzd. Ez a modell kedvezőbb a felső tízezernek, mint a szocializmus, de mindenki másnak tragikus olyan országban élni, ahol 3 millió ember azt eszi, amit lopni tud magának?

Matolcsyt akár Bogár László szócsövének is tekinthetnénk, mert Bogár vízióit valósítja meg az elmúlt 3 évben. Bogár László most viszont Orbán szócsövének szerepében jelent meg a Heti Válaszban egy pillanatra és ahogy ez lenni szokott utána cáfolta magát. Ennek ellenére, amit mondott nagyon sötét jövőt vetít Magyarország elé.
,,A magyar népességnek legalább a harmadát végképp elveszítettük, mert már nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, tulajdonságokkal, melyek segítségével beilleszkedhetnének egy normálisan működő társadalomba. ... Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról - mondja a közgazdász. Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni."

Bogár, végül is azt mondja, hogy a Fidesz minden ellenkező kommunikációja ellenére a dél-amerikai modellt próbálja megvalósítani. Ezzel részben nem okoz nagy meglepetést, mert nélküle is látszott, hogy Orbánék 3 éves politikája ebbe az irányba viszi az országot. Ehhez érdekes adalék, hogy 2011- ben Orbán még a ,,senkit nem hagyunk az út szélén" szlogennel népszerűsködött. A populista, egy személy által irányított politika, a felső tízeznek kedvező adó és gazdasági rendszer. Capcured state, amikor az oligarchák képesek törvényalkotást saját érdekében felhasználni. Kasztosodás az oktatáshoz való hozzáférésben, a szociális háló eltűntetése, romló közszolgáltatások, a közigazgatás pártirányítás alá vonása és működőképességének csökkenése. Multi ellenesség, államosítások, értelmiség ellenesség, stb stb. Erről írtunk már: http://mkovacstibor.blogspot.hu/2012/05/rabszolgak-lazadasa-az-orban-rendszer.htm l

Hiába tudtuk ezt, most mégis sokkolóan hangzik egy főideológus szájából, mert azt igazolja, hogy ők ezt valóban tudatosan teszik, és azt hiszik működni fog, sőt ez az egyetlen út. A felső tízezer tagjai számára sok máshol nem található előnyt jelent a dél-amerikai modell. Teljesítmény nélküli sikerek, privilégiumok, törvény felettiség, olcsó munkaerő, szolgahadak. Számukra sokkal jobb, mint a szocializmus, mert fogyasztásukat és szabadságukat semmi nem korlátozza. A középosztály és a dolgozók azonban nagyon megszenvedik és az ilyen országokban a hétköznapi élet rémisztő tud lenni. Hozzá kell tenni, Magyarországon már jelentkeznek az első negatív hatások. A romló közbiztonság, a mélyszegénység terjedése, a belső társadalmi feszültségek robbanáshoz közeli növekedése, a szélsőségek erősödése.

Bogár abban igazat mond, hogy van 3 millió körüli olyan ember, akivel nagyon nehéz modern országot építeni. A funkcionális analfabéták számát 25%-ra teszik egyes kutatások a munkaképes korúak között. A mélyszegények száma is hasonló számokat mutat. Ennek a helyzetnek a megoldása nem egyszerű feladat és óriási teher a társadalmon. De épeszű ember nem gondolhatja, hogy ennek egyetlen megoldása ezeknek az embereknek az út szélén hagyása, amin valószínűleg az ingyenes közszolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügy, szociális rendszer) hozzáférésének megvonását kell érteni.

Ennek ellenére a Fidesz ebben az irányban halad. Ha ez gyorsul, már néhány éves távlatban a gazdagabb környékek sorompóval való elzárása a bűncselekmények számának exponenciális növekedése lehet a következménye. Bekövetkezik a nagyvárosokban üresen álló lakótelepi lakások (Budapesten 100 ezer lakás áll lakatlanul) szegények általi elfoglalása, cigány és egyéb szegény gettók kialakulása. A bűnözés olyan szintre nő, amit ma el sem tudunk képzelni és ezt bizonyosan nem tudja az állam rendvédelmi eszközökkel kezelni.
Dél-Amerika csak néhány Bogár László féle ködevőnek tűnik olyan álomvilágnak. Ahol a globalizációtól való függetlenség és a nemzeti vagyon feletti erős állami kontroll akadályozza meg a nyugati pénzszivattyúk működését. Az Bogár félék szemében hősök a Chávez-ek, pedig a valóság ezekben az országokban félelmetes.

Chávez egy kvázi polgárháborús helyzetben tartja országát, ami olyan mélyen megosztott, hogy még Magyarország is csak ipari tanuló hozzá képest. Az olajból származó bevételeiből csak azért képes megélni, mert az olaj ára tartósan magas a világban, pedig kitermelési kapacitása már a fele csak a hatalomra kerülése előttinek, mert az állami vállalatok nem képesek normálisan működni. Az állam sok mindenre rátelepszik, de a közbiztonságra ennek ellenére nem jut elég erőforrás.
Ez az, ami a legmegdöbbentőbb, és amitől a középosztálynak legjobban rettegnie kell. A 30 milliós országban, békeidőben 16 ezer embert gyilkolnak meg évente. Ez a magyar ráta közel 20 szorosa, mintha nálunk évente 5300 gyilkosság lenne. Naponta 15. El tudjuk ezt képzelni?

A helyzet nem sokkal jobb a többi dél-amerikai modell szerint működő országban sem. Bogár azt mondja, hogy azért kell ezt a hárommillió embert az út szélén hagynunk, hogy a többiek célba érhessenek. Hol hagyjuk őket? Zárjuk táborba, mint Bayer mondja, vagy alapítsunk nekik új országot Békés megyében, ahogy Spiró? Ennek pont az ellenkezője igaz. A középrétegeknek elemi érdekük, ha nem akarnak rettegésben élni, hogy kezdjünk valamit ezzel a 3 millió emberrel. Elméletileg sem lehet egy 10 milliós pici országot úgy sikerre vinni, hogy 3 millió munkaképes emberről lemondunk. A megélhetésinek nevezett bűnözésre nem ad törvényi és erkölcsi felmentést semmi, de ettől még tény, hogy minél szegényebb egy népesség, annál nagyobb lesz a bűnözés. Lehet ezt elítélni és követelni a rendteremtés, de nem fog menni. Ezt csak a felemelkedésük tünteti el. Ezért ezt nem lehet felelős kormánynak feladni.

Bayer cikke rávilágított arra, hogy a Fidesz képtelen a cigánykérdést kezelni, Bogár kiterjeszti a problémát minden szegényre. De mindkét vélemény beismerése annak, hogy a Fidesz nem tud mit kezdeni az ország legkomolyabb problémáival. Orbán minden gondra a központosítás erősítésével válaszol. A kezelés pedig csak rendvédelmi jellegű lesz ebben a világszemléletben. Az állam azt tartja feladatának, hogy ezeket az embereket távol tartsa a közszolgáltatásoktól, az oktatástól és valahogy megakadályozza a bűnözésüket. Ez sehol nem sikerült és ne is akarjunk egy olyan országban élni, ahol ezzel próbálkoznak. Legalábbis, ha nem vagyunk a felső tízezer része.
Bejegyezte: Tibor M. Kovács dátum: 12:23

1 megjegyzés:

belll2013. január 26. 12:43

Sajnos nagyon igaz. Én is régóta azt látom, hogy leginkább a peronizmusra hasonlít az, ahová tartunk. A '90-es évek elején elmélkedett valaki azon, hogy még nem dőlt el az, hogy Magyarország a délamerikai modellt választja vagy valami ennél jobbat (nyugatEU, vagy angolszász). Azt hiszem mára már eldől sajnos. Ez egyébként színtiszta feudalizmus, csak nem a föld a fő termelő eszköz és nincsenek névleges címek rangok, de a lényeg ugyanaz. Az elosztás alapja a pozíció, a korrupció és semmiképpen sem a teljesítmény. Ennek az oligarcha rendszerek lényege, hogy a tojáson belül lévők mentesüljenek a versenytől, a vagyon és pozíció vesztés lehetőségétől is. Ez ugyanaz, mint ami a hitbizomány volt. Mindenkit szeretettel üvözlünk a középkorban!:-(


http://mkovacstibor.blogspot.hu/2013/01/a-fidesz-nyilvanosan-is-del-amerikai.html

Csökkent a bűnözés 2012-ben, az előző évekhez képest

Forrás: http://marosvasarhelyi.info/hirek/csokkent-a-bunozes-2012-ben-az-elozo-evekhez-kepest

Növekvő bűnözés, csökkenő betörések

Kijött a legújabb bűnözési statisztika, amely a tavalyi év kriminalisztika eseményeit foglalja egy csokorba – egyenlőre még csak általánosságokban, de a részletes jelentés is megérkezhet heteken belül. Ebből az derül ki, hogy igazuk volt azoknak a társadalomtudósoknak, akik a válság elhúzódását összekötötték a bűnözés növekedésével. Ugyanis a nagy zuhanás negyedik évében egy évtizede nem látott magasságokba emelkedett a bűnesetek száma: 451 ezer ilyen esetre derült fény tavaly.

Részletek, avagy mennyire égető a lakásbiztosítás

Bár ez a tavalyelőtti évhez képest csupán egy százalékos növekedés, a 2009-eshez képest már 13 százalékos, és nagyon nem látszik negatív irányba fordulnia tendencia. Annyi viszont tény hogy kevesebben követnek el több bűncselekményt: bár az esetek száma 1 százalékkal növekedett, de a potenciális elkövetőké 123 ezerről 113 ezerre esett vissza. Szintén megnyugtató, hogy a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények erőteljesen  visszaesőben vannak:  1991 és 2010 között 110 ezerről 45 ezerre, az ismertté vált lopások pedig 310 ezerről 187 ezerre szorultak vissza igaz utóbbihoz az is hozzátartozik, hogy időközben a lopás definíciójában a határösszeg 10-ről 20 ezerre nőtt). A betörések leginkább a fővárosra és nyaralók sokasága révén, Somogy megyére koncentrálódnak – itt növekednek azok a lakás- illetve nyaralóbiztosítások is, amelyek fedezetei kiterjednek betöréses lopásra. A legbékésebbnek pedig idén is Békés megye bizonyult.

Forrás: http://lakasbiztositasok.hu/lakasbiztositas-hirek/novekvo-bunozes-csokkeno-betoresek/

A RENDŐRSÉG TUDOMÁNYOS, TECHNOLÓGIAI ÉS INNOVÁCIÓS TANÁCSA

Országos Rendőr-főkapitányság

1077 Budapest, Király u. 71.

Telefon: 1/441-1017, IRM: 14-536,

Fax: 1/441-1699, IRM: 14-404

E-mail: rttit.orfk@orfk.police.hu  

A BŰNÜGYI  STATISZTIKA PROBLÉMÁI ÉS A BŰNÖZÉS PROGNÓZISA

3.  számú előtanulmány az átfogó rendészeti stratégia

társadalmi vitájához

Írta: Dr. Déri Pál ny. r. dandártábornok, az MTA doktora 

Budapest, 2008.

A bűnügyi statisztikát ugyan statisztikának nevezzük, de sajátossága annyira eltérő a más tudományok terén alkalmazott statisztikák – különösen a számítástechnika megjelenése  óta – egzaktnak, vagy azt mindinkább megközelítő adataitól, hogy végre kimondhatjuk: a mai bűnügyi statisztika elemzésekre és következtetések levonására többnyire nem alkalmas. Használhatóságát, módszerét, értékét, éppen ezért újra kell gondolni. Elég példának felhozni azt a tényt, hogy az összbűnözési statisztikában a móri tömeggyilkosság egy „ügy” és egy „ügy” a pénzbüntetéssel, vagy hathónapos szabadságvesztéssel büntetendő vétség. Ezek mellett büntetendő cselekményekké váltak- egy elvi döntés alapján - az egy személy által többszörösen elkövetett szabálysértések is. Így lett az egyik évben a bűncselekmények száma 600,000, mivel 78,000 parkírozási szabálysértés ugyanennyi bűncselekménnyé vált. Ezt részben ellensúlyozta (mintegy 20,000-rel) a tulajdon elleni bűncselekmények alsó értékhatárának 5000 Ft-ról 10,000 Ft .- re történő emelése, amivel a  bűnügyi statisztika terén a „helyzet” némileg normalizálódott, de bűnözés „helyzetén” mindez semmit sem változtatott.

Az utcák sötétedés után néptelenek maradtak ,a lakások, folyosók be lettek továbbra is rácsozva, a gyerekeket nem engedik egyedül az utcán járni stb., mert a félelem bűnözéstől nem múlott, illetve nem múlik el. Itt kell megemlíteni, hogy a bűnügyi statisztika „alakításához” már nincs szükség a bűnüldöző szervek „beavatkozására”, mert a lakosság már le lett szoktatva arról, hogy az ellene elkövetett bűncselekmények jelentős  részét feljelentse., hiszen már mindenki tudja, hogyha panaszát a bűnüldözés végül fel is veszi, abban az un. „kisebb súlyú ügyekben” általában nem is nyomoznak, hanem csak egy előre elkészített sablon szöveget, illetve hivatalos nyelven „Megszüntető határozatot” kap a sértett, hogy ügyében a „sokoldalú nyomozást lefolytatták, de az eredményre nem vezetett.”

Ennek az a következménye, hogy a sértettek csak akkor tesznek feljelentést, ha az eltulajdonított tárgyuk biztosítva volt, mert  a biztosító intézetek ,csak akkor fizetnek, ha az adott ügyben a bűnüldözők eljártak és az eredményről tájékoztatták a sértettet. A „kisebb ügyekhez” tartoznak sajnos az utcai rablások is, melyek kinyomozása csak akkor volna lehetséges, ha a sértettek feljelentést tennének, mert a tettes vagy tettesek, akik általában ragaszkodnak a „bevált” elkövetési helyeikhez, bemérhetők és elfoghatók lennének. Ez azonban nem következik be a sértettek, önhibájukon kívül kialakult, helytelen reagálása miatt.

Ezért aztán a magyar bűnügyi statisztika, a rablások tekintetében 3-4–szer jobb eredmény mutat ki, mint Németország, vagy Anglia és általában a nyugat-európai államok. Ez részben abból is adódik, hogy az említett országokban kialakult statisztikai rendszerekhez képest, a magyar statisztika nem tesz különbséget, a fegyveres bankrablások és az utcai mobil telefon- rablások és más kisebb súlyú rablások kimutatása között, (a német statisztika a rablásokat elkövetési tárgyuk és módszerük szerint 11 részre bontva mutatja ki) amit pedig nálunk - az ismertetett körülmények folytán - általában  nem jelentenek fel, pedig ez a bűnözéstől való  félelem egyik jelentős  kiváltó oka. [...]

Forrás:  www.police.hu/data/cms529193/a_bunozes_prognozisa.doc

A szürke szín jól mutatja: "nem lakó övezet" . Minél melegebb színnel van egy terület, annál több a regisztrált bűncselekmény száma.

Vajon ha ennek területe jelentősen csökkenne - mondjuk egy új kerület kialakításával -, akkor nem váltana át a piros szín narancsra vagy sárgára?

http://www.e-tanusitvany.org/Hirek/A-lakasvasarlas-buktatoi-erre-figyelj

http://www.dehir.hu/hajdu-bihar/hajdu-bihar-a-bunos-megye/2011/02/17/

http://szamvarazs.blogspot.hu/2012/12/ongyilkossagok.html

Az öngyilkosságok száma - ami gyilkosság, csak nem más személy az áldozat, hanem az áldozat lesz az önnön agresszió áldozata, - nem kellene, hogy benne legyen a gyilkossági statisztikákban?

ajánlott weboldal: www.vati.hu/static/otk/int/jelentes2005129.pdf

Magyarország tekintélye a padlón van

2013. április 24. szerda 23:14 Forrás: AN, MTI

Budapest – Példátlan és megalázó, hogy az Európa Tanács monitoring bizottsága szerdán megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot. Nem a magyar emberekkel van bajuk, hanem az országot vezető kormánnyal.

Ez a döntés az ET fennállása óta példátlan, hiszen korábban sohasem fordult elő, hogy egy EU-tagország esetében a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatban olyan súlyos aggályok merüljenek fel, amelyek a monitoring bizottság szerint indokolttá teszik az eljárás beindítását.

A döntés üzenete egyértelmű: Európa nem tekinti Orbán Viktor Magyarországát teljes értékű demokráciának. Európa nem gondolja, hogy az alkotmányos rendszer átalakításával kapcsolatban megfogalmazott széleskörű kritikák alaptalan támadások, és nem hiszik el az Orbán-kormánynak azt sem, hogy készek a demokratikus normákat sértő intézkedések korrekciójára.

A bizottsági jelentés nem csupán a magyar demokráciát szűkítő intézkedések tartalmát, hanem azt a döntéshozatali módszert is kifogásolja, amely révén az Orbán Viktorhoz köthető politikai és gazdasági érdekcsoportok kezdeményezései mindenféle társadalmi vitát és érdekegyeztetést megkerülve, egyik pillanatról a másikra válhatnak törvényi, sőt alkotmányos normává.

“Tény, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye padlón van. Csakhogy ez az ötvenes éveket idéző kormánypropaganda állításával szemben nem a “balliberális áskálódás”, hanem Orbán Viktor totalitárius hatalomgyakorlásának következménye. Egy olyan politikáé, amely mára a saját európai pártcsaládját is szembeállította a magyar miniszterelnökkel” – fogalmaznak.

Az indítvány, amelynek nyomán a jelentés született, néppárti kezdeményezés volt, a bizottság többsége szintén jobboldali politikusokból áll.

Az eljárás megindítására vonatkozó végső döntés csak a közgyűlés június végi ülésszakán fog megszületni, az Orbán-kormányra nézve azonban kevés jóval kecsegtet, hogy addigra a Velencei Bizottság elemzése is elkészül az alaptörvény negyedik módosításról, amelyet a fideszes kétharmad a hazai és nemzetközi közvélemény által többször megfogalmazott, a bizottság jelentésében is szereplő aggályokat lesöpörve fogadott el.

Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottsága szerdán 21:20 arányban szavazta meg a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot.

Forrás: http://nepszava.com/2013/04/uncategorized/magyarorszag-nemzetkozi-tekintelye-a-padlon-van.html

 

Mélyponton van hazánk tekintélye

 

A kormány nemzetközi tekintélyének eltűnését az emberek fizetik meg, a következményeket mindenki elszenvedi - állítja Molnár Zsolt. Az MSZP szervezési igazgatója, budapesti ügyvezető alelnöke azonban bízik abban, hogy 2012 a remény éve lehet Magyarország és a szocialisták számára. Remény arra, hogy a demokratikus erők az MSZP vezetésével valós alternatívát kínálnak hazánknak és remény az országnak arra, hogy az elmúlt évtizedek erőfeszítései nem voltak hiábavalók.

2011. december 29., 05:08

 - Újratervezték a pártot, mostantól nem csupán a tagok vehetnek részt az MSZP munkájában. Mit fog ez a szimpatizánsok illetve a szocialisták számára jelenteni?
- Mindig is nyitott pártként működtünk. Sohasem csak a párt tagságára számítottunk, hanem minden demokratikusan gondolkodó emberre, mindenkire, aki hasonló értékek mellett gondolkodik hazánkról, mint mi. Nagyon sok ilyen támogatóval, aktivistával működtünk és működünk együtt. Az új alapszabály ennek a kapcsolatnak ad formalizáltabb keretet. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy folyamatos párbeszédet tartsunk fenn a velünk azonos értékrendet vallókkal.

- Milyen évet zárnak és hogyan készülnek 2012-re?
- 2011 az MSZP számára a stabilizálódás éve volt. A 2010-es választások után sokan már végleg temettek minket, azonban bebizonyítottuk a magyar társadalomnak, hogy igenis váltópártként kell számolni velünk. Társadalmi pozíciónk újjáépítése mellett a párt belső szervezetrendszerét is hozzáigazítottuk az ellenzéki politizáláshoz, a megváltozott helyzethez. Hiszen alapvetően más helyzetnek kell megfelelnünk most, mint a nyolc év kormányzás alatt. Az viszont elkeserítő, hogy az egész ország szomorú évet zár, amiért a világgazdasági helyzet mellett az elhibázott kormányzati politika igen jelentős mértékben felelős. Sajnos ennek következményeit az emberek kénytelenek leszek elszenvedni jövőre is.

 

Én ezzel együtt is abban hiszek, hogy 2012 a remény éve lehet Magyarország és az MSZP számára. Remény arra, hogy a demokratikus erők az MSZP vezetésével valós alternatívát kínálnak hazánknak és remény az országnak arra, hogy az elmúlt évtizedek erőfeszítései nem voltak hiábavalók. Vagyis a Fidesz átmeneti kísérlete után Magyarország jogállamként Európában marad. Mindezekhez sokat és következetesen kell dolgoznunk az Országgyűlésben és az MSZP-ben egyaránt.

- Novemberben követőivel új pártot alapított Gyurcsány Ferenc. A közvélemény-kutatások ma azt jelzik, hogy akár parlamenti párt is lehet a Demokratikus Koalíció. Együtt akarnak működni a volt miniszterelnök pártjával, vagy ezt majd később döntik el?
- Az MSZP a saját útját járja. Arra készülünk, hogy leváltsuk a mostani fülkeforradalmi rendszert. Természetesen ehhez szövetségeseket kell keresnünk az országban, az egyik ilyen lehetséges partner lehet a Demokratikus Koalíció, azonban ennek a kérdésnek valóban nem most van aktualitása.

- Egyáltalán, mit jelentett a szocialisták számára a kiválás?
- Értékes barátaink távoztak a sorainkból, akik sokat tettek az MSZP-ért. Az elmúlt hónapokban azonban bizonyították, hogy a jövőt már nem velünk képzelik el. Lehetséges, hogy lesz olyan időpont, amikor együttműködünk, azonban a közös múltat már lezártuk.

- A felmérések szerint az MSZP eddigi szavazótáborán osztozik a két párt. Mivel szeretnék a maguk számára megnyerni a választókat?
- Ez én nem így látom. A kutatási eredmények inkább azt mutatják, hogy az LMP vesztett támogatókat a Demokratikus Koalíció önálló megjelenésével. Persze kérdés, hogy van-e közvetlen összefüggés a két párt támogatottságának változása között. A demokratikus ellenzék híveinek elsöprő többsége továbbra is az MSZP-t támogatja. Az pedig minden párt számára alapvető cél, hogy új szavazókat nyerjen meg programjának. Mi az egészséges versengéstől egyáltalán nem tartunk.

- Mostanában sokan idézik a bizonyos viccbeli parasztbácsit, aki ugyan sok mindenre fel volt készülve, ám egy ponton mégis elkeseredve azt mondta: na ezt már nem gondoltam! Mit üzen ezeknek, a kormány politikájától elkeseredő embereknek az MSZP?
- Azt üzenjük, hogy ne adják fel a reményt. Lesz egy másik Magyarország, ahol nem a félelem és a kishitűség lesz az úr, hanem a szolidáris, toleráns, és egyben fejlődő hétköznapok. Amíg titkos szavazás van az országban, addig ez a kormány is leváltható. Fontos, hogy a jogosan csalódott emberek - bármelyik pártot is támogatták 2010-ben - a következő választáson jöjjenek el szavazni, fejezzék ki az elégedetlenségüket, mert a fotelből nem lehet a kormányt leváltani.

- Az ellenzéknek nincs szava a Házban, ez már a parlamenti ciklus elején kiderült. Kétharmadra hivatkozva már a választók akarata sem számít. Mi kellene ahhoz, hogy a Fidesz a demokrácia szabályai szerint politizáljon?
- Őszintén szólva, én ebben már egyáltalán nem bízok. Olyan politikai kultúrát valósítottak meg, amelyben a választóktól kapott kétségtelenül széleskörű felhatalmazással nem élnek, hanem visszaélnek. Az országgyűlési munkát láthatóan tehernek tartják, annak szabályait jelentősen átírták: a Fidesz párthatározatainak legitimálására használják a magyar parlamentet. Véleményem szerint csak radikális szemléletváltással változhatna ez meg, azonban ennek semmilyen szándékát, esélyét nem látom.

- Az unió mellett az USA is figyelmeztette már az Orbán-kormányt. Megtörténhet, hogy sorsára hagyják Magyarországot?
- Magyarország nemzetközi tekintélye 1990 óta soha nem látott mélyponton van. Ma már nem csak Európában, hanem ázsiai országokban is elrettentő példaként hivatkoznak a magyar médiatörvényre. Azonban tudni kell azt, hogy a nemzetközi intézményrendszer nem arra való, hogy megoldja az emberek életét - nélkülük. Egy keretrendszert biztosít de önmagában nem ad megoldást. A nemzetközi világ már többször szót emelt: "állj, ne tovább", azonban úgy látom, mindez süket fülekre talált. Itt is az a baj, hogy a kormány nemzetközi tekintélyének eltűnését az emberek fizetik meg, következményeit mindenki elszenvedi.

- Jövőre recesszió várható, tovább nő a munkanélküliség, csökkennek a bérek, bizonytalanná válnak a mindennapok. A fideszesek valóban úgy gondolják: ha néhány szocialista illetve volt MSZP-s vezető politikust szálon vezetnek el, minderről elfelejtkeznek a nélkülözők?
- Sajnos úgy tűnik, hogy ezt gondolják. Figyelemelterelésnek szánják súlyos társadalmi problémákról. Azonban lebecsülik az embereket, azt gondolják, hogy ilyen olcsó fogásokkal el lehet terelni a figyelmet. Rosszul számolnak, hiszen napról napra egyre többen vagyunk azok, akik világosan látjuk, hogy a politikai kriminalizáció zsákutcába vezet és a dolgokon sürgősen változtatni kell.

- Szükség van új titkosszolgálatokra? Nem érzi a parlamenti többség, hogy az emberek elkezdtek félni tőlük?
- Jó úton haladunk az "orwell-i állam" felé, amiben az emberek már szabadon gondolkodni sem mernek. A félelem azonban energiákat is mozgósít, hogy soha többé ilyen despota kormánya ne legyen az országnak. Új titkosszolgálatra pedig egyáltalán nincs szükség. A jelenlegi szolgálatok többször bizonyítottak, jól végzik feladatukat, éberen őrzik a köztársaság biztonságát. Ezért nem is támogatjuk új titkosszolgálat létrejöttét. Ezt is a kormány szokásos pótcselekvései közé soroljuk, aminek ismételten az emberek fizetik meg az árát.

- Milyen a hangulat a nemzetbiztonsági bizottságban?
- Alapvetően szakmai munkára törekszünk, ebben képviselőtársaim többnyire partnerek is. Mostanában azonban értetlenül állunk a folyamatos átszervezések előtt, mivel ezen a területen a stabilitás rendkívül fontos. Mivel a bizottság tagjai valamennyien tisztában vannak felelősségük súlyával, ezért nem pártpolitikai célokra akarják felhasználni a területet. Jó példa erre a fideszes Gulyás Gergely alelnök, aki a bizottságban felelős politikusként végzi a dolgát, azonban amikor választójogi törvényről vagy az MSZP koncepciós megbélyegzéséről beszél a magyar közéletben, akkor már pártkatonává változik.

- Mi vár ezek után Magyarországra?
- Bár jós nem vagyok, fontos feladatom, mint minden politikusnak, hogy kutassam a jövő lehetséges változatait. Ha minden így megy tovább, mint most, akkor sajnos jó eséllyel kijelenthető, hogy nagyon nehéz jövő vár az emberekre, az országra. Ezzel együtt a fény már látszik az alagút végén, azonban ahhoz, hogy kivezessük az országot a sötétségből, nagyon sokat kell még dolgoznunk. Ehhez a munkához kérjük a mindennapok során az emberek támogatását, hiszen közös jövőnk, azaz Magyarország sorsa jelentős részben a saját kezünkben van.

Fazekas Ágnes / Népszava

Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=505318

 

 

Pakisztán is jobban teljesít

2013 április 27 11:41 du.73 comments

Hallelúja elvtársak, hallelúja! Már odáig jutott el világszám kormányunk munkássága, hogy a szövetségesünk, az Európai Unió, amely ellen szabadságharcot folytatnak, immár szoros felügyelet alá vonta őket. Kezd az Unió is rájönni arra, hogy itt nem véletlen törvénykezések és jogszabályváltozások százai történtek az elmúlt 3 évben, hanem egy precízen felépített, tendenciózus folyamatról van szó, mely a Magyar Köztársaság elleni alkotmányos puccsal kezdődött, és a magyar demokratikus jogállam megdöntésével folytatódott. És még nincs vége, de nem is tudhatjuk meg mi lesz a vége, mert a felcsúti Kaká nem árulja el, mik a végső tervei Magyarországgal. Hiszen mi közünk hozzá, mi csak itt élünk, de nincs kétharmadunk.

Amazing Illusion / Rob Gonsalves

„Ez a döntés az ET (Európa Tanács) fennállása óta példátlan, hiszen korábban sohasem fordult elő, hogy egy EU-tagország esetében a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatban olyan súlyos aggályok merüljenek fel, amelyek a monitoring bizottság szerint indokolttá teszik az eljárás beindítását.”

“Tény, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye padlón van. Csakhogy ez az ötvenes éveket idéző kormánypropaganda állításával szemben nem a “balliberális áskálódás”, hanem Orbán Viktor totalitárius hatalomgyakorlásának következménye. Egy olyan politikáé, amely mára a saját európai pártcsaládját is szembeállította a magyar miniszterelnökkel” – fogalmaz a bizottsági jelentés. Az indítvány, amelynek nyomán a jelentés született, néppárti kezdeményezés volt, a bizottság többsége szintén jobboldali politikusokból áll. Ennyit a baloldali ármányról, mert persze az is szemen szedett hazugság. Nem mintha egy ellenzéknek nem az lenne a feladata, hogy a kormányt ellenőrizze, óvja a demokráciát, és a megfelelő fórumokhoz forduljon, ha egy kormány részéről a jogállammal összeegyeztethetetlen lépéseket vél felfedezni. A kedves vezető a Gyurcsány kormány alatt azt követelte az Uniótól (tehát valóban áskálódott), hogy „semmilyen módon ne támogassák Magyarországot”, mert akkor éppen azt hazudta, hogy nálunk nincs demokrácia. Pedig akkor még volt, nem kicsit, hanem túlságosan is. Akkor még lehetett rendőrségi kordont is bontani, meg a fővárost szétverni, vagy piti 300 forintért népszavazni. Ma már sztrájkolni sem lehet, meg népszavazni se, még alapvető jogainkért sem.

Így állunk most, a felcsúti demokrácia kiverte végre a biztosítékot Európa szebbik felénél is, nem csak nálunk, demokratáknál. Az ötvenes évek kormánypropagandájához hasonlítják a felcsúti géniusz és pártjának gusztustalan hazudozásait, kiemelve, hogy már a saját európai pártcsaládjuknak is hányingerük van tőlük, nem csak a magyar demokratáknak. Végre talán elkezdődnek azok az európai folyamatok, amikre mi már vagy 2 éve várunk, a demokratikus Alkotmányunk eltüntetése óta. Melyre őfényessége felesküdött, majd kinyitotta középen, illedelmesen beleszart, becsukta, és kihajította a szemétbe 10millió magyar ember demokratikus alkotmányát, oszt jónapot. Nem sokára erről a történelemkönyvekben fognak tanulni a diákok, arról, hogy volt valaki, aki a demokratikus választásokon csalással kétharmados többséget szerzett pártjával kivezette az európai jogállamok közül Magyarországot. Majdnem 100 év után, 2004-ben újra Európához csatlakozhattunk, de mindössze 6 évvel később, egy elmebeteg személyes hatalomvágyától hajtva újra kivezet minket a normális társadalmak közül. Irány a Balkán, majd ismét lehetünk mi a legvidámabb barakk, Ócsán már épül is hozzá a díszlet.

Az ellenzék leszalámizása folyamatban van, rájuk ugyanúgy nincsen szükség, mint az ötvenes években. Gyurcsány új pártja, a DK azért nem alakíthat frakciót a parlamentben, mert a jóságos Fidesz az utolsó pillanatban 10-ről 12 főre emelte a frakcióalakításhoz szükséges létszámot. Mert tudta, hogy a DK 10 fővel alakulna meg, ami pont elég lett volna a törvény szerint. De az ízig-vérig demokrata Fidesz ezt pár nappal a megalakulásuk előtt eltörölte, és 12-re változtatta meg. Az Alkotmánybíróság vadi új tagja, a Fidesz által delegált Pokol Béla elvtárs kapta meg ezt az ügyet, mert a DK azt hitte, van még alkotmányosság, és van még demokrácia Magyarországon, ezért az AB-hoz fordult. Hát tévedett. Nem kicsit, nagyon.

A Párt központi lapja, a Magyar Nemzet a napokban leírta azt, hogy “ahol demokrácia van, meg jólét, ott egy párt is bőven elegendő, a pártosodás – miként 1989-ben is – a bomlás biztos jele”. Itt tartunk elvtársak, egy párt is elegendő, megírta nekünk az a szatirikus napilap, amely havonta kénytelen helyreigazítania saját magát, mert a bíróság kötelezi rá. Ugyanis rendszeresen hazudik, és valahogy mindig a Fidesz ellenfeleit sikerül besároznia igaztalanul. Persze nem újdonság ez azoknak, akik még emlékeznek arra, hogy a hazug újságírás és a hazug kormánypropaganda a bolsevikok és a fasiszták sportja. Ők azok, akik a hatalom megtartásáért, és az új társadalmi rendszerük bevezetéséért bármire képesek, még koncepciós perektől sem riadnak vissza, ha az ellenfél amortizálásáról van szó. Ez utóbbiak szép számmal vannak már, koncepciók is vannak rendesen, de a bíróságok még nem elég „felkészültek”, pedig folyik az ő amortizálásuk is. Hiába alkotmányellenes és Uniós jogokat is sért a bírák kötelező nyugdíjazása, világbajnok kormányunk azt hiszi, ha beteszi ezt a rendelkezésüket az alapizéjükbe, akkor minden rendben. Persze ezt csak a csavaros eszű magyarok harapják meg, a világ egyéb, sokkal elmaradottabb pontjain is ez tűrhetetlen.

