Röpködnek a mínuszok, ilyenkor bizony nem ritkák a meghűlések, megfázások, felfázások. Az emberek immunrendszere könnyen legyengülhet, s ha nem vigyázunk, a hideg és a szél miatt hamar meg is betegedhetünk. Fontos tehát, hogy mindent megtegyünk egészségünk megőrzése, illetve testünk melegen tartása érdekében.
Réteges öltözködés
Bent a házban, lakásban, osztályteremben általában megy a fűtés, így nem kell kabátban ülnünk egész nap. Próbáljunk meg minél rétegesebben öltözni, vegyünk fel atlétát, egy vékonyabb és egy vastagabb pulcsit is, így mindig van mit le, illetve felvenni. Derekunk sose lógjon ki, ha kell, vegyünk fel derékmelegítőt. A harisnya is jó ötlet, egy farmernadrág sokszor kevésnek bizonyul, főleg reggel, mikor iskolába megyünk.
Lehetőleg minél vastagabb zoknit vegyünk fel, s figyeljünk arra, hogy csizmánk talpa elég vastag legyen, ugyanis alulról igen könnyű felfázni.
Nem szabad megfeledkeznünk a sálról, sapkáról és kesztyűről sem.
Le a vizes holmikkal!
A nagy hóban nem könnyű megállni, hogy ne hógolyózzon, szánkózzon az ember. Ez azonban azzal jár, hogy ruhánk átázik, vizes lesz, tehát minél kevesebb időt töltsünk el így, s igyekezzünk hazamenni, átöltözni. Otthon egyből vegyük le a vizes ruhánkat, törölközzünk meg, s lassan melegedjünk fel a radiátor mellett.
Intézkedések otthon
Amennyiben úgy érezzük, szobánkban a fűtés ellenére sincs elég meleg, tegyük be a szárogatót, a párától ugyanis úgy érezzük majd, mintha melegebb lenne. Ha amúgy nincs leterítve a szőnyeg, ezt mindenképp tegyük meg, hiszen ez is megfogja egy kicsit a hideget. Ha a nyílászárók nem mostanában lettek kicserélve, s már nem funkcionálnak megfelelően, tegyünk az ablakok, erélyajtók résébe törölközőt.
Alvás meleg ruhában
A mínusz fokokban nem tehetjük meg, hogy egy szál pólóban alszunk, hiába gondoljuk, hogy nem vagyunk fázósak, s éppen elég a fűtés. Öltözzünk fel megfelelően, érdemes zoknit is felvenni. Ha ágyunk az ablak alatt van, a hideg téli napokra inkább húzzuk el onnan, nem biztos, hogy jó ötlet ott aludni. Ha éjjel fázik a fejünk, fülünk, vegyünk fel egy kapucnis pulóvert.
Meleg tea, levesek
Télen is sok folyadékot kell fogyasztanunk, ám ilyenkor kevésbé kívánjuk a hideg vizet (s amúgy sem szabad azt inni), ehelyett inkább egy bögre forró teával, kakaóval ülnénk le tanulni, olvasni, TV-t nézni. Napközben többször is igyunk meleg italt. Ha egy műanyag üveget körbetekerünk alufóliával, akkor az iskolába is nyugodtan vihetünk meleg teát, remélhetőleg néhány óráig megtartja a hőt, főleg, ha táskánkat nem a földre, hideg helyre tesszük. Még jobb és egyszerűbb megoldás, ha beszerzünk a termoszt.
Ebédnél, vacsoránál pedig előszeretettel fogyasszuk a meleg leveseket.
Megfelelő táplálkozás
Fontos, hogy ebben az időszakban minél több vitamint, ásványi anyagot juttassunk szervezetünkbe. Bár télen nehezebb beszerezni a friss gyümölcsöket és zöldségeket, azért a boltokban így is nagy mennyiségben megtalálhatóak, fogyasszuk őket bátran, lehetőség szerint nyersen.
Testünk ápolása
A hideg és a szél miatt bőrünk könnyen kiszárad, s hajunknak sem tesz jót a zord idő. Fürdés után kenjük be magunkat alaposan testápolóval, ne sajnáljuk rászánni azt a pár percet. Hajunknak is jár egy kis kényeztetés, balzsam, hajolaj, ki mit szeret. Míg nyáron megengedhetjük magunknak, hogy nem szárítjuk meg hajunkat, mondván a nap ezt úgyis elvégzi helyettünk, télen ez igen veszélyes vállalkozás, s hajhagymáink könnyen felfázhatnak.
http://www.primadonnawebmagazin.hu/lelkunk/kozerzet/352-vedekezes-a-hideg-ellen
Védekezés a hideg ellen
2012. február 4. 09:59 Takács Zoltán
Napok óta egymást érik a sajtótájékoztatók, hogy a cudar hidegre miként készültek fel az illetékes szervek.
Jobb félni, mint megijedni, ezért rengeteg jó tanácsot is kapott a lakosság. Köztük a legtöbb igen hasznos. Ám olyanok is akadnak, amelyek nem sok információs többlettel bírnak egy közepesen fejlett agykapacitású humanoid számára.
Ilyenek, mint például "ha azt észleljük, hogy a hőmérséklet fagypont alatti és az eső esik, akkor számíthatunk jégréteg kialakulására". Vagy hogy "öltözzön fel melegen", "viseljen sapkát", illetve "maradjon otthon". Nem folytatnám a sort, inkább magam is megosztanék néhány hasonló jellegű óvintézkedési tanácsot a fagyos napokra.
