Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Devizahitel 40/40 rész – védekezés az építőipar stagnálása ellen

2013.05.28. 12:33 12nyil

 

Fél-egy év múlva kezdődhet csak az építőipar fellendülése

2011. október 18., kedd, 07:29 • Utolsó frissítés: 2011. október 18., kedd, 08:25
Szerző: hvg.hu


A legfrissebb statisztikai adatok szerint óriási mértékben, 12,3 százalékkal csökkent augusztusban az egy évvel korábbihoz képest az építőipari termelés volumene, Sztranyák József, a Magyar Ingatlantanács elnöke azonban bízik abban, hogy a hazai építőipar teljesítménye már elérte a mélypontot, s hamarosan megkezdődik az ágazat kilábalása a válságból - nyilatkozta a Népszavának.

 

Sztranyák József a Népszavának azt mondta, úgy véli: a gödör aljáról a lassan beinduló állami, illetve nemzetközi befektetői beruházások húzhatják ki az ágazatot. A kilábalás kezdetéhez azonban még fél - egy évre szükség lesz. A kormányzati megrendelések mostani kiadásától ugyanis - a tervezési, illetve engedélyeztetési feladatok időigényessége miatt - ennyi időnek el kell telnie a tényleges építési munkálatok kezdetéig.

Az építőiparon belül különösen az infrastrukturális beruházások fellendülése várható, amelyekhez Európai Uniós pénzek is érkeznek. Emellett fellendítik a szakágat a Magyarországra települő nemzetközi nagyvállalatok építkezései is. Ez utóbbiaknak a lakossági építőipari megrendelésekre is hatása lehet. Most épülő gyárak leendő dolgozóinak ugyanis lakásra lesz szükségük, amelyek egy részét új építésű, vagy átépített ingatlanok tehetik majd ki. Emellett az új munkahelyek jövedelmeket jelentenek, amelyek fizetőképes keresletet generálhatnak az építési ágazat számára is - mondta el a szakember.

Fotó: Túry Gergely
Az elnök szerint a lakossági építkezések tömeges beindulása egyelőre nem várható. Sok múlik azon, hogy a kormányzat milyen adó módosításokat hajt végre. A háztartások számára kedvezőtlen szabályok bevezetése esetén ugyanis tovább csökkenhet az építési kedv. Mi több, sokan megpróbálhatják majd eladni a meglévő ingatlanjaikat is.

http://hvg.hu/gazdasag/20111018_epitoipari_fellendules_sztranyak

 

 

Építőipar: 2012 volt eddig a legrosszabb

Az elmúlt hat esztendő legnehezebb éve volt 2012 az építőipar számára – derül ki az ÉVOSZ felméréséből. A megmaradt cégek negyedénél folytatódik a létszámleépítés. A vállalatok abban reménykednek, hogy a visszaesés megáll, az év második felében a közbeszerzések és állami megrendelések beindíthatják a fellendülést.

Folytatódott az építőipar évek óta tartó piaci mélyrepülése 2012-ben is. Csak minden ötödik cég tudott szerény árbevétel-növekedést elérni, a döntő többségnél az árbevétel csökkent vagy stagnált – derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évindító felméréséből. A felmérésben résztvevő 400 cég, túlnyomórészt kft-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozás, méretüket tekintve a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig. A cégek árbevétel-arányos jövedelmezősége sem javult, amit elsősorban a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okoz.

További leépítések jönnek


A közbeszerzési piacon résztvevők az elvárt béremelés miatt tavaly átlagosan 5,4 százalékkal emelték a béreket, ami jelentősen csökkentette a jövedelmezőségüket. A cégek csupán 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kellett náluk elvárt béremelést végrehajtani. A minimálbér 2013. évi emelése viszont kényszerútra tereli a vállalkozásokat a növekvő terhek fedezetének megteremtése érdekében. A felmérésben résztvevő cégek 65 százaléka 2013-ban várhatóan nem változtatja a dolgozói létszámát, 24 százalékuk viszont idén elbocsájtja a dolgozók egy részét.

