Csodaország. Magyarország.
Országjáró barangolások gyerekeknek
Könyvünkkel országjáró barangolásra hívjuk a gyerekeket. Szeretnénk megimertetni velük hazánk tájait,nevezetességeit, természeti szépségeit. Jó lenne rászoktatni őket barangolás,túrázás, városnézés élményére, örömére!
A gyerekek fogékonyak a szépre, a jóra, csak fel kell kelteni az érdeklődésüket. Annyi felfedeznivaló, szórakozásra, kikapcsolódásra hívó program, esemény vár bennünket szerte az országban, hogy nehéz választani közülük.
Nem biztos, hogy a külföldi nyaralásélménye többet jelent az itthoninál. Sőt! Ha gyermekünk kíváncsiságát felkelti a remeték barlangja, a templom harangjátékának muzsikája, egy vízesés morajlása, a bűbos kemence látványa, már nem fáradtunk hiába.
http://moly.hu/konyvek/csorgo-aniko-csodaorszag-magyarorszag
Román sajtó: "Magyarország, csodaország"

A román realitatea.net internetes portál példaként állítja Magyarországot a románok elé - írja az origo.hu. Elképesztő teljesítménynek nevezi a román lap, hogy hazánkban fele annyian élnek, mint Romániában, mi mégis a londoni olimpia éremtáblázatának 8. helyét foglaljuk el, míg ők a 23. helyen tanyáznak.
Magyarország, a csodaország. A mindössze tízmilliós ország hihetetlen olimpiai gyűjteménye - ezzel a címmel jelentette meg a portál a magyarokról szóló cikkét. Keseregve állapítja meg az internetes lap, hogy nekik mindössze két aranyat sikerült szerezni az idei nyári játékokon.
A realitatea.net röviden felidézi a magyar sport előző olimpiai szerepléseit, és ámulattal állapítják meg, hogy bár az 1920-as és 1984-es olimpiát kénytelenek voltunk kihagyni, mégis "a fantasztikus nyolcadik helyen" állunk az olimpiai örökrangsorban, Londonban pedig már 15 érmet szereztünk.Külön bekezdésben taglalja tovább a lap, hogy a magyarok a vízi sportokban köztudottan jól szoktak szerepelni. A cikk végén arra is kitér a cikk szerzője, hogy mi lehet ennek az oka: a kajak-kenunak is nagy hagyománya van – írja a lap -, ezért sok szülő biztatja a gyerekeit arra, próbálják ki magukat ebben a sportban. "A gimnázium vége felé a gyerekek megannyi teszten esnek át, a legjobbakat pedig kiválasztják maguknak a klubok" - boncolgatja a szerző a magyar sikerek titkát.

A román Realitatea című újság példaként állítja a kétszer annyi lakosú, ám eddig csak két aranyat szerző Románia elé a magyarok londoni remeklését.
A sporttörténelemben csak hét ország szerzett több olimpiai érmet Magyarországnál, ám az igazi sikeresség akkor mutatkozik meg igazán, ha ezeket az eredményeket a lakosság számával vetjük össze - írja az egyik legnagyobb román hírportál.
Magyarország, a csodaország. A mindössze tízmilliós ország hihetetlen olimpiai gyűjteménye - ezzel a címmel jelent meg a Realitatea.net írása. A lap sorra veszi, hogy miközben a magyarok nem lehettek ott 1920-ban és 1984-ben, "a fantasztikus nyolcadik helyen" állnak az olimpiai örökrangsorban, Londonban pedig már 15 érmet szereztek.
A magyarok ismertek arról, hogy mennyire jók a vizes sportokban, elsősorban úszásban, vízilabdában és kajak-kenuban, írja a Realitatea, majd megjegyzi: mindez akár meglepőnek is tűnhet, hiszen Magyarországnak nincs tengerpartja, csak egy tava, a Balaton. Ám a sportolók - jön a magyarázat - igen intenzíven gyakorolnak a Balatonon, valamint két folyón, a Dunán és a Tiszán. A szerző úgy látja, sokat segít az is, hogy a magyar fiatalok körében nagyon népszerű az úszás, sok az uszoda, a magyar edzők nagyon nagy tömegből meríthetnek.
Ugyanígy - írja a lap - a kajak-kenunak is nagy hagyománya van, ezért sok szülő biztatja a gyerekeit arra, próbálják ki magukat ebben a sportban. "A gimnázium vége felé a gyerekek megannyi teszten esnek át, a legjobbakat pedig kiválasztják maguknak a klubok" - boncolgatja a szerző a magyar sikerek titkát.
