Hol tartunk a válságban? - A magyar és a német gazdaság összehasonlítása

Az ábra a 2008-ban kitört világgazdasági válság magyar, illetve német gazdaságra gyakorolt hatását hasonlítja össze egymással. Ennek indikátoraként a GDP negyedéves változását használja a válság kezdetéhez képest, az azóta eltelt negyedévekben.

Az ábrán megfigyelhető, hogy a mostani válságból való kilábalás lassúsága sokkal jobban jellemzi a magyar gazdaságot, mint a magyar gazdaság első számú exportpiacát jelentő német gazdaságot. Egyrészt a magyar válság mélyebb volt, mint a német, másrészt a kilábalás is később kezdődött meg nálunk, mint Németországban. Miközben a visszaesés szinte teljes egészében ugyanolyan gyorsan és mértékben érintette a két gazdaságot, addig a fordulópont után a német gazdaság gyorsabban és erőteljesebben kapott és kap erőre, mint a magyar. 2010 második félévétől kezdve egyre inkább elszakad egymástól a két gazdaságban a válság előtti szintre való visszakapaszkodás üteme. Bár a magyar ipari növekedés motorja továbbra is az ipari export és ezen belül a Németországba irányuló export, mintha az utóbbi évben a magyar cégek nem tudták volna teljes egészében kiaknázni a német fellendülést, a kereslet, és ezen belül az importkereslet növekedését.

Az ábra ötletét a tekintélyes brit gazdaságkutató intézet, a The National Institute of Economic and Social Research (NIESR) honlapja (www.niesr.ac.uk) inspirálta.

Utoljára frissítve: 2013. 02.

Forrás: http://www.gvi.hu/index.php/hu/forecast/show.html?id=39

Oszkó: Az export legyen a gazdaság motorja

Becsülete lett a vidéki megélhetésnek

A vidék becsülete

K RÓ N I K A D E B R E C E N / 2 0 0 5. I I I . 16 .

Aki nem budapesti, az mind vidéki. Vannak, akik csak a falusi emberre gondolnak, ha a vidéket emlegetik. Tény, hogy Debrecen a keleti régió központja.

Mint ilyen, felelős a térség lakosságának sorsáért. Mindennapi kenyerünk akkor kerülhet az asztalunkra, ha megbecsüljük a falusiak munkáját.

A vidéki politika viszont évek óta teljes csődben van.

Glatz Ferenc akadémikus úgy látja, hogy a magyar vidék ma politika sújtotta terület, ezért új vidékpolitikára van szükség. Az ellenzék faluparlamenteket alakítását kezdeményezi a falusi életből fakadó szempontok nagyobb érvényesítése érdekében. A szocialisták – majd’ három évvel kormányra kerülésük után – úgy vélik, hogy 2005-ben vidékpolitikai fordulatra van szükség, és pünkösdig egy kooperáló, integráló testület, a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács felállítását tervezik.

Lám, tisztán látja mindenki az elkövetett baklövéseket.

De tenni is kellene végre azért valamit, hogy ne csak a fél Magyarország csatlakozzon a leszakadt térségek felzárkóztatását zászlójára tűző Európai Unióhoz!

(domdám)

Forrás: http://www.deol.hu/dbarch/07/10/07-10_02.pdf

A vidék várja a fiatalokat

Ismét lesz Vidéki Kaland

Olyan városi fiatalok jelentkezését várja a vidékfejlesztési tárca, akik szeretnék behatóbban megismerni a vidéki életet oly módon, hogy egy hetet munkával töltenek el egy termelő gazdaságában.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) támogatja, hogy a városi fiatalok jobban megismerjék a vidéki életet, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agyra) Vidék Kaland Programját.

A tárca közleményt adott ki, amely emlékeztet: a programra április 19-éig, péntekig még jelentkezhetnek a 18-35 év közötti városi fiatalok. Az Agyra április 24-től május 7-ig személyes meghallgatásokon választja ki azt a mintegy 40 fiatalt, akik egy hetet tölthetnek munkával egy fiatal termelő gazdaságában.

A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával ebben az évben már nemcsak Magyarországon, hanem Romániában és Szlovákiában is ismerkedhetnek a városi fiatalok a mezőgazdasággal. A tárca 6 millió forinttal támogatja a kezdeményezést.
Az Agyra 2011-ben az Európai Bizottság támogatásával indította el a Vidék Kaland Programot. A múlt évben a program megnyerte az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának (DG AGRI) versenyét, amelyet a Közös Agárpolitikához (KAP) kapcsolódó kommunikációs programoknak hirdettek meg a KAP 50. évfordulójára - tájékoztat a közlemény.

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/a-videk-varja-a-fiatalokat

 

Tudásalapú vidéki társadalom a cél

2013. április 10., szerda

Innovációra építő, versenyképes vidéki gazdaságra és társadalomra van szükség

Meg kell teremteni egy olyan vidékfejlesztési politika alapjait, amely a magyar adottságokat figyelembe véve segíti az uniós támogatásokból megvalósítható programok tervezését és végrehajtását - jelentette ki a vidékfejlesztési tárca szakállamtitkára egy szakmai konferencián.

 

Tudásalapú, innovációra építő, versenyképes vidéki gazdaság és társadalom létrehozása a cél - mondta a szaktárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon.

Az integrált vidéktervezés jövőjének tudományos alapelemei című konferencián a Vidékfejlesztési Minisztérium (közleménye szerint V. Németh Zsolt hangsúlyozta, a célok megvalósításához elengedhetetlen a magyar vidék magas színvonalú, sokoldalú, folyamatos és hiteles tudományos megismerése. Meg kell teremteni egy olyan vidékfejlesztési politika alapjait, amely a magyar adottságokat figyelembe véve segíti az uniós támogatásokból megvalósítható programok tervezését és végrehajtását.
Ehhez biztosítják a tudományos hátteret a Magyar Tudományos Akadémia, a vidékfejlesztési tárca és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat együttműködésével megvalósuló komplex vidékkutatási projektek, a vidéki tudományos műhelyek, és a belőlük szerveződő virtuális hálózat - emelte ki az államtitkár.
Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója arra hívta fel a figyelmet: jó alapkutatási eredményeket csak a valósággal szoros kapcsolatban, többek között a szakpolitikával együttműködve lehet elérni.

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/tudasalapu-videki-tarsadalom-a-cel 

 

Miért jó vidéken élni?

Az az ember, aki egy zsúfolt nagyváros panelrengetegében született, nagyszülei szintén panelban éltek, el sem tudja képzelni, milyen csendes és nyugalmas tud lenni egy kertes ház.

Egy kertes házban azt a zajt hallod, amit magad okozol. Reggel felkelsz, megfőzöd a kávédat, akár pongyolában is kiülhetsz a teraszra, vagy a kertbe a virágaid közé. Kellemes környezetben élvezheted a hűs szellőt, friss levegőt. A pázsit zöldje maga nyugalom. A csendet csak a madarak csicseregése töri meg. Kora reggel feltöltődsz energiával. Csodás, élvezetes dolog így kezdeni egy napot.

Nem csak a reggeledet tudod széppé varázsolni. A nappalaid is kellemesebben telhetnek, hiszen ha pihenni vágysz, a kertben létesített, vagy felfújható medencédben lubickolhatsz, hintaágyadon pihenhetsz, olvashatsz. Ki tudod tenni a pázsitra, egy fa kellemes árnyékába a székeket, asztalt, lehetőséget teremtve arra is, hogy ott reggelizz, ebédelj. Tetszés szerint, amikor kedved tartja bográcsban főzheted meg az ebédet, grillezhetsz, a vacsorát akár nyárson sütheted meg. A pihenő napjaidat bármikor kellemessé tudod tenni.

A házimunkák egy részét is végezheted kint a szabadban. Kedvedre kertészkedhetsz, virágágyásokat, zöldségágyásokat hozhatsz létre, gyümölcsfákat telepíthetsz.

Lehet kutyád, tarthatsz csirkéket, kacsákat, libákat, pulykát, néhány malacot, egy-két birkát is felnevelhetsz. Ezek mind a jó közérzet mellett biztosítják számodra az ennivalót is.

El tudod képzelni, hogy este, etetéskor állsz a jószágudvarban, és nézed az állataidat, ahogy habzsolják az ennivalót. Aki még ilyet nem látott, nem tudja mit veszített. Az a biztonság érzet, ami az embert ilyenkor hatalmába keríti, valami csodálatos dolog. Nagyon sok örömet tud okozni az állatok nevelése. Látod, amint napról napra fejlődnek, növekszenek, tudod, milyen sokat tudsz takarékoskodni rajtuk, ez mind valamiféle biztonságot ad.

Az igaz, hogy munkával jár az állatok gondozása, pénzbe kerül a takarmány, de még mindig jobban kijössz anyagilag, mint amikor mindent a boltból kell megvásárolnod. Arról nem is beszélve, hogy a saját nevelésű baromfiról, sertésről tudod, mivel etetted, így nyugodt lehetsz afelől, hogy mit viszel be a szervezetedbe táplálékként.

Egész nyáron friss zöldség, az év folyamán friss tojás, hús kerül az asztalra. A saját kertedben szüretelt gyümölcsöt befőzheted, a kamrában egymás mellett sorakozhatnak az üvegekben a finomabbnál finomabb befőttek, lekvárok.

Ha fiatal szülő vagy, gyerekeid vannak, gyerekeid önállóan mehetnek iskolába, nyugodtan elküldheted őket a boltba vásárolni. Míg kicsik, az udvarban tudnak szaladgálni, játszani, az utcabeli gyerekekkel barátkozni. Később, ahogy egyre nagyobbak kalandos kerékpár felfedező utakra mehetnek a határba, ami a természet közelségének érzésével együtt jár, íly módon mire felnő megszereti a természetet, ami egy pluszt jelent az embernek, ami mással nem helyettesíthető.

Ezeket a város nem képes megadni, főleg nem a panelrengetegek, ahol a város széle is messze van, és sok esetben a játszótérre sem mered leengedni a gyerekeidet, nem hogy szabadon kószáljanak.

A vidéki iskolák is vannak olyan jók, sok esetben jobbak, mint a városban, hisz a tanárok a városból járnak ki tanítani.

A nagyvárosok középiskolái versenyben állnak egymással, talán ezért, nem tudom, de a legfőbb nevelési elvük az, hogy minél jobban ledegradálják a diákjaikat, elképzelhető, hogy így kívánják kiválogatni a legkitartóbbakat. Ezzel szemben egy vidéki gimnázium felemelni igyekszik a diákjait, töltődjenek fel önbizalommal, minél jobban teljesedjenek ki. Sajnos ezt így tapasztaltam.

Ha nyugodt, kellemes életre vágysz, költözz vidékre.

Forrás: http://ingatlanelekszeged.hupont.hu/2/miert-jo-videken-elni

238. Csillu22

2010-08-17 18:31

sziasztok!
Én 7 éve élek Pesten, előtte megyeszékhelyen éltem, számomra egy pozitív dolog van Pesten (azért több is van, de ez az egy ami miatt még mindig itt lakom): több a munkalehetőség, több fizetés!

Egész egyszerűen gyűlölök Pesten élni, élhetetlen, családi életet semmi módon nem tudnék elképzelni, állandóan stresszes vagyok, depressziós ettől az életviteltől, ami itt van, ez a rohanás, mindenki idegbeteg, fapofával az ucán az emberek, amire a meggyőződésem, hogy emiatt a törtető, rohanó életvitel miatt van.

Persze szeretem, hogy van szórakozási lehetőség,...szeretek az Andrássyn végig sétálni, főleg nyáron este az életet, ami a városban van.de itt nem tudnék nyugodt családi éleltet élni.
Viszont félek, ha el is költöznénk vidékre, lehet , hogy találna az ember munkát, de mihez kezdene, ha megszűnne? ettől félnék..

Az, hogy kevesebbet keresnék nem zavarna, mivel vidéken ennyi pénzért, amennyiért itt vettük a panelt, családi házunk lehetne. Szóval nem tudok örülni annak, hogy itt jobban keresek, minek örüljek, hogy milyen jó a fizetés, de mégis egy panelban kell megrohadnom, mert itt esélytelen családi házat venni. Szóval, ha azt nézzük anyagilag ugyanott lennék.

Talán Pest mellett lenne az ideális, de onnan is mindenki Pestre jár dolgozni, szóval ez sem egy stressz mentes életmód, hogy napi órákat utaznék a dugók miatt a munkahelyemre, mellesleg Pest vonzáskörzete is nagyon drága..
Szóval nem egyszerű, nagy dilemma.

Én már nagyon költöznék, már nagyon feszülök, de sajnos most a gazdasági helyzet is közbe szól, a lakásunkból sem tudnénk jól kiszállni, úgyhopgy nem tudom meddig kell még itt küszködni. Jövőre jön a baba, és hát nem szerettem volna egy panelban gubbasztani vele:(

Ha esetleg tud egy élhető helyet, ami nem Pest, várom az ötleteket:)

Forrás: http://www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=5843

 

 

Júniustól fogad vendégeket a jurta tábor Lajosmizsén

Írta: Vaskor István

2013. április 12. péntek

Befejezéséhez közeledik a hagyományőrző jurta tábor felépítését Lajosmizsén, mely június 1-től várja az iskolai csoportokat és az egyéni vendégeket. A Top Euro Profit Kft. egyedülálló vállalkozásba kezdett, amikor a hagyományőrző jurta tábor felépítését tűzte ki célul. A társaság egy korábban romos tanya helyén pályázati forrásból, uniós támogatással interaktív turisztikai központ megépítését vállalta. A munkálatok célegyenesbe fordultak, nyáron bárki eltölthet kedvére rövidebb-hosszabb időt itt. A táborban a turáni népcsoportok életét, használati tárgyait interaktív módon ismerhetik meg a látogatók. A turáni népek az eurázsiai sztyeppei civilizáció területén, illetve hatókörében élő egykori népek, illetve mai utódaik összefoglaló elnevezése. A fogalom főleg a 20. század első felében volt elterjedt, de néha még ma is előfordul. A csoportosítás alapja az a megfigyelés volt, hogy ezek a népek mindmáig számos közös kulturális, antropológiai és részben nyelvi vonást őriznek. A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek (ujgurok, kazakok, oszmán-törökök, kipcsakok stb.), szkíták (szittyák), hunok, avarok, mongolok, mandzsuk, magyarok. A turisztikai központban a jurtákat a turáni nemzetségbe tartozó népcsoportok saját hagyományai szerint alakították ki, és berendezésükkel az egyes jurtához kapcsolódó népcsoportok honfoglalás-kori viseleteit, használati eszközeit, fegyvereit, életmódját mutatják be. Az érdeklődők a népcsoportok eszközeit, és életmódját interaktív, akár több napos program keretében próbálhatják ki. A területen kiszolgáló, foglalkoztató épületek is épültek, ahol a vendégek számára folyamatosan kínálnak gasztronómiai és kézműves, hagyományőrző és természetismereti programokat, neves, a hagyományőrzés területén jártas szakemberek segítségével és közreműködésével. Az alapszolgáltatásokat sportprogramok egészítik ki: gyalogos és kerékpártúrák, íjászat, strandfoci, strandröplabda, tollaslabda.  A  jurta tábor csaknem 7 hektáros területen helyezkedik el az M5 autópálya Lajosmizsei lehajtójától 4 kilométerre. A tábor területén lehetőség van saját sátorral kempingezni, vagy előre telepített sátrakban megszállni. A lakókocsival érkezők számára is van hely a területen. Mégis, a legizgalmasabb programok egyike kipróbálni, milyen érzés a hagyományőrző jurtában aludni. Igény szerint ez is megoldható, akár egyedül, vagy párban, akár családdal, de egyszerre 6-8 fő számára is van hely egy-egy jurtában.  Forrás: http://sokszinuvidek.hu/mozaik/2276-Júniustól-fogad-vendégeket-a-jurta-tábor-Lajosmizsén

 

Én mindig úgy tudtam, hogy én nem vidéken lakom.

Mert ugyebár van az a város, ahol én lakom, meg létezik egy Budapest nevű valami meg létezik még valami ezeken kívül.

Aztán volt nekem is alkalmam megismerni, hogy mennyivel jobb az a Budapest, mint a Vidék.

De szociális érzékenység szempontjából inkább falunak éreztem, mint városnak. Mert lehet nagyváros, világváros, és lehet érzéketlen és durva is.

Hihetetlen számomra, hogy a nagyvárosok hogy tudják kitermelni a nincsteleneket, az éhezőket.

