Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

szeptember 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Budapest XXIV 20/09. rész – uszodák

2013.06.07. 12:23 12nyil

 

Delfin uszoda
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

Uszoda

 

Vízi játék az óvodában

A Központi Óvodában egyedülálló lehetőség, hogy helyben egy szép és modern medence áll rendelkezésre külön öltözővel és zuhanyzóval.

A medence mérete és az óvodapedagógusok felkészültsége elsősorban a vízhez szoktatáshoz biztosítják a feltételeket.

Elsődleges célunk tehát a gyermekek vízhez szoktatása, a víz megszerettetése, a víz, mint új közeg megismertetése, olyan biztonságos mozgás kialakítása a vízben, mint a szárazföldön.

A vízbiztonság alapelemeit a vízbiztonsági alapgyakorlatok jelentik: pl. merülés, vízben való látás, légzés, elfekvés-leállás, siklás, vízbe történő ugrások.

Az alapgyakorlatokból első feladat, hogy a gyermekek megismerkedjenek az új közeg szokatlan hatásaival, és otthonosan járjanak, fussanak, változtassanak helyet a vízben.

Itt már a víz törvényszerűségei közül megismerkednek a gyerekek a nedvességgel, mint új ingerrel, érzékelik a vízben végzett mozdulatok sebességeinek változásait, találkoznak a frontális ellenállással, érinti őket a víz hőmérséklete – koegzisztenciája.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a víz felhajtóereje megkönnyíti bizonyos tornagyakorlatok végrehajtását pl. ugrálás, láblendítés, stb., más gyakorlatok viszont a víz ellenállása miatt nehezebbek pl. futás, járás magasra húzott térddel, stb.

A vízbiztonság azt is jelenti, hogy a víz alatt is biztonságosan érezze magát a gyermek és tudjon tájékozódni a víz alatt.

A víz alatti tájékozódásban, – később a víz alatti információszerzésben – elengedhetetlen a nyitott szem. A szervezet, védekező reflexeként a szemhéjzáró reflex az első időben a vízzel való érintkezés hatására becsukódik, de többszöri gyakorlás hatására később nagy élménnyé válik a víz alatti látás. E téren feladatunk a merülések, bújások a víz alá és ott hosszabb, rövidebb ideig tartózkodás biztosítása. A gyakorlatok, játékok végzése közben fokozatosan növeljük a víz alatti tartózkodás idejét.

A víz alatti tartózkodás készsége oldja az arc- és nyakizom merevségét és segíti a ritmusos ki- és belégzés végrehajtását, amely szintén fontos eleme az úszásnak.

A tudatos ki- és belégzés elengedhetetlen a kötetlen mozgáshoz a vízbe ugráshoz, a játszáshoz, a későbbi úszástechnikához, a kar – láb összehangolt munkájához és a váratlan helyzetek kivédéséhez.

A vízhez szoktatás során megtanítjuk a gyerekeknek a vízi légzéstechnikát, mely során a belégzés mindig a szájon át történik, a kilégzés pedig a szájon és orron át.

A légzés fontosságát bizonyítja, hogy aki a helyes, célszerű, ritmusos légzést nem tanulja meg, sosem lesz víz-biztos úszó.

Következő mozzanat az elfekvés és leállás beidegzése.

Az elfekvés előfeltétele, hogy a tüdő a belégzés után levegővel telített legyen, mert így a test nem süllyed el, hanem a víz felszínén lebeg. Ehhez szükséges, hogy lábaikat hosszabb – rövidebb ideig felmerjék emelni a talajról a gyerekek.

Az egyik legnehezebb feladat a háton lebegés, mert a gyermek hátradőléskor elveszíti optikai tájékozódását, s amikor arra törekszik, hogy fejét hátra hajtsa, a tónusos nyaki reflex a csípő- és combízületben erős összehúzódást vált ki, mely „ülőtatáshoz” és süllyedéshez vezet.

A biztonságos lebegést követi a siklás, mely szintén hason és háton történik. Siklás során a páros gyakorlatok mellett segédeszközöket is alkalmazunk pl. úszódeszka, polifón, labda, stb.

Fenti gyakorlatok biztonságos végzését követően történik a vízbe ugrás gyakorlása

Fontos elvünk, hogy a víz megszerettetése játékosan, önként, örömmel történjen. A megfelelő fegyelem mellett legyen jelen jókedv, humor, nevetés a hatékony nevelés érdekében.

 

A medencében természetesen lehetőség van egyéb vizes tapasztalatok szerzésére is pl. a matematika területén méricskélhetnek, merülő lebegő tárgyakat vizsgálhatnak a gyerekek.

 

Beszteri Éva

intézményvezető

http://jaszberenyiovik.hu/kozponti-ovoda/uszoda/

 

 

Vízipók úszóbölcsi és úszóóvoda

138.png

"Ajánlom azoknak a gyerekeknek, akik a mozgást szeretik a vízben." 

1-5 éves gyerekeknek integráltan óvoda rendszerben szakképzett óvonénivel és úszóoktatókkal

 

 

 A 25 éves tapasztalatommal amit gyűjtöttem és kaptam a víztől és a gyermekektől most megvalósíthatom egy gyönyörű környezetben, a szentendrei V-8 Uszoda és Szabadidőközpont 220 négyzetméteres területén.

 

Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy megszervezte és megnyitotta Magyarország 2 úszó és sport napközijét Mattesz Csilla a Vízipók Egyesület úszó szakedzője.

 Egész nyáron úszó- és angol tábor a V-8 usziban a Vízipók Egyesülettel!

http://www.v-8.hu/cikkek/138

 

 

Babaúszás Békés megyében

 

elérhető árakon.

 

Babaúszás Békésen és

Békés-csabán.

http://babauszi.hupont.hu/3/idopontok-helyszinek

 

 

Bemutatkozik a Szigligeti Utcai Óvoda

 

Szigligeti Utcai Óvoda (székhely)                     

5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 3.

Telefonszáma: 06 (66) 637-301

E-mail:  sziglovi@t-online.hu

Honlap: www.szigligetiovoda.hu

Óvodavezető: Apáti-Nagy Gáborné

Nyitva tartás: 6-18 óráig

Specialitásaink:

  • úszásoktatás
  • vízhez szoktatás
  • néptánc
  • hitoktatás
  • ovi-foci

 

Óvodánkért Alapítvány számlaszáma: K&H Bank: 10402609-26011440-00000000

Óvodánkért Alapítvány adószáma: 19060277-1-04

Körzethatárok:

Andrássy Út 46-tól (páros oldal) a vasútállomásig, Kétegyházi út, Kígyósi út mindkét oldala, kivéve a Menekülteket Befogadó Állomás, a vasúti pályatesttől a csatornával határolt terület a Kígyósi útig, Gábor Á. u., Vozárik u., Arany J. u., Egressy u., 4-es Honvéd u., Kereki sikátor, Erkel u., Gálik u., Október 6. u., Aradi u., Tessedik u. 21-től 51-ig, illetve 28-tól 60-ig, Bartók Béla út 42-től és 51-től a Temető sorig, Temető sor, Vécsey u., Szigligeti u., Tulipán u., Építők útja.

A Szigligeti Utcai Óvoda 1974-ben nyitotta meg kapuit. A kétszintes, két tágas udvarral rendelkező épület 150 férőhellyel rendelkezik. A hozzánk érkező gyerekeket 125m2-es tornaterem, és egy 6 x 14 méteres – minden igényt kielégítő -, egész évben folyamatosan használható, feszített víztükrű tanmedence várja. Óvodánk 6 csoportjába jelenleg 158 gyermek jár.

Az óvoda családias, biztonságos légkörének megteremtéséről a 23 főből álló lelkes, magas szintű szakmai felkészültségű, gyermekszerető alkalmazotti közösség gondoskodik. Óvodapedagógusaink között van: fejlesztő pedagógus, tanítói végzettségű óvodapedagógus, HRG végzettségű mozgásfejlesztő pedagógus. Munkájukat szakképzett dajkák segítik.

A gyermekek fejlesztése vegyes életkorú csoportokban történik, folyamatos és rugalmas napirenddel. Nevelési gyakorlatunkban meghatározó a játék, a mozgás, az egyénre szabott fejlesztés.

Az óvoda nevelési programjában évek óta kiemelt szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelés. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekek testi, lelki egészségére odafigyeljünk. Mozgásfejlesztő tevékenységeinket a tornateremben, az uszodában, ill. az udvaron végezzük. Tanuszodánkban a nagycsoportosok számára (önkormányzati finanszírozással) kéthetes úszótanfolyamok zajlanak, a tanév folyamán 3 alkalommal. Óvodánk valamennyi gyermeke számára biztosított heti egy alkalommal uszodai játék, ahol a vízbiztonság alapjainak megszerzésére van lehetőség. 

Közös célunk az egészséges életkezdet biztosítása, az egészségtudatos magatartás megalapozása.

Az óvodapedagógusok folyamatosan keresik a lehetőséget szakmai sokoldalúságuk kiteljesítésére, új irányok és lehetőségek megismerésére.  Új szakmai munkaközösséget is létrehoztunk - Zöld sziget elnevezéssel -, melynek célja a környezetét szerető, arra figyelő, értékeit védő gyermekek nevelése.

Az óvodai élet hétköznapjait a jeles napok megünneplésével és a már hagyománnyá vált „Őszi kavalkáddal”, farsangi napokkal, táncházzal tesszük színesebbé. Rendszeresen veszünk részt színházi előadásokon, s a nevelő testületünk is gyakran lepi meg óvodásainkat igényesen összeállított mesejátékkal.

Hiszünk abban, hogy csak a családdal együttműködve érhetünk el eredményeket, ezért megkülönböztetett figyelemmel fordulunk a szülők felé. A szülők szervezete nevelőmunkánk aktív résztvevője, segítője.

A kezdeményezésükre létrehozott Óvodánkért Alapítvány 1991 óta segíti tárgyi feltételeink fejlesztését, javítását.

Arra törekszünk, hogy óvodánk örömteli, igazi gyermekkort biztosító óvoda legyen!

Szűcs Imre gondolataival búcsúzunk a viszontlátásig: 

„A gyermekszem: a legfurcsább hatalom,

próbáld ki csak másokon és magadon.

Mert amikor a gyermekszem kérve kér,

abba minden vágy és csoda belefér.

A gyermekszem: szirmát nyitó kék virág,

tőle fordul szebbre, jobbra a világ.

A gyermekszem fényesség és bizalom,

vezéreljen Téged is az utadon!”

http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=96&menuparam_36=257

 

 

 http://zalaegerszeg.varosom.hu/programok/gyerekprogram/Babuszo-tabor-Alsopahok-Kolping-Hotel-4.html

 

http://perecek.blogspot.hu/2010/09/uszas-kondorosi-uszoda.html

 

Minden szülő igyekszik a legjobbat adni csemetéinek.

Egy jurtavárosban (jurtanegyedben vagy más néven jurtakerületben) lakó emberek nem állíthatnak fel mindenhol jurtát. Ezért lehetőséget kell kapniuk arra, hogy gyermekekik olyan intézményeket látogathassanak, ahol óvodádól kezdve a középiskoláig rendelkezésre áll nemcsak a szabad levegőn, hanem a vízben való mozgás lehetősége is.

 

Egy olyan helyen, ahol valóságos „kultusza” jön létre a kupolás épületeknek, csarnokoknak, ott nem jelent lényegesen új feladatot fedett uszodákat építeni a gyerkőcöknek sem.

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország jurta jurtaváros Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/08. rész – Mongólia

2013.06.06. 13:28 12nyil

 

 Forrás: Gőgös Norbert

http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1303/Mong_2013328155739/gallery.xml&rovat=utazas#/1

 

A jurtalakók, akik Hummerre váltottak

2013. 03. 31., 15:55
 

A fővárost ellepték a méregdrága dzsipek, sorra húzzák fel a toronyépületeket, és még a jurtában élő pásztorok is okostelefonnal és motorokkal mászkálnak - a hatalmas ásványkincsvagyon az egyik leggyorsabban fejlődő országgá tette Mongóliát. Tíz év alatt gyökeres változásokat hoztak az óriási bevételek, és a világ egyik legnagyobb bányáját csak most nyitották meg.

A pásztorok motorbiciklivel terelik a nyájukat, okostelefont használnak, a jurtáikra szerelt parabolaantennák a külföldi tévécsatornákról, a napkollektorok pedig az áramellátásról gondoskodnak - hosszú évszázadok változatlansága után a globalizáció és a hatalmas nyersanyagvagyon kitermelése jelentősen átformálta a világ leggyérebben lakott országát, Mongóliát.

A mindössze hárommilliós, Franciaországnál háromszor nagyobb területű ország a világ legelmaradottabb részei közé tartozott, az elmúlt években viszont 15 százalék körül növekedett a gazdasága, bár az egy főre jutó GDP-je még így is csak 3000 dollár körül mozog (Magyarországon ez 14 000 dollár). Mongólia Ázsia leggyorsabban, a világ negyedik leggyorsabban fejlődő országa volt 2012-ben.

Hatalmas nyersanyagvagyon

A felemelkedésben fontos szerepe van Szamand Szanjdorjnak, akinél aligha volt nagyobb hatású mongol - ahogy a BBC írja - Dzsingisz kán óta. A szegény, állattartással foglalkozó családból származó, jurtában felnőtt Sanjdorj geofizikát tanult egy orosz egyetemen. Miután visszatért Mongóliába, az 1990-es évek vége felé az első kutatók közé tartozott, akiket a Góbi-sivatag egyik távoli szegletébe küldött egy nemzetközi bányatársaság, hogy nyersanyag-lelőhelyek után kutassanak.

A nyugati társaságok már feladták a reményt, de Sanjdorj tovább folytatta a kutatást, és egyszer csak nagyon szokatlan geológiai képződményekre lett figyelmes. "Mindennap egyre nagyobb és nagyobb potenciális érclelőhelyeket mutattak ki a műszereink. Alig vártam, hogy felkeljek, és mélyebbre hatoljunk" - mondta a geofizikus a BBC-nek.

Forrás: Gőgös Norbert
Dugó Ulánbátorban. Több képért kattintson a fotóra!

Biztos volt benne, hogy valami fontosat fognak találni, de vélhetően maga sem gondolta, hogy a világ egyik legnagyobb kiaknázatlan réz- és aranylelőhelyére bukkant rá. A brit-ausztrál Rio Tinto bányavállalat eddig 20 millió dollárt fektetett a kitermelésbe, amely az idén kezdődött meg az Oju Tolgoj bányában. Ez azonban csak a legszámottevőbb azok közül, amelyekben az elmúlt években megkezdődött a kitermelés a Góbi-sivatagban, amely az aranyon és a rézen kívül szénben, ónban és molibdénben is gazdag. Az Oju Tolgoj lelőhely megnyitásával egyes becslések szerint akár 20 százalékra is emelkedhet az éves gazdasági növekedés aránya.

Elnyugatiasodott főváros

A fellendülés leginkább a fővároson, Ulánbátoron látszik meg, ahol a lakosság közel fele él. "Ulánbátor húsz éve egy kis városka volt, most iszonyú sok az építkezés, az ingatlanárak is nagyon megugrottak. Minden harmadik emberre jut egy autó, pont mostanában olvastam, hogy egy hét alatt 14 ezer autót adnak el" - mondta az Ulánbátorban élő Sárosdi Daváhügijn Ganbold, aki 24 évig élt Magyarországon, mielőtt két évvel ezelőtt - a válság elől menekülve - visszaköltözött Mongóliába. Ulánbátort a Hummerek fővárosának is nevezik, és Ganbold szerint is több százat lehet belőlük látni.

"Mindenhol daru daru hátán, olyan szintű építkezési özön van, amely máshol nem tapasztalható. A külvárosi jurtatábor (ahová a vidékről beáramló szegények is érkeznek) hétről hétre szorul vissza, egyszerre van 8-10 olyan fejlesztési negyed, mint Budapesten volt a Westend vagy a Nemzeti Színház környéke. Egész blokkokat nyitnak meg, legalább 15 emeletes lakóházak épülnek" - mesélte Gőgös Norbert, az 1000 Út Utazási Iroda tanácsadója, aki 2007 óta ötször járt Mongóliában.

Forrás: Gőgös Norbert
Ulánbátorban felszámolják a külvárosi jurtatáborokat. Több képért kattintson a fotóra!

A főváros teljesen elnyugatiasodott, sorra nyílnak a kocsmák vagy éppen a luxusáruházak, a megkérdezettek szerint bármit meg lehet kapni, amit Európában is. "Aki Ulánbátorba kerül, az megszűnik mongolnak lenni. Gyökerestül irtják ki a hagyományos társadalmi szabályokat. Multiknál, külkereskedelmi cégeknél vagy minisztériumoknál dolgoznak, ugyanazt az életet élik, mint a nyugati világban: rendelik a pizzát, heti egyszer elmennek plázába, tréningeznek, a munkájuk a lényeg" - mondta Gőgös, aki szerint ez a fővárosi lakosság fele él olyan szinten, mint a nyugati országokban. Szerinte szembetűnő, hogy nagyon sokan tanulnak kínai, japán vagy angolszász egyetemeken, és egyre többen beszélnek angolul.

A vidék is fejlődik

A gazdasági fejlődés jelei vidéken is megfigyelhetők. Mivel a 3 milliós lakosságra 40 millió haszonállat jut, a megélénkülő belső piac mellett exportra is jut a húsból és a gyapjúból. Ganbold szerint vidéken is minden családnak van kisteherautója, terepjárója vagy pickupja, de egy dzsip itt nem jelent státuszszimbólumot, ugyanis az országos úthálózat nagy része földutat jelent. Ez nemcsak amiatt van, mert az óriási távolságok és az alacsony népsűrűség miatt kihasználatlanok maradnának a beruházások, hanem azért is, mert a hatalmas hőingadozás miatt nagyon gyorsan amortizálódnak az aszfaltozott utak (télen -50, nyáron pedig plusz 30 Celsius-fok is lehet).

A rohamos fejlődés és a középosztály gazdagodása ellenére az ország számos problémával néz szembe. Bár Ganbold szerint a nyugati vállalatok által irányított bányák a legmodernebb eszközökkel dolgoznak, és emiatt kevésbé van romboló hatásuk a környezetre, az országban számos illegális szénbánya is működik, amelyek nincsenek tekintettel semmire. Környezetvédők és pásztorok is arra panaszkodnak, hogy az új ipari létesítmények miatt eltűnnek a legelők, a bányák pedig szennyezik a vízforrásokat. Ulánbátor a világ legszennyezettebb városai közé tartozik, a légszennyezettség különösen télen jelent problémát (Mellesleg a világ leghidegebb fővárosa). A várost a közeli szénbányákban dolgozók jurtatáborai veszik körül, ezek gazdaságtalan fűtése pedig durván szennyezi a levegőt.

Hiába szorul vissza fokozatosan a jurtatábor, a mongóliai szegények alig éreznek valamit a gazdasági boomból. A lakosság 29 százaléka még most is a szegénységi küszöb alatt él, a nagy munkanélküliség mellett az elektromosság és az ivóvíz hiánya is nehezíti az életüket. A túlfűtött gazdaság miatt ráadásul a szegények adójának nevezett infláció is 15 százalék körül mozog. A szociális háló távol áll a hagyományos mongol társadalmi berendezkedéstől, ahol jellemzően a gyerekek gondoskodnak idős szüleikről, és az állam növekvő bevételei ellenére nem jut több a szegényeknek.

 http://www.origo.hu/nagyvilag/20130329-mongolia-gazdasagi-boom-es-hatalmas-asvanykincsvagyon.html

 

Forrás: Gőgös Norbert

 

Naadam megnyitó

Forrás: Gőgös Norbert

http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1303/Mong_2013328155739/gallery.xml&rovat=utazas#/11

 

 

Ulánbátor, a kizökkent idő városa

Felejtsünk el minden otthonról hozott szokást, gesztust, vágyat és beidegződést, és akkor eleinte könnyebb lesz, később pedig élvezni is fogjuk – adja a használati utasítást Mongóliához Révész Lajos Ulánbátor repülőterén.

 

Csak télen húzódnak a meleg kanálisokba, nyáron a parkokban és a folyóparton alszanak
 

A baptista lelkész feleségével és három gyerekével 8. hónapja él Mongóliában, ahol keresztyén gyülekezetet építenek és humanitárius munkát végeznek. A fiatal lelkész annak idején úgy kérte meg leendő felesége, Szilvia kezét, hogy tudtára adta: életüknek egy szakaszát minden bizonnyal Mongóliában fogják leélni. A különös ötlet már a rendszerváltozás hajnalán megfogalmazódott benne. A 21 esztendős elsőéves teológushallgató ugyanis olyan, addig szigorúan zárt területre vágyott, ahol igazi missziós munkát végezhet. Először két évvel ezelőtt jutott el Mongóliába a Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként: gyógyszert hoztak a rászorulóknak. Augusztustól pedig bejegyzett szervezetként végezhetnek humanitárius munkát.

Ulánbátor elhagyatott, lepusztult városnak tűnik. A gyalog pár perc alatt bejárható belvárosban teljesen normálisnak tűnik, hogy a járda közepén végzi a dolgát az, akire rájött a szükség. Senki sem botránkozik meg. Elképesztően sok a szemét, ilyenkor, tél végén a jég és hó alól előbukkan hét hónap mocska. A főtéren – ahol 1921-ben kikiáltották az ország függetlenségét, és 1989-ben kommunistaellenes megmozdulások voltak – most túlsminkelt örömlányok kínálják szolgálataikat, vagy nagyon kis vállalkozók faxkészüléknyi „mobiltelefont“ kínálnak 100 tugrikért (egy korona kb. 30 tugrik) egy helyi hívásra. Nem messze Lenin szobra mutatja az irányt, alatta egykedvűen sakkoznak a nyugdíjasok. Mi nagykabátban is fázunk.

Este, a séta után belelapozok az angolul kiadott pazar nyomású tények könyvébe, és ebből kiderül: az országban mintegy 50 ezren tudnak elhelyezkedni az iparban, ugyanis alig működnek gyárak. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék kétezer dollár körüli, az átlagfizetés – már akinek van – havi 50 dollárnak megfelelő tugrik.

A rendszerváltás és az azt követő sokkterápia nem sok jót hozott az egyszerű embereknek, ezért sokan emlékeznek nosztalgiával a szovjet befolyásoltság alatti időkre, mert a szocializmus vasutat, tömbházakat és kiszámítható életet biztosított számukra Igaz, cserébe lemészárolták (buddhista) papjaikat és felégették a kolostorokat. Az orosz időszak emlékét cirill betűikben őrzik. Kilencvenben megkísérelték ugyan egy mongol osztályban a hagyományos, függőleges írás tanítását, de hamar felhagytak vele, mert kiderült, hogy az emberek nem akarják újratanulni a valamikor használt betűket.

Reggel József atya vár bennünket. A felvidéki származású szerzetes a katolikus egyház által létrehozott Don Bosco szakiskolát és menhelyet vezeti, itt szegény sorsú fiataloknak és utcagyerekeknek próbálnak szükség szerint szállást, meleg ételt és szakmát adni. A lányokat szabásra, varrásra és számítógép-kezelésre, a fiúkat pedig asztalosmunkára és autójavításra képezik. Az 50 év körüli, jó kedélyű férfit 8 éves jakutföldi szolgálat után küldte ide az egyház, így a mínusz 55 fok után joggal beszélhet „meleg éghajlatú“ Mongóliáról. A Baptista Szeretetszolgálat orvosnőjétől, Kovács Ildikótól reuma elleni gyógyszert kér, aztán néhány keresztkérdés után kiderül, hogy nem beteg, csak fázik a tenyere, ha mínusz 30 fokban kesztyű nélkül fogja meg a vasat.

A katolikusok a város határában építették fel azt a jurtatábort, ahol az utcáról összegyűjtött gyerekeket szállásolják el. A sátrak mindegyike fából épült folyosóra nyílik, amely közösségi helyként is szolgál. Egy-egy jurtában hatan-nyolcan élnek, de van jurta, melyben osztálytermet és ebédlőt rendeztek be. A szervezet tapasztalata döbbenetes: az utcagyerekek néhány hét után általában megszöknek, nem kell nekik a meleg étel, a szállás, a kanálisokban élnek, a szabadságot választják.

Az ország legnagyobb gondja a nyomor. Az ezredforduló ugyanis különösen kegyetlen volt a mongolokhoz: a dzudnak nevezett természeti jelenség harmadolta az ország állatállományát. A roppant hidegben és a jókora hóban ugyanis az állatok nem tudták kikaparni a gyér táplálékot, nyáron pedig a nagy meleg és a porviharok okoztak hatalmas pusztulást az állományban. A rendkívüli helyzetek minisztériumának jelentése szerint az károk nagyságára az utóbbi 50 évben nem volt példa. Családok tízezrei maradtak a megélhetést biztosító állatok nélkül, és sokan a fővárosba menekültek az éhhalál elől. Az előrejelzések szerint pár év múlva a két és fél milliós mongol lakosság fele Ulánbátorban él majd, elsősorban a belvárost fojtogató nyomornegyedekben, ahol már most is százezrek zsúfolódnak össze a faházikókban és jurtákban – villany, csatornázás és víz nélkül. Munkahelyet nem találnak, szociális háló nem létezik. A gyerekeket koldulni küldik, vagy világgá kergetik, a férfiak isznak és verekednek, az asszonyok pedig egymás után szülik a gyerekeket. Gyakori a válás, a családon belüli erőszak, és a férfiak alkoholizmusa miatt egyre több a lányanya.

A fővárost átszövő távhővezetékek alagútjaiban gyerekek ezrei élnek, de hivatalosan nincsenek többen hatvannál. Révész Szilvia legutóbbi látogatásakor azt a választ kapta az egyik kormányzati tisztviselőtől, hogy „az utcagyerekek javíthatatlanok, elvesztegetett idő pénzt és energiát beléjük fektetni“. A magyar segélymunkás egy svéd humanitárius szervezet kérdőíves felmérésének eredményeit is felhasználva tanulmányt írt a kanálislakók életéről, amelyből kiderül: a mintegy 4 ezer számkivetett 60 százaléka kapcsolatban van a családjával, de nem mehet haza, vagy nem akar hazamenni. A legtöbben 8 és 15 év közöttiek, minden harmadik-negyedik lány. A biológiai érettséget elérő lányok többnyire azonnal szülnek, gyarapítva az utcagyerekek számát. Napközben a piacokat és a forgalmas utcákat járják, élelmet kéregetnek, a szemétben turkálnak, de az sem ritka, hogy bandákba verődve fosztogatnak. Csak télen húzódnak a meleg kanálisokba, nyáron a parkokban és a folyóparton alszanak.

Hátizsáknyi kekszet, üdítőt és gyertyát vásárolok, József atyával és mongol segítőtársaival csőlakó gyerekeket keresünk fel. Már sötét van, az úton sokfelé látunk verekedő férfiakat. Az első helyszínen a helyi önkéntes bevilágít a csatornanyílásba, ahonnan 4 gyerek bújik elő. A legfiatalabb alig hatéves. Elmondják, hogy a nagyapjuk betegen fekszik odalent. Átadjuk a gyertyát, az élelmiszert, mire a semmiből feldühödött családanya kerül elő, és ütni-vágni kezdi a gyerekeket. „A segítő soha nem avatkozhat közbe“ – húz félre József atya, így tehetetlenül nézzük, hogy több gyereknek elered a vér az orrából. Lassan kiderül, a nő amiatt mérges, hogy a hajléktalan gyerekek elcsábították az ő fiát is. A csetepaté végére az élelem a nő szatyrába kerül, a véresre vert gyerekek pedig visszamásznak a kanálisba.

A másik helyszínen hiába világítunk, a 4 nyílás közül egyikből sem bújik ki senki. „Nincsenek itthon“ – mondja József atya, és nem tudjuk eldönteni, hogy poénnak szánta vagy komolyan gondolta a fura megállapítást. Pár kilométerrel arrébb már szerencsével járunk, ugyanis egy luxusterepjárót hirdető óriásplakát tövében 11 gyerek és egy felnőtt mászik elő a gödörből. A férfi láthatóan ittas. Amikor megtudja, hogy magyarok vagyunk, azonnal Papp Laciról kezd beszélni. Korábban bokszoló volt, ám idén elfagytak az ujjai. Amíg a doktornő gyógyszert ad neki, kiosztjuk az élelmet. A gyerekek összeverekednek a zacskókon. Amikor az utolsó morzsáig elfogy minden, lemehetek velük a „lakásukba”. Ördögi ügyességgel kúsznak a mélybe. Odalenn a burkolatlan vezetékeknek köszönhetően 30 fok körüli a meleg, és elképzelhetetlen bűz terjeng. Ha lelépünk a csövekről, bokáig cuppanunk az iszapszerű fekáliába, a fényképezőgép vakuja elől jókora patkányok menekülnek, a csövekre rakott kartonokon emberek alszanak. Innen elképzelni sem tudom az öt méterrel a fejünk fölött lévő világot, ahol épp fogat mosnak, zuhanyoznak vagy pizsamásan tévét néznek az emberek.

Az angol nyelvű helyi hetilap, az UB Post március végi számából kiderül, hogy madárinfluenzás esetre bukkantak a fővárosban, egy korábbi újság pedig 26 észak-koreai menekültről számol be. Csöbörből vödörbe, gondolom, de később megtudom, hogy a mongol hatóságok soha nem erősítették meg a menekültek érkezésének tényét. Ha valóban jöttek, és visszatoloncolták őket, akkor elképzelni sem lehet, mi történt azóta a 26 szerencsétlen emberrel.

Ulánbátor az itt élő külföldiek szerint hihetetlen változáson ment át az utóbbi egy-két évben: a külső kerületekben elképesztő ütemben növekednek a gerek, vagyis a nyomornegyedek, a belvárosban viszont gomba módra szaporodnak a kávézók és a vendéglők. Az utakon állandósulnak a dugók. Az orosz katonai terepjárókat és a viharvert Volgákat felváltották a méregdrága luxusterepjárók. Nem ritka látvány, hogy a jurtában ébredő üzletember százezer dolláros dzsippel megy dolgozni a város üzleti negyedébe, ahol plazmatévén nézheti a mongol hipp-hopp csapatok legújabb videoklipjét.

Újabb hátizsákokat tömök tele ennivalóval, ezúttal a főváros melletti ifjúsági börtönbe látogatok Révész Lajossal és egy koreai misszionáriussal. A kapunál meg sem motoznak bennünket. Odabenn meleg és meglepő rend fogad, az igazgató épp Magyarországon van tapasztalatcserén. A száz elítélt 10 és 18 év közötti. Nincsenek egyenruhában, de mindenki kitűzőt visel a nevével, körletszámával és a letöltendő büntetéssel. Zömük 5-6 évet kapott lopásért, de van, aki 16 esztendőt gyilkosságért. Tizenhat elítéltet engednek be a foglalkozásra, amely vallásos énekekkel indul, utána pedig a koreai pásztor képes Bibliát mutat nekik Jézus életéről. Amíg a mongol nyelvű óra zajlik, Lajos elmondja: egy évvel korábban még itt is drámai volt a helyzet; a felnőttek vidéki börtöneiben most is éheznek a foglyok. Legutóbb étolajat, cukrot és lisztet kevertek össze, és vittek be nekik.

Az óra után kiosztjuk az élelmet. A gyerekek megpróbálnak mindent magukba tömni, de a laktató keksz kifog rajtuk. A maradékot a zsebükbe teszik, de a búcsúzás után visszafordulva észreveszem, hogy a folyosón sorba állított rabokkal a tiszt asztalára pakoltatják az elemózsiát. „Csak ellenőrizzük, hogy nincs-e náluk tiltott tárgy“ – mondja elvörösödve a tiszt, de mindannyian tudjuk, hogy azokat a süteményeket már nem a rabok fogyasztják el.

Rávész Lajos az elkövetkező hónapokban vidékre megy, ahol keresztyén gyülekezeteknek visz lelki és szellemi táplálékot, és a Baptista Szeretetszolgálat Fogadj örökbe! programja keretében juttat havi apanázst a gyerekeknek. A helyi fiatalok döntő többsége külföldön szeretne élni. A nők varrónőként dolgoznának Európában, a férfiak pedig bármilyen munkát elvállalnak. Akinek nem sikerül kijutni, annak marad a hazai nyomornegyed. És az illúzió, hogy egyszer itt is jobb lesz az élet.

A szerző a Magyar Nemzet munkatársa

http://ujszo.com/cimkek/riport/2004/04/19/ulanbator-a-kizokkent-ido-varosa

 

A Magyarországnál 17-szer nagyobb Mongólia terepasztalként terül el alattunk: zöld bársonypázsitú lankák, nyüzsgo állatseregletek, kék ég fent és ivóvíz tisztaságú acél patakok lent - nem vicc, nem giccs, mintha egy Ausztráliát és Írországot kereszteznénk. (A mongol vicc szerint azért piros-kék-piros Mongólia zászlaja, mert északról Oroszország, délrol Kína határolja; akkora nagy terület, hogy egyik nagyhatalomnak sem volt kedve se meghódítani, se felügyelni). És egyszercsak a természet lágy ölébol, valahol a hegyek közül, a Tola folyó partján - elképeszto kontrasztként - elobukkan közel 800 000 lakosú UB (az egész országban kb. 2 millióan élnek), a mongolok mai fovárosa.

A város peremén emlékmu, amelynek fo eleme egy tank: a világháborúban az egyetlen mongol harckocsi a szovjetek oldalán elmenetelt egész Berlinig. A Szovjetunióval párhuzamosan lezajlott rendszerváltás, a nyugati behatás és az ország útkeresése mindenütt érezheto: melegvíz ritkán van, áram korlátozva. Roskadozó lakótelepek, terjeszkedo jurtanegyedek, korszeru üvegpaloták, kipofozott külföldi tragacsok és ósdi Volgák (ha a duda szól, megvan a muszaki vizsga), kitartó koldusok, mosolygó szerzetesek és jámbor, béketuro, ügyeskedo mongol emberek, akik mindig tubákkal, Dzsingisz kán márkájú vodkával és cigivel kínálják az idegent.

http://www.simonyibalazs.hu/fotovideo.html

 

A Gobi sivatagban

2004. július 1, csütörtök

Ulánbátorban landoltunk. Elbúcsúztam újdonsült ismerősömtől és megkerestem az Explore csoportot a reptéren. Miután összeverődtünk, egy kisbusszal indultunk a város felé. A külvárosi részben először a jurták tűntek fel, majd a házak is. Ahogy egyre beljebb haladtunk, egyre kevesebb volt a jurta és egyre több a ház. A lakóépületek a legrondább magyar lakótelepeket idézték, szinte csak az út menti óriásplakátok hoztak némi színt a városképbe. A Palace Hotelben lakunk, egész rendben van, és közel a központhoz. Egy idősebb német nő lett a szobatársam, aki ifjúkora óta New Yorkban él, és a Soros alapítványnál dolgozik. Mivel én először Soros ösztöndíj keretében jártam az USA-ban, máris megvolt az első közös pont. Elköltöttük az első ebédet, rágós, zsíros birkahúst, és sajnos ez most így lesz két hétig.

Délután egy kis szundikálás, aztán "műsoros este". Maga a vacsora nem volt maradandó élmény, de az első jurtában fogyasztott étkezés, és különösen a műsor, annál inkább. Este még elugrottam a közértbe palackos vízért és meglepve fedeztem fel a magyar feliratos Tibi csokit az édességek között.

2004. július 2, péntek

Negyed ötös ébresztő után hajnali ötkor már indultunk a reptérre és egy belső járattal Dalanzadgadbe, a Gobi sivatag déli részébe repültünk. Másfél órás utazás után érkeztünk meg a "repülőtérre", azaz a füves pusztára. A Gobi sivatagnak csak alig három százaléka igazi homokos sivatag, mi ezt sajnos nem is látjuk majd, csak a füves szteppét. Innen busszal megyünk majd vissza Ulánbátorba, útközben jurtákban szállva meg. A busz igazi erős régi orosz járgány, ami bírja az itteni utakat. Mit is beszélek, utak itt nincsenek, csak össze-vissza keréknyomok a pusztaságban, nem is nagyon értem, honnan tudja a sofőr, merre kell menni. Biztos ami biztos, a buszon kívül egy dzsip is jön velünk, egyrészt ebben vannak a csomagok, másrészt ha lefulladunk, majd ők mennek el segítségért.

Nagy izgalommal vártuk az első táborhelyünket, ahol szép kétszemélyes jurtákban lakunk.. Mindegyikben narancssárga, virágos festett faágyak, asztalka, apró székek. Megtanultunk a jurtában lakás néhány alapszabályát, például hogy a jurtába csak jobb lábbal illik belépni. WC a jurtasor végén lévő fabódéban van.

Ezek a táborok csak nyáron üzemelnek, télre lebontják és elraktározzák őket - egy jurtát alig egy óra alatt fel lehet állítani vagy szét lehet szerelni, nem bonyolult. Az is kiderült, ami először nem fért a fejembe, miszerint hogy fértek be az ágyak a jóval keskenyebb ajtón - először "berendezik" a jurtát, azaz annak a helyét és a berendezés köré emelik a nemezsátort. Okos. A táborban néhány fős személyzet van, akik főznek ebédet, vacsorát, meg takarítanak. Egyikük szabadidejében festeget és elég jól, vettem is két képet tőle.

2004. július 3, szombat

Jó nagyot aludtunk, kényelmes egy ilyen jurta. Ma a Gobi sivatag fő látványosságát, a Yolyn Am nevű szurdokot néztük meg. Elég meglepő egy hegyes terület ezzel a gyönyörű kanyonnal a sivatag közepén, hát még az, hogy a szurdok alján havat is találtunk - a kanyon ugyanis olyan keskeny, hogy az aljára szinte soha nem süt be a nap, így óriási jégtáblákon csúszkáltunk, nyár közepén, a sivatagban.

Jól esett a túra, eddig elég kis lustálkodós volt a program és igazán ez végig ilyennek ígérkezik. A legidősebb útitárssal, Roy-jalbeszélgettem, aki 13 éve ment nyugdíjba és azóta szinte folyamatosan úton van, már több, mint száz országot bejárt. Afrikában többhónapos overland túrán vett részt, csupa tizen- és huszonévesekből álló csapattal, sátorral. Jól bírja. Útközben láttunk néhány kósza jurtát parabolaantennával, elég szürreális kép volt. A TV-k meg napenergiával működnek.
A táborban lezuhanyoztunk, bár csak pár csepp vizet sikerült fakasztani a kezdetleges zuhanyozóból, az is jéghideg volt. A vízmelegítő gázlángját ugyanis állandóan elfújja a szél, ha viszont nincs szél, a szélmalmunk nem termel elég energiát. No de nem piperkőcködni jön az ember Mongóliába.
 

Estefelé átsétáltunk a "szomszédokhoz". Ez úgy megy, hogy az ember elindul egy irányba és addig megy, amíg nem lát egy jurtát. Ott mosolyog, integet és beinvitálják. Ilyenkor rögtön előkerül a kumisz (erjesztett kancatej) és a szárított kecskesajt. Teljesen normális dolog beállítani bárhova, itt nagyon fontos a jó vendéglátás, a sivatagban mindenki egymás segítségére szorul.

Örömmel konstatáltam, hogy egy "igazi" jurta is pont olyan, mint a mienk, azaz a turista-jurta is egész autentikus, teljesen ugyanolyan volt a berendezés. Egy családnak egyébként általában két jurtája van, az egyik a szoba, a másik a konyha. Ami nekem igazán sokkoló, hogy a család teljes ruhatára elfér egyetlen szekrényben, míg én otthon egyedül a hatméternyi szekrényem minden polcát dugig kihasználom. Ilyenkor jön rá az ember, mennyire kevés holmira van igazán szükség.

http://www.kisgyorgyeva.hu/mongol2.html

 

Hegyi Gyula: Mongol táj

2010 szeptember 

[...] De akármilyen hangulatos is egy nyári este Darhanban, bármennyire élveztem UB-t és a falusi nadamokat, egy mongóliai utazás igazi varázsát mégis a táj adja. Nem szoktam tájról írni, a természet szépségeire a modern ember nem is igen talál megfelelő szavakat, a 19. századi „tájleíró líra” kifejezései idegenül hatnak korunkra. Egyik útitársunk, Kriszti, aki törékeny lány létére egy nagyszerű punkzenekar basszusgitárosa, az első napon elszavalta a Satöbbi együttes Mongol táj című dalszövegét. „Mongol táj / Hol körben kurta jurták kordona áll / Mongol táj / És nem itt lakott Vörösmarty Mihály / Mongol táj / És nem itt gyűjtött népdalokat Kodály / Mongol táj / És nem itt gyűjtött népdalokat Bartók Béla sem.” Akármilyen bizarr, „punk” a szöveg, kísért a gondolat, hogy európai és nagyvárosi ember ennél sokkal többet nem mondhat el a mongol tájról. Ha mégis megpróbálom, akkor mindenképp az éggel kell kezdenem.

Tiszta idő esetén (Mongóliában ritka az eső és a felhős nap) elképesztően kék az ég, a halványfehér felhők úgy lebegnek az azúr ég alatt, hogy még a legcinikusabb nagyvárosi ember is elámul a fokozhatatlan és magáért való szépség láttán. Ugyanez az ég éjjel – ahogy mondani szokás – csillagok miriádjait szikráztatja. A mongol éjszakában azt is megértjük, miért nevezik a legtöbb nyelven Tejútnak azt, amit mi jobbára már csak foszlányaiban látunk. Valóban tejfehér, hosszan elnyúló sávja valami megfoghatatlannak, rengeteg csillagnak az ég végtelenjének mélyén. Egy este olyan jurtatáborban éjszakáztunk, ahol nem volt villany. Sötétedés után a láthatárig egyetlen mesterséges fényt sem láttunk, se ház, se autó lámpáját, csak a csillagok világítottak, mint a mesében vagy őseink világában. Sok ezer és tízezer éven át ez a csillagokkal káprázó, tiszta ég formálta az emberiség világképét, gondolkodását, alig száz éve, hogy rászoktunk a villanyfényes éjszakákra.

A mongol réteket halványzöld fű borítja, sokféle fű és apró virág, édeskésen illatoznak, és az idilli hangulatot időnként egy-egy kisbárány letépett feje szakítja meg. Ez még igazi természet, amelyben a szépség és a túlélésért folytatott kegyetlen harc megfér egymással. A rétek domboldalra futnak fel, magányos sziklák formáznak teknőst vagy fantáziánk szerint másféle állatot, s a hegyek túloldalán újra kezdődik mindez, a rét, a lakatlan táj, a mongol vidék. Időnként látni egy vadmacskát, amint a felbukkanó autó láttán a földbe vájt vackába menekül vissza. A végtelen tájon úttalan utakon zötykölődik a lestrapált, de minden gödröt, kiszáradt folyómélyedést és huppanót legyőzni képes orosz mikrobusz, poros belsejében egymásra esik ember, csomag, ásványvizes palack és vodkásüveg, de mégis azt kívántam, bárha örökké tartana az utazás. Amerikai filmekben látni néha olyan országutat, amely a végtelenbe vezet, s az úton a hős kocsiján kívül nincs egyetlen jármű sem. Mongóliában egy ilyen kép nem ügyes filmes beállítás, hanem mindennapos élmény.

Fiatal barátaim mulatságára én voltam, aki a kempinghez hasonló jurtatábor láttán leginkább ragaszkodtam volna ahhoz, hogy mégis szállodában aludjunk, saját fürdőszobával, s reggel aztán mégis én áradoztam a legjobban a jurtában való alvás nagyszerűségéről. Az egyik „jurtaéjjel” egyedül kaptam egy sátrat, s riadtan tapasztaltam, hogy ajtaját nem tudtam bezárni, nagy ügyeskedéssel is csak egy spárgával lehetett úgy-ahogy rögzíteni. A nagy semmi közepén ez elég aggasztó előjelnek látszott az éjszakára. De Gergő logikusan elmagyarázta, hogy ember biztos nem támad rá a sátorra, már csak a tábort őrző kutya miatt sem, s ha mégis, akkor késsel úgyis ki tudná vágni a sátor falát. Az ajtót csak annyira kell becsukni, hogy állat ne jöhessen be, s erre tökéletesen elég a spárga. A sátor közepén álló kis vaskályhában ropogott a tűz, időnként rátettem néhány fahasábot, a tűz fényénél imbolyogtak a jurta belsejének körvonalai, aztán elaludtam.

Aludtam, mint a tej, zaklatott életem egyik legnyugodtabb éjszakáját aludtam végig, egy rövid felébredést leszámítva vagy tizenegy órát egyvégtében. Reggel, vagy inkább már délelőtt néhány kilométerre tőlünk egy csapat lovat hajtottak valamerre, s az egyik fiatal állat hirtelen kiszakadt a bolyból és felénk vágtázott. Egy pásztor utánaeredt a lovával, üldözte kilométereken át, aztán beérte és valahogy visszaterelte a többi állat közé. Sohasem láttam addig ilyesmit, s amíg nem láttam, nem is hittem, hogy érdekelni tudna efféle látvány. De ott és akkor érdekes volt és határozottan izgalmas. Talán mert hiányzott belőle mindenfajta művi, csinált erőlködés, mindaz a hamisság, ami a civilizált Európában a „vissza a természethez” világát belengi. Nem lovas attrakció volt, hanem a nomád mindennapok természetes része.

Jártunk olyan jurtában is, amelyben nem magunkfajta idegenek alszanak egy-két éjjel a kaland kedvéért, hanem egy mongol család él. Két egymás melletti sátorban lakott a nagypapa és a nagymama, a szülők és három gyermek. A bemutatkozás, a kínálás és a beszélgetés menete szigorú szabályokat követett, remélem, nem vétettünk ellene túl sokat. A család, mint a vidéken szinte mindenki, állattenyésztéssel foglalkozott, a terelésre és házőrzésre egyaránt kiváló kutya mellett ott állt egy újabb munkaeszköz, egy kis teherautó is. Abban a jurtában, ahol minket fogadtak, két ágy volt, középen egy kis vaskályha pár konyhaeszközzel, két közepes méretű láda és néhány fénykép, amelyek birkózókat, íjászokat, mongol hírességeket ábrázoltak. Ennyi volt a család összes „ingósága”. Szégyenkezve gondoltam arra, hogy nemcsak budapesti otthonomban, de brüsszeli lakásomban is mennyivel több, jórészt felesleges holmi zsúfolódik össze. S bár mi hátizsákos turistaként jártuk Mongóliát, az átlagos nyugati utazóhoz képes minimális csomaggal, feltehetően annyi ruhát és használati tárgyat hurcoltunk magunkkal erre az útra, mint amenynyi a család összes személyi holmija volt.

A jurta (angol nyelvi közegben „ger”) Mongólia talán legismertebb jelképe. Szinte mindent elmond a hagyományos mongol életformáról, amelyet az ország lakosságának fele ma is követ. A családi jurtát évente többször lebontják és új helyen állítják fel, mindig az állatok legeltetésére éppen legalkalmasabb helyet választva ki. Szűkebb értelemben vett otthon így nem létezik, csak egy tágabb környék, ahol a törzsi, rokonsági gyökereik vannak. A család tagjai szűk térbe összezárva élnek, szigorú munkamegosztásra kényszerülve, amelyben a nők és a gyermekek is fontos feladatot kapnak. Villany általában nincs, a vizet is közelebbi vagy távolabbi víznyerő helyről hozzák, a nappalok és az éjszakák a természet járásához igazodnak. Az autó megkönnyíti a mozgást, de azért inkább a lovat használják, s bevásárolni többnyire csak a legközelebbi népboltig mennek el, amelynek a kínálata pont olyan, ahogy a név alapján gondoljuk: minden alapvető árucikkből egy-két egyszerű márka. [...]

http://mozgovilag.com/?p=3802

 

Nem tipikus írás: http://mindennapi.hu/cikk/vilaghir/vegveszely-ivoviz-nelkul-maradtak-600-ezren/2011-11-23/9968

 

A szélsőségek birodalma

A szélsőségek birodalma

Mongólia nem csak a távolság, a kulturális különbségek, a nomád életforma miatt érdekes az európai ember számára. A látogatót megdöbbentik azok a végletes ellentétek, amelyekkel itt szembesül. S amilyen szélsőségesek a mongolok életkörülményei, olyanok az emberi kapcsolataik is...

Mongólia területe Magyarországnál tizenhétszer nagyobb. Ám ezen a hatalmas területen csupán két és fél millió ember él. A világ legritkábban lakott országában 1,59 fő lakik négyzetkilométerenként. Az utazónak a távoli sztyeppéken vagy a Góbi-sivatagban sokszor száz kilométereket kell megtennie ahhoz, hogy a következő jurtával találkozzon. Mert bizony vidéken a lakosság jó része még ma is jurtában él, s nomád állattenyésztéssel foglalkozik.

Számunkra hihetetlen, ahogy az ötödikes történelemkönyvben lévő, honfoglaló őseinket ábrázoló rajzok „megelevenednek”. Jellegzetes ruhát ölt a házigazda, apró termetű lovára pattan, vállára veszi íját, és vadászni indul. Felesége tüzet rak a jurta közepén álló tűzhelybe, s a levesszerű étekbe aprítja a szárított húst.

Persze a városokban, s különösen a fővárosban, Ulánbátorban már kicsit más a helyzet. Az itt élők jó része orosz típusú panellakásokban él, de a fővárost is jurtanegyedek ölelik körül. Jurták százai kúsznak fel a völgyből. Soknak a tetején parabolaantenna van, benne tévé, mobiltelefon – közben belül ott a kilátástalanság, a szegénység.

Sámán a panelházban
A belvárosi utakon a legújabb terepjárók között időnként átnyergel egy-egy népviseletbe öltözött lovas. Egyesek a jellegzetes mongol öltözetet, a délt viselik, mások még a legújabb nyugati trendet is megelőzik öltözködésükben.

Az időjárás, az éghajlat is szélsőséges. Velünk azonos szélességi fokon fekszik, Ulánbátor mégis a világ leghidegebb fővárosa. Betudható ez a kétezer méter körüli tengerszint feletti magasságnak, a Mongólia felett elterülő szibériai sztyeppéknek, melyeken át akadálytalanul zúdul le a sarkvidéki levegő, de a kilenc hónapig tartó télnek is. Télen nem ritka a mínusz negyven fok, s ezt plusz negyven fokos nyári hőség követi három hónapon át. Persze így érthető az is, hogy a növénytermesztésre nincs túl sok esély.

Az ott élők gondolkodását, hitvilágát is ez a szélsőségesség jellemzi. Mongólia közel egy évszázadon át volt kommunista ország. A monostorokat felégették, lerombolták. Ateistának nevelték az embereket. De a vidéki nomádok között sok helyen megmaradt az ősi hit, a sámánizmus. A nemzedékről nemzedékre öröklődő hivatás ma is, a városban is tekintéllyel bír. Az átlagos mongol babonás félelemmel tekint a világra, és szorongását oldandó rohan a sámánhoz, hogy tanácsot kérjen tőle az élet legkülönfélébb dolgaiban.

Mongólia egyébként hivatalosan buddhista állam. Szerzetesek százai „imádkoznak” az őket megfizető emberek kéréseiért. A kereszténység alig két évtizede van jelen újra az országban, a gyülekezetek száma azonban folyamatosan növekszik.

Tékozlók és nincstelenek
A nagy hidegek miatt az elmúlt években többször megtörtént, hogy a vidéken pásztorkodásból élő családok tömegei egyik napról a másikra elvesztették állataikat s ezzel a munkájukat, az életfeltételeiket is. Mivel a jurta könnyen mozgatható, mobil lakóhely, a könnyebb élet reményében fogják s a legközelebbi nagyvárosba vagy Ulánbátorba viszik jurtáikat. Közben nem számolnak azzal, hogy a városban már nem képesek az önellátásra, hogy az élet ott pénzbe kerül. Az is előfordul – nem is ritkán –, hogy a vidékről felköltözők a korábban sose látott városi játékgépeken egy-két nap alatt eltékozolják meglévő csekély tartalékaikat.

A családi kapcsolatok nem túl erősek. A férfiak többsége alkoholista, s nem foglalkozik a családdal. A városba költözőknek nincs pénzük a hivatalos papírok beszerzésére, s ennek hiányában nem részesülhetnek egészségügyi ellátásban, gyermekeik nem járhatnak iskolába. Vannak, akik koldulni küldik kicsinyeiket. Mások egyszerűen elkergetik őket otthonról, hogy kevesebb legyen az éhes száj. Így alakult ki pár év alatt a fővárosban az a pontosan meg sem határozható, de tízezernél nagyobb számú hajléktalan gyereksereg, amelyiknek nagy része a város alatti csatornahálózat alagútjaiban tengeti életét. Esténként felemelik a csatornafedeleket, s alámásznak a sötét és koszos réseken, hogy a távfűtés csöveinek közelében olvasszák ki elgémberedett végtagjaikat.

Az ország lassan szembesül az új problémákkal, és aligha tud megnyugtató megoldást találni az egyre gyakoribbá váló felköltözésekre. S ha már a vándorlásnál tartunk: külföldre is szívesen vándorolnak azok, akik megtehetik. Az ipar leépült, a fővárosban is kevés a munkahely, ezért a talpraesettebbek külföldön keresnek ideiglenes munkát. Mivel sajnos a családokon belül az anyák a felelősségteljesebbek, megbízhatóbbak, s túlnyomórészt ők hordozzák a terheket, nem ritka, hogy évekre külföldre utaznak, és a nagyszülőkre hagyják gyermekeiket.

Eskü nélkül
A városokban kevés a lakás, s a fiataloknak nincs túl sok esélyük arra, hogy önálló otthonhoz jussanak. Az egy vagy másfél szobás otthonok nagy részében tíznél is többen élnek. Generációk együtt, távoli, vidéki rokonok, ismerősök „albérletben” – akik a mongol vendégszeretetnek köszönhetően persze ezért nem fizetnek, csak jönnek, s néha évekre is ott ragadnak. Mivel a lakásban nem túl sok a berendezési tárgy, este leterítik a szőnyeget a padlóra, és nyugovóra tér, akinek sikerül fekhelyet találnia.

Nem nehéz elképzelni, hogy ezek a viszonyok nemigen kedveznek a családi életnek. Ilyen körülmények között aligha építhető bensőséges, szeretetteljes kapcsolat férj és feleség, szülő és gyermek között.

Nem keresztény ország lévén egészen mások az alapvető erkölcsi normák és szokások. Vidéken a nomád pásztor messze volt a következő monostortól vagy később a tanácstól, így ha eljött az ideje, s a fiatal talált egy neki tetsző leányt, a családtagok elnyargaltak otthonról, és diszkréten magukra hagyták a jurtában a fiatalokat, hogy megismerjék egymást.

Elődeiktől ritkán kapnak követhető mintákat, így nehéz teherbíró kapcsolatokat építeniük. Mivel a nők nyitottabbak, ők azok, akik először kereszténnyé lesznek. A gyülekezetekben a nők, az asszonyok vannak többségben. A régebbi közösségekben azonban egyre több az olyan család, ahol a feleség imáinak és megváltozott életének köszönhetően a férj is keresztény lett.

Kint tartózkodásunk alatt a férjemmel többször is tanítottunk a házasságról az egyik legrégibb mongol gyülekezetben. Mi magunk is meglepődtünk azon, hogy milyen nagy hatással volt ez rájuk. Az első alkalom után pár nappal hallottuk a helyi pásztortól, hogy hat pár kérte, hogy Isten előtt is megköthessék szövetségüket.

A kint töltött egy év során izgalmas volt megtapasztalnunk, hogy miként hoz változást az evangélium ebbe a szélsőségekkel teli országba. Reménységgel tölt el minket, hogy lassan felnő egy generáció, amely a bibliai igazságokra és értékekre alapozza családi életét. Hogy lesz egy új nemzedék, amely keresztény családba születhet majd.

Révész Szilvia,

a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője; férje a székesfehérvári baptista gyülekezet lelkipásztora, négy gyermekük van

2009/1.

 http://www.family.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9:a-szelssegek-birodalma&catid=4:kitekint&Itemid=6

 

...a mongolok nagy többsége jurtában él, és ez nem olyan mint hogy a magyarok lovon járnak, meg lehet nézni Ulánbátort a google mapsen, az 1 milliós város nagy része jurta negyed.

http://kiszamolo.postr.hu/meg-akarsz-gazdagodni-irany-mongolia

 

Tisztább levegő vagy olcsóbb szén?
Jurtanegyed a Zaisan oldalában
A szénfelhasználás csökkentésére vonatkozó törvénnyel némileg ellentmondó nyilatkozatot tett a mongol miniszterelnök, amikor bejelentette, hogy heteken belül kevesebb mint a felére tervezik csökkenteni a szén árát a jurtanegyedek lakói számára. Ez Ulánbátor levegőjének szennyezettségét ismerve nem túl jó hír, ugyanakkor nyilván egyszerűbb és olcsóbb megoldás, mint más típusú hőellátást biztosítani az érintettek számára.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország mongólia Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/07. rész – turizmus és idegenforgalom

2013.06.05. 10:08 12nyil

 

Csodaország. Magyarország.

Országjáró barangolások gyerekeknek

http://bookline.hu/product/home.action?id=10691&type=22&_v=Csorgo_Aniko_Csodaorszag_Magyarorszag_Orszagjaro_barangolasok_gyerekeknek

 

Csörgő Anikó: Csodaország. Magyarország. Országjáró barangolások gyerekeknek Könyvünkkel országjáró barangolásra hívjuk a gyerekeket. Szeretnénk megimertetni velük hazánk tájait,nevezetességeit, természeti szépségeit. Jó lenne rászoktatni őket barangolás,túrázás, városnézés élményére, örömére!
A gyerekek fogékonyak a szépre, a jóra, csak fel kell kelteni az érdeklődésüket. Annyi felfedeznivaló, szórakozásra, kikapcsolódásra hívó program, esemény vár bennünket szerte az országban, hogy nehéz választani közülük.
Nem biztos, hogy a külföldi nyaralásélménye többet jelent az itthoninál. Sőt! Ha gyermekünk kíváncsiságát felkelti a remeték barlangja, a templom harangjátékának muzsikája, egy vízesés morajlása, a bűbos kemence látványa, már nem fáradtunk hiába.

http://moly.hu/konyvek/csorgo-aniko-csodaorszag-magyarorszag

 

Román sajtó: "Magyarország, csodaország"

Már a románok is arról írnak, hogy a 10 millió lakosú Magyarországot csupán heten előzik meg az éremtáblázaton.
2012. augusztus 11. 11:16

A román realitatea.net internetes portál példaként állítja Magyarországot a románok elé - írja az origo.hu. Elképesztő teljesítménynek nevezi a román lap, hogy hazánkban fele annyian élnek, mint Romániában, mi mégis a londoni olimpia éremtáblázatának 8. helyét foglaljuk el, míg ők a 23. helyen tanyáznak.

