október 2024
Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas
<< <	Archív
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

Budapest XXIV 20/04. rész – HÉV-vel a Liszt Ferenc repülőtérre

2013.06.01. 15:50 12nyil

Beszámozzuk a HÉV-eket: H5, H6, H7, H8, H9

2011. július 1., péntek

Sok évtizedes fővárosi hagyomány a tömegközlekedési járatok számmal történő jelzése, a HÉV-vonalak azonban mindeddig kimaradtak ebből a rendszerből. A térképeken a zöld vonalak azonos színnel, szám nélkül szerepeltek, a vonalakat különböző neveken, általában a külső végpontjuk alapján azonosították az emberek. A Budapestet nem ismerők, az adott vonalon rendszeresen nem utazók számára azonban igen nehézkés volt a tájékozódás, melyből sok félreértés született. Ezért a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV a közeljövőben ezeket az elővárosi vasutakat is – a metróhoz hasonló módon – megkülönböztető számjelzéssel, és a HÉV ágazatra utaló logóval látja el.

A nyár folyamán valamennyi HÉV-vonal önálló számjelzést, és a metrókhoz hasonlóan önálló vonalszínt kap. A térképeken így az egymástól különböző – és következetesen mindig ugyanolyan – színű HÉV-vonalak megkülönböztetése egyszerűbbé válik, és a mainál könnyebb lesz megjegyezni a vonalak számjelzését is. A számokat a metróvonalakhoz illeszkedve alakítottuk ki, így a HÉV-ek az 5-től 9-ig tartó jelzéseket kapják, figyelembe véve a néhány éven belül elkészülő 4-es számú metróvonalat is. A HÉV-eknek a számjelzésen kívül – a metróhoz hasonlóan – az ágazatra utaló logójuk is lesz.

A fentiek alapján a Békásmegyer-Szentendrei az H5-ös, a Ráckevei a H6-os, a Csepeli a H7-es, a Gödöllői a H8-as, a Csömöri HÉV pedig a H9-es számmal lesz ellátva, a vonalakat pedig az adott vonal színét viselő, számjelzést tartalmazó korongok jelzik majd a térképeken és útirányjelző táblákon.

Korábban egy adott csomópontban, átszállási kapcsolatot keresve a HÉV-ek útvonalát nem pontosan ismerő budapesti, vidéki vagy külföldi utasunk könnyen eltéveszthette, hogy pontosan melyik HÉV-vonalat is keresse. Például az 1-es villamos vonala három HÉV-vonallal is találkozik, ráadásul ebből kettővel ugyanazon megállónál, a környéket nem ismerő utas könnyen eltéveszthette, hogy melyik megállónál és melyik vonalra kell átszállni, mivel mindegyiket egyszerűen csak egy HÉV-logó jelölte az utastájékoztatásban. Ez változik most meg és lesz a korábbinál sokkal egyértelműbb.

A számozás természetesen nem azt jelenti, hogy a járművek különböző színűre lesznek festve, hiszen a metrók színe sem különböző vonalanként, de a térképeken, megállóhelyi táblákon, a járműveken található matricákon, hirdetményeken és a hangos utastájékoztatásban is a számjelzésük alapján fogunk a jövőben hivatkozni ezekre a járatokra. Bízunk benne, hogy rövid időn belül utasaink is megszokják az új jelzéseket.

Budapest, 2011. július 1.

Budapesti Közlekedési Központ BKV Zrt

http://www.bkk.hu/2011/07/beszamozzuk-a-hev-eket-h5-h6-h7-h8-h9/

H6 útvonala, ebből ágazhat majd el a H10-es vonal

	0,0	Budapest, Közvágóhíd
		Budapest–Kelebia-vasútvonal
	0,7	Beöthy utca
	1,4	Kén utca
	2,3	Timót utca (régen Lámpagyár)
		egykori erzsébetfalvai hurokvágány
	3,4	Pesterzsébet felső
		egykori csepeli szárnyvonal
		Csepeli átjáró
		Helsinki út, 5-ös főút
	5,2	Torontál utca (régen Atra gyár)
		Budapest–Kelebia-vasútvonal
	6,9	Soroksár felső
	8,0	Soroksár, Hősök tere
		Grassalkovich út, 5-ös főút
	9,2	Szent István utca
	10,4	Millenniumtelep
		Budapest közigazgatási határa
		M0-s autóút
	12,4	Dunaharaszti felső
	13,0	Dunaharaszti külső
		Ráckevei-Dunaág
	16,9	Szigetszentmiklós
		Kéktó (megszűnt mh.)
	18,5	József Attila-telep
	19,8	Szigetszentmiklós alsó
		egykori taksonyi összekötővágány
	20,9	Szigetszentmiklós-Gyártelep
		tököli repülőtér felé
	21,7	Szigethalom
	23,0	Szigethalom alsó
	24,1	Tököl
		Szigetmajor (megszűnt mh.)
	29,2	Szigetcsép
		Egyetemi tangazdaság (megszűnt mh.)
	34,0	Szigetszentmárton–Szigetújfalu
	35,7	Horgásztanyák
	37,6	Angyali-sziget

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/H6-os_H%C3%89V

A lehetséges útvonalak:

Északi vagy felső útvonalterv

Soroksár-felső (XXIII. kerület)

Rézöntő utca

Szentlőrinci út

Méta utca

Gilice tér

Sallai Imre utca

Honvéd utca

Szemere telep

Terminál 1 (200E útvonala)

Szinyei Merse utca

Terminál 2B

Terminál 2A

Középső útvonalterv

Soroksár-felső (XXIII. kerület, 166-os busz útvonala)

Vecsés út

Alagút ccc alatt

Vecsés út

Hunyadi János utca (XVIII. kerület)

Pestszentimre felső

Szálfa utca

Királyhágó utca

Béke tér

Terminál 1 (200E útvonala)

Szinyei Merse utca

Terminál 2B

Terminál 2A

Déli vagy alsó útvonalterv

Soroksár-felső (XXIII. kerület, 166-os busz útvonala)

Vecsés út

Tangazdasághoz vezető út

Majori út

Dózsa György utca (XVIII. kerület)

Királyhágó utca

Béke tér

Terminál 1 (200E útvonala)

Szinyei Merse utca

Terminál 2B

Terminál 2A

Abban az esetben, ha Péterimajor már XXIV. kerület, akkor az új kerületnek is lesz egy HÉV-megállója.

A rákosszentmihályi HÉV

A rákosszentmihályi HÉV hurok és környéke

Ha ma elmegyünk Rákosszentmihályra, Sashalomra, kertesházak közt futó szűk utcákat találunk. Nehéz elhinni, hogy itt valaha HÉV járt! Persze nem a ma megszokott zöld szerelvényekre kell gondolni, hanem valami villamos jellegűre...

Nem a HÉV volt az első kötöttpályás jármű a környéken: 1893-ban indult meg a Pusztaszentmihályi (akkor még így hívták az önálló településként létező Szentmihályt) Közúti Vasút lóvontatású vonala, melynek fő szerepe a cinkotai (azaz a mai gödöllői) HÉV-re ráhordás volt. Ettől függetlenül építették meg a HÉV ide vezető szárnyvonalát 1911-ben, ez a Nagyicce állomástól egy óriáshurokban járta be az utcákat. Mivel az új járat átszállás nélkül jutatta el az utasokat a Keleti pályaudvarhoz, a lóvasút kihasználtsága erősen csökkent, hamarosan (1913-ban) meg is szűnt.

A BHÉV "H" járat nagyobb méretben megjelenítése

A hálózatfejlesztés közben gyors tempóban folyt: 1913-ban egy új, kétvágányos szakaszt építettek ki a Rákóczi úton elindulva, mely egészen Rákospalotáig vezetett. Ezen az útvonalon közlekedett a "H" viszonylat, mely a Keleti pályaudvartól a Nyugatiig járt, a gödöllői HÉV, az új kétvágányos Rákosszentmihály-Rákospalota vonal, és a BURV újpesti és angyalföldi vágányait igénybe véve. Az útvonal a Kerepesi és a rákospalotai Fő út közt a (mai nevükön) Rákóczi út-Késmárk utca-Apolló utca-Szentkorona útja-Beller Imre utca volt, a kocsik pedig BURV eredetűek voltak (bár a vonal BHÉV kezelésben működött).

Rákosszentmihály elveszett vágányai nagyobb méretben megjelenítése

A forgalmi helyzetben változás 1924-ben állt be, amikor a szentmihályi hurok Rákóczi úttól nyugatra eső részét felhagyták, az itt látható térképvázlatok közül ekkor jött létre a bal alsón látható útvonal. A körüljárási irány is változott. A második világháború éveiben a Nádastó megállóhelyés Rákospalota közötti szakaszon a második vágányt felszedték, hogy azokat máshol építsék be. Az egyvágányú üzem persze nem tett jót a forgalomnak, de a "H" körjárat annyira félreeső viszonylat volt, hogy a háború után nem is foglalkoztak vele, azaz nem építették vissza a második vágányt.

A következő jelentős esemény 1953-ban történt, amikor az FVV (Fővárosi Villamosvasút) átvette a Rákosszentmihály, Csömöri út és Rákospalota közti szakaszt. A három kitérővel kiépített, végig egyvágányú pályán 69-es jelzéssel indult meg a villamos. A rákosszentmihályi hurok HÉV kezelésben maradt, egészen 1970-ig, amikor megszüntették: ekkor indult meg a "kettes" metró, és ekkor rövidítették meg a gödöllői HÉV-et az Örs vezér teréig (azelőtt a Keletihez járt).

Mivel SzigDani barátom már nekilátott a szentmihályi HÉV hurok bejárásának, nem foglalkoznék túl sokat a témával, remélhetőleg az ő oldala majd ki fogja azok kíváncsiságát is elégíteni, akiknek az én pár képem nem elég!

Kis magyarázat a fentebbi négy felvételhez:

bal felső kép: a Rákosi út és az Ilona utca sarkán az egykori HÉV vágányív helyén ma kanyarodósáv van az autóknak
jobb felső kép: ki hinné, hogy egy ilyen kis csendes helyen, mint az Ilona utca, egykor HÉV csattogott?
bal alsó kép: az Ilona utca-Csömöri út sarok is le volt kerekítve, hogy az ív elférjen, bár nem olyan látványosan, mint a feljebb látott Rákosi utcába befordulásnál!
jobb alsó kép: a Csömöri út-Rákóczi út sarkon szintén látszik az ív helye, mely a közelmúltban szépen füvesítve lett

A Csömöri úton egyébként a vízelvezető árok oldalába (föld)csúszásgátlási célból síndarabok vannak leszúrva, talán ezek is a HÉV-ből maradtak, a hurok mentén pedig több helyen is megvannak a megállók épületei.

Forrás: http://hampage.hu/trams/69-es/

Tarlós: vigye a MÁV a HÉV-járatokat

2013. 1. 7. 10:14|Utolsó módosítás: 2013. 1. 7. 10:20|Gazdaság » Önkormányzatok

A MÁV-ra bízná Tarlós István a HÉV-járatok üzemeltetését. A főpolgármester a Magyar Nemzetnek beszélt arról: ha az agglomerációs buszokat a kormány egy rendelettel állami kézbe tette át, akkor vinniük kell az elővárosi vasutat is.

Tarlós István azt is elmondta: még ezen a héten tárgyalást kezdeményez Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel. A Budapesti Közlekedési Központ eközben a buszok kapcsán kezdeményezett egyeztetést, azzal az indoklással, hogy számos részletkérdést kell megtárgyalni addig, amíg május elején az elővárosi járatokat a Volán veszi át.

A Budapestet a környező településekkel összekötő tömegközlekedésről a múlt héten született kormányrendelet, a főváros vezetőinek megkérdezése nélkül. E szerint május 1-jétől kilenc előváros - Budakeszi, Budaörs, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Solymár, Szigetszentmiklós és Törökbálint - BKV-járataiak üzemeltetése a Volánhoz kerül a személyszállítási törvényre és uniós előírásokra hivatkozva. A főpolgármester szerint e logika alapján a városhatárt átlépő HÉV-vonalakat is az államnak kell vinnie.

Felmerült az az eshetőség is, hogy a Volán megjelenésével számos mostani BKV-dolgozó veszthetné el a munkáját. Az NFM erre reagálva közölte: az átvett feladatokat nagyrészt a BKVmunkavállalóira bíznák rá.

Szerző: MTI -

http://www.vg.hu/gazdasag/onkormanyzatok/tarlos-vigye-a-mav-a-hev-jaratokat-394927

Hév történelem

[...]

1965.