Ahol én nőttem fel, az ilyen egyszerűen elképzelhetetlen.

Arrafelé éhezni nem szokás.

 

Vajon mi a fontos valójában? A látványos külsőségek, vagy az emberek megélhetése?

Néha elgondolkodok, hogy csak nekem jött olyan gondolat a szívembe, hogy abban a… szóval ott abban a …-ban több százezer magyar ember úgy él ma is, mint valami rabszolga.

El se tudja képzelni, hogy élhetne érzésekkel és vágyakkal is.

 

A ’60-as években még tartottak állatokat Bp. külső kerületeiben. Ma már minden nagyon urbanizált. Ciki lenne újra állatokat tartani. Inkább éheznek, segélyeken élnek az emberek.

Pedig nem kellene ennek feltétlenül így lennie! Őszintén az emberek elé kellene állni: aki nem tud munkát kapni sem az állami, sem az ipari, sem a szolgáltató szektorban – annak bizony lehet, hogy a mezőgazdaságból lehetne megélni – vagy legalábbis saját használatra termelni.

 

Néztem a moziban a Tüskevár c. filmet.  Egyedül az én kedvemért vetítették le…

A pesti fiúk szénán aludtak a gunyhóban, házi ételeket ettek…

De Matula szavai Ladóra ma is igazak: „Hát nem töri szét a mázsát”, azaz nem az a személy, aki mer enni, ahogyan a Vidéken szokás.

Úgy nőttem fel, el se tudtam volna képzelni, hogy Magyarországon tényleg létezik az, hogy amikor rántott hús van ebédre, kiszámolják, hogy kinek hány szelet jut… Pedig hárman voltunk testvérek…

De hogy legyen némi összehasonlítási alap: 14 évesen 80kg voltam… De mozogtam azért cselgáncsoztam és Taekwon-dót is űztem évekig.

Azt is nehéz volt elhinnem, hogy létezek felnőtt emberek, férfiak 60-70 kg-os testtömeggel.

Mindig azt gondoltam, biztos betegek – de aztán kiderült, hogy sportolók… Természetesen európai, pontosabban görög sportokról van szó, és nem ázsiaiakról…

 

Hogy ehhez hogy jön a jurta?

Nem biztos, hogy jurta kell ide.

Elérhető információk kellenek a magyarok számára, hogy legalább a saját hazájukban tudják meg, hogy hol, melyik településen tudnának jobban élni.

Merjenek választani, és ha kell, akkor költözni is.

A család nem szorul védelemre

Sik Endre szociológus a magyar társadalmat jellemző erkölcstelen családközpontúságról.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2011. július 17.

Sik Endre

- A magyar társadalmat a gyanakvás, a bizalmatlanság és az erkölcstelen családközpontúság jellemzi – mondta nemrég egy interjúban. Pontosan mit jelent az erkölcstelen családközpontúság, honnan ered ez a fogalom és miért jellemző ránk?

- Az ötvenes évek közepén egy angol antropológus, Edward Banfield Dél-Olaszországban végzett terepmunkát, ő írta le először ezt a jelenséget. A lényege az, hogy családokban nagy az összetartás, a bizalom egymás iránt, és ugyanakkor ezeket a családokat kifelé a titkolózás, az elzárkózás, a bizalmatlanság jellemzi. Banfield szerint azért romboló – egyszersmind önsorsrontó – ez a helyzet a társadalom számára, mert ha a család határa az erkölcs határává is válik, vagyis akik a családon kívül vannak, azok az erkölcsi értelemben vett világba nem tartoznak bele, akkor a társadalom szövete szétesik. Banfield szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy Dél-Olaszország Észak- vagy Közép-Olaszországhoz képest a perifériára került.

- Mennyiben illik ez a magyar társadalomra?

- Miben nyilvánul meg ez a mindennapokban?

- A magyar egy kapcsolatérzékeny társadalom. Ez negatív formájában azt jelenti, hogy erős a korrupciós kultúra, pozitív formájában meg azt, hogy a családi értékek fontosak és továbbadódnak. A kapcsolatérzékenység csökkenti a társadalom mobilitásának mértékét is, például ha valaki elveszti a munkáját, akkor nem megy el egy másik városba, ahol van munka, hanem marad és szenved, panaszkodik. Azért is marad, mert ott van a család, ott vannak az ismerősök, és csak rájuk lehet számítani, csak bennük lehet bízni, mindenki más gyanús, veszélyes.

- Nem azért fordulnak minden bizalmukkal a szűkebb környezetük felé, mert a társadalom többi szintje, például a közélet, a politika szereplői iránt már elvesztették a bizalmukat?

- Magyarország soha nem volt egy kiemelkedően gazdag ország, de a legszegényebbek közé sem tartozott. Félperiférián lévő, gyarmatbirodalmak ütközőzónájában elhelyezkedő ország, amit félremenő polgárosodás, az európai gazdaságba való felemás integráció jellemez. Ez szerintem részben magyarázza a hajlamot a félelemre, a pesszimizmusra, a bezárkózásra. És ez meglehetősen hosszú ideje tart.

- Milyen negatív következményei vannak ennek a beállítottságnak?

- Egy jól működő társadalomban az egyének felkészültek a döntéshozatalra, megvannak ehhez a megfelelő információik, felnőtt módon vállalják a döntéseik következményeit és eközben nincsenek egyedül, mert vannak körülöttük családtagok, barátok, szomszédok és egy jól működő piac, ahol tisztességes vállalkozók veszik körül őket és egy állam, amely figyel arra, hogy jól működjön a rendszer, de nem veszi át mások szerepeit. És az emberek utaznak, költöznek, nem kell, hogy otthon éljék le az egész életüket. Ha ezek teljesülnek, akkor alakul ki egy olyan nyitott világ, amelyben azonban megvannak az összetartás szálai is. Vagyis a társadalmat nem magányos emberek tömege, de nem is zárt, mindenkivel szemben gyanakvó közösségek halmaza. A magyar társadalom inkább az utóbbi pólushoz áll közel.

- Mennyire játszott rá korábban és mennyire játszik rá erre most a politika?

- Az ötvenes években bármilyen civil mozgalom bontogatta a szárnyait, ilyen volt például a kórusmozgalom, azt rögtön kinyírták. Gyanúsak voltak, mert sok ember jött össze, akik ráadásul jól is éreztékmagukat. A hatalom attól tartott, hogy ez táptalaja lehet a szocializmus ellenségeinek. Az ilyen politika nem szereti, ha az emberek tőle függetlenül, számára átláthatatlan módon, erősen öszszetartóan, potenciális politikai formát alkotva tudnak egyesülni. Később, a Kádár-korszakban az állam hagyta-tűrteösztönözte, hogy második gazdaságban mindenki megkeresse a magáét, csak ne politizáljanak. Ezzel tulajdonképpen tovább erősítették a meglévő családközpontúságot, hiszen a maszekolás, a gebin, a háztáji jobbára családi vállalkozás volt. Az, hogy nem lehetett utazni, szintén ebbe az irányba hatott. A rendszerváltás utáni politikai erők között pedig szerintem egy sem volt olyan, amelyik érdemben gondolkozott volna széles körű és hosszú távú társadalompolitikai kérdésekről, amelyik felismerte volna a túlzott családközpontúság lehetséges veszélyeit, és kezdeni akart volna vele valamit.

- A mostani kormány minden eddiginél gyakrabban beszél a családokról, a családok védelméről, miközben le is szűkíti a család fogalmát. Nem lehet, hogy ők most ráéreztek a magyar társadalom ezen sajátosságára?

- Először is szerintem nem igaz az, amiből kiindulnak, hogy a családok szétesőben és tönkremenőben vannak. Igaz, hogy sokkal kevesebben házasodnak és akik házasodnak, azoknak jelentős része elválik, hogy a gyerekek közel fele házasságon kívül születik, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnnek a családok. Csak újfajta családformák születnek, de a család fontossága nem csökken. Ha megkérdezzük a fiatalokat, hogy mit tartanak a legfontosabbnak az életben, manapság is a családot említik. A családvédő szövegek és a családokat érintő részintézkedések inkább egy bizonyos, pártpolitikához kapcsolódó értékrendnek az aprópénzre váltása. Szerintem a család, mint olyan, nem szorul védelemre.

- És mit gondol arról, hogy a család fogalmát némileg leszűkíti a kormányzati kommunikáció?

- A meleg párok, a szinglik és a többiek is családban élnek. Egyrészt nekik is vannak szüleik, testvéreik. Másrészt például a szinglik egy bizonyos családciklusban vannak, később jó eséllyel más típusú családban élnek majd.

- És az erkölcstelen családközpontúságon, a bezárkózáson lehetne változtatni?

- Ha az egymás után következő kormányok képesek lennének kooperálni, akkor igen. Alapértékekként kellene elfogadni, hogy a család fontos, de ennek sok formája lehet, és család ne legyen se az egyén börtöne, se a társadalom egyetlen központja. Óvatosan, finoman kellene a nagyobb közösségeket is támogatni. Hagyni, ösztönözni, hogy az emberek szóba álljanak egymással, hogy legyenek helyek, ahol találkoznak. Szakkifejezéssel ezt társadalmi tőke érzékeny fejlesztésnek hívják. Ennek a tereit igenis lehet fejleszteni.

Forrás: http://nol.hu/belfold/20110716-_a_csalad_nem_szorul_vedelemre_

2011. évi Gyermekes családok közösségépítő üdülésének támogatására irányuló pályázat (Kód: CSP-CSNY-11) utólagos hatásvizsgálata

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Családpolitikai Igazgatóság, 2013. január

I. A probléma társadalmi jelentőségének bemutatása

Az 1990-es években nagymértékben növekedett a szegénység kockázata és mélysége a gyermekes családokat tekintve (Andorka-Spéder, 1996). Ráadásul az évtized során a gyermekes és a 18 éven aluli gyermeket nem nevelő családok közti életkörülménybeli különbségek is elmélyültek. Az UNICEF 1990-es években elterjedt jelentésének összefoglalása szerint leginkább a gyermekek tekinthetők a rendszerváltás veszteseinek. (UNICEF, 1994). A gyermekszegénység és a gyermekes családok szegénységének mértéke egyre nőtt, s ezzel egyidejűleg a szociálpolitikai rendszer is átalakult: az alanyi jogú juttatások helyett a jövedelemigazoláshoz kötött juttatások terjedtek el (Spéder-Monostori, 2001).

Spéder Zsolt és munkatársai 2001-es kutatásukban a gyermekszegénységet és a gyermekes családok szegénységét, depriváltságát vizsgálták. Az egyes demográfiai jellemzőket figyelembe véve a szegénységi kockázatokat tekintve kimutatták, hogy a sokgyermekesek és a gyermekeiket egyedül nevelő szülők a legveszélyeztetettebbek,  valamint a fiatalabb és kisgyermekes családok a jövedelmi helyzetük révén feltételezhető életkörülményeiknél alacsonyabb életkörülmények között élnek.  Az életkor növekedése és a depriváltság csökkenése egyenesen arányosak egymással.

 A vizsgálat arra a kérdésre is kiterjedt, hogy melyek azok az életkörülmény jellemzők, amelyekkel a magyar családok rendelkeznek, nem rendelkeznek, mert nincs pénzük rá, vagy nem tartják szükségesnek.

A kutatók kialakították az „arányosított deprivációs indexet”, mellyel az életkörülmény-hiányokat aszerint lehet rangsorolni, hogy a kérdezettek az adott jegyeket (pl. meleg étel, színes TV, telefon) mennyire tekintik szükségesnek, kívánatosnak vagy szükségtelennek. Amint az a fenti és az alábbi ábrából is látható a válaszadók szükségesnek tartanák az évente egy hetes üdülést, de nem engedhetik meg maguknak (Spéder-Monostori, 2001).

Kutatások igazolták, hogy a családok lelki egészségének megőrzése, a problémák elfogadása vagy leküzdése, valamint a pozitív emberi kapcsolatok kialakítása szempontjából a családtagok együtt töltött minőségi ideje nagyon fontos (Ranschburg, 2007). A családi szokások megtartása, új szokások kialakítása, a családi összetartozás érzése megnöveli az együtt töltött idő jótékony hatását a családtagok testi-lelki állapotára (Bagdy, 2004). A 20-21. századi családokban a szülők idejük nagy részét munkahelyükön töltik, a gyermekek pedig óvodában, iskolában, s az otthoni teendők ellátása, a házi feladat megírása is plusz időráfordítást igényel. A családtagoknak kevés szabadidejük marad pihenésre, felfrissülésre, s még kevesebb az egymással töltött időre. A családtagok szabadidejének közös, tartalmas eltöltése több dolog függvénye: családi szerkezet, település jellege, a szülők iskolázottsági szintje, a családtagok érdeklődési köre, és nem utolsó sorban a családok anyagi helyzete (Teleki, 2003). Amint az a fenti táblázatból kiderül, a gyermekes családok nagy része nem engedheti meg magának az egy hetes üdülést, ezért is olyan fontos a családok üdülésének támogatása.

A 2. ábrából az látható, hogy kevés az olyan jellemzők száma, amelyeket a népesség többsége elengedhetetlennek tart a megélhetéshez (meleg étel, fürdőszoba a lakásban). Ugyanakkor 8 az olyan körülmények száma, amelyeket a népességnek kevesebb, mint 1/5-e sem tart szükségesnek (videó, PC, étterem).

A gyermekszegénységet tekintve az is fontos kérdés, hogy mennyire egységes a megkérdezettek véleménye arra vonatkozóan, hogy melyek azok a minimális életkörülmények, amelyek szükségesek egy gyermek megfelelő fejlődéséhez. A 2. táblázatból látható, hogy az egyes életkörülmény-összetevők és életmódjegyek hogyan követik egymást az „elengedhetetlen” válaszok mentén sorba állítva. A 12 komponensből 6-ot a válaszadók legalább 80%-a elengedhetetlennek tart. Ezek a tényezők többnyire az alapszükségleteket tükrözik: élelem, lakás, stb. Az együtt töltött idő fontosságát támasztja alá az is, hogy a válaszadók 82%-a tartja fontosnak bizonyos események, a családtagokkal közös megünneplését. A gyermekek társas, gyermekközösséghez kötődő szükségleteihez tartozik az üdülés is, melyet a válaszadók 56%-a sorolt a középső kategóriába (jó lenne, ha volna). [...]

 Forrás: 2011. évi Gyermekes családok közösségépítő üdülésének ...

ncsszi.hu/download.php?file_id=1675

 

 

Molnár Ágnes

Asszonyok és családközpontúság

A mezôgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a kiskanizsai „sáskáknál”  (részlet)

 

„Bevallom, né­ha rö­hö­gök sa­ját ma­ga­mon, hogy mit gyom­lál­ga­tok kint a kert­ben, ami­kor most ép­pen Kiskanizsa tör­té­ne­tét ké­ne itt bent ír­nom. Vagy a szom­széd asszo­nyom köz­li, hogy meg­jöt­tek a csir­kék, és én­ne­kem itt van két kö­tet dol­go­za­tom, és mond­juk azt ké­ne ki­ja­ví­ta­ni, mert hol­nap vin­nem kell, de most ép­pen a csir­kék­nek a he­lyét kell el­ren­dez­nem, mert volt olyan ked­ves a szom­széd asszo­nyom, hogy na­gyon ara­nyos volt, se­gí­te­ni akart, csak­hogy föl nem fog­ja, hogy ne­kem más dol­gom is van. Te­hát tel­je­sen ter­mé­sze­tes az, hogy itt a kert­ben mû­köd­nek a dol­gok, te­szed a dol­go­kat. De hát azért ne­héz össze­egyez­tet­ni más élet­for­má­val, és sze­rin­tem azért ilye­nek so­kan van­nak; nem­csak az én prob­lé­mám ez, hogy a mun­kád egy más­faj­ta élet­for­mát kö­ve­tel, hogy nem­csak ezt te­szed meg. S ak­kor a ket­tôt együtt össze­egyez­tet­ni na­gyon ne­héz, és na­gyon sok­szor ez idô, idô, idô.”

(M. I. 36 éves ál­ta­lá­nos is­ko­lai ta­nár­nô, fér­je­zett, egy gyer­mek édes­any­ja, 2002.)

 

Mítoszok, mondák, érdekességek >> A Farkas, mint totemállat

Farkas totem

_{(1 db hozzászólás a cikk alatt, reagálj Te is!)}

A totemállatok olyan spirituális vezetők, akik egy állatfajt képviselnek. Már az ősi kulturákban is hittek a totemállatok erejében, védelmezték, segítették, vezették és gyógyították az embereket a mindennapok során.

A természettotemek tanulmányozása nagyon fontos annak megértéséhez, hogy a spiritualitás hogyan jelenik meg mindennapi életünkben. Totemmé léphet elő bármely természeti tárgy, növény vagy állat, amelynek fizikai valójához és energiájához egész életünkön át erős kötődést érzünk.

A totemek segítségével az ember önmagáról, és az őt körülvevő világról alkothat képet. Nem szükséges hinni abban, hogy ezek az állatalakok és totemek intelligens lények, mindenesetre a hátterükben archetipikus erők állnak, és ezek irányítják a természet minden megnyilvánulását.

Amikor figyelmet szentelünk a természettotemnek, és elismeréssel adózunk neki, valójában a mögötte rejlő erők előtt hajtunk fejet. Kapcsolatba lépünk ezekkel az erőkkel, és alkalmazkodunk hozzájuk. Segítségükkel világosabban megérthetjük saját életviszonyainkat. Részesedhetünk hatalmukból, vagyis a „varázserejükből”. A természettotemekben az ember lényegében az életét átható felsőbb energiákat tárgyiasítja szimbolikus formában. Különösen igaz ez az állattotemekre.

Az állat a spirituális világból származó erő szimbólumává lesz, s ez a tárgyiasult szimbólum életközelbe hozza az ember számára a természetfeletti birodalmát. Totemállatunk viselkedése és tulajdonságai sokat elárulnak saját belső erőinkről és képességeinkről. Ha alaposan megismerjük totemünket és megtanulunk azonosulni vele, bármikor képesek leszünk annak archetipikus energiáját megidézni.

Forrás:http://www.jasmin.eoldal.hu/oldal/egi-segitoink_-a-totemallatok

Ha a farkas hív téged, a következõ jellemzõk tûnnek fel az életedben: Egy érzék a hûségre, rítusra, de sosem lesz hiányban a személyes szabadság. .. egy magasabb intelligencia és megnövekedett tudatosság, de sosem felejted el az élet örömét és hogy hogyan maradj játékos… és megnövekedett erõ és energia, de sosem felejted el, hogy a békés megoldás a legjobb. Mindebben és többen, a farkas vezetõd lesz.


A farkas inspirálja az igaz egyensúlyt, ahogy a szabadszellem és a családközpontúság megfér bennük. Végsõkig hûségesek és kitartóak a csapatuk mellett, szellemük gazdag harmóniában, békében és tiszteletben, tisztelik a rangrendszert amiben élnek, de független teremtmények és idõt töltenek a sajátjaikkal. Azok akik farkas totemmel rendelkeznek, megtanulják hogyan vezessenek egy erõs családot, úgy hogy nem veszítik el saját személyiségüket.


A farkas totem jelleme megmutatkozik az emberben, az alfa farkastól a csapat farkasig. Az alfa farkas személyisége a csoportvezetõé, és segít a félénk személynek, hogy aktívabb és társaságot kedvelõ szerepet kapjon a csapatban. Ez a gyógyszer segít az agresszív, egoista embernek is, mert a csapat farkas nyugodtabb és segítõkészebb. Figyelmes mások irányába és képes a kompromisszumra.


A farkasok rendkívül intelligensek és társaság kedvelõk, érzékeik élesek. A farkas megtanít a hallgatásra, hogyan tudatosítsd a körülötted lévõ dolgokat, és hogyan bízz az ösztöneidben. Valójában akik a farkas totemmel élnek, megérzéseiket élesnek és precíznek találják, gyorsan és készen tudják használni. A farkas az "õrzõ" szinonimája. A megemelkedett ösztönökkel és a tudással a farkas elõhozza az éles intellektust és az átható érzékeket, egy ember a farkas szellem gyámsága alatt védelmezi a családját és a barátait, noha a saját Õrzõszellemeik védelmezik õket.

A farkas kockázatot vállal, de sosem bolond. Úgy tartják az Úttörõi az állatvilágnak. A felfedezés a második természetük. Azok akik tanulnak és együttdolgoznak a farkassal, azon veszik észre magukat, hogy új kalandokat keresnek és új vallásokat tanulmányoznak, ahogyan a farkas totem spiritualitást hoz, és erõsen kapcsolódik a rituális ösvényekhez.


A farkas megtanít, hogyan beszélj hangosabban és mindig õszinte és nyílt legyél. Hasonló módon, ahogyan vonyítanak, hogy jelezzenek másoknak, vagy hívják, lokalizálják csapattagjaikat, azok akik a farkas gyógyszerével rendelkeznek úgy érzik, hogy meg akarják osztani másokkal a tudásukat… legyen az szóban vagy más kommunikációs formában, például írásban. A farkasok a vonyítást használják, hogy üdvözöljék a másikat és néha azért is vonyítanak, mert élvezik. Ebben az esetben, megtanítanak hogy bajtársiassággal és örömmel tekintsd az életet.


Az út, amin a farkasok járnak lehet játékos és kölcsönösen egymásra ható, reagálnak a hollókra, együtt élnek és segítenek a másiknak a túlélés érdekében. Ez megfelel két útnak is: egy aki figyelmezteti az egyiket a közelgõ veszélyekre, s a másik aki elvezeti a másikat az élelemhez. A hollók kárognak, mikor a veszély közeleg, a farkas megtanulta értelmezni a holló hangjait és figyeli melyik irányba repül; így ad jelzést a veszélyrõl. A hollók együttmûködnek a farkasokkal, mikor hallják a vonyítást, a madár tudja, hogy a területen veszély leselkedik rá. Egymásnak segítenek az élelemszerzésben, mutatják a dögöket, hullákat. A holló segít a farkasnak, hogy megállapítsa, melyik hús jó, melyik nem. Így kapta a "Farkas-madár" becenevet. Azok, akik a farkas totemmel rendelkeznek utánanézhetnek a holló szellemnek is.


A farkasok békeszeretõk és normál esetben senkire sem jelentenek veszélyt. De emellett erõsek és territoriálisak, ezért a legjobb, ha "kopogsz, mielõtt belépsz".


Ezzel és más dolgokkal együtt, a farkas egy nagy tanító.

Szöveg forrása: http://annwn.vndv.com

 

 

 

A mostani bejegyzésben igyekszem egy kicsit kizökkenteni a kedves olvasót a megszokott gondolkodásmódjából. Eddig hátha már sikerült is.

Természetesen a család jó dolog.

De a család lehet egy börtön is.

Fizikai manifesztációja lehet egy családi ház, ahová mindig vissza lehet térni a „gyereknek”, ha nem sikerült máshol érvényesülni.

Sokszor nemcsak a szoba van meg, hanem még a régi bútorok, s még a gyermekkori kis játékállatka is még megvan.

Mert hiába repült ki a fióka, oda, az ő fizikális helyére mást betenni nem nagyon lehet.

Albérlőt? Talán.

A nagy családi ház nehezen melegszik át, lehet, hogy sokat kell fűteni, nagy a rezsi.

Olyan családi ház kellene, amelyik rugalmasan tud alkalmazkodni a család nagyságához.

Ha kicsi család – például csak apu és anyu van, akkor picike.

Ha közepes a család – apuci, anyuci és a csöppségek, akkor kis otthon kell.

Ha nagy a család – amikor már serdülnek a gyermekek, akkor külön szoba kell a különneműeknek.

Ha kirepült egy fióka – akkor meg „össze tud húzódni”.

 

Jelenleg a beton nem alkalmas erre az alakváltozásra.

Viszont a télen-nyáron egyaránt lakható jurta megoldást adhat erre a problémára.

 

Néhány lehetőség:

 

1. Külön jurta a szülőknek, és külön jurta a serdülőknek.

A külön jurtát akár magukkal is vihetik, ha más városban szeretnének letelepedni.

Külön jurtával nyaralni is jól lehet, mert elég csak az egyiket elvinni nyaraláshoz pl. egy jurta-kempingben, míg a másik jurta otthon marad, és abban elhelyezhető az elvitt jurta még nehezebb bútorai is.

 

2. Kis házban lakik a család, és jurtával „nagyobbítják meg” a házat. Ez egy a módszer mindkét mentalitásból merít.

Elköltözhetnek a fiatalok a jurtájukkal, és marad egy kis házikó, amely belakható. Nyaralni lehet menni a jurtával.

