Ügyek, /Ügek, Ögyek/ fejedelem.
Nevének jelentése: feladatok.
Ekkor vált Dontői-Magyaria teljesen önálló, független országgá.
Azt lehetett tudni, hogy előbb-vagy utóbb el kell szakadni a kazároktól, és meg kell tenni azt, amit a kazárok nem vállaltak be: a Kárpát-medence birtokbavételét, hogy ott az uralkodó nép újra magyar ajkú nép legyen.
Mint ahogy ez eddig is így történt a nyugati-türkök (székelyek), szarmaták, hunok, avarok idejében.
Ügyek találta szemben magát ezekkel a számára megoldhatatlan problémával.
Ezért imádkozott istenhez.
Imájának eredményeképpen született meg Álmos, akinek lett a fia Árpád. Őróla kapta a nevét az Árpád-ház.
Fontos: Az Árpád-ház oly sokáig uralkodott (fiúágon), mint amilyen sokáig a bibliai Dávid király leszármazottai a babiloni fogságig!
A magam részéről fontosnak tartom, hogy egy folyamatot ne csak attól az időponttól kezdjünk el vizsgálni, hogy valaki győz, és látványos eredményeket ér el; hanem onnantól, hogy valaki – ebben az ügyben jogosult személy – a Mindenható Isten segítségét kéri, és az imameghallgatás eredményeképpen születik meg a jövő embere, aki aztán tökéletesen elvégzi azt, amit az imádkozó nem tudott – nem tudhatott – megtenni.
Ügyek volt az, aki megalapított egy fegyverkovácsoló várost, melynek egy kőből épített vár volt – Kővár. (Kiev)
Álmos volt az, akinek a személyén keresztül egyesült két dinasztia, hasonlóan a Zrínyiekhez és Rákócziakhoz.
Árpád volt az, aki a szabír-magyar néptörzsszövetséget biztos helyre vezette a Kárpát-medencébe.
DE ez a két hős, apa és fia csak azért tudtak előtérbe kerülni – és győzni, mert már a spirituális térben (szellemvilágban) már más megimádkozta az ő sorsukat.
A 3 személy sorsa nagyon hasonlít három bibliai szereplőnek a filiszteusokkal szembeni harcához: Sámson, Saul és Dávid.
Ugyanis vannak olyan esetek, amikor egy nép szabadulása csak több generációm keresztül folyamatosan tud egyre előrébb haladni.
DE ez nem úgy működik, hogy 1-1 egymást követő szolgálat/ébredés jól „agyonhajtja” magát, hanem úgy, hogy mielőtt bármi is elindulna (a fizikális világban), előtte már (a szellemvilágban) sikerül megszerezni a győzelmet.
Ez az oka Álmos és Árpád kimagasló sikereinek.
A Képes Krónika írja: „ Eleud , Ugeg fia Scythiában Eunodbilia lányától fiat nemzett, akit Almusnak neveztek el… … ágyékából dicső királyok származnak…”
Anonymus a Gesta Hungarorumban írja: „Ügyek… feleségül vette Dentü-Mogyerban Önedbelia vezérnek Emes nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta.”
A folytatást röviden írom: „… isteni látomás, turulmadár képében… reá száll… Azért hívták Álmosnak- ami latinul annyi mint szent- mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők…”
A képen a hasa alakja: mint a kismamáké, tudjuk, hogy a képen a születendő gyermekről van szó, tehát azt olvastuk, amit az ősi iratok is bizonyítanak. Az iratok által közölt évszámok zavart keltenek, ezzel most nem foglalkozunk, mintha kb.300 éves zavart keltenének, mintha a régi múltba írva meg akarnák téveszteni a latinul értőket. (Vagy az időszámítással van gond? Ugyanis volt egy naptárreform...Julius Cézár után...)
Vannak itt még rejtett magyar szavak a latinos szövegben: próbáljuk meg elolvasni, korábban a Tihanyi (Tó honi) alapítólevélben közöltek szerint.
A madár Árpád címermadara, és a Turul nemzetségé. Mit ír a latinul értőknek a fenti szöveg? Mit ír a rovást magyarul értőknek?
A madár: magyar úr Attila leszármazottja, Dentü-Mogyerban = DON-ta (talaj menti) Magyar Országban van. A Don folyó környékén volt egy országunk. Majd megnézzük, vannak e ott szkíta és hun magyar leletek.
Önedbelia= Eunodbelia kétféle megfogalmazás, de egyet jelent, a rovás betűk ugyanazok:
Egy-hUN-iDŐ-BELI –hAN-i dux lánya= EGY HUN IDŐ BELI, HONI (hun) FEJEDELEM LÁNYA.
Ügek a hunok közé ment és a legelőkelőbb lányok közül választott feleséget, ATTILA hun király leszármazóit kereste.
Mi az álom lényege? Nem volt álom, de így elmondhatja, miért jött a nyugati fejedelem, és semmi kétség, hogy Árpád a hun királyi család leszármazottja, és ATTILA ÖRÖKÖSE, aki mikor a nép megerősödött, tudatosan jött átvenni örökségét a Kárpát-medencébe. Erre kellett több emberöltő, gyermekek születése, hogy legyenek megfelelő férfiak és haderő a vállalkozáshoz. Ma is üzen a ma olvasójának… egy-két gyermekkel nem nyersz csatát, nem tartasz meg országot…
Mi volt a korabeli helyzet?
Anonymus ismerte a nyugatiak hun-gyűlöletét, biztosan ezért nem volt kívánatos, hogy Árpádot és leszármazottait nyíltan a hunokhoz kösse. Az idegen nyelven, idegeneknek írt latin nyelvű munkájában, Attila leszármazottja volt Béla király, akinek jegyzőjeként írt.
Forrás: http://www.rovasoldal.eoldal.hu/cikkek/33-nagyszentmiklosi-kincsek-8.-ugek-es-emese-szovege.html
dr. Padányi Viktor: Dentu-Magyaria c. művében a hun maradványtörzseket onoguroknak nevezi.
Árpád nagyapja Ügek fejedelem (Ugek, Gyuek, Divék) olyan nevet viselt, amelynek értelmére eddig még nem találtak helytálló magyarázatot. Ez a férfi az egykori Szkítaföldön, valahol a Dnyepertől nyugatra tűnt fel először. Talán más országból, a dunai magyar honok valamelyikéből jött ide, mert a források kiemelik, hogy helybeli lányt vett el feleségül. Nejét Emesének nevezték, aki Anonymus szerint E-UN-EDU-BELI-AN-I dux leánya volt. E hosszú szóban, velünk együtt mások, így egy egész magyar mondatot látnak, aminek értelmét Anonymus bizonyos okból nem látta szükségesnek latin fordításban is megadni. E titokzatos mondat feloldása egyszerű: Egy hun időbeli honi fejedelem leánya. Ebből a mondatból már értjük, hogy Ügek a hunok közé ment s ott a legelőkelőbb társadalmi rétegből vett magának feleséget, aki a nagy hun király, Attila leszármazója volt.
Anonymus, az egykori párizsi diák, jól ismerhette a nyugatiak hun-gyűlöletét s bizonyára azért nem tartotta kívánatosnak, hogy Árpád származását nyíltan a hunokhoz kösse az idegenek számára írt latin nyelvű munkájában.
Emesének egy éjszaka csodás álma volt: madár (magyar) alakjában megjelent előtte Ast-Úr (a nyugati magyar fejedelem), megtermékenyítette és megjósolta neki, hogy ágyékából dicső királyok fognak származni, de nem (hun) ősei földjén szaporodnak el (167m I 38). Ez az álom keretében elmondott történet a valóságot tükrözi: a nyugatról jött leánykérő (Ügek) küldetését adja elő, aki a Duna-vidéki helyzet megerősítése céljából a kelet-európai hun maradványok közé ment és náluk az Attila korabeli hun-magyar szövetség felújítását szorgalmazta, azt hogy a maradék hunok is bevonuljanak a Duna-medencébe és ott közös erővel helyreállítsák Attila nagy országát.
Ügek és Emese véréből származott Álmos fejedelem, az ő fia pedig Árpád lett. A krónikák tehát a színigazságot mondják, amikor állítják, hogy "Attila sarjától eredt Álmos fejedelem, Árpád atyja" (Athile . . . de cuius progenie dux Almos, pater Arpad descenderat, 167m I 40). E magas hun rokonság következtében Álmos a Szkítaföldön lakó hun maradványok másodfejedelmévé lett. Ezt az Álmos névből következtetjük, amit nem az "álom" szóból magyarázunk, - ki látta, hogy egy fejedelmet álmos névre kereszteljenek? - hanem benne a keleti szóhasználat szerint az Élő Mását, vagyis az "élő isten" (király) helyettesét látjuk. Ezért övezte őt a szentség glóriája (Almos id est sanctus, 167m I 38) és ezért volt Álmos családja minden más törzs tagjánál "előkelőbb származású és nagyobb katonai erejű."
Attila király sötétes arcú, kos faji vonásokat magán viselő ember volt és Álmos és Árpád is ilyen sötétes arcszínt örökölt. Semmi kétség tehát, Árpád a hun királyi család anyai ágú leszármazója, s mint ilyen jogosan hangoztatta Attilával való rokonságát és azt, hogy az őt megillető örökség átvételére érkezett a Duna-medencébe.
