Domokos Gábor: valóban kreatívak a magyarok?
– Elviekben nem szántunk neki használati funkciót, de aztán az emberek megszerették a formát. Ma már például a gyógyászatban, leukémiás gyerekek rehabilitációja során alkalmazzák, de emellett autista gyerekeknek is igen jó fejlesztő játék. Már egy négyéves is megérzi, hogy ebben van valami titokzatos, elkezd róla gondolkozni, és ha nem is fogalmazza meg, rájön a tárgy különlegességére. A Gömböc esetében két nagy rejtély volt, az első a matematikai, amelyet megoldottunk, a második maga a kivitelezhetőség. Amikor az elméleti rejtély megoldását a matematikusok elfogadták, a történet akár véget is érhetett volna, mégis számunkra itt kezdődött az igazán izgalmas része. Elviekben ugyanis több gömböc létezhet, mégis valószínűsíthető, hogy közülük ez a legjobb, ami gyakorlatban is működik.
Mi a Gömböc?
A Gömböc egy olyan „keljfeljancsi”, amely egy anyagból készült és nincsen benne súly, vagyis bárhogy teszem le az asztalra, ugyanoda gördül vissza. Anyagát tekintve mindegy miből készül, mert ennek a testnek a geometriája a lényege. Készült már vörösrézből 5 kg-os darab, de plexiből is, amely mindössze fél kilogramm. Maga a test rendkívül érzékeny és már századmilliméteres eltérések esetén is elveszti különleges tulajdonságát: az egyetlen stabil és az egyetlen instabil pontját.
A Gömböc egyébként nagyon hasonlít a kínaiak által használt jing-jang jelképre, hiszen abban is megtalálható ez a két ellentétes pont. Emiatt van az, hogyha egy kínai kezébe odaadjuk a Gömböcöt, akkor ő magyarázat nélkül megérti, miről szól.
– Több mint 10 év kellett a megvalósításig, mindeközben hogyan változott a kutatók helyzete, illetve a társadalom hogyan áll a kutatók munkájához?
– A mi esetünk ebből a szempontból nem szokványos, ugyanis ez egy igen bizarr kutatás volt, mégis kaptunk rá lehetőséget, hogy végigvigyük. A társadalom rengeteg pénzt költ a kutatásokra, amelyért cserébe logikusan azt várja, hogy ennek legyenek eredményei. Egyes kutatások jelentős összegeket felemészthetnek úgy, hogy rövid távon még senki nem látja a pontos végeredményt, vagyis a kutatás-finanszírozban komoly rizikók rejlenek. Ennek ellenére nem szabad kizárólag a gazdasági megtérülés alapján dönteni, mivel a kutatások nagy része ez alapján nem is lenne értékelhető. A kutatók egy részét azért kell eltartani, hogy ha nagyon ritkán jön valami kivételes felfedezés, áttörés, amely jelentős társadalmi, gazdasági hasznot hozhat, akkor legyen, aki ezt azonnal felismeri. Ezeken a szinteken ugyanis már nagyon nehéz megmondani, hogy ki a nagyon okos, vagy ki a zseni, és mi fog gazdasági hasznot hozni. A szellemi források a társadalom óriási értékei, azonban láthatatlanok és a kutatók feladata ezeket láthatóvá tenni.
– Ha már a szellemi tőkénél tartunk: mennyire igaz vagy sztereotípia, hogy a magyarok kreatívak?
– Abban végletesen nem hiszek, hogy bármilyen genetikai módon meghatározható lenne, hogy egy-egy nép mennyire kreatív. A XIX.-XX. század fordulóján Budapesten egy intellektuális és gazdasági központ, világváros volt és mindez nem is volt olyan nagyon régen, hogy ebből minden eltűnt volna. Sőt, a háború után is volt egy világszínvonalú középiskolai rendszerünk. Ezek hungarikumok, amelyeket gyakran összetévesztenek a magyar kreativitással. A magyar emberek hozzávetőlegesen ugyanolyan okosak (vagy buták), mint bármely más ország társadalma, azonban számunkra adott ez a kiváló háttér. A minőségi oktatásról mára csupán halvány emlékünk maradt, annyi, amennyit még nem romboltunk szét teljesen. Pedig az oktatás és a tudomány feladata lenne felismerni az igazi tehetségeket. Ez azonban csak akkor működik jól, ha a tudomány egy zárt rendszer, amelybe kívülről nem lehet beleszólni, nem úgy, mint ahogy nálunk működik.
