„És arcuk formája volt emberi arc, továbbá oroszlán-arc mind a négynek jobb felől, és bika-arc mind a négynek bal felől, és sas-arc mind a négynek hátul” (Ez 1, 10.)
„És négy arca volt mindeniknek, az első arc volt Kerub-arc, és a második arc ember-arc, a harmadik oroszlán-arc és a negyedik sas-arc.” (Ez 10, 14.)
„A mely esztendőben meghalt Uzziás király, látom az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betöltötte a templomot;
Szeráfok állnak volt felette: mindeniknek hat-hat szárnya volt: kettővel orcáját fedte be, kettővel lábait fedte be, és kettővel lebegett” (Ésa 6, 1-2.)
„És az első lelkes állat hasonló volt az oroszlánhoz, és a második lelkes állat hasonló a borjúhoz, és a harmadik lelkes állatnak olyan arca volt, mint egy embernek, és a negyedik lelkes állat hasonló volt a repülő sashoz.” (Jel 4, 7.)
„A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megutálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
A keselyűnek útját az égben…” (Péld 30, 17.)
„Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagodj; ez ilyen testi eszességedtől szűnjél meg.
Avagy a te szemeidet veted-e arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!” (Péld 23, 4-5.)
Isten gondoskodása
„Ti láttátok, a mit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon, és magamhoz bocsátottalak titeket.” (2Móz 19, 4.)
„Hoz az Úr ellened népet messzünnen, a földnek széléről, nem különben, amint repül a sas; oly népet, a melynek nyelvét nem érted” (5Móz 28, 49.)
„Mikor a Felséges örökséget osztott a népeknek; mikor szétválasztotta az ember fiait: megszabta a népek határait, Izrael fiainak száma szerint,
Mert az Úrnak része az ő népe, Jákob néki sorssal jutott öröksége.
Puszta földön találta őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét;
Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket:” (5Móz 32, 8-11.)
„Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.” (Zsolt 102, 2-5.)
„Hát nem tudod-e és nem hallottad-e, hogy örökkévaló Isten az Úr, a ki teremtette a föld határait? nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsessége!
Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.
Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is;
De a kik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak, és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!” (Ésa 40, 28-31.)
„Ki elhívom napkeletről a sast, messze földről tanácsom férfiját; nem csak szóltam, ki is viszem, elvégezem, meg is cselekszem!” (Ésa 46, 11.)
„Mert ezt mondja az Úr: Íme, mint a saskeselyű repül reá, és kiterjeszti Moábra szárnyait.” (Jer 48, 40.)
Sas és más ragadozó madarak
„A te értelmed miatt van-e, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
A te rendelésedre száll-e fent a sas, és rakja-e fészkét a magasban?
A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bérctetőkön.
Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.” (Jób 39, 29.)
„A szárnyas állatok közül pedig ezeket utáljátok; meg ne egyétek, utálatosak ezek: a sas, a saskeselyű és a halászó sas.
A sólyom és a héja az ő nemével.
Minden holló az ő nemével.
A strucc, a bagoly, a kakukk és a karvaly az ő nemével.
A kuvik, a hattyú és a füles bagoly.
A bölömbika, a pelikán és a gém.
Az eszterág és a szarka az ő nemével, a büdös banka és a denevér.” (3Móz 11, 13-19.)
„Oda rak fészket a bagoly és tojik és ül tojáson és költ árnyékában, csak ott gyűlnek együvé a sasok!” (Ésa 34, 15.)
Sas és oroszlán
„Sault és Jonatánt, a kik egymást szerették és kedvelték, míg éltek, a halál sem szakította el; a saskeselyűknél gyorsabbak és az oroszlánoknál erősebbek voltak.” (2Sám 1, 23.)
„Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.” (Jób 28, 7-8.)
„Szólt Dániel, és monda: Látom az én látásomban éjszaka, és íme, az égnek négy szele háborút támasztott a nagy tengeren;
És négy nagy állat jött fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.
Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai voltak.
Nézem, míg szárnyai kitépettek, és felemeltetik a földről, és mint valami ember, lábra állítatták és emberi szív adaték néki.” (Dán 7, 2-4.)
„Abban az órában betelt a beszéd Nabukodonozoron: és az emberek közül kivettetett, és füvet evett, mint az ökrök, és égi harmattal öntöztetik az ő teste, mígnem szőre megnőtt, mint a saskeselyű tolla, és körmei, mint a madarakéi.” (Dán 4, 30.)
Büszkeség
„Mert ezt mondja az Úr: Íme, mint a saskeselyű repül reá, és kiterjeszti Moábra szárnyait.” (Jer 48, 40.)
„íme, mint oroszlán jön fel a Jordán erdőségéből az örökzöld legelőre, de hamarsággal kiűzöm őt onnan, és a kiválasztottat teszem azon fejedelemmé, mert kicsoda hozzám hasonló, és ki szab nékem törvényt, és kicsoda az a pásztor, a ki megállhat ellenem?
Halljátok meg azért az Úr tervét, a melyet tervezett Edom felől, és az ő gondolatait, a melyeket gondolt Témán polgárai felől.
Bizony elhurcolják őket, a juhnyáj kicsinyeit, bizony szörnyűködik rajtok a saját legelőjük.
Az ő romlásuk zajától megrendült a föld, az ő kiáltásuk szava elhallatszik a veres tengerig.
Íme, feljön, mint saskeselyű, és repül és szárnyait szétterjeszti Bocrán: és Edom vitézeinek szíve olyan lesz az napon, mint a vajúdó asszony szíve.” (Jer 49, 19-22.)
„És lett az Úr beszéde hozzám, mondván:
Embernek fia, adj találós mesét, és mondj példabeszédet Izráel házának.
És mondjad: Így szól az Úr Isten: A nagyszárnyú nagy saskeselyű, melynek hosszú csapótollai voltak, s mely rakva volt különféle színű tollakkal, jött a Libanonra, és elfoglalta a cédrusfa tetejét.
Gyönge ágainak hegyét letépte, és vitte azt a kalmárok földére, az árusok városában tette le.
És vőn annak a földnek magvából, és elvetette azt termékeny mezőbe; sok vizek mellé vitte; mint fűzfát ültette el.
És felsarjadt, és lett elterülő, alacsony szőlőtővé, hogy vesszőit amahhoz fordítsa s gyökerei amaz alatt legyenek, és szőlőtővé lett, és vesszőket terme, s ágacskákat bocsátott ki.
És volt más nagy szárnyú, soktollú nagy saskeselyű, és íme, ez a szőlőtő feléje terjeszti gyökereit, s vesszeit hozzá nyújtott ültetésének ágyaiból, hogy öntözze őt;
Pedig jó földbe, sok víz mellé ültették el, hogy ágakat hajtson és gyümölcsöt teremjen, hogy legyen jeles szőlőtő.” (Ez 17, 1-8.)
„Ha oly magasra szállnál is, mint a sas, és ha a csillagok közé raknád is fészkedet: onnan is levonnálak, ezt mondja az Úr.” (Abd 1, 4.)
Tanulság
A ragadozó madarak egy felülről adatott hatalmat szimbolizálnak.
Az igében megtalálható a sas, a keselyű, az ölyv és a sólyom is.
Ezek a különböző erősségű népeket szimbolizálnak (jelölnek).
A sas megfelel az oroszlánnak, a sólyom a párducnak…
Ez párhuzamba állítható a talentumok példázataival is, ahol 1, 5 és 10 talentumot oszt szét a tulajdonos abból a célból, hogy legalább meg kell azokat kétszerezni.
Tény és való, a kis népek sokszor feladják a versenyt.
Miért tudtak úgy kiterjedni bizonyos népek?
Mert az Istentől 10 talentumot kaptak.
Miért van nekünk annyi összeütközésünk velük?
Mert ők csak kis (1 talentumos) vagy nagy (10 talentumos) népekben tudnak gondolkodni.
Nekünk be kell tudnunk bizonyítani, hogy legalább 5 talentumos nép vagyunk.
Sőt, mindenképp először legalább ezt kell bebizonyítani.
Mert egy nagyhatalom igazából más nagyhatalmaktól szokott félni.
Ahogyan Dániel próféta könyvében is csak arról van szó, ahogy a nagyhatalmak harcolnak egymás ellen.
Sokáig nem értettem, hogy a volt román diktátor miért gyűlöli annyira a Bibliát?
Mert a biblia csak saját magában képes leleplezni a történelemhamisításokat.
Meggyőződésem, hogy a legfontosabb feladat megértetni a magyarokkal, hogy a bibliai a magyar nép számára a legrendkívülibb eszköz a felemelkedéshez.
És akkor a főnixmadár (fő-nép-madár) népe újra meg tud újulni, és újra szárnyalni fog.
A főnixmadár 1000 évente újjáéled hamviból.
Mikor halt meg utoljára a főnixmadár? A 20. század elején.
1000 év = nagy főnixmadár korszak (895-1896)
500 év = kis főnixmadár korszak (Álmos fogantatásától az Árpád-ház kihalásáig eltelt idő: 819-1301)
Lejárt az utolsó 1000 éves nagy-főnixmadár korszak, és eltelt már egy 100 éves átmeneti időszak is.
Legfőbb ideje, hogy elkezdődjön egy újabb kis vagy nagy főnixmadár korszak.