„A pakisztáni rendőrség letartóztatta és átadta a bíróságnak pénteken Pervez Musarraf volt pakisztáni elnököt, akit azzal vádolnak, hogy államfői megbízatása idején hazaárulást követett el – jelentette a helyi média. A vád szerint Musarraf jogellenesen járt el, amikor 2007. november 3-án, még államfőként rövid időre rendkívüli állapotot hirdetett ki, és elmozdította állásukból az ország főbíráit.” Annak ellenére, hogy Pakisztán nem a demokrácia bölcsője és fellegvára, ott mégis tudják a dolgukat. Tudják, hogy ahol nincs önálló bírói, ügyészi, rendőrségi tevékenység, ott jogállam sincs. Vagyis az olyan tevékenység, mint a bírói kar elmozdítása a jogállam ellen irányul, ami egy demokráciában hazaárulás. Hogy a felcsúti géniusz ezen már jóval túl van (pl. ügyészség és rendőrség már zsebben) – és ez csak egy a több tucat hazaáruló tevékenysége közül -, az csak azt bizonyítja, amit Kertész Ákos két évvel ezelőtt már leírt. Azt, hogy a magyar nép egy moslékzabáló fajta (legalábbis a kétharmad), melynek a demokratikus pártok és intézmények nem kellenek, egy diktátornak viszont úgy a csókolgatják a kezét, mint koldus a cári kopejkát. Miközben annyira korlátoltak, hogy gőzük sincsen arról, mi lenne a saját érdekük, annyi elegendő nekik, ha gyűlölhetik a liberalizmust, vagyis gyűlölhetik a szabadságot. Ennyi hülye tényleg nincs arányaiban (2/3) máshol az Univerzumban, és az hogy ezer éve létezhetünk, az maga a csoda. Történelmünk már számtalanszor bizonyította, hogy addig nem nyugszik a magyarok többsége, amíg valaki rabigába nem hajtja az országot. A szabadságot gyűlölni, és a rend-, meg a munka-alapú társadalmat preferálni nem vall józan észre.

Az ötvenes évek mai propagandája azt hazudja, hogy „Magyarország jobban teljesít”, holott ez semmilyen szinten nem igaz. A tripla bóvli, a tavalyi infláció és a recesszió semmi jót nem jelent, maximum a Pakisztánoknál teljesítünk jobban gazdaságilag, ami csak Felcsúton érdem, sehol másutt. Egy valamiben vagyunk világelsők, az az áfa-kulcsunk mértéke, ami tudottan a szegény emberek adója. A szegények számának emelkedésében viszont jobban teljesítünk határozottan.

„Ma több szegény él Magyarországon, mint a Bokros-csomag idején, a kormány három év alatt nem tudta megfékezni a 2008-ban felgyorsult elszegényedést. Sokan nem a lecsúszástól félnek, hanem már túl vannak rajta. Ami nem rövid távú szükséglet, abból egyre kevesebbet veszünk.” A KSH adatai sem azt bizonyítják, hogy Magyarország jobban teljesít, inkább pont a propaganda ellenkezőjét. Az UNICEF felmérése sem a kedves vezető hazug propagandáját igazolja: „Az UNICEF 2009-ben már elvégezte az ország lakosai között a felmérést, akkor Magyarországnál az Európai Unió tagállamai között a gyermekek nélkülözését tekintve csak Bulgária és Románia nyújtott rosszabb teljesítményt. Ennek ellenére az akkori adatok szerint 2009-ben csak minden harmadik gyermek nélkülözött Magyarországon, és minden tizedik élt szegénységben.” Ma már minden második gyermek nélkülöz valamilyen szempontból Magyarországon, a felnőttek pedig nélkülözhetik többek között a demokratikus jogállamot. Két dolgot nem kell nélkülöznünk, az pedig a hazugság és a pökhendi bunkóság. Ezekből el vagyunk látva, nem szorulunk külső segítségre, hála a Fidesznek, mely avval fog bekerülni a Guinness-rekordok könyvébe, hogy úgy kormányozhatott kétszer is egy országban, hogy soha nem mondott igazat, és soha semmit nem tett az ország és a benne élők érdekében. Csak saját érdekében tett mindent, erről is szólt a kampány szlogenje: csak a Fidesz!

 A.G. / a KMH Ellenszék rovata

Forrás: http://kanadaihirlap.com/2013/04/27/pakisztan-is-jobban-teljesit/

 

 

Nagy-Britannia

London magyar város

Több mint két évtizede élek Nagy-Britanniában. Sokáig ritkaságszámba ment, ha a londoni utcákon magyar szót hallottam, és akkor is szinte biztos lehettem abban, hogy az illető turista, aki csak pár napra, nyaralni érkezett a szigetországba. Kezdetben pontosan ismertük egymást, tudtuk, ki és mit dolgozik a tartósan itt élők közül, számon tartottuk, ki mikor utazik haza, akivel visszajövet Piros Aranyat, Quarelint vagy magyar újságot lehet hozatni.

"El innen, el!"

A mindennapi tapasztalaton túl a számok is egyértelműen jelzik: új kivándorlási hullám indult Magyarországról, amely az elmúlt két évben érte el csúcspontját. Ez főleg a fiatalabb generációkat érinti, de immár a középkorúak között is egyre nagyobb az ideiglenesen vagy végleg külföldre távozók száma. Összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, mi motiválja a három legfontosabb célországba, Ausztriába, Németországba és Nagy-Britanniába távozókat. Kollégáinkat arra kértük Bécsben, Berlinben és Londonban, járjanak utána: az ott elérhető adatok alapján az elmúlt 8-10 évben hány magyar munkavállaló kért munkavállalási engedélyt? Megbecsülhető-e, hányan érkeztek oda összesen, s telepedtek le a családtagokkal együtt? Kik ők, vannak-e új magyar emigráns közösségek, amelyeknek tagjai már ott képzelik el jövőjüket?

Amikor aztán 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, lényegesen könnyebb lett Nagy-Britanniában élni, dolgozni és tanulni, hiszen uniós tagként már nem kellett vízum, sőt munkavállalási engedély sem azoknak, akik brit munkahelyen akartak szerencsét próbálni. Tavaly áprilistól aztán már a munkavállalók regisztrációs kötelezettsége is megszűnt, és ettől kezdve szinte lehetetlen pontos adatokhoz jutni arról, hány magyar dolgozik itt, de tapasztalataim szerint az utóbbi fél évben ugrásszerűen megnőtt a számuk.

(Nagy-Britanniában egyébként is szinte lehetetlen bármiről összesített, egységes adatokhoz jutni, mert a minisztériumoknak ritkán van országos adatbázisuk, az oktatás, az egészségügy, a munkavállalás és néhány más ágazat területén pedig Skócia, Wales és Észak-Írország gyakran más rendszerben, más módszerrel gyűjtött adatokkal rendelkezik, amelyeket így nehéz összegezni és összehasonlítani.)

Mindenesetre azt egyértelműen látni, hogy nagyságrendekkel nőtt meg a magyarok száma a közvetlen környezetemben is. Lehet, hogy statisztikailag ez nem releváns és nem pontos, de ma már naponta két-három alkalommal hallok az utcán, metróban és buszon magyar szót, nyilvánvalóan itt élő és dolgozó embereket.
A múlt héten úgy alakult, hogy legalább háromszor ültem be látogatóba érkezett budapesti ismerősökkel egy kávézóba vagy étterembe – mindahányszor perceken belül megjelent egy magyar pincér az asztalunknál. A greenwichi Cutty Sark hajómúzeum éttermében, az egyik legnagyobb kávézólánc két londoni fiókjában, a legnagyobb londoni bioélelmiszer-boltban magyar eladó is dolgozik. A minap egy rendezvényen találkoztam valakivel, aki elmesélte, hogy cége fogorvosi rendelőt nyitott London belvárosában. Már nemcsak a brit turistákat lehet és érdemes Magyarországra utaztatni fogorvosi kezelésre, lassan gyűlik az a kritikus tömeg, amely miatt már megéri itt rendelni. Végül is fájós magyar fogat szívesebben kezeltet az itt élő magyar magyar fogorvossal...