– Mi jelenti a problémákat a jelenlegi oktatási rendszerben?
– Az, hogy a szintek között nincsen meg a szükséges hierarchia. Ma egy egyetemi tanári kinevezéshez, vagy akár egy egyetem doktori iskolájának megalapításához hallgatói szavazat kell. Ez képtelenség, ami amellett, hogy bizarrnak hangzik, halálos méreg, amit semmilyen rendszer nem bír ki tartósan. Nem azért, mert elvetemült gonosztevők lennének hallgatói önkormányzatok, hanem azért, mert a rendszer így nem képes működni. Egy zárt rendszerben nyilvánvalóan csak az tud ítélkezni, aki megfelelő szinten van, ezzel szemben jelenleg gyakorlatilag bárki, bármiről mondhat véleményt, még ha nem is ért hozzá. Másik probléma, hogy a magyar egyetemek nincsenek versenyhelyzetben, ebből fakadóan nincsenek arra kényszerítve, hogy növeljék a színvonalat és meggondolják, kinek adnak például doktori címet. Hiába panaszkodunk, hogy kevés a pénz, a fő probléma nem ez, hanem hogy kikopott a versenyszellem, ami arra ösztönözné az egyetemeket, hogy meggondolják, mire mennyit áldoznak. Egy jobb külföldi egyetemen akár napi 12 órákat is dolgoznak, nálunk ilyet ritkán látni. Panaszkodni tudunk, csak tenni már nincs indíttatásunk.
– Mit tud nyújtani a külföld a diákoknak?
– A kérdést két részre lehet bontani, egyrészt az egyetem utáni ösztöndíjra, másrészt az egyetem alatti külföldi tanulásra. A végzettek számára – a legjobb külföldi egyetemen végzetteket is beleértve – létkérdés megismerni és látni, hogy mások mit csinálnak. Nálunk ez fokozottabban jelentkezik, hiszen mi nem állunk azon színvonalon, mint a híresebb angol vagy amerikai egyetemek. A tudomány egy folyó, amelynek mi nagyon a szélén állunk. Hogy a fősodorba belekerülhessünk, meg kell tanulnunk kérdéseket feltenni – ez fontosabb, mint a rá adott válasz –, amihez viszont külföldi tapasztalatokra van szükség.
– Mit gondol, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a tudományt Magyarországon?
– A 70-es években, az akkori egyetlen tv csatornán ment a „Ki miben tudós?” nevű vetélkedő. Itt két tehetséges fiatal egy nemzetközi hírű tudósokból álló zsűritől kérdéseket kapott és így versengett egymással. Abban az időben gyakran ez volt az esti program, amit szívesen néztek az emberek, majd erről beszélgettek, nem pedig arról, hogy ki kivel verekedett az előző esti műsorban. Ilyen tudományos vetélkedőket lehetne ma is olyan színvonalon csinálni, hogy ne egy lebutított közönség-show legyen, hanem rendelkezzen mély mondanivalóval, amin a néző elgondolkozhat. Fontosak volnának a tudományos-népszerű műsorok is, a tudományos eredményeket, érdekességeket el kell tudni úgy mondani, hogy az mindenki számára érthető legyen. Ha ez nem sikerül, akkor ott az előadóval van a baj.
Forrás: http://www.szabadfold.hu/aktualis/domokos_gabor_valoban_kreativak_a_magyarok
A kreativitástól az innovációig
A cikkben a kreativitás és az innováció kapcsolatát vizsgáljuk. Egy ötletből akkor lesz innováció, ha az meg is valósul. Az innovatív produktumnak nemcsak újszerűnek kell lennie, hanem gazdasági eredményekben is realizálódnia kell, hogy a vállalkozás erősödését szolgálja.
Szabó Péter
A GKI 2009-es Versenyképességi évkönyvében érdekes adatokat találtam. Korábban sokat hallhattunk arról, hogy Magyarországnak milyen sok Nobel-díjas tudósa volt, hogy milyen sok az új találmány, hogy a magyarok milyen ötletesek és kreatívak. Ezeket az állításokat sajnos a magyar vállalkozások innovációra vonatkozó statisztikái nem támasztják alá. Például a magyar vállalkozások GDP arányos innovációs ráfordításai nagyon alacsonyak: az EU átlagának fele, az Egyesült Államok átlagának harmada.
Azon gondolkodtam, hogy milyen okok lehetnek e mögött, nyílván több ok van. Gondolataim a kreativitási összetevő felé fordultak. Lehet, hogy a magyarok mégsem annyira kreatívak? Én magam is mikor „találtam fel” valami újat? Régen. Pedig lehet hallani legendás történeteket kreativitásról és innovációról: például a post-it feltalálása (a feltaláló saját igényeiből kiindulva talált rá az ötletre, és a szélesnek bizonyult piacára). Vannak esetek, amikor az innovációt a véletlen segíti: Percy Spencer 1946-ban mérnökként radar hullámokkal kísérletezett. Azt vette észre, hogy a készülék mellett felejtett csokoládé megolvadt. Ő és cége rácsapott a bevillanó ötletre, ebből született meg a mikrohullámú sütő.
A kreativitás azt jelenti, hogy korábbi, egymástól elszigetelt tapasztalatok között kapcsolatot épít fel a gondolkodási folyamat. Ennek eredménye merőben új gondolkodási sémák megjelenése, új ötletek, elképzelések megszületése.
Az intelligencia a már megtanult ismeretek felidézését és alkalmazását feltételezi, az ehhez szükséges problémamegoldó eljárás a konvergens gondolkodásmód. Ezzel szemben a kreativitás esetében a divergens, a „bejárt utaktól” eltérő gondolkodás segítségével különböző területekről való ismereteket mozgósítva többféle lehetséges válasz, megoldás születik.
A kreativitás kapcsán eleve több nézőpont mentén indulhatunk el: vajon kreatív személyiségről, folyamatról, produktumról beszélhetünk? Mindháromról. A személyiség oldaláról a kutatások azt mutatják, hogy az örökölt tényezők és a környezeti hatások együttesen határozzák meg a kreativitást. Kreatív képesség például: a folyékonyság (annak képessége, hogy a nyitott problémára számos megoldást adjunk), a flexibilitás (annak képessége, hogy valamely problémát különböző módon közelítsünk meg), az originalitás (annak képessége, hogy a problémára egyedi, nonkonform megoldásokat adjunk), a problémaérzékenység (annak képessége, hogy felismerjük, megtaláljuk a problémákat), a regresszió (annak képessége, hogy „gyermek módjára” tudjunk gondolkodni), a határok átlépése (annak képessége, hogy túllépjük szokásos korlátjainkon). A genetikusok napjainkban azt állítják, hogy az emberi adottságok olyanok, mint egy hangszer húrjai. A lehetőséget hordozhatja például az ember a kreativitásra, de a zene csak akkor szólal meg, ha a húrokat megpengetik. Folyamatban gondolkodva előkészítési, lappangási, belátási és igazolási szakaszt különböztetnek meg a téma kutatói. Az egyes lépésekre különböző lelkiállapotok jellemzőek: az első érzés a feszültség, majd jön a frusztráció, az ötlet bevillanásakor az öröm érzése, végül koncentráció. A kreatív produktum egyik legelismertebb meghatározása szerint: „A kreatív teljesítmény egy jelentésuniverzum első formába öntése. Annak kifejezése, hogy az egyén hogyan érti meg világát és saját magát”.* Kreatív a produktum akkor, ha a kreatív teljesítmény nagyobb mértékben strukturálja át a „jelentésuniverzumot”.
Egy kreatív ötlet akkor válik innovációvá, ha meg is valósul. Azaz a „feltalált” dolgot el kezdik gyártani, a gyakorlatban is alkalmazzák, tehát a kreatív elgondolás innovatív produktummá válik.
„Az innováció egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.” (OECD 1993.)
Az életgörbe elmélet kontextusában is vizsgálható az innováció fogalma. Az életgörbe egy termék vagy szolgáltatás életútját vázolja fel annak létrehozásától a megszűnéséig. Az innováció az életútgörbét indítja el vagy annak pozitív irányú változását eredményezi.
Vizsgálatok igazolják, hogy a nemzetközi környezetben sikeres kis- és közepes vállalkozások legfontosabb jellemzői: az innováció előtérbe helyezése, a szervezeti tanulás képessége és a stratégiai gondolkodás jelenléte.
Számos iparágban a magyar kkv-ra is igaz, hogy az innováció fókuszba állítása elkerülhetetlen, különben lemaradnak, elmegy mellettük a piac.
Az évkönyv átolvasása után elhatároztam, hogy záros határidőn belül elő kell állnom valamilyen innovatív, vállalkozás-közeli, valós fogyasztói igényt kielégítő ötlettel. Hamar megéltem a lappangási fázis frusztrációját, mert semmi nem jutott eszembe. Picit elfelejtettem a dolgot, ám később otthon a fürdőszobában az új „találmány” beúszott a gondolataim közé. Abból indultam ki, hogy amikor egy tini randevúra készül, a fürdőszobában fogmosás után, milyen hasznos volna neki, ha ellenőrizni tudná, hogy nem maradt-e még egy kis kellemetlen szájszaga. Egy pici, a tükörre szerelhető elektromos készülékre gondoltam, amely az alkoholszondához hasonlóan, belelehellés után kijelzi a szájszag mértékét. A találmányt Szimatgépnek neveztem el. Az Interneten rákeresve: sajnos már létezik hasonló.
Forrás: http://www.veniens.hu/vallalatepito/2010/07/25/a-kreativitastol-az-innovacioig/
Mi magyarok individualisták és kreatívak vagyunk
Szerző: admin - 2010. márc. 15.
Ezt mutatja prof. dr. Kopp Mária magyar lelkiállapot kutatása. Az amerikaiak, hollandok, britek után mi jövünk az individualista nemzetek sorában. Az individualizmus velejárója, hogy problémáinkat, helyzetünket magunk akarjuk kreatív módon megoldani, és ha nincs közös célunk, közös jövőképünk, akkor mindezt egymás rovására tesszük.
Szép példája a kreatív gondolkodásnak az elhíresült alpolgármester nokiás dobozban átadott 15 milliója. Blog indult, kreatív rajzok születtek. Íme, egy ötletes doboz dizájn:
Emberek, magyarok!
Fölhasználhatnánk-e kreativitásunkat a közjó érdekében?!
Forrás: http://www.forlong.hu/blog/2010/03/15/mi-magyarok-individualistak-es-kreativak-vagyunk/
Világviszonylatban mindig is kreatívak voltak a magyarok. Jelenleg is sok csapat, cég működik, amely az élvonalba tartozik a 3D-animáció terén. Véleményed szerint mi a helyzet ma a magyar animációval?
Vicces a kérdés, mert leírtad, amit mondani szerettem volna a magyar animáció helyzetéről. Nem tudok nem egyetérteni azzal, amit említesz, hiszen nagyon büszke vagyok arra a csapatra, akik több játék cinematicjáért felelősek, így például a Dragon Age 2 hihetetlenül hangulatos mozijáért. De nemcsak a jelenben akadnak nagyon tehetséges animációs szakembereket alkalmazó magyar cégek, hanem gondoljunk csak a múltra, amikor a Macskafogó világhírű lett, vagy a japán koprodukcióban készült a Hercegnő és a koboldra. (A Kis Vuk 2-re pedig boruljon a feledés jótékony homálya.)
Forrás: http://animework.web4.hu/cikk/interju-hajdu-eva-eskin
Új fogalmak kellenek
Eddig csak úgy lehetett tudni, hogy van olyan, hogy jurta.
Talán még annyit esetleg, hogy modern jurta.
De ez mennyire lakható jurta?
Bővíteni kell a szókincset.
Mert van:
jurtasátor – ez egy olyan jurta, mely könnyen, gyorsan szétszedhető, tipikusan egylégterű építmény
jurtaház – többlégterű építmény, mely fel van szerelve fürdőszobával, padlófűtéssel, világítótestekkel
jurtaépület – egy olyan építmény, mely akár több jurtalakást is magában foglalhat, akár több szintes is lehet
jurtalakás – egy jurtaépület egy külön kialakított lakása, lényege, hogy megszüntethető, és így újra kialakítható egy vagy több (másféle) jurtalakás a jurtaéépületen belül
jurtatelek – ez egy olyan telek, ahol jurta felállítható, van közmű és elektromos áram vételi lehetőség
jurtatanya – állatok tartása is jól megoldható ezen a területen, területe lényegesen nagyobb egy jurtateleknél
jurtakemping – az utazó családok felverhetnek itt egy vagy több jurtát (leginkább jurtasátrat), van közös zuhanyozási, étkezési.. lehetőség
jurtabérlet – kiadó jurta, melyet bérleni lehet meghatározott időre.
Viszont az egyes jurtatípusok kialakításához külön-külön is kellenek új fogalmak.
Íme egy 3 szintes jurta Kirgizia Osh városából:
http://www.panoramio.com/photo/77417953
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Yurt_in_Osh.jpg
http://www.flickr.com/photos/ifl/3968050617/sizes/z/in/photostream/
http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/8161158.stm
