Becsülete lett a vidéki megélhetésnek
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden Budapesten több szakmai szervezet, intézmény és vállalkozás vezető képviselőinek adta át a hivatalos partnerségi, valamint stratégiai együttműködésről szóló dokumentumot.
A miniszter üdvözlő beszédében kiemelte: felértékelődött a magyar mezőgazdaság által előállított áru, nagyobb respektje lett az egészséges élelmiszernek, és becsülete lett a magyar mezőgazdaság által nyújtott tisztes megélhetésnek is.
Fazekas Sándor szerint ezeket az eredményeket támasztja alá, hogy az elmúlt években növekedett a magyar mezőgazdaság exportja, egyes területeken 20-30 százalékos emelkedés is tapasztalható volt. Erősödött Magyarország agrárdiplomáciai tevékenysége is.
A miniszter szerint Magyarország az EU egyik, mások által is elismerten erős mezőgazdaságú országává vált, ezt az is alátámasztja, hogy a belföldi piacon egy év alatt 70-ről 75 százalékra növekedett a magyar áruk aránya, és a folyamat még nem állt meg. A mezőgazdaságba vetett bizalom erősödését felmérések is kimutatják, az egyik alapján a magyar mezőgazdasági termelők 80 százaléka tervezi gazdasága korszerűsítését.
Fazekas Sándor reményét fejezte ki, hogy a megkötött megállapodások intézményes keretet biztosítanak az ágazat további fejlődéséhez. A vidékfejlesztési miniszter 17 együttműködési, illetve stratégiai partnerségi megállapodásról szóló okiratot adott át, közöttük a Budapesti Corvinus Egyetem, az Agárdi Pálinkafőzde Kft., a Gyulahús Kft., a Hungerit Zrt., a Szentkirályi Ásványvíz Kft. és a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége képviselőinek.
Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/becsulete-lett-a-videki-megelhetesnek-video
| Írta: Administrator |
| 2012. november 14. szerda |
|
Külföldi tapasztalatok igazolják, a gyerekek vidéki élettel való megismertetése működhet színes szakmai tartalommal, és ez a csorvási határban is beigazolódott. A házigazda, Kukláné Fábián Aranka helyi termékekből készült kiadós reggelije, a lilahagymás zsíros kenyér, mangalicakolbász, szilvalekvár, hárs- és citromfűteák után hamisítatlan tanyasi hangulatban tanulták a gyerekek a kukoricafosztást. |
A vidék becsülete
K RÓ N I K A D E B R E C E N / 2 0 0 5. I I I . 16 .
Aki nem budapesti, az mind vidéki. Vannak, akik csak a falusi emberre gondolnak, ha a vidéket emlegetik. Tény, hogy Debrecen a keleti régió központja.
Mint ilyen, felelős a térség lakosságának sorsáért. Mindennapi kenyerünk akkor kerülhet az asztalunkra, ha megbecsüljük a falusiak munkáját.
A vidéki politika viszont évek óta teljes csődben van.
Glatz Ferenc akadémikus úgy látja, hogy a magyar vidék ma politika sújtotta terület, ezért új vidékpolitikára van szükség. Az ellenzék faluparlamenteket alakítását kezdeményezi a falusi életből fakadó szempontok nagyobb érvényesítése érdekében. A szocialisták – majd’ három évvel kormányra kerülésük után – úgy vélik, hogy 2005-ben vidékpolitikai fordulatra van szükség, és pünkösdig egy kooperáló, integráló testület, a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács felállítását tervezik.
Lám, tisztán látja mindenki az elkövetett baklövéseket.
De tenni is kellene végre azért valamit, hogy ne csak a fél Magyarország csatlakozzon a leszakadt térségek felzárkóztatását zászlójára tűző Európai Unióhoz!
(domdám)
Forrás: http://www.deol.hu/dbarch/07/10/07-10_02.pdf
A vidék várja a fiatalokat
Ismét lesz Vidéki Kaland
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) támogatja, hogy a városi fiatalok jobban megismerjék a vidéki életet, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agyra) Vidék Kaland Programját.
A tárca közleményt adott ki, amely emlékeztet: a programra április 19-éig, péntekig még jelentkezhetnek a 18-35 év közötti városi fiatalok. Az Agyra április 24-től május 7-ig személyes meghallgatásokon választja ki azt a mintegy 40 fiatalt, akik egy hetet tölthetnek munkával egy fiatal termelő gazdaságában.
A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával ebben az évben már nemcsak Magyarországon, hanem Romániában és Szlovákiában is ismerkedhetnek a városi fiatalok a mezőgazdasággal. A tárca 6 millió forinttal támogatja a kezdeményezést.
Az Agyra 2011-ben az Európai Bizottság támogatásával indította el a Vidék Kaland Programot. A múlt évben a program megnyerte az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának (DG AGRI) versenyét, amelyet a Közös Agárpolitikához (KAP) kapcsolódó kommunikációs programoknak hirdettek meg a KAP 50. évfordulójára - tájékoztat a közlemény.
Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/a-videk-varja-a-fiatalokat
Tudásalapú vidéki társadalom a cél
Innovációra építő, versenyképes vidéki gazdaságra és társadalomra van szükség
Tudásalapú, innovációra építő, versenyképes vidéki gazdaság és társadalom létrehozása a cél - mondta a szaktárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon.
Az integrált vidéktervezés jövőjének tudományos alapelemei című konferencián a Vidékfejlesztési Minisztérium (közleménye szerint V. Németh Zsolt hangsúlyozta, a célok megvalósításához elengedhetetlen a magyar vidék magas színvonalú, sokoldalú, folyamatos és hiteles tudományos megismerése. Meg kell teremteni egy olyan vidékfejlesztési politika alapjait, amely a magyar adottságokat figyelembe véve segíti az uniós támogatásokból megvalósítható programok tervezését és végrehajtását.
Ehhez biztosítják a tudományos hátteret a Magyar Tudományos Akadémia, a vidékfejlesztési tárca és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat együttműködésével megvalósuló komplex vidékkutatási projektek, a vidéki tudományos műhelyek, és a belőlük szerveződő virtuális hálózat - emelte ki az államtitkár.
Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója arra hívta fel a figyelmet: jó alapkutatási eredményeket csak a valósággal szoros kapcsolatban, többek között a szakpolitikával együttműködve lehet elérni.
Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/tudasalapu-videki-tarsadalom-a-cel
Miért jó vidéken élni?
Az az ember, aki egy zsúfolt nagyváros panelrengetegében született, nagyszülei szintén panelban éltek, el sem tudja képzelni, milyen csendes és nyugalmas tud lenni egy kertes ház.
Egy kertes házban azt a zajt hallod, amit magad okozol. Reggel felkelsz, megfőzöd a kávédat, akár pongyolában is kiülhetsz a teraszra, vagy a kertbe a virágaid közé. Kellemes környezetben élvezheted a hűs szellőt, friss levegőt. A pázsit zöldje maga nyugalom. A csendet csak a madarak csicseregése töri meg. Kora reggel feltöltődsz energiával. Csodás, élvezetes dolog így kezdeni egy napot.
Nem csak a reggeledet tudod széppé varázsolni. A nappalaid is kellemesebben telhetnek, hiszen ha pihenni vágysz, a kertben létesített, vagy felfújható medencédben lubickolhatsz, hintaágyadon pihenhetsz, olvashatsz. Ki tudod tenni a pázsitra, egy fa kellemes árnyékába a székeket, asztalt, lehetőséget teremtve arra is, hogy ott reggelizz, ebédelj. Tetszés szerint, amikor kedved tartja bográcsban főzheted meg az ebédet, grillezhetsz, a vacsorát akár nyárson sütheted meg. A pihenő napjaidat bármikor kellemessé tudod tenni.
A házimunkák egy részét is végezheted kint a szabadban. Kedvedre kertészkedhetsz, virágágyásokat, zöldségágyásokat hozhatsz létre, gyümölcsfákat telepíthetsz.
Lehet kutyád, tarthatsz csirkéket, kacsákat, libákat, pulykát, néhány malacot, egy-két birkát is felnevelhetsz. Ezek mind a jó közérzet mellett biztosítják számodra az ennivalót is.
El tudod képzelni, hogy este, etetéskor állsz a jószágudvarban, és nézed az állataidat, ahogy habzsolják az ennivalót. Aki még ilyet nem látott, nem tudja mit veszített. Az a biztonság érzet, ami az embert ilyenkor hatalmába keríti, valami csodálatos dolog. Nagyon sok örömet tud okozni az állatok nevelése. Látod, amint napról napra fejlődnek, növekszenek, tudod, milyen sokat tudsz takarékoskodni rajtuk, ez mind valamiféle biztonságot ad.
Az igaz, hogy munkával jár az állatok gondozása, pénzbe kerül a takarmány, de még mindig jobban kijössz anyagilag, mint amikor mindent a boltból kell megvásárolnod. Arról nem is beszélve, hogy a saját nevelésű baromfiról, sertésről tudod, mivel etetted, így nyugodt lehetsz afelől, hogy mit viszel be a szervezetedbe táplálékként.
Egész nyáron friss zöldség, az év folyamán friss tojás, hús kerül az asztalra. A saját kertedben szüretelt gyümölcsöt befőzheted, a kamrában egymás mellett sorakozhatnak az üvegekben a finomabbnál finomabb befőttek, lekvárok.
