Révai Róbert - Országos Rendőr-főkapitányság
Görbe Attiláné Zán Krisztina - Országos Rendőr-főkapitányság
EGÉSZSÉG ÉS MIGRÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (részlet)
Az 1980-as évektől kezdődően új biztonsági kihívással kell szembenéznünk, amely nem más, mint a tömeges méretű népességmozgás, vagy más néven migráció.
A migráció kiváltóokai sokfélék. Migrációt előidéző folyamatként említhető a higiénés és egészségügyi feltételek javulásának következményeként a Föld népességének robbanásszerű növekedése.
Nagyságrendekkel csökkent a szegényövezetek hagyományosan magas halálozási rátája, miközben az ugyancsak magas termékenységi, illetve születési ráta csökkentésére tett kísérletek jóval szerényebb eredményeket hoztak.
Az ENSZ Népesedési Bizottságának számításai szerint a Föld lakossága a jelenlegi 5,4 milliárdról 2025-ig 8,5 milliárdra növekszik. Közülük azonban csak 1,4 milliárd személy él majd az úgynevezett jóléti övezetekben, 7,1 milliárd ember a krízisövezetekben, a lepusztult régiókban küzd a mindennapi túlélésért.
http://hadmernok.hu/2009_2_revai.pdf
A migráció kérdése a mai napra már sarkalatos pont és neuralgikus probléma lett. Különválaszthatatlan a kisebbségi, etnikai kérdésektől, mert ezek szorosan összefüggenek.
Az Únió és természetesen Magyarország álláspontja röviden a következő: A térségben lezajlott háborús folyamatok kiváltó okai között mindig ott voltak a többség és kisebbség ellentétei. Az intoleráns magatartás és az idegengyűlölet vezetett oda, hogy népirtások tarkították az összecsapásokat, valamint a fegyveres konfliktusok lezárása után sem oldódtak meg ezek a gondok. A lappangó feszültségek továbbra is, mint izzó parázs a hamu alatt, tovább éltek, hogy aztán egy adott pillanatban ismét háborúban és népirtásban csúcsosodjanak ki. A megoldást abban látják a politikusok, hogy a többség fokozott toleranciát mutasson a kisebbség felé, valamint etnikai keveredésekkel közeledjenek a felek egymáshoz és a nemzetállamok megszűnésével egy Páneurópai Únió jöjjön létre. A migrációt, mint lehetséges eszközt ennek az eszmének a szolgálatába állították. A betelepülő eltérő etnikumok révén egy olyan kulturális, sokszínű társadalom jön létre, amely egy masszává olvadva megszünteti a többségi, kisebbségi problémakört, mivel a speciális homogenitás ezzel teljesen felszámolódik és egy generális keveredés jön létre. Egy csapásra eltűnik a xenofóbia, rasszizmus, nacionalizmus, sovinizmus, irredentizmus és a nácizmus. Nem utolsó sorban komoly népesedési és gazdasági haszonnal is kecsegtet a terv, mivel a szegényebb régiókból betelepülők először, mint olcsó munkaerő jöhetnek számításba, másodsorban alacsonyabb szociális igényeik révén nagyobb hajlandóságot mutatnak a gyermekvállalásra.
Kiváló elméleti megközelítés és tegyük hozzá, hogy igen látványos, minden problémakörre kiterjedő megoldási elképzeléssel állunk szemben. Két apró homokszem van csak az elméleti fogaskerekek között. Az első az, hogy kifelejtették a koncepcióból az emberi természetet, míg a másik az, hogy nem kérdezték meg az érintetteket, mit szólnának egy ilyen megoldáshoz. A képviseleti demokráciára való hivatkozás nem állja meg a helyét, mivel olyan horderejű kérdéskörről van szó, amiről csak népszavazással lehetne megnyugtatóan dönteni.
