Inormációink szerint, amíg nem biztosított a Vidékfejlesztési Szakközépiskolához tartozó sportuszoda fenntartási költsége, addig szünetel a nyitva tartása. Az ugyancsak Nagyszombat megyei fenntartású galántai gimnázium uszodájának esetében az iskola vezetősége viszont vállalja a kockázatot és folyamatosan üzemelnek. A két sportlétesítmény helyzete azonban merőben eltérő, ami a fejkvótarendszernek és az uszoda kihasználtságának köszönhető.

Hónapokig várhatnak az úszni vágyók

A Dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola (volt mezőgazdasági és élelmiszer-ipari) igazgatója, Szabó László elmondta, hogy az uszoda üzemeltetése mindig az éves költségvetéstől függ. Amint jóváhagyja a megyei képviselő-testület, újra kinyitnak, azonban elképzelhető, hogy erre egy-két hónapot is várni kell. Ahogy az már az évek hosszú során megszokottá vált, a fejkvótarendszer óta nem számolnak külön  az iskola kiszolgáló épületeivel, hanem minden intémzény annyi pénzre jogosult, amennyi diák jár hozzájuk (függetlenül az általuk használt épületek sokaságától és nagyságától). Így évek óta bizonytalan a sportuszoda sorsa, és csak az igazgató által kijárt ad hoc támogatásoknak köszönhetően tavaly például félmillió koronát sikerült szerezniük az oktatási minisztériumtól.

Galántán jobb a helyzet

A galántai Kodály Zoltán Gimnázium uszodájának helyzete azért is különbözik, mert ott két iskola székel egy helyen, mindkettő több mint 400 diákkal, akiknek nagy része a tanítási órák keretén belül és szabadidős foglalkozások alkalmával hetente legalább egyszer él az úszási lehetőséggel. „A nyilvánosság részére csupán heti két napon tartunk nyitva, mert nálunk emelt óraszámú a testnevelés és mondhatom, hogy a 800-ból 600 diák biztosan hetente úszik, amit én nagyon példamutatónak és hasznosnak tartok az egészségük szempontjából” -- ismertette a merőben más alaphelyzetet a galántai magyar gimnázium igazgatója, Marsal János. Éves fenntartási költségük az uszodára 1 millió 700 ezer korona ( 56 429 euró), és Galánta önkormányzata is évente támogatást nyújt a működtetéséhez (annak ellenére, hogy a városnak van saját élményfürdője is). Bár az év eleje a pályázatok kiírásának időszaka, ők vállalják a kockázatot, és nem tartanak technikai szünetet – tudtuk meg.

Az iskolák nemigen érdeklődnek

Hogy Dunaszerdahely középiskolái és diákjai miért nem használják ki a sportuszodát, évek óta nagy talány. Az alapiskolák némelyike ugyan rendszeresen tartja ott úszótanfolyamait, ami azért is szerencsés, mert ezekre energetikai szempontból kedvezőbb, melegebb tavaszi hónapokban kerül sor. Szabó László a művelődési utalványok bevezetésétől várt fellendülést, de amint az ismeretes, minden diák egyenesen a saját iskolájába adja azt le, még ha cserébe nem is kap érte mást, csak a szokásos szakköröket. „Megróbálkoztunk uszoda- és fitneszjegyeket kínálni a művelődési utalványokért cserébe, de sosem volt érdeklődés. Pedig 7-800 korona (23-26 euró) értékű bérletet kaptak volna érte a diákok”-- mondta Szabó László.

A Szabó Gyula Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Szakközépiskolába (régi nevén Egyesített Középiskola) 620 diák jár. Az iskolából egykor jártak az uszodába, de később óraegyeztetési problémák miatt kiszorultak, pedig nyolc osztályuk ott székel a mezőgazdasági iskolában. „Az igazsághoz tartozik az is, hogy a diákok fele fel van mentve testnevelésből. Hogy ez alibizmus-e vagy tömeges egészségromlás, én nem tudom, de az biztos, hogy a mai gyerekek nem szeretnek mozogni. És arra sem kényszeríthetjük őket, hogy levetkőzzenek és ússzanak, mert nagyon érzékenykedők” -- fogalmazott Molnár Ilona, a szakközépiskola igazgatónője.

A magángimnáziumosok egyelőre nem tervezik kihasználni az úszási lehetőséget, mert viszonylag messze van tőlük az uszoda, de A. Szabó László igazgató tájékoztatása szerint jövőre, ha lehetőségünk lenne rá, s mivel a terveik szerint már a belvárosban fognak székelni, szeretnék igénybe venni. Erről előzetes tárgyalásokat is folytattak a sportgimnázium vezetőivel.

A támogatás nem elég

Csak Dunaszerdahelyen tizenhat oktatási intézményben mintegy nyolcezer diák tanul. A dunaszerdahelyi sportuszoda kihasználtsága ennek ellenére, amint a nyitva tartása is, rapszodikus, és ha nem történik gyökeres változás, minden bizonnyal az is marad. A kedvező árfekvésű belépti díjakból a jelenlegi siralmas látogatottság mellett lehetetlen fedezni a fenntartását, ugyanis hetven százalékban megyei támogatásból él  az intézmény. Azzal pedig nem is számolnak rendszeresen Nagyszombatban. A helyzet megoldását minden bizonnyal segítené, ha az egyes iskolák rendszeres foglalkozásokat tartanának az uszodában, esetleg az orvosok is inkább hozzájárulhatnának a sportolási kedv növeléséhez, nem pedig a hátgerincferdülésben szenvedő fiatalok számát gyarapítanák az indokolatlnaul kiállított testnevelés alóli felmentésekkel. Követendő lehet az Általános Egészségbiztosító kampánya is, amely például hozzájárul ügyfelei belépti díjához a járás egyetlen sportuszodájába.

(csall)

Forrás: http://www.parameter.sk/rovat/regio/2009/01/27/minek-ide-uszoda-ha-uszni-ciki

Egri főiskola - 2,5 milliárdos PPP-beruházás

Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára beszél az egri Eszterházy Károly Főiskola mintegy 2,5 milliárd forint értékű, úgynevezett PPP konstrukcióban elkészült fejlesztésének átadásán. Mögötte balra Hauser Zoltán, a főiskola rektora. MTI Fotó: Tréba Ákos

A beruházás keretében új tornacsarnok, hotel szintű elhelyezést biztosító diák apartmanházak, atlétikai pálya és teniszpálya épültek, illetve teljes rekonstrukción esett át a főiskola rajz tanszékének otthont adó épület.

A szerződés értelmében a beruházó 20 éven keresztül üzemelteti a létesítményeket, a főiskola pedig bérleti díjat fizet a használat után.

Mint azt Manherz Károly, az oktatási tárca államtitkára az avató ünnepségen elmondta: a felsőoktatásban megvalósuló PPP-beruházások értéke immár elérte a 9,4-9,6 milliárd forintot.

Ezek fenntartása és működtetése érdekében az állam biztosítja az ehhez szükséges pénzügyi garanciát - tette hozzá a politikus.

Ugyanakkor az intézmények felelőssége, hogy olyan oktatási választékot és színvonalat nyújtsanak, ami hosszú távra biztosítja a létesítmények kihasználtságát - mondta Manherz Károly.

Az új tornacsarnok

A fejlesztés nyomán, a sportlétesítményeken túl, a többi között 401 új kollégiumi férőhellyel, nyolc szemináriumi teremmel, előadókkal, laboratóriumokkal, műtermekkel és számítógép-termekkel gazdagodott az intézmény.

Az Eszterházy Károly Főiskolán négy karon mintegy 10 ezer hallgatót oktatnak. Többségük távoktatás keretében sajátítja el a diploma megszerzéséhez szükséges ismereteket.

Számítógépes oktatóterem

Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/2007/egri-foiskola-2-5