Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

január 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Devizahitel 40/31. rész – védekezés a szél ellen

2013.05.14. 12:26 12nyil

 

 

Szélkárok elleni védekezés a kertben

közzétette: KotelesA 2011. augusztus 12. - 855 megtekintés - Iktatott Aktuális hírek - Forrás: Kubisch Ildikó

Hazánkban egyre több híradást hallani a nagy erejű, orkánszerű szél okozta épület – és főként - növénykárokról. A mezőgazdaságban, de még a házak kiskertjeiben is hatalmas pusztítást képes véghezvinni a vihar: kicsavarja a fákat, letöri a termőágakat, szétzilálj a veteményest. A szélkárok elleni védekezést ezért minden háztulajdonosnak érdemes megfontolnia. Ehhez adunk most néhány hasznos tanácsot cikkünkben.

Mindenek előtt, a szélkárok elleni hatékony védekezéshez ismernünk kell a kert egyes növényeinek ellenálló-képességét, a terepadottságokat és az uralkodó szélirányt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy viharok, zivatarok idején honnan támad a szél. Így már a növények telepítésekor – a szélvédett helyekre – azokat a fajokat ültessük, amelyek ezt kifejezetten igénylik (például, vékonyabb ágú cserjék, dísznövények, fűszernövények, páfrány-félék stb.).

Viharos időszakok közeledtével vizsgáljuk át jól a fáinkat, mely ágak azok, amelyek korhadtak, vagy esetleg már le is törtek. Ezeket mindenképp távolítsuk el, mert egy nagyobb szél könnyedén leszakíthatja ezeket, jelentős károkat, esetleg személyi sérülést is okozva ezzel. A nagyobb fák általában ellenállóak a szél támadásaival szemben. Azonban az öreg, beteg, korhadni kezdő fákat, vagy a gyönge törzsű példányokat meg is támaszthatjuk karóval, esetleg ki is köthetjük erős drót vagy kötél segítségével, arra azonban ügyeljünk, hogy legalább három irányból le legyen rögzítve a fa.

 

Frissen ültetett növényeket, pázsitot, cserjéket a szél könnyen kifordíthatja a helyükről, akár a teljes gyökérzettel együtt. A talaj felső – újonnan telepített – termő részével is vigyáznunk kell, hiszen egy-egy erősebb széllökés lesodorhatja, szétszórhatja azt.  Ahogy azonban kialakul egy összefüggő növényfelület, s az egyes gyökerek is megerősödnek, úgy a szél ellen már nagyobb az ellenállás. Éppen ezért –lehetőség szerint – a szelesebb területeken preferáljuk a sűrűbb ültetési módot, mely megakadályozza, hogy a növények megdőljenek, mivel az egymás mellett álló fák, bokrok meg tudják támasztani a másikat.

Ha szélnek komolyabban kitett területen van a kertünk érdemes lehet külön eszközöket telepíteni a növényeink védelme érdekében. Legtöbbször bizonyos takarók, szél-árnyékolók, szélfogók alkalmazására kerül sor a kertekben, teraszokon, tetőkertekben. Ezek lehetnek valamilyen szövetből, műanyag- vagy fém- rácsból, de falécekből, vagy nádból is. e szerkezetek közös jellemzője, hogy a növények mellé állítják fel az uralkodó szél irányában, mintegy kerítést. A funkciójukból adódóan pedig ezek a rácsok vagy hálók, lefogják az érkező szelet, csökkentik annak sebességét és megakadályozzák légörvények kialakulását.

Bizonyos gyártók már olyan speciális széltörő rácsokat gyártanak, amelyeket akár keretre szerelve üvegházakra, fóliasátrak ajtajára is rögzíteni lehet, jelentős hőenergiát takaríthatunk meg. Ugyanígy, a széltörő rácsot kerti építmények (fészer, ól stb.) nyílászáróira szerelve egyaránt véd a rovarok és a madarak berepülése ellen is. Ma már a pergolák, szaletlik, teraszok, erkélyek szél elleni védelmére többfunkciós, speciális, kazettás rolók is kaphatók. Ezek nem csupán a szél ellen védenek tökéletesen, de a napsugárzás és az eső ellen is megóvják a kerti épülteket, fedetlen épület-részeket.

http://www.epitinfo.hu/index.php/articles/73778/83714?wa=hk10

 

 

Windy - Szél és eső védelem csinosan

A Windy a legújabb szabadalmaztatott vertikális kazettás árnyékolórendszerünk. Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy teraszoktól kezdve télikerteken át, szinte akárhol megvalósítható vele a tér nap, szél és eső elleni védelme. Ugye milyen jó lenne, ha a szeles, esős napokon is lehetősége lenne teraszán eltölteni a délutánt?
A windy-vel ez immár valóság!

Innováció és minőség

Felhasználva a már többször bizonyított "Shy Zip" technológiát és a teleszkopikusan nyújtható vezetősíneket, a Windy termékeket egyenetlen falak, kiszögellések esetén is alkalmazhatjuk, miközben továbbra is megoldott a falak dilatációja és esetleges enyhe elmozdulása. A kazettás megvalósításnak és a rugalmas körszigetelésnek hála, szinte tökéletes légzárás valósítható meg a falak mentén és plafonnál is.

Altípusok

 

http://www.pergolux.hu/windy.cfm

 

Védekezés a fagy és szél ellen

2009.12.22. 13:22

Bármilyen furcsa, de télen is kiszáradhatnak a növények. Ez a nagyobb hőingadozások és a növényben végbemenő biológiai folyamatok következménye.

Ha a fagy erős és hetekig eltart, ha a fény a tűző naptól túl erős, náddal vagy fenyőággal takarva védhetjük meg a növényeket. Fényes és fagymentes napokon az örökzöldeket öntözni kell.

Komoly veszélyt jelent a növényekre, ha a fagy hideg széllel együtt jár. Ilyenkor nemcsak az érzékenyebb növények károsodhatnak, de fagykárt szenvedhetnek az örökzöldek is.
A termetesebb növények védelmét valamilyen szélfogóval oldhatjuk meg. Pl. építhetünk faágakból támaszt, amire sátorszerűen fátyolfóliát (gazdaboltban kapható!) erősítünk.
A kisebb bokrokat a rájuk terített, a levegő szabad áramlását és a fényt is átengedő ritka szövésű vászonnal védhetjük.

Az ősszel ültetett, még „esendő" fákat, cserjéket is óvni kell, ha nagyon hidegre fordul az idő. Tövüket kell betakarni, melyre sokféle anyag felhasználható, akár a kertben található száraz avar, ágak, nyesedék, mulcs, de az újságpapír, csomagolópapír, a rongy és a fólia is megfelelő.

A konténerbe ültetett téltűrő fákat, bokrokat, tűlevelűeket, örökzöldeket vagy az ugyancsak téltűrő de érzékenyebb edényes növényeket is védeni kell. A veszélyt az edényben lévő vizes föld teljes átfagyása jelenti. Erős hidegben, éjszára hasonló módon fedjük be a növényeket. A kisebb termetűeket, melyek könnyebben mozdíthatók, húzzuk védettebb zugba, vagy tekerjük körbe cserepüket sűrű szövésű anyaggal (pl.zsákvászon).

Ha túl sok a hó a hajtások, illetve a korona szétesését összekötözéssel vagy a hó lerázásával akadályozhatjuk meg.

Ha az idő enyhébbre fordul, a növényeket ki kell szabadítani, nehogy a nedvessé vált takaróanyag alatt penészedés kezdődjön, vagy kórokozók szaporodjanak fel.

http://www.fokert.hu/vedekezes_a_fagy_es_szel_ellen

 

 

 

Gyakoribbak lesznek a tornádók?

2012. május 10., csütörtök 18:11 |

A Kárpát-medencében kialakuló tornádó ritka, de nem ismeretlen jelenség. Az elmúlt évek időjárási eseményei tehát nem mondhatók meglepőnek, legfeljebb a gyakoriságuk tűnhet szokatlannak: tíz év alatt annyi éghajlati anomáliát tapasztalhattunk, amennyihez korábban egy évszázadra volt szükség. Csak a meteorológia és a tömegkommunikáció fejlődik, vagy ez már az éghajlatváltozás hatása?

A forgószelek és tornádók dokumentált észlelése ritkaságnak számít a Kárpát-medencében, annak ellenére, hogy már Arany János is megemlíti a Toldiban (Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet, / Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled, / És az útat nyalja sebesen haladva, / Mintha füstokádó nagy kémény szaladna?)

A XX. század meteorológiai feljegyzései harminc esetet regisztráltak, és ezek közül is csupán tizenkilenc érintette Magyarország területét. A közelmúlt eseményei láttán azonban joggal merül fel a kérdés, hogy az anomáliának számító légköri jelenségek meghonosodhatnak-e. Tavaly májusban Vasváron porördögöt, Sopronban és Érpatakon tornádót észleltek, két hónappal később Sárrétre csapott le a forgószél, a hétfői beszámolók szerint pedig Orosházán és Zsombón alakult ki tornádó. Nem alaptalan arra gondolni, hogy az éghajlatváltozás miatt a jövőben egyre több, komoly következményekkel járó szélviharra kell számítanunk.

Minden feltétel adott

Tornádók kialakulására már csak azért is számíthatunk, mert ehhez nincs szükség extrém légköri feltételekre. A keletkezésükről általában a heves zivatarok tehetnek; olyanok, amilyenek hétfőn is kialakultak az ország területén. A tornádót kiváltó zivatarok keletkezéséről a felhajtóerő, a levegőt feltorlaszoló, dugattyúként viselkedő frontok, valamint a nagy magasságú futóáramlások tehetnek. A tornádót előidéző szelek úgy működnek, mint a porlasztó: a magasan fújó szelek egy zivatarkéményen keresztül felszippantják az alacsony szintek levegőjét, ez heves zivatar kialakulásához vezet. Ha a fent említett hatások együttesen érvényesülnek, tornádó keletkezik. (Ha a légörvényben kialakuló, a benna zajló felhőképződés miatt látható felhőtölcsér nem éri el a földet, azt nem tornádónak, hanem tubának nevezik.)

A villámgyorsan forgó légoszlopok a viharfelhőkből indulnak ki, majd érintkeznek a földfelszínnel. A felfelé mozgó levegő kialakítja a légörvényt, amiből viharfelhő születik; ebből kialakul a tölcsérforma, amely a következő fázisban eléri a földet. A pusztító hatású szélroham nem tart sokáig, egy tornádó átlagosan két-három percig létezik. Ezalatt felszippantja a földről a port és a törmeléket, illetve a szél erősségétől függően mindent, amit meg tud mozgatni – ettől válik láthatóvá a tornádó keltette légáramlás. Az összeesés fázisában a tornádó alapterülete kisebb lesz, és a szél ereje is gyengülni kezd.

tornado final

Tornádókról két esetben beszélhetünk: amikor mezociklonhoz kapcsolódva jelennek meg, illetve amikor ettől függetlenül. Az első esetben a szupercellák kísérőjeként jelenhetnek meg ezek a légtölcsérek, amely zivatarok idején fellépő elegendő labilitás, erőteljes szélnyírás és markáns feláramlás fennállásakor tudnak kialakulni – e kettő eredményeként egy függőleges mentén forgó mozgást is végeznek. A nem mezociklonális tornádók esetén szupercella helyett elegendő egy lassan mozgó, akár tartós talajközeli összeáramlás, amely felett feláramlások alakulhatnak ki. Ha ehhez megfelelő szélnyírás is társul, létrejöhet egy függőleges tengelyű örvény, majd akár tornádó is.

75 kilométert repült a konda

A tornádón belül a szél akár az óránkénti 500 kilométeres sebességet is elérheti. A forgószél átlagosan 6-8 kilométer hosszú, erősségét pedig a Theodore Fujitáról elnevezett Fujita skálán mérik. Az F0-ás erősségű tornádó közlekedési táblákat téphet ki, faágakat törhet, és kéményeket bonthat le. A legerősebb, F5-ös forgószél azonban vasbeton épületeket is széttéphet, és több száz méterre hajíthatja még a kamionokat is: regisztráltak olyan esetet, amikor a forgószél egy 15 tonnás járművet kapott fel.

01
Fotó: idokep.hu

A leghosszabb, 350 kilométeres úton pusztító tornádó rekordját rekordot a Tri-State Tornado (Három állam tornádója) tartja, amely 1925. március 18-án csapott le Missourira, majd Illinois államon és Indianán is végigsöpört. A pusztítás közel hétszáz emberéletet követelt, több mint kétezren sebesültek meg, és 15 ezren veszítették el otthonukat. A forgószél erejéről az az 1915-ös eset is képet adhat, amikor a tornádó 38 kilométerre repített több száz kacsát, 1953-ban pedig ázott disznók potyogtak az égből, hetvenöt kilométerre a farmtól, ahol a szél felkapta őket. Ezek az esetek azonban az Egyesült Államokban történtek, Magyarországon nem kell hasonlóktól tartani.

tornado.png

Magyarországon a legpuszítóbb tornádó 1924. június 13-án alakult ki. A forgószél Bia és Vác között söpört végig. A jelenség mindössze hat percig tartott, de ezalatt öten meghaltak, hatvanegyen megsebesültek, az okozott kár pedig a hatmillió aranykoronát is meghaladta.

Global warning

Nem újkeletű gondolat, hogy az emberi beavatkozás is felelős az éghajlatváltozásért; a fentebb említett 1953-as esetet sokan összefüggésbe hozták az akkoriban folytatott légköri atomkísérletekkel. Kurunczi Rita, az Időkép meteorológusa szerint az elmúlt időszakban látványosan megszaporodtak az extrém időjárási jelenségek, ezzel kapcsolatban állhatnak a heves zivatarok, amelyek a tornádókat is hordozhatják. A jelenlegi ismeretek birtokában azonban nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az időjárási anomáliákat az éghajlatváltozás okozhatja – ennek megállapításához hosszabb időszak vizsgálatára lenne szükség. Kurunczi úgy véli, emiatt felelőtlenség lenne olyat állítani, hogy ezekkel a képződményekkel a közeljövőben gyakrabban találkozhatunk.

04
Fotó: idokep.hu

A meteorológus tapasztalatai szerint a megszaporodott észlelések mindenképpen szorosan kapcsolódnak a technika gyors fejlődéséhez, a mobiltelefonok, okostelefonok használatának széles körű elterjedéséhez. Kurunczi úgy véli, ezeknek a megjelenésével kiszélesedtek a kommunikációs csatornák: ha valaki éppen útközben pillant meg egy-egy érdekes jelenséget, mindössze néhány gombnyomásra van szükség, hogy a rögzített felvételt feltöltse az internetre.

 

Az Időkép közössége egyébként jelenleg negyvenezer észlelőből áll, akik közül öt-hatezren aktívan is tevékenykednek, de extrém esetekben azok is hajlamosabbak a gépért nyúlni, akik máskor passzívak – különösen akkor, ha a jelenség egy nagyváros vonzáskörzetébe esik. Valószínű, hogy a lakatlan területeken is sűrűn kialakulhatnak tornádók és tubák, de mivel ezeket nem dokumentálják, csak találgatni lehet, hogy milyen gyakran alakulhatnak ki.

http://index.hu/tudomany/2012/05/10/gyakoribbak_lesznek_a_tornadok/

 

A tornádókat hozó zivatartömb Magyarország felett az űrből

Timár Gábor|Kern Anikó|2008. 05. 20., 21:28|Utolsó módosítás:2008. 05. 21., 10:04|

 
Ez a cikk 4 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május 20-án, kedden délután a hidegfront előtt labilissá váló levegőben óriási zivatartömb, egy szupercella haladt át az Alföld nagy részén. Útját jégesők, sőt tornádók kísérték. A gigantikus képződmény jól látható a NOAA-15 műhold kilométeres felbontású képén.

Forrás: [origo]

A NOAA-holdak délután is szolgáltatnak adatot térségünkről, így a zömmel ebben a napszakban kialakuló zivatarokat leginkább ezek képen figyelhetjük meg. Felvételünk hamis színei közül a sötétzöld a felhőmentes felszínt, a sárga az alacsonyszintű felhőzetet és a talajmenti ködöt jelzi. A zivatarcellák kékesfehér színben jelennek meg, a valódi csapadékzóna méreténél nagyobb üllők határaiig. Ahol a cella közepének fehérségét mintázat töri meg, ott a zivatarfelhők az üllőt is áttörve terjeszkednek a sztratoszféra felé: képünkön épp ez látható Békés megye északi részén.

Amint arról az [origo] Időjárás rovata is beszámolt, a cella haladását több helyütt kísérte felhőszakadás, jégeső, sőt tornádó is. Az Időkép amatőr meteorológiai oldalra beküldött képeken golflabdányi jeget, ijesztő felhőképeket és tornádókat bemutató fotókat is találhatunk.

 

Forrás: Időkép

Tornádó a Bács-Kiskun megyei Gátér térségében 2008. május 20-án. A fotót Veress "Skyshooter" Viktor készítette, szupercella.hu viharvadásza

Az említett szupercellán kívül a műholdképen több kisebb zivatartömb is látható; Erdélyben, Bácskában és a Bánátban is láthatunk ilyeneket.

A NOAA-15 műhold felvételét május 20-án, helyi idő szerint röviddel 17 óra előtt rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.

[origo]

http://www.origo.hu/tudomany/20080520-a-tornadokat-hozo-zivatartomb-magyarorszag-felett-az-urbol.html

 

 Szél a sztyeppén

Észak-Ázsia a szibériai és turání alföldet foglalja magában. A hideg északi szelek szabadon nyargalnak rajta végig, ellenben a déli szelek elől Közép-Ázsia óriási hegysáncai elzárják. A tél roppant hosszú és a nyár rövid; a talaj messze le délnek (keleten az Amur-vidék északi széléig) be van fagyva. Ennek dacára a rövid nyarak lehetővé teszik, hogy a tűlevelü és nyirfákból álló erdők a nagy folyók mentén egészen a 70°-ig fölnyúljanak, de ezek nem alkotnak olyan összefüggő övet, mint Amerikában, fajokban is szegényebbek; a tölgy és bükk hiányzik, a mohák és bogyók övét is gyakran meg-megszaggatják a jeget tundrák. A hóhatár Szibéria déli határhegyeiben 3000, Kamcsatkában pedig már 1600-800 m. magasban van.
A füves térségek főképen Tobolszk és az Altai közt foglalnak el nagy területet. Itt a hosszú, kemény (Verchojanszkban a január havi középhőmérséklet 49° C.) telet és dermesztő hózivatarokat (burran) tikkasztóan meleg nyarak követik (Jakuckban 18.8° a juliusi középhőmérséklet) úgy, hogy néhol a házi munkákat éjjel vagy későn este végzik. Miként Szibéria növényzete, úgy állatvilága is jelentékenyen különbözik az Észak-amerikaitól, kevesebb ott a növényevő, mint itt, csak a rénszarvast találhatni mindenütt vadon és szelidített állapotban. Prémes állatokban azonban Észak-Ázsia gazdag; ragadozói ís nagy számmal vannak, mivel a rajta honos farkason, medvén, rókán kívül forró nyáron a szomszédos területekről néha egy-egy tigris és párduc is ide téved.

Read more: http://www.kislexikon.hu/azsia.html#ixzz2TGEfeRxb

 http://www.kislexikon.hu/azsia.html

 

 

 

 

Jól látszik a jurta-városrész. Sok itt lakó részére felajánlották az összkomfortos lakást a városban. Voltak, akik be is költöztek, majd hamarosan visszatértek sátraikba. Az ulanbatori jurták apró telepei nem nyomortelepek, a lóbőrsátrakba bevezették a villanyt, szól a rádió, sőt én még TV-antennát is láttam egyik-másik jurta felett.
 
Meg kell mondani, hogy a kőépületek legnagyobb ellensége a metsző, néha viharos északi szél. Az ajtókat nemez fedi és a réseket lécek takarják be. Az ablakok itt nem nyithatók ki, csak egy kis tábla mozgatható, és azon áramlik be vajmi kevés levegő. [...]

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/08/mongolia-iii.html

 

 

 

A jurta és a szél 

A jurta természetes módon nyújt védekezést a szél ellen.

A légáramlatok egyszerűen kikerülik, mert nem tudnak mibe belekapni.

http://www.yurtinfo.org/yurt-faq

 

http://www.flickr.com/photos/kunstpassage/5348794175/sizes/z/in/photostream/

http://realestate.msn.com/yurts-so-good

 

Szólj hozzá!

Címkék: alföld építészet mongólia tornádó jurta sztyeppe jurtaváros

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr15299630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása