Beszámozzuk a HÉV-eket: H5, H6, H7, H8, H9
Sok évtizedes fővárosi hagyomány a tömegközlekedési járatok számmal történő jelzése, a HÉV-vonalak azonban mindeddig kimaradtak ebből a rendszerből. A térképeken a zöld vonalak azonos színnel, szám nélkül szerepeltek, a vonalakat különböző neveken, általában a külső végpontjuk alapján azonosították az emberek. A Budapestet nem ismerők, az adott vonalon rendszeresen nem utazók számára azonban igen nehézkés volt a tájékozódás, melyből sok félreértés született. Ezért a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV a közeljövőben ezeket az elővárosi vasutakat is – a metróhoz hasonló módon – megkülönböztető számjelzéssel, és a HÉV ágazatra utaló logóval látja el.
A nyár folyamán valamennyi HÉV-vonal önálló számjelzést, és a metrókhoz hasonlóan önálló vonalszínt kap. A térképeken így az egymástól különböző – és következetesen mindig ugyanolyan – színű HÉV-vonalak megkülönböztetése egyszerűbbé válik, és a mainál könnyebb lesz megjegyezni a vonalak számjelzését is. A számokat a metróvonalakhoz illeszkedve alakítottuk ki, így a HÉV-ek az 5-től 9-ig tartó jelzéseket kapják, figyelembe véve a néhány éven belül elkészülő 4-es számú metróvonalat is. A HÉV-eknek a számjelzésen kívül – a metróhoz hasonlóan – az ágazatra utaló logójuk is lesz.
A fentiek alapján a Békásmegyer-Szentendrei az H5-ös, a Ráckevei a H6-os, a Csepeli a H7-es, a Gödöllői a H8-as, a Csömöri HÉV pedig a H9-es számmal lesz ellátva, a vonalakat pedig az adott vonal színét viselő, számjelzést tartalmazó korongok jelzik majd a térképeken és útirányjelző táblákon.
Korábban egy adott csomópontban, átszállási kapcsolatot keresve a HÉV-ek útvonalát nem pontosan ismerő budapesti, vidéki vagy külföldi utasunk könnyen eltéveszthette, hogy pontosan melyik HÉV-vonalat is keresse. Például az 1-es villamos vonala három HÉV-vonallal is találkozik, ráadásul ebből kettővel ugyanazon megállónál, a környéket nem ismerő utas könnyen eltéveszthette, hogy melyik megállónál és melyik vonalra kell átszállni, mivel mindegyiket egyszerűen csak egy HÉV-logó jelölte az utastájékoztatásban. Ez változik most meg és lesz a korábbinál sokkal egyértelműbb.
A számozás természetesen nem azt jelenti, hogy a járművek különböző színűre lesznek festve, hiszen a metrók színe sem különböző vonalanként, de a térképeken, megállóhelyi táblákon, a járműveken található matricákon, hirdetményeken és a hangos utastájékoztatásban is a számjelzésük alapján fogunk a jövőben hivatkozni ezekre a járatokra. Bízunk benne, hogy rövid időn belül utasaink is megszokják az új jelzéseket.
Budapest, 2011. július 1.
Budapesti Közlekedési Központ BKV Zrt
http://www.bkk.hu/2011/07/beszamozzuk-a-hev-eket-h5-h6-h7-h8-h9/
H6 útvonala, ebből ágazhat majd el a H10-es vonal
0,0 |
Budapest, Közvágóhíd |
||
Budapest–Kelebia-vasútvonal | |||
0,7 | Beöthy utca | ||
1,4 | Kén utca | ||
2,3 | Timót utca (régen Lámpagyár) | ||
egykori erzsébetfalvai hurokvágány | |||
3,4 | Pesterzsébet felső | ||
egykori csepeli szárnyvonal | |||
Csepeli átjáró | |||
Helsinki út, 5-ös főút | |||
5,2 | Torontál utca (régen Atra gyár) | ||
Budapest–Kelebia-vasútvonal | |||
6,9 |
Soroksár felső |
||
8,0 | Soroksár, Hősök tere | ||
Grassalkovich út, 5-ös főút | |||
9,2 | Szent István utca | ||
10,4 | Millenniumtelep | ||
Budapest közigazgatási határa | |||
M0-s autóút | |||
12,4 | Dunaharaszti felső | ||
13,0 | Dunaharaszti külső | ||
Ráckevei-Dunaág | |||
16,9 | Szigetszentmiklós | ||
Kéktó (megszűnt mh.) | |||
18,5 | József Attila-telep | ||
19,8 | Szigetszentmiklós alsó | ||
egykori taksonyi összekötővágány | |||
20,9 | Szigetszentmiklós-Gyártelep | ||
tököli repülőtér felé | |||
21,7 | Szigethalom | ||
23,0 | Szigethalom alsó | ||
24,1 | Tököl | ||
Szigetmajor (megszűnt mh.) | |||
29,2 | Szigetcsép | ||
Egyetemi tangazdaság (megszűnt mh.) | |||
34,0 | Szigetszentmárton–Szigetújfalu | ||
35,7 | Horgásztanyák | ||
37,6 | Angyali-sziget | ||
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/H6-os_H%C3%89V
A lehetséges útvonalak:
Északi vagy felső útvonalterv
Soroksár-felső (XXIII. kerület)
Rézöntő utca
Szentlőrinci út
Méta utca
Gilice tér
Sallai Imre utca
Honvéd utca
Szemere telep
Terminál 1 (200E útvonala)
Szinyei Merse utca
Terminál 2B
Terminál 2A
Középső útvonalterv
Soroksár-felső (XXIII. kerület, 166-os busz útvonala)
Vecsés út
Alagút ccc alatt
Vecsés út
Hunyadi János utca (XVIII. kerület)
Pestszentimre felső
Szálfa utca
Királyhágó utca
Béke tér
Terminál 1 (200E útvonala)
Szinyei Merse utca
Terminál 2B
Terminál 2A
Déli vagy alsó útvonalterv
Soroksár-felső (XXIII. kerület, 166-os busz útvonala)
Vecsés út
Tangazdasághoz vezető út
Majori út
Dózsa György utca (XVIII. kerület)
Királyhágó utca
Béke tér
Terminál 1 (200E útvonala)
Szinyei Merse utca
Terminál 2B
Terminál 2A
Abban az esetben, ha Péterimajor már XXIV. kerület, akkor az új kerületnek is lesz egy HÉV-megállója.
A rákosszentmihályi HÉV
A rákosszentmihályi HÉV hurok és környéke
Ha ma elmegyünk Rákosszentmihályra, Sashalomra, kertesházak közt futó szűk utcákat találunk. Nehéz elhinni, hogy itt valaha HÉV járt! Persze nem a ma megszokott zöld szerelvényekre kell gondolni, hanem valami villamos jellegűre...
Nem a HÉV volt az első kötöttpályás jármű a környéken: 1893-ban indult meg a Pusztaszentmihályi (akkor még így hívták az önálló településként létező Szentmihályt) Közúti Vasút lóvontatású vonala, melynek fő szerepe a cinkotai (azaz a mai gödöllői) HÉV-re ráhordás volt. Ettől függetlenül építették meg a HÉV ide vezető szárnyvonalát 1911-ben, ez a Nagyicce állomástól egy óriáshurokban járta be az utcákat. Mivel az új járat átszállás nélkül jutatta el az utasokat a Keleti pályaudvarhoz, a lóvasút kihasználtsága erősen csökkent, hamarosan (1913-ban) meg is szűnt.
A BHÉV "H" járat nagyobb méretben megjelenítése
A hálózatfejlesztés közben gyors tempóban folyt: 1913-ban egy új, kétvágányos szakaszt építettek ki a Rákóczi úton elindulva, mely egészen Rákospalotáig vezetett. Ezen az útvonalon közlekedett a "H" viszonylat, mely a Keleti pályaudvartól a Nyugatiig járt, a gödöllői HÉV, az új kétvágányos Rákosszentmihály-Rákospalota vonal, és a BURV újpesti és angyalföldi vágányait igénybe véve. Az útvonal a Kerepesi és a rákospalotai Fő út közt a (mai nevükön) Rákóczi út-Késmárk utca-Apolló utca-Szentkorona útja-Beller Imre utca volt, a kocsik pedig BURV eredetűek voltak (bár a vonal BHÉV kezelésben működött).