A nemzetállamok eltüntetése és a nacionalizmus felszámolása lehetetlen. Jelen állapot szerint sem a többség, sem a kisebbség nem akarja feladni nemzettudatát. Igaz, komoly kísérletek folynak erre, amelyekkel mi is naponta találkozunk. Gondoljunk csak bele, hogy mi más célja lenne a nemzeti jelképek szinte naponkénti gyalázásának és annak a kérdéskörnek a provokatív feltételének, hogy ki a magyar? Emlékszem még, milyen felhördülést váltott ki a Magyarország a magyaroké szlogen, ugyan akkor jelenlegi politikai vezetésünk milyen közönyös a külföldön élő magyarság iránt és igyekszik a nemzeti összetartozás érzését elfojtani. A „magyarkodni" olyan elítélővé tette a nemzeti érzések nyílt vállalását, hogy a szemérmesebbek még a nemzeti zászlótól is elfordítják a fejüket. Nincs ez külföldön sem másként. Mikor egy Nyugat európai városban a választott fiú keresztnevek között az első egy arab név, az már mutat valamit! A mecsetek építésével szembeni ellenállás is ennek a jele, túlmutat a vallási intolerancián. Itt hihetetlenül komoly ellenszegülésre van kilátás.
A különféle etnikumok keveredése ismét érdekes problémát vet fel. Az eltérő kultúrákból, eltérő erkölcsi értékrenddel, teljesen másként szocializált embercsoportok között elképzelhetetlenül kemény fal húzódik. A tolerancia olyan szintjére kellene eljutni, ahová még a komoly kulturális háttérrel rendelkező többségi társadalom sem jutott el, nem hogy a néha törzsi szinten, vagy összeomló államukból a sötét barbárság elől menekülő betelepülők. Mivel a többség rendelkezik általában magasabb tolerancia szinttel, már csak a szocializációs, kulturális, történelmi háttere folytán is, ezért komolyabb az elfogadás a többség részéről, míg a kisebbség gyakran makacsul, mereven elzárkózik. Erkölcsi, szellemi és kulturális szinttől függően egyesek a beilleszkedésre egyáltalán nem törekednek, sőt a koncepcióval ellentétben a nemzeti, etnikai hovatartozáshoz való, a megtagadott haza ellenére is néha irracionális ragaszkodás jellemzi őket. Ez adott esetben még párosul vallási intoleranciával, amely mind két részről megmutatkozik, a fenti kitételek érvényességének fényében persze. Ezek a vonások előbb utóbb a többség türelmének elvesztéséhez vezetnek és már valódi xenofóbiával állunk szemben és radikális csoportok gombamód kezdenek szaporodni. Így kontraszelektíven önmagát generáló gyűlöletté válik, hiszen a betelepülők ezt tapasztalva még jobban összezárnak. Kitűnő példa erre a franciaországi zavargások sora, ahol a bevándorlók hihetetlen károkat okoztak az egyébként súlyos devianciákat mutató magatartásuk ellen fellépő rendőrök durva intézkedései miatt. A romániai cigányok olaszországi kivándorlása is hasonló problémákra mutatott rá és itt a pikantéria annyi, hogy két Uniós tagállam egyenlő jogokkal rendelkező polgárairól volt szó. Sajnos, mivel a többségtől várja el a vezetés, hogy elfogadó legyen, míg a kisebbséggel szemben logikátlan módon határtalan toleranciát mutat, ez csak felkorbácsolja az indulatokat és csak a szélsőséges irányba való elmozdulást gyorsítja!
Természetesen egyes csoportok ezeknek a tüneteknek az ellenkezőjét is képesek produkálni. A kínai kolóniák példának okáért hibátlanul besimulnak a befogadó ország társadalom szerkezetébe, de ne feledjük el, Kína már ötezer éves kultúrával rendelkezik, ami ezt a beilleszkedést elősegíti. Nem beszélve arról, hogy a nagyszámú népesség miatt már az őshazában is komoly toleranciával kellett rendelkezniük, hogy képesek legyenek egymás mellett békében élni.
Végül, de nem utolsó sorban a bevándorlók közvetlen gazdasági haszna is több mint kérdéses. Az általában képzettség nélkül, vagy nem megfelelő szintű felkészültséggel érkezők tömege a modern nyugati, gépesített világban nagyon nehezen talál munkára. A helyi, szintén képzetlen lakosságnak jelentenek erős konkurenciát, ami megint csak a gyűlölet kialakulásának egyik oka. A magas gyermekvállalási hajlandóság sem előny így, mivel az alacsony életszínvonalon élő, gyakran munkátlan szülők csak a munkanélküliségre és képzetlenségre való mintát adják tovább utódaiknak. Ezzel törvényszerűen a bűnözés szintje emelkedik meg, mivel valahogy fenn kell tartani jövedelem nélkül is magukat és minél rosszabb a szociális haló, annál többen lépnek a bűnözés útjára. A többségi társadalom magasabb életszínvonala viszont óhatatlanul megint csak a feszültségek forrása.
Nem véletlen, hogy a más bevándorlási koncepciókkal rendelkező országok a betelepülőkkel szemben szigorú követelményeket támasztanak és a számukat következetesen megszabják. Mind ezt a saját államuk megvédésének érdekében, polgáraik védelmében teszik a már általam említett okokból kialakuló feszültséggócok létrejötte és pusztító hatása ellen. A fent említett európai migrációs és kisebbségi koncepció sehol a világon nem bizonyította még életképességét, ezért ennek az alkalmazása több mint felelőtlenség. Benzinnel nem lehet tüzet oltani!
http://freeman44.nolblog.hu/archives/2009/10/26/Migracios_es_etnikai_problemak_az_Unioban/
Az Európai Unió több országában próbálkoznak romatelepek felszámolásával, illetve a migrációval kapcsolatos feszültségek kezelésével. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az unió jelenlegi soros elnöke, Belgium és a januárban kezdő Magyarország is a ciklus egyik fő kérdésének tekinti a migrációt, és egy egységes romastratégia kialakítását.
Egyre súlyosabb problémát jelent az Európai Unió országainak és az Egyesült Államoknak a bevándorlók és a romák kérdése, és az ezzel járó társadalmi elégedetlenség. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar európai soros elnökség egyik céljaként az európai romastratégia kidolgozásának szándékát nevezte meg, amely tervét Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is méltatta, ugyanis szerinte is a bevándorlás kérdése gondot jelent az Európai Unió számára, viszont azok nem egy országhoz és főképp nem egy kisebbséghez köthetők.
A megfelelő migrációs politika hiánya állandó témát ad Európa ellenzéki pártjainak, ugyanakkor a probléma hibás kezelésére számos példát lehet hozni. Gordon Brown brit miniszterelnök bukását nagy mértékben gyorsította egy, a bevándorlókra tett megjegyzése. Amikor Haitit földrengés sújtotta, a szomszédos Dominika katonákat küldött a határra, Washington pedig hadihajókat irányított a közeli vizekre, hogy elriassza a potenciális betelepülőket.
A francia elnök augusztusban jelentette be háromszáz táborhely, illetve illegális telep három hónapon belüli felszámolását, elsősorban azokat, amelyeket romák laknak. Ezzel számos francia és európai uniós politikus, jogvédő, és bevándorlókat segítő szervezet nemtetszését váltotta ki, mindannyian a diszkriminatív határozat visszavonását követelték. A telepek felszámolásáról nem tett le a francia kormány, de egy nemrégiben kiadott, módosított körlevélben már nem tesznek említést a romákról. Eszerint a belügyminiszter július 28. óta 441 illegális telep felszámolását kezdeményezte.
