Ennek a bejegyzésnek a célja, hogy érthetővé váljon, miért Isten tökéletes akarata mindenki számára, hogy valamilyen saját cége legyen.
Először is mítoszt kell szétoszlatni, hogy:
vannak a gazdagok mag vannak a szegények,
vannak az okosak és vannak a buták.
Jó néhány olyan ember, akinek saját vállalata van, közel sem olyan okos, mint egy egyetemet végzett személy.
De ez még nem jelenti azt, hogy valaki vagy okos vagy van pénze.
Ugyanúgy az sem feltétlenül igaz, hogy csak az lehet gazdag, aki erkölcstelen ember.
A biblia megírásakor (amikor a zsoltárok és a példabeszédek könyve keletkezett), akkor nem az Információ-technológia (IT) kora volt, de még csak nem is az ipari korban.
Az eleje a kőkorszakról szólt.
Mózes és Cippóra fiatal házasok voltak, gyengén volt még felszerelve a háztartásuk.
Így aztán nemcsak bronz eszközeik voltak, hanem kőkéseket is használtak.
„De Cippora egy éles követ vett” (2Mózes 4, 25.)
Egész Izrael is használt kőkéseket.
„És csinála Józsué magának kőkéseket, és körülmetélé Izráel fiait a körülmetéletlenség halmán.” (Józsué 5, 3.)
A filiszteusok és a kánaáni népek mind-mind a vaskorszakban voltak már ekkor.
„Vala pedig az Úr Júdával, és kiűzé a hegység lakóit; de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vas-szekereik voltak” (Bírák 1, 19.)
Hogy ki van hangsúlyozva az Igében, ha volt valakinek valamilyen iparos mestersége!
1. Fazekas
„Kelj fel és menj le a fazekasnak házába, és ott közlöm veled az én beszédeimet!” (Jeremiás 18, 2.)
„Menj el a Ben-Hinnom völgyébe, amely a fazekasok kapujának bejáratánál van, és kiáltsd ott azokat a szavakat, amelyeket én szólok néked;” (Jeremiás 19, 2.)
„És monda az Úr nékem: Vesd a fazekas elé! Nagy jutalom, amelyre becsültek engem.
Vevém azért a harminc ezüstpénzt, és vetém azt az Úrnak házába, a fazekas elé.” (Zak 11, 13.)
„Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek.” (Mt 27, 7.)
2. Ács
„Követeket külde pedig Hirám, Tírusnak királya Dávidhoz, és cédrusfákat is, ácsmestereket és kőmíveseket, és építének házat Dávidnak.” (2Sám 5, 11.)
És „adá azt a király és Jójada az Úr háza körül való munka felügyelőjének; és fogadának favágókat és ácsokat az Úr házának újítására, vas- és rézműveseket is az Úr házának megerősítésére.” (2Krón 24, 12.)
„Társisból hozott lapított ezüst és Ofirból való arany; az ácsnak és az ötvös kezének munkája; öltözetük kék és piros bíbor; mesterek munkája valahány.” (Jer 10, 9.)
„Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére?” (Mk 6, 3/a.)
3. Kovács
„Ímé, én teremtettem a kovácsot, aki a parazsat éleszti és fegyvert készít mestersége szerint” (Ésa 54, 16.)
„…miután Nabukodonozor babiloniai király Jékóniást, Joákimnak, a Júda királyának fiát és Júdának fejedelmeit és az ácsokat és kovácsokat fogságra hurcolá Jeruzsálemből, és elvivé őket Babilonba.” (Jer 24, 1/b.)
4. Tímár (bőrcserző)
„Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik; ez Simon tímár házában van szálláson a tenger mellett: ő, minekutána eljő, szól néked.” (ApCsel 10, 32.)
5. Halász
„És keseregnek a halászok, és gyászolnak mind, akik a folyóba horgot vetni szoktak, és akik a vizek színén hálót vetnek ki, búsulnak.” (Ésa 19, 8.)
„És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől Énegláimig: varsák kivető helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel.” (Ez 47, 10.)
„Megesküdt az Úr Isten az ő szentségére, hogy ímé napok következnek reátok, amikor szigonyokkal visznek el titeket, és a ti maradékotokat halászó horgokkal.” (Ámos 4, 2.)
„Mikor pedig a galileai tenger mellett jár vala Jézus, láta két testvért, Simont, akit Péternek neveznek, és Andrást az ő testvérét, amint a tengerbe hálót vetnek vala; mert halászok valának.” (Mt 4, 18.)
Miért vannak ezek a szakmák, foglalkozások olyan nagyon jól kirészletezve?
Mert ezek voltak az akkori kor csúcstechnológiái.
A pénzváltás (mint korai banki tevékenység) csak az Újszövetségben van megemlítve.
Mert korábban még nem létezett.
„Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?” (Luk 19, 23.)
Azaz haladni kellett mindig a korral.
A Simon Tímár, aki szállást adott Péternek Istenfélő ember volt, pont ő adott szállást az Isten emberének.
Pedig hát korábban a Bibliában erről, mint rendszeres pénzkereseti lehetőségről nincs szó.
Csak a szent hajléknál kellettek bőrök, máshol nem jön elő.
„Csinálj a sátornak takarót is veresre festett kosbőrökből, és e fölé is egy takarót borzbőrökből.” (2Móz 26, 14.)
Mégis ebből élt meg valaki.
Halászmesterség biztos, hogy nem kellett a Szent Hajlékhoz.
Mégis később milyen jó példázatok születtek ebből a mesterségből, halászokból meg apostolok lettek!
Vajon a sivatag közepén a pusztai vándorlás során ahol víz sem volt, hol halásztak volna?
Mégsem probléma, ha új mesterségeket tanulnak meg a hívők.
A kovácsmesterséget se a zsidóknak adta Isten (vas megmunkálása), mégis megtanulták később.
Vajon szabad-e a keresztényeknek is mindig újabb és újabb szakmákat betanulniuk, sőt kitalálni újakat?
Miért ne?
Történelmi példák:
1. Fazekasság
Bethlen Gábor (született:: 1580, uralkodott: 1613-1629) befogadta az anabaptistákat (újrakeresztelőket).
Ők nagyon biblikusak akartak lenni, így lettek fazekasok – ők voltak a habánok.
„Az ipar és a kereskedelem előmozdítására merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kezdeményezett s országába külföldi iparosokat telepített (morva anabaptisták).
Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette, ugyanitt 1622-ben református főiskolát is alapított.
Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában.
Korszerű hadsereget szervezett nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.”
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_G%C3%A1bor
2. Tőzsde
A holland protestánsok a tulipán hagymákat árutőzsdén értékesítették 1634-ben.
A növény elterjesztésében Clusius, belga botanikus játszott nagy szerepet, aki a Busbecq -től kapott hagymákból több szép változatot nevelt fel 1575 körül. Clusius Hollandiában, Leidenben telepedett le, és magával vitte a tulipánhagymákat. A leideni egyetem kertészeti tanszékének prefektusaként, tanítási céllal létrehozott kertjének növénygyűjteményében a tulipánokat már megcsodálhatták a hallgatók és a szakemberek is. A 17. századi Európában lecsendesedett a rózsa- és liliomláz, mindenki valami újra várt. Ekkor jött a tulipán.
Ami biztos, hogy a kora 17. században a gazdag francia, holland és angol már státuszszimbólumként tartotta. Az új fajták sora magával hozta a pénzügyi spekulációt. Tőzsdén kereskedtek a különböző fajták hagymájával.
A csíkos szirmú tulipánok, amelyek változatait vírusok okozták, iránt volt a legnagyobb a kereslet. A holland tulipán-mánia csúcspontján a "Vice Rot" fajta 4200 guldenért, az "Admiraal van Enckhuysen" 5400 guldenért kelt el.
A szenvedélyes tulipánhagyma-vadászok házukra vettek fel jelzálogot, és eladták a családi ékszert is a tulipánhagymákért. Az írásokból megtudhatjuk például, hogy volt, aki
A kereskedés úgy folyt a tulipánhagymákkal, mint manapság a határidős gabonatőzsdén kereskednek. Az 1634-es csúcs után három évvel bekövetkezett a krach. Sokan keveredtek megfizethetetlen adósságokba és öngyilkosok lettek, mert nem tudták adósságukat megfizetni.
Forrás: http://www.kertpont.hu/cikknyomtathato.php3?cikkid=1080
Miközben egyes hívők a kézműves iparban gyakorolták a hitüket, mások tőzsdét alapítottak.
3. Vállalatok alapítása az Angliában, USA-ban
Mai anabaptisták
Számos ma is létező felekezeti testület bizonyíthatóan is az un. Kontinentális Anabaptisták utódjainak tekinthetők.
