Jurtában élnek: kiköltözött a természetbe a Paulics család
2011. szeptember 23., 08:44
Paulics Péter egy zalai falusi házból költözött ki a természetbe a családjával. Jurtát állítottak a völgybe, ahová hosszú és hatalmas gödrökkel szabdalt földút vezet. Négyhektáros, erdőt és rétet is magába foglaló birtokukon lovakat és kecskéket tartanak. Kutat fúrtak, építettek egy konyhát, s már megvannak a kert alapjai: mulcs és szalma fedi a területet, ahol vegyszermentes zöldség terem majd. A civilizációból lényegében egy terepjárót és egy mobiltelefont hoztak magukkal.
Mi dühítette fel annyira, hogy itt kötött ki, az erdőben?, kérdeztem az eredetileg fogtechnikusként dolgozó férfit, miközben mentateát ittunk a jurta előtti asztalnál, kétségkívül idilli környezetben.
- Nem vagyok dühös - mosolygott. - Inkább szomorú vagyok, mert úgy érzem, hogy az emberiség nem jól sáfárkodik az erőforrásaival. Tönkreteszi a környezetét, morálisan mélyponton van, és az emberek nem boldogok. A kinti világ - mi így hívjuk a civilizált világot - nem igazi. Az ételek nem táplálékok, a férfiak nem férfiak, a nők nem nők, és száz emberből kilencvennyolc beteg. Tipikus probléma például a magas koleszterinszint, nem azért, mert az emberek zsírosat esznek, hanem mert becsapják a szervezetüket. Azt mondogatják, hogy iszonyú sok dolgom van, nyolcvan helyen voltam ma, és harminc telefont kellett elintéznem. Az elme ilyenkor azt a sugallatot kapja, hogy a szervezet borzasztó terhelésnek van kitéve. Válaszul zsírt raktároz, amit majd el lehet égetni. De végül nem égeti el a szervezet, mert az emberek nem mozognak. Az egész élet hamis és hazug.
- Én nem kevesebbet tűztem ki célul, mint azt, hogy a világ jobb legyen - folytatta, nyomatékosítva: ez így van, még ha viccesnek tűnhet is az erdő közepén ülni, s ilyen hangzatos kijelentést tenni. - Azt vallom, hogy a legnagyobb kohéziós erő a család, de a család manapság nem működik. Egy anyuka azt mondta nekem: a tizennégy éves gyereke olyan, mintha az ellensége lenne. Nemcsak olyan, mintha, hanem az ellensége vagy, válaszoltam. Miért? Mert természeti törvény, hogy egy csoporton belül az új egyedek mindig a fajra jellemző tulajdonságokat leginkább megjelenítő egyedet követik, a szomszédos csoportokat pedig ellenségnek tekintik. Mindenkinek az a csoportja, ahol az ébrenléti idejének legnagyobb részét tölti, a gyerekeké így tehát az óvodai csoport vagy az iskolai osztály. Ott keresnek mintát, s mivel az ember ragadozó, a legagresszívebb, legkezelhetetlenebb diák szolgál mintaként. A család pedig szomszédos csoportnak, ellenségnek minősül. Zsákutca, amerre a világ halad, és én szeretnék ezen változtatni. Az etológiának van egy olyan tétele is, hogy ha a csoporton belül öt százalék viselkedése megváltozik, rövid időn belül az egész faj, az egész csoport viselkedése átalakul. Ezt szeretném elérni. Öt gyermekem van, nekik is lesznek gyerekeik, és sokan jönnek ide, akikkel sokat beszélgetünk. Velük talán elérjük az öt százalékot, és akkor valami megváltozhat.
- Föl szeretnék menni a jurta tetejére, aztán lecsúszok! - szólt közbe a legkisebb gyermek, a kétéves Bíborka, a hatéves Boróka pedig arra kért, nézzem meg, milyen ügyesen tud fára mászni. Bojtorján biciklizett, a nyolcéves Bendegúz a jurtában olvasott. Magántanuló, s a többiek se fognak iskolába járni a szülők szándéka szerint, hanem otthon tanítják majd őket.
Paulics Péter felesége, Burucs Andrea ebédet főzött.
- Budapesti vagyok, harmincnégy évig ott laktam. Közgazdászként, középvezetői beosztásban dolgoztam egy mobil távközlési cégnél. Úgy alakult az életem, hogy 1999-ben kivettem egy év fizetés nélküli szabadságot, és amikor vissza akartam menni, olyan változásokat tapasztaltam a cégnél, hogy mégsem tettem ezt. Egy ezoterikus boltban dolgoztam ezután, akkoriban kezdett érdekelni a masszázs, és elmentem Péter egyik nyári táborába, ott találkoztunk.
Paulics Péter a japán Yumeiho masszázs oktatója.