Magyarország, a csodaország. A mindössze tízmilliós ország hihetetlen olimpiai gyűjteménye - ezzel a címmel jelentette meg a portál a magyarokról szóló cikkét. Keseregve állapítja meg az internetes lap, hogy nekik mindössze két aranyat sikerült szerezni az idei nyári játékokon.

A realitatea.net röviden felidézi a magyar sport előző olimpiai szerepléseit, és ámulattal állapítják meg, hogy bár az 1920-as és 1984-es olimpiát kénytelenek voltunk kihagyni, mégis "a fantasztikus nyolcadik helyen" állunk az olimpiai örökrangsorban, Londonban pedig már 15 érmet szereztünk.Külön bekezdésben taglalja tovább a lap, hogy a magyarok a vízi sportokban köztudottan jól szoktak szerepelni. A cikk végén arra is kitér a cikk szerzője, hogy mi lehet ennek az oka: a kajak-kenunak is nagy hagyománya van – írja a lap -, ezért sok szülő biztatja a gyerekeit arra, próbálják ki magukat ebben a sportban. "A gimnázium vége felé a gyerekek megannyi teszten esnek át, a legjobbakat pedig kiválasztják maguknak a klubok" - boncolgatja a szerző a magyar sikerek titkát.

hirado.hu
 
 
 

A román Realitatea című újság példaként állítja a kétszer annyi lakosú, ám eddig csak két aranyat szerző Románia elé a magyarok londoni remeklését.

A sporttörténelemben csak hét ország szerzett több olimpiai érmet Magyarországnál, ám az igazi sikeresség akkor mutatkozik meg igazán, ha ezeket az eredményeket a lakosság számával vetjük össze - írja az egyik legnagyobb román hírportál.

Magyarország, a csodaország. A mindössze tízmilliós ország hihetetlen olimpiai gyűjteménye - ezzel a címmel jelent meg a Realitatea.net írása. A lap sorra veszi, hogy miközben a magyarok nem lehettek ott 1920-ban és 1984-ben, "a fantasztikus nyolcadik helyen" állnak az olimpiai örökrangsorban, Londonban pedig már 15 érmet szereztek.

A magyarok ismertek arról, hogy mennyire jók a vizes sportokban, elsősorban úszásban, vízilabdában és kajak-kenuban, írja a Realitatea, majd megjegyzi: mindez akár meglepőnek is tűnhet, hiszen Magyarországnak nincs tengerpartja, csak egy tava, a Balaton. Ám a sportolók - jön a magyarázat - igen intenzíven gyakorolnak a Balatonon, valamint két folyón, a Dunán és a Tiszán. A szerző úgy látja, sokat segít az is, hogy a magyar fiatalok körében nagyon népszerű az úszás, sok az uszoda, a magyar edzők nagyon nagy tömegből meríthetnek.

Ugyanígy - írja a lap - a kajak-kenunak is nagy hagyománya van, ezért sok szülő biztatja a gyerekeit arra, próbálják ki magukat ebben a sportban. "A gimnázium vége felé a gyerekek megannyi teszten esnek át, a legjobbakat pedig kiválasztják maguknak a klubok" - boncolgatja a szerző a magyar sikerek titkát.

Zárszóként megjegyzi: a Magyarországnál kétszer több lakosú Románia kilenc érmet szerzett Londonban, ebből pedig csupán kettő arany.

http://veddamagyart.info/sport/3822-magyarorszag-a-csodaorszag-olimpiai-szereples-eremtablazat

 

 

Quimby Csodaország a Sziget nulladik napján

2013. június 04., 14:20 szerző: Gyuricza Ferenc
 
Összeállt az idei Sziget fesztivál nulladik napjának programja. A nagyszínpadon a Quimby ad egyszeri és megismételhetetlen koncertet, másutt a Muzsikás zenél.

Összeállt az idei Sziget fesztivál nulladik napjának programja. A nagyszínpadon a Quimby ad egyszeri és megismételhetetlen koncertet, másutt a Muzsikás zenél.

A Sziget Fesztiválköztársaság idén is felejthetetlen nulladik nappal készül az őslakosok fogadására. Ezúttal a Sziget Csodaországgá válik, világzenei nagyszínpadon a megalakulása 40. évfordulóját idén ünneplő, nemzetközi hírű hazai legenda, a Muzsikás lép fel barátaival és nemzetközi sztárvendégekkel, a nagyszínpadon pedig a magyar alte-rock legismertebb csapata, a Quimby egy idekomponált, egyszeri és megismételhetetlen világot varázsol maga köré - egy erre az alkalomra megálmodott - mesebeli hangulatú koncert keretében.

A Sziget nulladik napján a Quimby egy olyan kulturális élményparkot rendez be, ahol többek között az is kiderül, hogy Magyarország valójában egy Csodaország, s bár nálunk sok fura dolog történik, mégis izgalmas, kreatív és szerethető helyen élünk. Ennek okán a nulladik nap eseményeinek sorában egy erre az alkalomra megkomponált szuperkoncert mellett közel 20 további izgalmas, kulturális program varázsolja el a közönséget, Lewis Caroll meseregénye, az Alice Csodaországban mintájára. A Sziget maga lesz az a felfedezésre váró Csodaország, amelyben számtalan érdekes, izgalmas és eredeti dolog történik, cirkusz, akrobatika, tánc, látványszínház, irodalmi programok, akusztikus koncert, világzene, táncház, vetítés, slam poetry, s megannyi más esemény. A Quimby Csodaországban az akciósorozat és produkció a K-hídtól a Nagyszínpadig tartó részre és annak környékére koncentrálódik, amely területen a zenekar tagjai több helyen is feltűnnek majd. A megérkezéskor már belépünk egy alternatív, bizarr, meghökkentő, különös és eklektikus valóságba, egy olyan színes karneváli hangulatba, ahol azok lehetünk, akik a hétköznapokban is legszívesebben lennénk. Mindennek tetejébe Quimby Csodaországban címmel erre a napra időzítve jelenik meg a 22 éves zenekar eddigi történetét feldolgozó riportkönyv is, amiben regényes keretek között végre megismerhető lesz, hogyan vált a dunaújvárosi iskolazenekar Magyarország egyik legfontosabb és legérdekesebb csapatává. A riportkötet másfél éves interjúsorozat után áll össze, hogy végre minden részlet és érdekesség kiderüljön a Quimby zenekarról, s közben a rendszerváltás utáni Magyarországról is újabb képet kaphatunk.

A Quimby Csodaország program mellett lesz egy másik fontos eseménye is a nulladik napi programnak. A szinte nemzeti intézménynek tekinthető Muzsikás együttes - amely a világ nagy fesztiváljainak és híres koncerttermeinek állandó vendége - 40. jubileumi születésnapját ünnepli baráti társaságban a Szigeten.

Arról, hogy a hagyományos magyar népzene - amely az egyik legjelentősebb nemzeti értékünk, s egyben igazi hungarikum is - világszerte ismertté vált, jelentős szerepe volt a Muzsikás együttes nemzetközi fogadtatásának és sikereinek. Mint a legismertebb és legkeresettebb magyar népzenei együttes, évtizedek óta jelen vannak a világ legjelentősebb fesztiváljain és legpatinásabb koncerttermeiben. A hagyományos magyar népzenét, mint minden más zenei műfajjal egyenértékű zenét elfogadtatták a világgal, felléptek Amerikától Japánig, Hong Kongtól Tajvanig, Malajziától Ausztráliáig, Stockholmtól Madridig. Olyan hangversenytermeket töltöttek meg elsöprő sikerrel, mint a londoni Queen Elisabeth Hall és Royal Festival Hall, az amszterdami Concertgebow, a párizsi Theatre de la Ville, a római Santa Cecilia nagyterme vagy - hogy a leghíresebbet említsük - a New York-i Carnegie Hall. A nép- és világzene közönségén túl elfogadta őket a komolyzene hallgatósága is, hiszen ennek olyan képviselőivel koncerteztek, mint Jandó Jenő és Schiff András zongoraművészek, a Bartók és a Takács vonósnégyes, a BBC Skót Szimfonikusok, a London Sinfonietta vagy Alexander Balanescu hegedűművész. A Szigetre tervezett nagyszabású és egyedi koncertjükre meghívták számos hazai és külföldi zenészbarátjukat. Ahogy a Muzsikás koncertjein már megszokott, a műsor gerincét most is a hagyományos előadásban megszólaló magyar népzene jelenti, ami egyszerre ősi és modern, régi és mai. Vendégeik lesznek egyszerű falusi emberek, akik számára a hagyomány még az életük mindennapos része. Megszólal olyan zene is, mely zenei vagy lelki értelemben kapcsolódik a Muzsikáshoz, többek között Bartók egyik zongoraműve a kimagasló tudású Jandó Jenő előadásában, az Amadinda fergeteges ütős darabja, Alexander Balanescu hegedű-improvizációja, valamint az amerikai Woven Hand együttes Muzsikás dallamra épített rockzenéje is. Emellett dudások, tekerőlantosok és táncosok teszik az ünnepi koncertet még színesebbé.

A Muzsikás együttest 1973 nyarán alapította Sipos Mihály, ifj. Csoóri Sándor és Hamar Dániel. Éri Péter és Sebestyén Márta csatlakozásával 1980-ra jött létre az a legendás ötös, amely a zenekar legnépszerűbb nagylemezeit készítette. Ifj. Csoóri Sándort 1997-ben Porteleki László váltotta fel, vele készült a pályafutásuk szakmai csúcspontját jelentő Bartók album. Sebestyén Mártával 2008-ig dolgoztak együtt. 2005-től gyakori vendégük Petrás Mária moldvai születésű keramikus-iparművész, énekes. Munkásságukat 1995-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1999-ben Kossuth-díjjal, 2008-ban Prima Primissima-díjjal ismerték el. Szintén 2008-ban az európai zenekarok közül elsőnek a Muzsikás kapta meg a legrangosabb nemzetközi világzenei elismerést, a Womex-díjat.

Gyuricza Ferenc

 

http://zaol.hu/zene_mindenmas/quimby-csodaorszag-a-sziget-nulladik-napjan-1546296

 

"Ez csodaország" - Magyarokról egy külföldi rendező szemével

2013. március 9. szombat, 10:02

Egyszer volt, hol nem volt....HU címen mutatta be új darabját a Scallabouche Társulat. A társulat alapítója, Alexis Latham mesélt a HVG-nek arról, külföldiként hogyan lát minket, magyarokat. Lapszemle.

A HVG cikkéből:
Az Egyszer volt, hol nem volt....hu a tavaly bemutatott Egyszer volt, hol nem volt Gyöngyöspatán... című darab folytatásának tekinthető. Alexis Latham így mesélt göngyöspatai élményeiről: "Egyszer három külföldi újságíróval mentem, akik nagyon izgultak, hogy megtalálják a nagy sztorit, és csak egy békés falut láttak pulikutyákkal, jó borospincékkel. A helyiek is azt bizonygatták, nincs itt semmiféle feszültség. Sokaktól hallottuk, hogy csak a média szítja az ellentéteket. Gyöngyöspata a magyarországi társadalmi problémák szimbóluma lett. Ez kényelmes pozíció. Szeretünk szörnyülködni azon, mi történik egy tőlünk távoli településen, miközben megnyugtatjuk magunkat: az messze van. Pedig mindannyian benne vagyunk, és mindenki felelős azért, ami az országban történik."

alexis lathamFotó: Teknős Miklós, nol.hu

Latham szerint a magyarok nem ismerik magukat, és nem eléggé őszinték magukkal. "Nem látom a realitásérzéket. Más országokkal összehasonlítva tényleg annyira szörnyű itt minden? Úgy érzem, Magyarország jó hely lehetne, és az embereknek sokkal több lehetőségük van a boldogulásra, mint amiről tudomást vesznek. Ami a hétköznapi kultúrában, az oktatásban történik, az valóban katasztrofális. De nem a pénzhiány az igazi veszély, hanem az, ha enyészni hagyjuk a szellemi értékeinket" - fogalmazott Alexis Latham.
"Ez csodaország, a fantázia, a nagyotmondás világa. Pedig ha valaki jövőképet rajzol, nagyon jól kell tudnia, mi történt a múltban, hol vagyunk most, és hova szeretnénk eljutni. A rendszerváltozás idején elmaradt a nagy tisztázás, pedig minden ország számára alapvetően fontos, hogy szembenézzen a múltjával. Magyarország nagyon eklektikus ország, és ha jól élünk vele, a sokszínűségből rengeteg kreatív energia származhat. De ha marad ez a polgárháborús hangulat, a kirekesztő gondolkodás válik uralkodóvá, akkor nincs esély" - szögezte le a Scallabouche Társulat vezetője. [...]

http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/51005-ez-csodaorszag-magyarokrol-egy-kulfoldi-rendezo-szemevel

 

2013. február 13., szerda

Magyarország-Csodaország

Ma beugrottam a polgármesteri hivatalba, hogy papír alapon úgy sajátosan a magam módján néhány "népi motívummal" kidíszítve az egyhangú szürke hivatalos iratot, kinyilvánítsam olthatatlan igényemet egy "eredeti" alaptörvény iránt. Mikor megláttam az "oltárt" már alig bírtam kordában tartani vágyamat. Remegő kézzel izgatottan, a látványtól megrészegülve érintettem meg az ASZTALT és szinte önkívületi állapotban tapintottam végig minden egyes szegletét. Mikor az utolsó pár négyzetcentimétert is érintettem hirtelen baljós érzetem támadt majd jött a felismerés: NINCS ITT! ELFOGYOTT?! HOL VAN!? MIÉRT MOST!?
 
Mielőtt félreértené bárki, a szentséges irat természetesen a helyén díszelgett, DE AZ IGÉNYLŐ LAPnak, amely az összekötő kapocs szerepét tölti be köztem egyszerű halandó és a felsőbb (ál)szentséges hatalom között, egyszerűen nyoma veszett. Legalábbis ezt gondoltam, amíg az erre az igen felelősségteljes és nagyra becsült feladatra kiképezett munkatárs felvilágosított, hogy immár hétfő óta kizárólag elektronikus úton, a földi „helytartókon” keresztül áll módunkban megigényelni eme felbecsülhetetlen ÉRTÉKET.
Letörtem, mint ama éjjeliedény hallószerve.
 
Ide-oda cikáztak a gondolatok a fejemben: Elfogyott a papír? Talán a tinta? Boríték? ELFOGYOTT A PÉNZ….ááá az nem lehet, hiszen a 2011. évi költségvetés valahanyas számú  „népbutító figyelemelterelés primitív eszközökkel” című fősorában közel 3000milliárdos módosított előirányzat volt betervezve. Nem, az nem lehet, más magyarázat kell…És hopp jött a felismerés! Még hogy nem haladunk előre csak hátra?!
Ugyan mondja már meg valaki a nagyvilágban van-e még egy olyan állam, amelynek alaptörvényét névre szólóan, dedikálva juttatják el a pórnéphez, hogy az majdan az éjjeliszekrénykén a Biblia mellé helyezve békét és megértést hozzon minden otthonba.
 
