I. „Saját” városok
A bibliai hősök között vannak olyan személyek, akik ragaszkodtak egy-egy városhoz, az volt „az ő városuk”.
1. Abiézer városa – Ofra
„És meghala Gedeon, a Joás fia, késő vénségében, és eltemettették atyjának, Joásnak sírjába, Ofrában, Abiezer városában.” (Bír 8, 32.)
2. Józsué városa – Siló
Siló városa – amely ha magyar szó lenne, gabonatárolót jelentene – volt az a hely, ahol Józsué egy egységes politikai és spirituális központot felállított.
„És felkeltek azok a férfiak, és elmentek. Parancsolt pedig Józsué azoknak, akik elmentek, hogy leírják a földet, mondván: Menjetek el és járjátok el a földet, és írjátok le azt, azután térjetek vissza hozzám, és itt vetek néktek sorsot Silóban, az Úr előtt.
Elmentek azért a férfiak, és általmentek a földön, és leírták azt városonként hét részre, könyvben, azután visszatértek Józsuéhoz a táborba, Silóba.
És sorsot vetett nékik Józsué Silóban az Úr előtt, és elosztotta ott Józsué a földet Izrael fiai között az ő osztályrészeik szerint. ” (Józs 18, 8-10.)
Országgyűlés székhelye is Siló volt:
„A mint meghallották Izrael fiai, egybegyűlt Izrael fiainak egész gyülekezete Silóban, hogy hadakozni induljanak fel ellenük.” (Józs 22, 12.)
Sámuel itt kezdett el szolgálni:
„És történt idő multával, hogy terhes lett Anna, és szüle fiat és nevezte őt Sámuelnek, mert úgymond az Úrtól kértem őt.
És mikor felment a férfi, Elkána és az ő egész háznépe, hogy bemutassa az Úrnak esztendőnként való áldozatát és fogadását:
Anna nem ment fel, hanem monda férjének: Mihelyt a gyermeket elválasztom, felviszem őt, hogy az Úr előtt megjelenjen, és ott maradjon örökké.
És monda néki Elkána, az ő férje: Cselekedjél úgy, a mint néked tetszik, maradj itthon, míg elválasztod; csakhogy az Úr teljesítse be az ő beszédét! Otthon maradt azért az asszony és szoptatta gyermekét, a míg elválasztotta.
És minekutána elválasztotta, felvitte magával; három tulokkal, egy efa liszttel és egy tömlő borral, és bevitte őt az Úrnak házába, Silóban. A gyermek pedig még igen kicsiny volt.” (1Sám 1, 20-24.)
Még prófétai szolgálat is származott innen:
„És történt ebben az időben, hogy mikor kiment egyszer Jeroboám Jeruzsálemből, találkozott az úton Ahijával, a Silóbeli prófétával” (1Kir 11, 29/a.)
3. Sámuel városa – Ráma
„Meghallotta ezt Isten és felgerjedt; és az Izraelt felette megutálta.
És elvetette magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott az emberek között” (Zsolt 78, 59-60/a.)
Éli tevékenysége után Sámuel áttette székhelyét Rámába.
„Ezután Sámuel elment Rámába” (1Sám 15, 34/a.)
„Sámuel pedig meghalt, és siratta őt az egész Izrael, és eltemették őt saját városában, Rámában” (1Sám 28, 3/a.)
Ráma volt az átmeneti szellemi főváros Siló és Sion között.
„Azután megutálta a József sátorát, és nem választotta Efraim törzsét;
Hanem a Júda törzsét választotta; a Sion hegyét, a melyet szeret.” (Zsolt 78, 67-68.)
4. Saul – Gibea
„Saul… felment az ő házához Gibeába, Saul városába.” (1Sám 15, 34/b.)
„Gibea, Saulnak városa….” (Ésa 10, 29/b.)
Saul és Sámuel idején külön-külön volt a főváros (Gibea), és a szellemi központ (Ráma).
5. Dávid városa – Sion
„Felment pedig a király és az ő népe Jeruzsálembe a Jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakták…Bevette mindazáltal Dávid a Sion várát, és az immár a Dávid városa.” (2Sám 5, 6-7.)
„Elment akkor Dávid és az egész Izrael Jeruzsálembe; ez Jebus (ott a Jebuzeusok voltak a föld lakosai).
És mondának Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jössz! De bevette Dávid a Sion várát; ez a Dávid városa;
Azután lakék Dávid a várban, azért nevezik azt Dávid városának.
És megépítette Dávid a várost Millótól fogva egészen körül; Joáb pedig megépítette a városnak maradékát.” (1Krón 11, 4-5. 7-8.)
Dávid egyesített városa egyszerre volt:
Politikai főváros:
a.) Déli szövetség (Júda és Benjámin) részére
á.) Északi szövetség (10 törzs) részére
Szellemi főváros
b.) minden izraelita részére
6. Pálmafák városa – Jerikó
„Jerikónak, a pálmafák városa völgyének környékét” (5Móz 34, 3/b.)
7. Asszír főváros – Ninive
„Ninive pedig nagy városa volt Istennek, három napi járó föld.” (Jónás 3, 3/b.)
II. Költözések
Hívő emberek életében időről-időre felmerül a kérdés, hogy vajon jó helyen laknak-e?
Milyen esetek lehetségesek?
1. Isten szól, mint Ábrahámhoz, hogy ő azt szeretné, hogy az illető személy költözzön el onnan, ahol ő lakik.
„És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.” (1Móz 12, 1.)
„És felvevé Ábrám az ő feleségét Szárait, és Lótot, az ő atyjafiának fiát, és minden szerzeményüket, a melyet szereztek, és a cselédeket, akikre Háránban tettek szert, és elindultak, hogy Kanaán földére menjenek, és el is jutottak a Kanaán földére.” (1Móz 12, 5.)
Tehát Ábrám – mert akkor még így hívták – eljutott Kánaán földjére, bár Háránban egy ideig megállt, de aztán mégiscsak továbbment.
Hermann élettörténete.
Herrmann – jelentése ’férfiember’ – ősei valamikor még a Mosel-völgyében laktak, mely egyik része ma Németországé, másik része Luxemburgi terület.
Herrmann egy valóban létezett személy volt, és ő alapította a mai Nagyszeben (Herrmannstadt) városát.
1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. [...] 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyszeben
1140-ben II. Géza király német telepeseket hívott Erdélybe az erdők kiirtásához és a kun támadások elleni védelemhez (első németajkú letelepítési hullám). A letepülők Közép-Rajna, Mosel, Luxemburg és Alsó-Rajna közötti vidékről és Flandriából származtak. A későbbiekben Magyarországon a szászok néven lettek ismertek, bár Szászországhoz nem volt közük!
Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Betelep%C3%BCl%C3%A9sek_%C3%A9s_betelep%C3%ADt%C3%A9sek_Magyarorsz%C3%A1gra
Persze ha van Nagyszeben, akkor kell lennie Kisszeben-nek is, mert ha nincs ilyen, akkor minek elé a megkülönböztető jelző?
Természetesen meg is található, olyan városok közelében, mint Kassa, Eperjes, Lőcse, Késmárk…
Hogyan lehetséges ez?
A valódi történelem logikus és értelmes.
Tehát amikor Hermann az ökrös szekérkaravánjával belépett a Kárpát-medencébe, akkor bizony megpihent egy ideig, és mivel talán úgy gondolhatta, hogy az már Erdély, azért adta az ott létrehozott városának a Szeben nevet.
Aztán csak rájött, hogy az még nem az ígéret földje számára, ezért kísérete nagyobbik részével továbbköltözött, és már a valódi végállomáson alapította meg a ma is az ő nevét (Hermann) viselő várost.
Hogyan lett a neve Szeben?
A német nyelvben a ’sieben’ jelentése 7, ami utalhat Erdély német nevére: Siebenbürgen (= Hétváros)
Megérte-e neki, családtagjainak és leszármazottjainak ide költözni?
Ez a terület nem szenvedte meg semmilyen háború pusztítását, a török időkben elég volt vámot fizetniük a Portának, a Rákóczi szabadságharc alatt itt nem voltak harcok, Kossuth idejében hamar gazdát cserélt a város, és a két világháború idején is épségben megmaradtak a több száz éves épületek.
Mit mond Isten Igéje?
„Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.” (Mt 7, 17.)
„Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.” (Mt 12, 33.)
„Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt.” (Luk 6, 44.)
„Nemde nem a fül próbálja-e meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?” (Jób 12, 11.)
Tehát, ha egy terület megúszott hatalmas világégéseket, akkor lehet, hogy Isten tudta ezt előre, és tényleg ő küldte oda az Őt szerető személyeket.
A Mindenható nem csak egy-egy személy életével gondol, hanem annak leszármazottainak a sorsát is egyengeti.
Ahogy az Isten Igéjében meg van írva:
„De irgalmasságot cselekszem ezer íziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják.” (2Móz 20, 6.)
2. Ott áld meg, ahol vagy
„És történt azon napokban, a mikor a bírák bíráskodtak, éhség lett a földön. És elment egy férfi a Júda Bethleheméből, hogy Moáb mezején tartózkodjék; ő meg a felesége, és a két fia.
A férfi neve Elimélek és felesége neve Naómi; két fiuk neve pedig Mahlon és Kiljon; efrataiak, a Júda Bethleheméből valók. És eljutottak Moáb mezejére, és ott voltak.
Meghalt pedig Elimélek a Naómi férje, és maradt ő és az ő két fia.
A kik Moábita leányokat vőnek feleségül; az egyiknek neve Orpa [’Árpaleány’], és a másiknak neve Ruth. És ott lakoztak közel tíz esztendeig.
Meghaltak ők is mind a ketten, Mahlon is, Kiljon is, és maradt az asszony az ő két fia és férje nélkül.
Felkelt azért ő és az ő menyei, és ő visszatért Moáb mezejéről; mert hallotta Moáb mezején, hogy meglátogatta az Úr az ő népét, hogy adjon nékik kenyeret.” (Ruth 1, 1-6.)
Fontos tudni, hogy a Ruth szó csak a 20. században kapott negatív jelzőt…
Prut = eredetileg Drut, ugyanúgy, mint Dnyeper, Dnyeszter
Root = gyökér (angol)
Rot = piros (rotweiler kutya, rot schild = piros szalag)
Rőt = vörös (rőtszakállú Frigyes)
A angol, német… nyelvekben nem jellemző rá a negatív jelző, például root directory = gyökérkönyvtár (informatika)
Van Istennek terve Magyarország számára, de ki kell várni annak az idejét.
„Ideje van… az ültetésnek” (Préd 3, 2.)
„Ideje van… az építésnek.” (Préd 3, 3/a)
„Ideje van… a kövek egybegyűjtésének” (Préd 3, 5/a.)
„Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvigasztaljak minden gyászolót;
Hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az Ő dicsőségére!
És megépítik a régi romokat, az ősi pusztaságokat helyreállítják, és a puszta városokat megújítják, és a régi nemzetségek pusztaságait.” (Ésa 61, 2-4.)
„És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy.
És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetsz romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak.” (Ésa 58, 11-12.)
3. Választani lehet
Ez a legjobb és legegyszerűbb eset.
Miért kellene mindenkinek ugyanannak az országnak ugyanabba a részébe költöznie?
A hívők sóként vannak jelen a társadalomban.
A hit útja általában inkább kivétel, mint szabály.
Isten sokszor inkább akkor avatkozott bele személyek életébe, amikor természetes szinten nem volt esély a megoldásra.