 

3. A család időnként cseréli a jurtáját/jurtáit.

Ahogyan nő vagy csökken a család mérete, el lehet adni a régit, és lehet venni helyette egy újat.

A nagy jurtában térelválasztó elemekkel van kialakítva külön légtér a fiataloknak, melyek lebonthatóak illetve felépíthetőek, ha ott vannak vagy sem.

 

A jurta-központúság sok mindenben eltérést mutat a beton-centrikussággal.

Például nem lehet annyira összeveszni az örökségen sem.

A szülők a pénzüket inkább a család építésébe fektethetik – például közös nyaralásokkal, és nem pedig egy nagy épületbe fektetik bele pénzüket, idejüket és energiáikat, ami aztán sokszor problémát okoz, hogy abból ki-ki hogyan fogja megkapni az örökségét.

A jó örökségnek nem feltétlenül mattérának kell lennie.

Nem fontosabb az együtt eltöltött idő, mint sok-sok túlóra, ami ahhoz kell, hogy befedezzen egy lukat, amit talán sosem lehet betömni?

A legtöbb civakodást a kevés apai szeretet illetve elismerés tud okozni.

 

De ha a család úgy él, hogy inkább a gyerekek szüneteiben utazgat – bár lehet, hogy csak jurta-kempingeket vesznek igénybe – vajon nem érzik majd magukat a gyerekek felnőve magukat egészségesebbnek, mint azok, akik tudatalattijukban az örökség összegére számítanak, hogy mikor fognak és mennyit megkapni…

A legtöbb ember akkor örököl, amikor neki már pont nem akkora segítség, mint amikor kezdte a családalapítást.

Inkább lettek volna közös nyaralások, közös élmények, mint a pénz, mely önmagában nem boldogít.

 

Biztos bölcs dolog felépíteni egy családi házat vagy venni egy lakást, és miközben születnek és felnőnek a gyerekek – alig kaptak időt (=szeretetet), mert mindig dolgozni kellett.

Ez alól sokszor még a híres emberek sem kivételek.

Egyszer azt mondta Gálvölgyi János a Heti Hetes c. műsorban:

- Amikor a pályám kezdetén voltam, mindent elvállaltam [mert kellett a pénz], nem tudtam az állatkertbe menni a gyermekeimmel.

- Most már mennék, de nincs kivel [mert már befutottam, van elég pénzem, de közben a gyermekeim meg felnőttek. Ráadásul alig akarnak-tudnak gyermeket vállalni, hogy legalább jó nagyapa lehessek, ha már jó apa nem tudtam lenni.]

Nem pontosan idéztem, és megjegyzést is fűztem mindkét mondatához.

Nem szomorú ez, hogy még a népszerű emberek sem tudnak annyi szeretetet adni gyermekeiknek, mint amennyit szeretnének?

Mi van akkor a többi átlagemberrel?

Biztos, hogy a beton, a kő, a tégla kell, hogy legyen a mi fő építőanyagunk?

Biztos, hogy ezen az úton megyünk tovább, akkor jó helyre fogunk érkezni?

Biztos, hogy nem lehet vajon a házban illetve jurtában való lakozást bölcsen ötvözni?

 

És mi lesz azzal a pénzzel, amit végre megörökölnek a felnőtt gyerekek?

Pótolni lehet vele a kimaradt szeretetet? A nem létező közös élményeket?

 

Most akkor a család a fontos, vagy egy presztízs az, hogy valaki hol lakik?

Nagy családhoz nagy családi házat építeni lehetséges, de kb. 1 évtizedig lehet jól kihasználni. Utána meg csak viszi a pénzt. És ha eladhatatlan lesz? Akkor érdemes volt abba „fektetni” a pénzt? Nem inkább a ténylegesen létező családtagokba kellett volna?

 

Nem lehetséges, némi kapcsolat aközött, hogy valaki hol lakik és milyen a szíve állapota?

Szoktak lenni Kőszívű emberek nagy kőházakban?

A rugalmasabb anyagokkal való együtt élés lehetséges, hogy a szemléletmódot, és a szív állapotát is rugalmasabbá teheti.

 

 

„Missziónk, hogy a játék öröm legyen!”

Cégünk, a Metalcar Kft. 1969 óta foglalkozik játékgyártással. Kezdetekkor 10 főt foglalkoztató kis családi vállalkozásunk mára Magyarország meghatározó játékgyártó cégévé vált. Alapításkor még fém játékokat, modellautókat gyártottunk. Az 1990-es évek új piaci lehetőségeket jelentettek, áttértünk a műanyagból készült játékok gyártására.

2006 januárjában megkezdtük tevékenységünket az új 5.000 m²–es üzemünkben, amely már a legmodernebb technológiákkal van ellátva. Magasan képzett szakemberek tervezik és készítik az új termékeinket.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően cégünk neve külföldön és belföldön is jól csengő és egyre ismertebb. Társaságunk ezúton is köszöni vevői bizalmát. Unios és union kívüli partnereink Németország, Ausztria, Horvátország, Anglia, Hollandia, Szlovénia, Ukrajna, Lengyelország, Oroszország, Franciaország, Olaszország területre viszik termékeinket.

Forrás: http://www.metalcar.hu/

Pénzre megy a játék

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Előretörnek a multik

1. Jákob és Lábán

¹³ Én vagyok ama Bételnek Istene, a hol emlékoszlopot kentél fel, és a hol fogadást tettél nékem. Most kelj fel, menj ki e földről, és térj vissza szülőföldedre.

¹⁴ És felelt Rákhel és Lea, és mondták neki: Vajon vagyon-e még nékünk valami részünk és örökségünk a mi atyánk házában?

¹⁵ Avagy nem úgy tartott-e minket, mint idegeneket? Midőn minket eladott, és értékünket is teljesen megemésztette.

¹⁶ Mert mind ez a gazdagság, melyet Isten vett el a mi atyánktól, miénk és a mi fiainké. Most azért valamit néked az Isten mondott, [azt] cselekedjed.

¹⁷ Felkelt tehát Jákob, és feltette gyermekeit és feleségeit a tevékre;

¹⁸ És elvivé minden nyáját, és minden keresményét, melyet keresett; minden jószágát, melyet szerzett Mezopotámiában, hogy elmenjen az ő atyjához, Izsákhoz Kánaán földére.

¹⁹ Lábán pedig elment juhait nyírni; azonközben ellopta Rákhel a házi bálványokat, melyek atyjánál voltak.

²⁰ Jákob pedig meglopta a Szíriabeli Lábánnak szívét, mivelhogy nem adta tudtára, hogy szökni akar.

²¹ Megszökött tehát mindenestől, és felkelvén, általment a folyóvízen, és Gileád hegye felé tartott.

²² És mikor harmad napra megmondták Lábánnak, hogy Jákob elszökött;

²³ Maga mellé vévén az ő rokonait, hét napi járó földig űzte őket; és elérte a Gileád hegyén.

²⁴ Isten pedig megjelenik a Szíriabeli Lábánnak éjjel álomban, és monda néki: Vigyázz magadra, Jákobnak se jót, se rosszat ne szólj.

²⁵ Mikor elérte Lábán Jákobot, s Jákob a hegyen vonta fel sátorát; Lábán is a Gileád hegyén vonta fel az ő rokonaival egybe.

²⁶ És monda Lábán Jákobnak: Mit cselekedtél, hogy megloptad szívemet, és leányaimat fegyverrel nyert foglyokként vitted el?

²⁷ Miért futottál el titkon, s loptál meg engem? Miért nem jelentetted nékem, hogy elbocsátottalak volna örömmel, énekszóval, dob- és hegedűszóval?

²⁸ És nem engedted meg, hogy megcsókoljam fiaimat és leányaimat. Ez egyszer bolondul cselekedtél.

²⁹ Volna erőm hozzá, hogy rosszat tegyek veletek, de a ti atyátok Istene tegnap éjszaka megszólított engem, ezt mondván: Vigyázz magadra, Jákobnak se jót, se rosszat ne szólj.

³⁰ Hogyha pedig immár el akartál menni, mivelhogy nagy kívánsággal kívánkoztál atyád házához: miért loptad el az én isteneimet?

³¹ Felelvén pedig Jákob, monda Lábánnak: Mert féltem, mert gondoltam, hogy talán elveszed a te leányaidat én tőlem erővel.