- Azt vizsgáljuk, mennyire tolódott el az ember testsúlyközpontja, mennyire egyensúlyvesztett, és ezt próbáljuk korrigálni. Ez a masszázs ősi, 1600 éves múltra tekint vissza, és nagyon komplex. Volt egy japán mestere - sajnos már nem él -, aki azt írta ki a rendelő ajtaja fölé: a betegségek végállomása. Nemcsak mozgásszervi betegségeket tudott eredményesen kezelni ezzel a technikával, hanem más problémákat is. Egészségházat működtettünk Szombathelyen a volt feleségemmel, ahol ezt a masszázst végeztem, és tizenöt éve tanítom. Az aktív munkavégzéssel már felhagytam, de aki idevetődik, akinek problémája van, annak segítek.
A hétköznapok persze főleg azzal telnek mostanában, hogy a család belakja az új otthonát.
- Ez a terület kicsi a teljes önellátáshoz - mondta Paulics Péter. - Idén még semmit se tudtunk termelni, az egyelőre meglévő családi házunk kertjéből hozzuk el a terményt. Majd ezután alakítjuk ki a kerteket, és elkezdjük művelni a földet, de kell hozzá öt év, mire beérik ennek a gyümölcse. Úgy tervezem az önellátást, hogy megtermeljünk, amit tudunk, amire pedig ezenfelül szükségünk van, cserével jutunk hozzá.
- Nem félted a gyerekeket a kullancsoktól, a darazsaktól, attól, hogy eltévednek, elvesznek? - kezdtem aggódni.
- Ha bízom a természetben, akkor nem félhetek tőle. Ehhez az élethez, és az élethez általában is, bizalom kell.
- Attól sem tartasz, hogy a gyerekek nem fognak majd érvényesülni a társadalomban, ha felnőnek?
- Egyáltalán nem. Egy szülő két dolgot adhat a gyerekének, gyökereket és szárnyakat. Ha ezt megadjuk nekik, boldogulni fognak.
Arról is szót ejtettünk, vajon hogyan tolerálják a hatóságok ezt az életmódot, de Paulics Péter emiatt sem aggódik egy cseppet sem.
- Ha az ember szeretettel és nyitottsággal fordul mások felé az igazságot képviselve, nem lehet baj. Vannak szabályok, amelyeket az emberek alkotnak, és vannak a természet törvényei. Ha az utóbbiakat ismerjük és követjük, akkor nem lehet probléma. Én itt kialakítom a saját életemet, nekem minden cselekedetem arról szól, hogy a világ jobb legyen. Akkor miért bántana bárki?
SORSSZERŰSÉG
Adósak maradtunk a hely megnevezésével, ahol a Paulics család él. A családfő kérte ezt, mert bár szívesen lát mindenkit, akinek hozzá vezet az útja, megkímélné családját attól, hogy túlzottan a figyelem középpontjába kerüljön a megszokottól eltérő életvitel miatt. Hisz a sorsszerűségben, hogy akivel találkoznia kell, azzal találkozik, éppúgy, ahogy megtalálta a számára ideális lakóhelyet is.
Szabó Judit
forrás: http://zaol.hu/hirek/jurtaban-elnek-kikoltozott-a-termeszetbe-a-paulics-csalad-1403363
Nemezsátor ünnep, táborral
2006. augusztus 11., 04:29
A helyiek mellett további három jurtaépítő csapat is résztvevője a programnak, a kiskun, a délvidéki és a nádudvari nemezsátrak ugyancsak láthatóak a Kézművesek Házánál. A jelen lévő két kirgiz asszony segítségével készülnek a tároló nemezzsákok, Gömbös Katalin keszthelyi nemezelő irányításával pedig a hímes nádfüggönyt vagy nádszőnyeget szövik.
- A sátorba készítjük, a technikáját korábban kirgiz mesterektől tanultuk, de a jelen lévő Kendzsekan Toktosunova asszony most is segít nekünk - mondja Gömbös Katalin népi iparművész. A készülő alkalmatosság a sátorban a faváz és a nemezlapok közé kerül, funkciója szerint távol tartja a kisebb rovarokat. A nádat, amit egyébként Keszthelyről hoztak, betekerik a helyben, növényi kivonatokkal megfestett gyapjúszállal és ezt szövik meg.
A zentai Thúri Enikő is a nádszálak gyapjúsításával foglalatoskodik. A fiatal pedagógus azt mondja, évekkel ezelőtt a rajztanáruk Magyarországon Vidákéknál tanult nemezelni.
- Aztán megmutatta nekünk is, azóta nemezelek - teszi hozzá. Azt a sátrat, amit magukkal hoztak, főleg a zentai és a szomszéd városok gyerekei készítették két évvel ezelőtt, a Vidák házaspár útmutatásával. A Budai Várban rendezett mesterségek ünnepére építették, abban az évben a nemez volt a fő téma.
Enikő elsősorban takarókat és táskákat készít nemezből.
- Korábban nem jártam Gébárton, nagyon jó ez a közösség és kellemes élmény a jurtában aludni. Télen fűt, nyáron hűt...
A már emlegetett Vidák István és felesége, Nagy Mari a Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) nemezkészítési szakmai vezetője. A zalai népművészeti egyesülettel és közreműködésükkel valósul meg a mostani jubileumi sátorünnep szakmai programja.
Vidák Istvánék 1978-ban elsőként kezdtek hazánkban nemezkészítéssel foglalkozni, előtte néhány kalaposhoz kötődött e mesterség, de másképpen.
- Az eltelt évtizedek alatt sok tanítványunk volt, számosan megismerkedtek a nemezeléssel. Egy részük aztán hivatásos nemezkészítő lett, mások pedig munka mellett hódolnak e tevékenységnek. Kérdés, elégedettek vagyunk-e az ezzel foglalkozók számával? Azt mondom, hogy lehetnének jóval többen, de jóval kevesebben is. Mi elkezdtük, s igyekeztünk mind szélesebb körben megismertetni a nemezkészítést. Hogy a későbbiekben milyen érdeklődés mutatkozik iránta, azt nem lehet tudni - fogalmaz Vidák István.
A gébárti alkotóházban uralkodó nemezelő hangulat a külső szemlélőt bizonyosan optimizmusra hangolja... A nemezsátrak elterjedésével kapcsolatos érdeklődésre Vidák István kifejti, hogy ma már számos fellelhető ezekből turisztikai és egyéb célokra. Ám a meglévő nemezsátraknak csupán a töredékét készítették népművészek. Főként munkaigényessége miatt még nem fordult elő, hogy egy egyesület kettőt épített volna, amúgy is a negyven valahány szervezet mindössze 5-6 jurtát mondhat magáénak. - Ismerve a kézzel készült magyarországi nemezsátrakat, elmondhatom, bár tízéves a zalaegerszegi, ám mind közül a legszebb...
forrás: http://zaol.hu/kultura/nemezsator-unnep-taborral-1493890
Így lehetsz te is bombázó
A Zsindely elnevezésű kollekció a népi építészetből merít: anyaghasználat és formavilág szempontjából is. A szoknyák például a jurta formát idézik - mondta el Farkas Anett, a pályázat fődíjának nyertese. Mint hozzátette: a magyar népi építészet meghatározó alakja Makovecz Imre, így az ő stílusa szintén jelentős ihletforrás volt a számára. A ruhák kivitelezését egyedül végezte, mindössze a szabásmintákhoz kért segítséget, hiszen nem tanult divattervezést. Elmondta, a jövőben szívesen foglalkozna a tervezéssel, és továbbra is előszeretettel vegyítené az építészeti tanulmányaival.
Az első Gombold újra! Divat a magyar pályázatot és divatbemutatót 2011 tavaszán a magyar EU-elnökség kiemelt kulturális eseményeként rendezték meg. A magyar népviselet reneszánszát ünneplő első széria mintegy 450 jelentkezőt vonzott. A pályázók tetszőlegesen választott magyar viselettörténeti értékeket írtak át kortárs, a nemzetközi divatvilág trendjeit követő formába. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy az idei divatbemutatót a tavalyi győztes, és az immár saját márkával (INER) is rendelkező Gyöngyösi Renáta kollekciója nyitotta meg.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő Design Terminál Non-profit Kft. 2011 novemberében írta ki a pályázat második szériáját. Az idei év egyik különlegessége, hogy a pályázók két kategóriában is indulhattak. A kortárs öltözéktervezési pályázat a tavalyi szempontok szerint épült fel, míg a design és hagyomány kategóriában fiatal magyar divattervezők által előre elkészített szabásminta alapján, hagyományos kézműves technikával vagy anyagból készült, egyedi ruhadarabokkal pályázhattak a jelentkezők.
A mások mellett Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Florence Deladriere, a Marie Claire International divat- és szépségrovatának vezető szerkesztője és Zoób Kati divattervező alkotta zsűri több mint ezer jelentkező közül választotta ki a továbbjutókat: 24 pályamunkát a kortárs, illetve tizenegyet a design és hagyomány kategóriában. Előbbiben Nagy Móni és Hendzsel Ilona nyerte meg a legjobb kiegészítőért járó díjat. A design és hagyomány pályázatban Somogyi Alettnak ítélték a legjobb kollekcióért, és Vitányi Annának a legjobb kiegészítőért járó díjat.