Angela Merkel német kancellár azután döntött a társadalomba beilleszkedni nem hajlandó külföldiekkel szembeni keményebb fellépésről, hogy a lakosság többsége egyetértett a Bundesbanktól elbocsátott Thilo Sarrazin bíráló nézeteivel a muzulmán bevándorlókról. A német pénzintézet elnökségéből éppen a bevándorló-ellenes kijelentései miatt elküldött Sarrazin nyilatkozataiban és augusztus végén megjelent könyvében élesen bírálta a muzulmán bevándorlókat, azt állítva, hogy vallási és kulturális hagyományaik miatt képtelenek a beilleszkedésre, ráadásul túl sok pénzbe kerülnek a német államnak. Értelmi képességeik szerinte alacsonyabbak, és mivel szaporodási mutatójuk jócskán meghaladja a németekét, az országot néhány évtized múlva az "elbutulás" veszélye fenyegeti.
Pártállástól függetlenül a németek többsége elégedetlen a többség és a bevándorló kisebbség viszonyával. Ötvenhét százalék úgy vélte, hogy Németországban nem igazán jól működik németek és külföldiek együttélése. Angela Merkel ezért a törvény szigorának alkalmazásával fenyegette meg azt a mintegy 10-15 százalékot kitevő réteget a bevándorlókon belül, amelyik ellenségesen viszonyul a német társadalomhoz, és nem hajlandó annak szabályait elfogadni.
Példaként említette, hogy azt a segélyből élő személyt, aki félbehagyja a kötelezően előírt integrációs tanfolyamon való részvételt, első esetben a járandóság 30, ismételt esetben 60 százalékos csökkentésével lehet sújtani. Végső esetben az illető már csak természetbeni juttatásra számíthat a német államtól.
Nemrég Olaszországban is felszámoltak a hatóságok egy 250 lakosú romatelepet. Milánó mellett több mint száz bódét és sátrat bontottak el, mivel már kritikus volt a higiénés helyzet. A hatóságok Rómában is arra készülnek, hogy fellépjenek az illegális cigánytelepek ellen: Gianni Alemanno polgármester kétszáz romatelep felszámolását tervezi az olasz fővárosban és környékén.
A város vezetője szerint mintegy kétezer ember - a romák mellett több törvénytelen bevándorló - él Rómában illegális telepeken. A római polgármester amellett is érvelt, hogy az Európai Unióban lehetővé kellene tenni akár uniós állampolgárok kitoloncolását is, ha súlyos jogsértést követnek el. Ezenkívül szerinte olyan szabályokat kellene bevezetni, amelyek megakadályoznák, hogy ezek az uniós polgárok visszatérjenek abba az országba, ahonnan kiutasították őket.
A Berlusconi-kormány 2008-ban egész Olaszországra kiterjedő romaösszeírást hajtott végre. Ezt követően több tucat illegális romatelepet számoltak fel Rómában, Nápolyban és Milánóban. A római érvelés szerint a számlálás nem etnikai alapon történt. A célja az volt, hogy az illegális bevándorlókat feltérképezzék és kiutasítsák, hogy javítsanak az országban legálisan tartózkodók helyzetén.
Az ENSZ becslése szerint ma 214 millió migránst tartanak számon a Földön, 37 százalékkal többet, mint két évtizede. Európában 41, Észak-Amerikában 80 százalékkal nőtt a számuk.
A jogi szakértők szerint a migráció veszélyezteti az 1648-as vesztfáliai békével megteremtett világrendet, amely kimondta a nemzetállamok területi szuverenitását.
Migrációs feszültségek
A migráció problémája többnyire a fejlett, elöregedő társadalmak számára jelenti a legégetőbb problémát. Az EU demográfiai kilátásai kapcsán számos társadalomtudós és politikus a munkaerő-bevándorlás nélkülözhetetlenségére figyelmeztet. A legutóbbi felmérések szerint például az unión kívülről érkező bevándorlócsoportok szerkezete gazdasági szempontból nem éppen szerencsés – emlékeztet az EurActiv. Miközben ugyanis a globális népmozgások során a képzetlen, szociálisan sokszor problémás csoportot képező migránsok 85 százaléka jut az EU-ra, mindössze 5 százalékuk megy az Egyesült Államokba. Ám a jól képzett vándorló munkaerőnek csak 5 százaléka választja céljául az öreg kontinenst, ahol komoly szakemberhiány tapasztalható egyes területeken. A tavaly tavasszal elfogadott kék kártya intézménye ugyan éppen azt az arányt hivatott megváltoztatni, de ennek hatása egyelőre várat magára, többek között a tagállamoknak biztosított kétéves alkalmazási haladék miatt is.