³² A kinél pedig megtalálod a te isteneidet, ne éljen [az]. Atyánkfiai előtt vizsgáld meg, mid van nálam, és vidd el. Mert nem tudta Jákob, hogy Rákhel lopta el azokat.

³³ Bement tehát Lábán Jákob sátorába, és Lea sátorába, és a két szolgáló sátorába, és nem találta meg; akkor kiment Lea sátorából, és ment a Rákhel sátorába.

³⁴ Rákhel pedig vette a házi bálványokat, és tette azokat egy tevének a nyergébe, és rájuk ült; Lábán pedig felhányta az egész sátort, és nem találta meg [azokat.]

³⁵ Akkor monda az ő atyjának: Ne haragudjék az én uram, hogy fel nem kelhetek előtted, mert asszonyok baja van rajtam. Kereste tehát, de nem találta a házi bálványokat.

³⁶ Jákob pedig haragra gerjedt s feddődik Lábánnal. Megszólalt Jákob és monda Lábánnak: Mi a vétkem, és mi a bűnöm, hogy üldözőbe vettél?

³⁷ Bezzeg minden holmimat felhánytad, mit találtál a magad házi holmija közül valót? Add elő itt az én rokonaim és a te rokonaid előtt, hogy tegyenek ítéletet kettőnk között.

³⁸ Immár húsz esztendeje vagyok nálad, juhaid és kecskéid nem vetéltek el, és nyájad kosait nem ettem meg.

³⁹ A mit a [vad] megszaggatott, nem vittem hozzád, én fizettem meg azt; tőlem követelted a nappal lopottat, mint az éjjel lopottat is.

⁴⁰ Úgy voltam, hogy nappal a hőség emésztett, éjjel pedig a hideg; és az álom távol maradt szemeimtől.

⁴¹ Immár húsz esztendeje hogy házadnál vagyok; tizennégy esztendeig szolgáltalak két leányodért, és hat esztendeig juhaidért; te pedig béremet tízszer is megváltoztattad.

⁴² Ha az én atyám Istene, Ábrahám Istene, és az Izsák félelme velem nem volt volna, bizony most üresen bocsátanál el engem, [de] megtekintette Isten az én nyomorúságomat és kezeim munkáját, és megfeddett [téged] tegnap éjjel.

⁴³ Felelt pedig Lábán és monda Jákobnak: A leányok én leányaim és a fiak én fiaim, és a nyáj az én nyájam, s valamit látsz mind az enyém, de mit tehetek ma ezeknek az én leányaimnak, vagy az ő magzatjaiknak, a kiket szültek?

⁴⁴ Most tehát jer, kössünk szövetséget, én meg te, hogy az légyen bizonyságul közöttem és közötted.

⁴⁵ És vőn Jákob egy követ, és felemelte azt emlékoszlopul.

⁴⁶ És monda Jákob az ő atyjafiainak: Szedjetek köveket! És gyűjtöttek köveket, és csináltak rakást; és ettek ott a rakáson.

⁴⁷ És nevezte azt Lábán Jegár-Sahaduthának, Jákob pedig nevezte Gálhédnek.

⁴⁸ És mondta Lábán: E rakás bizonyság ma, közöttem és közötted, azért nevezik Gálhédnek.

⁴⁹ És Micpának, mivelhogy mondta: Az Úr legyen vigyázó közöttem és te közötted, a mikor egymástól elválunk.

⁵⁰ Ha az én leányaimat nyomorgatod, és ha az én leányaimon kívül több feleséget veszel, senki sincs ugyan velünk; de meglásd: Isten a bizonyság én közöttem és te közötted.

⁵¹ És monda Lábán Jákobnak: Íme, e rakás kő, és íme, ez emlékoszlop, a melyet raktam én közöttem és te közötted,

⁵² Bizonyság legyen e rakás kő, és bizonyság ez az emlékoszlop, hogy sem én nem megyek el e rakás kő mellett te hozzád, sem te nem jössz át én hozzám e rakás kő, és ez emlékoszlop mellett gonosz végre.

⁵³ Az Ábrahám Istene, és a Nákhor Istene, és az ő atyjuk Istene tegyenek ítéletet közöttünk: És megesküdött Jákob az ő atyjának, Izsáknak félelmére.

⁵⁴ Akkor Jákob áldozatot öle ott a hegyen, és vendégségbe hívta az ő rokonait. És vendégeskedtek, s megháltak a hegyen.

⁵⁵ Reggel pedig felkelt Lábán és megcsókolta fiait és leányait és megáldotta őket. Azután elment Lábán, és visszatért az ő helyére. (1Móz 31. fejezet)

A lényeg a következő:

1. Jákob 7 évig szolgált egy feleségért, és végül nem őt kapta meg.
2. Jákob újabb 7 évig szolgált ingyen azért a személyért, végül megkapta.
3. Jákob azután újabb 6-7 évig szolgált Lábánnál, de most már átvette a kezdeményezést, és bár a szerződést többször is változtatta Lábán, mégis Jákob került ki belőle győztesen.
4. Jákobnak tudnia kellett megbocsátani Lábánnak, amiért ő Leát adta hozzá először Rákhel helyett.
5. Lábánnak is meg kellett tudnia bocsátania Jákobnak, amiért ő meg úgy tudott anyagilag előrébb jutni, hogy Lábán maga hátrányba került.
6. Isten tudta kinek van igaza, és meg is fedte azt, akinek nem volt, és akinek igaza volt, annak pedig még azt is elmondta, hogyan fedte meg a másik személyt.
7. A kölcsönös megegyezést annyira fontosnak tartották, hogy fizikálisan is láthatóvá tették.

2. József és testvérei

1Történt pedig két esztendő múlván, hogy a Fáraó álmot látott, s íme, állt a folyóvíz mellett.

² És íme, a folyóvízből hét szép és kövér tehén jött ki, és legelt a nádasban.

³ S íme, azok után más hét tehén jött ki a folyóvízből, rútak és ösztövérek, és oda álltak ama tehenek mellé a folyóvíz partján.

⁴ És elnyelték a rút és ösztövér tehenek a hét szép és kövér tehenet; és felserkent a Fáraó.

⁵ És elaludt és másodszor is álmot látott, és íme, hét gabonafej nevekedett egy száron, mind teljes és szép.

⁶ És íme, azok után hét vékony s keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedett.

⁷ És elnyelik a vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejet. És felserkent a Fáraó, és íme, álom [volt.]

⁸ Reggelre kelvén, nyugtalankodott lelkében, elküldte azért és egybehívatta Egyiptom minden jövendőmondóját, és minden bölcsét és elbeszélte nékik a Fáraó az ő álmát, de senki sem volt, ki azokat megmagyarázta volna a Fáraónak.

⁹ Szólt azért a főpohárnok a Fáraónak, mondván: Az én bűneimről emlékezem e napon. (41, fejezet)

Amikor az Istentől való álom elhangzott a legelső megnyilvánulás az volt, hogy a főpohárnok megvallotta bűneit.

És monda József a Fáraónak: A Fáraó álma egy és ugyanaz; a mit Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a Fáraónak.

²⁶ A hét szép tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz.

²⁷ A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő, és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje.

²⁸ Ez az a mit mondok a Fáraónak, [hogy] a mit Isten cselekedni akar, megmutatta a Fáraónak.

²⁹ Íme, hét esztendő jő, [és] nagy bőség lesz egész Egyiptomban.

³⁰ Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földén, és megemészti az éhség a földet.

³¹ És nem ismerszik meg az előbbi bőség e földön az utána következő éhség miatt, mert igen nagy lesz.

³² Hogy pedig a Fáraó álma kettős, kétszeres volt, [onnan van], mert Istennél elvégezett dolog ez, és siet az Isten azt véghezvinni.

³³ Most azért szemeljen ki a Fáraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Egyiptom földén gondviselővé.

³⁴ Cselekedje [ezt a] Fáraó és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Egyiptom földén a hét bő esztendőben.

³⁵ És takarítsák be a következő jó esztendők minden termését, és gyűjtsenek gabonát a Fáraó keze alá, élelemül a városokban, és tartsák meg,

³⁶ És legyen az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek elkövetkeznek Egyiptom földére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt.

³⁷ És tetszett e beszéd a Fáraónak és minden ő szolgáinak.

³⁸ Monda azért a Fáraó az ő szolgáinak: Találhatnánk-e ehhez hasonló férfit, a kiben az Isten lelke van?