S mindezt már nem primitív módon, bélyeget nyálazva, az igénylőlapot kézzel megírva (átírva, leírva, ráírva), hanem a modern kor nyújtotta lehetőségeket kihasználva…..Hát nem egy csoda, ami kis hazánkkal történik…..CSODAORSZÁG… …kapkodó nyúllal, teázó őrültekkel, ál(szent) teknőcökkel, vérszomjas, bosszúálló „királynővel”…...és egy naiv kislánnyal, akinek már fel kellett volna ébrednie…...

2011. szeptember 23.
 
 
 
 
 

Tél Anyó Fagyos Arca.

2011.11.19.
Tél Anyó megrázta "dunnáját" és a tájat fehér zúzmara lepte el, hajnali indulásomkor mínusz 6 fok volt. Ennek már a fele sem tréfa! Ilyen hideg időben kint lenni a vízen egyedül az őrültnek való feladat... de én egy kicsit az vagyok, mert nem az átlagos horgászatot kedvelem, még ha nem is fogok halat az, hogy kint lehetek a természetben olyan közegben ahol más dimenzióba kerülök megéri "haltalanul" is. Csendes már a víz a halak elmentek.... szinte szentségtörésnek éreztem ahogy a hajóm nekiindult a mélységesen nyugodt vízen és evezőmmel megtörtem a rideg csendet.  [...]
 

Feketén, Fehéren

2011.11.04.
Valamit megtaláltam, na nem a halakat mert azok jól elbújtak, hanem a vízi világ szellemét, aki a szemem láttára bújt elő a dunai mocsár mélyéről. Ahogy elindultam még színesen láttam magam előtt a napot, aztán eljött, kemény és hosszú evezés árán, a sokszarvú Szörny! Csodaország bejáratának Őrzője, a szarvai az égig értek! Mikor megláttam Őt, a színek már megfakultak és fekete fehérben láttam a tájat, amit csak a természet teremtményei láthatnak és néhány kiválasztott....
 
 
 
 
 
 
 
 

Magyarország – csodaország

Ezt a kifejezést mi magunk is és mások  is egyaránt használják hazánklra.

 

Vajon ha mégis megpróbálunk végre normálisak lenni, akkor hová jutnánk?

A helyes válasz: átlagosak lennénk, olyanok, mint mások.

 

A mi történelmi múltunk mások számára extrémitás, egzotikum.

Pont ezért kell szeretnünk, és helyet kell adni neki a fővárosban is.

 

Nem lenne olyan tragédia, ha a turisták a Liszt Ferenc reptérről leszállva esetleg egy ideig megállnának Péterimajori HÉV- megállóban, és egy kicsit megnéznének egy fővárosi jurtakerületet?

Utána érdekelné őket még más is!

 

De ha „csak” olyanokat tudunk nekik mutatni mint eddig, akkor nem fogunk feljebb menni a turizmus éremtáblázatán.

Márpedig ha több turista jön (és nem azért, hogy szemetet dobáljon el), akkor az mindenkinek jó.

A már meglévő turisztikai ágazatok nem fognak veszíteni amiatt, ha új érdekesség van Magyarországon.

 

És ha olyat csinálunk, mely Európában egyedülálló – minimum „EB aranyérmet” nyerhetünk!

 

Hatalmas uszodák – jurtában vagy jurta alakú épületekben.

Magánházak és lakójurták sokasága.

Polgármesteri Hivatal jurta alakú épületben – ez csak itt új, Ázsiában nem.

 

Ettől a többi kerület még egyben marad. Sőt, egymást kiegészítik majd az építészeti stílusok és látványosságok.

 

 

 
 

Csodaország - Családi Napközi

Mini óvinkban rengeteg játékkal, énekszó segítségével, szeretettel, az otthon melegét biztosítva fejlődnek a csemeték. 18 hónapostó – 6 éves korig. Több mint tíz éves óvónői apasztalat segít ezeknek a céloknak a megvalósításában. A kis létszám lehetőséget ad különleges programokra is (úszás, speciális fejlesztés).
 
 
 
 
 
 

Csodaország? Létezik!

 
fülemüle: Hóvirágmező 3
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest turizmus magyarország Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/06. rész – jurtagyártás Budapesten

2013.06.04. 12:38 12nyil

 

 

Üdvözüljük honlapunkon!

Kedves Látogató!

Adorján Gábor jurtakészítő vagyok.
Szeretettel köszöntelek a honlapomon, amely tájékozodást nyújt az általam gyártott jurtákról.

Elsősorban mongol típusú jurtákat készítek, ennek az a sajátossága, hogy a tetőrúdjai egyenesek.Igyekeztem megőrizni az eredeti formát, szerkezetet, ami úgy jó, ahogy van.A rács léceit bőrrel kötöm, a tetőrudakat kerekre gyalulom stb.

Mire jó egy jurta? Csak néhány ötlet: pl. hétvégi ház annak, aki szezon végén haza akarja vinni a házát, erdei iskolai szálláshely (5-6 fő/jurta), szauna- fürdőjurta, közösségi helyiség, kerti piknik sátor, egyszerűbb kivitelben camping sátor, üzlethelyiség, kézműves műhely. Megfelelő szigeteléssel télen is lakható. Nem kell építési engedély, meg ingatlanadó...Szóval, rendelj egy jurtát és próbáld ki!

Egyéni ötletek kivitelezését is vállalom, rajzold le, hozz képet, vagy küldd el e-mailban!


Tisztelettel:
Adorján Gábor

http://www.adorjan-jurta.hu/show.php?aloldal=bemut&lang=hu

 

a mi jurtánk

#

A mi jurtánk immár több éves, hazai evolúció eredménye. Elég sokat készítettünk és tapasztaltunk ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy az általunk készített jurták jelenlegi formájukban kiforrottak és ki merjük jelenteni, hogy minőségben és kivitelben is elértük azt a szintet, ahol már bármilyen megmérettetést bátran vállalhatunk.

A jelenlegi változat kialakításában szerepet játszott az is, hogy a jurta kérdést a lehetőségeinkhez képest alaposan körbejártuk, megismerkedtünk a jurták kialakulásával, típusaival, az eredeti készítési módokkal, a különféle területi variációkkal és a kezünk között megfordult már eredeti, kintről érkezett, javításra szoruló jurta is. Nem állítjuk, hogy a témáról mindent tudunk, de sokat tanultunk és rengeteg tanulságot levontunk. Igyekeztünk megtalálni az ok-okozati összefüggéseket és azoknak megfelelően terveztük meg a saját jurta-változatunk részleteit.

a jurták ára

Tekintettel a hazai "valuta" és atyái kiszámíthatatlanságára és különösen arra, hogy a felvidéki határtól mindössze 15 km választ el minket, az árainkat mától, az ésszerű gazdasági helyzet visszatértéig, euróban adjuk meg. Természetesen továbbra is lehet forintban fizetni és forintban is számlázunk, az átszámítása a megrendeléskori középárfolyam. Amennyiben a helyzet fokozódik, a műhely ugyan megmarad, de a 15 km-ből hamar 0 km lesz...odaát már úgyis várnak.

http://sztyeppemuhely.hu/jurtak.html

 

Bezár

 

 

http://www.notcot.com/archives/2008/03/the-nomad-yurt.php

 

inside yourte

http://www.yurt-ger-yourte.com/mongolian_yurt_production.php

 

 

Kínai jurtaexport Európába!

 

DELUXE PALACE JURTA

Export area: ASIA Europe Export terület: Ázsia Európa
Introduction: For dwelling, outdoor sports dwelling, disperse resided or compound, indoor placing. Bemutatkozás: A lakás, szabadtéri sportok lakás, eloszlatására lakott vagy összetett, beltéri forgalomba.
HS CODE: 63069990 HR-kód: 63069990

Négyoszlopos NAGY JURTA

Export area: ASIA Europe Export terület: Ázsia Európa
Introduction: For dwelling, outdoor sports dwelling, disperse resided or compound, indoor placing. Bemutatkozás: A lakás, szabadtéri sportok lakás, eloszlatására lakott vagy összetett, beltéri forgalomba.
HS CODE: 63069990 HR-kód: 63069990

Oszlop nélküli NAGY JURTA

Export area: ASIA Europe Export terület: Ázsia Európa
Introduction: Used for individual, unit, working and recess, tourist, holiday, leisure recreation and food industries. Bemutatkozás: használt egyéni, egység, munka-és szünet, turista, nyaralás, szórakoztató szabadidős és az élelmiszeripar.
HS CODE: 63069990 HR-kód: 63069990

HANA JURTA

Export area: ASIA Europe Export terület: Ázsia Európa
Introduction: Used for individual, unit, working and recess, tourist, holiday, leisure recreation and food industries. Bemutatkozás: használt egyéni, egység, munka-és szünet, turista, nyaralás, szórakoztató szabadidős és az élelmiszeripar.
HS CODE: 63069990 HR-kód: 63069990

Oszlop nélküli közepes JURTA

Export area: ASIA Europe Export terület: Ázsia Európa
Introduction: Used for individual, unit, working and recess, tourist, holiday, leisure recreation and food industries. Bemutatkozás: használt egyéni, egység, munka-és szünet, turista, nyaralás, szórakoztató szabadidős és az élelmiszeripar.
HS CODE: 63069990 HR-kód: 63069990

Négyoszlopos közepes JURTA

Export area: ASIA Europe Export terület: Ázsia Európa
Introduction: For dwelling, outdoor sports dwelling, disperse resided or compound, indoor placing. Bemutatkozás: A lakás, szabadtéri sportok lakás, eloszlatására lakott vagy összetett, beltéri forgalomba.
HS CODE: 63069990 HR-kód: 63069990

Firm: China Inner Mongolia Erdos Of Genghis Khan Yurt Factory

Cég:Kína Belső-Mongólia, Erdos, Dzsingisz kán Yurt Factory

Address: Sumu Genghis Khan Cemetery Station, Yijinhuoluo, Yijinhuoluoqi, E'erduosi, Inner Mongolia, China

Cím: Sumu Dzsingisz kán temető Station, Yijinhuoluo, Yijinhuoluoqi, E'erduosi, Belső-Mongólia, Kína

Zip Code: 017208 Zip Code: 017208
Liaison: Meng Te Összekötő: Meng Te
Job Title: Manager Beosztás: Vezető

http://ccne.mofcom.gov.cn/1033884

 

Hol van a legalkalmasabb hely Magyarországon jurták gyártására?

Mindenképpen egy Alföldi részen.

 

A jurta szellemében inkább kötődik a tágasabb terekhez, mint a szűkebb térségekhez.

 

De Budapestnek nem feltétlenül kell ebből kimaradnia, bár nyílván a mai Budapest eléggé eltér ettől a szemléletmódtól.

Az új, XXIV. kerület viszont ezen a területen is szinte magától érthetően kínál megoldást, ha lesz ilyen kerület.

 

 

A kérdés csak az, hogy vajon melyik ország fog több jurtát gyártani a magyarok számára:

  1. Kína
  2. Szlovákia
  3. USA
  4. Magyarország?

 

10 év múlva már nagyon elterjedt lesz a jurta mint téli-nyári lakóotthon Európában.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest kína magyarország mongólia Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/05. rész – új középiskolák Budapesten

2013.06.03. 12:06 12nyil

Míg a 70-es és a 80-as években átlagosan 90 ezer gyerek született Szlovákiában évente, a mélypontnak számító kilencvenes évek vége felé már csak 50 ezer

Nehéz helyzetben a középiskolák

Bár már az óvodákban, az alapiskolák alsó tagozatában némi létszámnövekedés tapasztalható az utóbbi években, a középiskolák most kerülnek igazán nehéz helyzetbe. Most értek ugyanis középiskolás korba azok az évfolyamok, amelyek, létszámukat tekintve, mélypontnak számítottak a születési

Sok középiskolában szeptembertől foghíjasak lesznek az osztálytermek (Somogyi Tibor felvétele)

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Míg a hetvenes-nyolcvanas években átlagosan 90 ezer gyerek született Szlovákiában egy évben, addig a mélypontnak számító kilencvenes évek vége felé 50 ezer. Tavaly ugyan már 61 ezer gyerek született, ami azonban még mindig csak kétharmada a nyolcvanas évek születési mutatójának.

600 helyett 477 diák Királyhelmecen

A királyhelmeci gimnázium 22 osztályának jelenleg 477 diákja van, az oktatási intézményben 40 pedagógus dolgozik. Bár a gyereklétszám tíz évvel ezelőtt még meghaladta a 600-at, ám a csökkenés miatt elbocsátásokat az elkövetkezőkben sem terveznek. A törvényi szabályozás változása miatt az elmúlt évben a nyolcosztályos gimnázium első évfolyamát nem nyithatták meg, és a létszámcsökkenéshez egyéb okok is hozzájárultak. A régióban a 90-es évek első felében kevés gyerek született, de az a korábbi trend, hogy a helyi szülők egy része különböző magyarországi oktatási intézményekbe írassa gyerekét, mostanra már nem okoz nagyobb problémát. A gimnáziumban kapott tájékoztatás szerint az elkövetkező időszakban a diáklétszám további csökkenésére vagy legalábbis annak stagnálására számítani lehet ugyan, ám a felmérések azt mutatják, 15 év múlva – épp a demográfiai mutatók változása miatt – jelentős növekedés várható.

A királyhelmeci Közös Igazgatású Iskolának 2008-ban még 491 diákja volt, az elmúlt évben az intézmény 22 osztályában 430 gyerek tanult. A következő tanévben 56-an kezdik meg itt a tanulmányaikat, ez a szám kevesebb annál, mint amire az előzetes felmérések szerint számítottak. A csökkenéshez a már említett kedvezőtlen demográfiai változásokon túl az is hozzájárult, hogy a régióban nemrégiben több olyan magán szakközépiskola is nyílt, melyekben a királyhelmeci intézményben oktatott szakokat is indítottak. Jövőre az iskolában 18 osztály működik majd, a csökkenés miatt az alkalmazottak létszámát minimális mértékben redukálni kellett.

Kassán és Szepsiben

nem romlott a helyzet

Valamivel több középiskolás kezdheti meg tanulmányait a következő tanévben a két kassai és a szepsi magyar középiskolában. Az ipariban 42 új elsős kezdi meg tanulmányait szeptemberben, héttel több, mint az előző tanévben. A kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola középiskolai képzésére 35 diák jelentkezett. Szepsiben két év után sikerül ismét középiskolai osztályt indítani. Az ottani Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola középiskolai első osztályába nyolcan jelentkeztek, így jövőre a gimnáziumban egy első és egy negyedik osztály lesz.

Negyvenhét diákkal kevesebb Tornalján

A 2009/2010-es tanévben még 257-en jártak a tornaljai gimnáziumba, ősszel 47-tel kevesebb diákja lesz az iskolának. Galo Pál Vilmos, a tornaljai gimnázium igazgatójának tájékoztatása szerint pedagógust nem bocsátanak el, a szakemberek közül egy fő saját kérésére távozik. Rimaszombatban, a Tompa Mihály Református Gimnáziumban is csökkenés várható, de itt mindössze nyolc gimnazistával lesz kevesebb, mint a most véget ért tanévben. 146 diák helyett 136-an látogatják majd az egyházi gimnáziumot.

A Lévai járásban régóta csökken a létszám

A Lévai járásban a negatív folyamat már hosszú évek óta tart. Szkladányi Endre, az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója elmondta, 30 gyerek jelentkezett az iskolába, mindegyiküket fel is vették. A mélypont az ezredfordulón volt, akkor 17 fős osztályt nyithattak. Az összlétszám most is csökkenni fog, hiszen elballag 43 tanuló. Tizenkét tanár oktat az intézményben, de többen csak részmunkaidőben. A Zselízi Comenius Gimnáziumban enyhe létszámemelkedés tapasztalható. 2008/2009-ben 17 elsősük volt, 2009/2010-ben 19, jövőre 20 lesz. Az elballagó negyedikesek 28-an voltak. Drasztikus leépítés valószínűleg nem lesz a 116 fős iskolában. Tizenöt tanár és öt adminisztratív alkalmazott dolgozik itt. Az utóbbi öt évben szinte évente csökkent a létszám, főként a nyugdíjba vonulások miatt. A tizenegy éve indított nyolcosztályos gimnáziumban már negyedik éve nem tudtak osztályt nyitni.

Évek óta probléma

a gyerekhiány Párkányban

Párkányban az utóbbi években jelentősen csökkent a középiskolások száma. Mezei Ildikó, a párkányi gimnázium igazgatója és Valkó Ferenc, a párkányi szakközépiskola igazgatója is egybehangzóan állítja: a gyerekhiány évek óta problémát okoz. „Néhány éve még 25-30 fős osztályok voltak az intézményben, mára 15-20 főre csökkent a létszám az első osztályban a magyar és a szlovák gimnáziumban is” – mondta Mezei Ildikó. A szakközépiskola igazgatója is gyerekhiányra panaszkodik. „Ebben az elmúlt tanévben ritka szerencsénk volt, ugyanis száz elsős diákunk volt. Az előző évekre a csökkenő gyereklétszám a jellemző. Szeptemberre 58 beíratott elsősünk van” – nyilatkozott Valkó Ferenc.

Érsekújvárban még

mindig erős a szakképzés

Bábi László, az Érsekújvári Összevont Iskola – Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia igazgatója elmondta, idén kilenc osztály 250 diákja ballagott el, és ugyanennyit tudnak felvenni szeptembertől. Intézményük iránt továbbra is nagy az érdeklődés, biztosítani tudják a távolabbról érkező diákok kollégiumi elhelyezését is.

Száraz István iskolaigazgató, az Érsekújvári Szakközépiskola igazgatója elmondta, negyvenöt diák ballagott el a hároméves szakról, és 35 diák távozott a szakosítóból, ahová ősztől még több, 45 fiatalt várnak. Összesen 105 diák jelentkezett az iskolába, amely iránt egyre nagyobb az érdeklődés.

Az Érsekújvári Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban idén nem tudnak osztályt nyitni a nyolcéves tagozaton, mint ahogy tavaly sem. Az iskolatanács úgy döntött, ezt a képzést már nem fogja erőltetni, a jelek szerint megszűnik az intézmény nyolcéves tagozata, de megerősödik a négyéves képzési forma. Idén 57 diák ballagott el három osztályból a Pázmány Péter Gimnáziumból, és 20 új diák érkezik szeptemberben.

Komáromban tanárokat kell elbocsátani

„Míg a 2003/2004-es tanévben összesen 9934 kilencedikes volt Nyitra megye szlovák és magyar alapiskoláiban, az idei tanévben már csak 7316, 2015/2016-ra pedig ez a szám 6087-re csökken. A Komáromi járásban ugyanezekben az években a szlovák és magyar kilencedikesek száma: 1448/ 1033/891” – sorolta az adatokat Andruskó Imre, a Komáromi Selye János Magyar tannyelvű Gimnázium igazgatója. A gimnáziumban is megérzik a fogyást: míg az idei tanévben 22 osztályuk volt, szeptembertől 20 osztállyal működnek, ami bizony tanerő elbocsátásával jár. Andruskó nem titkolta, azért is tudtak az egyik legnagyobb gimnáziumként megmaradni, mert a 630 tanulójukból már több mint 170-en a járás határán túlról érkeztek hozzájuk; 2001-ben ez a szám még csak 77 volt. „Évek óta Nyitra megye legeredményesebb gimnáziuma vagyunk, beleértve a szlovák iskolákat is, ami vonzerőt jelent a távolabb élő diákok számára is” – mondta.

Vetter János, a Komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatójától megtudtuk: hét ballagó osztályukkal szemben öt elsőt – négy magyar és egy szlovák – tudnak indítani szeptemberben. A fogyás már az idei tanévben is megmutatkozott, hiszen csak hat első osztályuk volt (5+1). Kimle László, az Ógyallai Építőipari Szakközépiskola igazgatója kollégáival ellentétben jó hírekről tudott beszámolni: az utóbbi évekhez képest nagyobb érdeklődés mutatkozott iskolájuk iránt, és szeptemberben 3 (2 magyar, 1 szlovák), osztályt tudnak indítani 27-29-es létszámokkal, szemben a korábbi húszas, esetenként húsz alatti létszámokkal.

Demográfiai mélypont Galántán is

A Galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban a gyerekek létszámát tekintve szintén most vannak a mélyponton. „Kilencvenöt diákunk végzett. Igaz, hogy szeptembertől is három osztályt nyitunk, de csak hatvanhárom diákkal” – nyilatkozott Marsall János igazgató. Hozzátette, bízik abban, hogy januártól a diákok létszáma alapján megítélt fejpénz összege is változik, ugyanis az iskolát kevesebb diákkal is ugyanúgy fenn kell tartani.

A Hidaskürti Magán Szakközépiskola nagymegyeri kihelyezett részlegére a korábbi évekhez képes húsz-huszonkét diákkal kevesebbet vettek fel. „A hároméves szakokon továbbra is megmaradt a korábban megszokott létszám, viszont a hotelakadémián csökkent a jelentkezők száma” – tájékoztatott Berényi Renáta, a kihelyezett részleg vezetője. Hozzátette, hiába szeretnének elárusítókat képezni, akik iránt nagy igény mutatkozik a munkaerőpiacon, ha a diákok nem érdeklődnek a szak iránt. (leczo, mm, szasz, fm, guzsu, szaz, vkm,

http://ujszo.com/napilap/szulofoldunk/2010/07/14/nehez-helyzetben-a-kozepiskolak

 

Középiskolák: megmondjuk, hova érdemes jelentkezni

Hova érdemes jelentkezni, és hova nem? Mi vár a kilencedikesekre, akik a 2013/14-es tanévben kezdik meg középiskolai tanulmányaikat? 

Miért lesz kevesebb a gimnazista?Milyen változásokat tervez a középiskolákban az oktatásügyi miniszter? Csütörtökön megjelenő, 12 oldalas, Középiskolák című mellékletünkből választ kaphatnak ezekre a kérdésekre, továbbá néhány hasznos tippel is szolgálunk az iskolaválasztást illetően.

http://ujszo.com/online/panorama/2013/02/20/kozepiskolak-megmondjuk-hova-erdemes-jelentkezni

 

Boldog új évet, diákok, tanárok, iskolák!

 

2200 alapiskola és 780 középiskola nyitja meg ma kapuit Szlovákiában. Magyarországon az általános iskolákban 748 ezer, a gimnáziumokban 191.800, a szakközépiskolákban 227.600, a szakiskolákban pedig 128.400 diák kezdi meg az iskolaévet.

Megkezdődött... (Fotó: tanfolyam.hu)
Megkezdődött... (Fotó: tanfolyam.hu)

A 2012/2013-as tanévben 52 ezer elsős ül be először az iskolapadokba. A reform-évfolyamok közé felsorakozik a 9. évfolyam is, így teljessé válik a tanügyi reformban részt vevő generációk sora.

Az új tanév egyébként is számos újdonság vár az oktatásügyre. Ősszel a „Testovanie 5” keretén belül az ötödik évfolyam vesz részt kísérleti jelegű tudás-felmérésen.

A szakközépiskolákban 55, a művészeti középiskolákban 5 szakra vár hasonló kísérleti tudás-felmérés.

Az újonnan megjelent középiskolai szakok az oktatási tárca szerint a munkaerő-piaci kihívásokra adott felelet.

„Az autógyári gyártósori mechanikus, az élelmiszer-ellenőr, az idegenforgalmi informatikai szolgáltatások, a jogi és vállalkozási ismeretek, a reklámipari képzés vagy a személyi és vagyonvédelem szakokra gondolunk.” - nyilatkozta az oktatásügyi minisztérium szóvivője, Michal Kaliňák.

Ezzel párhuzamosan a szaktárca megszüntet 171 korábbi középiskolai oktatási szakot.

Szeptember elsejével hatályba lépnek a középiskolai tanulmányok befejezéséről szóló oktatásügyi minisztériumi határozat módosításai is. Ennek megfelelően az érettségik során nagyobb súllyal számítódnak be a jövőben az írásbelik eredményei.

Az államigazgatási szervek helyett most már az önkormányzatok is dönthetnek arról, hogy átlépik-e a diákok maximális osztályonkénti létszámát – ezt abban az esetben tehetik meg, ha abba az érintett iskolatanács is beleegyezik. A létszámról az iskola igazgatója dönt a higiéniai körülmények figyelembe vételével.

Az iskolák igazgatói dönthetnek már az órák közti szünetek hosszáról – ezt a pedagógiai tanáccsal kell megvitatniuk. Fő szabályként a harmadik szünetnek kellene hosszabbnak, lehetőleg vagy 20 percesnek lennie.

A magyar oktatási államtitkárságnak...

...a tájékoztatása szerint szeptemberben a közoktatásban 1 millió 295 ezer 800 diák kezdi meg a tanévet: az általános iskolákban 748 ezer, a gimnáziumokban 191.800, a szakközépiskolákban 227.600, a szakiskolákban pedig 128.400.

Az első évfolyamos tanulók száma az általános iskolákban 100.800, a gimnáziumokban 38.900, a szakközépiskolákban 40.200, a szakiskolákban 33.900. A közoktatás rendszerében 150.100 pedagógus áll munkaviszonyban, 665-tel kevesebb a tavalyinál.

Javarészt az intézményátadások miatt jelentősen nő az egyházi iskolákba, óvodákba járók száma a most induló tanévben a tavalyihoz képest. A katolikus közoktatási intézményekben tavaly 86.772-en, az idén az előzetes adatok szerint hozzávetőleg 100 ezren kezdik meg a tanévet. A reformátusoknál ez a szám a tavalyi 39.223-ról mintegy 49.500-ra, az evangélikusoknál pedig 11.954-ról 15.159-ra emelkedik.

A szeptember 3-án induló tanévben a tanítási napok száma 182, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolákban és szakiskolákban 181. Az őszi szünet 2012. október 29-től november 4-ig tart, a téli szünet 2012. december 27-től 2013. január 2-ig, a tavaszi szünet 2013. március 28-tól április 2-ig. A tanítási szünetek időtartamának meghatározásakor minden esetben a nemzeti köznevelésről szóló törvény által elrendelt minimálisan hat egybefüggő naptári nap biztosított. Az utolsó tanítási nap 2013. június 14-e, péntek.

 - sita/mti/para -

http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2012/09/03/boldog-uj-evet-diakok-tanarok-iskolak

 

Westlake Girls High  

A Westlake Girls High a Westlake Boys High testvériskolája, amivel szorosan együttműködik. Ez egy tipikus lány középiskola Auckland egyik északi elővárosában, Auckland Új-Zéland legnagyobb városa. Az iskola 1960-ban lett alapítva, manapság az egyik legjobb lányiskolák közé sorolható a környéken, nemcsak az oktatás minőségét tekintve, hanem a sporttevékenységeket és a zenét is figyelembe véve (szimfonikus-, kamarazenekar és további zenei produkciók).

Hely:

- Auckland északi elővárosa
- a Westlake Boys High testvériskolája, a kitanításra, zenére és a sportra összpontosít

Tevékenységek a szabadidőre:

- eléggé gyarkran szerveznek, főleg a szabad napok, hétvégék és iskolai szünetek alatt

A bejelentkezés hossza:

- minimum 2 hónappal a tervezett belépés előtt

Elszállásolás/Étkezés:

- az elszállásolás minőségi vendéglátó családoknál van bebiztosítva, amelyek az iskola környékén laknak
- az étkezés egész ellátás formájában van megoldva

A nyelv minimális ismerete:

- minimum mérsékelten haladó angol nyelvtudás

Belépési időpontok:

- szeptember vagy február

A diákok száma az osztályban:

- maximum 20

 

 Fizikaórán Fizikaóra

Kézimunka osztály

Kézimunka osztályterem

 

 

 

Forrás: http://www.nyelvtanulas-kulfoldon.com/kozepiskolai_tanulmanyok_kulfoldon/uj_Zeland-3/Westlake_Girls_High-11.html

 

A diákok a nevelői és gondozói, piacszervezési és piackutatási valamint a regionális turizmus menedzser szakra is jelentkezhetnek

Nyílt napot tartanak ma a szenci magyar középiskolában

Szenc|

Ma reggel fél kilenctől várja a Közös Igazgatású Magyar Tanítási Nyelvű Középiskola vezetősége az érdeklődő diákokat, szülőket és a pedagógusokat az intézmény nyílt napjára. Az iskola szeptembertől három új szakkal bővíti kínálatát.

Az iskola diákjai tavaly részt vettek a Pozsonyban megrendezett Gyakorlóüzemek Nemzetközi Vásárán
(Képarchívum)
 

Kontár Zsuzsanna, az iskola igazgatója elmondta, a diákok a gimnázium valamint a vállalkozói és óvodapedagógia szak mellett nevelői és gondozói, piacszervezési és piackutatási valamint regionális turizmus menedzser szakra is jelentkezhetnek. „A vállalkozói szak iránt egyre csökken az érdeklődés, éppen ezért tartottuk fontosnak az újítást, azt, hogy igazodjunk a munkaerőpiac igényeihez. Tavaly indítottuk útjára az óvodapedagógiai képzést azzal a céllal, hogy még vonzóbbá tegyük az iskolát. Olyan képzéseket kell kínálnunk, amelyek vonzzák a kilencedikeseket. A demográfiai mutatók miatt nem építhetünk csak a Szenc környéki diákokra, hiszen közel van Pozsony, és sok diákot vonz a nagyvárosi élet. Tavaly kedvező volt az óvodapedagógia szak fogadtatása, nemcsak Szenc vonzáskörzetéből vannak diákjaink. A szakon tíz lány tanul“ - mondta az igazgatónő.


Az új szakokon akkor tudják elindítani az oktatást, ha elég jelentkező lesz. Mivel az óvodapedagógia szakra jelentkező diákoknak tehetségvizsgát kell tenniük március 27-én, erre a szakra a jelentkezéseket február 28-ig várják. A távolabbról érkezők kollégiumi elszállásolása sem jelent gondot, egy másik szenci szakközépiskola kollégiumában havi tíz euróért biztosítanak szállást.


Az iskola igazgatójától megtudtuk, hogy az új nevelői és gondozói szak végzősei szakképesített nevelőként és gondozóként szociális munkát végezhetnek majd szociális otthonban, nyugdíjasotthonban, gyermekotthonban.
Ma a megnyitó után az iskola diákjai kultúrműsorral várják az érdeklődőket. Ezt követően tíz órától bemutató órákat tartanak. A diákok angol-, zene-, magyarnyelv- és irodalom-, németórán, majd biológia-, informatika-, könyvelés-, pedagógia- és testnevelésórán vehetnek részt. A nyílt napon a diákok mindent megtudhatnak a felvételi kritériumokról, a határidőkről, az iskola működéséről.

B. Juhos Melinda

http://ujszo.com/online/regio/2012/01/13/nyilt-napot-tartanak-ma-a-szenci-magyar-kozepiskolaban

 

Középiskola után jó választás lehet az érettségire épülő OKJ-s képzés

 

Az elsőt az állam fizeti, a továbbiakat munka mellett is el lehet végezni.
 
http://www.metropol.hu/itthon/cikk/1017171
 
 
 
 

A XXIV. kerületben 4 új középiskola megnyitására lesz mód.

Érdemes 1-1 fiú illetve lányiskolát nyitni, ahol bármilyen külső szakember tanulmányozhatja, hogy a tanulás rovására megy-e vagy sem, ha a diákokat a szerelem csak periférikusan érinti.

 

Az iskolai egyenruhák elrejtik a test domborulatait, ami csökkentheti a szégyenérzetet is, ha valaki nem látja olyan szépnek önmagát, mint másokat.

 

1-1 szakképzést kiszolgáló intézmény pedig inkább a felhasznált matérákkal kapcsolatosan csoportosítandók, ugyanis má és más anyagok másfajta pontosságot igényelnek.

Az egyik ilyen anyagtípus a fa, a textíliák és más ún. természetes anyagok (mm-es pontosság), míg a másik a fémek (µm-es pontosság, az előző 1000-ed része!).

Itt már lehet a képzés koedukált, az érdeklődési kör fontosabb legyen, mint a nem.

 

Idegen nyelvek oktatása a 2 gimnáziumban egyrészt a nyugati másrészt a keleti nyelvekre is lehetőség legyen.

2 fő nyelv, melyre a jövőben egyre több szükség lesz, az az orosz, és a török (elsősorban anatóliai)

Az orosz nyelv jelentősége csökken, helyette egyre inkább a kínaié nő.

 

Az olyan magyarizmusok, mint a rovásírás, minimum fakultációként választható legyen, csakúgy mint a cserkészet.

 

Kísérletet kell tenni arra, hogy a gimnáziumokban szétválasztásra kerüljön a történelem tantárgy egyetemes és magyar történelem tárgyakra.

 

 
 
 
 
 

Mit tesz a köpeny az iskolásokkal?

Az egyéniségek eltakarása a totális intézmények jellemzője, de sok abszolút demokratikus országban is szabályozzák az iskolák a gyerekek viseletét, számos helyen egységesítő uniformisokba bújtatják a diákokat. A köpenyhasználat bevezetésének kérdése Magyarországon időről időre újra felmerül, a héten Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jelezte, támogatja ezt a lépést. [...]
 
A brit diákok egyenruhát hordanak

Külföldön elsősorban Nagy-Britanniában és a volt brit gyarmatok egy részén maradt érvényben az iskolai egyenruhák használata. [...]

Nagy-Britanniában a hagyományok tisztelete közismert, így nehezebben változnak az iskolai szokások is. Így ha a VIII. Henrik által a 16. században bevezetett egyenruhák nem is, de hasonló uniformisok ma is láthatók Angliában. A Tudor-korból származik Anglia egyik legrégebbi, ma is használt uniformisa is: az 1552-ben VI. Edvárd király által alapított Christ's Hospital nevű iskolában vezették be a kötelező viseletet. (A kórház szóra utaló hospital elnevezés nem véletlen: a szegények istápolása is feladata volt az ekkoriban működő "hospitályoknak" Angliában.)

A Christ' Hospitalban még a hatvanas évek iskolai lázadásai nyomán sem változtatták meg igazán az egyenruhát, nemrégiben ismét rendeztek egy szavazást, de maradt a régi viselet. A " kék kabátosok" így máig változatlanul hordják uniformisukat, amelyet a kabát mellett főleg a bricsesz tesz ismertté. 

Forrás: Christ's Hospital

A Christ's Hospital diákjai 1552 óta ugyanazt az egyenruhát hordják 

Egy másik híres angol oktatási intézmény, az Eton diákjai is megtartották saját uniformisukat. A többi brit iskolában időközben a hatvanas évektől modernizálták a viseletet.

Az iskolai uniformisok igazán az 1870-es elemi iskolai törvény óta terjedtek el, amely minden angol gyerek számára előírta a tankötelezettséget. A divat az 1950-es évekhez képest nem sokat változott - a hatvanas évek tiltakozóhullámai ellenére sem -, egy kicsit lett csak modernebb jó néhány brit egyenruha. Ezek persze távol állnak a Magyarországon az ötvenes évektől megszokott köpenyektől, szabásuk is sokkal elegánsabb.


Egy a sok közül: mai angol iskolai viselet

A brit gyarmatokon is élnek a hagyományok

Az angol hagyományok Nagy-Britannián kívül, az egykori gyarmatokon is tovább élnek: Ausztráliában a magán- és az állami iskolákban, minden ottani szövetségi államban egyaránt érvényes a kötelező egyenruha. Hasonló a helyzet Indiában, Szingapúrban, Új-Zélandon és Dél-Afrikában is.

Japánban komoly hagyományuk van a szigorú öltözködési szabályoknak. Az egyenruhák nem teljesen egységesek, csak viszonylag kicsi a variációs lehetőség, amit megengednek. Elsősorban a középiskolákban kötelező az egyenruha, de az alsóbb fokú intézményekben is gyakori. Dél-Koreában is a középfokú oktatásban vannak egyenruhák.

Forrás: AFP/Photononstop

Japán kislányok iskolába menet a vonaton

Franciaországban 1968 óta csak a katonai iskolákban és néhány speciális oktatási intézményben maradtak fenn kötelező jellegű uniformisok.

Amerikai, német, orosz, szovjet

Az USA-ban és Kanadában nincs egységes egyenruha az állami iskolákban, de azért egyfajta öltözködési előírások érvényben vannak. Így egyes helyeken tiltják, hogy feliratokat tartalmazó ruhadarabokat viseljenek a diákok, máshol a tornacipőt nem látják szívesen, vagy meghatározzák, milyen színű ruhát viselhetnek a fiatalok. Néhol a hajviseletet is szabályozzák, vagy azt, hogy testük mekkora részét kell a ruhának fednie. (Nyilvánvalóan itt is a Goffman-féle testtelenítésről van szó, de nem a totális intézmények gyakorlatáról.)

Ami a jelenkort illeti, Németországban 2000-ig nem írtak elő iskolai egyenruhát, akkor viszont, az ezredforduló évének szeptemberében Hamburg-Sinstorf egyik középiskolájában először vezették be az uniformist egy állami iskolában. Pontosabban az "uniformis" elnevezést nem érdemes erre a szabályzatra használni, mert a diákok beleszólhatnak a ruházat kiválasztásába, és kiválaszthatják a nekik tetsző ruhadarabokat. Azóta néhány másik iskolában is egységes öltözetet vezettek be. (A szövetségi köztársaságban a tartományok hatáskörébe tartozik az oktatás, így változatos előírások vannak érvényben.) Ugyanakkor a német magániskolák egy részében már korábban is kötelező volt az egyenruha.

Oroszországban 1834-től szabályozták az iskolai egyenruhákat, majd a középiskolákra a 19. század végén dolgoztak ki újabb egységesítő szabályokat. A bolsevik forradalom és a második világháború után is változott a kötelező viselet. Sőt a szovjet kommunisták nem csak hazájukban vezették be az uniformizált köpenyeket, illetve egyenruhákat. [...]

 
http://m.origo.hu/dwap/origo/tudomany/20120831-az-iskolakopeny-nem-a-szegenyseg-eltakarasara-szolgalt.dw
 
 

Az a jó öreg iskolaköpeny!

Státusszimbólum is lehet

Hol máshol lenne a legelfogadottabb az iskolai egyenruha, mint az angolszász iskolarendszer keretein belül? A szigetországban évszázados hagyománya van a tanulóuniformisnak: az egyes tanintézményre jellemző formaruhák fontos szerepet játszottak az iskolák életében és történelmében: összetartozást, egyben státusszimbólumot is jelent egy jó iskola uniformisa.

Nem véletlen, hogy a nagy hírű angol iskolák a mai napig szinte egytől-egyig ragaszkodnak tradicionális egyenruhájukhoz! A britek egyenruhás szigorúságának eredménye, hogy volt  gyarmataikon is élénk köpeny-kultusz virágzik: az iskolások Afrikától Ázsián át Amerikáig hordják az uniformisokat.

http://www.csaladhalo.hu/cikk/szinek/jo-oreg-iskolakopeny?page=0,4

 

Egyenruhát az iskolákba!

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

 

  Most, hogy a Nemzeti Tanévnyitó után már Nemzeti Oktatás folyik az iskolákban, hadd járuljak hozzá egy igazán konzervatív javaslattal a hoffmanni reformokhoz: legyenek újra egyenruhák az iskolákban! Nem megijedni.

  Gyerekkorom után újra eljutottam a Brit-szigetre, és ismét feltűntek azok a bizonyos jellegzetességek, amik Albiont olyan egyedivé és a magunkfajták számára vonzóvá teszik. Ezek közé tartoznak az iskolai egyenruhák is. Annak idején, angliai cserediákként egy szerényebb kisvárosi famíliánál laktunk, két fiúgyerek volt a háznál. Reggelente mi a kilencvenes évek elején szokásos edzőcipőben meg béna pulóverben indultunk az iskolabuszhoz, míg a család délutánonként egyébként suhogós melegítőben gameboyozó és videózó fiai jól szabott öltönyben és nyakkendőben feszítve sétáltak mellettünk. És persze a helyi kiscsajok is csinos szoknyában mentek az iskolába. Nem volt nagy dolog, de valahogy kissrácként is átéreztük, hogy itt bizony valamilyen hagyomány és intézmény össznépi tiszteletével állunk szemben.

  Snitt: az egyik este a BBC 2-n épp arról ment egy riportműsor, hogy kell-e vagy sem az egyenruha az angol iskolákba. A megszólalók többsége az egyenruha mellett tette le a voksát, de az ellenvéleményként megszólaltatott, nyilván liberális pszichológusnő is csak annyit mondott: nincs baj az egyenruhával, de azért egyébként ne akadályozzák meg a gyerek önmegvalósítását.

  Régi keletű vita ez azokban az országokban, ahol általánosan elterjedt az iskolai egyenruha használata.

 

  Melyek is az érvek az iskolai egyenruha mellett? Hecceljünk liberálisokat!

  1. A komolyság: az azonos ruhába öltöztetett gyerekek megtanulják, hogy egy intézményhez tartoznak, egy épületbe lépnek be, ahol fegyelmezetten és felelősséggel kell viselkedni, hiszen ettől az intézménytől kapnak majd tudást és felhatalmazást a továbbtanulásra és a felnőtt létre. Egyesek szerint az egyenruha bevezetése javít a tanulók fegyelmén, odafigyelésén, hiszen így nem feltétlenül egymás ruhadarabjait lesik a menőségre vágyó srácok a két csengetés között. Vannak, akik persze vitatják ezt, mondván: az egyenruha nem javít a fegyelmen. A bennem élő józan paraszt nem így gondolja.

  2. Az identitás: hanyatló korunk identitásválságban szenved - olvashatjuk megannyi esszében, tanulmányban, tankönyvben és publicisztikákban, ugye. Na most, egy jól működő, jó szellemiségű iskola (legyen bármilyen irányzat híve) képes identitást adni tanulóinak, amely gyerekkorukban és egész életükben hozzátesz valamit személyiségükhöz. Egy egyedi, iskolai színekkel és címerrel ellátott egyenruha, zakó vagy pulóver is hozzájárulhat közösségek képződéséhez (amik amúgy is létrejönnek, csak mondjuk különböző popsztárok vagy akcióhősök iránti rajongás mentén). Arról nem is szólva, hogy milyen jó kis bandázásokhoz adhat okot egy-egy kisebb település különböző iskoláihoz való tartozás.

  3. Az elegancia: amikor iskolai egyenruhákról beszélek, nem a megboldogult Kádár-kor kék műszálas köpenyeire, hanem zakókra, mellényekre, nyakkendőkre, blézerekre gondolok, amiket Nagy-Britanniában vagy éppen Japánban hordanak a tanulók. Ezek viselése időben belevési a gyerekek fejébe, hogy bizonyos helyeken máshogy kell megjelenni, mint az otthoni homokozóban. És bizonyos helyeken, bizonyos időkben illik adni magunkra. Ez is gyógyír lehetne arra a jelenségre, amely a minap szemlézett Fortepan-fotóoldalon (és annak alkotójával készült interjúnkban) is felbukkant: Magyarország szellemi és fizikai elprolisodásáról van szó, amikor is a régi szép időkkel szemben már a vasárnap délutánt is suhogós melegítőben tölti az utcán a lakosság. Arról a nem elhanyagolható tényről se feledkezzünk meg, hogy a család kicsi fia már nyolcévesen megtanulja a nyakkendő megkötését, és nem kell még a diploma átadására is apukának megkötnie a nyakkendőt.

  Mik az érvek az egyenruha ellen?

  A legfőbb érv nyilván az, hogy egyformaságra kárhoztatja a diákokat. Nos, ez csak részben van így: jellemzően minden iskola maga határozhatja meg egyenruháját, tehát legfeljebb egy-egy intézményen belül viselnek egyforma ruhát, és azt is csak a tanítás idejére. Senki nem akadályozza meg, hogy a délutáni szabadidőben

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

süti beállítások módosítása