Ha fiatal szülő vagy, gyerekeid vannak, gyerekeid önállóan mehetnek iskolába, nyugodtan elküldheted őket a boltba vásárolni. Míg kicsik, az udvarban tudnak szaladgálni, játszani, az utcabeli gyerekekkel barátkozni. Később, ahogy egyre nagyobbak kalandos kerékpár felfedező utakra mehetnek a határba, ami a természet közelségének érzésével együtt jár, íly módon mire felnő megszereti a természetet, ami egy pluszt jelent az embernek, ami mással nem helyettesíthető.
Ezeket a város nem képes megadni, főleg nem a panelrengetegek, ahol a város széle is messze van, és sok esetben a játszótérre sem mered leengedni a gyerekeidet, nem hogy szabadon kószáljanak.
A vidéki iskolák is vannak olyan jók, sok esetben jobbak, mint a városban, hisz a tanárok a városból járnak ki tanítani.
A nagyvárosok középiskolái versenyben állnak egymással, talán ezért, nem tudom, de a legfőbb nevelési elvük az, hogy minél jobban ledegradálják a diákjaikat, elképzelhető, hogy így kívánják kiválogatni a legkitartóbbakat. Ezzel szemben egy vidéki gimnázium felemelni igyekszik a diákjait, töltődjenek fel önbizalommal, minél jobban teljesedjenek ki. Sajnos ezt így tapasztaltam.
Ha nyugodt, kellemes életre vágysz, költözz vidékre.
Forrás: http://ingatlanelekszeged.hupont.hu/2/miert-jo-videken-elni| 238. Csillu22 | 2010-08-17 18:31 |
Én 7 éve élek Pesten, előtte megyeszékhelyen éltem, számomra egy pozitív dolog van Pesten (azért több is van, de ez az egy ami miatt még mindig itt lakom): több a munkalehetőség, több fizetés!
Egész egyszerűen gyűlölök Pesten élni, élhetetlen, családi életet semmi módon nem tudnék elképzelni, állandóan stresszes vagyok, depressziós ettől az életviteltől, ami itt van, ez a rohanás, mindenki idegbeteg, fapofával az ucán az emberek, amire a meggyőződésem, hogy emiatt a törtető, rohanó életvitel miatt van.
Persze szeretem, hogy van szórakozási lehetőség,...szeretek az Andrássyn végig sétálni, főleg nyáron este az életet, ami a városban van.de itt nem tudnék nyugodt családi éleltet élni.
Viszont félek, ha el is költöznénk vidékre, lehet , hogy találna az ember munkát, de mihez kezdene, ha megszűnne? ettől félnék..
Az, hogy kevesebbet keresnék nem zavarna, mivel vidéken ennyi pénzért, amennyiért itt vettük a panelt, családi házunk lehetne. Szóval nem tudok örülni annak, hogy itt jobban keresek, minek örüljek, hogy milyen jó a fizetés, de mégis egy panelban kell megrohadnom, mert itt esélytelen családi házat venni. Szóval, ha azt nézzük anyagilag ugyanott lennék.
Talán Pest mellett lenne az ideális, de onnan is mindenki Pestre jár dolgozni, szóval ez sem egy stressz mentes életmód, hogy napi órákat utaznék a dugók miatt a munkahelyemre, mellesleg Pest vonzáskörzete is nagyon drága..
Szóval nem egyszerű, nagy dilemma.
Én már nagyon költöznék, már nagyon feszülök, de sajnos most a gazdasági helyzet is közbe szól, a lakásunkból sem tudnénk jól kiszállni, úgyhopgy nem tudom meddig kell még itt küszködni. Jövőre jön a baba, és hát nem szerettem volna egy panelban gubbasztani vele:(
Ha esetleg tud egy élhető helyet, ami nem Pest, várom az ötleteket:)
Júniustól fogad vendégeket a jurta tábor Lajosmizsén |
| Írta: Vaskor István |
| 2013. április 12. péntek |
|
A Top Euro Profit Kft. egyedülálló vállalkozásba kezdett, amikor a hagyományőrző jurta tábor felépítését tűzte ki célul. A társaság egy korábban romos tanya helyén pályázati forrásból, uniós támogatással interaktív turisztikai központ megépítését vállalta. A munkálatok célegyenesbe fordultak, nyáron bárki eltölthet kedvére rövidebb-hosszabb időt itt. A táborban a turáni népcsoportok életét, használati tárgyait interaktív módon ismerhetik meg a látogatók. A turáni népek az eurázsiai sztyeppei civilizáció területén, illetve hatókörében élő egykori népek, illetve mai utódaik összefoglaló elnevezése. A fogalom főleg a 20. század első felében volt elterjedt, de néha még ma is előfordul. A csoportosítás alapja az a megfigyelés volt, hogy ezek a népek mindmáig számos közös kulturális, antropológiai és részben nyelvi vonást őriznek. A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek (ujgurok, kazakok, oszmán-törökök, kipcsakok stb.), szkíták (szittyák), hunok, avarok, mongolok, mandzsuk, magyarok.