Zárszóként megjegyzi: a Magyarországnál kétszer több lakosú Románia kilenc érmet szerzett Londonban, ebből pedig csupán kettő arany.
http://veddamagyart.info/sport/3822-magyarorszag-a-csodaorszag-olimpiai-szereples-eremtablazat
Quimby Csodaország a Sziget nulladik napján
Összeállt az idei Sziget fesztivál nulladik napjának programja. A nagyszínpadon a Quimby ad egyszeri és megismételhetetlen koncertet, másutt a Muzsikás zenél.
A Sziget Fesztiválköztársaság idén is felejthetetlen nulladik nappal készül az őslakosok fogadására. Ezúttal a Sziget Csodaországgá válik, világzenei nagyszínpadon a megalakulása 40. évfordulóját idén ünneplő, nemzetközi hírű hazai legenda, a Muzsikás lép fel barátaival és nemzetközi sztárvendégekkel, a nagyszínpadon pedig a magyar alte-rock legismertebb csapata, a Quimby egy idekomponált, egyszeri és megismételhetetlen világot varázsol maga köré - egy erre az alkalomra megálmodott - mesebeli hangulatú koncert keretében.
A Sziget nulladik napján a Quimby egy olyan kulturális élményparkot rendez be, ahol többek között az is kiderül, hogy Magyarország valójában egy Csodaország, s bár nálunk sok fura dolog történik, mégis izgalmas, kreatív és szerethető helyen élünk. Ennek okán a nulladik nap eseményeinek sorában egy erre az alkalomra megkomponált szuperkoncert mellett közel 20 további izgalmas, kulturális program varázsolja el a közönséget, Lewis Caroll meseregénye, az Alice Csodaországban mintájára. A Sziget maga lesz az a felfedezésre váró Csodaország, amelyben számtalan érdekes, izgalmas és eredeti dolog történik, cirkusz, akrobatika, tánc, látványszínház, irodalmi programok, akusztikus koncert, világzene, táncház, vetítés, slam poetry, s megannyi más esemény. A Quimby Csodaországban az akciósorozat és produkció a K-hídtól a Nagyszínpadig tartó részre és annak környékére koncentrálódik, amely területen a zenekar tagjai több helyen is feltűnnek majd. A megérkezéskor már belépünk egy alternatív, bizarr, meghökkentő, különös és eklektikus valóságba, egy olyan színes karneváli hangulatba, ahol azok lehetünk, akik a hétköznapokban is legszívesebben lennénk. Mindennek tetejébe Quimby Csodaországban címmel erre a napra időzítve jelenik meg a 22 éves zenekar eddigi történetét feldolgozó riportkönyv is, amiben regényes keretek között végre megismerhető lesz, hogyan vált a dunaújvárosi iskolazenekar Magyarország egyik legfontosabb és legérdekesebb csapatává. A riportkötet másfél éves interjúsorozat után áll össze, hogy végre minden részlet és érdekesség kiderüljön a Quimby zenekarról, s közben a rendszerváltás utáni Magyarországról is újabb képet kaphatunk.
A Quimby Csodaország program mellett lesz egy másik fontos eseménye is a nulladik napi programnak. A szinte nemzeti intézménynek tekinthető Muzsikás együttes - amely a világ nagy fesztiváljainak és híres koncerttermeinek állandó vendége - 40. jubileumi születésnapját ünnepli baráti társaságban a Szigeten.
Arról, hogy a hagyományos magyar népzene - amely az egyik legjelentősebb nemzeti értékünk, s egyben igazi hungarikum is - világszerte ismertté vált, jelentős szerepe volt a Muzsikás együttes nemzetközi fogadtatásának és sikereinek. Mint a legismertebb és legkeresettebb magyar népzenei együttes, évtizedek óta jelen vannak a világ legjelentősebb fesztiváljain és legpatinásabb koncerttermeiben. A hagyományos magyar népzenét, mint minden más zenei műfajjal egyenértékű zenét elfogadtatták a világgal, felléptek Amerikától Japánig, Hong Kongtól Tajvanig, Malajziától Ausztráliáig, Stockholmtól Madridig. Olyan hangversenytermeket töltöttek meg elsöprő sikerrel, mint a londoni Queen Elisabeth Hall és Royal Festival Hall, az amszterdami Concertgebow, a párizsi Theatre de la Ville, a római Santa Cecilia nagyterme vagy - hogy a leghíresebbet említsük - a New York-i Carnegie Hall. A nép- és világzene közönségén túl elfogadta őket a komolyzene hallgatósága is, hiszen ennek olyan képviselőivel koncerteztek, mint Jandó Jenő és Schiff András zongoraművészek, a Bartók és a Takács vonósnégyes, a BBC Skót Szimfonikusok, a London Sinfonietta vagy Alexander Balanescu hegedűművész. A Szigetre tervezett nagyszabású és egyedi koncertjükre meghívták számos hazai és külföldi zenészbarátjukat. Ahogy a Muzsikás koncertjein már megszokott, a műsor gerincét most is a hagyományos előadásban megszólaló magyar népzene jelenti, ami egyszerre ősi és modern, régi és mai. Vendégeik lesznek egyszerű falusi emberek, akik számára a hagyomány még az életük mindennapos része. Megszólal olyan zene is, mely zenei vagy lelki értelemben kapcsolódik a Muzsikáshoz, többek között Bartók egyik zongoraműve a kimagasló tudású Jandó Jenő előadásában, az Amadinda fergeteges ütős darabja, Alexander Balanescu hegedű-improvizációja, valamint az amerikai Woven Hand együttes Muzsikás dallamra épített rockzenéje is. Emellett dudások, tekerőlantosok és táncosok teszik az ünnepi koncertet még színesebbé.
A Muzsikás együttest 1973 nyarán alapította Sipos Mihály, ifj. Csoóri Sándor és Hamar Dániel. Éri Péter és Sebestyén Márta csatlakozásával 1980-ra jött létre az a legendás ötös, amely a zenekar legnépszerűbb nagylemezeit készítette. Ifj. Csoóri Sándort 1997-ben Porteleki László váltotta fel, vele készült a pályafutásuk szakmai csúcspontját jelentő Bartók album. Sebestyén Mártával 2008-ig dolgoztak együtt. 2005-től gyakori vendégük Petrás Mária moldvai születésű keramikus-iparművész, énekes. Munkásságukat 1995-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1999-ben Kossuth-díjjal, 2008-ban Prima Primissima-díjjal ismerték el. Szintén 2008-ban az európai zenekarok közül elsőnek a Muzsikás kapta meg a legrangosabb nemzetközi világzenei elismerést, a Womex-díjat.

http://zaol.hu/zene_mindenmas/quimby-csodaorszag-a-sziget-nulladik-napjan-1546296
"Ez csodaország" - Magyarokról egy külföldi rendező szemével
2013. március 9. szombat, 10:02
A HVG cikkéből:
Az Egyszer volt, hol nem volt....hu a tavaly bemutatott Egyszer volt, hol nem volt Gyöngyöspatán... című darab folytatásának tekinthető. Alexis Latham így mesélt göngyöspatai élményeiről: "Egyszer három külföldi újságíróval mentem, akik nagyon izgultak, hogy megtalálják a nagy sztorit, és csak egy békés falut láttak pulikutyákkal, jó borospincékkel. A helyiek is azt bizonygatták, nincs itt semmiféle feszültség. Sokaktól hallottuk, hogy csak a média szítja az ellentéteket. Gyöngyöspata a magyarországi társadalmi problémák szimbóluma lett. Ez kényelmes pozíció. Szeretünk szörnyülködni azon, mi történik egy tőlünk távoli településen, miközben megnyugtatjuk magunkat: az messze van. Pedig mindannyian benne vagyunk, és mindenki felelős azért, ami az országban történik."
Fotó: Teknős Miklós, nol.hu
Latham szerint a magyarok nem ismerik magukat, és nem eléggé őszinték magukkal. "Nem látom a realitásérzéket. Más országokkal összehasonlítva tényleg annyira szörnyű itt minden? Úgy érzem, Magyarország jó hely lehetne, és az embereknek sokkal több lehetőségük van a boldogulásra, mint amiről tudomást vesznek. Ami a hétköznapi kultúrában, az oktatásban történik, az valóban katasztrofális. De nem a pénzhiány az igazi veszély, hanem az, ha enyészni hagyjuk a szellemi értékeinket" - fogalmazott Alexis Latham.
"Ez csodaország, a fantázia, a nagyotmondás világa. Pedig ha valaki jövőképet rajzol, nagyon jól kell tudnia, mi történt a múltban, hol vagyunk most, és hova szeretnénk eljutni. A rendszerváltozás idején elmaradt a nagy tisztázás, pedig minden ország számára alapvetően fontos, hogy szembenézzen a múltjával. Magyarország nagyon eklektikus ország, és ha jól élünk vele, a sokszínűségből rengeteg kreatív energia származhat. De ha marad ez a polgárháborús hangulat, a kirekesztő gondolkodás válik uralkodóvá, akkor nincs esély" - szögezte le a Scallabouche Társulat vezetője. [...]
http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/51005-ez-csodaorszag-magyarokrol-egy-kulfoldi-rendezo-szemevel