Zalaegerszeg - Ezen a héten komplex tábor- ral egybekötött jubileumi programmal ünneplik Gébárton, a Kézművesek Házában a zalaegerszegi jurta elkészítésének 10 éves évfordulóját. A hangulat most is jurtaépítő...
- Ugye nem érzett a talpad még ilyen finom puhaságot? - erősíti meg a nemezszőnyegen való mezítlábas jurtalátogatás valóban kellemes élményét kérdésével Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke. - Az egyesület tagjai, 122 alkotó készítette 1996-ban, a Honfoglalás Millecentenáriumára ezt a nemezsátrat - idézi a kezdeteket. A vázszerkezetet, a berendezési tárgyakat és mindenekelőtt a sátor borítását képező nemez elkészítését komoly tanulmányok, ismeretszerzések előzték meg. Az eltelt tíz év alatt több százszor állították fel, s mutatták be különböző helyeken és alkalmakkor, nem csoda, hogy a sátor bizonyos részei elkoptak, cserére illetve kiegészítésre szorulnak. Ezeken is dolgoznak a mostani komplex tábor résztvevői, akik emellett megismerkednek a honfoglaláskori kultúra különböző témáival, köztük az ötvösművészettel, a fazekassággal vagy a jelképekkel. A közel hatvan táborlakó az ország különböző részéből érkezett, illetve velük van néhány német és belga vendég is.
A helyiek mellett további három jurtaépítő csapat is résztvevője a programnak, a kiskun, a délvidéki és a nádudvari nemezsátrak ugyancsak láthatóak a Kézművesek Házánál. A jelen lévő két kirgiz asszony segítségével készülnek a tároló nemezzsákok, Gömbös Katalin keszthelyi nemezelő irányításával pedig a hímes nádfüggönyt vagy nádszőnyeget szövik.
- A sátorba készítjük, a technikáját korábban kirgiz mesterektől tanultuk, de a jelen lévő Kendzsekan Toktosunova asszony most is segít nekünk - mondja Gömbös Katalin népi iparművész. A készülő alkalmatosság a sátorban a faváz és a nemezlapok közé kerül, funkciója szerint távol tartja a kisebb rovarokat. A nádat, amit egyébként Keszthelyről hoztak, betekerik a helyben, növényi kivonatokkal megfestett gyapjúszállal és ezt szövik meg.
A zentai Thúri Enikő is a nádszálak gyapjúsításával foglalatoskodik. A fiatal pedagógus azt mondja, évekkel ezelőtt a rajztanáruk Magyarországon Vidákéknál tanult nemezelni.
- Aztán megmutatta nekünk is, azóta nemezelek - teszi hozzá. Azt a sátrat, amit magukkal hoztak, főleg a zentai és a szomszéd városok gyerekei készítették két évvel ezelőtt, a Vidák házaspár útmutatásával. A Budai Várban rendezett mesterségek ünnepére építették, abban az évben a nemez volt a fő téma.
Enikő elsősorban takarókat és táskákat készít nemezből.
- Korábban nem jártam Gébárton, nagyon jó ez a közösség és kellemes élmény a jurtában aludni. Télen fűt, nyáron hűt...
A már emlegetett Vidák István és felesége, Nagy Mari a Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) nemezkészítési szakmai vezetője. A zalai népművészeti egyesülettel és közreműködésükkel valósul meg a mostani jubileumi sátorünnep szakmai programja.
Vidák Istvánék 1978-ban elsőként kezdtek hazánkban nemezkészítéssel foglalkozni, előtte néhány kalaposhoz kötődött e mesterség, de másképpen.
- Az eltelt évtizedek alatt sok tanítványunk volt, számosan megismerkedtek a nemezeléssel. Egy részük aztán hivatásos nemezkészítő lett, mások pedig munka mellett hódolnak e tevékenységnek. Kérdés, elégedettek vagyunk-e az ezzel foglalkozók számával? Azt mondom, hogy lehetnének jóval többen, de jóval kevesebben is. Mi elkezdtük, s igyekeztünk mind szélesebb körben megismertetni a nemezkészítést. Hogy a későbbiekben milyen érdeklődés mutatkozik iránta, azt nem lehet tudni - fogalmaz Vidák István.
A gébárti alkotóházban uralkodó nemezelő hangulat a külső szemlélőt bizonyosan optimizmusra hangolja... A nemezsátrak elterjedésével kapcsolatos érdeklődésre Vidák István kifejti, hogy ma már számos fellelhető ezekből turisztikai és egyéb célokra. Ám a meglévő nemezsátraknak csupán a töredékét készítették népművészek. Főként munkaigényessége miatt még nem fordult elő, hogy egy egyesület kettőt épített volna, amúgy is a negyven valahány szervezet mindössze 5-6 jurtát mondhat magáénak. - Ismerve a kézzel készült magyarországi nemezsátrakat, elmondhatom, bár tízéves a zalaegerszegi, ám mind közül a legszebb...
Így lehetsz te is bombázó
2012.04.03. | Ötvenentúl.hu / MTI
Az építészet és a divat különleges találkozásából megszületett, jurta formájú szoknyarésszel bolondított ruhák diadalmaskodtak az idei Gombold újra! Divat a magyar öltözéktervezési pályázat Millenáris Parkban megrendezett záró divatbemutatóján.
A Zsindely elnevezésű kollekció a népi építészetből merít: anyaghasználat és formavilág szempontjából is. A szoknyák például a jurta formát idézik - mondta el Farkas Anett, a pályázat fődíjának nyertese. Mint hozzátette: a magyar népi építészet meghatározó alakja Makovecz Imre, így az ő stílusa szintén jelentős ihletforrás volt a számára. A ruhák kivitelezését egyedül végezte, mindössze a szabásmintákhoz kért segítséget, hiszen nem tanult divattervezést. Elmondta, a jövőben szívesen foglalkozna a tervezéssel, és továbbra is előszeretettel vegyítené az építészeti tanulmányaival.
Az első Gombold újra! Divat a magyar pályázatot és divatbemutatót 2011 tavaszán a magyar EU-elnökség kiemelt kulturális eseményeként rendezték meg. A magyar népviselet reneszánszát ünneplő első széria mintegy 450 jelentkezőt vonzott. A pályázók tetszőlegesen választott magyar viselettörténeti értékeket írtak át kortárs, a nemzetközi divatvilág trendjeit követő formába. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy az idei divatbemutatót a tavalyi győztes, és az immár saját márkával (INER) is rendelkező Gyöngyösi Renáta kollekciója nyitotta meg.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő Design Terminál Non-profit Kft. 2011 novemberében írta ki a pályázat második szériáját. Az idei év egyik különlegessége, hogy a pályázók két kategóriában is indulhattak. A kortárs öltözéktervezési pályázat a tavalyi szempontok szerint épült fel, míg a design és hagyomány kategóriában fiatal magyar divattervezők által előre elkészített szabásminta alapján, hagyományos kézműves technikával vagy anyagból készült, egyedi ruhadarabokkal pályázhattak a jelentkezők.
A mások mellett Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Florence Deladriere, a Marie Claire International divat- és szépségrovatának vezető szerkesztője és Zoób Kati divattervező alkotta zsűri több mint ezer jelentkező közül választotta ki a továbbjutókat: 24 pályamunkát a kortárs, illetve tizenegyet a design és hagyomány kategóriában. Előbbiben Nagy Móni és Hendzsel Ilona nyerte meg a legjobb kiegészítőért járó díjat. A design és hagyomány pályázatban Somogyi Alettnak ítélték a legjobb kollekcióért, és Vitányi Annának a legjobb kiegészítőért járó díjat.
A kortárs öltözéktervezési pályázat nyertesei 1,1 millió forintos pénzjutalomban részesülnek, továbbá a Marie Claire magazin ötéves születésnapi számának a címlapján, illetve a Marie Claire Fashion Days-en is bemutatkozhatnak. A design és hagyomány pályázat győztesei pedig 400 ezer forinttal gazdagodnak, valamint féléves gyakornoki időt tölthetnek a Katti Zoób és az Attitude márkák műhelyében.
A pályázat idei újdonsága volt, hogy a záró divatbemutatót egész napos rendezvény előzte meg. A meghívott tervezők bemutatója bőrben, bundában, tollakban és merész anyag-, szín- és szabásmintában gazdag téllel kecsegtet. Pimasz vállmegoldások, szemkápráztató minták és időutazásra invitáló bundaköltemények váltották egymást a kifutón. A Magyar divat 2012 bemutatón Sármán Nóra, a Kepp Showroom és Tomcsányi Dóri a legfiatalabb tervezők képviselőiként, Abodi Dóra, Mojzes Dóra, Lakatos Sándor, Benus Dániel, és Szegedi Kata az új generáció színeiben, az Artista, valamint Konsánszky Dóra pedig "veteránként" fogadták a közönség tapsát.
forrás: http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=61021
2012-04-01 09:38:43
Csere Zsuzsa
Az építészet és a divat különleges találkozásából megszületett, jurta formájú szoknyarésszel bolondított ruhák diadalmaskodtak az idei Gombold újra! Divat a magyar öltözéktervezési pályázat Millenáris Parkban megrendezett záró divatbemutatóján. Szombaton az este folyamán a már befutott hazai tervezők 2012/2013-as őszi-téli kollekcióit is megismerhette a közönség.
A Zsindely elnevezésű kollekció a népi építészetből merít: anyaghasználat és formavilág szempontjából is. A szoknyák például a jurta formát idézik - mondta el az MTI-nek Farkas Anett, a pályázat fődíjának nyertese. Mint hozzátette: a magyar népi építészet meghatározó alakja Makovecz Imre, így az ő stílusa szintén jelentős ihletforrás volt a számára. A ruhák kivitelezését egyedül végezte, mindössze a szabásmintákhoz kért segítséget, hiszen nem tanult divattervezést. Elmondta, a jövőben szívesen foglalkozna a tervezéssel, és továbbra is előszeretettel vegyítené az építészeti tanulmányaival.
Az első Gombold újra! Divat a magyar pályázatot és divatbemutatót 2011 tavaszán a magyar EU-elnökség kiemelt kulturális eseményeként rendezték meg. A magyar népviselet reneszánszát ünneplő első széria mintegy 450 jelentkezőt vonzott. A pályázók tetszőlegesen választott magyar viselettörténeti értékeket írtak át kortárs, a nemzetközi divatvilág trendjeit követő formába. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy az idei divatbemutatót a tavalyi győztes, és az immár saját márkával (INER) is rendelkező Gyöngyösi Renáta kollekciója nyitotta meg.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő Design Terminál Non-profit Kft. 2011 novemberében írta ki a pályázat második szériáját. Az idei év egyik különlegessége, hogy a pályázók két kategóriában is indulhattak. A kortárs öltözéktervezési pályázat a tavalyi szempontok szerint épült fel, míg a design és hagyomány kategóriában fiatal magyar divattervezők által előre elkészített szabásminta alapján, hagyományos kézműves technikával vagy anyagból készült, egyedi ruhadarabokkal pályázhattak a jelentkezők.
A mások mellett Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Florence Deladriere, a Marie Claire International divat- és szépségrovatának vezető szerkesztője és Zoób Kati divattervező alkotta zsűri több mint ezer jelentkező közül választotta ki a továbbjutókat: 24 pályamunkát a kortárs, illetve tizenegyet a design és hagyomány kategóriában. Előbbiben Nagy Móni és Hendzsel Ilona nyerte meg a legjobb kiegészítőért járó díjat. A design és hagyomány pályázatban Somogyi Alettnak ítélték a legjobb kollekcióért, és Vitányi Annának a legjobb kiegészítőért járó díjat.
A kortárs öltözéktervezési pályázat nyertesei 1,1 millió forintos pénzjutalomban részesülnek, továbbá a Marie Claire magazin ötéves születésnapi számának a címlapján, illetve a Marie Claire Fashion Days-en is bemutatkozhatnak. A design és hagyomány pályázat győztesei pedig 400 ezer forinttal gazdagodnak, valamint féléves gyakornoki időt tölthetnek a Katti Zoób és az Attitude márkák műhelyében.
A pályázat idei újdonsága volt, hogy a záró divatbemutatót egész napos rendezvény előzte meg. A meghívott tervezők bemutatója bőrben, bundában, tollakban és merész anyag-, szín- és szabásmintában gazdag téllel kecsegtet. Pimasz vállmegoldások, szemkápráztató minták és időutazásra invitáló bundaköltemények váltották egymást a kifutón. A Magyar divat 2012 bemutatón Sármán Nóra, a Kepp Showroom és Tomcsányi Dóri a legfiatalabb tervezők képviselőiként, Abodi Dóra, Mojzes Dóra, Lakatos Sándor, Benus Dániel, és Szegedi Kata az új generáció színeiben, az Artista, valamint Konsánszky Dóra pedig "veteránként" fogadták a közönség tapsát.
A programsorozat nyitóeseményén, a Dress code: Business című konferencián mutatták be A magyar divat 1116 éve című albumot, amely a honfoglalástól napjainkig követi végig a hazai viselettörténet fontos állomásait. A rendezvény ideje alatt a látogatók a WAMP Fashion vásáron válogathattak kedvükre az egyedi ruhákból, illetve kiegészítőkből.
(MTI)
Közzétéve: 2012.04.03. Kedd, 11:06 | Utoljára frissítve: 11 hónapja | Szerző: anettzup
Az építészet és a divat különleges találkozásából megszületett, jurta formájú szoknyarésszel bolondított ruhák diadalmaskodtak az idei Gombold újra! Divat a magyar öltözéktervezési pályázat Millenáris Parkban megrendezett záró divatbemutatóján. Szombaton az este folyamán a már befutott hazai tervezők 2012/2013-as őszi-téli kollekcióit is megismerhette a közönség.
A
Zsindely elnevezésű kollekció a népi építészetből merít: anyaghasználat és formavilág szempontjából is. A szoknyák például a jurta formát idézik - mondta el az MTI-nek
Farkas Anett, a pályázat fődíjának nyertese. Mint hozzátette: a magyar népi építészet meghatározó alakja
Makovecz Imre, így az ő stílusa szintén jelentős ihletforrás volt a számára. A ruhák kivitelezését egyedül végezte, mindössze a szabásmintákhoz kért segítséget, hiszen nem tanult divattervezést. Elmondta, a jövőben szívesen foglalkozna a tervezéssel, és továbbra is előszeretettel vegyítené az építészeti tanulmányaival.
Farkas Anett nyertes kollekciója a Gombold Újra! divatbemutatón
Az első Gombold újra! Divat a magyar pályázatot és divatbemutatót 2011 tavaszán a magyar EU-elnökség kiemelt kulturális eseményeként rendezték meg. A magyar népviselet reneszánszát ünneplő első széria mintegy 450 jelentkezőt vonzott. A pályázók tetszőlegesen választott magyar viselettörténeti értékeket írtak át kortárs, a nemzetközi divatvilág trendjeit követő formába. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy az idei divatbemutatót a tavalyi győztes, és az immár saját márkával (INER) is rendelkező
Gyöngyösi Renáta kollekciója nyitotta meg.
Egy manöken Bálint Sára alkotását viseli a kifutón MTI Fotó: Kovács Tamás
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő Design Terminál Non-profit Kft. 2011 novemberében írta ki a pályázat második szériáját. Az idei év egyik különlegessége, hogy a pályázók két kategóriában is indulhattak. A kortárs öltözéktervezési pályázat a tavalyi szempontok szerint épült fel, míg a design és hagyomány kategóriában fiatal magyar divattervezők által előre elkészített szabásminta alapján, hagyományos kézműves technikával vagy anyagból készült, egyedi ruhadarabokkal pályázhattak a jelentkezők.
A mások mellett Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Florence Deladriere, a Marie Claire International divat- és szépségrovatának vezető szerkesztője és Zoób Kati divattervező alkotta zsűri
több mint ezer jelentkező közül választotta ki a továbbjutókat: 24 pályamunkát a kortárs, illetve tizenegyet a design és hagyomány kategóriában. Előbbiben Nagy Móni és Hendzsel Ilona nyerte meg a legjobb kiegészítőért járó díjat. A design és hagyomány pályázatban Somogyi Alettnak ítélték a legjobb kollekcióért, és Vitányi Annának a legjobb kiegészítőért járó díjat.
Manökenek Prenoir alkotásait viselik a kifutón MTI Fotó: Kovács Tamás
Divat a "Zsindelyes"
A kortárs öltözéktervezési pályázat nyertesei 1,1 millió forintos pénzjutalomban részesülnek, továbbá a Marie Claire magazin ötéves születésnapi számának a címlapján, illetve a Marie Claire Fashion Days-en is bemutatkozhatnak. A design és hagyomány pályázat győztesei pedig 400 ezer forinttal gazdagodnak, valamint féléves gyakornoki időt tölthetnek a Katti Zoób és az Attitude márkák műhelyében.
A pályázat idei újdonsága volt, hogy a záró divatbemutatót egész napos rendezvény előzte meg. A meghívott tervezők bemutatója bőrben, bundában, tollakban és merész anyag-, szín- és szabásmintában gazdag téllel kecsegtet. Pimasz vállmegoldások, szemkápráztató minták és időutazásra invitáló bundaköltemények váltották egymást a kifutón. A Magyar divat 2012 bemutatón Sármán Nóra, a Kepp Showroom és Tomcsányi Dóri a legfiatalabb tervezők képviselőiként, Abodi Dóra, Mojzes Dóra, Lakatos Sándor, Benus Dániel, és Szegedi Kata az új generáció színeiben, az Artista, valamint Konsánszky Dóra pedig "veteránként" fogadták a közönség tapsát.
A programsorozat nyitóeseményén, a Dress code: Business című konferencián mutatták be A magyar divat 1116 éve című albumot, amely a honfoglalástól napjainkig követi végig a hazai viselettörténet fontos állomásait. A rendezvény ideje alatt a látogatók a WAMP Fashion vásáron válogathattak kedvükre az egyedi ruhákból, illetve kiegészítőkből.
Forrás: MTI
Kormányportál
Gombold újra! 2012-ben is divat a magyar
2012. március 31. 12:52
A pályaműveket elnézve válik csak igazán láthatóvá, hogy kultúránk, hagyományaink és népi művészetünk számtalan eleme igenis beépíthető a modern divat világába – fogalmazott Teszári Nóra a Gombold újra! díjátadója előtt a budapesti Millenárison.
2011 novemberében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából annak háttérintézménye, a Design Terminál Non-profit Kft. immár második alkalommal írta ki a „Gombold újra! Divat a magyar” öltözéktervezési pályázatot. A pályázatban a résztvevők feladata valamely – tetszőlegesen választott – magyar viselettörténeti érték átírása kortárs, a mai trendeknek megfelelő formába.
A kormany.hu-nak adott interjújában Teszári Nóra, a Design Terminál szóvivője, az esemény háziasszonya elmondta: a Gombold újra! elsődleges célja, hogy felkarolja a fiatal magyar tehetségeket. Sok tervező és designer eredeti, remek ötletét mutatja be a mai divatshow. Hangsúlyozta: ez a kezdeményezés azoknak ad lehetőséget, akik nem énekhangjukkal, hanem kreativitásukkal és divattervezői érzékükkel alkotnak kiemelkedőt. A kiírás egyértelművé tette, a pályaműveknek idén nem a kifutónak, hanem a való életnek kell megfelelniük, tehát hordhatónak kell lenniük – fűzte hozzá.
Teszári Nóra kiemelte: a pályázók idén sokkal komolyabb előkészülő munkát, kutatást végeztek, mint tavaly. Talán ennek is köszönhető, hogy ez alkalommal építészeti elemek is megjelentek egyes öltözékekben. Ilyen például a székely kapu és a zsindelyes tető, illetve képzőművészeti motívumként felbukkan a kosárfonás is – hívta fel a figyelmet. A szebbnél szebb ruhákat, táskákat nézve válik igazán láthatóvá, hogy kultúránk, hagyományaink és népi művészetünk számtalan eleme igenis beépíthető a modern divat világába – tette hozzá.
A 2012-es pályázat újításairól szólva aláhúzta, a szervezők különös figyelmet szenteltek annak, hogy egy tiszta és átlátható versenyhelyzetet teremtsenek: a zsűri tagjai egységes etikai nyilatkozatot írtak alá, mely bárki számára hozzáférhető. Továbbá – mondta – a tavalyi divatshow-tól eltérően idén egész napos eseménysorozat keretében díjazzák a pályázókat, konferencia és vásár, valamint több bemutató is várja az érdeklődőket. Az esemény tehát sokkal családiasabb hangulatban zajlik – fogalmazott.
Természetesen örülünk annak, ha fiatal magyar divattervezők sikereket érnek el külföldön, de a Gombold újra! mindenekelőtt az itthoni érvényesüléshez kíván lehetőséget biztosítani – nyomatékosította Teszári Nóra. A díjak, a nagyközönség előtt való bemutatkozás mind a magyarországi divat-vállalkozások elindítását, a pályázók nevének köztudatba kerülését segíti elő – mutatott rá.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye, a Design Terminál írta ki a pályázatot, ennek ellenére a Gombold újra! nem kormányzati esemény – nyomatékosította –, hiszen a vállalati szféra és a civilek és képviseltetik magukat a szakmai partnerek között.
A Gombold újra! 2012-es győztesei
A pályázat fődíját, a kortárs kategóriát Farkas Anett nyerte „Zsindely” elnevezésű kollekciójával, mely a népi építészetből merít anyaghasználat és formavilág szempontjából is: a szoknyák a jurta formáját, a ruhák anyaga a zsindelyes tetőket idézik. A győztes elmondta: Makovecz Imre, a magyar népi építészet meghatározó alakjának stílusa jelentős ihletforrás volt számára. Az építészeti tanulmányokat folytató Farkas Anett egyedül végezte a ruhák kivitelezését, csupán a szabásmintákhoz kért segítséget, hiszen nem tanult divattervezést.
Ugyanebben a kategóriában a legjobb kiegészítőért járó díjat Nagy Móni és Hendzsel Ilona nyerte meg. A design és hagyomány pályázatban Somogyi Alettnak ítélték a legjobb kollekcióért, és Vitányi Annának a legjobb kiegészítőért járó díjat.
Háttér
A kezdeményezésben a divatszakma és a kézműves világ, valamint a vállalati szféra szinte minden része képviseli magát. A projekt vezető kreatív tanácsadója Lakatos Márk stylist, a döntőzsűri elnöke Florence Deladriere, a Marie Claire International divatrovatának vezető szerkesztője. A zsűri tagjai munkájuk megkezdése előtt egységes zsűrizési alapelveket és etikai nyilatkozatot is aláírnak (mindkettő nyilvános dokumentum). A pályázat szakmai partnerei a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Mesterségek Ünnepe, a Hagyományok Háza, a Vodafone és a Samsung is.
A Gombold újra! pályázat összköltségvetése mintegy 150 millió forint (ebben benne foglaltatik a pályázók költségtérítése, a legtehetségesebb pályázókat felvonultató esemény és a nekik járó díjak is). A költségeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága állja, azonban nem új költségvetési források, hanem a még 2011-ben lakossági kommunikációs célokra kötött keretszerződésének terhére, melyben közbeszereztetett partnere a Bell & Partners Kommunikációs Ügynökség.
Jurtában élni… valós alternatíva?
én voltam a sarkkörön és voltak akik jurtában laktak. de az más klima. itthon azért a nagy hidegektől nem kell annyira tartani, és ha tüzet is tudtok rakni odabent, szerintem egész kellemes lehet télen is.
amúgy meg tuti nyugis, boldog és harmonikus lenne az élet egy istenhátamögötti helyen. [...]
Nahát! én semmi kivetni valót nem látok a jurtában. Hogy gyerekkel? miért ne?
kirekesztettség? az egyébként is megvan. A legmeredekebb részletekről a külvilág úgyse tud. Folyóban is tisztára lehet mosni a ruhát és az embert is, de igény szerint a jurtában melegíthető a víz és gondolom a természetes szappan is belefér egy önfenntartó életmódba.
Jurtából iskolába is lehet járni, kérdés hol áll a jurta. De hát tanyáról is járnak iskolába gyerekek. Az iskola kérdés nem a lakhely alapanyagán múlik.
Hogy túlzás a folyton egylégtér? nem hiszem. Aki jurtában él, az a napja nagy részét nem a jurtán belül tölti,még télen sem. Épp ezért költözik jurtába. Ilyenkor tied az egész világ. Ha magányra vágysz kisétálsz az erdőbe. Értelemszerűen a jurta nem a blaha közepén áll, azaz nem metróval és busszal kell az erdőt megközelítened, hanem kilépsz a jurtából és kb 10-20 perc gyaloglás után már garantáltan magad vagy az erdőben. [...]
Barátnőm pár hónapig lakott jurtában és most is laknak az övében mások. Én imádom! Főleg ahogy besüt a nap reggel a füstnyíláson!
Szerintem a lényeg, hogy jól ki kell találni a szigetelést mert nem erre az éghajlatra találták fel sajna. Az eső stb tönkreteheti. Amivel borítják nemez az is lehet sokféle, gondolom utána olvastatok már. Ausztriában is vannak barátok - ők egy szuper fa alapzatra rakták fel az egészet és így tök jól működik. [...]
Ahogy nézegettem képeket, olvasgattam a témában, egyre inkább el tudnám képzelni A jurta otthont!
Egyetértek azzal is, aki korábban azt írta, jurtából is lehet iskolába, óvodába járni.
Azt gondolom, egyáltalán nem kell elhanyagoltnak, ápolatlannak lenni azért, mert valaki tanyán vagy épp jurtában él. Ilyesmiről is volt szó a téma elején. [...]
Sziasztok. Most találtam erre az oldalra.
Osziék az én rég nem látott rokonaim. Még kisgyerek voltam kb 11-12 éves de talán kisebb amikor ők kiköltöztek a jurtába. Nagyon szép emlékeim vannak velük kapcsolatban. Nagyon szerettem az Ildit,roppant édes teremtés. Akkor a lányaik Ramóna olyan 8 éves lehetett a kicsi Ildike pedig még karon ülő baba volt.
Nagyon szeretném őket ujra látni.Így találtam erre az oldara is.És igen benne voltak a Fókuszban még pár éve ,olyan 5 -6 évvel ezelött.Ha jól tudom az Ildi magyar tanár volt eredetileg,és otthon a jurtában tanította olvasni a gyerekeket... [...]
Ahoy!
Olvastam pár hozzászólást (és aggodalmat) , amire tudok megoldást javasolni.
A jurta lakható a mi éghajlatunkon is. Meg kell tanulni használni és gondozni. A szellőztetése is megoldható: nem a tono-n (karikán) keresztül, hanem a padlózat felett fel kell gyűrni a nemezt. Nyáron az északi oldalról kellemes hűvös levegő hűti az amúgy meleg jurtát... :-) A nemezt leginkább az egerek teszik tönkere, amit évente, kétévente célszerű javítani. Nem nagy meló, mert a lyukakat egyszerű benemezelni. A "vízhatlan" ponyva valóban a mese-kategória. A jurtát úgy lehet vízhatlanná tenni, hogy több réteg fedés alkalmazunk. Nálam bevált, hogy a külső ponyva és a nemez közé egy kimustrált ejtőernyőt (6-7000 Ft) tettem. Ez szellőzik, de a vizet nem ereszti be. A ponyvának leginkább az UV fény árt.
Több jurtát összekapcsolni csak ott célszerű, ahol nincsenek erős szelek. Ahol erős szél fúj, ott Szélúrfi belekapaszkodik a szerkezetbe és viszi... A szimpla jurton nem talál "fogást".
A jurta fűtése sem macera. Mivel csak akkor érdemes fűteni, amikor benne vagyunk, így sokat meg lehet spórolni a tűzifán. Sütni-főzni viszont célszerűbb egy másik jurtában vagy valami külön kecóben, mert a palacsinta szagát beveszi a gönc. A jurta hamar felmelegszik a legnagyobb hidegben is - viszont pár óra alatt kihűl.
A jurtalakást csak az válassza, aki a hozzá kapcsolódó életmódot is bírja. A jurta velünk együtt él - mint valami családtag... Nem is szabad magára hagyni. :-) A romantikus gyertyalángos/petróleumos esték elég költségesek - hiszen 1 liter petro lassan 1000 Ft. A gyertyakészítés sem olcsó, hacsak nem igazi (büdös) faggyúból készítjük. Nálam bevált a napelem és a LED világítás. Amúgy a jurta keveset kér és sokat ad...
Üdv!
Saját készítésű. Az "eredeti" mongol (suvenir) jurták "hétvégi bulikra" jók. Amikor idehaza 70-80 cm magasan terheli a hó a szarufákat a szélvédett oldalon vagy amikor dinamikus lökésekben éri a szél a jurtot, azt csak erősebb anyagból készült szerkezet viseli el. Mivel benne lakom, nem engedhetem meg azt a "luxust", hogy egy vihar elvigye az otthonom. Inkább megépítettem erősebb és minőségibb anyagokból. A formán is változtattam kicsit: meredekebb a tető, mint a mongol ger-é, a kerege magassága is nagyobb, az ajtó is kicsit más és a kéményt is a karika másik felén viszem ki. Apró dolgoknak tűnnek ezek, de sokkal kényelmesebbé teszik a jurtát.
Amúgy egyre többen válasszák a jurtát állandó "hajléknak" - nem csak kalandvágyból. Egy dolog viszont NAGYON FONTOS: ne kényszermegoldás legyen a jurta!!!! Ezt az életmódot választani kell - és érdemes. [...]
A szél nem árt a jurtának. Akkor igen, ha változtatunk a klasszikus kialakításon, pl egy elő tetővel, vagy egy újabb jurta hozzáépítésével, netán egy emelet toldásával. A 6 év alatt egyszer vitte el a szél a kéményemet... szerencsére nem messzire! más kárt nekem nem okozott a szél. Ahogy Mirr-murr is írja, a karikát szélben (nagyon erős szélben!) le kell kötni valami nehezékhez. Én a jurta padozatában alakítottam ki egy gyűrűt, ahhoz kötöm le a karikát - eddig még csak kétszer volt rá szükség, pedig a tanyám egy fennsíkon fekszik, ahol szinte mindig fúj a szél. [...]
http://mamami.hu/forum/showthread.php?p=1448809
Mirr-murr!
A keregét bőrrel húzattam össze - ahogy kell. Amúgy minden alkatrésze "autentikus". A nemezt Mongóliából hozattam. A külső borítás Sattler ponyva, ez bírja a Nap UV sugarait. Belül bélésselyemmel takarom el a nemezt. Az alapja deszka és mdf lap. A jurta faanyaga hárs és nyír.
A kazah jurta valóban kényelmesebbnek tűnik, hiszen nincsenek benne oszlopok. Viszont pont ezért szét kell szedni és újra összerakni legalább évente kétszer. A mongol ger ezt nem igényli és szerintem stabilabb is. Arról nem is beszélve, hogy a kazah jurta munkaigényesebb - ezmiatt drágább is. Bukharából 1,5 milla + szállítás egy kisebb jurta ára. Ha hazai anyagokból (hazai fa, saját nemez, stb) rakom össze, akkor is jóval drágább, mint a mongol. [...]
Akkor igazából egy mongol jurtát alakítottál át egy kicsit? (Elnézést hogy értetlenkedem, zsibbadtmazagyam.) A Sattler ponyvát hol szerezted be? S miből van rajta a piros szoknya? Az mdf lap hogy bírja a megpróbáltatásokat?
Idén akarunk rendes alapot a miénknek, rendes vasag fapadlóra nem lesz keret... Kavics-homok biztosan kerül alá a víz miatt, A tetejére még variálunk mi kerüljön. Milyen a ti alapotok pontosan? (Bocs a sok kérdésért...)
Kellemes Húsvétot kívánok Nektek!
Mirr-murr
Igen, a mongolt méreteztem át. A piros aljzat a hó és a sár miatt van. Ha olvad a hó, akkor ponyva felszívja a vizet, a sarat meg le lehet mosni róla. Anyaga PVC "kamionponyva". Van hátránya i, mert a pára lecsapódik alatta, de ezt is ki lehet küszöbölni. Nem kötöm le az alap alá, hanem hagyom, hogy mozogjon a levegő alatt.
Az alap alatt is jó ha mozog a levegő. Az alapot már másképpen csinálnám meg, mint most van. Jelenleg fenyő gerendákat tettem a ledöngölt földre és arra csavaroztam az mdf lapot. Ez sima és viszonylag nem szívja be a vizet. Nos: a fenyőgerenda elrohad és az mdf lap se kacérkodik az örökkévalósággal. Mivel az anyagi kereteim meglehetősen szűkek, mindig abból építek, ami van. A fenyőt kiváltom az idén akácra (kidobott szőlő-oszlopok), az mdf lap egyenlőre még bírja. Ami fontos: az alapot inkább kiemelni kell, mintsem körülárkolni!!! Az alap alá kavicságyat építeni jó megoldás. Egyébként Oszi barátom raklapokra állította a jurtáját - a nyulai meg befurták magukat a jurta alá és ott kölykeztek! Mármint a nyulak... Egy másik család egyszerűen kimerte a folyóból a kavicsot, és arra tettek vastagon szőnyegeket. Nem tűnt hidegnek. Amúgy a jurta padlószintjén "hideg" van, mert ott mindig mozog a levegő. Az alapnál arra ügyeljetek, hogy a ponyva lelógjon róla a becsorgó vizek miatt és a kerege lecsúszását is meg kell akadályozni az alapról. Én méterenként felfúrtam vékony kis léceket az alapra kívül és belül is. A karika közepe alatt levertem egy rohadt nagy karót a földbe, kifúrtam és egy erős kötelet húztam ár rajta, amit az alap fölé kihúztam. (remélem érthető) Ehhez kötöm le viharban a karikát. Nem kell becipelni az aksit, meg egyebeket.
A Sattler ponyvát BP-en legolcsóbban a Sarolta Bellon cégnél érdemes megvenni. Áfásan most 2600 Ft/m és 1,2 m széles. (Ez pontos ár, mert egy készülő jurtára most kértem meg az árajánlatukat!) Nem olcsó, mert egy 5-6 m-es jurtára kell legalább 60 m ponyva. Mégis azt tanácsolom, hogy ebből érdemes varratni, mert ez kibír 8-10 évet - ha nem többet. Az Ethnocenternél 18.000 Ft-ért is lehet rendelni eredeti mongol lepedőponyvát, de az alá komoly vízszigetelést kell kitalálni. Bogádi Nikiék az Őrségben most éppen ezt választották: mongol vékony lepedő + alatta ejtőernyő. Várom a tapasztalataikat. Az tuti, hogy évente kétszer cserélni kell a külső ponyvát. Azt is figyelembe kell venni, hogy télen komoly szikraeső hullik vissza a ponyvára begyújtáskor. Diszkrét kis lyukak keletkeznek a ponyván. Ezért a dupla felső takaró nem árt.
Kérdezz bátran! Amiben tudok segítek!
A jurta azért bír jelentőséggel számomra, mert szimbólum és kihívás. Pár hét jurtában.... az semmi. Minden évszakot át kell élni. A hideg viharokat és forró nappalokat is. Ha hiszed ha nem: a jurtában hallod, amint a köd lélegzik! Reggel irdatlan madárcsicsergésre ébredsz, este meg nem bírsz elaludni a tücsköktől! Tök rossz...
Szilvi!
Nincs mit... Örülök, hogy érdekel benneteket a jurta! Szerintem ha kicsit utána érdeklődsz, akkor a környékeden biztosan találsz valakit, aki jurtázik. Egyre többen választják hajlékul. Bár azt gyorsan leírom, hogy a jurta igazi előnye abban rejlik, hogy költöztethető minden macera nélkül. Aki csak ideiglenesen (egy-két évig) lakik egy területen, annak pont ez kell. Lehet benne lakni hosszú éveken keresztül is, de "kísérő épület" előbb-utóbb megépül a jurta mellett. (Konyha, fürdő, fatározó, kamra, stb)
forrás: http://mamami.hu/forum/showthread.php?t=5179&page=51