Elkészítették a főváros távlati gyorsvasúti hálózattervét. Ebben három metróvonal megépítéséről és a legtöbb HÉV-vonal gyorsvasúttá való fejlesztéséről volt szó, valamint tervbe vették a HÉV-vonalak közvetlen csatlakozását a majdani metróhálózathoz.

A 2000-ig megvalósítandó tervek között szerepelt a csepeli gyorsvasút új belső végállomásának építése a Kálvin téren, amit a Boráros tértől kéreg alatt közelítenének meg a vonatok a Ráday utca alatt. A tervek szerint innen indulna a ráckevei HÉV is, amelynek vonala a Kvassay Jenő útnál ágazna ki a csepeli vonalból, és a Hentes utcánál csatlakozna a jelenlegi nyomvonalhoz. A Ráckevei vonalnak csak Pesterzsébetig tervezték a gyorsvasúttá való fejlesztését.

Továbbá tervezték a csepeli gyorsvasút kifelé történő meghosszabbítását, a terv idejében megszüntetett csillagtelepi egyvágányú vonal mentén, először a Kavicsos tónál épülő új lakótelepig, majd tovább Szigetszentmiklósig, ahol csatlakozna a ráckevei vonalhoz.

A szentendrei HÉV-hez kapcsolódóan számba vettek egy szárnyvonalat Óbuda tömegközlekedésének tehermentesítésére, e vonal nagyjából a Pacsirtamező utca és a Vörösvári út alatt haladna mint kéregvasút. A belső végállomás pedig a Batthyány térre kerülne, a metróval való csatlakozás végett.

A Csömöri szárnyvonalnak és a Határ út-Csepel vonalnak a gyorsvasúttá fejlesztése nem szerepelt a távlati tervekben, ez utóbbi vonalnak villamossal való helyettesítését tervezték.

Megszűnt a csillagtelepi vonal.

1978.

Megszűnt a Határ út – Csepel járat.

http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?page_id=56

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/03. rész – Mi lesz Soroksárral?

2013.05.31. 13:10 12nyil

Mi lesz a Ráckevei-Soroksári-Dunaág jövője?

A főváros mellett különös figyelmet és népszerűséget "élvez" a Ráckevei-Soroksári-Dunaág. Horgászparadicsomként tartják számon, és a különféle vízisportok kedvelői is nagy számban keresik fel. Déli szakasza fürdőzésre is alkalmas. Természetesen ez a népszerűség nagy terhelés a természeti értékekben gazdag folyóág számára, ezért komoly figyelmet érdemel — és bizonyos lépéseket kíván.

A folyóág állapotát tekintve kedvező folyamatról az utóbbi évszázadban alig beszélhetünk. Mindenképpen kedvező azért az, hogy a Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) "állóvízzé" alakításával igen szép és gazdag hínárvegetáció és parti növényzet jött létre, ami viszont újabban komoly veszélybe került. Szintén előnyös, hogy a térség keleti, délkeleti részében jelentős területek még viszonylag jó, ha nem is természetes, de természetközeli állapotban maradtak meg.

A mintegy 58 km hosszúságú Ráckevei-Soroksári-Dunaág vízteste jellegzetes szakaszokra osztható, a tagolódás fő trendje a Budapesttől déli irányba távolodva fokozatosan javuló vízminőség.

Azt mondhatjuk, hogy az a valóban értékes vízinövényzet, amely a főváros határától lefelé végig megtalálható volt a Kis-Dunán, a felső szakaszon mára zömmel tönkrement. Ennek sok oka van (vízminőségromlás, a számtalan stég létesítése, fürdőzők stb.), de a legtöbb bajt a nagy hullámverést kavaró motoros vízisportok művelői okozzák. Megfelelő feltételek esetén a vízinövényzet viszonylag hamar visszaáll, de ezeket a feltételeket létre kell hozni. [...]

http://www.lelegzet.hu/archivum/2002/02/0199.hpp.html

Soroksár sem marad le

2013-04-25

Soroksáron is folyik az MSZP aláírásgyűjtő akciója azért, hogy támogatást szerezzenek a lakosságtól a törvényjavaslatukhoz: az alapvető élelmiszerek áfáját a jelenlegi igen magas 27 százalékról 5 százalékra csökkentse a kormány.

Egy ilyen csökkentés nem jelent súlyos kiesést a központi költségvetésben, viszont e mostani egzisztenciális válságban komoly segítséget jelentene a legrászorultabbaknak, hiszen jelentősen olcsóbban juthatnának a mindennapi élelmiszerekhez.
Jelenleg nálunk a legmagasabb ezen alapvető élelmiszerek áfakulcsa. Az előző kormány 25 százalékos áfakulcsa is magas volt – erre a lépésre a gazdasági válság kényszerítette az akkori kormányt –, ezt emelte az Orbán-kormány 27 százalékra, miközben folyamatosan azt halljuk tőlük: lám, az ország milyen „jól teljesít”, minden mennyire rendben van! Hát, lelkük rajta, ha nekik az van rendben, hogy az ország lakosságának egyharmada súlyosan elnyomorodott az elmúlt három év alatt, hogy több mint 1 millió ember mélyszegénységben él, hogy 600 ezren nem találnak maguknak munkát, hogy másik 500 ezer inkább külföldre ment dolgozni az emberibb megélhetésért, hogy a lakosság felének egyre kilátástalanabb a jövője.
Az MSZP azt szeretné, ha legalább ezen élelmiszerek – cukor, liszt, olaj, tej, kenyér, bizonyos húsáruk stb. – olcsóbbak lennének.
Egy ilyen áfacsökkentés sokkal több segítséget jelent a rászorulóknak, mint a Fidesz-sláger „rezsicsökkentés”. Pontosabban ez lenne az igazi rezsicsökkentés, hiszen a létezés rezsijébe az alapvető élelmiszerek ára sokkal nagyobb súllyal van benne, mint például a szezonális fűtésszámla. (Természetesen annak csökkentését is örömmel vesszük, csak hát az bizony igen kevés könnyítés!)
Kiss Jenőt, az MSZP Soroksári Szervezetének vezetőjét kérdeztük:
– Hogy halad az aláírásgyűjtés?
– Soroksárról tudni kell, hogy bár területileg a harmadik legnagyobb méretű kerülete Budapestnek, a lakosság arányát tekintve viszont a legkisebb. Soroksáron 22 ezer ember él. Ebből a szempontból jó eredménynek számít a máig összegyűlt több mint 1000–1500 aláírás. Nálunk igen erősek a civil szervezetek, a helyi MSZP inkább ezeken keresztül éri el az embereket, és ebben a mostani akciónkban is ez a fő irány. Az is fontos, hogy nálunk nagyon kevés az olyan közlekedési pont, ahol jelentős az átmenő forgalom – mondjuk szinte a Hősök tere az egyetlen, bár a harmadik-negyedik alkalommal már ott is ismerős arcokkal találkozik az ember –, tehát a mi számunkra fontosak ugyan ezek a kitelepülések, de nem ez a legfőbb módja a civil lakossággal való találkozásainknak.
– Mennyi a remény arra, hogy a terv megvalósul?
– Hát, kormányváltás kell hozzá! Most az összefogás kérdése a sláger, és én bízom benne, hogy sikerülni is fog a demokratikus ellenzéknek összefogni a kormányváltás érdekében. Remélem, egyre több ember csatlakozik majd ehhez a baloldali demokratikus bázishoz.
– esti –

http://www.hirkomp.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=448:soroksar-sem-marad-le&catid=19:vezercikk&Itemid=503

Budapest-Soroksár üzleteit összefogó információs oldalunk a jövőt hozza el Önnek! Bizonyára Ön is tudja és érzi, hogy az információ szerepe napjainkban felértékelődött, hiszen annyi van belőle, hogy a választás nehézkessé válhat. Mi segítünk abban, hogy az Ön üzletéről a megfelelő minőségű és tartalmú információ eljusson a megfelelő helyre a megfelelő időben! Alapvető filozófiánk, hogy a munkánkkal elégedett ügyfél az internetes megoldások széles körét biztosan és hatékonyan használhassa fel saját üzleti céljai érdekében!

http://www.uzleteksoroksar.hu/

Jótékonysági zenés est

December 22-én a Jövőt a Hajléktalanoknak Alapítvány Lehetőségek Házaiban Soroksáron, Csepelen és Budafokon vendégünk volt Dinnyés József, vagy mi voltunk az ő vendégei?

A válasz könnyű. Ő tudta hova jön, mi pedig nem tudtuk ki ő, vagy talán csak egészen kevesek közülünk.
Dinnyés József aki 40 esztendeje járja kis hazánk, újabban nagy hazánk földjét és mindenhol szót emel az elesettekért, a hátulmaradottakért, a rászorulókért. Ha többet nem is, de reményt, biztatást, hitet ad hallgatóinak dalban, szóban.

Dinnyés József daltulajdonos, előadóművész zeneszerző. ars poétikája:

"Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől. A Balkán zenei stílusa nem szolgálja, az angolszász muzsika prozódiája megtöri nyelvünk ritmusát. Az utóbbi 300 évben a német zene, értékeivel együtt, elvetette, átigazította még népdalainkat is. A liturgikus egyházi latin zene, Istennek köszönhetően, csak a költészetre hatott, az ősi zenét meghagyta a népnek. Megmaradni magyarnak, hogy felismerjen az erre járó kíváncsi kultúrember, többszörös energiát igényel. Múltunkat átírták és tönkretették. Jövőnket a környező népek elpusztításra ítélték. Megmaradnunk Európában csak következetes munkával lehetséges. Önmagunkat kell felmutatnunk az idő szentháromságának jegyében."

Szerencsém volt egymás után három koncertjét végighallgatni és beszélgetni is vele. A műsorban nem csupán énekelt, hanem éneklés közben tapasztalatait, magyarságát és hitét is megosztotta velünk. Én magam 43 éve ismerem őt. Közben hol összefutottunk, hol eltávolodtunk egymástól fizikailag. Úgy érzem az első találkozásunk alkalmával baráttá fogadtam, bízom benne ő is így érzi.

Az első hívó szavamra sok-sok év után elvállalta, hogy eljön szállóinkra és számos hitevesztett embernek ad biztató szót Karácsony ünnepe előtt. Mind a három előadás más volt. Emlékszem arra a monológjára, ami engem nagyon megfogott. Ránézett a fenyőfa világító lámpáira és elemezte látószervünk felépítését és elmondta, hogy nézd meg és csukd be a szemed, miután ránézel a fényre és utána még néhány percig azokat a fényeket fogod látni lezárt szemekkel is. Elgondolkodtam…… nézz a gonoszra, ne csukd le a szemed, de csukd le a szemed és meglátod a jókat, a jóságot. Köszönöm barátom!

fori

http://www.jaha.hu/hir_002_jotekonysagi_zenes_est.html

HVG: Soroksár vezeti a bűnügyi toplistát

[origo]|2011. 07. 28., 8:46

A legvadabb bűnözési mutatókat az országban tavaly Soroksár produkálta - derül ki a HVG összeállításából. A XXIII. kerületben tavaly 340 lakásbetörés és hat gyilkosság történt. A megyei jogú városok bűnügyi ranglistáját Debrecen vezeti.

Debrecen vezeti a megyei jogú városok legfrissebb, 2010-es bűnügyi ranglistáját: a 207 ezer lakosú városban tavaly több bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyészség, mint a 169 ezres Miskolcon, a 118 ezres, illetve a 75 ezres Nyíregyházán és Szolnokon együttvéve - írja a HVG című hetilap. Debrecenben 22 ezer bűntettet és vétséget regisztráltak a nyomozók az elmúlt évben.

A HVG összesítése szerint a megyei jogú városok közül Érden voltak a legnagyobb veszélyben az ingatlanok és a nagy értékű ingóságok. A 65 ezer lakosú városban 2010-ben összesen 266 lakásbetörést regisztráltak, azaz minden 10 ezer lakosra 41 ilyen bűncselekmény jutott. Ugyanez a mutató Zalaegerszegen tíz, Sopronban kilenc, Hódmezővásárhelyen hat volt.

A legtöbb gyilkosság Pécsen történt: a városban 2010-ben a rendőrség öt gyilkosság és öt emberölési kísérlet aktáját zárta le. Pécsett tavaly 365 házba törtek be, miközben Szegeden 257 ilyen bűncselekmény vált ismertté.

A hetilap összesítése szerint a legvadabb nagyvárosi bűnözési mutatókat tavaly nem a vidéki központok produkálták, hanem az alig több mint húszezer lakosú Soroksár. A rendőrség a településen 2010-ben 91 rablási és 340 lakásbetörési ügyet zárt le. Ezek a számok kétszer olyan magasak, mint a Soroksárnál háromszor népesebb, vele szomszédos 64 ezer lakosú Pesterzsébet adatai.

A soroksári alvilág aktivitása relatív értelemben tavaly meghaladta még VIII. kerületét is. Soroksáron tavaly ugyanannyi - szám szerint hat - gyilkosságot könyveltek el a hatóságok, mint az összesen 280 ezer lakosú öt belső pesti - V-IX. kerületben - együttvéve.

http://www.origo.hu/itthon/20110728-soroksar-produkalta-tavaly-a-legrosszabb-bunugyi-mutatokat.html

Már közel 4000-en nézik honlapunkat és a Facebookot!

Írta: Online Lapcsoport Kft.

Hetente közel 4000-en érik el a Soroksár Online honlapot

és a Soroksár Online Facebook oldalát!

Böngéssze Ön is a híreket!

Legyen Ön is látogatónk!

Köszönjük!

Szerk.

http://www.soroksaronline.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=1&Itemid=2

A Soroksár lesz a Fradi fiókcsapata

FFT Forrás: FTC 2012. július 05., csütörtök 20:30

A jövőben a Soroksár lesz a Ferencváros fiókcsapata – ezt Szűcs Mihály, a zöld-fehér klub egykori hátvédje árulta el az ftc.hu-nak.

Mint ismeretes, a következő nyártól új szabályok lépnek életbe, ennek értelmében a második csapatok már nem szerepelhetnek az NB II-ben. A Ferencváros számára kézenfekvő megoldásnak tűnik a Soroksár, már csak azért is, mert Szűcs Mihály jelenleg itt dolgozik szakmai igazgatóként.

„Igen, ez a cél. Egyelőre azokra a fiatal játékosokra számítunk, akik a Ferencváros NB II-es keretének peremén vannak, hiszen ők nálunk kiforrhatnak. Reményeink szerint sikerül elérni a feljutást. Bár az NB III Duna-csoportjában erős mezőny vár ránk, meg szeretnénk nyerni bajnokságot” – árulta el a célokról az egykori labdarúgó.

http://mno.hu/kullonelo/a-soroksar-lesz-a-fradi-fiokcsapata-1089035

A sportklub története: http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/38

Öt éve közös utakon Soroksáron

Létrehozva: 2012.12.10. 14:53, frissítve: 2012.12.10. 14:53

Budapest, Soroksár – Canonica visitatio-t tartott a Déli Evangélikus Egyházkerület elnöksége 2012. december 9-én Soroksáron. Szöveg és fotó: Kiss Tamás [...]

http://www.medk.lutheran.hu/node/224?language=en

Budapest közúthálózatának múltja - jelene - és... jövője

[...] A főváros közúthálózatának fejlesztését nem csupán a motorizáció, hanem sokkal inkább a város területének növekedése indokolja. Harántoló útvonalak és Duna-hídjaik megépítésének célja az emberöltőnyi elmaradások pótlása, a területszerkezet kiegyenlítése, a koncentrált forgalmi terhelések oldása, a történelmi belváros értékőrző megóvása. A szerkezeti és hálózati célok alapján a város közútfejlesztése elsősorban a sugaras- gyűrűs hálózati rendszer gyűrű irányú, harántoló elemeinek bővítését igényli a város átmeneti és külsővárosi övezeteiben. A harántoló elemek bővítésével összhangban, a belsővárosi övezetben meg kell teremteni az átmenő forgalom csökkentésének feltételeit. A közúti főhálózat fejlesztésének legfontosabb feladatai:

a Körvasúr menti körút, valamint északi és déli Duna-hídjainak megvalósítása

az M0-s körgyűrű differenciált kiépítése
a belsővárosi övezetek útvonalain az átbocsátóképesség korlátozása
a külső keleti körút és a Soroksári elkerülő út megépítése
a dél-budai közúthálózat rendszerelvű fejlesztése
a budai hegyvidéken a forgalmat elosztó harántoló gyűjtőutak építése
a főváros meghatározó forgalmi csomópontjainak és tereinek szükségessé vált átépítése
a parkolás kérdésének megoldása közterületen kívüli férőhelyek létesítésével. [...]

http://www.budapestfolyoirat.hu/archivum/2004/8/123-budapest-kozuthalozatanak-multja-jelene-es-jovoje

Fidelitas csoport alakult Soroksáron

2012. október 29.

Hosszú kihagyás után újjáalakult a Fidelitas a XXIII. kerületben. A helyi Fidesz irodában tartott alakuló ülésen részt vett a helyiek fővárosi képviselője, Orbán Gyöngyi is. A csoport elnökének Sinkovics Krisztiánt, alelnökének pedig Márk Istvánt választották meg. Az ülésen részt vett Böröcz László, a Fidelitas koordinációs alelnöke és Borbély Ádám, a fővárosi Fidelitas ügyvezető alelnöke is.

A soroksáriak elsődleges célja a csoport fokozatos bővítése, a helyi polgári gondolkodású fiatalok megszervezése és összetartása, egy erős közösség kialakítása. Kijelentették, hogy mindemellett aktív tagjai kívánnak lenni a Budapesti Fidelitasnak is. A csoportgyűlésen kialakult jó hangulat és a lelkesedésük a garancia arra, hogy sikerrel fogják megoldani az előttük álló feladatokat.

fidelitas.hu

http://fidelitas.hu/cikk/fidelitas_csoport_alakult_soroksaron

http://www.soroksaronline.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1015:megjelent-a-soroksari-hirlap-januari-szama-&catid=1:civil-elet&Itemid=2

http://radiokispest.blog.hu/2012/05/11/hirek_soroksar

Mi lesz a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág jövője?

Déli szakasza fürdőzésre is alkalmas. Természetesen ez a népszerűség nagy terhelés a természeti értékekben gazdag folyóág számára, ezért komoly figyelmet érdemel — és bizonyos lépéseket kíván.

Úszólápok és egyéb ritkaságok

Egyedülálló természetvédelmi értéknek tekinthetjük a Soroksári-Duna úszólápjait. Az úszóláp különleges képződmény, amelynek fő szövetét a nád gyökérzete adja. A nádállomány "ránő" a vízre, és sűrű gyökérzetével másfél-két méter vastag szövetet

A Dunaharasztitól délre eső szakaszon már egészen más a helyzet. A középső és a déli szakasz vize természetes mederben van, a meder mélysége és szélessége jelentékeny mértékben megnövekedett. A part erősen tagolttá válik, részint a helyenként dús vegetációjú öblözetek, ún. hókonyok, részint a főmederhez csatlakozó holtágak révén, és a vizet kísérő vegetáció kiszélesedik, a nádas-gyékényes növényzetbe láprétek, puhafa- és keményfaligetek ékelődnek. [...]

A Ráckevei-Soroksári-Duna úszólápjai nyilván fiatal képződmények, hiszen képződésük feltételei csak az 1920-as évek óta adottak. Mára viszont olyan gazdag úszólápvilág alakult ki, hogy a Rhőne-delta után az RSD Európa úszólápokban második leggazdagabb vidéke. A legszebb úszólápos részek Szigetszentmiklós—Dunaharaszti—Taksony környékén, valamint a szigetcsépi Csupics-sziget körül találhatók. Ezek természetesen védettek, sőt újabban országos védelmet is kaptak.

Lakók a vízben és a víz mellett

A vízparthoz kapcsolódó élőhelyek kiemelkedően gazdag madár-, hüllő-, kétéltű- és rovarfaunát tartanak fenn. Magában a vízben többek között gazdag és változatos hal-, vízicsiga- és rákfauna tenyészik.

Images: lapi-poc-1.jpg Sajátos élőhely a víztest, amelynek eltartóképessége nemcsak a víz kémiai és biológiai paramétereitől, hanem a vízpart tagoltságától, jellegétől, növényzeti borítottságától is függ. A budapesti, illetve a fővároshoz közeli szakaszon az áramló víz nagy mennyiségű iszapot rak le, amelyben az anaerob folyamatok kedvezőtlen hatása révén szegényes a víz gerinces és gerinctelen faunája. Ezt a folyamatot tovább erősíti a tápvizet adó Ferencvárosi Szivattyútelep kitorkollójának közelsége.

Dunaharasztitól délre megjelennek a nagyobb növényzeti borítottságú vízpartok, amelyek a víz tisztulását eredményezik, e szakasztól dél felé ugrásszerűen megnő a vízi élőlények (csigák, kagylók, rákok, halak) száma. Fajokban leggazdagabb élőhelynek a vízpart kiterjedt nádasai, illetve a hozzájuk kapcsolódó puhafa- és keményfaligetek számítanak. Az élőhely-komplexumnak szerves részei, és a fauna szempontjából nem is igen választhatók el a már említett hókonyok, és a vízben létrejött, változatos kiterjedésű úszólápok. A nádas, a zsombékos, a közöttük lévő nyílt víz elsősorban a gerinces fauna jelentős élőhelye, amíg a puhafa- és keményfaligetek figyelemre méltó rovarfaunával is rendelkeznek.

Hogy csak néhányat említsünk a terület ritka, védett állatfajai közül: van itt vidra, mocsári teknős, lápi póc, kockás sikló, kecskerák, vörös gém és még sorolhatnánk.

Dr. Seregélyes Tibor — Dr. Szél Győző

Forrás: internet

http://dhke.hu/news.php?readmore=27

http://dhke.hu/news.php?rowstart=121

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) DUNA

TERMÉSZETI ÉRTEKEI

http://www.martonivizesek.hu/kornyezetunk/tanulmany-a-dunarol/

A folyóág melletti összefüggő parksáv 1977-ben kerületi összefogással épült, melyre emlékkő hívja fel a figyelmet. A parksáv magában foglalja a Cepeli Strandfürdőt. Ettől délre sportpályák, játszóterek találhatók, a part mellett sétány vezet végig a Soroksár Molnár szigetre vezető kompig.
Fűz és nyárfákat, juhar erdőfoltot és csörgőfa csoportokat találunk.

Szép maga a táj, mely a szinte érintetlen természet hatását kelti, a túlsó part látványával, a vízre hajló fűzfákkal, facsoportokkal .

Adatok

Terület: 15000 m²
Díszpark, Játszótér, Sportpálya

http://zoldkalauz.hu/soroksari-duna-menti-parksav

09-05-28 A hármas metró története és építészete 10/8

Színdinamika és művészeti alkotások a 3-as metróvonalon

A legészakibb, és egyben legújabb metróállomások a vonalon: Forgách utca - Gyöngyösi utca - Újpest-Városkapu - Újpest-Központ. Ezek kialakításánál színdinamikai tervezőt is felkértek, Nemcsics Antal személyében. A választáson nem kellett sokat gondolkodni: a témában messze ő a legnagyobb szaktekintély hazánkban.

Nemcsics Antal (1927- ) képzőművészeti, tudományos és pedagógiai téren is maradandót alkotott. Hármas tevékenységét a színek iránti érdeklődés köti össze. 1950-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetemen. Először a Műegyetem Építészmérnöki Karán kezdett tanítani, emellett festett. 1960 körül tanítványaival kutatócsoportot hozott létre, és ezekből a pszichometriai kísérletekből nőtte ki magát 1972-re a SZINOID színrendszer, aminek közel tíz évvel későbbi kiforrott változata lett a COLOROID nevű, MSZ 7300 számú eurokonform magyar szabvány. Munkásságának fontos eredménye, hogy a színek közötti harmóniát a szubjektív értékelésen túllépve képes volt tudományos egzaktsággal is megfogalmazni. Ezt persze nem csak saját festészetében hasznosította, hanem városnegyedek arculatának kialakításánál, egyházművészeti tevékenységében stb. A kutatásokba a 80-as évektől már nemzetközi szinten is bekapcsolódtak. Színrendszerét Argentínától az Egyesült Államokon és Kanadán át Japánig egy sor országban publikálták már. Színdinamika tankönyvét Londonban, Zürichben, Budapesten, Göttingenben, New Yorban, Torontóban, Tokióban, Sydneyben és Szingapúrban is megjelentették már. Mégis, hazánkban nagyjából ismeretlen maradt. Méltatlanul. Pedig a gyakorlati életben az üzleti marketingtől az építészetig sok területen felhasználható, amit alkotott.

Pedig egy kis színdinamika az egész városra ráférne. Házaink homlokzatai a 20. század elejére kifakultak, majd a városi szennyezett levegőben egyen-szürke-barna színűre koptak. F. Lloyd Wright, Mies van der Rohe és modernista társaik, majd a Bauhaus irányzat is azt hirdette, hogy a funkciót fölé kell helyezni a színnek. Aztán az 1930-as CIAM kongresszus egyik proklamációjában Le Corbusier és Léger fejtették ki, hogy a szín az épület szerves része. A szín kifejezi az épület stílusát, architektúráját, funkcióját, megváltoztatja látszólagos méreteit. Segíthet tájékozódni. E szempontból kifejezetten rossz példaként említhetjük a Nemzeti Múzeum 2006-os felújítását: az egyetlen felhasznált szín miatt az épület úgy néz ki, mint egy festékdobozba mártott makett. Azon is el lehetne vitatkozni - vetette fel Nemcsics egy 2007. márciusi cikkében -, hogy az Erzsébet-híd fehérjét nem kellene-e egy melegebb árnyalatra cserélni, vagy a Szabadság híd ne kaphatna-e "a jelenleginél hidegebb, és kissé törtebb tónusú festést".

A színdinamikai szakértő ennél is továbbment, amikor kidolgozta Budapest színinformációs tervét. Ez minden egyes kerülethez saját jelzőszínt rendel. Ha a házszámtáblák, információs táblák, utcabútorok, a tömegközlekedési megállók így lennének színnel jelölve, az egyszerre adna egységes képet egy kerületnek, és nemzetközileg is jól értelmezhető tájékozódási rendszert mindenkinek. Ez a gondolat tükröződik a 3-as metró 4 legészakibb állomásán, és részben a XIII-XIV kerületekben is. Nemcsics Antal vezetésével dolgozták ki a budai várnegyed lakóházainak színrendszerét (homlokzati festések), de dolgozott Eger és Esztergom városának is (ezek részben valósultak meg), és a Pécs 2010-es projektben is részt vesz, mint színtervező.

Egy lehetséges javaslat Budapest különböző kerületeinek színinformációs jelzőszínekkel való megkülönböztetésére

Ráadásul a színeknek érzelmeket kiváltó tulajdonságai és pszichoszomatikus hatásai révén használati funkciója is van, nemcsak szebb, informatívabb, hanem használhatóbb is lesz általa a város. (Nem véletlenül világoszöld a kórházi csempe, és nem véletlenül a piros a figyelmeztetés, tiltás színe.) Ez a gondolat valósult meg az észak-déli metróvonal 4 legészakibb állomásán. Jankovics György, az UVATERV akkori főmérnöke Nemcsics Antal tanítványa volt, és ő kereste meg a professzort, hogy adjon be a BKV számára készülő állomásokhoz elveket, ötleteket. Aztán a BKV is belelkesedett, a színterv elkészült, sőt, még művészeti alkotásokra is javaslatot tettek. A cél az volt, hogy dekoratív, de az állomások szögletes, merev szerkezetéhez is illeszkedő alkotások szülessenek - némileg ellentétben a korábban kihelyezett Szász-féle alkotásokkal.

A vizuális tervezés céljára kialakított Coloroid színrendszer bármely színmintával, így például a Pantone vagy a Rall rendszerrel is összhangban van, egy szín bármelyik rendszerben definiálható.

E gondolatok jegyében a XIII. és a XIV. kerület számára konkrét javaslat is született a kerületek egyedi, de a város egészét is figyelembe vevő vizuális arculat és információs rendszer kialakítására: utcanév táblák, információs táblák, padok, pavilonok stb. számára készültek színjavaslatok.

A metró színtervezésére 1988-ban kapott megbízást. 1990-re elkészült, és a 4 állomáson meg is valósult az új színrendszer. Kidolgozójától idézek:

"Az állomások színjelei, városszéltől városszél felé haladva, az ultramarin kéktől a bíbor vörösig, a Coloroid színkörét követve, változnak, attól függően, hogy közelebb vagy távolabb vannak-e a különböző sárgákkal jelölt belvárosi állomásoktól. A vonal színét az egyes állomásokon a vonalalagút állomástérbe eső felületei, valamint a peron mennyezete vonalalagút felé es ő csíkja hordozza. Az állomás jelzőszínében a peron padjai mögötti falborító elemek vannak. A vonal és az állomás egyesített színjele (az észak-déli vonalon kék körgyűrűben az állomás színének megfelelő kör alakú folt) az oldalfalakon hol sűrűsödő, hol ritkuló ritmusban szerepel. A lejáratoktól a peronig tartó kőburkaltos falakon a színjel a burkolatot megszakító, a peron uralkodó színében festett fém elemeken található. A peronok uralkodó színét a semlegeshez közel álló, kis telítettségű napfényes hatást keltő, ezért megnyugtató hatású sárga tartmányához tartozó világos színek alkotják."

(Nemcsics Antal: Színország törvényei 3. - Színek és muráliák a különböző funkciójú terekben.)

http://budapestjovoje.freeblog.hu/categories/kozlekedes/

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/02. rész – kialakításának okai

2013.05.30. 14:00 12nyil

[...] Budapest, city

A tervezet a fővárosi és kerületi határok átrajzolásának több lehetséges verzióját is felvázolja. Az egyik megoldás szerint a kerületi önkormányzatokat totálisan felszámolnák és egy egypólusú fővárosi önkormányzat jönne létre a mai kerületek nélkül. Ennek a forgatókönyvnek több verziója is van, az egyik szerint a teljesen egységes, egyszintű modellben a kerületek helyén úgynevezett igazgatási kirendeltségek vagy elöljáróságok működnének.

Ezek jellemzően szűk – a főváros által meghatározott – feladatkörrel, leginkább érdekközvetítő, összehangoló, bizonyos körben véleményező vagy javaslattevő szerepet tölthetnének be. A kerületi elöljáróságok vezetője a kerületi elöljáró lenne, akinek a munkáját minimális létszámú hivatal segítené.

A másik, kevésbé radikális csapásirány lényege, hogy a kerületek maradnának, csupán a mostani feladatmegosztást gondolnák újra. Ebben a verzióban a főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, szervezné a közlekedést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok és a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sporttal kapcsolatos feladatok maradnának.

A főváros kapcsán van egy „C” változat is. Ebben mindenképpen létrejönne egy belső városmag, amit a dokumentum „citynek” nevez – határáról viszont nem szól. Hogy a city-n kívül hogyan szerveződne a város, arra több elképzelés is van. Az egyik szerint a cityn kívüli kerületeket összevonnák és létrejönne egy egységes külső kerület, vagy a 8-10 a mainál nagyobb kerület. Olyan elképzelés is van, hogy a főváros három nagy egységre bomlana: itt a city mellett a Duna mentén két kerület jönne létre, a pesti- illetve a budai. [...]

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/12/budapest_city_ujraosztas/

Budapest kerületei 1873-ban és 1930-ban

Budapest kerületek

Építés éve:

Beküldte: leguan
2012:02:03 10:39

A városegyesítéssel 1873-ban létrehozott Budapesten 10 kerületet alakítottak ki, a budai oldalon hármat, a pestin hetet.

I. Krisztinaváros, Vár, Tabán, Kelenföld

II. Viziváros

III. Óbuda

IV. Belváros

V. Lipótváros

VI. Terézváros

VII. Erzsébetváros

VIII. Józsefváros

IX. Ferencváros

X. Kőbánya

A fővárost határoló települések: Újpest, Rákospalota, Szentmihály, Cinkota, Rákoskeresztúr, Szentlőrinc, Gubacs, Csepel, Promontor, Tétény, Budaőrs, Budakeszi, Nagykovácsi, Hidegkút, Solymár, Üröm, Békásmegyer.

Az 1893-ban készült térképen a "közúti vaspálya" (lóvasút és villamos) hálózat is szerepel.

A kezdeti kerületi beosztás 1930-ban változott. Mind a budai, mind a pesti oldalon két-két új kerület alakult.

A korábbi I. kerület területén létrejött a XI. és XII. kerület, az V., VI., VII. kerületek szűkítése helyet adott a XIII. és XIV. kerületnek, a korábbi VIII. kerület pedig a kibővített X.-nek.

Ez a felosztás maradt érvényben 1950-ig, Nagy-Budapest kialakításáig

http://egykor.hu/budapest/budapest-keruletei-1873-ban/2592

http://egykor.hu/images/2010/original/budapest-budapest-keruletei-1873-ban-.jpg

http://egykor.hu/images/2010/original/budapest-budapest-keruletei-1873-ban-es-1930-ban-.jpg

Nem tetszik a fővárosi polgármestereknek a járás elnevezés

MTI|2012. 02. 28., 9:40|Utolsó módosítás:2012. 02. 28., 12:12|

Budapesten a járásokat körzeteknek hívnák a polgármesterek kérésére - közölte Navracsics Tibor egy kedd reggeli tévéműsorban. A közigazgatási miniszter elmondása szerint nem ért egyet azzal, hogy 23 kerületi hivatal legyen Budapesten, ugyanakkor Kósa Lajos szintén kedd reggel arról beszélt, hogy 23 kerületi hivatal lenne racionális.

A járások által végzett tevékenységek jelentős része nagyobb egységbe is szervezhető, ahogyan például az adóhatóság vagy a bíróságok esetében, amelyeknél nem egy kerület alkot egy egységet. Esetleg megpróbálhatnánk itt is, hogy a körzetek több kerületet fognának össze - mondta Navracsics Tibor kedden, az m1 Ma reggel című műsorában.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondása szerint Budapesten a körzet szót használnák, azért, mert a kerületi polgármesterek azt mondták, hogy számukra egy kicsit bántó a járás megnevezés.

Navracsics szerint amint megegyezésre jutnak a frakción belül és a politikai jóváhagyás is megvan, akkor az bekerülhet a parlament elé. Mint mondta, ez a jövő héten is megtörténhet, vagy akár egy hónap múlva is lehet, és hozzátette, még bőven van idejük, ugyanis a járások jövő év január elsejétől indulnak.

A miniszter szerint a minisztérium és a polgármesterek is hajlanak a kompromisszumra. Ugyanakkor azt mondta, "ha a 23 kerületi polgármester befeszít, és azt mondják, hogy márpedig 23 kerületi hivatalnak kell lennie, akkor nem tudok mit csinálni, a frakcióban engem leszavaznak". Hozzátette, hogy racionalitási szempontból nem ért egyet azzal, hogy 23 kerületi hivatal legyen.

Kósa Lajos Fidesz-alelnök, aki a járások kialakításáról méri fel a vidéki észrevételeket, Navracsics Tibor előtt, ugyancsak az m1-en elmondta, hogy ő a fővárosban a járások kerületi felosztásával ért egyet, tehát szerinte 23 kerületi hivatal lenne racionális. Szerinte a nem kerületi felosztás és elrendezés azt okozná, hogy a budapesti lakosoknak hosszasan kellene silabizálniuk azt, hogy bizonyos ügyekben hova kell menniük.

http://www.origo.hu/itthon/20120228-jarasok-navracsics-bizik-a-megallapodasban-a-fovarosi-korzetek-szamarol.html

1956-os területrendezési reformterv

A reformterv kidolgozásába bekapcsolódott Markos György a területi tudományok értékrendjét, Beér János a jogtudományi szempontokat közvetítette, míg Erdei Ferenc politikusként vett részt a reform irányításában és képviselte területszervezési elméletét.

1956 áprilisára Apró Antal vezetésével a Területszervezési Kormánybizottság kidolgozta a megyeösszevonási tervet, a megyék számát 19-ről 12-re kívánta csökkenteni. Az MDP Politikai Bizottsága a javaslatot megtárgyalva a 12-es megyei felosztás mellett javasolta a járások számának 100-ra, a budapesti kerületek 14-re való csökkentését. [...]

http://www.jaras.info.hu/jaras/tervezetek-koncepciok-a-jarasrol-a-polgari-korban

11. kerület, Újbuda

Újbuda Buda déli részén fekszik. Északkeleti irányban a Duna, ezáltal az V. és a IX. kerület, délkelet felé szintén a Duna által a XXI. kerület, délen a XXII. kerület határolja. Nyugaton Budaörssel, északon a XII. és az I. kerülettel szomszédos. Négy Duna-hídja (Szabadság híd, Petőfi híd, Lágymányosi híd, Összekötő vasúti híd) a pesti oldalon a IX. kerülettel kapcsolja össze.

Budapest főváros négy új, a XI-XIV. sorszámokat viselő kerületének létrehozását az 1930. évi XVIII. törvénycikk rendelte el. 1930-ban a 2130/1930 belügyminiszteri rendelet deklarálta az új felosztás létrejöttét, és meghatározta az új kerületek, így az I. kerületről leváló XI. kerület (akkor még Kelenföld-Lágymányos) határvonalát is. 1934. március 1-jétől a XI. kerület a Szent Imre város nevet viselte egészen 1950-ig.

A rendszerváltás után felmerült az igény, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező és egyik kisebb városrészhez sem köthető. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban bukkant fel. A területet a Déli Vasút (1861) idején még Újbudának, de az összekötő vasúti híd 1873-as megépítése után itt kialakított vasúti csomópontot már Kelenföldi vasútállomásnak nevezték. 1991-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról átkeresztelte Újbudára.

2003-tól kezdve mind több szervezet, rendezvény viselte az Újbuda elnevezést, így a 2004-ben indított, de 2008-ban megszüntetett, egyes városrészeket összekötő Újbuda-busz is. A képviselő-testület határozata értelmében 2005. május 29-ével kezdődően a kerület hivatalos neve Újbuda.

Lakosságszámát tekintve Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: lakossága 137.426 fő (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb városának is tekinthető). A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% [2005]). Albertfalva, a Savoya park építéseA kerületben 73 338 lakás található,[2] melyek zöme kétszobás.

A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt, a 16. választókerület lakótelepei (25 000 lakás) az 1960-as és 70-es években, míg a 17. házai (20 000 lakhely) az 1980-as években épültek. Jók a természeti adottságai, van hegy, folyópart, tavacska, több forrás, fürdő, uszoda, sok park, játszótér, két természetvédelmi terület, tiszta a levegője, kevés ipar, egy forgalmi, kerületi-központi negyed, kertvárosi rész, több középiskola, kollégium, jelentős értelmiségi lakosság. Van saját kórháza, több temploma, szállodája, fürdője, színháza, egyre kevesebb sportpályája, kevés műemlék épülete.

A 4-es metró megépülte után a Gellért tér és a Bartók Béla út környékének művésznegyeddé alakítását tervezik: kávéházak, éttermek, galériák, antikváriumok nyílnának, a Bartók Béla út leszűkítésével, valamint mellékutcáinak sétálóutcává alakításával csökkentenék a terület gépkocsiforgalmát. A kerület Budapest nyugati kapuja, a város nyugati irányú közúti és vasúti forgalmának a kivezetője: a Budaörsi út folytatása az M" és M7 autópályák közös szakasza, a Kelenföldi pályaudvaron keresztül ide fut be dunántúli vasútvonalakon közlekedő, Déli pályaudvarra tartó vonatok többsége is. A pesti oldallal négy híd köti össze Újbudát.

A kerület lakóinak közösségi közlekedését jelentős részben villamosokkal és autóbuszokkal látják el. Megkezdődött az 4-es metróvonal építése is, amely a belváros felé teremt kapcsolatot. A tervek szerint enyhíteni fogja főútvonalainak zsúfoltságát is, aminek következtében nagyon szennyezett a levegő.

http://varosatyak.hu/hun/s_!kepviselok/i_11_kerulet_ujbuda_2552/t_11.%20ker%C3%BClet,%20%C3%9Ajbuda%20k%C3%A9pvisel%C5%91i/index.html

[...] Sydney és Budapest összevetése

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Sydneyben 1,44 millió lakás van, ezek 64%-a önálló családi ház, a maradék pedig társasházi lakás vagy láncház. Körúti gangos bérkaszárnyák és panelek nincsenek. A pusztai szemlélő számára Sydney egy gigászi, földszintes kertváros, kb. olyan mint Rákoskert, csak a házak más stílusúak. Ez a "Rákoskert" kb. 40×50 km nagyságú. Egy ingatlanügynökség honlapján azt az adatot találtam, hogy a területe pontosan 1580 négyzetkilométer.

Ebből az egészből csak kb. 4×2 km nagyságú a City. Ez az, amit a képeslapokon láthatsz. A pontos területe 6,2 négyzetkilométer. Ez az összes, aminek európai város kinézete van. Nagy házak, faltól falig aszfaltozott utcák, sok bolt, szórakozóhely, éjszakai élet, nagy forgalom, bár nem olyan nagy, mint Budapesten. Valójában ez sem európaias. A nagy házak ugyanis mind irodák és nem lakóépületek. Egészen új jelenségnek számít, hogy úgynevezett apartman blokkok is épülnek a City-ben és közvetlen környékén. Ezek méregdrága luxuslakások, gyakran szállodai szolgáltatásokkal.

A City kellős közepének számító Centerpoint Tower nevű kilátótoronytól 1,2 km-re Surry Hills vagy Redfern kerületekben már kisvárosi hangulatú csendes utcácskák vannak, réges-régi földszintes, esetleg egyemeletes sorházakkal, a házak előtt kis virágoskertekkel, hátul zárt udvarokkal. Az udvarokban eredetileg mosókonyhák meg szerszámos-bódék álltak, ma garázsok. Kijáratuk a hátsó utcára néz, amit ösvénynek (lane) neveznek. Itt az elkényeztetett macskák a járdán meg a közúton heverésznek, meg lehet őket simogatni.

Ez tehát Ausztrália legnagyobb városa, 4 millió lakossal. Ez a legek legje. A macskasimogatástól félórányi sétára van az állami parlament épülete.

A város szerkezete történelmileg alakult ki, akár csak az európai nagyvárosoké. Van ugye a középkori városmag, az egykori várfal nyomaival, a várfalat követő körkörös utcákkal. Milyen vicces vagyok, mi? Hát persze, ezt minden kivándorló tudja, hogy Ausztráliában az első város – igen, ez Sydney – még alig múlt 200 éves. Na, a középkori városmag után jönni kell egy, a polgárosodás korából származó, mondjuk éppen 200 éves impozáns belvárosnak, nagy palotákkal, széles utakkal, sétányokkal, szobrokkal, szökőkutakkal és konflisokkal. Ez a helyzet Párizsban, Milánóban és persze Budapesten is, tehát ez kell, hogy legyen Sydney-ben is. Sydney azonban makacs egy hely és nem alkalmazkodik az európaiak világképéhez. Sydney 200 évvel ezelőtt egy jelentéktelen kis falu volt a világ végén, egy mindössze néhány ezer főt számláló gyarmat központja. Konflis talán volt egy, de sem körút, sem nagy bérkaszárnyák, sem elegáns paloták nem voltak. A kormányzónak volt egy kőháza, ami már nem is létezik.

A földrajzi és a közigazgatási felosztása is merőben más, mint amihez Európában szoktál. Megpróbálom leírni:

Földrajzilag a beépített területet Sydney Metropolitan Area-nak, röviden Sydney Metro-nak, magyarul nagyvárosi területnek hívjuk. A Sydney nevet hol erre a nagyvárosi területre, hol pedig csak a City-re értjük.

A nagyvárosi területet a jellege, beépítettsége és természetes határai szerint szokás tovább osztani: Inner West, Eastern Suburbs, Southern Beaches, North Shore, Ryde Area, Hills District, stb. Ezek a helyben lakóknak elég jó tájékoztatást adnak arról, hogy miféle környékről is van szó. A budapesti megfelelőjük lehet mondjuk az olyan megnevezés, mint: Dél-Pest vagy Buda.

Létezik egy sokkal finomabb felosztás is. Ezek a suburb-ök (szöbörbök). Valamikor valaki teljesen véletlenszerűen és logikátlanul határokat húzott a térképre és azt mondta, hogy ettől a vonaltól balra Rockdale van, jobbra meg Allawah. Ilyen szöbörbből van vagy 7-800. A szöbörbök túlnyomó többsége családi házas lakóterület, de vannak tiszta ipari negyedek is, mint pl. Silverwater, Alexandria vagy Wetherill Park. A szöbörbök nem rendelkeznek semmiféle közigazgatási önállósággal. Ezek csak helynevek.

A postai címzésben vagy a helyiérdekű vasút megállóin is a szöbörb neve szokott szerepelni és ha megkérdezik tőlünk, hogy hol lakunk, akkor is ezt szoktuk válaszolni. Ha értetlenül néznek vissza, akkor hozzátesszük a nagyobb földrajzi egység nevét, mint pl. South West. Ha messzi vidéken kérdezik, akkor persze Sydney-t mondunk.

A közigazgatási felosztás egészen más dolog. Budapesten megszokhattad, hogy van egy fővárosi közigazgatási egység, amit kerületekre osztanak. A fővárosnak valami hatalma is van a kerületek fölött, ha nem tévedek.

Itt nem így van. A területet egyszerűen felsakktáblázták és az egyes négyzetek közepén valakit megválasztottak tanácsnak. A tanácsoknak valami fajta rangsoruk lehet, mert vannak olyanok, amik csak megyék (shire), aztán olyanok, amik municipialitások (municipiality) és olyanok is, amik nagyvárosiak (city). Ezek a területi egységek nincsenek alá- vagy fölérendelt viszonyban egymással. Nincs egy Sydney-i Nagyvárosi Tanács, ami alá oda lenne rendelve pl. a Dél-Sydney-i Városi Tanács. Van 39 egymástól teljesen független tanács Sydney Metro egész területén. Eddig úgy-ahogy hasonló lenne a dolog Budapest kerületi felosztásához. De mégse, a szélre eső tanácsok területei ugyanis messze túlnyúlnak a beépített vidék határán is. Nem csak egy kicsit, hanem nagyon. Budapesten ez nincs így, a budapesti kerületek azok tényleg budapestiek, nem tartozik hozzájuk pl. az egész Budai-hegység.

Durván ezek a tanácsok felelnek meg tehát a budapesti kerületeknek, mert egynek-egynek a területén kb. ugyanannyi ember él ott is és itt is. Földrajzilag viszont nem városi kerületek, mert nem csak városi részek tartoznak alájuk, hanem minden, ami útba esik. További különbség, hogy Budapesten a VIII. kerületben lakók úgy azonosítják magukat, hogy a VIII. kerületiek. Használják is magánbeszélgetésben ugyan úgy, mint a postai címzésekben. Sydney-ben ez nem szokás.

Jómagam a Liverpooli Nagyvárosi Tanács (Liverpool City Council) területén lakom. Ehhez a tanácshoz mindenféle lakó- és ipari területek, egy forgalmas alközpont, jókora mezőgazdasági vidékek és közönséges bozótok is tartoznak.

Ha tovább nyomozzuk a dolgot, akkor titokzatos feliratokkal találkozhatunk régi trafóházakon meg egyéb infrastrukturális létesítményeken: S.C.C. vagy Sydney C. C. Ez azt jelenti, hogy Sydney County Council, vagyis Sydney grófság tanácsa. Ez valami régi közigazgatási felosztás. Annyira azonban nem régi, hogy itteni életem kezdetén ne fizethettem volna a villanyszámlámat egy Sydney C. C. Electricity nevű vállalatnak.

A telekkönyvekben ma is használatosak ezek a régi megnevezések. Ezt a cikket például Cumberland grófságból, Holsworthy községből írom. [...]

http://www.bertok.com/ausztraliarol/foldrajz/

XVII. kerület elhelyezkedése, városrészei

A XVII. kerület, más néven Rákosmente, 54,83 négyzetkilométeres kiterjedésével a legnagyobb a fővárosban. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja. Kilenc részből áll: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és az Akadémiaújtelep.

Az 1930-as években, a mezőgazdasági területeknek a Magyar Tudományos Akadémia általi felosztásával és felparcellázásával alakult ki Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950. január 1. után, már Nagy-Budapest részeként Akadémiaújtelep. Utóbbi nyugati végén található Pest város és Rákoskeresztúr határköve, melyet felirata szerint 1738-ban emeltek. Rákoskeresztúr területébe ékelődik a Madárdomb, amely nevét az itt található, főként szárnyasokról elnevezett utcanévbokornak köszönheti.

Az 1900-as évek elejétől Rákoscsabának Rákoskeresztúr felé terjeszkedő részét hívták Rákoscsaba-Újtelepnek. Egykor földbirtokosok tulajdonában állt, a Kavicsos-dűlő és az Anglia-dűlő alkotta. Fontosabb utcái a Szent Imre herceg útja, a Diadal út, a Naplás út, az Ananász utca és a Tarcsai út. Észak-keleti és keleti irányban a Rákosliget épült össze Rákoscsaba-Újteleppel. Ez a külvárosi-kisvárosi jellegű városrész szinte kizárólag kertes családi házakból áll. Rákoshegy, becenevén Hegy, egykor önálló település volt. Többek között itt található a kerületi víztorony, amelyet 1995-ben műemlékké nyilvánítottak. Rákoshegy és Ecser között fekszik Rákoskert, Budapest legkeletibb városrésze.

Bár Rákosmente a Pesti-síkság része, területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. Itt található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár. A Liszt Ferenc repülőtér ugyan hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a 2-es futópályája részben átnyúlik Rákosmentére is.

http://www.budapestinfo.eu/keruletek/budapest_17_kerulet/elhelyezkedese_varosreszei

Na itt zuhannak igazán a lakásárak Budapesten *2011. április 19. 08:37*
Vajon melyik budapesti kerület a legfelkapottabb, hova költöznének szívesen a fővárosban élők? A kérdésre valamelyest választ kaphatunk, ha megvizsgáljuk egy internetes ingatlanhirdető adatbázis első negyedéves keresési statisztikáit. […]
Forrás: pénzcentrum.hu
Az ingatlan.com Budapest toplistájából kiderül, hogy többen keresnek ingatlant Pesten, mint Budán. Természetesen ez nem újdonság. Ami viszont igen meglepő, hogy az első két dobogós ennek ellenére mégis budai kerület. Sőt, az élbolyt jelentő hat legkeresettebb budapesti kerületből négy a budai hegyvidéken fekszik. Oldalletöltés alakulása kerületenként, 2011 első negyedév (NAGYÍTÁSHOZ KATTINTS A KÉPRE) (Forrás: ingatlanmagazin.com, Medián Webaudit) A legtöbben a XI. kerületi ingatlanokra kerestek rá a portálon. Az ingatlanmagazin.com cikke szerint ez nem meglepő, hiszen a kerület ingatlanválasztéka igencsak széles; megtalálható benne az olcsó lakótelepi lakásoktól kezdve minden, egészen a legdrágább luxusingatlanokig. A nagy választékhoz emellett többnyire jó közlekedés is társul. Második helyen a II. kerület végzett, mely klasszikusan a luxusingatlanok, villák és az évtizedek óta meghatározó márkát képviselő "Rózsadomb" kerülete. Csak a dobogó harmadik fokára fért fel a szintén színes ingatlanállományú XIII. kerület. Az élboly sereghajtója a hatodik helyezett III. kerület lett, a keresési eredmények alapján tőle jóval lemaradva következik csak a többi kerület. Ugyancsak jókora a szakadék az utolsó XXIII. és az utolsó előtti XX. kerület között, mely kerületek a legkevésbé keresettek az érdeklődők körében.

http://www.ingatlantajolo.hu/ingatlan_hirek/0,0,1211/Na_itt_zuhannak_igazan_a_lakasarak_Budapesten.html

Ingatlanárak tekintetében a harmadik legolcsóbb kerület Soroksár

A megújult Otthontérkép segítségével már nemcsak a Pest és Buda, vagy a kerületek közötti lakásár-különbözeteket tudjuk megnézni, hanem azt is, hogy kerületen belül melyik kerületrészben tudunk olcsóbban vagy drágábban lakást venni – számolt be róla a portfolio.hu.

A megújult Otthontérképen gombnyomásra váltogathatunk a különböző térképszelvények között, és kisebb kutatómunkával könnyedén készíthetünk toplistákat, akár a legdrágább és legolcsóbb környékekről, a legzöldebb kerületekről és városrészekről, vagy akár az eltérő garázsárakról.

Az árak tekintetében is sokkal árnyaltabb képet kaphatunk. Soroksár tekintetében Újtelep viszi a prímet a maga 184 ezer Ft/nm-es átlagárával, a Milleniumtelepen ez az összeg 169 ezer forint, míg a kerület többi részén az átlagos értékesítési ár 162 ezer forint négyzetméterenként. Ezzel Soroksár a harmadik a legolcsóbb kerületek listáján.

http://23.kerulet.ittlakunk.hu/uzlet/130514/ingatlanarak-tekinteteben-harmadik-legolcsobb-kerulet-soroksar

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

Budapest XXIV 20/01. rész – A XXIV. kerület helye

2013.05.29. 13:15 12nyil

Területe 40,77 km2, Lakossága: 20387 fő.

http://www.budapestinfo.eu/keruletek/budapest_23_kerulet

A XXIV. kerület a XXIII. kerületből nő ki.

Az alábbi térképeken azért a XXIII. kerületet érdemes megnézni.

Másfél milliós jövedelemkülönbség Budapest kerületei között

2012. október 3. - 10:21

A 2011-es évre vonatkozó szja-bevallások adatai szerint a főváros XII. kerületében (Hegyvidéken) élőknek a legmagasabb az egy főre jutó összevont jövedelmük, 3 millió 733 ezer forint, míg a XXI. kerületben (Csepelen) lakóké a legalacsonyabb, 2 millió 52 ezer forint. [...]

http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=173719

Kerületek elnevezései

http://budapest.ucoz.org/index/budapest_keruletei/0-5

http://www.kti.hu/index.php?mact=Album,m5,default,1&m5albumid=27&m5page=2&m5returnid=518#link

Egyre népszerűbb a garázdaság és az önbíráskodás

Nagy Attila

2006. május 22., hétfő 09:28 |

Budapesten a VIII., a IX., a X., a XI., a XIII. és a XIV. kerületekben a leggyakoribb a bűnözés, a rendszerváltás óta nagyban növekedett az erőszakos bűncselekmények - különösen a garázdaság és az önbíráskodás - száma, leginkább a nők félnek, és romokban a közlekedési morál, derült ki egy szabadegyetemi előadáson, amit a Rendőrségi Igazgatási Központban tartottak.

Nincs bűnözésmentes terület, de mivel a bűnözés mértéke összefügg a település méretével, a fővároson szemléltethetők leginkább az urbánus bűnügyi viszonyok, mondta Kerezsi Klára, az Országos kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztályának vezetője a városi bűnözés tipikus formái, az új bűnözési trendek elemzésekor.

Nyócker, meg kilenc, meg tíz

A kriminológusok négy zónára osztják a fővárost a bűncselekmények gyakorisága, illetve a bűnelkövetők száma szerint. A bűnözéstől leginkább fertőzött terület az úgynevezett átmeneti zóna - ide sorolják a VIII., a IX., a X., a XI., a XIII. és a XIV. kerületeket. A legbiztonságosabb - körülbelül harmadannyi bűncselekménnyel - a hegyvidéki zóna (II. és XII. kerület), amitől csak kicsit marad el a belső (I., V., VI. és VII. kerület) és némileg jobban a külső zóna (azaz a főváros szélein található kerületek). [...]

Budapest kriminális zónái (zöld: hegyvidéki zóna, citromsárga: belső zóna, narancssárga: külső zóna, piros: átmeneti zóna)

http://index.hu/bulvar/trendek0517/

A XXIII. kerület lakatlansága nagyon jól látható.

Civilek szemével a budapesti kerületek jövőjéről

2010. április 19.

Egyes médiumok információi szerint a választásokon nyertes pártszövetségnek már most kikristályosodott tervei vannak Budapest közigazgatásának jövőbeli átalakításáról. Ezek arról szólnak, hogy több városrész összevonásával jelentősen csökkentenék a budapesti kerületek számát. A párt belső nyilvánosságában most arról beszélnek, hogy egy kétharmados többség birtokában gyors és radikális változások várhatóak. A legfontosabb első intézkedések az önkormányzati struktúrát érintik. A változtatások egyik fő terepe várhatóan a főváros helyhatósági rendszere lesz.

A téma politikai hullámokat is vert, de ennél érdekesebb, hogy egyes Budapesttel foglalkozó blogok is közöltek elemző írásokat a jelenlegi kerületek átszabásáról. Több említésre méltó példa közül az első írás a jelenlegi kerületek átalakításának lehetséges forgatókönyveivel, míg a második és a harmadik egy nyolc kerületes, a negyedik pedig egy tizenkét kerületes Budapest részletesebb kidolgozásával rukkol elő.

www.bbr.hu

http://www.bbr.hu/hirek/158/civilek_szemevel_a_budapesti_keruletek_jovojerol

Csökkentenék a képviselők számát, egyszerűsítenék a működtetést

“Átszabhatják” a fővárost

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlap információi szerint a Fidesz vezérkara négy lehetséges modellt vizsgál a fővárosi önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban.

“A fővárosi közigazgatás lehetetlenné vált működése kényszeríti ki leginkább az önkormányzati reformot, javaslataimat ezzel kapcsolatban fogalmaztam meg” – közölte a Magyar Hírlap megkeresésére Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Elemzésében, amelyet az ellenzéki párt debreceni polgármestere, Kósa Lajos segítségével készített, négy elképzelést ajánl a Fidesz vezetőinek figyelmébe.

Az első variáció azzal számol, hogy megmarad a huszonhárom kerület, de bizonyos hatásköröket elvonnának a főváros javára. Megszüntetnék a kerületi szabályozási tervet, egységes vagyongazdálkodást és városrendezést vezetnének be, a képviselők számát nagymértékben csökkentenék.

Hét-nyolc kerület lehetséges kialakítását veti fel a második forgatókönyv: Budán három, Pesten négy-öt kerület jöhetne létre, megőrizve az önkormányzati jogosítványokat. Elképzelhetőnek tartják, hogy a Duna egyik partján Óbuda, Újbuda és a Hegyvidék, a túloldalon pedig Újpest, Csepel, a Belváros és Pestszentlőrinc-Pesterzsébet köré csoportosulnának a kerületek.

A harmadik változat a Fidesz kilencvenes években kidolgozott citykoncepcióját eleveníti fel, ebben a modellben Budapest belső kerületei olvadnának össze. Az elemzésben taglalt példa szerint az I., a II. kerület egy része, az V. a VI., a VII., a VIII. a IX. és a XIII. kerület egy része alkotná a fővárost. A III., a IV. és a XI. kerület megőrizné önállóságát, a többi kerületből összevonással további négy-öt alakulna. A negyedik koncepció szerint a huszonhárom kerület megszűnne, s a városrészeket elöljárók képviselnék, a Fővárosi Közgyűlés tagjainak száma negyvenre csökkenne.

Forrás: Magyar Hírlap

http://csepel.info/?p=3553

E75 (M5), az E71 (M0) és az E60 utak kereszteződésénél van "a csücsökben" még egy kis beépített terület, de alatti lakatlan terület található.

Felosztani Budapestet

2010.06.27. 13:20

Egy újabb hír kapcsán egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy visszafelé fejlődünk. Azt hittem ez egy újabb olcsó prolihumor, de úgy tűnik igaz: több dél-erdélyi város összevonásával egy hatalmas metropolisz övezetet alakítanának ki az erdélyi Déva környékén.

Miért másolják le a Budapest féle idejemúlt modellt, nem tudni. A Budapesthez hasonló hatalmas alakzatoknak nincs jövôjük. Hogy mi a megoldás? Ez lenne, időrendben:

Újra felosztani Budapestet Budára és Pestre.
Budát és Pestet felosztani kerületek szerint 40-50 ezres városokra.
A kerületeket felosztani 3-4 ezres kisvárosokra. [...]

http://terelout.blog.hu/

Itt jól látható a Zöld Övezet.

http://www.pointernet.pds.hu/pesthidegkut/

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/08/10/az_egyetemistak_mentik_meg_a_lakaspiacot/

------------------------------------------------------------------------ H I R D E T É S ------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------- H I R D E T É S ------------------------------------------------------------------

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szólj hozzá!

Címkék: budapest Budapest XXIV

Devizahitel 40/40 rész – védekezés az építőipar stagnálása ellen

2013.05.28. 12:33 12nyil

Fél-egy év múlva kezdődhet csak az építőipar fellendülése

2011. október 18., kedd, 07:29 • Utolsó frissítés: 2011. október 18., kedd, 08:25
Szerző: hvg.hu

A legfrissebb statisztikai adatok szerint óriási mértékben, 12,3 százalékkal csökkent augusztusban az egy évvel korábbihoz képest az építőipari termelés volumene, Sztranyák József, a Magyar Ingatlantanács elnöke azonban bízik abban, hogy a hazai építőipar teljesítménye már elérte a mélypontot, s hamarosan megkezdődik az ágazat kilábalása a válságból - nyilatkozta a Népszavának.

Sztranyák József a Népszavának azt mondta, úgy véli: a gödör aljáról a lassan beinduló állami, illetve nemzetközi befektetői beruházások húzhatják ki az ágazatot. A kilábalás kezdetéhez azonban még fél - egy évre szükség lesz. A kormányzati megrendelések mostani kiadásától ugyanis - a tervezési, illetve engedélyeztetési feladatok időigényessége miatt - ennyi időnek el kell telnie a tényleges építési munkálatok kezdetéig.

Az építőiparon belül különösen az infrastrukturális beruházások fellendülése várható, amelyekhez Európai Uniós pénzek is érkeznek. Emellett fellendítik a szakágat a Magyarországra települő nemzetközi nagyvállalatok építkezései is. Ez utóbbiaknak a lakossági építőipari megrendelésekre is hatása lehet. Most épülő gyárak leendő dolgozóinak ugyanis lakásra lesz szükségük, amelyek egy részét új építésű, vagy átépített ingatlanok tehetik majd ki. Emellett az új munkahelyek jövedelmeket jelentenek, amelyek fizetőképes keresletet generálhatnak az építési ágazat számára is - mondta el a szakember.

Fotó: Túry Gergely

Az elnök szerint a lakossági építkezések tömeges beindulása egyelőre nem várható. Sok múlik azon, hogy a kormányzat milyen adó módosításokat hajt végre. A háztartások számára kedvezőtlen szabályok bevezetése esetén ugyanis tovább csökkenhet az építési kedv. Mi több, sokan megpróbálhatják majd eladni a meglévő ingatlanjaikat is.

http://hvg.hu/gazdasag/20111018_epitoipari_fellendules_sztranyak

Építőipar: 2012 volt eddig a legrosszabb

Az elmúlt hat esztendő legnehezebb éve volt 2012 az építőipar számára – derül ki az ÉVOSZ felméréséből. A megmaradt cégek negyedénél folytatódik a létszámleépítés. A vállalatok abban reménykednek, hogy a visszaesés megáll, az év második felében a közbeszerzések és állami megrendelések beindíthatják a fellendülést.

Folytatódott az építőipar évek óta tartó piaci mélyrepülése 2012-ben is. Csak minden ötödik cég tudott szerény árbevétel-növekedést elérni, a döntő többségnél az árbevétel csökkent vagy stagnált – derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évindító felméréséből. A felmérésben résztvevő 400 cég, túlnyomórészt kft-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozás, méretüket tekintve a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig. A cégek árbevétel-arányos jövedelmezősége sem javult, amit elsősorban a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okoz.

További leépítések jönnek

A közbeszerzési piacon résztvevők az elvárt béremelés miatt tavaly átlagosan 5,4 százalékkal emelték a béreket, ami jelentősen csökkentette a jövedelmezőségüket. A cégek csupán 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kellett náluk elvárt béremelést végrehajtani. A minimálbér 2013. évi emelése viszont kényszerútra tereli a vállalkozásokat a növekvő terhek fedezetének megteremtése érdekében. A felmérésben résztvevő cégek 65 százaléka 2013-ban várhatóan nem változtatja a dolgozói létszámát, 24 százalékuk viszont idén elbocsájtja a dolgozók egy részét.

A létszámmegtartás egyik formája, hogy a belföldi piac szűkülése miatt a vállalkozások az export növelésével külföldre irányítják munkavállalóikat, legtöbbször Németországba és Ausztriába. A vállalkozások több mint egyharmada számolt be arról, hogy a „túlélés” érdekében az árbevételben az export arányát növelik, vagy legalább szinten tartják.

A munkavállalók helyzetét nehezíti, hogy az irreálisan alacsony piaci árak miatt a cégek a szakképzett munkaerőt a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve az egy-egy projekt megvalósítására kötött szerződések irányába terelik. Bár a válaszadók csupán 16 százaléka számolt be szakmunkáshiányról, az építőipar fellendülése esetén komoly problémákat okozhat a jól képzett szakemberek hiánya, amit tovább súlyosbíthat, hogy a cégek harmada nem tud a saját dolgozói továbbképzésébe befektetni. Az építőipart sújtó negatív hatásokra a cégek elsősorban a bértömeg megtartásával, sok esetben csökkentésével, a tervezett beruházások elhalasztásával, illetve az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésével, költségracionalizálással próbálnak válaszolni.

A remény hal meg utoljára?

A cégek arról panaszkodtak, hogy az őket érintő jogszabályok sűrű változtatgatásai miatt azokat nem tudják követni, a naprakész információk elérése és megértése meglehetősen nehéz, ami a tisztességes üzletvitelt rossz irányba befolyásolja. A 2013 januárjától működő ÉTDR-rel (Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) kapcsolatban elmondható, hogy a válaszadó cégek az elektronikus ügyintézést napi munkájuk során alkalmazzák. A megkérdezetteknek azonban csak harmada felkészült az elektronikus építési napló bevezetésére, miközben 60 százalékuk szerint ezek bevezetése nem időszerű, megkérdőjelezik az infrastrukturális felkészültséget mind vállalkozói, mind hatósági oldalról.

Az ágazatban lévők jó üzleti menetét rontja, hogy a cégek közel 80 százalékának van kintlévősége, egy részük a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetéséhez hitelfelvételhez folyamodott, amelyet a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, melyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, és ez cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.

A válaszadók megítélése szerint tavaly sem csökkent a lánctartozás, és a 2013. évben sem fog jelentős változás bekövetkezni. A lánctartozások visszaszorítását célzó, 2013. február 4-én benyújtott törvényjavaslat parlamenti elfogadása révén létrejövő, az MKIK mellett működő - Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától hosszabb távon várják csak a tartozások csökkenését az építési vállalkozók.
Azok a vállalatok, amelyek tavaly szinten tudtak maradni, abban reménykednek, hogy a visszaesés elérte a mélypontot, és 2013 második felében megállhat az ágazat zsugorodása. A fellendülés elindulását elsődlegesen a közbeszerzések és állami megrendelések növekedésétől várják.
http://www.azenpenzem.hu/zsebbevago/epitoipar-2012-volt-eddig-a-legrosszabb/1093/

Coface: idén is bajban az európai építőipar!

2012. február 1., szerda 13:56

Az európai építőipar helyzete 2012-ben a megszorító intézkedésektől függ – állítja a Coface. Tavaly az ágazat valamelyest kezdett magához térni, és szinte stabilizálódni tudott a három éves, 17%-os visszaesést követően – olvasható a hitelbiztosító jelentésében.

Az építőipar a legnagyobb visszaesést Írországban, Spanyolországban, Dániában, Hollandiában, Görögországban és Közép-Európában szenvedte el, így ezen régiók iparági fellendülése hosszabb ideig fog tartani – véli a Coface. Ezekben az országokban az árak és a kínálat is elszálltak, és a cégek késedelmes fizetésének száma is folyamatosan emelkedik.

Az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Belgiumot és Olaszországot kevésbé érintette válság, ennek ellenére a tartósan magas árak miatt itt is csökkenés következett be. A válság nem érintette a német, osztrák, norvég, svéd, finn és lengyel építőipart sem, azonban a csődök száma itt is magasabb, mint a többi ágazatban – állítja a hitelbiztosító.

Az építőipari tevékenységek intenzitása függ a válság adott ország általános gazdasági helyzetére kifejtett hatásától, valamint az érintett alszektorok helyzetétől is. A feltörekvő piacokon a szektor aktivitása továbbra is jelentős, amely különösen kedvező egyes alágazatok, például a közmunka, valamint a magán- és intézményi nem lakáscélú építkezések számára.

A fejlett piacokon az aktivitás ezzel szemben inkább stagnáló, ahol a lakásépítési ágazaton belül különösen nagy különbségek figyelhetők meg a demográfiai különbségek, a gazdasági környezet, a hitelfeltételek, az adóügyi jogszabályok, az üres lakások állománya és az árak függvényében.

2012-re a Coface igen szerény növekedést jósol az ágazat számára Európában, amennyiben a lakásépítési szegmens fellendülése folytatódik. Azonban a megszorító intézkedések is hatással lesznek a szektor fejlődésére, különösen az állami megrendelésekre, míg üzleti és iparági létesítmények építésére elsősorban a gazdasági bizonytalanság lesz hatással – véli a Coface.

Európában ellentétben az ázsiai-csendes-óceáni övezetben az építőipar várhatóan fellendülés elé néz idén. 2012-ben Japánban és Új-Zélandon egyaránt az ágazati aktivitás növekedésére lehet számítani, elsősorban a tavalyi természeti katasztrófák pusztítása, az újjáépítés miatt. Ausztráliában rövid távon a gazdasági bizonytalanságok akadályozhatják a dinamizmust, azonban középtávon, a kedvező demográfiai változásoknak köszönhetően itt is fellendülés várható.

Kínában 2010 óta az értékesítések csökkenése figyelhető meg, a hatóságok különféle, az ingatlanpiacot lehűteni szándékozó intézkedései, elsősorban a banki hitelek korlátozása következtében. Az értékesítések csökkenése, az árak kiigazítása, és a lakásállomány megnövekedése várhatóan lassítani fogják a lakossági szegmens aktivitását, melyet részben ellensúlyozni fog az új állami, szociális lakásépítési program – olvasható a hitelbiztosító jelentésében.

http://www.biztositasiszemle.hu/cikk/nemzetkozihirek/eu/coface_iden_is_bajban_az_europai_epitoipar.992.html


Ipari építés - a fellendülés első állomása (szakmai továbbképzés a témában)

Ha lesz építőipari fellendülés, akkor annak először az ipari, gazdasági épületek, csarnokok építésében kell jelentkeznie - legalábbis erre lehet következtetni a KSH közelmúltban publikált adataiból. Eszerint a magyarországi ipari termelés a második negyedévben 5,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ami az előző negyedéves 10% feletti növekedéshez képest lassulást jelent, ám így is egyértelmű, hogy összességében az élénkülés jeleit láthatjuk ezen a területen. A mezőgazdaság pedig 24%-kal növelte termelését az egy évvel korábbhoz képest. Mindezeknek a trendeknek előbb-utóbb az ilyen funkciójú épületek iránti igények növekedésében is meg kell jelenniük. (Artifex) A megbízásokra váró tervezőknek és kivitelezőknek tehát érdemes most felkészülniük az ipari épületekkel kapcsolatos aktuális ismeretekből! Ehhez kíván segítséget nyújtani az Ipari építés - Csarnok megoldások című országos szakmai továbbképzés- és konferenciasorozat, mely - a tavalyi hasonló rendezvénysorozat tematikájához képest - idén új témaköröket dolgoz fel. A részvételért a MÉK 1,5, az MMK 2 továbbképzési pontot ad. Ipari építés - Csarnok megoldások 2011 Konferenciasorozat 6 városban országszerte, szeptemberben és októberben Időpontok és helyszínek: szeptember 21.: Kecskemét szeptember 29.: Veszprém október 6.: Szeged október 13.: Pécs október 19.: Budapest október 26.: Miskolc A tartalomból: csarnoképítés és a megfelelőség időszerű kérdései, új megoldások és struktúrák az ipari építészetben, új zsaluzási technológiák nagy fesztávolságú csarnokszerkezetek, ipari padlók Eurocode2 szerinti tervezése, garanciális kérdések és jogszabályozás, számítógépes tervezés ipari épületekre specializálva ipari épületek tetőszigetelési megoldásai, az ipari épületek kivitelezése és az árajánlatok értékelésének útvesztői, ipari létesítményekben alkalmazható hulladékhő- és alternatív energia felhasználás, biztonságos üzemeltetés: hő-, és füstelvezetés, sötétsugárzós csarnokfűtések, http://www.eptar.hu/eptar_hir_bc_20.php

Piaci helyzetértékelés és várakozások az építőipari ágazatban - az ÉVOSZ évindító felmérése

Megjelent: 2013. február 15. péntek, 11:07 | Találatok: 154

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elvégezte szokásos évindító felmérését az építőipari vállalkozások körében, hogy képet adjon az ágazat 2012. évi tapasztalatairól és a 2013. évet érintő üzleti tervekről.

A felmérésben résztvevő 400 cég, túlnyomórészt Kft-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozás, méretüket tekintve a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig.

2012. évben sem tört meg az évek óta tartó – az építőipart sújtó – piaci mélyrepülés, melyet a válaszadók nettó árbevétel-csökkenése, illetve stagnálása mutat. A cégek közül csak minden ötödik jelzett szerény árbevétel-növekedést. Az árbevétel arányos jövedelmezőség sem javult, amely - korábbi felmérésekhez hasonlóan - a vállalkozások 85%-ánál még mindig infláció alatti, melyet elsősorban a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okoz.

A közbeszerzési piacon résztvevők kénytelenek voltak végrehajtani 2012-ben átlagosan 5,4%-os béremelést, amit az elvárt béremelés generált. Ez a mérték még mindig infláció alatti, ugyanakkor jelentősen csökkenti a jövedelmezőséget. A cégek csupán 10%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kellett náluk elvárt béremelést végrehajtani.

A minimálbér 2013. évi emelése viszont kényszerútra (elbocsátás) tereli a vállalkozásokat a növekvő terhek fedezetének megteremtése érdekében.

A felmérésben résztvevő cégek 65%-a számolt be a létszám 2013. évi változatlanul hagyása mellett, 24%-a viszont annak csökkentéséről, ami szigorú létszámgazdálkodást tükröz.

Létszám várható alakulása a következő 6 hónapban - grafikon

A létszámmegtartás egyik formája, hogy a belföldi piac szűkülése miatt a vállalkozások az export növelésével külföld felé irányítják munkavállalóikat, melynek célországai változatlanul Németország és Ausztria. A vállalkozások több mint 1/3-a számolt be arról, hogy a „túlélés" érdekében az árbevételben az export arányát növelik, vagy legalább szinten tartják.

Az irreálisan alacsony piaci árak miatt a cégek a szakképzett munkaerőt részmunkaidős foglalkoztatás, illetve az egy-egy projekt megvalósítására kötött szerződések irányába terelik. Bár a válaszadók csupán 16%-a számolt be szakmunkáshiányról, az építőipar fellendülése esetén komoly problémákat okozhat a jól képzett, szakemberek hiánya, amit tovább súlyosbíthat, hogy a cégek harmada nem tud a saját dolgozóik (tovább)képzésébe befektetni.

Az építőipart sújtó negatív hatásokra a cégek elsősorban a bértömeg megtartásával, sok esetben csökkentésével, a tervezett beruházások elhalasztásával, illetve az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésével, költségracionalizálással próbálnak válaszolni.

Az elmúlt két év építésüggyel kapcsolatos változásairól úgy nyilatkoztak, hogy a sűrű változások miatt nehezen tudják követni a jogszabályváltozásokat, a naprakész információk elérése és megértése meglehetősen nehéz, ami a tisztességes üzletvitelt rossz irányban befolyásolja.

A 2013 januárjától működő ÉTDR-rel (Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) kapcsolatban elmondható, hogy a válaszadó cégek az elektronikus ügyintézést napi munkájuk során alkalmazzák. A megkérdezettek azonban csupán harmada felkészült az elektronikus építési napló bevezetésére, miközben 60%-uk úgy ítéli meg, hogy ezek bevezetése nem időszerű, megkérdőjelezik az infrastrukturális felkészültséget mind a vállalkozói, mind a hatósági oldalról.

Az ágazatban lévők jó üzleti menetét rontja, hogy a cégek közel 80%-ának van kintlévősége, egy részük a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetéséhez hitelfelvételhez folyamodott, amelyet a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, melyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, és ez cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.

A válaszadók megítélése szerint tavaly sem csökkent a lánctartozás, és a 2013. évben sem fog jelentős változás bekövetkezni. A lánctartozások visszaszorítását célzó, 2013. február 4-én benyújtott törvényjavaslat parlamenti elfogadása révén létrejövő, az MKIK mellett működő - Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától a tartozások csökkenését várják az építési vállalkozók.

Elmondható, hogy a cégek a 2012. évet az utóbbi 6 esztendő legnehezebbjeként élték meg. Azok a vállalatok, amelyek szinten tudtak maradni, abban reménykednek, hogy a visszaesés elérte a mélypontot, és a 2013. év második fele meghozza az ágazatban a zsugorodás befejeződését, megindul a fellendülés, amelynek elsődlegesen a közbeszerzések és állami megrendelések növekedése lehetne a kulcsa.

Összeállította: Fazekas Eszter

http://www.magyarepitestechnika.hu/index.php/hirek/717-piaci-helyzetertekeles-es-varakozasok-az-epitoipari-agazatban-az-evosz-evindito-felmerese-20130215

A nagyobb cégek fellendülése segítheti a kisebbeket

Dátum:2010-11-26

KERESLET. A válságból való kilábalás során először a nagyok állnak talpra, s csak őket követve a kis- és középvállalkozások – erre utalnak a Nagator elnevezésű felmérés eredményei is. Ötből négy megkérdezett cég a megrendelések visszaeséséről számolt be a kutatásban, melyet az IFUA Horváth & Partners és a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének vezetés és kontroll tanszéke közösen végzett magyarországi nagy és közepes cégek körében.

http://www.burkonmedia.hu/A+nagyobb+cegek+fellendulese+segitheti+a+kisebbeket-2754-23-0.html

Siralmas állapotban az építőipar - hol lesz itt fellendülés?

Az évkezdet sem hozott megváltást az építőiparnak, igaz, a havi alapon mért 0,1 százalékos visszaesés még egész hízelgő a decemberi, vagy a tavaly őszi látványos zsugorodáshoz képest. A rendelési adatok kiábrándítók, nyoma sincs annak, hogy az építőipar a közeljövőben magához tudna térni.

A hitelszűke, a lakossági jövedelmek csökkenése, illetve az állami fogyókúra egyaránt apasztja az építőipar termékei iránti keresletet. Vélhetően az év során már inkább stagnálásba tud váltani a termelés több éve eső trendje, de a növekedés alapjai még nem látszanak. [...]

Siralmas állapotban az építőipar - hol lesz itt fellendülés?

http://www.portfolio.hu/gazdasag/siralmas_allapotban_az_epitoipar_hol_lesz_itt_fellendules.146764.html

Az elérni kívánt célok

költségek csökkentése;
költségek kontrollja,
költségek tervezhetősége;
a tényleges változásokhoz igazodó költségek;
minőség javítása;
belső erőforrások felszabadítása;
kockázat csökkentése;
beruházási források megtakarítása;
rugalmasság,
skálázhatóság.

Ezek akkor válhatnak gazdasági realitássá, ha a vállalat ismeri önmagát, képes megfogalmazni és írásba foglalni elvárásait (szolgáltatási katalógus).

Fontos kritérium hogy a feladatokhoz szükséges megszerezni a menedzsment teljes támogatását, valamint fenntartani elkötelezettségét az akár több hónapig is eltartó folyamat alatt.

http://www.nexon.hu/b-rsz-mfejt-s-outsourcing/

Fontos, hogy az építőipar fellendüljön.

De miért?

Ha úgy sincsenek új vállalatok, a lakosság száma csökken, akkor hová kell, kinek és mit építeni?

A foglalkoztatottság, a lakosság hitelképessége, a vállalatok új területekre való kilépése mind-mind összefüggnek egymással.

Külön-külön nem lehet ezeket megoldani, de együttesen kezelve nemcsak, hogy megoldhatóak, hanem egymást kölcsönösen erősítik is.

A komplex gondolkodásmód a megoldás kulcsa.

Egy-egy részterület fellendülése sok erőforrást kíván, és ha nem erősít egy másik területet, akkor elpazarlódnak az ún. felszabadult erőforrások.

Holtpont (deadlock) fogalma

• A folyamatok egy csoportja olyan eseményre vár, amelyet egy másik, ugyancsak várakozó folyamat tud előidézni.

A holtpont kialakulásának feltételei I.

• kölcsönös kizárás (erőforrás használat);

• foglalva várakozás;

• nem elvehető erőforrások;

• körkörös várakozás.

A holtpont megelőzése I.

• A holtpont kialakulásának valamelyik szükséges feltételének kizárása:

• Kölcsönös kizárást nem lehet kiküszöbölni.

• Foglalva várakozás kizárása:

Egy folyamat csak akkor kérhet új erőforrást, ha nem tart lefoglalva másikat.

Alternatívák:

· Futás elején lefoglalja az összes erőforrást.
· Erőforrás-foglalás előtt a foglalt erőforrásokat felszabadítja.

A holtpont megelőzése II.

• Nem elvehető erőforrások kezelése:

• erőforrások elvétele egyes folyamatoktól.

• Körkörös várakozás kizárása:

• erőforrások megszámozása,

• erőforrások csak sorrendben igényelhetők.

Rendszermodell

• Feltététezés:

A folyamat erőforrás igényének kielégítése után véges időn belül visszaadja az összes erőforrást.

A holtpont elkerülésének módszere

· Az erőforrás igényt csak akkor teljesítjük, ha az így kialakult rendszer biztonságos állapotban marad.
· Biztonságos állapot:

Található olyan folyamat végrehajtási sorrend, hogy az aktuálisan futó folyamat maximális igénye kielégíthető.

· Megvalósítás:

Bankár algoritmus:

– Csak azokat a folyamatokat engedi futni, melyek erőforrásigénye kielégíthető ha az összes erőforrást igényli, amire szüksége van.

http://www.sze.hu/~benyo/orbsc/OR_07_Holtpont.pdf

Holtpont kialakulásának szükséges feltételei

Coffman et.al. 1971

1. Kölcsönös kizárás feltétel – legyenek olyan erőforrások a rendszerben, melyeket a folyamatok csak kizárólagosan használhatják

2. Foglalva várakozás – legyen olyan folyamat, amely lefoglalva tart erőforrásokat, miközben erőforrásra várakozik

3. Megszakíthatatlanság – a folyamat addig birtokolhatja az erőforrást, amíg el nem engedi

4. Körkörös várakozás – két agy több proesszusból álló ciklikus láncnak kell kialakulnia ,melynek mindegyik processzusa olyan erőforrásra vár, melyet a láncban következő processzus fogva tart

Bankár algoritmus

Ügyfelek – processzusok

Bankár – operációs rendszer

Egységek – erőforrás

• Egy állapot biztonságos, ha létezik ezzel kezdődő olyan állapotsorozat, melynek eredményeként mindegyik ügyfél felvehet összesen annyi kölcsönt, amennyit a hitel lehetősége enged.

• Azaz mindegyik processzus megkapja az összes erőforrását és befejeződik

http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/1750/OS_eloadas_04_utemezes_holtpont_4Dias.pdf

A holtpont felszámolása: erőforrások elvétele

• A holtpontra jutott folyamatoktól egyesével elvesszük az erőforrásokat.

• Megoldandó problémák:

– Kitől vegyük el és melyik erőforrást?

– Kiszemelt folyamatot vissza kell léptetni egy olyan állapotba, ahonnan a futását folytatni tudja (leggyakrabban újra kell kezdenie a futását). Egyes Operációs rendszerek a folyamatokhoz ellenőrzési pontokat rendelnek (checkpoint); a futást a legutóbbi ellenőrzési ponttól kell folytatni.

– El kell kerülni a folyamatok kiéheztetését (ne mindig ugyanattól a folyamattól vegyünk el erőforrásokat).

http://www.dcs.vein.hu/~simon/oktatas/OS/OS_04_Holtpont.pdf

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Kommentezni és a bejegyzésekre hivatkozni szabad!

Könyvajánló

Keresés

100 új gyülekezet

Címkék

Facebook oldaldoboz

Egyéb

Archívum

Naptár

Top 20

2013.06.01. 15:50 12nyil

Beszámozzuk a HÉV-eket: H5, H6, H7, H8, H9

H6 útvonala, ebből ágazhat majd el a H10-es vonal

Budapest, Közvágóhíd

Soroksár felső

A lehetséges útvonalak:

A rákosszentmihályi HÉV

Tarlós: vigye a MÁV a HÉV-járatokat

Hév történelem

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

2013.05.31. 13:10 12nyil

Mi lesz a Ráckevei-Soroksári-Dunaág jövője?

HVG: Soroksár vezeti a bűnügyi toplistát

A Soroksár lesz a Fradi fiókcsapata

Öt éve közös utakon Soroksáron

Budapest közúthálózatának múltja - jelene - és... jövője

Fidelitas csoport alakult Soroksáron

Mi lesz a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág jövője?

Adatok

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

2013.05.30. 14:00 12nyil

[...] Budapest, city

Budapest kerületei 1873-ban és 1930-ban

Nem tetszik a fővárosi polgármestereknek a járás elnevezés

1956-os területrendezési reformterv

11. kerület, Újbuda

[...] Sydney és Budapest összevetése

XVII. kerület elhelyezkedése, városrészei

Vajon melyik budapesti kerület a legfelkapottabb, hova költöznének szívesen a fővárosban élők? A kérdésre valamelyest választ kaphatunk, ha megvizsgáljuk egy internetes ingatlanhirdető adatbázis első negyedéves keresési statisztikáit. […]

Ingatlanárak tekintetében a harmadik legolcsóbb kerület Soroksár

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

2013.05.29. 13:15 12nyil

Másfél milliós jövedelemkülönbség Budapest kerületei között

Kerületek elnevezései

Egyre népszerűbb a garázdaság és az önbíráskodás

Nyócker, meg kilenc, meg tíz

Civilek szemével a budapesti kerületek jövőjéről

Csökkentenék a képviselők számát, egyszerűsítenék a működtetést

Címkék: budapest Budapest XXIV

2013.05.28. 12:33 12nyil

Fél-egy év múlva kezdődhet csak az építőipar fellendülése

Építőipar: 2012 volt eddig a legrosszabb

További leépítések jönnek

A remény hal meg utoljára?

Coface: idén is bajban az európai építőipar!

Ipari építés - a fellendülés első állomása

(szakmai továbbképzés a témában)

A nagyobb cégek fellendülése segítheti a kisebbeket

Dátum:2010-11-26

Siralmas állapotban az építőipar - hol lesz itt fellendülés?

Az elérni kívánt célok

Holtpont (deadlock) fogalma

A holtpont kialakulásának feltételei I.

A holtpont megelőzése I.

A holtpont megelőzése II.

Rendszermodell

A holtpont elkerülésének módszere

Bankár algoritmus:

Holtpont kialakulásának szükséges feltételei

Bankár algoritmus

A holtpont felszámolása: erőforrások elvétele

Címkék: gazdaság magyarország építőipar holtpont jurta