A kortárs öltözéktervezési pályázat nyertesei 1,1 millió forintos pénzjutalomban részesülnek, továbbá a Marie Claire magazin ötéves születésnapi számának a címlapján, illetve a Marie Claire Fashion Days-en is bemutatkozhatnak. A design és hagyomány pályázat győztesei pedig 400 ezer forinttal gazdagodnak, valamint féléves gyakornoki időt tölthetnek a Katti Zoób és az Attitude márkák műhelyében.
A pályázat idei újdonsága volt, hogy a záró divatbemutatót egész napos rendezvény előzte meg. A meghívott tervezők bemutatója bőrben, bundában, tollakban és merész anyag-, szín- és szabásmintában gazdag téllel kecsegtet. Pimasz vállmegoldások, szemkápráztató minták és időutazásra invitáló bundaköltemények váltották egymást a kifutón. A Magyar divat 2012 bemutatón Sármán Nóra, a Kepp Showroom és Tomcsányi Dóri a legfiatalabb tervezők képviselőiként, Abodi Dóra, Mojzes Dóra, Lakatos Sándor, Benus Dániel, és Szegedi Kata az új generáció színeiben, az Artista, valamint Konsánszky Dóra pedig "veteránként" fogadták a közönség tapsát.
forrás: http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=61021
Jurta formát idéző szoknyamegoldások diadalmaskodtak a Gombold újra! pályázat divatbemutatóján
Az építészet és a divat különleges találkozásából megszületett, jurta formájú szoknyarésszel bolondított ruhák diadalmaskodtak az idei Gombold újra! Divat a magyar öltözéktervezési pályázat Millenáris Parkban megrendezett záró divatbemutatóján. Szombaton az este folyamán a már befutott hazai tervezők 2012/2013-as őszi-téli kollekcióit is megismerhette a közönség.
A Zsindely elnevezésű kollekció a népi építészetből merít: anyaghasználat és formavilág szempontjából is. A szoknyák például a jurta formát idézik - mondta el az MTI-nek Farkas Anett, a pályázat fődíjának nyertese. Mint hozzátette: a magyar népi építészet meghatározó alakja Makovecz Imre, így az ő stílusa szintén jelentős ihletforrás volt a számára. A ruhák kivitelezését egyedül végezte, mindössze a szabásmintákhoz kért segítséget, hiszen nem tanult divattervezést. Elmondta, a jövőben szívesen foglalkozna a tervezéssel, és továbbra is előszeretettel vegyítené az építészeti tanulmányaival.
Az első Gombold újra! Divat a magyar pályázatot és divatbemutatót 2011 tavaszán a magyar EU-elnökség kiemelt kulturális eseményeként rendezték meg. A magyar népviselet reneszánszát ünneplő első széria mintegy 450 jelentkezőt vonzott. A pályázók tetszőlegesen választott magyar viselettörténeti értékeket írtak át kortárs, a nemzetközi divatvilág trendjeit követő formába. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy az idei divatbemutatót a tavalyi győztes, és az immár saját márkával (INER) is rendelkező Gyöngyösi Renáta kollekciója nyitotta meg.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő Design Terminál Non-profit Kft. 2011 novemberében írta ki a pályázat második szériáját. Az idei év egyik különlegessége, hogy a pályázók két kategóriában is indulhattak. A kortárs öltözéktervezési pályázat a tavalyi szempontok szerint épült fel, míg a design és hagyomány kategóriában fiatal magyar divattervezők által előre elkészített szabásminta alapján, hagyományos kézműves technikával vagy anyagból készült, egyedi ruhadarabokkal pályázhattak a jelentkezők.
A mások mellett Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Florence Deladriere, a Marie Claire International divat- és szépségrovatának vezető szerkesztője és Zoób Kati divattervező alkotta zsűri több mint ezer jelentkező közül választotta ki a továbbjutókat: 24 pályamunkát a kortárs, illetve tizenegyet a design és hagyomány kategóriában. Előbbiben Nagy Móni és Hendzsel Ilona nyerte meg a legjobb kiegészítőért járó díjat. A design és hagyomány pályázatban Somogyi Alettnak ítélték a legjobb kollekcióért, és Vitányi Annának a legjobb kiegészítőért járó díjat.
A kortárs öltözéktervezési pályázat nyertesei 1,1 millió forintos pénzjutalomban részesülnek, továbbá a Marie Claire magazin ötéves születésnapi számának a címlapján, illetve a Marie Claire Fashion Days-en is bemutatkozhatnak. A design és hagyomány pályázat győztesei pedig 400 ezer forinttal gazdagodnak, valamint féléves gyakornoki időt tölthetnek a Katti Zoób és az Attitude márkák műhelyében.
A pályázat idei újdonsága volt, hogy a záró divatbemutatót egész napos rendezvény előzte meg. A meghívott tervezők bemutatója bőrben, bundában, tollakban és merész anyag-, szín- és szabásmintában gazdag téllel kecsegtet. Pimasz vállmegoldások, szemkápráztató minták és időutazásra invitáló bundaköltemények váltották egymást a kifutón. A Magyar divat 2012 bemutatón Sármán Nóra, a Kepp Showroom és Tomcsányi Dóri a legfiatalabb tervezők képviselőiként, Abodi Dóra, Mojzes Dóra, Lakatos Sándor, Benus Dániel, és Szegedi Kata az új generáció színeiben, az Artista, valamint Konsánszky Dóra pedig "veteránként" fogadták a közönség tapsát.
A programsorozat nyitóeseményén, a Dress code: Business című konferencián mutatták be A magyar divat 1116 éve című albumot, amely a honfoglalástól napjainkig követi végig a hazai viselettörténet fontos állomásait. A rendezvény ideje alatt a látogatók a WAMP Fashion vásáron válogathattak kedvükre az egyedi ruhákból, illetve kiegészítőkből.
(MTI)
Jurta szoknya és zsindelyes ruha – kimeríthetetlen magyar ötletek
Közzétéve: 2012.04.03. Kedd, 11:06 | Utoljára frissítve: 11 hónapja | Szerző: anettzup
Az építészet és a divat különleges találkozásából megszületett, jurta formájú szoknyarésszel bolondított ruhák diadalmaskodtak az idei Gombold újra! Divat a magyar öltözéktervezési pályázat Millenáris Parkban megrendezett záró divatbemutatóján. Szombaton az este folyamán a már befutott hazai tervezők 2012/2013-as őszi-téli kollekcióit is megismerhette a közönség.
Divat a "Zsindelyes"
A kortárs öltözéktervezési pályázat nyertesei 1,1 millió forintos pénzjutalomban részesülnek, továbbá a Marie Claire magazin ötéves születésnapi számának a címlapján, illetve a Marie Claire Fashion Days-en is bemutatkozhatnak. A design és hagyomány pályázat győztesei pedig 400 ezer forinttal gazdagodnak, valamint féléves gyakornoki időt tölthetnek a Katti Zoób és az Attitude márkák műhelyében.
Kormányportál
Gombold újra! 2012-ben is divat a magyar
2012. március 31. 12:52A pályaműveket elnézve válik csak igazán láthatóvá, hogy kultúránk, hagyományaink és népi művészetünk számtalan eleme igenis beépíthető a modern divat világába – fogalmazott Teszári Nóra a Gombold újra! díjátadója előtt a budapesti Millenárison.
2011 novemberében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából annak háttérintézménye, a Design Terminál Non-profit Kft. immár második alkalommal írta ki a „Gombold újra! Divat a magyar” öltözéktervezési pályázatot. A pályázatban a résztvevők feladata valamely – tetszőlegesen választott – magyar viselettörténeti érték átírása kortárs, a mai trendeknek megfelelő formába.
A kormany.hu-nak adott interjújában Teszári Nóra, a Design Terminál szóvivője, az esemény háziasszonya elmondta: a Gombold újra! elsődleges célja, hogy felkarolja a fiatal magyar tehetségeket. Sok tervező és designer eredeti, remek ötletét mutatja be a mai divatshow. Hangsúlyozta: ez a kezdeményezés azoknak ad lehetőséget, akik nem énekhangjukkal, hanem kreativitásukkal és divattervezői érzékükkel alkotnak kiemelkedőt. A kiírás egyértelművé tette, a pályaműveknek idén nem a kifutónak, hanem a való életnek kell megfelelniük, tehát hordhatónak kell lenniük – fűzte hozzá.
Teszári Nóra kiemelte: a pályázók idén sokkal komolyabb előkészülő munkát, kutatást végeztek, mint tavaly. Talán ennek is köszönhető, hogy ez alkalommal építészeti elemek is megjelentek egyes öltözékekben. Ilyen például a székely kapu és a zsindelyes tető, illetve képzőművészeti motívumként felbukkan a kosárfonás is – hívta fel a figyelmet. A szebbnél szebb ruhákat, táskákat nézve válik igazán láthatóvá, hogy kultúránk, hagyományaink és népi művészetünk számtalan eleme igenis beépíthető a modern divat világába – tette hozzá.
A 2012-es pályázat újításairól szólva aláhúzta, a szervezők különös figyelmet szenteltek annak, hogy egy tiszta és átlátható versenyhelyzetet teremtsenek: a zsűri tagjai egységes etikai nyilatkozatot írtak alá, mely bárki számára hozzáférhető. Továbbá – mondta – a tavalyi divatshow-tól eltérően idén egész napos eseménysorozat keretében díjazzák a pályázókat, konferencia és vásár, valamint több bemutató is várja az érdeklődőket. Az esemény tehát sokkal családiasabb hangulatban zajlik – fogalmazott.
Természetesen örülünk annak, ha fiatal magyar divattervezők sikereket érnek el külföldön, de a Gombold újra! mindenekelőtt az itthoni érvényesüléshez kíván lehetőséget biztosítani – nyomatékosította Teszári Nóra. A díjak, a nagyközönség előtt való bemutatkozás mind a magyarországi divat-vállalkozások elindítását, a pályázók nevének köztudatba kerülését segíti elő – mutatott rá.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye, a Design Terminál írta ki a pályázatot, ennek ellenére a Gombold újra! nem kormányzati esemény – nyomatékosította –, hiszen a vállalati szféra és a civilek és képviseltetik magukat a szakmai partnerek között.
A Gombold újra! 2012-es győztesei
A pályázat fődíját, a kortárs kategóriát Farkas Anett nyerte „Zsindely” elnevezésű kollekciójával, mely a népi építészetből merít anyaghasználat és formavilág szempontjából is: a szoknyák a jurta formáját, a ruhák anyaga a zsindelyes tetőket idézik. A győztes elmondta: Makovecz Imre, a magyar népi építészet meghatározó alakjának stílusa jelentős ihletforrás volt számára. Az építészeti tanulmányokat folytató Farkas Anett egyedül végezte a ruhák kivitelezését, csupán a szabásmintákhoz kért segítséget, hiszen nem tanult divattervezést.
Ugyanebben a kategóriában a legjobb kiegészítőért járó díjat Nagy Móni és Hendzsel Ilona nyerte meg. A design és hagyomány pályázatban Somogyi Alettnak ítélték a legjobb kollekcióért, és Vitányi Annának a legjobb kiegészítőért járó díjat.
Háttér
A kezdeményezésben a divatszakma és a kézműves világ, valamint a vállalati szféra szinte minden része képviseli magát. A projekt vezető kreatív tanácsadója Lakatos Márk stylist, a döntőzsűri elnöke Florence Deladriere, a Marie Claire International divatrovatának vezető szerkesztője. A zsűri tagjai munkájuk megkezdése előtt egységes zsűrizési alapelveket és etikai nyilatkozatot is aláírnak (mindkettő nyilvános dokumentum). A pályázat szakmai partnerei a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Mesterségek Ünnepe, a Hagyományok Háza, a Vodafone és a Samsung is.
A Gombold újra! pályázat összköltségvetése mintegy 150 millió forint (ebben benne foglaltatik a pályázók költségtérítése, a legtehetségesebb pályázókat felvonultató esemény és a nekik járó díjak is). A költségeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága állja, azonban nem új költségvetési források, hanem a még 2011-ben lakossági kommunikációs célokra kötött keretszerződésének terhére, melyben közbeszereztetett partnere a Bell & Partners Kommunikációs Ügynökség.
Jurtában élni… valós alternatíva?
én voltam a sarkkörön és voltak akik jurtában laktak. de az más klima. itthon azért a nagy hidegektől nem kell annyira tartani, és ha tüzet is tudtok rakni odabent, szerintem egész kellemes lehet télen is.
amúgy meg tuti nyugis, boldog és harmonikus lenne az élet egy istenhátamögötti helyen. [...]
Nahát! én semmi kivetni valót nem látok a jurtában. Hogy gyerekkel? miért ne?
kirekesztettség? az egyébként is megvan. A legmeredekebb részletekről a külvilág úgyse tud. Folyóban is tisztára lehet mosni a ruhát és az embert is, de igény szerint a jurtában melegíthető a víz és gondolom a természetes szappan is belefér egy önfenntartó életmódba.
Jurtából iskolába is lehet járni, kérdés hol áll a jurta. De hát tanyáról is járnak iskolába gyerekek. Az iskola kérdés nem a lakhely alapanyagán múlik.
Hogy túlzás a folyton egylégtér? nem hiszem. Aki jurtában él, az a napja nagy részét nem a jurtán belül tölti,még télen sem. Épp ezért költözik jurtába. Ilyenkor tied az egész világ. Ha magányra vágysz kisétálsz az erdőbe. Értelemszerűen a jurta nem a blaha közepén áll, azaz nem metróval és busszal kell az erdőt megközelítened, hanem kilépsz a jurtából és kb 10-20 perc gyaloglás után már garantáltan magad vagy az erdőben. [...]
Barátnőm pár hónapig lakott jurtában és most is laknak az övében mások. Én imádom! Főleg ahogy besüt a nap reggel a füstnyíláson!
Szerintem a lényeg, hogy jól ki kell találni a szigetelést mert nem erre az éghajlatra találták fel sajna. Az eső stb tönkreteheti. Amivel borítják nemez az is lehet sokféle, gondolom utána olvastatok már. Ausztriában is vannak barátok - ők egy szuper fa alapzatra rakták fel az egészet és így tök jól működik. [...]
Ahogy nézegettem képeket, olvasgattam a témában, egyre inkább el tudnám képzelni A jurta otthont!
Egyetértek azzal is, aki korábban azt írta, jurtából is lehet iskolába, óvodába járni.
Azt gondolom, egyáltalán nem kell elhanyagoltnak, ápolatlannak lenni azért, mert valaki tanyán vagy épp jurtában él. Ilyesmiről is volt szó a téma elején. [...]
Sziasztok. Most találtam erre az oldalra.
Osziék az én rég nem látott rokonaim. Még kisgyerek voltam kb 11-12 éves de talán kisebb amikor ők kiköltöztek a jurtába. Nagyon szép emlékeim vannak velük kapcsolatban. Nagyon szerettem az Ildit,roppant édes teremtés. Akkor a lányaik Ramóna olyan 8 éves lehetett a kicsi Ildike pedig még karon ülő baba volt.
Nagyon szeretném őket ujra látni.Így találtam erre az oldara is.És igen benne voltak a Fókuszban még pár éve ,olyan 5 -6 évvel ezelött.Ha jól tudom az Ildi magyar tanár volt eredetileg,és otthon a jurtában tanította olvasni a gyerekeket... [...]
Ahoy!
Olvastam pár hozzászólást (és aggodalmat) , amire tudok megoldást javasolni.
A jurta lakható a mi éghajlatunkon is. Meg kell tanulni használni és gondozni. A szellőztetése is megoldható: nem a tono-n (karikán) keresztül, hanem a padlózat felett fel kell gyűrni a nemezt. Nyáron az északi oldalról kellemes hűvös levegő hűti az amúgy meleg jurtát... :-) A nemezt leginkább az egerek teszik tönkere, amit évente, kétévente célszerű javítani. Nem nagy meló, mert a lyukakat egyszerű benemezelni. A "vízhatlan" ponyva valóban a mese-kategória. A jurtát úgy lehet vízhatlanná tenni, hogy több réteg fedés alkalmazunk. Nálam bevált, hogy a külső ponyva és a nemez közé egy kimustrált ejtőernyőt (6-
Több jurtát összekapcsolni csak ott célszerű, ahol nincsenek erős szelek. Ahol erős szél fúj, ott Szélúrfi belekapaszkodik a szerkezetbe és viszi... A szimpla jurton nem talál "fogást".
A jurta fűtése sem macera. Mivel csak akkor érdemes fűteni, amikor benne vagyunk, így sokat meg lehet spórolni a tűzifán. Sütni-főzni viszont célszerűbb egy másik jurtában vagy valami külön kecóben, mert a palacsinta szagát beveszi a gönc. A jurta hamar felmelegszik a legnagyobb hidegben is - viszont pár óra alatt kihűl.
A jurtalakást csak az válassza, aki a hozzá kapcsolódó életmódot is bírja. A jurta velünk együtt él - mint valami családtag... Nem is szabad magára hagyni. :-) A romantikus gyertyalángos/petróleumos esték elég költségesek - hiszen
Üdv!
Saját készítésű. Az "eredeti" mongol (suvenir) jurták "hétvégi bulikra" jók. Amikor idehaza 70-
Amúgy egyre többen válasszák a jurtát állandó "hajléknak" - nem csak kalandvágyból. Egy dolog viszont NAGYON FONTOS: ne kényszermegoldás legyen a jurta!!!! Ezt az életmódot választani kell - és érdemes. [...]
A szél nem árt a jurtának. Akkor igen, ha változtatunk a klasszikus kialakításon, pl egy elő tetővel, vagy egy újabb jurta hozzáépítésével, netán egy emelet toldásával. A 6 év alatt egyszer vitte el a szél a kéményemet... szerencsére nem messzire! más kárt nekem nem okozott a szél. Ahogy Mirr-murr is írja, a karikát szélben (nagyon erős szélben!) le kell kötni valami nehezékhez. Én a jurta padozatában alakítottam ki egy gyűrűt, ahhoz kötöm le a karikát - eddig még csak kétszer volt rá szükség, pedig a tanyám egy fennsíkon fekszik, ahol szinte mindig fúj a szél. [...]
http://mamami.hu/forum/showthread.php?p=1448809
Mirr-murr!
A keregét bőrrel húzattam össze - ahogy kell. Amúgy minden alkatrésze "autentikus". A nemezt Mongóliából hozattam. A külső borítás Sattler ponyva, ez bírja a Nap UV sugarait. Belül bélésselyemmel takarom el a nemezt. Az alapja deszka és mdf lap. A jurta faanyaga hárs és nyír.
A kazah jurta valóban kényelmesebbnek tűnik, hiszen nincsenek benne oszlopok. Viszont pont ezért szét kell szedni és újra összerakni legalább évente kétszer. A mongol ger ezt nem igényli és szerintem stabilabb is. Arról nem is beszélve, hogy a kazah jurta munkaigényesebb - ezmiatt drágább is. Bukharából 1,5 milla + szállítás egy kisebb jurta ára. Ha hazai anyagokból (hazai fa, saját nemez, stb) rakom össze, akkor is jóval drágább, mint a mongol. [...]
Akkor igazából egy mongol jurtát alakítottál át egy kicsit? (Elnézést hogy értetlenkedem, zsibbadtmazagyam.) A Sattler ponyvát hol szerezted be? S miből van rajta a piros szoknya? Az mdf lap hogy bírja a megpróbáltatásokat?
Idén akarunk rendes alapot a miénknek, rendes vasag fapadlóra nem lesz keret... Kavics-homok biztosan kerül alá a víz miatt, A tetejére még variálunk mi kerüljön. Milyen a ti alapotok pontosan? (Bocs a sok kérdésért...)
Kellemes Húsvétot kívánok Nektek!
Mirr-murr
Igen, a mongolt méreteztem át. A piros aljzat a hó és a sár miatt van. Ha olvad a hó, akkor ponyva felszívja a vizet, a sarat meg le lehet mosni róla. Anyaga PVC "kamionponyva". Van hátránya i, mert a pára lecsapódik alatta, de ezt is ki lehet küszöbölni. Nem kötöm le az alap alá, hanem hagyom, hogy mozogjon a levegő alatt.
Az alap alatt is jó ha mozog a levegő. Az alapot már másképpen csinálnám meg, mint most van. Jelenleg fenyő gerendákat tettem a ledöngölt földre és arra csavaroztam az mdf lapot. Ez sima és viszonylag nem szívja be a vizet. Nos: a fenyőgerenda elrohad és az mdf lap se kacérkodik az örökkévalósággal. Mivel az anyagi kereteim meglehetősen szűkek, mindig abból építek, ami van. A fenyőt kiváltom az idén akácra (kidobott szőlő-oszlopok), az mdf lap egyenlőre még bírja. Ami fontos: az alapot inkább kiemelni kell, mintsem körülárkolni!!! Az alap alá kavicságyat építeni jó megoldás. Egyébként Oszi barátom raklapokra állította a jurtáját - a nyulai meg befurták magukat a jurta alá és ott kölykeztek! Mármint a nyulak... Egy másik család egyszerűen kimerte a folyóból a kavicsot, és arra tettek vastagon szőnyegeket. Nem tűnt hidegnek. Amúgy a jurta padlószintjén "hideg" van, mert ott mindig mozog a levegő. Az alapnál arra ügyeljetek, hogy a ponyva lelógjon róla a becsorgó vizek miatt és a kerege lecsúszását is meg kell akadályozni az alapról. Én méterenként felfúrtam vékony kis léceket az alapra kívül és belül is. A karika közepe alatt levertem egy rohadt nagy karót a földbe, kifúrtam és egy erős kötelet húztam ár rajta, amit az alap fölé kihúztam. (remélem érthető) Ehhez kötöm le viharban a karikát. Nem kell becipelni az aksit, meg egyebeket.
A Sattler ponyvát BP-en legolcsóbban a Sarolta Bellon cégnél érdemes megvenni. Áfásan most 2600 Ft/m és
Kérdezz bátran! Amiben tudok segítek!
A jurta azért bír jelentőséggel számomra, mert szimbólum és kihívás. Pár hét jurtában.... az semmi. Minden évszakot át kell élni. A hideg viharokat és forró nappalokat is. Ha hiszed ha nem: a jurtában hallod, amint a köd lélegzik! Reggel irdatlan madárcsicsergésre ébredsz, este meg nem bírsz elaludni a tücsköktől! Tök rossz...
Szilvi!
Nincs mit... Örülök, hogy érdekel benneteket a jurta! Szerintem ha kicsit utána érdeklődsz, akkor a környékeden biztosan találsz valakit, aki jurtázik. Egyre többen választják hajlékul. Bár azt gyorsan leírom, hogy a jurta igazi előnye abban rejlik, hogy költöztethető minden macera nélkül. Aki csak ideiglenesen (egy-két évig) lakik egy területen, annak pont ez kell. Lehet benne lakni hosszú éveken keresztül is, de "kísérő épület" előbb-utóbb megépül a jurta mellett. (Konyha, fürdő, fatározó, kamra, stb)
forrás: http://mamami.hu/forum/showthread.php?t=5179&page=51