Ha tehetjük, akkor kapcsoljuk be a fűtést! Hiába csábít a napsütés, mínusz húsz fokban ne menjünk ki napozni! Növesszünk szőrzetet(férfiak előnyben)! Amennyiben élelmiszert halmozunk fel, akkor ne jégkrémmel és ice teával töltsük fel a hűtőt!
Nem ajánlom ezekben a napokban nézésre a televíziókban a jégkorong, a sífutás, a síugrás illetve a műlesiklás sportágakat, helyettük nézzünk szörföt, golfot vagy vizisít! Nem ajánlott a túl sok fürdés sem, mert egy népi bölcsesség szerint ahol büdös van, ott nem marad meg a hideg! Ebben a fagyban szintén nem szerencsés a részvétel sem forradalmi békemeneteken, sem ellenforradalmi tüntetéseken, mert ráfázhatunk!
Összességében azt tudom javasolni a kedves olvasóknak, hogy nagyon ügyeljünk egymásra, mert állítólag ebben a hidegben a bérek is befagyhatnak, illetve további mínuszok várhatók!
Az anyag tulajdonságai
A papír, mint szigetelőanyag
Az anyag alapját rosttá darált újságpapír adja, amit bóraxszal és magnézium-szulfáttal keverünk.
A cellulózrostok és a közöttük lévő levegő kiváló hőszigetelő képességet biztosítanak, a bórax tűzzel szemben ellenállóvá teszi, a magnézium-szulfát, vagy másnéven keserűsó pedig távol tartja a rágcsálókat.
Az így előállított szigetelőanyag nyugati országokban már közkedvelt, elterjedt, mivel több szempontból előnyösebb, mint a hagyományos társai.
Miért?
Hőhídmentes kivitelezés:
Ömlesztve, speciális géppel, befúvásos technológiával kerül bedolgozásra. Így minden apró hézagot kitölt, még a legbonyolultabb épületszerkezetek esetén is tökéletes, hőhídmentes szigetelést biztosít.
A táblás anyagok esetében általános probléma, hogy az illesztéseknél hőhidak maradnak, amelyek jelentős energiaveszteséget okoznak. A hőhidak mentén páralecsapódás jelentkezik, és ez penészedéshez vezet.
Kiváló szigetelőképesség:
A cellulóz szigetelés hővezetési tényezője: 0,038 W/mK, amivel a legjobbak közé sorolható. A magas hőkapacitásának köszönhetően hatékonyabb védelmet nyújt a nyári hőség ellen, mint a hagyományos szigetelőanyagok.
Egy meleg nyári napon a nap ereje délelőtt 11 órától délután 3 óráig a legerősebb. Az ilyenkor jelentkező hő jelentős részét a szigetelőanyag magába szívja, amit az esti, éjszakai, reggeli órákban lead, így délben újra képes lesz fölvenni.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy cellulózzal szigetelt lakásban reggeli szellőztetéssel, klíma használata nélkül is elviselhetővé válik a hőmérséklet a legnagyobb nyári melegben is. Miért?
Nyáron a meleg elleni védekezés mérőszáma a szigetelőanyag hőkapacitása, és az ebből adódó fáziseltolódás. A szigetelőanyag azután kezd el hőt átadni, miután felveszi az üzemi hőmérsékletet. A nagyobb hőkapacitással rendelkező szigetelőanyag nehezebben melegszik fel, ezáltal később kezdődik a hőátadás.
Télen a hővezetési tényező jellemzi leginkább a hideg elleni védekezés mértékét. Ez azt jelenti, hogy 15 cm vastagságban bedolgozott szigetelés hőátadási együtthatója mindössze 0,25 W/m2K.
Tartósság, garancia
A cellulóz szigetelés egyik jellemző tulajdonsága, hogy maradéktalanul tartja a térfogatát, nem esik össze. Erre - a nyugati gyártókhoz hasonlóan - mi is 20 év garanciát vállalunk.
Talán már tapasztalta, hogy a hagyományos üveggyapot alapú anyagok az évek során összeesnek, elveszítik szigetelőképességüket.
Környezetbarát
Mivel a szigetelés csak természetes anyagok felhasználásával, papírhulladék újrahasznosításával készül, így teljes mértékben környezetbarát.
A kőzetgyapot alapú szigetelőanyagokról kutatások bizonyítják, hogy rákkeltő hatásúak, ennek megfelelően néhány ameriaki államban már betiltották a használatukat.
A szigetelőanyag csomagolása:
A hatékony szállíthatóság érdekében tömörített formában, 100 literes újrahasznosított nylonzsákokba préselve kerül forgalomba.
ÉMI minősítésünket letöltheti innen:
A befúvásos szigetelés módja:
A cellulóz szigetelés kivitelezése egy kifejezetten erre a célra készült speciális befúvógéppel történik.
Mi egy amerikai, Krendl gyártmányú géppel dolgozunk. A módszer tengerentúli elterjedését mi sem mutatja jobban, hogy ez a cég már több mint 50 éve foglalkozik ilyen gépek tervezésével, gyártásával.
Az összetömörített agyagot a befúvógép fellazítja, majd nagy nyomású levegővel fújja be egy csövön keresztül a szigetelendő felületre vagy üregbe. Az ily módon befújt szigetelőanyag tökéletesen kitölti a rendelkezésre álló üreget, a szerkezet legapróbb réseibe is bejut, így összefüggő szigetelést biztosít.
Ezzel a technológiával lehetőség nyílik olyan szerkezetek szigetelésére, amit másképp szinte lehetetlen megvalósítani. Ilyen például a 70-80-as években épült családi házak fagerendás, alsó felső padlásdeszkás födémeinek szigetelése a stukator és a stablon feltöltésével. Ennek a praktikus technológiának köszönhetően felfordulás nélkül, általában 1 nap alatt tudjuk egy átlagos családi ház padlását kiszigetelni úgy, hogy a padlástér is használható marad.
Ezen kívül bármilyen típusú szerkezetre tudunk hatékony megoldást kínálni.
Ezekről részletesen a Tetőszerkezetek és szigetelési technológiák menüpont alatt olvashat.
Forrás: http://www.ladanyi.hu/anyag
Védelem a hideg ellen
2010. szeptember 21., 11:03 szerző: Horváth-Balogh Attila, ZH online
Hűvösödik az idő, nem árt gondoskodnunk ablakaink szigeteléséről. Többféle megoldás közül választhatunk, melyek révén akár a fűtési költségeken is tudunk spórolni.
Aki komplex megoldásban gondolkodik, az vegyen műanyag nyílászárót - bocsátotta előre a szakember. A nagykanizsai
ifjabb Simon Sándor elmondta, ezekbe már gyárilag beépítették a szigetelést, s az üveg is hőszigetelt. Azonban, ha valakinek megfelelő állapotú fa nyílászárói vannak odahaza, az mindenképpen tartsa meg azokat, hiszen több szempontból is kedvezőbb tulajdonságokkal bírnak, mint műanyag társai. Egyebek közt ezen anyag kiváló hőszigetelési tulajdonságainak köszönhetően (már amennyiben tökéletes az illeszkedés) kiküszöbölhető a páralecsapódás.
Ifjabb Simon Sándor speciális eszközzel illeszti bele a szilikonszigetelést az ablakszárnyba - Fotó: Szakony Attila
- Igaz, a fa az idő előrehaladtával vetemedik, a passzítás már nem tökéletes - folytatta a szakember, jelezve, hogy a fának hátrányai is vannak. - A réseken szabadon áramlik be a külső, ilyenkor, ősszel, illetve télen természetesen sokkal hidegebb levegő, nyáron pedig az utcai por, a kosz és az esővíz. Mindezt megakadályozza egy jó szigetelés. Többféle verzió ismert: lehet vásárolni öntapadós szivacs- és gumiszigeteléseket is. Ezek az anyagok azonban a napfénytől, hőtől egy idő után elveszítik rugalmasságukat. Ha bezárjuk az ablakot, összelapulnak ugyan, de úgy is maradnak. Ha pedig már nincs szükség rájuk, s eltávolítanánk őket, húzzák magukkal a festéket is. Ma már léteznek jobb megoldások - mondta a szakember.
Sokan ragaszkodnak a természetes hatású fa ablakokhoz - Fotó: Szakony Attila
Példának okáért, ott van a falcszigetelés: egy rendkívül rugalmas szilikonhengert építenek be az ablak nyíló szárnyaiba, melyekbe előtte egy 4-6 miliméteres horonycsatornát marnak géppel. Ebbe kapaszkodik bele halszálkás részével a szigetelés. Mivel a szilikon nagyon rugalmas, sokáig, 10-15 évig is bírja a strapát, festéskor könnyedén ki lehet venni, azután pedig egyszerűen visszahelyezhető. A szakember szerint 15-20 százalékos fűtésköltség-megtakarítás érhető el vele, s megszűnik az ablakpárásodás is, ami jelentősen károsíthatja a faanyagot.
A mûanyag nyílászárókba nemritkán eleve hôszigetelt üveg kerül- Fotó: Szakony Attila
http://zaol.hu/egyeb/vedelem-a-hideg-ellen-1427998
Lőrincz László: Dzsingisz kán
[...] Belső-Ázsia nomádjainak lakóhelyéül a kör alakú sátrak, jurták, szolgáltak, melyek nemezből készült oldalfalait fából összeállított vázra feszítették rá. A jurtának azt az oldalát, amely egy bizonyos időszakban állandó széljárásnak volt kitéve, külön szélvédő nemezlappal erősítették meg. A jurta csúcsán található a füsteresztő-nyílás, amely a jurta-tűzhely füstjének elvezetésére szolgál. Pontosan a kör formájú alap közepén, tehát a kör középpontjában helyezkedik el a főtartóoszlop, amelyről az a hiedelem járta, hogy ha valaki kidönti, az a jurta lakói számára rosszat jelent, s a lakók hamarosan el fognak pusztulni. Az ajtó délre néz, s éppen ezért a jurta tiszteleti helye az északi fal mellett, a bejárattal szemben van. Az ajtónyílást a hideg és a legyek elleni védekezésül nemezfüggönnyel zárták le, melyet ki- és belépéskor félre kellett lebbenteni. A küszöb, akárcsak a főtartóoszlop, szent, tilos rálépni, minden érkező óvakodik még csak megérinteni is. A jurta alapzata régebben ledöngölt földből készült, később nemez- majd deszkaborítást kapott.
A vezérek jurtája általában egy kör középpontjában helyezkedett el, középpontjában annak a körnek, mely a kíséret embereinek és a családtagoknak a sátraiból állott. A jurtában találunk fekvőhelyeket, ládákat a háztartási cikkeket, fegyverek stb. számára s kultikus eszközöket, melyekkel a földöntúli lényeknek áldoznak.
A jurta nem életszínvonalat, hanem életmódot testesít meg egészen napjainkig. Nem a szegénység bizonyítéka, hanem egy olyan életmód egyik megnyilvánulási formája, amelyben a lakosok állandó vagy gyakori helyváltoztatásra kényszerülnek. Miután a csorda vagy a ménes viszonylag rövid idő alatt lelegelte a közeli füvet, tovább kellett hajtani új, friss táplálékot nyújtó legelőkre. Fel kellett szedni a "sátorfát", s továbbvonulni a ménes után. Ebbe az állandó vándorlásba csak a téli hónapok vittek bizonyos állandóságot, mivel általában a telet egy helyen töltötték, egy szálláson teleltették át a jószágot. Ez a vándorlási kényszer hozta létre a legmegfelelőbb lakóhelytípust, melyet gyorsan lehetett szétbontani és összeállítani - viszonylag kevés munkával -, s könnyen volt továbbszállítható, felállítása és szétbontása nem igényelt különösebb kollektív erőfeszítést. [...]
Az első háborúk, amelyeket a mongol törzsek folytattak, egymás közötti rablóháborúk voltak, s vég nélküli vérbosszúkkal kapcsolódtak egymáshoz. Nem is igényeltek különösebb szervezettséget, a lovasok lavinaként zúdultak az ellenségre, a meglepetés ereje, esetleg a támadók nagyobb száma biztosította a győzelmet. A későbbi - külső - háborúk, melyekben egyre nagyobb számú csapatok vettek részt, s amelyek jól szervezett hadak ellen irányultak, a mongol seregek nagyobb szervezettségét követelték meg. Már nem volt elég az ösztönösség a támadásban, a sereget az új és szigorúan meghatározott haditaktikának megfelelően újjá kellett szervezni. 1206-ban, röviddel a kánválasztás után Dzsingisz, minden mongolok kánja, hozzákezdett a sereg újjászervezéséhez. Legnagyobb katonai egységnek megtartotta a tüment. A tízezredek parancsnokai Dzsingisz legkiválóbb katonái és leghűségesebb emberei voltak, mint pl. Boorcsu [Bulcsú], Mukali és a nagykán fia, Dzsocsi [Csolt]. A tízezredeket ezredekre osztotta fel, s 1206-ban 89 személyt tüntetett ki ezredesi ranggal. Ezredesek lettek a már általunk ismert személyek közül Dzselme, Dzsebe, Kököcsü, Mönglik, Szorkan-sira stb.
Az ezredeket századokra bontorta, élükön a századosokkal, a századokat pedig tizedekre, élükön a tizedesekkel. Az ilyenformán kiépített hadseregen kívül igen fontos szerep jutott a testőrségnek, továbbá a kán közvetlen kíséretéül szolgáló katonáknak meg a különböző őröknek. A Mongolok Titkos Történetéből értesülünk arról, hogy Dzsingisz testőrsége az 1206-os év környékén már tízezer főt, azaz egy tüment számlált. A testőrség tagjai sorába tartoztak az éjszakai őrök, akik a káni jurta környékén vigyázták a kán álmát, a nappali testőrök és a fegyverhordozók. Közvetlenül a testőrgárdához számítottak az ajtóőrök, a szakácsok és a káni paripák gondozói is.
A testőrgárdában rendkívül szigorú fegyelem uralkodott, s 1203-ban Dzsingisz aprólékosan meghatározta a gárda tagjainak szolgálati rendjét. Az őrségnek például, akik a káni jurta körül teljesítettek szolgálatot, s az ajtó mellett álltak őrt, három napon és három éjszakán át tartott a szolgálata egyfolytában. Leváltásuk után három éjszakán pihenhettek, méghozzá a jurta körül. A testőrgárdába csak a legügyesebb és legtehetségesebb fiatalembereket vették fel. Elsősorban a tümenek, ezredek, századok parancsnokainak fiai jöhettek számításba, de bekerülhetett egyszerű katona fia is, ha ügyesnek mutatkozott a fegyverforgatásban, és külső megjelenése ellen sem merült fel kifogás.
Az állandó és már nem alkalomszerűen a szabadokból összeválogatott hadsereg kiegészítése kötelező bevonulás formájában történt; a tümenek parancsnokaitól lefele egészen a legegyszerűbb emberekig köteles volt mindenki a legidősebb fiát a seregbe küldeni. Békés időkben a katonák elvileg hazatérhettek volna, és csak a testőrgárdák alkották volna az állandó jelleggel fegyverben álló hadsereget, ilyen békés idő azonban Dzsingisz uralkodása idején ugyancsak ritkán fordult elő.
Tekintettel azonban arra, hogy csak a legidősebb fiúk bevonulása számbelileg nem töltötte ki a szükséges létszámot, a bevonulóknak kísérőket kellett magukkal vinniük; akik természetesen ugyancsak katonák lettek. A testőrgárdába való bevonuláskor például egy tümen-parancsnok fiának magával kellett vinnie egyik fiatalabb testvérét tíz kísérő katonával együtt. Ha ezredes fia vonult be, öccse mellé már csak öt kísérőt kellett állítania, egyszerűbb ember fiának esetében az öcshöz csak három kísérőnek kellett csatlakoznia.
Különleges helyet foglaltak el a kán mellett a tegezhordozók. Tegezhordozónak nem lehetett bevonulni, a tegezhordozókat a kán nevezte ki, ezzel a címmel jutalmazta a szolgálatban kitűnt hűséges embereit. A cím nem járt a szó értelmének megfelelő tevékenységgel.
A testőrgárdának és a tegezhordozóknak általában olyan funkcióik voltak, amilyenekkel a nem nomád államokban külön apparátus foglalkozik; ezekben az államokban nem katonai, hanem polgári személyek végzik az ilyen irányú ügyek intézését. Az éjszakai testőrök feladatai közé tartozott például az őrködésen kívül az is, hogy a káni jurta - nagysága szerint palotajurta - szolgálóira felügyeljenek, a palotajurta férfiszolgáit igazgassák, rajta tartsák szemüket a káni állatállomány (teve, ló, szarvasmarha) pásztorain, és felügyeljenek a palotajurtát hordozó kocsira. Felügyeltek a harci zászlókra, a dobokra, edényekre és a káni fegyverekre, egyszóval a kán jurtájához tartozó felszerelési tárgyakra. Az éjszakai testőrök kötelessége volt, hogy ügyeljenek a káni jurta élelmiszertartalékaira, a szakácsok munkájára; ők ellenőrizték a káni jurta életét. [...]
A kunok életéről és kultúrájáról világos képet kapunk az orosz évkönyv-irodalomból és a XIII-XIV. század fordulóján készült Codex Cumanicus-ból. Sajátos ősi nyelvhasználatuk a XVI. században halt ki, de a XVIII. században is még sokan tudták a "kun Miatyánkot". Nagyállattartó belső-ázsiai nép képe tárul elénk, akiknek emellett jelentős volt a mezőgazdasága is. A Kárpát-medencében való megtelepedésük után már helyhez kötött életet éltek; ősi építkezési módjuk a XVI-XVI. században az egész Alföldön elterjedt. E kódexből nemcsak a gabona, hanem a zöldségfélék és gyümölcsök fajtáiról is jó képet kapunk. Ezen írás külön részt szentel a turulmadárral – a toghrullal – való solymászatnak, de magyar alapszavaink jelentős részét is megtaláljuk benne (ata=apa, ana=anya, jurt=jurta, kendir=kender, tarlov=tarló, arpa=árpa, töve=teve, jugurt=joghurt, szan=szám, bor=bor, Burcs=borz stb.). A kunok nagy mesterei voltak a főzésnek és a sütésnek. Italaik között ott szerepel a lótejből erjesztett kumisz, a kölesből erjesztett boza (sör) és a bor. A méhészet és vadnövények neveit máig ugyanabban az alakban használjuk mint a kunok. A kunoknak fejlett volt bőr- és ércfeldolgozása, építkezése, kocsigyártása, nyeregkészítése, íjászata, fonása, szövése, nemezgyártása, kötélverése, varrása, edények-, ládák- és munkaeszközök készítése. Ezeknek és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek török eredetű neveit máig használjuk. Haditechnikájukat az Orosz Évkönyvekből ismerjük meg; harcmodoruk hasonló volt a honfoglaló magyarokéhoz. [...]
Stein Aurél Hotanban megtalálta az első csodálatosan megmaradt festett jurta maradványait a Kr.előtti 324-ből. [...]
- A jurták. "Sátor" szavunk török eredetű és eredetileg a belső-ázsiai sátortípusra vonatkozott. Az ázsiai népeknek kétféle ősi sátor típusát ismerjük: a kupolatetős kibitkát, amelynek egyik formája a jurt vagy jurta; ennek törzse henger alakú, kör alapra épül, oldala rácsos ollószerkezet, tetejét karikába fogott lécek takarják és általában nemezzel fedik be. A másik a sátortetős fajta, amelynek gyűjtőneve a "fekete sátor" (tente noire) és főleg az arabok és a tuaregek használják. A jurta első említése a Kr. előtti 150-110 közötti időből származik, amikor a nomádok o-sun fejedelméhez nőül adott kínai hercegnő, Hszi-csün versében így szólal meg: "Sátor az én házam énnekem, és ponyva itt a fal". A Krisztus előtti idők jurtájáról, annak nemeztakarójáról és berendezési tárgyairól az altaji fejedelmi sírokból sok adattal rendelkezünk. A magyarok sátrát Jakubi Kr. u. 891-ben így jellemezte: "a török gubba (jurta) kupola, hajlított bordázatú (mullada'a), ló- és ökörbőrből készült szíjak fogják össze és nemezzel van befedve". Jurt képét láthatjuk az egyik Dunhuang-i barlangban, amely a Tang dinasztiabeli császárnak a türkök elleni harcát ábrázolja.
A jurta "yurt" formában ősi török szó, jelentése: "ház", "otthon". Ezt az Ázsia középtengelyében húzódó sztyepövezet természeti viszonyainak megfelelően a nagyállattartó lovas népek élettapasztalata formálta ki; igényeiknek megfelelően alakult és az ázsiai puszták szélsőséges természeti viszonyaiban tökéletesen megfelelt a célnak. Elterjedése egybeesett a lovak használatával. Ősi és mai előfordulásában a Kínai Nagy Faltól egészen a Kárpát-medencéig ott terjedt el, ahova nagyállattartó népek érkeztek. Az európai ember felfogása szerint az épített ház "magasabbrendű", mint a sátor, a keleti népeknek ilyen ítélete fordított. Őseink minden szállásterületén voltak ugyan nedves és egészségtelen kőházaik is, de a maradandó lakásuk először fából készült. Freisingi Ottó püspök 1147-ben megemlíti a magyarok kőházait és azt, hogy nyáron a lakosság jelentős része sátrakba költözik.
A gazdagabb embereknek sokáig voltak házaik, de életük zömét a kertjük végében felállított és nagy keleti pompával berendezett jurtában töltötték. A jurta – sátor – használata sokáig megmaradt őseinknél idénylakásként. Szent István már csak házakat (katonai házakat [miles], domust [épületet], köznépi házakat [vulgaris] és veremházakat [mansicula]) említ, sátrakról nem esik szó nála. Ezzel szemben László király törvénykönyve az 1092-iki szabolcsi zsinaton hozott végzésének 36. pontja kiköti, hogy "a királyi udvarból jövő apát vagy szerzetes ne a templomban üdvözölje a királyt, hanem onnan kijőve, annak házában ("domus") vagy sátrában ("tentorium")". Az 1100 körüli első esztergomi zsinat határozatainak egyik cikkelye kimondja: "Senki se merészeljen egyházon kívül, sátorban vagy valamely házban misét mondani vagy hallgatni, csupán a király, vagy a püspök és azok az ispánok, akik olyan sátorral vagy ehhez hasonlóval rendelkeznek, ami kizárólag istentisztelet céljára készült, és ez is csak olyankor, amikor úton vannak".
Az 1150-es években Magyarországon járt Abu Hámid a magyar városokat "ázsiai típusú városoknak" írta le. Jurtáink megléte a XII. századig követhető nyomon; erről a Nyugatról jött vendégek csak a legnagyobb tisztelettel nyilatkoztak. III. Béla és Barbarossa Frigyes német császár találkozásakor "Margit királyné, a francia király nővére a császárt nagyszerű művészileg készített sátorral ajándékozta meg, melynek belseje négy szobát képezett, és a legpompásabb bíborszövettel volt borítva".
A nagyállattartó lovas népek jurtája hengerszerű, teje csonkakúp- vagy félgömbalakú, a tető közepén kerek nyílás van. A jurtákat mélyen ásott körcsatorna, azon kívül sánc vette körül. Itt száll ki a füst, de a lyukon világosság is szüremkedik be. Felületén a szél támadó ereje megtörik, oldalt kitér. A jurt közepén állandóan tűz ég, így belső tere télen gyorsan felmelegszik, nyáron pedig, mivel a füstlyukon kimenő meleg levegő helyébe alulról hidegebb áramlik, afféle "légkondicionáló", illetve az egész légteret érintő levegő-kicserélő berendezésnek tekinthető. A jurta anyaga és kialakítása nyáron a forróság, télen pedig a hideg ellen jó védelmet nyújt.
A jurt ajtaja az ősi türköknél és a mi őseinknél kelet felé nézett. A viszonylag kis ajtón a küszöböt átlépve csak lehajtott fejjel lehetett közlekedni. Őseink jurtájának berendezésről csak szórványos adataink és analógiáink vannak. Gardizi sok szőnyeget, prémet és brokátot említ. Asztal a jurtákban nemigen volt, mert az étkezés a földön törökülésben egy kerek tál körül történt; az ételeket az elérhetőség megkönnyítése céljából sokszor kis asztal-féle emelvényre tették. Fontos berendezési tárgy volt a nagymennyiségű és minden letakaró szőnyeg, amely a jurta ajtóval szembeni megemelt, alvásra alkalmas részén volt több rétegben egymásra rakva. Az ágyi részen sok párna volt és nemez- vagy szőrmetakarók takarózás céljából. A "koporsó" a tulipánosláda elődje; ebben tartották a kelengyét, a ruhákat és más értékeket. Fontos bútordarab volt a bölcső, ez megelőzte a padot és a magas asztalt. A tűz körül a földön állatbőrök voltak. Bár a "szék" ősi török szó, az első székek méltóságjelző trónusok voltak. A jurtaváz felső lécén akasztókampók helyezkedtek el, amelyre a fegyvereket, nyergeket, szíjakat, szerszámokat és az edényeket akasztották fel. A sátor rúdjára kilenc ősükre emlékeztető ábrát akasztottak, a tulipánosláda fölé pedig a sátrat védő jó szellem ábrázolását helyezték el valamilyen formában. A családfő helye az ajtóval szemben a tűzhely mögött volt; az attól jobbra eső rész a férfiaké, a balra eső a nőké volt. A családfő jobbján ült a megtisztelt vendég. Az "alsóbbrendű" vendégek helye a bejárat közelében, az asszonyok és a felszolgáló cselédek között volt.
http://mek.oszk.hu/06400/06403/html/
FÖLDRAJZ az általános iskola 7. évfolyama számára
A településekről Ázsiában még nehezebb képet adni, mint más kontinenseken. A természeti környe -
zethez való alkalmazkodás azonban itt is meghatározza, főként a kisebb települések formáját, a
házépítés anyagát.
Belső-Ázsia füves pusztáin, ahol nagy területeket kell bejárni, hogy a jószág elegendő táplálékhoz
jusson, favázra épített, nemezborítású* jurta a legmegfelelőbb hajlék. Nyáron a meleg, télen
a hideg ellen kell védelmet nyújtania. Ezért ilyenkor a jurta még egy borítólapot kap.
http://www.ntk.hu/c/document_library/get_file?uuid=c8c9c25b-de2a-429f-85c9-55a0c2e2098d&groupId=10801
De a legjobb a fémváz jurta verzió, s ennek a befejezett változata, amikor mar betonharanggá válik. S persze ezeknek a közepén mindig egy földhalom.
Jurta alakú buszmegálló szinten bejött nekem, valami sajátságos.
Hideg szél tud lenni, stoppolni nehéz Jumgal felé, habár alacsony hágó 2600m, forgalom alig, majd elvisz a szél,.. Szerencsére odafagyok, így mégsem. Lakókocsikból árulják a sült halat itt az út mentén, ami a kornyéken lévő Song-kul tóból származik. Oda tartok.
A közeli faluban kenyeret nem lehet kapni, így bekopogok egy házba, rögtön lesz, mert ugye itt még mindenki maga süti. Furcsa, de a faluban alig találni olyan embert, aki tudná, milyen messze van a tó! Soha nem jártak arra. Mintha Vigántpetenden lakna valaki, de még soha nem járt volna a Balatonnal.
Na, jó, itt felfele kell menni a tóhoz. 3300 m. Aranyszínűbe borult kaszálók, dombok, idilli látvány, amit csak a közelgő viharfelhők árnyékolnak be. De addig, amíg nem esik mesekönyvbe illő. Egyik jurta közelében állok meg, lovagolok kicsit, szocializálódom, mert már késő felindulni a tóhoz.
Innen meg kb. 5 óra séta felfele. Sebaj, rám fér a pihenés. Behívnak a jurtába, eszünk, kumiszt kihagyom, már gazegójuk is van, kézmosó, faliszőnyeg, asztalka es ülőpárnák. S kellemes meleg bent. Vicces hogy a babakocsi is mar alkatrésze a jurtának. Habár a 4 éves gyerek már ül a lovon. Másnap hajnalban elindulok, csak csepereg az eső, de minél magasabbra érek, annál hidegebb van, s elkezd esni a hó, a köd leereszkedik már 3300 korul… [...]
gyanus aki nem gyanus.. sebaj.. a nemzetközi helyzet egyre fokozodik. Magyarországot elöntötték a vörösök.. iszap formájában.. csk pár túlélő maradt kirgizisztánban. Még egy hétig Gábor Csonka Vándorboy 2010 okt 12
http://www.shanteehouse.net/index.php?option=com_content&task=view&id=467&Itemid=41
A csináld magad mozgalom - DIY ( do it yourself) ma egyre terjed, egyrészt a kultúra változása miatt, másrészt azért, mert az embereknek nehéz időkben több idejük és kevesebb pénzük van. 2009 áprilisában egy nemzeti kutatás szerint ötből egy amerikai mondta azt, hogy abban az évben palántáról palántára ültetett saját magának egy kertet. A recesszió csapását követően a szolgáltatás-központú vállalkozásoknak, mint pl. szalonok, kisállat-kozmetikák és baby sitterek, egy visszaesést kellett megtapasztalniuk, amikor az emberek elkezdték ezeket maguknak elvégezni. Egy évente megrendezett vásár, a Maker Faire, amely Kaliforniából indult el, arra kötelezte el magát, hogy népszerűsítse a csináld - magad akciókat és a találmányokat. Ez a kezdeményezés egyre terjed az országban, a résztvevőinek száma pedig 2006 óta megnégyszereződött.
Az emberek visszatérnek a korábbi generációk elfeledett gyakorlataihoz – famegmunkálás, varrás, sörfőzés, befőzés és konzerválás. Vadásznak, horgásznak, varrnak. Azért végzik ezeket az időtöltéseket, mert élvezik őket, és mert előnyben részesítik azokat a termékeket, amelyeknek jobb a minősége, illetve amelyek könnyebben elérhetőek. Kézműves-termékek, lekvárok, szószok és füstölt húsok készítésével, vagy otthon kötött pulóverek, paplanok, ruhák készítésével elérhetővé teszik ezeket az egyébként drága termékeket.
Az önellátás egyre népszerűbbé válik a háztartásokban. Példaként délkeleten a szalmabála-házak kezdtek el terjedni. A szalmabála-építés olyannyira elterjedté vált, hogy néhány helybéli egy kódexet fejlesztett ki rá, sőt, néhány bank már kölcsönt is ad ezekre az építményekre. Az emberek egyúttal kezdik újra felfedezni a préselt földtéglák, az ún. „papírbeton” (ami újrahasznosított papírból készül egy kevés beton hozzáadásával), és más anyagok használatát. New Englandben a gyarmatosítás korának közösségi farmépítő tradícióit elevenítik fel, csak épp most azért gyűlnek össze, hogy együtt jurtákat építsenek.
Érdemes elolvasni, hogyan reagált néhány fiatal görög a kialakuló válságra:
2010 tavaszán, miközben a görög kormány az addigi legkeményebb megszorításokra készült, a 29 éves Aposztolosz Szianosz otthagyta jól fizető weboldaltervezői állását, otthagyta athéni lakását és az egész civilizációt.
A Telaithrion hegy tövében, Evia szigetén Szianosz és három hasonló gondolkodású athéni barátja egy öko-közösséget alapítottak.
Céljuk az volt, hogy százszázalékosan fenntartható módon éljenek, a pénzrendszertől és az ország elektromos hálózatától függetlenül, szabadon.
A csapat együtt alszik a sajátkészítésű jurtákban, megtermelik saját élelmüket, a felesleget pedig a szomszéd faluban elcserélik olyan termékekre, amiket nem tudnak megtermelni.
Ezen érdemes elgondolkozni.
http://idokjelei.hu/2012/08/jacob-rothschild-john-paulson-es-soros-gyorgy-is-a-penzugyi-katasztrofara-jatszanak/
A jurta alakja vagy gömb, vagy kúp alakzathoz hasonló.
Az előbbi a kazak/kirgiz (K), míg utóbbi a mongol (M) típusú.
Hagyományos tüzelés esetén az épület közepéből kiindulva egyenletes utat tesz meg a meleg minden irányban.
Laposabbra felállított K jurta és M jurta esetén a meleg benn marad, és közel egyenletes meleg van a jurtán belül függőleges irányban is.
A lényeg a nyílászárók hiánya vagy jól szigetelhetősége.
Kanada egy olyan ország, ahol általában hideg van, télen még akár -70°C is előfordulhat, amely felülmúlja a belső-ázsiai tipikus -50°C-os hidegeket.
De még ott is használnak, sőt gyártanak jurtákat.
Arrafelé nem szokás megfagyni.
http://longroadhome.inthekoots.com/2012/03/03/shelter-to-yurt-or-not-to-yurt/
Csillagvizsgálónak sem lenne rossz az a XVIII. kerületi ház, amelyiket kivételesen joggal nevez exkluzívnak, különlegesnek az ingatlanos. Tíz éves, száz négyzetméteres és kör alaprajzú. Kívülről kicsit bizarrnak tűnik a zöld tetejével és a csupaüveg falával, de a felülről megvilágított körgalériás nappalinak egész kellemes hangulata van - legalábbis ezen a képen. Az aranyhalas tó, meg az alsó szinti garázs és bolt némiképp árnyalja a képet - de azért nagyon kíváncsiak vagyunk. Ha valaki ismeri vagy járt benne, írja meg milyen. 
Folyamatos mozgásban van
Szigethalom, Fiumei út környéke utca
A teraszok előnyeit ugyan csak kellemes időjárási körülmények között élvezhetjük, viszont elkészítését a zordabb, csapadékosabb időszakok körülményeihez igazodva kell megoldani. Nagyon fontos, hogy milyen az alap, arra milyen burkolat kerül, és az esetleges védőtetőknél sem lényegtelen a falhoz csatlakozó részek résszigetelése, továbbá maga a fedőanyag milyensége, és rögzítésének szivárgásmentessége. Az alábbiakban e kritikus helyekre és hibákra hívjuk fel a figyelmet.
A járólapok, a leragasztásukhoz használt csemperagasztó és fugázóanyag flexibilis és fagyálló is legyen, amelyekkel elejét vehető a lapok későbbi felválása. A lábazat alkotta sarkokban a fugákat célszerű ívesen homorúra képezni, és a lapokkal szintbe hozni az ideálisabb vízelvezetés miatt. Az ajtóknál pedig ajánlatos beépített L-alakú lemezeléssel védeni a küszöböket. Ezek lehetőleg a szokásosnál legalább 2 cm-rel legyenek magasabbak, hogy még erős szélnyomás hatására se jusson át rajtuk az esővíz. 
Számtalan esetben a terasz fölé tető is kerül. Vannak esetek, hogy ezek már eleve az építés során elkészülnek, ami azzal az előnnyel jár, hogy az építőmesterek végzik a kivitelezést. Tudják, hogy a terasztetőt miként kell szivárgás-mentesen az oldalfalhoz csatlakoztatni, ügyelnek a lejtésre is, továbbá a csapadékvíz elvezetését is szakszerűen megoldják.
A fedőanyagok választéka különféle elvárásoknak tesz eleget és a tulajdonságaik sem egyformák. A különféle anyagú és profilozású műanyaglemezek bármelyike alkalmas teraszok fedésére is, ám nem árt azt is tudni, hogy a nagy térfogatsúlyú fedőanyagok esőben bizony sokkal csendesebbek a profilírozott vagy üregkamrás műanyag fedőlemezeknél.
A fedett folyókák – ahogy nevük is mutatja – a fent leírtakkal ellentétben – rácsos, ritkábban lukacsos fedéllel rendelkeznek. Ennek célja, hogy a vízelvezetés ne zavarja a közlekedést az ingatlan körül, sem gyalogosan, sem pedig járművel. Többféle anyagból készülhetnek, általában acélból, öntöttvasból, esetleg betonból, újabban valamilyen speciális polimerből. Itt is lehetőség van elemekből összeállítani az árkokat, így igény szerinti hosszúságú folyókát alíthatunk össze. A fedél általában horgonyzott acél, melynek egyes észei felemelhetők a könnyebb tisztítás érekében. A fedett folyókák esztétikusak és szinte észrevétlenek a burkolat síkjában, azonban eltömődésük esetén nehézkes a dugulás elhárítása.
A harmadik Árpád-kori lelőhely a Tőzegesen került elő. Az ásatás 1998-ban kezdődött, s számos találgatásra ad okot történésznek, régésznek egyaránt A területen 169 objektumot tártak fel. Többségük karám, árok, gödör Előkerültek továbbá „ház-" és kopolyakútmaradványok meg közel harminc körárok. A körépítmények végleges meghatározását a kevés lelet nehezíti. A néhány edénytöredék csupán az Árpád-kor meghatározásában segít. A feltételezések szerint karámok vagy jurták nyomait találták meg, de elképzelhető, hogy a kör alakú árkok valami más célt szolgáltak Wicker Erika azt feltételezi, hogy jurták nyomaira bukkantak Ha így van, akkor sikerült megtalálni azt a területet, ahol a kunok szálláshelye volt.
A Windy a legújabb szabadalmaztatott vertikális kazettás árnyékolórendszerünk. Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy teraszoktól kezdve télikerteken át, szinte akárhol megvalósítható vele 
![Forrás: [origo]](http://static1.origos.hu/i/0805/20080520zivatarce.jpg)