Egyes írók a közösségeket megkülönböztetik aszerint, hogy intézményesen (Mennoniták, Ámisok és Hutteriták), vagy lelki irányzatban (baptisták, brethren, bruderhof gyülekezetek és kvékerek) tekinthetőek leszármazottaknak.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Anabaptizmus
A 17.századi Angliában Cromwell Olivér vezette polgárháborúk idején alakult vallásos közösség hivatalos neve ugyan „Barátok Vallásos Társasága"", de köznapi szóhasználatban főleg Kvékerek, vagy Barátok néven ismertek
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kv%C3%A9kerek
A protestáns teológia számos európai és más kontinensbeli gazdasági vállalkozás felvirágzását eredményezte. A kvéker cégek több mint egy évszázadon át Anglia és a fejlett világ legjelentősebb vállalatai közé emelkedtek. Sikerük titka az volt, hogy visszatérve az újra felfedezett bibliai alapokhoz, és egyszersmind dacolva a kor szellemével, bátran megvalósították azokat az üzleti és magánéletükben egyaránt. Példamutatásukkal jelentősen befolyásolták a kapitalizmus kialakulását, nagymértékben hozzájárultak erkölcsi alapjainak kidolgozásához.
A kvékerek kezdetben egyáltalán nem személyes meggazdagodásuk végett alapítottak cégeket, elsődleges céljuk a vagyonnal való jó sáfárság volt. Kifejezetten ügyeltek arra, hogy kikerüljék a gyors meggazdagodás spirituális csapdáját. Arra törekedtek, hogy igazságosabbá tegyék a társadalmat: nagy hangsúlyt fektettek alkalmazottaik szociális körülményeinek javítására, oktatásuk biztosítására. Száz évvel a megszabott munkaidő törvénybe iktatása előtt számos kvéker cégnél bevezették a 48 órás munkahetet és a vállalati nyugdíjrendszert. A Cadbury csokoládédinasztia például messze megelőzte korát: munkásaiknak iskolát, kórházat, fürdőt, pihenőszobákat, orvosi rendelőt biztosítottak. Gondoskodtak a szabadidő értelmes eltöltéséről is: futballpályát, úszómedencét, squash-, illetve teniszpályát működtettek, és természetesen krikettezni is volt lehetőség.
Fontos alapelvük volt, hogy ügyfeleik felé komoly garanciákat vállaltak. A manapság uralkodó "gazdagodj meg mindenáron és minél előbb" kultúra teljesen idegen volt tőlük, idővel mégis a leggazdagabbak közé kerültek. Ők alapították a Lloyd's és a Barclay's bankokat, ők álltak az ipari forradalom acélipari felfedezései mögött.
A Clark's cipőket gyártó és forgalmazó kvéker cég igazgatója, Roger Pedder szerint a kvéker üzleti stílus a józan észen alapul: egy cég akkor számíthat joggal lojalitásra és szorgalmas munkára, ha jól bánik az alkalmazottaival. Ha a vállalat nagyvonalú garanciát biztosít a vevőknek, akkor a termékeinek sokkal nagyobb lesz a hitele. A kvékerek mottója a mai napig is elengedhetetlen az üzleti életben: a vállalat jó híre a feddhetetlenségen, a garantált minőségen és a megbízhatóságon (például a számlák pontos fizetésén) alapul. Nem túlzás azt állítani, hogy a hasonló bibliai hagyományból eredő zsidó vállalkozások pénzügyi viselkedése mellett a kvéker cégek alapozták meg a mai vállalatok etikai, üzletszervezési, gazdálkodási alapjait.
Forrás: http://www.szentendreibaptista.hu/node/204
4. Lehetőségek
Isten mindenkit a saját hite alapján áld meg.
Aki abban tudja gyakorolni a hitét, hogy jó szakember lesz, az legyen abban a szakmában szorgalmas.
„Láttál-e az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt áll, nem marad meg az alsórendűek között.” (Péld 22, 29.)
De ki fogja megalapítani azt a munkahelyet, ahol az a szorgalmas ember dolgozni fog?
Mert ha egy világi, akkor ez az ember soha nem fog többet keresni, mert hiába lesz több bevétele a vállalatnak, akkor sem akarnak majd többet juttatni az alkalmazottaknak!
Hiába alapít valaki egy jó egyszemélyes (vagy 2-3 személyes) vállalkozást, attól még sok embernek nem lesz munkája!
Cégek, vállalatok alapítása nem választható lehetőség, hanem kötelező!
Semmi, de semmi garancia nincs arra, hogy a hívők szorgalmának jutalmát nem fogják learatni olyan cégek, vállalatok, amelyek aztán nem fektetnek vissza az emberekbe, Magyarországba.