³⁹ És monda a Fáraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mind ezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember.

⁴⁰ Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá.

⁴¹ Monda továbbá a Fáraó Józsefnek: Íme, fejedelemmé tettelek az egész Egyiptom földén.

⁴² És levette a Fáraó a maga gyűrűjét kezéről, és adta azt József kezére; és felöltöztette őt drága gyolcs ruhába, és aranyláncot tett az ő nyakába.

⁴³ És meghordoztatta őt az ő második szekerén, és kiáltják volt ő előtte: Térdet hajtsatok! Így tette őt [fejedelemmé] az egész Egyiptom földén.

⁴⁴ És monda a Fáraó Józsefnek: Én vagyok a Fáraó; de tenélküled se kezét, se lábát fel ne emelhesse egész Egyiptom földén.

⁴⁵ És nevezte a Fáraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak, és adta néki feleségül Aszenáthot, Potiferának On papjának leányát. És kiment József Egyiptom földére. (41, fejezet)

A történet eddig nagyon jól alakul.

Persze az is fontos, hogy Józsefnek már ahhoz, hogy eddig eljusson, meg kellett tudnia bocsátania a testvéreinek, a rabszolga-kereskedőknek, Putifárnak és a feleségének és a főpohárnoknak is, aki ugyan megígérte, hogy segíteni fog neki, de aztán mégsem tartotta be az ígéretét.

Fontos, hogy nem mindenki ment oda Józsefhez bocsánatot kérni.

A főpohárnok nemcsak Józseftől kért bocsánatot, hanem nyilvánosan is felvállalta azt, ami történt.

Mi lett ennek az eredménye rá nézve?

1Azután parancsolta [József] az ő háza gondviselőjének, mondván: Töltsd meg ez embereknek zsákjait eleséggel a mennyit elvihetnek; és mindeniknek pénzét tedd zsákja szájába.

² Az én poharamat pedig, az ezüst poharat, tedd a legkisebbik zsákjának szájába gabonájának árával együtt. És az József beszéde szerint cselekedett, amint beszélte.

³ Reggel virradatkor, elbocsáttatnak azok az emberek, szamaraikkal együtt.

⁴ Kimentek a városból, de nem messze haladhattak, amikor monda József az ő háza gondviselőjének: Kelj fel, siess utánuk azoknak az embereknek, és ha eléred őket, mondd nékik: Miért fizettetek gonosszal a jó helyébe?

⁵ Avagy nem abból iszik-e az én uram? És abból szokott jövendölni! Gonoszul cselekedtétek, a mit cselekedtetek! (44. fejezet)

József azt akarta, hogy intve legyenek testvérei. De ehhez szüksége volt egy megbízható személyre, aki nem akadékoskodik, hanem pontosan végrehajtja azt, amit mondanak neki.

Vajon kit tehetett bele ilyen bizalmi állásba? Vajon kire bízhatott egy ilyen kényes feladatot?

Mit tetetett bele a zsákokba? Egy poharat! És ki nyúlhatott hozzá az ő poharához? Csak egy főpohárnok! Ha más nyúlkált volna, azt tolvajnak vették volna! Csak a főpohárnok tudta ezt titokban végrehajtani, hogy ne jusson el információ a testvéreinek, és így az ő megtérésük, bocsánatkérésük ne színből legyen, hanem ugyanolyan valódi, mint a főpohárnoké!

Itt érnek össze az események!

És itt jön a lényeg: ha a testvéred felé nem ismered el a te hiányosságodat ő felé, nem lehetsz részese annak az áldásnak, amit Isten rajta keresztül hoz be ebbe a világba.

¹⁷ És monda a Fáraó Józsefnek: Mondd meg a te atyádfiainak: Ezt cselekedjétek: Terheljétek meg a ti barmaitokat, és eredjetek, menjetek el Kánaán földére;

¹⁸ És vegyétek fel atyátokat és házatok népét, és jöjjetek hozzám; és én néktek adom Egyiptom földének javát, hogy éljétek e földnek zsírját.

¹⁹ Ez is parancsolatul legyen néked: Ezt műveljétek, vigyetek magatokkal Egyiptom földéről szekereket gyermekeitek és feleségeitek számára, és vegyétek fel atyátokat és jöjjetek.

²⁰ A ti házi eszközeitekre pedig ne tekintsetek sóhajtva; mert egész Egyiptom földének a legjava a tiétek.

²¹ És akképpen cselekedtek Izráel fiai; és adta nékik József szekereket a Fáraó parancsolatja szerint; és enni valót is adott nékik az útra.

²² Valamennyien voltak, mindegyiknek adott egy-egy öltöző ruhát: Benjáminnak pedig adott háromszáz ezüstpénzt és öt öltöző ruhát.

²³ Atyjának pedig küldött ilyenképpen: tíz szamarat egyiptomi javakkal terhelve, és tíz nőstény szamarat gabonával, kenyérrel és egyéb élelemmel terhelve, az ő atyjának az útra.

²⁴ És elbocsátotta az ő testvéreit, és elmentek, és monda nékik: Ne háborogjatok az úton. (45. fejezet)

Mi lett volna, ha nem mennek be az áldás alá? Maradtak volna ugyanott, ahol vannak. Sőt a helyzet egy idő után még rosszabb lett volna.

Tehát a rossz cselekedetek őszinte megbánásával és felszínre hozásával lehet bemenni az áldás alá.

Van még egy érdekessége a történetnek:

József pedig alávitetett Egyiptomba és megvették őt az Izmaelitáktól, kik őt oda vitték, egy egyiptomi ember Pótifár, a Fáraó főembere, a testőrök főhadnagya. (1Móz 39, 1.)

És nevezte a Fáraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak, és adta néki feleségül Aszenáthot, Potiferának On papjának leányát. És kiment József Egyiptom földére. (1Móz 45, 24.)

A két név nagyon hasonló, bár biztos, hogy két külön személyről van szó, mert az egyik hivatásos katona volt, a másik pedig egy vallási vezető.

A lényeg:

1. Józsefnek meg kellett bocsátani ahhoz, hogy Isten őt megáldja.
2. József nem kért és nem is kapott elégtételt a katona-Putifártól és feleségétől.
3. Ugyanaz a név itt az áldáshoz való közelséget szimbolizálja, lesz más, aki majd „odakerül a tűzhöz”.
4. Az áldáshoz tehát van, amikor egy áldott személyen keresztül vezet az út, ezt meg kell érteni.
5. Ezt belátta végül Lábán is, és belátta egy vallási vezető is.

Tehát 2 szálon fut az áldás, akit megáld az Isten, neki jól kell tudni megbocsátani. És akiknek tudni kell megalázkodni az előtt aki áldott, és elfogadni az ő áldását ahhoz, hogy ők is részesei legyenek annak.

3. saját életem

Amióta megtértem, nem mindig csak jó történt velem.

Édesanyám elhunyt 1997. július 24-én betegségben.

Édesapám elhunyt 2012. július 1-én baleset következtében.

Mindketten üdvösséget nyertek.

Úgy emlékeztem rá, hogy 14 év telt el a két esemény között.

Pedig nem, hanem ennél több.

De mi emberek néha keressük a párhuzamokat a bibliai történetünk és a saját életünk között, amikor nem biztos, hogy van ilyen.

Amikor pedig ugyan jelen van egy bibliai történet, de más értelmezésben, akkor nem biztos, hogy elfogadjuk azt.

A megbocsátás és a másik áldásának elfogadása mindig aktuális üzenet.

Akár van 14 év (7 kedvező időszak + 7 kedvezőtlen időszak) akár nem.

Nem elég megtérni Istenhez.

Embertársainkhoz is meg kell térni.

Nem elég megbánni a bűnöket Istennek.

Embertársaink előtt – testvéreink előtt még inkább – meg kell bánni azokat.

Nagyon is jogosan mondta a Názáreti Jézus:

Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek. (Jn 15, 16.)

Tehát meg kell teremni és meg is kell őrizni ezeket a gyümölcsöket.

De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. (Gal 5, 22.)

Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik. (Mt 7, 19.)

És meglátva egy fügefát az út mellett, odament hozzá, és nem talált azon semmit, hanem csak levelet; és monda annak: Gyümölcs te rajtad ezután soha örökké ne teremjen. És a fügefa azonnal elszáradt. (Mt 21, 19.)

Immár pedig a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik, és a tűzre vettetik. (Luk 3, 9.)