Rákosszentmihály elveszett vágányai nagyobb méretben megjelenítése
A forgalmi helyzetben változás 1924-ben állt be, amikor a szentmihályi hurok Rákóczi úttól nyugatra eső részét felhagyták, az itt látható térképvázlatok közül ekkor jött létre a bal alsón látható útvonal. A körüljárási irány is változott. A második világháború éveiben a Nádastó megállóhelyés Rákospalota közötti szakaszon a második vágányt felszedték, hogy azokat máshol építsék be. Az egyvágányú üzem persze nem tett jót a forgalomnak, de a "H" körjárat annyira félreeső viszonylat volt, hogy a háború után nem is foglalkoztak vele, azaz nem építették vissza a második vágányt.
A következő jelentős esemény 1953-ban történt, amikor az FVV (Fővárosi Villamosvasút) átvette a Rákosszentmihály, Csömöri út és Rákospalota közti szakaszt. A három kitérővel kiépített, végig egyvágányú pályán 69-es jelzéssel indult meg a villamos. A rákosszentmihályi hurok HÉV kezelésben maradt, egészen 1970-ig, amikor megszüntették: ekkor indult meg a "kettes" metró, és ekkor rövidítették meg a gödöllői HÉV-et az Örs vezér teréig (azelőtt a Keletihez járt).
Mivel SzigDani barátom már nekilátott a szentmihályi HÉV hurok bejárásának, nem foglalkoznék túl sokat a témával, remélhetőleg az ő oldala majd ki fogja azok kíváncsiságát is elégíteni, akiknek az én pár képem nem elég! |
Kis magyarázat a fentebbi négy felvételhez:
|
A Csömöri úton egyébként a vízelvezető árok oldalába (föld)csúszásgátlási célból síndarabok vannak leszúrva, talán ezek is a HÉV-ből maradtak, a hurok mentén pedig több helyen is megvannak a megállók épületei.
Forrás: http://hampage.hu/trams/69-es/
Tarlós: vigye a MÁV a HÉV-járatokat
http://www.vg.hu/gazdasag/onkormanyzatok/tarlos-vigye-a-mav-a-hev-jaratokat-394927
Hév történelem
[...]
1965.
Elkészítették a főváros távlati gyorsvasúti hálózattervét. Ebben három metróvonal megépítéséről és a legtöbb HÉV-vonal gyorsvasúttá való fejlesztéséről volt szó, valamint tervbe vették a HÉV-vonalak közvetlen csatlakozását a majdani metróhálózathoz.
A 2000-ig megvalósítandó tervek között szerepelt a csepeli gyorsvasút új belső végállomásának építése a Kálvin téren, amit a Boráros tértől kéreg alatt közelítenének meg a vonatok a Ráday utca alatt. A tervek szerint innen indulna a ráckevei HÉV is, amelynek vonala a Kvassay Jenő útnál ágazna ki a csepeli vonalból, és a Hentes utcánál csatlakozna a jelenlegi nyomvonalhoz. A Ráckevei vonalnak csak Pesterzsébetig tervezték a gyorsvasúttá való fejlesztését.
Továbbá tervezték a csepeli gyorsvasút kifelé történő meghosszabbítását, a terv idejében megszüntetett csillagtelepi egyvágányú vonal mentén, először a Kavicsos tónál épülő új lakótelepig, majd tovább Szigetszentmiklósig, ahol csatlakozna a ráckevei vonalhoz.
A szentendrei HÉV-hez kapcsolódóan számba vettek egy szárnyvonalat Óbuda tömegközlekedésének tehermentesítésére, e vonal nagyjából a Pacsirtamező utca és a Vörösvári út alatt haladna mint kéregvasút. A belső végállomás pedig a Batthyány térre kerülne, a metróval való csatlakozás végett.
A Csömöri szárnyvonalnak és a Határ út-Csepel vonalnak a gyorsvasúttá fejlesztése nem szerepelt a távlati tervekben, ez utóbbi vonalnak villamossal való helyettesítését tervezték.
Megszűnt a csillagtelepi vonal.
1978.
Megszűnt a Határ út – Csepel járat.
http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?page_id=56