A létszámmegtartás egyik formája, hogy a belföldi piac szűkülése miatt a vállalkozások az export növelésével külföldre irányítják munkavállalóikat, legtöbbször Németországba és Ausztriába. A vállalkozások több mint egyharmada számolt be arról, hogy a „túlélés” érdekében az árbevételben az export arányát növelik, vagy legalább szinten tartják.

A munkavállalók helyzetét nehezíti, hogy az irreálisan alacsony piaci árak miatt a cégek a szakképzett munkaerőt a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve az egy-egy projekt megvalósítására kötött szerződések irányába terelik. Bár a válaszadók csupán 16 százaléka számolt be szakmunkáshiányról, az építőipar fellendülése esetén komoly problémákat okozhat a jól képzett szakemberek hiánya, amit tovább súlyosbíthat, hogy a cégek harmada nem tud a saját dolgozói továbbképzésébe befektetni. Az építőipart sújtó negatív hatásokra a cégek elsősorban a bértömeg megtartásával, sok esetben csökkentésével, a tervezett beruházások elhalasztásával, illetve az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésével, költségracionalizálással próbálnak válaszolni.

A remény hal meg utoljára?


A cégek arról panaszkodtak, hogy az őket érintő jogszabályok sűrű változtatgatásai miatt azokat nem tudják követni, a naprakész információk elérése és megértése meglehetősen nehéz, ami a tisztességes üzletvitelt rossz irányba befolyásolja. A 2013 januárjától működő ÉTDR-rel (Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) kapcsolatban elmondható, hogy a válaszadó cégek az elektronikus ügyintézést napi munkájuk során alkalmazzák. A megkérdezetteknek azonban csak harmada felkészült az elektronikus építési napló bevezetésére, miközben 60 százalékuk szerint ezek bevezetése nem időszerű, megkérdőjelezik az infrastrukturális felkészültséget mind vállalkozói, mind hatósági oldalról.

Az ágazatban lévők jó üzleti menetét rontja, hogy a cégek közel 80 százalékának van kintlévősége, egy részük a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetéséhez hitelfelvételhez folyamodott, amelyet a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, melyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, és ez cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.

A válaszadók megítélése szerint tavaly sem csökkent a lánctartozás, és a 2013. évben sem fog jelentős változás bekövetkezni. A lánctartozások visszaszorítását célzó, 2013. február 4-én benyújtott törvényjavaslat parlamenti elfogadása révén létrejövő, az MKIK mellett működő - Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától hosszabb távon várják csak a tartozások csökkenését az építési vállalkozók.
Azok a vállalatok, amelyek tavaly szinten tudtak maradni, abban reménykednek, hogy a visszaesés elérte a mélypontot, és 2013 második felében megállhat az ágazat zsugorodása. A fellendülés elindulását elsődlegesen a közbeszerzések és állami megrendelések növekedésétől várják.
http://www.azenpenzem.hu/zsebbevago/epitoipar-2012-volt-eddig-a-legrosszabb/1093/

 

 

Coface: idén is bajban az európai építőipar!

 2012. február 1., szerda 13:56
 
Az európai építőipar helyzete 2012-ben a megszorító intézkedésektől függ – állítja a Coface. Tavaly az ágazat valamelyest kezdett magához térni, és szinte stabilizálódni tudott a három éves, 17%-os visszaesést követően – olvasható a hitelbiztosító jelentésében.

Az építőipar a legnagyobb visszaesést Írországban, Spanyolországban, Dániában, Hollandiában, Görögországban és Közép-Európában szenvedte el, így ezen régiók iparági fellendülése hosszabb ideig fog tartani – véli a Coface. Ezekben az országokban az árak és a kínálat is elszálltak, és a cégek késedelmes fizetésének száma is folyamatosan emelkedik.

Az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Belgiumot és Olaszországot kevésbé érintette válság, ennek ellenére a tartósan magas árak miatt itt is csökkenés következett be. A válság nem érintette a német, osztrák, norvég, svéd, finn és lengyel építőipart sem, azonban a csődök száma itt is magasabb, mint a többi ágazatban – állítja a hitelbiztosító.

Az építőipari tevékenységek intenzitása függ a válság adott ország általános gazdasági helyzetére kifejtett hatásától, valamint az érintett alszektorok helyzetétől is. A feltörekvő piacokon a szektor aktivitása továbbra is jelentős, amely különösen kedvező egyes alágazatok, például a közmunka, valamint a magán- és intézményi nem lakáscélú építkezések számára.

