A Tőzsde résztvevői
intuitív | |||||
Vesztes | Guru | profi | |||
amatőr | Betanult | Bróker | |||
tanult |
1. Tőzsdeguruk
Kevesen vannak, és nem iskolában szerezték ismereteiket.
Minden idők 3 legnagyobb tőzsdeguruja:
- Jesse Livermore
- André Kostolany
- Soros György
Jesse Livermore
Jesse Livermore-t a mai napig legendák övezik a Wall Street-en. Korabeli mítoszok szerint úgy kereskedett, hogy nem is nézte az árakat, mert elég volt hallania a tőzsdei szalagtávíró kattogását. Ha akkoriban egy részvény nagyot zuhant, máris készen állt a magyarázat: hát persze, biztos megshortolta Jesse Livermore. Egyesek a Nagy Krachért is őt okolták.
Az eredetileg 1923-ban megjelent könyv nemcsak lebilincselő és szórakoztató olvasmány: a spekuláció művészetének klasszikus tankönyve.
Befektetők nemzedékei forgatták haszonnal, mint a spekulációs hibák, trükkök, fortélyok kiapadhatatlan tárházát. Nem véletlen, hogy egy körkérdés során a jelen kiemelkedő amerikai alapkezelői közül legtöbben ezt a könyvet jelölték meg, mint legfontosabb, ma is nélkülözhetetlen tőzsdei irodalmat. A livermore-i spekulációs módszer azért lehet időtálló, mert abból indul ki, hogy a spekuláció alapvető feltételei minden korban változatlanok.
Forrás: http://www.trendlines.hu/egy-spekulans-feljegyzesei/
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Jesse_Lauriston_Livermore
André Kostolany
André Kostolany (Kosztolányi Endre, Budapest, 1906. február 9. – 1999. szeptember 14.) magyar zsidó származású tőzsdeguru és spekuláns.
Életének legnagyobb részét Franciaországban és Németországban töltötte.
1906. február 9-én egy jómódú zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten. A gimnáziumi évek után – ahol Teller Edével együtt koptatta az iskolapadot –, az egyetemen filozófiát és művészettörténet tanult. 21 évesen, egyetemi tanulmányai alatt, édesapja kezdeményezésére Párizsba került, ahol apja ifjúkori barátja, egy francia tőzsdealkusz mellett leste el a tőzsdék működésének fortélyait.
A második világháború idején a család az Egyesült Államokba menekült, majd az 1950-es években Németországban és Franciaországban élt. Az ifjú Kostolanyt hamar hatalmába kerítette az akkori Párizs csillogásának varázsa. Spekulánsként a sikerek mellett számos kudarc is érte. Mindemellett elmondható,hogy a közvélemény zseninek tekintette és nagy népszerűségnek örvendett világszerte. Számos módszerrel keresett vagyonokat amiben eleinte mindenki kételkedett. Az 1946-ban megalkotott módszert azóta többen alkalmazták a siker reményében.
A magyar származású pénzügyi zseni 1946-ban német birodalmi kötvényeket vásárolt, az ezer frankos névérték egynegyedéért. Ezeket az úgynevezett Young-kötvényeket 1930 körül bocsátotta ki a német állam, az akkori szokásnak megfelelően, amerikai dollárban, brit fontban, svájci és francia valutában az adott országbeli célközönségnek. Akkoriban a befektetők azt szerették, ha saját országuk fizetőeszközében kibocsátott kötvényeket vásárolhattak, legyen bármelyik állam is a kibocsátó. A hazai pénzben bíztak, ebben látták az értékállóság garanciáját. Nem is lett volna semmi baj a megtérüléssel, ha nem jön közbe a második világháború, s nem borul fel fenekestül Európa.
A világégés után a kötvényesek bizalma elveszett, nem remélték, hogy a háború utáni német állam valaha is helytáll a Német Birodalom adósságáért. A kötvények forgalma elenyésző lett, a bizalomhiány töredékére apasztotta értéküket. Ekkor jött Kostolany, és bevásárolt a régi papírokból. Sokan szegezték a mesternek azt a kérdést a negyvenes években, amit jóval később egy tévéinterjúban Johannes Gross német riporter is megfogalmazott: „Hogy jutott eszébe 1946-ban az az esztelen gondolat, hogy a Német Birodalom, vagy a Német Birodalom jogutódja egyszer ismét fizetőképes lesz?” És a válaszban benne áll minden hasonló befektetési stratégia alapja: „Meg voltam győződve arról, hogy Németország újra talpra áll”. Ezzel a befektetése több ezerszeres hasznot hozott. De hasonló tranzakcióként említhető az orosz cári kötvények megvásárlása is. (forrás: http://www.pointernet.pds.hu/managermagazin/2004/05/managermagazin_18.html)
A tőzsdén fontos szerepet játszik a szerencse de nem minden esetben a legfontosabb. "Voltak persze ötleteim, meglátásaim, vízióim, amelyekből nagy pénzt tudtam csinálni, és voltak kevésbé szerencsés időszakaim is, amikor veszteséges voltam, de a végén a szaldó mindig pozitív, és ez a lényeg.”
Szintén gyakran hangoztatta, hogy:
„Akinek sok pénze van, annak lehet spekulálni, akinek kevés a pénze, annak nem szabad spekulálni, akinek pedig egyáltalán nincs pénze, annak muszáj spekulálni.”
Számos könyvet írt és rendszeresen publikált a Capital című lapban.
1999. szeptember 14-én, 93 évesen halt meg a magyar származású tőzsdeguru, 90 évesen írta azt az önéletrajzi regényt, amelyben ez áll: „Ha elég fiatal lennék, mondjuk még csak 70 éves, akkor megalapítanám az optimisták iskoláját.” Még 70 évesen is tervei voltak, legfőbb álma pedig az volt, hogy megérje az ezredfordulót.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A9_Kostolany
Soros György
Soros György (született Schwartz György; Budapest, 1930. augusztus 2. – ) magyar zsidó származású amerikai befektető, pénzügyi spekuláns, közgazdász. Társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.
Soros azzal vált híressé, hogy 1992-ben az úgynevezett „fekete szerdán” masszív spekulációval kiütötték az angol fontot az akkori európai átváltási mechanizmusból. A Forbes magazin 2010. szeptemberi listája szerint az Egyesült Államok 14., a világ 35. leggazdagabb embere. Vagyona 14,2 milliárd dollárt tesz ki. Jelenleg is tagja a Bilderberg-csoportnak.
Magyar zsidó családban született, Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista fiaként. 1944-ben a 13 éves fiút egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként tapasztalta azt, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó számára elképzelhetetlen volt: a zsidók üldözése. A Fortune Magazin riporterének így nyilatkozott erről: „Az én világlátásomat a második világháborús tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a Náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve. 1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economicson. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.
1962-1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alapot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tözsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987 -ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investments-et. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.
A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta 77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Soros_Gy%C3%B6rgy
2. Brókerek
Ők iskolákban, tanfolyamokon tanulták a szakmájukat.
Legtöbbjük alkalmazottként dolgozik.
3. Vesztesek
Ők alkotják a legnépesebb tábort. Megpróbálkoznak a tőzsdézéssel, de nem jutnak el odáig, hogy a tőzsde számukra nyereséget hozzon.
Viszont ambíciójuk meg hatalmas, így aztán hatalmasat buknak.
4. Betanultak
Ők azok, akik szorgalmasan igyekeznek megismerni, kiismerni a tőzsdét.
Nem meggazdagodni akarnak, hanem számukra a tőzsde a munkájuk része.
Hogyan működik a tőzsde?
A tőzsde a jövőbe vetett hit által működik.
Amelyik részvényben, kötvényben az emberek hisznek (ezek mögött vállalatok illetve gazdasági szakemberek állnak), azt meg akarják venni.
Amiben már nem hisznek annyira, azt el akarják adni.
Miért csökkenhet egy részvénybe, kötvénybe vetett hit?
1. Saját vállalati vezetők,
2. más vállalatok,
3. politikusok
döntései miatt válnak kedvezőtlenebbé a gazdasági kilátások a vállalat számára.
Ugyanez létezik fordítva is.
Sőt, még más döntések is közrejátszhatnak a folyamatokban:
1. Csoportdinamika,
2. időszakhoz köthető, mely részvényeket, kötvényeket érdemesebb inkább venni vagy eladni,
3. realizálódás – a valós értékére állnak be a forgalmazott hitelpapírok.
Általános információk a tőzsdéről
2. Legrégebbi a Holland értéktőzsde, ahol tulipánhagymákkal kereskedtek.
a.) felfutó részvényárak
b.) csökkenő árak
c.) új részvények piacra dobása
d.) tőzsdekrach
Kellenek-e egy ébredésben tőzsdeszakemberek?
Akkor, ha az ébredés gazdasági felemelkedési célokat (is) el akar érni, akkor mindenképpen.