A területen kiszolgáló, foglalkoztató épületek is épültek, ahol a vendégek számára folyamatosan kínálnak gasztronómiai és kézműves, hagyományőrző és természetismereti programokat, neves, a hagyományőrzés területén jártas szakemberek segítségével és közreműködésével. Az alapszolgáltatásokat sportprogramok egészítik ki: gyalogos és kerékpártúrák, íjászat, strandfoci, strandröplabda, tollaslabda. A jurta tábor csaknem 7 hektáros területen helyezkedik el az M5 autópálya Lajosmizsei lehajtójától 4 kilométerre. A tábor területén lehetőség van saját sátorral kempingezni, vagy előre telepített sátrakban megszállni. A lakókocsival érkezők számára is van hely a területen. Mégis, a legizgalmasabb programok egyike kipróbálni, milyen érzés a hagyományőrző jurtában aludni. Igény szerint ez is megoldható, akár egyedül, vagy párban, akár családdal, de egyszerre 6-8 fő számára is van hely egy-egy jurtában. Forrás: http://sokszinuvidek.hu/mozaik/2276-Júniustól-fogad-vendégeket-a-jurta-tábor-Lajosmizsén |
Én mindig úgy tudtam, hogy én nem vidéken lakom.
Mert ugyebár van az a város, ahol én lakom, meg létezik egy Budapest nevű valami meg létezik még valami ezeken kívül.
Aztán volt nekem is alkalmam megismerni, hogy mennyivel jobb az a Budapest, mint a Vidék.
De szociális érzékenység szempontjából inkább falunak éreztem, mint városnak. Mert lehet nagyváros, világváros, és lehet érzéketlen és durva is.
Hihetetlen számomra, hogy a nagyvárosok hogy tudják kitermelni a nincsteleneket, az éhezőket.
Ahol én nőttem fel, az ilyen egyszerűen elképzelhetetlen.
Arrafelé éhezni nem szokás.
Vajon mi a fontos valójában? A látványos külsőségek, vagy az emberek megélhetése?
Néha elgondolkodok, hogy csak nekem jött olyan gondolat a szívembe, hogy abban a… szóval ott abban a …-ban több százezer magyar ember úgy él ma is, mint valami rabszolga.
El se tudja képzelni, hogy élhetne érzésekkel és vágyakkal is.
A ’60-as években még tartottak állatokat Bp. külső kerületeiben. Ma már minden nagyon urbanizált. Ciki lenne újra állatokat tartani. Inkább éheznek, segélyeken élnek az emberek.
Pedig nem kellene ennek feltétlenül így lennie! Őszintén az emberek elé kellene állni: aki nem tud munkát kapni sem az állami, sem az ipari, sem a szolgáltató szektorban – annak bizony lehet, hogy a mezőgazdaságból lehetne megélni – vagy legalábbis saját használatra termelni.
Néztem a moziban a Tüskevár c. filmet. Egyedül az én kedvemért vetítették le…
A pesti fiúk szénán aludtak a gunyhóban, házi ételeket ettek…
De Matula szavai Ladóra ma is igazak: „Hát nem töri szét a mázsát”, azaz nem az a személy, aki mer enni, ahogyan a Vidéken szokás.
Úgy nőttem fel, el se tudtam volna képzelni, hogy Magyarországon tényleg létezik az, hogy amikor rántott hús van ebédre, kiszámolják, hogy kinek hány szelet jut… Pedig hárman voltunk testvérek…
De hogy legyen némi összehasonlítási alap: 14 évesen 80kg voltam… De mozogtam azért cselgáncsoztam és Taekwon-dót is űztem évekig.
Azt is nehéz volt elhinnem, hogy létezek felnőtt emberek, férfiak 60-70 kg-os testtömeggel.
Mindig azt gondoltam, biztos betegek – de aztán kiderült, hogy sportolók… Természetesen európai, pontosabban görög sportokról van szó, és nem ázsiaiakról…
Hogy ehhez hogy jön a jurta?
Nem biztos, hogy jurta kell ide.
Elérhető információk kellenek a magyarok számára, hogy legalább a saját hazájukban tudják meg, hogy hol, melyik településen tudnának jobban élni.
Merjenek választani, és ha kell, akkor költözni is.