A fejlett piacokon az aktivitás ezzel szemben inkább stagnáló, ahol a lakásépítési ágazaton belül különösen nagy különbségek figyelhetők meg a demográfiai különbségek, a gazdasági környezet, a hitelfeltételek, az adóügyi jogszabályok, az üres lakások állománya és az árak függvényében.

2012-re a Coface igen szerény növekedést jósol az ágazat számára Európában, amennyiben a lakásépítési szegmens fellendülése folytatódik. Azonban a megszorító intézkedések is hatással lesznek a szektor fejlődésére, különösen az állami megrendelésekre, míg üzleti és iparági létesítmények építésére elsősorban a gazdasági bizonytalanság lesz hatással – véli a Coface.

Európában ellentétben az ázsiai-csendes-óceáni övezetben az építőipar várhatóan fellendülés elé néz idén. 2012-ben Japánban és Új-Zélandon egyaránt az ágazati aktivitás növekedésére lehet számítani, elsősorban a tavalyi természeti katasztrófák pusztítása, az újjáépítés miatt. Ausztráliában rövid távon a gazdasági bizonytalanságok akadályozhatják a dinamizmust, azonban középtávon, a kedvező demográfiai változásoknak köszönhetően itt is fellendülés várható.

Kínában 2010 óta az értékesítések csökkenése figyelhető meg, a hatóságok különféle, az ingatlanpiacot lehűteni szándékozó intézkedései, elsősorban a banki hitelek korlátozása következtében. Az értékesítések csökkenése, az árak kiigazítása, és a lakásállomány megnövekedése várhatóan lassítani fogják a lakossági szegmens aktivitását, melyet részben ellensúlyozni fog az új állami, szociális lakásépítési program – olvasható a hitelbiztosító jelentésében.

http://www.biztositasiszemle.hu/cikk/nemzetkozihirek/eu/coface_iden_is_bajban_az_europai_epitoipar.992.html

 

 

Ipari építés - a fellendülés első állomása

(szakmai továbbképzés a témában)

 
 
Ha lesz építőipari fellendülés, akkor annak először az ipari, gazdasági épületek, csarnokok építésében kell jelentkeznie - legalábbis erre lehet következtetni a KSH közelmúltban publikált adataiból. Eszerint a magyarországi ipari termelés a második negyedévben 5,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ami az előző negyedéves 10% feletti növekedéshez képest lassulást jelent, ám így is egyértelmű, hogy összességében az élénkülés jeleit láthatjuk ezen a területen. A mezőgazdaság pedig 24%-kal növelte termelését az egy évvel korábbhoz képest. Mindezeknek a trendeknek előbb-utóbb az ilyen funkciójú épületek iránti igények növekedésében is meg kell jelenniük. (Artifex)

A megbízásokra váró tervezőknek és kivitelezőknek tehát érdemes most felkészülniük az ipari épületekkel kapcsolatos aktuális ismeretekből! Ehhez kíván segítséget nyújtani az Ipari építés - Csarnok megoldások című országos szakmai továbbképzés- és konferenciasorozat, mely - a tavalyi hasonló rendezvénysorozat tematikájához képest - idén új témaköröket dolgoz fel. A részvételért a MÉK 1,5, az MMK 2 továbbképzési pontot ad.

Ipari építés - Csarnok megoldások 2011
Konferenciasorozat 6 városban országszerte, szeptemberben és októberben

Időpontok és helyszínek:
  • szeptember 21.: Kecskemét
  • szeptember 29.: Veszprém
  • október 6.: Szeged
  • október 13.: Pécs
  • október 19.: Budapest
  • október 26.: Miskolc


A tartalomból:
  • csarnoképítés és a megfelelőség időszerű kérdései,
  • új megoldások és struktúrák az ipari építészetben,
  • új zsaluzási technológiák
  • nagy fesztávolságú csarnokszerkezetek,
  • ipari padlók Eurocode2 szerinti tervezése, garanciális kérdések és jogszabályozás,
  • számítógépes tervezés ipari épületekre specializálva
  • ipari épületek tetőszigetelési megoldásai,
  • az ipari épületek kivitelezése és az árajánlatok értékelésének útvesztői,
  • ipari létesítményekben alkalmazható hulladékhő- és alternatív energia felhasználás,
  • biztonságos üzemeltetés: hő-, és füstelvezetés,
  • sötétsugárzós csarnokfűtések,

http://www.eptar.hu/eptar_hir_bc_20.php

 

 

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elvégezte szokásos évindító felmérését az építőipari vállalkozások körében, hogy képet adjon az ágazat 2012. évi tapasztalatairól és a 2013. évet érintő üzleti tervekről.

A felmérésben résztvevő 400 cég, túlnyomórészt Kft-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozás, méretüket tekintve a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig. 

2012. évben sem tört meg az évek óta tartó – az építőipart sújtó – piaci mélyrepülés, melyet a válaszadók nettó árbevétel-csökkenése, illetve stagnálása mutat. A cégek közül csak minden ötödik jelzett szerény árbevétel-növekedést. Az árbevétel arányos jövedelmezőség sem javult, amely - korábbi felmérésekhez hasonlóan - a vállalkozások 85%-ánál még mindig infláció alatti, melyet elsősorban a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okoz.

 

A közbeszerzési piacon résztvevők kénytelenek voltak végrehajtani 2012-ben átlagosan 5,4%-os béremelést, amit az elvárt béremelés generált. Ez a mérték még mindig infláció alatti, ugyanakkor jelentősen csökkenti a jövedelmezőséget. A cégek csupán 10%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kellett náluk elvárt béremelést végrehajtani.

A minimálbér 2013. évi emelése viszont kényszerútra (elbocsátás) tereli a vállalkozásokat a növekvő terhek fedezetének megteremtése érdekében.

A felmérésben résztvevő cégek 65%-a számolt be a létszám 2013. évi változatlanul hagyása mellett, 24%-a viszont annak csökkentéséről, ami szigorú létszámgazdálkodást tükröz.

Létszám várható alakulása a következő 6 hónapban - grafikon

A létszámmegtartás egyik formája, hogy a belföldi piac szűkülése miatt a vállalkozások az export növelésével külföld felé irányítják munkavállalóikat, melynek célországai változatlanul Németország és Ausztria. A vállalkozások több mint 1/3-a számolt be arról, hogy a „túlélés" érdekében az árbevételben az export arányát növelik, vagy legalább szinten tartják.

Az irreálisan alacsony piaci árak miatt a cégek a szakképzett munkaerőt részmunkaidős foglalkoztatás, illetve az egy-egy projekt megvalósítására kötött szerződések irányába terelik. Bár a válaszadók csupán 16%-a számolt be szakmunkáshiányról, az építőipar fellendülése esetén komoly problémákat okozhat a jól képzett, szakemberek hiánya, amit tovább súlyosbíthat, hogy a cégek harmada nem tud a saját dolgozóik (tovább)képzésébe befektetni.

Az építőipart sújtó negatív hatásokra a cégek elsősorban a bértömeg megtartásával, sok esetben csökkentésével, a tervezett beruházások elhalasztásával, illetve az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésével, költségracionalizálással próbálnak válaszolni.

Az elmúlt két év építésüggyel kapcsolatos változásairól úgy nyilatkoztak, hogy a sűrű változások miatt nehezen tudják követni a jogszabályváltozásokat, a naprakész információk elérése és megértése meglehetősen nehéz, ami a tisztességes üzletvitelt rossz irányban befolyásolja.

A 2013 januárjától működő ÉTDR-rel (Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) kapcsolatban elmondható, hogy a válaszadó cégek az elektronikus ügyintézést napi munkájuk során alkalmazzák. A megkérdezettek azonban csupán harmada felkészült az elektronikus építési napló bevezetésére, miközben 60%-uk úgy ítéli meg, hogy ezek bevezetése nem időszerű, megkérdőjelezik az infrastrukturális felkészültséget mind a vállalkozói, mind a hatósági oldalról.

Az ágazatban lévők jó üzleti menetét rontja, hogy a cégek közel 80%-ának van kintlévősége, egy részük a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetéséhez hitelfelvételhez folyamodott, amelyet a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, melyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, és ez cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.

