Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Hithősök 40/18. rész – Hunyadi Mátyás

2012.05.03. 10:13 12nyil

 

 

  • 1. I. Mátyás magyar király (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.), akit a magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

 

  • 3. Ifjúkora Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László. Hunyadi János kisebbik fiát hat éves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának. Előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra. A magyar mellett németül és csehül is beszélt. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Eredetiben olvasott Nagy Sándor bátorságáról, Hannibal ravaszságáról szóló elbeszéléseket.
  •  
  • Az olvasmányokat Vitéz János válogatta meg: a történelem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyermeket. Habár neveltetése félbeszakadt, műveltsége így is jóval meghaladta korának főuraiét. Életének e korszakát főként Vajdahunyadon, a családi fészekben töltötte. Hunyadi László kivégzése után, a Hunyadi párt zászlójára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulását. Nagybátyja, Szilágyi Mihály támadásai következtében zűrzavar támadt az országban, ami a nagyobb várurak javainak pusztulását okozta. A király hatalma és népszerűsége egyre csökkent, ezért elhagyta az országot. Bécsbe, majd Prágába vonult, túszként Hunyadi Mátyást is magával vitte. Bár V. László anarchiát hagyott maga mögött, lecsillapodván a kedélyek, a véres bosszú elmaradt. Mikor az esküvőjére készülő királyt a halál váratlanul elragadta, Mátyás esélyei megnövekedtek. Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kísérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos híve is csatlakozott. Mátyást Podjebrád György cseh uralkodó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, Katalint. Az előre kialkudott váltságdíj megfizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A csapat Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én megérkezett a fővárosba.

 

  • 4. Szerelem, házasság Mátyást a kortársak nem tartották szépnek. Alacsony, erős testalkatú ember volt. Arcát erősen kiemelkedő orra, duzzadó ajka, barna, fénylő szemei tették jellegzetessé.
  • Haja a válláig ért.
  •  
  • Parancsoló egyénisége nem tűrt ellentmondást.
  • Haragos dühkitörései félelmet ébresztettek. De tudott megnyerő, nyájas is lenni. Állítólag könnyen megértette magát a közemberekkel. Míg Mátyás fogságban volt, Szilágyi Mihály megegyezett a Cillei-családdal, abban, hogy Mátyás feleségül veszi Cillei Erzsébetet. Mivel azonban Mátyást Podjebrád csak azzal a feltétellel engedte el, hogy feleségül veszi a lányát, az ígéretet nem lehetett betartani.Az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával. Elhozta Budára, maga mellett tartotta, s szerelmükből 1473. április 2-án fiúgyermek született, Corvin János.

 

  • 5. Uralkodás1458-tól 1490-ben bekövetkezett haláláig uralkodott. V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Hunyadi-párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választották,ám egyúttal öt évre kormányzóvá tették Szilágyit. Már uralkodásának elején gondja támadt mind a főurakkal, mind III. Frigyesnémet-római császárral. Először Giskra lázad fel ellene, ám a királyi sereg Rozgonyi Sebestyén vezetésével János patak mellett megverte. Garai László nádort, aki összeesküdött ellene, megfosztotta a nádori méltóságtól. Mivel még kiskorú volt, az országgyűlés Szilágyi Mihályt nevezte ki melléje kormányzónak. Mátyás azonban nem tűrte a gyámkodást és háttérbe szorította nagybátyját, aki erre összeesküdött a király ellen, szövetségre lépve Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal. A király éppen Galambóc váránál hadakozott a törökökkel, amikor fülébe jutott az összeesküvés híre. Azonnal hazatért, az összeesküvőket elfogatta, a nagybátyját pedig le akarta fejeztetni, de meggondolta magát és az ítéletet várfogságra változtatta, amit Szilágyinak Világos várában kellett letöltenie. Ez idő alatt Garai és Újlaki újra összeesküdtek Mátyás ellen és Németújváron magyar királlyá választották III. Frigyest. A lázadók ellen Nagy Simon macsói bánt küldte, akiket le is győzött, Garai nádor meghalt, társai pedig meghódoltak. A fogságból kiszabadult Szilágyi újra szervezkedni kezdett a király ellen, de a király az újabb lázadást megelőzendő, Szerbiába küldte nagybátyját, azzal bízta meg, hogy hódítsa vissza a néhai Szerbia területét. Szilágyi azonban még működése kezdetén török fogságba esett, akik lefejezték őt.1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én Székesfehérvárott koronázták meg. Ezen kívül az egyezségben közös céljuknak nevezték meg a harcot az török ellen. Kinyilvánították, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Később ez a kitétel vált a Habsburg-ház hatalmi igényének első jogalapjává.

 

  • Központosított királyi hatalmat épített ki, aminek katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt. A velencei követ tájékoztatása szerint Mátyásnak a török ellen alkalmazható hada 163 000 főre rúgott. Ez a hatalmas sereg a szárazföldi és vízi haderőre tagozódott. Az előbbinek létszáma 148 000 fő volt, s ebből a „fekete sereg” cseh, morva és sziléziai zsoldosa 16 000 fő, magyar és székely zsoldos 46 000 fő (éspedig 10 000 magyar nehéz lovas, 16 000 könnyű székely lovas – lándzsával, pajzzsal és kézi íjjal –, 4 000 nehéz magyar és 16 000 könnyű székely gyalogos), bandérium 12 000 fő és 70 000 főnyi havasalföldi és moldvai hűbéres had. Az utóbbiak nélkül tehát a magyar hadsereg több mint 70 000 főt, túlnyomórészt zsoldost tett ki.” A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg „Igazságos Mátyás” máig élő népi legendájának alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt, ezt követően hosszú ideig nem nősült meg. Először német-római császári családból származó feleséget akart, de ezt nem sikerült elérnie. Végül 1474-ben Aragóniai Beatrix nápolyi királylányt vette feleségül, akitől azonban gyermeke nem született. Uralkodása idején előfordult, hogy jobbágysorból származó tehetséges embereket vett pártfogásába. Ilyen volt Bakócz Tamásbíboros, akiből szinte pápa lett, vagy Dóczi Orbán, aki rövid ideig Bécs püspöke volt. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált.
  •  
  • A Corvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat.1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg.
  •  
  • Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja.
  •  
  • Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Az ország bárói ezek köré csoportosultak.
  •  
  • Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én II. Ulászlót választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete sereget feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

 

  • 6. Mátyás és a kultúra Mátyás kedvelte a művészeteket. Udvarában híres művészek és történészek működtek, mint például: Galeotto Marzio, Janus Pannonius az első jelentős magyar költő, Petrus Ransanius és Antonio Bonfini, az utóbbi írta meg a Rerum Hungaricarum decadest, amelyben a magyar történelmet írja le a kezdetektől az író saját koráig. Mátyás támogatta a tudományokat is, mert mint mondotta: „A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár.” Ebben a korban Mátyás rendelkezett a világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt, amelynek nagy része azonban sajnos később, a török hódítást követően elkallódott. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen reneszánsz stílusúra alakította át.
  •  
  • Udvarában a művészeken kívül az okkult tudományok művelőit is szívesen látták, Mátyás udvarában seregnyi asztrológus, szellemidéző működött.
  •  
  • A krónikások feljegyezték, hogy egyszer, amikor egy török követ járult Mátyás elé, a nagy gazdagságot látva elfelejtette az előre betanult köszöntési formulákat és csak annyit tudott kinyögni, hogy: „A császár üdvözöltet”.

 

  • 7. Mátyás király hagyatéka a magyar művelődéstörténetben Mátyás királynak szinte az élet minden területére kiterjedő hagyatéka él a magyar közművelődésben. Hunyadi Mátyás legismertebb hagyatéka a magyar művelődéstörténetben a Corvina könyvtár, melynek maradványai, a Corvinák a háborúkban elpusztultak és szétszóródtak: ma 216-ról tud a kutatás. A korabeli ferences építészet, elsősorban János testvér munkássága nyomán, szerte az országban őriz Mátyás korabeli emlékeket, melyek közül a Szeged-alsóvárosi, a Kolozsvár Farkas utcai és a nyírbátori gótikus templomot említhetjük. Bár palotái romba dőltek a török háborúk alatt, az újjászülető visegrádi palota már jelenleg is pompás műemlékünk. A 19. és 20. század szobrokkal emlékezett meg a nagy királyról, melyek közül Fadrusz János kolozsvári és Stróbl Alajos budavári együttesét említhetjük elsőként. Egyházművészeti szempontból a legnevezetesebb a Mátyás király kálváriája nevű ötvös remekmű.

Forrás: http://www.slideshare.net/pasztorii/matyas

 

 

 

 

 

 

 

A később nagy étvágyú szoknyavadászt, a még majdnem gyerek Hunyadi Mátyást (1443-1490) prágai fogságában összeházasítják a gyereklány Podjebrad Katalinnal, aki a korai szülésbe hamarosan belehal. Mátyás, a kor egyik legműveltebb uralkodója, habzsolja a gyönyöröket. A várpalotai királyi kastélyban - amelyet anyja, Szilágyi Erzsébet csak gyehennáriomnak nevez - barátaival orgiákon tombolja ki magát.

Sziléziai hadjáratán ismeri meg élete nagy szerelmét. Borbála, a gyönyörű boroszlói polgárlány törvénytelen gyerekkel is megajándékozza; a király Corvin Jánost később magához veszi.

Mátyás azonban tudja kötelességét: dinasztiát kell alapítania. A már negyvenes férfi szép, okos és nagy igényű királynét keres, kifogástalan családból. Meg is kapja a húsz év körüli hercegkisasszony, Aragóniai Beatrix személyében. Talán a maga módján szerelmes is belé, de az élvezetektől megcsömörlött, testi nyavalyákkal küszködő férfi az ifiasszonyt nem tudja tartósan magához kapcsolni.

forrás:
http://www.kiskegyed.hu/kult/ok-is-voltak-szerelmesek-8211-es-hutlenek8230-16276

 

 

 

 

 

 

Az asztrológia a reformációt megelőzően már Magyarországon is igen nagy népszerűségnek örvendett, amit jól jelez, hogy például Mátyás király híres budai Corvina-könyvtárának mennyezetére saját horoszkópját festette.

Forrás: http://napszepe.network.hu/blog/napszepe_klub_hirei/okkultizmus-az-egyhaz-fekezo-ereje

 

 

 

 

 

 

KORBULY GYÖRGY: EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTOK

A hivatalos orvostudomány mellett a természetfeletti eszközök és eljárások segítségével történő gyógyítás is megtalálható. A XVI. század végéig az okkult tudományok között első helyen állott az asztrológia, a csillagokban való hit, illetve az ezek állásából való jóslás, amelynek voltak orvosi vonatkozásai is (astrologia medica). Maga Mátyás király is hitt a csillagok járásában és ez irányú ismereteit Galeotti elismeréssel említi. 1480-ban a ferrarai Giovanni Arquati ír Mátyás számára prognosticont, Corvin János tizenkettedik születésnapjára pedig Ilkusch Márton budai udvari csillagász állítja fel a horoszkópot. Amulettek védő hatásában is bízott Mátyás király. Élt a megrontásban való hit is, így Beatrix királyné meddőségét Corvin János anyja varázslatának tulajdonította

Forrás: http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/28.html

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem magyarország mátyás okkultizmus központosítás

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr814485934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása