Értelmes ébredés
A most következő 40-es blokkban szeretnék egy egyedi ébredési hullámról szólni.
Ez nem jelenti azt, hogy most nincs ébredés, vagy csak ez az ébredés lesz AZ ÉBREDÉS, de azt azért tudni kell, hogy nem minden ébredési hullám ugyanolyan, mint az előző, és vannak egymással párhuzamos ébredések is.
Jézus szolgálatával párhuzamosan futott egy másik ébredés is:
„János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, aki a te neveddel ördögöket űz, aki nem követ minket; és eltiltók őt, mivelhogy nem követ minket.
Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el őt; mert senki sincs, aki csodát tesz az én nevemben és mindjárt gonoszul szólhatna felőlem.
Mert aki nincs ellenünk, mellettünk van.” (Mk 9, 38-40.)
Minden ébredésnek kell, hogy legyen valami egyedi tulajdonsága, ami miatt sikerül neki áttörnie a sötétséget.
Tulajdonképpen az egyes egyházkorszakok a fő ébredési hullámokat mutatják be:
- Szárdisz (Protestantizmus): a megigazulás, bűnbocsánat, megtisztulás hit és nem cselekedetek által adatik Istentől.
- Filadelphia (Evangéliumi és teljes evangéliumi mozgalmak): az Isten szolgálatát bibliai alapokon kell végezni.
- Metodisták: megszentelődés metódusa (folyamata, útja) kell, hogy végigkísérje a hívő életét.
- Baptisták: bibliai alapú vízkeresztség kell, azaz bemerítés
- Pünkösdiek és karizmatikus mozgalmak: létezik Szent Lélek - keresztség azaz a személyiség teljes betöltése Szent Szellemmel
· Jézus Krisztus ma is gyógyít, sőt halottakat is támaszt fel
· Jézus vére, Jézus neve által van szabadulás démonoktól
· Vannak kegyelmi és szolgálati ajándékok (9 karizma és az 5 fő szolgálati hivatal)
· Isten terve és akarata szerint valósult meg Izrael államának létrejötte
Tehát az egyháztörténeti újabb és újabb hullámok is mind-mind elő tudtak állni valami lényeges új ismerettel, mely Istentől - Istenből származott.
Egy olyan ébredési hullámról szeretnék ezért szólni, mely:
- a jövőben fog létrejönni
- figyelembe veszi az eddig meglévő és megpróbált kijelentéseket (= az ismereteket Istentől)
- tartalmaz valami olyan egyedit, mely a jelenlegi keresztény egyházakban nincs jelen.
Ehhez az ébredéshez szükség lesz szakemberekre, segítőkre.
Nem feltétlenül csak keresztények tölthetik be ezeket a szerepeket, hanem az ébredési hullámmal toleráns más személyek is.
Fontos, hogy mindenképp személyekről van szó, mert egy újdonság felvállalására mindig személyes döntés szükséges.
A mostani bejegyzés témája a történelem.
„Azért ne féljetek tőlök. Mert nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jőne; és oly titok, ami ki ne tudódnék.” (Mt 10, 26.)
„Mert nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne.” (Lk 8, 17.)
„Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék” (Lk 12, 2.)
Isten kijelentéseket akar adni a múltról, és azt várja el, hogy meg is ítéljük a történelmi személyek/népek cselekedeteit az Ige tükrében.
Vajon milyen jellegű történelemről lehet szó leginkább?
- Egyetemes történelem – túl nagy téma 6000 év összes eseményének feldolgozása. Egy-egy történész, történelemtanár nem érthet minden témához, és nem is érdekel minden embert minden teljes történelme.
- Izrael történelme – ez lenne a legideálisabb, hiszen már rendelkezésre áll a Biblia, mint történelemkönyv. A baj az, hogy a Szentföld múltjának értelmezése túl nagy konfliktus (arab-izraeli viszony). Vajon bölcs dolog ekkora feladatnak nekimenni?
- Magyar történelem – ez a téma nagyon gyakorlatiasnak tűnik. Ezzel érdemes leginkább foglalkozni. Úgyis elég nagy a rendetlenség ezen a területen. Van-e közük a magyaroknak a sumérokhoz, etruszkokhoz, hunokhoz? Rengeteg magyar nyelvű anyag áll rendelkezésre, és az Isten tud „súgni”, hogy melyik elméletből mi lehet az igaz.
A valódi múlt legvalószínűbb a különféle elméletek között van valahol.
„A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg.” (1Kor 14, 29.)
Egy ilyen ébredési hullám elég nagy hatással tud lenni több millió emberre, ha tényleg sikerül tisztázni a magyarság múltját.
Miért fontos egy nép múltja?
Mert a múlt határozza meg a jelent, és a jelen döntései alapján lesz a jövő.
„Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett.
Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, amennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.” (Mt 25, 31-46.)