(A kritikus tömeget a lengyelek miatt használom – ők az uniós csatlakozás után majdnem egymillióan jöttek, és pillanatok alatt megszervezték maguknak, hogy lengyel nyelvű újságjuk és rádióadásuk legyen, hogy a brit közértek polcain legyen lengyel sör, kenyér és zacskós leves, kolbász és savanyú káposzta, és létszámuknál fogva komoly lobbierőt képviseltek a brit politikai életben is. A jóval kisebb és széttagoltabb magyar közösség még nem tart itt. Nem is igazán beszélhetünk magyar közösségről, bár több internetes honlap próbálja összehozni a londoni magyarokat is. Több kísérlet után bezárt a Covent Gardenben egy darabig működő magyar cukrászda, és ma sincs magyar étterem és magyar bolt a belvárosban.)

Ma már többtucatnyi magyar fiatal dolgozik a City bankjaiban és pénzintézeteiben remek állásokban, ők már a globalizált világ nemzetközi munkavállalásra szocializálódott sikeremberei. Brit munkahelyeken dolgozó magyar ismerőseim közt van pedagógus, bankár, üzletember, zeneszerző, kulturális menedzserr, újságíró, orvos, operaénekes, tudományos kutató, kertész és rendező, és persze van feketén dolgozó mindenes ezermester, szállodai takarító, autómosó és pizzafutár is. (A minap Richmondban sétáltam, ahol az egyik nagy internetes kereskedőcég európai központja található. A bejárat előtt pakoló, egymással magyarul beszélő munkásoktól tudtam meg, hogy a vállalatnál ma már jószerivel csak lengyel és magyar munkások dolgoznak.)

Eleinte – érthető módon – a magasan kvalifikált, speciális szaktudású értelmiségiek jöttek, akiket a magyar viszonyok közt elérhetetlen szakmai lehetőségek vonzottak. Most viszont már egyre többen érkeznek szaktudás, képzettség és minimális nyelvismeret nélkül, elkeseredetten, mert otthon annyira reménytelennek látják helyzetüket, hogy annál rosszabb itt sem lehet.

Forrás: http://www.168ora.hu/globusz/nagy-britannia-magyarok-kivandorlas-london-munkavallalas-108392.html

 

 

Bemutatkozik a 6:3 Magazin

2011/02/11

6:3 – Azaz Jöttünk, Láttunk, Győztünk!

Ki ne hallott volna az 1953-as legendás mérkőzésről, amin a magyar futballválogatott 6:3-ra legyőzte a 90 éve veretlen Angliát! Gondolom Ti sem másért vettétek meg a one way ticket-et a ködös Albionba, mintsem hogy megmutassátok, mire vagytok képesek!

Mi sem másért indítottuk el szórakoztató, közérdekű és hasznos rovatokat és hirdetéseket tartalmazó magazinunkat, melynek célja, hogy információkat juttasson el az Egyesült Királyságban élő folyamatosan növekvő magyar közösséghez. Mióta tavaly augusztusban megjelent az első szám, magazinunk és olvasótábora bebizonyította, hogy a magyar közösség is képes felvenni ennek az ízig-vérig kozmopolita országnak a lendületét, és együtt, összefogva állni kihívásai elé. A kezdetben húsz oldalas magazinunk pár hónap alatt több mint a duplájára bővült, és akkora lett rá az érdeklődés, hogy az ötezres példányszámot is hamar meg kellett emelnünk.

Jelenleg Londonon kívül Brightonban, Eastbournban és Bristolban is elérhető ingyenes újságunk. Célunk, hogy az Egyesült Királyság összes magyar közösségét megtalálva nekik is havonta eljuttassuk újságunkat, melyben ők is lehetőséget kapnak nemcsak a bemutatkozásra, hanem hogy saját oldalakkal rendszeresen szerepeljenek benne regionális magyar vonatkozású hírekkel, programokkal és hirdetésekkel.

Tartalmához cikkíróként bárki hozzájárulhat, aki úgy érzi, hogy van mondanivalója, és szeretné azt megosztani a szigetországban élő honfitársaival.

Várjuk jelentkezéseteket, hisz ez nem csak a mi újságunk, hanem a Tietek is!

Forrás: http://hunuk.com/bemutatkozik-a-63-magazin/

 

A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma

Nemzetünk ötödrészét alkotják a 20. század történelmi viharaiban Nyugatra; Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Izraelbe, Dél-Afrikába, valamint Európa nyugati felébe kivándorolt, kitelepített, száműzött vagy kimenekült magyarok. Ők alkotják a 2,5 milliós külhoni magyar diaszpórát, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

A 19. század végétől a főleg Észak-Amerikába irányuló első nagy kivándorlási hullám 1924-ben, az USA-ban bevezetett korlátozó intézkedésekkel ért véget. Az első világháborúig a Kárpát-medencéből másfél millió ember vándorolt ki az Egyesült Államokba, akiknek egyharmada — félmillió — volt magyar nemzetiségű. Többségüket a jobb munkalehetőségek, a gyors meggazdagodás vágya vitte a tengerentúlra, és néhány év múlva sokan közülük vissza is tértek. Tamási Áron Ábel Amerikában című regénye egy furfangos székely legény szemével láttatja ezt a folyamatot.

A világháborút követő országvesztésből és zűrzavarból ugyancsak több százezren kerestek menedéket szülőföldjüktől távol. Trianon után negyedmilliónyian menekültek át a megmaradt hazába, de majdnem ennyien kerestek menedéket a nyugati világban is.

A kivándorlás következő hulláma a második világháborút megelőző és követő években tetőzött ismét, amikor a zsidóüldözés, majd a szovjet megszállók és az önkényuralom elől mintegy félmillió honfitársunk menekült Nyugatra. Ezeknek több mint egyharmada a háború után hazatért. Sok tízezernyi fiatalt szovjet fogságba hurcoltak. A 20. század utolsó nagy elvándorlási hullámát az 1956-os forradalom leverését követő megtorlás elől menekülő mintegy 200 ezer honfitársunk keltette. Közülük kb. ezren az osztrák, 20 ezren a jugoszláv határon át hagyták el az országot és kerültek menekülttáborokba, onnan pedig szétszóródtak a nyugati világ országaiba.

Ki kell egészítenünk e képet azzal, hogy 1968-ban Csehszlovákiából, majd a hetvenes évek végétől Ceauseşcu diktatúrája elől Romániából, a kilencvenes években pedig a délszláv háborúk elől menekülve a volt Jugoszláviából érkeztek Nyugatra tömegesen emigránsok, köztük több tízezer határon túli magyar is.

Mindezeket összegezve a nyugati magyar diaszpórát — a leszármazottakkal együtt — ma 2,7 millió főre becsülhetjük, amelyben benne foglaltatik a magyarul már nem, vagy alig beszélő, de magát a népszámlálási íveken magyar származásúnak valló, mintegy másfél millió amerikai, és a magát magyarul beszélőnek vagy magyarországi születésűnek, de zsidónak valló kétszázezernyi izraeli polgár is.

A Magyarok Világszövetsége a külhoni magyar szervezetek és vezetőik segítségével 1996-ban a világ magyarságának számát 15,7 millió főben állapította meg, amelyből 13 millióan a Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország területén élnek. Ebből 9,8 millióan Magyarországon; mintegy kétmillióan Erdélyben; 600 ezren a Felvidéken; 360 ezren a Vajdaságban; 180 ezren Kárpátalján; 20 ezren Horvátországban; 10—10 ezren Szlovéniában, illetve az Őrvidéken, Ausztriában élnek. A világ többi részén található több mint két és félmillió nemzettársunk megoszlása a következő:

Ausztrália és Új-Zéland	60 000	magyar
Afrika	30 000	magyar
Ázsia	230 000	magyar, ill. zsidó magyar
Dél- és Közép-Amerika	130 000	magyar
Észak-Amerika	1 930 000	magyar és magyar származású
Európa	360 000	magyar
Külhoni magyar diaszpóra összesen:	2 740 000	magyar és magyar származású

Ennek a diaszpórának fele azonban már nem beszéli a magyar nyelvet, ezért igazán be sem tud kapcsolódni a magyar közéletbe, a magyar közösségek életébe. Őket már csak új hazájuk nyelvén, esetleg egy közvetítő nyelven vonhatjuk be a nemzet szellemi vérkeringésébe.

Forrás: http://www.nemzetismeret.hu/?id=7.11

 

Diaszpora

(gör.) a. m. szétszóródás, a görögül beszélő zsidóknál és az uj-testamentomban a babiloni számkivetés óta a pogány népek közt, különösen Egyiptomban és Kis-Ázsiában elszórva élt zsidók elnevezése a Kr. u. első században, a zsidó keresztényeknél a szentföld községein kivül szétszórva élt hitsorsok; a Herrnhutereknél a községeken kivül lakó testvérek; a prot. egyházban a kat. országokban és egyebütt szétszórtan lakó protestánsok.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Read more: http://www.kislexikon.hu/diaszpora.html#ixzz2S7ysVbbA

Forrás: http://www.kislexikon.hu/diaszpora.html

Gazdasági háborút vívunk.

Egy háborúban csak győzelemmel lehet némi tekintélyre szert tenni.

A háború szereplői nem is elsősorban országok, hanem gazdasági társaságok.

A háború eredményeképpen halottak, könnyű és nehéz sebesültjeink és hadifoglyaink vannak.

Ezek száma évről-évre gyarapodik.

Hadifoglyok => Más országban, kultúrában élik tovább az életüket

Sebesültek => Munkanélküliek (segélyeken élők és közmunkások)

Halottak => Hajléktalanok.

Ha nem jönnek létre meghatározó számban új munkahelyek, nem fogunk nyerésre állni.

Fontos-e visszaemlékezni a történelem dolgaira?

Attól függ, milyen célból.

Mert lehet ez egy álmodozás, hátha visszajön a régmúlt (Magyarország legyőzi Nagy-Britanniát) – valószínűleg ettől nem rettegnek az angolok.

De lehet azért is, hogy tanuljunk a múlt kudarcaiból és győzelmeiből.

Magyarország 3 részre szakadásakor a teljes összeomlás veszélye fenyegetett.

De mégis mertek az emberek akkori régi-új iparágakat felkarolni.

Mivel az iszlám nem támogatta a fákat – nehogy kivágva hajókat építsenek, és így visszafoglalják Bizáncot – más mezőgazdasági ágat kellett felkarolni.

Úgy is mondhatnánk olyan dolgot kellett találni, melyet nem terhelt kvóta.

Ez pedig a magyar szürke marha volt, mely akkor lett igazán népszerű.

Különösen, amikor kiderült, hogy lábon hajtva sem veszít a súlyából!

Így született meg egy akkor nagyon jól működő iparág a szarvasmarha-export!

Szürkemarha

A magyarok ősi évezredes múltja nem csupán történelmi eseményekben gazdag, hanem egyedülálló természeti kincsekben is. Őshonos állatfajunkat a szilaj szürkemarhát eleink hozták magukkal a Kárpát-medencébe Belső-Ázsiából. A magyarság életében a szarvasmarhatartás több ezer éves kultúráját több mint 50 ősi szó őrzi, mint pl. a sőre, gulya, számadógulyás, tehéncsordás.

A magyar szürkemarha (Bos taurus primigenius podolicus) legközelebbi rokonai a podóliai jellegű kelet-európai marhafajták. Abu Hamid arab kereskedő leírása a következőképp festi le a szürkemarhát ezer évvel ezelőtt:

„Bazsgérban (azaz Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan mint egy elefánt, bőre egymaga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha. Feje olyan nagy, mint egy borjú. Szarvai olyan nagyok és olyan hosszúak, mint az elefánt ormánya. Vadásszák és úgy nevezik: attakda. Csodálatos állat.”

A magyar szürkénél könnyen elkülöníthető ivarjegyek különböztetik meg a hímeket és nőstényeket. A bikák daruszínűek, jellegzetes rigószájuk van, 700-900 kg súlyúak, míg a nőstények szürkéskékek és 550-600 kg a tömegük. A tehenek és bikák szarva egyaránt 50-70 cm, az ökröké viszont méteres is lehet.

A szilaj marha kitűnő húsa messzeföldön híres. A legszívósabb haszonállatok, istállóba soha nem terelték őket, egész évben a pusztai legelők füvein, nádon, télen pedig a hó alatt megbújó avaron éltek. A marhatartás és terelés a gulyások feladata volt.

A gulyásokat nem akármilyen fából faragták, foglalkozásuk sok veszéllyel és bonyodalommal járt. Mindig készenlétben kellett állniuk a betyárok és farkasok támadása ellen; a vásárokra akár 1000 kilométeres távra is lábon hajtották a marhákat. A vásárok ideje Szent Vitus napja körül érkezett el. Bécs, München, Strasburg és Velence városok jelentették a marhavásárlás elsődleges piacát. Az állatokat olykor ezrével úsztatták a Dunán, vagy kompon szállították őket. Ennek a nagytestű, békés, de erős és szilaj állatnak a tartása nagyban hozzájárult, hogy Mátyás király idejében Magyarország jólétével Európa vezető államai közt szerepeljen. Történelmi családjaink vagyonát gyarapította a marhakereskedelem, a tőzsérkedés. A szürkemarha kitűnő export húsmarhának számított ebben az időben.

A Kiskunságban egészen a 20. század elejéig nagy gulyákban legeltették a szürkemarhát. Erről emlékezik meg Petőfi Sándor Az Alföld című versében is:

„Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.”

A gulyák ma nemzeti parkjainkban természetes körülmények között élnek. Az állatok egész évben a legelőkön tartózkodnak, dacolva a zord és – erre a tájegységre oly jellemző – szélsőséges időjárással. Az úgynevezett szilaj tartású állatok borjaikat februárban sokszor a hóra ellik. A védett gyepek állapotának fenntartásában ma is nagy a jelentősége a szürke gulyáknak. A fajta genetikai állományának fenntartása és a védett természeti területek kezelése céljából a Kiskunsági Nemzeti Park közel 1500 egyedet tart belőlük.

A szürkemarha húsából szalámi, rúdsonka, gömböc, sziki fartő készül.
Forrás: http://www.puszta.com/hun/hungary/cikk/szurkemarha