Az EU-ban a harmadik országokból érkező képzetlen migránsok magas aránya miatt keletkező társadalmi feszültségek mellett pluszproblémát jelentenek a tagállamok közötti népmozgások is. A végrehajtott francia és a tervezett olasz kitoloncolások jól érzékeltetik: egyes uniós országokban nemcsak az EU-n kívülről, a más tagállamokból érkező, alacsonyan vagy egyáltalán nem képzett polgárok integrációs nehézségei is komoly feszültséget okozhatnak.
Ám a jelek szerint a bevándorlók magas képzettsége nem jelent automatikus védelmet a korlátozások ellen. Az USA-ban kongresszusi választásokra készülő washingtoni adminisztráció nemrég az indiai informatikusok munkavállalási engedélyének drágításával próbált a magas munkanélküliség miatt ingerült közvélemény kedvében járni, ezzel éles tiltakozást váltott ki Újdelhi részéről. Ausztráliában hiába teszi ki a bevándorlók közel harmadát a magasan képzett munkaerő, a szombati választások előtt mind a bal-, mind a jobboldal felvette a bevándorlás korlátozását kampánytémái közé.
Magyarország munkaerő-piaci vonzereje az utóbbi időben jelentősen visszaesett – hangsúlyozta Hárs Ágnes. Figyelemre méltó munkavállalási célú bevándorlásnövekedésre tehát nem lehet számítani. Tömeges migráció a kettős állampolgárság jogszabályba iktatásától sem várható. A könnyített honosítás bevezetése ugyanis azon határon túli magyarok számára a legkedvezőbb, akik idáig is hazánkban éltek, de nem jutottak még állampolgársághoz – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Más tekintetben lehet inkább nagyobb hatása a kettős állampolgárságnak – tette hozzá Juhász. Nagy-Britannia azt tartja aggályosnak, hogy Magyarország tranzitországgá válhat az Európai Unió felé: a magyar jogszabály egyúttal uniós állampolgárságot is keletkeztet, amit az unión kívüli, egykori magyar térségek országainak – így Szerbiának, Ukrajnának – lakosai ugródeszkaként használhatnak a közösségbe történő bejutáshoz. JK–NSzE
A legnépszerűbb európai célország Németország és Ausztria, s mind vonzóbb Nagy-Britannia.
A munkavállalási célú kivándorlás Magyarország esetében jóval szerényebb, mint a többi új uniós országban. Nagy-Britanniába és Írországba 2004 és 2009 között az újonnan csatlakozó EU-tagállamok közül érkező munkavállalók 63, illetve 66 százaléka lengyel volt. Még a kisebb országok is (Litvánia: 9 és 13 százalék, vagy Szlovákia: 8 és 11 százalék) is megelőzi hazánk 4 százalékos részesedését.
A hét katonai törzs nevét sok település megőrizte.
A katonai törzsek türk eredetű nevei megyer = főhely, kürt-gyarmat = mell, hát mögé, tarján = tarkán, kovács, jenő = oldalka, kér=hátsó, utolsó, keszi = töredék, nyék=sövény.
Mai katonai nyelvezettel megyer = első lépcső, kürtgyarmat = második lépcső, tarján = csapás mérő erő, jenő = oldalvéd, kér = utóvéd, keszi = tartalék, nyék = őrség, hadtáp, logisztika. A Keszi név csuvasos hangalakú és jelentése rész, darab, töredék.
http://epa.oszk.hu/01400/01445/00005/pdf/EPA01445_acta_hungarica_2012_051-058.pdf
Köztudott, hogy a honfoglaló törzsek egyike a Keszi törzs volt, ennek emlékét a Kárpát-medencében 36 település neve őrzi. A Felvidéken hét Keszi nevű települést találunk, úgymint a csallóközi Nagy- és Kiskeszi, a mátyusföldi Kurtakeszi (ma Marcelháza) és Bátorkeszi, valamint Hont-Alsógömörben Ipolykeszi, Kőkeszi és Dacsókeszi.
http://5mp.eu/web.php?a=karancskeszi&o=mNZJafHHWO
A magyarság törzsi szerveződési idején is volt már migráció.
A befogadott néptöredékeket szervezettségük és létszámuk alapján nagycsaládokba és nemzetségekbe szervezték egybe. Végül a nemzetségeket törzsbe szervezték. A törzs és a nemzetségek vezetőit a néptörzsszövetség vezetőségéből került ki, de a családok és nagycsaládok felett saját maguk által választott vezetők álltak.
Amikor elindult a feudális állammá való szerveződés, akkor ez a rend fokozatosan szétbomlott, és a társadalom már nem törzsi-vérségi, hanem társadalmi funkció betöltése alapján rétegződött.
A folyamatnak ellenálló vezetőket (Koppány, Ajtony és Gyula) legyőzte egy központosított hatalom.
Akik tehát eddig az ideig voltak migránsok, azok ugyanúgy földesurak, jobbágyok vagy zsellérek lettek, mint ahogy a többi törzs is így rétegződött át.
A későbbiek során a befogadott népek vagy külön területen (jászok, kunok, németajkúak) vagy városokban lettek letelepítve.
Tehát volt kijelölt helyük és elvárt feladatokat kellett teljesíteni.
Akik túlzottan önállósították magukat, mint például a Templomos Lovagok, azokat a király (II. András) fegyveres erővel elkergette, ma úgy mondanánk kitoloncolta.
A bevándorlási hullám a nagy vesztes csaták után (1241, 1526, 1711, 1848) kapott mindig újabb löketett, és a bevándoroltak egyre kevésbé tisztelték a befogadók múltját.
Ma már egy Európán kívüli bevándorló hogyan tudná megérteni az ország múltját, ha egy kicsit se várják el tőle, hogy ismerje, érezze az ország múltját?
Meggyőződésem, hogy igenis számon kérhető azoktól, akik egy új országban szeretnének élni, hogy érdekelje őket az adott ország történelme.
Ezt a legegyszerűbb úgy elérni, ha időnként jurtában is kell lakniuk – no nem modern jurtában, hanem archaikusban – mert a történelmünk minimum itt kezdődik.
Igenis értsék meg, hogy volt Eurázsiában is nagyállattartó nomadizáló állattartás, mint ahogy például a cowboyok és a guachók Argentínában ma is ezt még végzik.
Ha ezt egy kicsit sem tudják élvezni, akkor sosem fogják tudni megérteni, hogy a magyarok miért vívtak szabadságharcokat.
Fontos a magyar történelem, a magyar nyelv megszeretése. Ha ezek nekik nem kellenek, akkor csak gondokat fognak később okozni.
Jurták (jurta-sátrak) egyébként ideiglenes lakóhelyként is felállíthatóak számukra, ugyanúgy, mint bármely más sátor.
http://www.breuerpress.com/2013/05/23/a-migracio-a-fejlodes-motorja/
Nem kedveljük a bevándorlókat: lehet kínai, ukrán és török
A bevándorlókat nem kedveljük, növekedett az ellenszenv a nem létező piréz népcsoporttal szemben, a határon túli magyarok kivételével pedig senkit nem látunk szívesen idehaza.
Zimre Zsuzsa| NOL| 2010. február 1.
Keveset foglalkozunk velük, leginkább rémhírek terjednek róluk, esetleg egy-egy rendőrségi ügy kapcsán kezdünk el foglalkozni a nálunk élő külföldiekkel. Magyarországon a bevándorlók száma világszerte az egyik legalacsonyabb, mindössze 1,2 százalék, és az ő nagy részük is magyar, csak a határ túloldaláról. Ennek ellenére nem szívesen látjuk őket, még ha nem is léteznek.
Hárs Ágnes, az ICCR Alapítvány kutatója szerint nehéz megbecsülni a nálunk tartózkodók számát. Az EU-n kívülről közel 50-70 ezren érkeztek, míg a teljes létszám 170-180 ezer fő. Az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium koordinálásával végzett kutatásban megpróbálták felmérni a munkavállalási céllal Magyarországra érkezett migránsok helyzetét. A kutatásban határon túli magyarokat, ukránokat, törököket, arabokat, vietnámiakat és kínaiakat kérdeztek meg anyanyelvi kérdezőbiztosok részvételével.
Ha meg kellene rajzolnunk egy „átlagos" bevándorló portréját, akkor egy 39 éves férfi jelenne meg előttünk, aki házas és felsőfokú végzettségű. Autója nagy valószínűséggel van, saját ingatlannal rendelkezik, és számos elektronikai eszközt tudhat magáénak. Tíz éve érkezett hozzánk, nem igazán barátkozik velünk, de szívesen lenne a szomszédunk. A hivatalokban időnként úgy érzi, hátrányt szenved státusza miatt.
Mikor érkeztek?
Ha az utca emberét megkérdeznénk, milyen nemzetiségű bevándorlók élnek közöttünk legrégebben és legnagyobb arányban, akkor biztosan a kínaiakra tippelnének. Nem nyert! Őket is megelőzik a vietnámiak. Ők átlagosan 14 éve vannak itt, míg a kínaiak „csak" tíz éve látták meg a lehetőséget hazánkban. Őket követték az arabok és a törökök. Amíg a határon túli magyarok rendszeres ütemben követték egymást, addig az arabok egy része régóta nálunk tartózkodik - ők lehetnek azok, akik a rendszerváltás előtt nálunk tanultak, végül itt ragadtak, és csak egy másik részük a friss bevándorló.
Miért jönnek ide?
A határon túli magyarok és az ukránok munka, illetve tanulás céljából érkeztek hozzánk, a kínaiak és a vietnámiak vállalkozni akarnak. Az arabok, úgy tűnik bátrak, őket a tanulás mellett a kalandvágy is motiválta. A kárpátaljai magyarok jövetelének oka az otthoni rossz egzisztenciális helyzet, de a kínaiak egy része is ezért jön hozzánk.
Meglepő módon a migránsok nagy része azért választott minket, mert kedvező híreket hallott Magyarországról. Majdnem mindenki mellettünk döntene, egyedül a kínaiak mondták azt, hogy letelepedés céljából más országot keresnének. A legmagasabban iskolázott csoport az araboké, de az ukránok között is közel 70 százalék a diplomások aránya.
Az arabok és a törökök egyedül élnek, a kínaiak és a vietnámiak házasok, utóbbiak között sok a gyerek. Ők előszeretettel választanak párt maguk közül, ellentétben az arabokkal és a határon túli magyarokkal, akik szívesen választanak társként magyarországi magyarokat.
A bicskei befogadótáborban
Domaniczky Tivadar Ki hol telepedett le?
A válasz egyszerűnek tűnhet, de nem az. Budapestet az ázsiaiak „vették be", az ukrán és határon túli magyarok Csongrád, Szabolcs, Pest, valamint Bács-Kiskun megyében látnak fantáziát. A többi migráns csoport nagy része szintén Budapesten vagy Pest megyében él. Pesten belül sem egyértelmű a helyzet, a bevándorlók nagy része pár kerületet nézett ki magának: a tehetősebbek a II. és a XII. kerületet kedvelik, a X., VIII., XIV., XIX. kerület pedig a kínaiak és a vietnámiak kedvelt lakóhelye. Az együttélést megkönnyíti, hogy a migránsok sokkal befogadóbbak a többi kisebbséggel szemben, mint a többségi társadalom tagjai.
Annak ellenére, hogy két bevándorlásról szóló törvényt is elfogadtak 2007-ben, ezek inkább EU-s nyomásra születtek, mintsem azzal a szándékkal, hogy létrejöjjön egy kidolgozott migrációs stratégia. Magyarországon nincs törvény arról, hogyan kívánja az állam a bevándorlókat integrálni, sem olyan lépések, amelyek segítenék, hogy bizonyos képzettségű migránsok jöjjenek az országba. Fontos lenne, hogy a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket széles körben megvitassák a döntéshozók, szakértők, civil szervezetek és elkezdődjön egy nemzeti stratégia kialakítása.
Lakás, autó, technika a köbön
A legtöbben saját tulajdonú lakásban élnek, nagy területen, az infokommunikációs berendezések aránya pedig lényegesen magasabb, mint a hasonló státuszú magyar családoké. A nagy értékű autók és műkincsek szintén jellemzőek, ahogy a második ingatlan is. A vietnámiak és a kínaiak 100 százalékának van autója - valószínűleg munkájuk miatt van szükségük rá. Az arabok, törökök és kínaiak egy főre jutó átlagos jövedelme kétszer akkora, mint a hasonlóan iskolázott magyar háztartásokban, az ukránok keresete megegyezik a magyarokéval.
Politika?
Bár meglepő, de a bevándorlókat jobban érdekli, mi történik nálunk, mint minket. Amíg a budapestiek 60 százalékát foglalkoztatja mérsékelten az ország helyzete, addig a bevándorlók 70 százaléka erősen érdeklődik a közügyek iránt. A kárpátaljai magyarok, az ukránok és az arabok számára inkább a Fidesz, a többi migráns csoport számára pedig inkább az MSZP tűnik rokonszenvesnek, a kínaiak nem foglaltak állást a kérdésben.
Tényleg nem bírjuk őket?
A törökök alig 10 százalékát, a kínaiaknak és vietnamiaknak viszont több mint felét érte már a bevándorló státusza miatt megkülönböztetés. A másik három csoport érintettsége 20-30 százalék körüli. A kárpátaljai magyarok esetében a diszkrimináció gyakori észlelése mindenképpen meglepő, hiszen róluk sem ránézésre, sem nyelvi nehézségeik okán nem fedezhető fel, hogy bevándorlók. A lakókörnyezet és az iskola befogadó, de az utcán, a rendőrségen és egyéb intézményekben gyakran érzik magukat hátrányos helyzetben. Ezt egy, a TÁRKI által végzett kutatás is alátámasztja, mely szerint a lakosság 83 százaléka mondja, hogy kötelességük megtanulni a bevándorlóknak magyarul és alkalmazkodni a szokásainkhoz, több mint kétharmaduk szerint pedig ezek az emberek azok elől veszik el a munkát, akik itthon születtek. Sőt, a válaszadók több mint fele a bevándorlók számlájára írja a bűnözés növekedését is.
Az, hogy mennyire megalapozott a félelem, miszerint a bevándorlók a magyarok elől veszik el a munkát, jól mutatja, hogy az OEP nyilvántartása szerint a harmadik országbeliek száma 40.166 fő, ebből 28 ezren foglalkoztatottak vagy vállalkozók. A többiek nyugdíjasok, kiskorúak, vagy egyéb ellátást kapnak. Munkanélküli segélyt mindössze 534 ember kap.
Úgy tűnik, nehezen fogadjuk be őket, de élvezzük azt, amit nyújtanak, ezért is mennek jól a kínai boltok, az arab fűszerüzletek, és a gyrososok.
http://nol.hu/archivum/torok_konyvtaros_es_vietnami_biztonsagi_or?ref=sso
http://ittvagyunk.eu/htmls/cikkek.html?articleID=84