A válaszadók megítélése szerint tavaly sem csökkent a lánctartozás, és a 2013. évben sem fog jelentős változás bekövetkezni. A lánctartozások visszaszorítását célzó, 2013. február 4-én benyújtott törvényjavaslat parlamenti elfogadása révén létrejövő, az MKIK mellett működő - Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától a tartozások csökkenését várják az építési vállalkozók.

Elmondható, hogy a cégek a 2012. évet az utóbbi 6 esztendő legnehezebbjeként élték meg. Azok a vállalatok, amelyek szinten tudtak maradni, abban reménykednek, hogy a visszaesés elérte a mélypontot, és a 2013. év második fele meghozza az ágazatban a zsugorodás befejeződését, megindul a fellendülés, amelynek elsődlegesen a közbeszerzések és állami megrendelések növekedése lehetne a kulcsa.

Összeállította: Fazekas Eszter

http://www.magyarepitestechnika.hu/index.php/hirek/717-piaci-helyzetertekeles-es-varakozasok-az-epitoipari-agazatban-az-evosz-evindito-felmerese-20130215

 


A nagyobb cégek fellendülése segítheti a kisebbeket

Dátum:2010-11-26
Burkon MédiaKERESLET. A válságból való kilábalás során először a nagyok állnak talpra, s csak őket követve a kis- és középvállalkozások – erre utalnak a Nagator elnevezésű felmérés eredményei is. Ötből négy megkérdezett cég a megrendelések visszaeséséről számolt be a kutatásban, melyet az IFUA Horváth & Partners és a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének vezetés és kontroll tanszéke közösen végzett magyarországi nagy és közepes cégek körében.

 
 
 
 
 

Siralmas állapotban az építőipar - hol lesz itt fellendülés?

 
Az évkezdet sem hozott megváltást az építőiparnak, igaz, a havi alapon mért 0,1 százalékos visszaesés még egész hízelgő a decemberi, vagy a tavaly őszi látványos zsugorodáshoz képest. A rendelési adatok kiábrándítók, nyoma sincs annak, hogy az építőipar a közeljövőben magához tudna térni.

A hitelszűke, a lakossági jövedelmek csökkenése, illetve az állami fogyókúra egyaránt apasztja az építőipar termékei iránti keresletet. Vélhetően az év során már inkább stagnálásba tud váltani a termelés több éve eső trendje, de a növekedés alapjai még nem látszanak. [...]

 

Siralmas állapotban az építőipar - hol lesz itt fellendülés?

 

http://www.portfolio.hu/gazdasag/siralmas_allapotban_az_epitoipar_hol_lesz_itt_fellendules.146764.html

 

 

Az elérni kívánt célok

  • költségek csökkentése;
  • költségek kontrollja,
  • költségek tervezhetősége;
  • a tényleges változásokhoz igazodó költségek;
  • minőség javítása;
  • belső erőforrások felszabadítása;
  • kockázat csökkentése;
  • beruházási források megtakarítása;
  • rugalmasság,
  • skálázhatóság.

Ezek akkor válhatnak gazdasági realitássá, ha a vállalat ismeri önmagát, képes megfogalmazni és írásba foglalni elvárásait (szolgáltatási katalógus).

Fontos kritérium hogy a feladatokhoz szükséges megszerezni a menedzsment teljes támogatását, valamint fenntartani elkötelezettségét az akár több hónapig is eltartó folyamat alatt.

http://www.nexon.hu/b-rsz-mfejt-s-outsourcing/

 

 

 

Fontos, hogy az építőipar fellendüljön.

De miért?

Ha úgy sincsenek új vállalatok, a lakosság száma csökken, akkor hová kell, kinek és mit építeni?

 

A foglalkoztatottság, a lakosság hitelképessége, a vállalatok új területekre való kilépése mind-mind összefüggnek egymással.

Külön-külön nem lehet ezeket megoldani, de együttesen kezelve nemcsak, hogy megoldhatóak, hanem egymást kölcsönösen erősítik is.

A komplex gondolkodásmód a megoldás kulcsa.

Egy-egy részterület fellendülése sok erőforrást kíván, és ha nem erősít egy másik területet, akkor elpazarlódnak az ún. felszabadult erőforrások.

 

 

Holtpont (deadlock) fogalma

• A folyamatok egy csoportja olyan eseményre vár, amelyet egy másik, ugyancsak várakozó folyamat tud előidézni.

 

A holtpont kialakulásának feltételei I.

• kölcsönös kizárás (erőforrás használat);

• foglalva várakozás;

• nem elvehető erőforrások;

• körkörös várakozás.

 

A holtpont megelőzése I.

• A holtpont kialakulásának valamelyik szükséges feltételének kizárása:

Kölcsönös kizárást nem lehet kiküszöbölni.

Foglalva várakozás kizárása:

Egy folyamat csak akkor kérhet új erőforrást, ha nem tart lefoglalva másikat.

Alternatívák:

  • · Futás elején lefoglalja az összes erőforrást.
  • · Erőforrás-foglalás előtt a foglalt erőforrásokat felszabadítja.

 

A holtpont megelőzése II.

Nem elvehető erőforrások kezelése:

• erőforrások elvétele egyes folyamatoktól.

Körkörös várakozás kizárása:

• erőforrások megszámozása,

• erőforrások csak sorrendben igényelhetők.

 

Rendszermodell

• Feltététezés:

A folyamat erőforrás igényének kielégítése után véges időn belül visszaadja az összes erőforrást.

 

A holtpont elkerülésének módszere

  • · Az erőforrás igényt csak akkor teljesítjük, ha az így kialakult rendszer biztonságos állapotban marad.
  • · Biztonságos állapot:

Található olyan folyamat végrehajtási sorrend, hogy az aktuálisan futó folyamat maximális igénye kielégíthető.

  • · Megvalósítás:

Bankár algoritmus:

– Csak azokat a folyamatokat engedi futni, melyek erőforrásigénye kielégíthető ha az összes erőforrást igényli, amire szüksége van.

 

http://www.sze.hu/~benyo/orbsc/OR_07_Holtpont.pdf

 

 

 

 

Holtpont kialakulásának szükséges feltételei

Coffman et.al. 1971

1. Kölcsönös kizárás feltétel – legyenek olyan erőforrások a rendszerben, melyeket a folyamatok csak kizárólagosan használhatják

2. Foglalva várakozás – legyen olyan folyamat, amely lefoglalva tart erőforrásokat, miközben erőforrásra várakozik

3. Megszakíthatatlanság – a folyamat addig birtokolhatja az erőforrást, amíg el nem engedi

4. Körkörös várakozás – két agy több proesszusból álló ciklikus láncnak kell kialakulnia ,melynek mindegyik processzusa olyan erőforrásra vár, melyet a láncban következő processzus fogva tart

 

Bankár algoritmus

Ügyfelek – processzusok

Bankár – operációs rendszer

Egységek – erőforrás

• Egy állapot biztonságos, ha létezik ezzel kezdődő olyan állapotsorozat, melynek eredményeként mindegyik ügyfél felvehet összesen annyi kölcsönt, amennyit a hitel lehetősége enged.

• Azaz mindegyik processzus megkapja az összes erőforrását és befejeződik

 

http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/1750/OS_eloadas_04_utemezes_holtpont_4Dias.pdf

 

 

 

A holtpont felszámolása: erőforrások elvétele

• A holtpontra jutott folyamatoktól egyesével elvesszük az erőforrásokat.

• Megoldandó problémák:

– Kitől vegyük el és melyik erőforrást?

– Kiszemelt folyamatot vissza kell léptetni egy olyan állapotba, ahonnan a futását folytatni tudja (leggyakrabban újra kell kezdenie a futását). Egyes Operációs rendszerek a folyamatokhoz ellenőrzési pontokat rendelnek (checkpoint); a futást a legutóbbi ellenőrzési ponttól kell folytatni.

– El kell kerülni a folyamatok kiéheztetését (ne mindig ugyanattól a folyamattól vegyünk el erőforrásokat).

 

http://www.dcs.vein.hu/~simon/oktatas/OS/OS_04_Holtpont.pdf

 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság magyarország építőipar holtpont jurta

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr145328908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása